Válasz ewtoto #14157. hozzászólásáraHello.Nekem is DK4025-ös van.múlt héten mértem egy átlagos csövet lemorzsolva 20dkg,én is kevésnek találom.Ebből még lejön a yizt. is.És nálunk júliusban 118mm esett.Lehet,hogy ilyen fajta?
Válasz Sk Laci #14172. hozzászólására A kukoricabogár lárvája a talajban van, a moly a szárban. Az idei -20 alatti télben nem fagyott el a moly lárvája a szárban, sem a felszínen, sem a talajban. Tavasszal meghasogattam néhány kukoricaszárat, ott volt benn az élő molylárva.
Az üszög spórával telel, kukoricatermő vidékeken mindenhol ott van, a rágott csövek és szárak holtbiztos fertőzési pontok.
Mondjuk Mexikóban drága csemege a fiatal üszög, jobb ára van, mint a kukoricának, ebből kellene boltot csinálni.
Válasz Netparaszt #14170. hozzászólásáraA kukoricabogár lárvája elfagyhatot a télen - 20-30 C-nál, mert a föld felszinén volt a szármaradvány. Ahol belekeverik a földbe, ott nagyob az esélye az áttelelésre. Az üszögre is kihathatot a kemény tél, de nem biztos.
Az elmút 6 évben a tulaj használta a parcelákat? Ugyan azok a növények voltak ott, mint a NT-ben? Mert ez is kihatásal lehet a betegségre.
Válasz Vinkó75 #14169. hozzászólására A notillben szépen ott voltak az összegömbölyödött giliszták a talajban, a többiben nyomuk nem volt, ami nem csoda, mert kaptak talajfertőtlenítőt is.
Extra lombkezelést egyik sem kapott, de a művelt táblákban rengeteg volt az üszög a rágott csövön, száron.
A két művelt tábla ránézésre elég beteges külsejű volt, szép nagy csövek voltak, de jóval gyengébb száron, kevesebb levéllel.
Majd a kombájn megmondja a hozamokat, de ránézésre a szántott kevesebb dupla csövest nevelt ki, mint a lazított és mindkettő alatta maradt a notillesnek. Tőszámban is ritkásabb volt az állomány, az egészségi állapotuk is jelentősen eltért a notilltől, kukoricabogár is alig volt a NT-ben, míg a másik kettőben eléggé ott voltak.
Van még képem róluk, de csak a szar mobillal csináltam, nem jön ki a képeken az a jelentős különbség, mint a helyszínen.
Volt velünk egy régi vetőmagtermelő is, mondta nem látja, nem hiszi el, hogy ekkora különbség lehet a technológiák között.
A notill tulaja szerint az lehet a magyarázat a vadkárra, hogy a másik két táblát két héttel előbb vetette a szomszéd és oda szoktak be a vadak, majd ott is maradtak.
Telekszomszédról beszélünk, így ezt nehezen tudom elképzelni. Territoriális az állat, de kizártnak tartom, hogy ne kóstolgasson bele random máshova is.
Válasz Netparaszt #14160. hozzászólásáraEz érdekes dolog. A waxyt állományban is kezelik toxinra....pl. Az ilyen táblákban szemmel láthatóan kevesebb vagy egyáltalán nem volt vadkár. Kérdés mit kapott a kukorica ? Esetleg a (biztonság kedvéért kapott-e toxin elleni vegyszert,annak ellenére hogy nem waxy) Nem azt mondom hogy ez a megoldás, csak egy megtapasztalt példa. Esetleg vadvédelem szempontjából kaphatott akár szappant is. Így nem szereti a vad nyilván. Ezt azért feszegetem, mivel írtad 3 különböző szisztéma volt jelen a kísérletben. Arról is több infó jó lenne pontosan mi volt még az eltérés a művelésen kívül. Nálam jellemzően a No-till-es parcellát a disznyóóó szépen drénezi. Keresi a gilisztát nyilván, mivel azok is szépen nőnek benne. Nálam pont fordított a szántottat nem túrja annyira. Viszont a No-till-nek jobb a talaja. Lassan feljavul,a tarlót aug 20 környékén hántottam. Alig jött fel benne gyom. A takarónövény is pikk pakk ki kelt. Pedig most kapott normális csapadékot. Táblán belüli kísérlet lesz majd tavaszi vetésre. Napra vagy szója...ez még kérdéses. Kukorica nem érdekel.
Válasz Netparaszt #14166. hozzászólásáraMajd ha más országban születnél mint ő .örülnél ha így tudnál magyarul,meg persze termelni ,tudod aki ért hozzá csinálja,aki nem az próbálja tanítani
Válasz Dns8 #14162. hozzászólásáraHagyd rá,bukott bankár,de arra nem hívja fel a figyelmet,hogy a nem no tilles is olyan zöld mint a másik ,fényezi itt magát nem megy az üzlet kőll a kuncsaft
Válasz szanberg #14158. hozzászólására Vegyél már egy szövegértelmezési tréninget, unalmas ugyanazt töbször elmondani, hogy te is megértsd.
Három, 10 hektárnál nagyobb tábla volt levetve ugyanazzal a fajtával, nagyjából egyforma táppal, három különböző technológiával.
Azt pedig csak megemlítettem, hogy nincs vadkár a notillben és keressük a magyarázatot, mert az, hogy notill, az nem magyarázat.
A kérdés továbbra is az, miért nem túrja és rágja a vad a notill táblát, amin átmennek a vadcsapások, miközben a szomszédos táblákban jelentős kárt okoznak?
A megoldás talán másoknak is segítene, akik vadkáros környéken termelnek.
Válasz Netparaszt #14144. hozzászólásáraMert más fajta volt oda vetve, ennyi. Minden évben csinálok fejlesztői fajtasorokat és bizonyos fajtákat van, hogy totál lenyomja a disznó mellette a másikhoz meg hozzá sem ér.
Ha azt akarod mondani, hogy milyen jó a notill mert tömörebb a föld és nem ott fog túrni a disznó akkor le is hidalok de rögtön, mert a növénytermesztés nem a tömörödött talajról szól.
Válasz Sk Laci #14153. hozzászólásáraEzért vannak ikerkerékkel meg hevederrel felszerelve a kombájnok ott ahol ez megy. Ja meg levágják a 20+ nedves kukoricát és akkor még azért nincs nagy sár.
Válasz Berente Antal #14152. hozzászólásáraÉn se futkosok a táblán keresztül kasul a szállitójármüvekel, de a kombájn is meg tudja rendesen gyúrni a talajt. Főleg kukoricánál, amikor október, november a betakarítás ideje, nem az augusztusi átéget föld. De talajtipus függő is.
Válasz Sk Laci #14151. hozzászólásáraA felületre szórja a műkakit. A kombájn kijár a tábla szélére aratáskor. Vetés és permetezésen kívül nem kell rámenni, azzal viszont elkerülhető a tömörítés.
Válasz Netparaszt #14150. hozzászólásáraLazítót se használ a tulaj? A gépekel mégiscsak mozog a táblán, ezek azért szépen tudnak tömöríteni.........
A hatóanyagot se dolgoza be a talajba, csak felületre kerül, ha no till?
Válasz Sk Laci #14148. hozzászólására 9903, november eleje óta 320 mm csapadékkal, 150 kg körüli hatóanyaggal, sárga, löszös agyag öntéstalajban, csak gyomirtással, sorközművelés nélkül.
Takarónövényt évek óta használ a gazda.
Válasz Netparaszt #14144. hozzászólásáraEz tényleg nagyon szép kukorica. Elárulod milyen fajta? Takaró növénybe vetet?
Az enyém 2x meglazítot zöldtrágyás terület, tavaszal 1 sor nehézfogas, mütrágya 150 kg/ha 12/52 amofos, kombinátor, vetés+200kg 27% N , hengerlés, 1-3 leveles állapotban gyomirtás fél adag, sorközmüvelés 150 kg karbamid, majd 10 napra rá a másik fél adag gyomirtó. Május elején volt egy kiadós eső, majd július végén. Nálunk nagy gond van a szárazság miat. A terület ahová a kukorica került 20-60 cm vastag termőrétegü extrémen kötöt fekete föld, alata vastag kavicsréteg, ami elhúza a nedveséget.
Sajnos a disznók nálam nagyon is rendezkednek, majd aratáskor eldől milyen let a kukoricám.
Válasz borda77 (Joe) #14145. hozzászólására Találd meg a jobb magyarázatot. Sorban mennek be a csapások a notill táblába, de sem rágás, sem túrás nem volt amerre jártunk.
A szomszédos szántott és lazított táblában ilyen részek voltak már a szélén, rengeteg félberágott tővel, hántott csővel.
A notillnak nagyon tömör volt a felszíne a többihez képest.
Egy drónnal biztos jobban végig lehetne nézni a táblákat, de amit láttunk, ott a notill ép volt.
Mondd meg, hogy miért.
Válasz Sk Laci #14143. hozzászólására Tegnap látogattuk meg az egyik kollegát jónéhányan, aki egy ideje notillezik. 4 órát utaztunk az ország másik felébe, azalatt a felsülés különböző fokozatait képviselő kukoricákat láttunk.
Ott be volt állítva szántott, lazított és notilles nagy táblás kukorica, ugyanaz a fajta, inputok is hasonlók (a szomszéddal csinálták a tesztet, mert ő nem turkálja a talajt).
Ami érdekes volt még, hogy a notilles kukoricában nem láttam vadkárt, míg mellette komoly kárt okozott a szarvas és disznó.
A notilles így nézett ki, Szegedtől Körmendig hasonlót sem láttunk, de a faluból kihajtva már a hónaljig érő, csörgősre aszalódott kukorica volt a jellemző.
Válasz Radocz #14142. hozzászólásáraAz hogy az egyik kukoricatábla zöld a másik fel van sülve ez töbnyire fajtafügő. Lehet a technológiával is gond, de ezt látni is lehetne.
Az én kukoricáim még zöldek, a legolcsób mag néz ki a legjoban. A legdrágáb kezd felsülni, de még mindig zöld. 380-400Fao csoportúak. Mindjárt meletem van egy megacég táblája, az ő kukoricájuk is még zöld, de nagyon aprócska maradt, a csövek is kisebek. 300 m-re tőlem szintén jólmenő cég, akik majdnem minden évben bene vanak a Szlovákiai 10 legjob kukoricatermelője közöt, az övéké totál felsült. Kezdték is silózni már jó két hete, de leáltak, mert nem felelt meg. Túlszáradt. Természetesen vanak gyönyörü zöld kukoricáik is, de sokal job minőségü földben, mint ahol nekem van és szomszédságban vagyunk.
Szerintem abból tanulhatnánk, mi butább parasztok is.
Szerdán bejártuk Lillafüredet, Egert.
Figyeltük a kukorica és napraforgó táblákat is.
Volt leszáradt, leszárított és zöld napra.
Kukorica is volt leszáradt és volt olyan mi úgy érik, ahogy a nagy könyvben meg van írva.
A kövesút egyik oldala tökéletes, a másik felsülve. Még az is lehet, hogy egy a tulajdonos.
Hogy is van ez?
Válasz Gatti #14131. hozzászólásáraaz olcsóbb javára mert az ujabb intenzivebb fajták csak megfelelő körülményeknél működnek ,arattam már 2-3 tonnás aszálylovagna kikiabált fajtát ,nem teszek fel képeket az idei kukoricáimrol mert sok embert bántana,de 20e forintos magokat használtam
Ilyen lett, bal oldalt Saaten Sufavor, jobb oldalt Pioneer 9241.
Sajnos a pio-t elbasztam mert 75 ezerrel vetettem és mivel nagy szárazság volt így ez szívásnak bizonyult, jövőre nem is megyek 70 fölé az biztos.
24931 hozzászólás
Ezt a képet pénteken lőttem!
A tulaj biztosan bizakodik még, mert éppen húzatta!
Jövőre korai lessz!
[kep1]
Válasz Földönfuto #14177. hozzászólásáraNem mértem meg semmijét, csak úgy fogásra könnyű:D
Viszont fullra száraz már, ha most nem kapott volna esőt, lehetett volna aratni 1-2 héten belül!
Válasz Földönfuto #14177. hozzászólásárane legyél gyerekes,valakik még a 10 dekás csőnek is őrülnének
Válasz Földönfuto #14177. hozzászólásáraMilyen tőszámmal? És mennyi a vize??Magas tőszámmal, relatíve alacsony vízzel jó termés(lehet)
Válasz ewtoto #14157. hozzászólásáraHello.Nekem is DK4025-ös van.múlt héten mértem egy átlagos csövet lemorzsolva 20dkg,én is kevésnek találom.Ebből még lejön a yizt. is.És nálunk júliusban 118mm esett.Lehet,hogy ilyen fajta?
Válasz Claastra. #14174. hozzászólásáraÚgy-úgy! Meg mindjárt az is kiderül, hogy a felszínen hagyott szárból jobban kipusztulnak a kártevők. Pffff....
Válasz Sk Laci #14172. hozzászólására A kukoricabogár lárvája a talajban van, a moly a szárban. Az idei -20 alatti télben nem fagyott el a moly lárvája a szárban, sem a felszínen, sem a talajban. Tavasszal meghasogattam néhány kukoricaszárat, ott volt benn az élő molylárva.
Az üszög spórával telel, kukoricatermő vidékeken mindenhol ott van, a rágott csövek és szárak holtbiztos fertőzési pontok.
Mondjuk Mexikóban drága csemege a fiatal üszög, jobb ára van, mint a kukoricának, ebből kellene boltot csinálni.
látom beindult a hanta-palinta,notill-t nem bántják a vadak,a kukoricabogár,de lehet baj lesz mert a kombájn se viszi
Válasz Sk Laci #14172. hozzászólásáraA kukoricabogár lárvája nem a talajban van?
A szárban szerintem a moly lárvája van
Válasz Netparaszt #14170. hozzászólásáraA kukoricabogár lárvája elfagyhatot a télen - 20-30 C-nál, mert a föld felszinén volt a szármaradvány. Ahol belekeverik a földbe, ott nagyob az esélye az áttelelésre. Az üszögre is kihathatot a kemény tél, de nem biztos.
Az elmút 6 évben a tulaj használta a parcelákat? Ugyan azok a növények voltak ott, mint a NT-ben? Mert ez is kihatásal lehet a betegségre.
Válasz Netparaszt #14170. hozzászólásáraÉrtem.
Válasz Vinkó75 #14169. hozzászólására A notillben szépen ott voltak az összegömbölyödött giliszták a talajban, a többiben nyomuk nem volt, ami nem csoda, mert kaptak talajfertőtlenítőt is.
Extra lombkezelést egyik sem kapott, de a művelt táblákban rengeteg volt az üszög a rágott csövön, száron.
A két művelt tábla ránézésre elég beteges külsejű volt, szép nagy csövek voltak, de jóval gyengébb száron, kevesebb levéllel.
Majd a kombájn megmondja a hozamokat, de ránézésre a szántott kevesebb dupla csövest nevelt ki, mint a lazított és mindkettő alatta maradt a notillesnek. Tőszámban is ritkásabb volt az állomány, az egészségi állapotuk is jelentősen eltért a notilltől, kukoricabogár is alig volt a NT-ben, míg a másik kettőben eléggé ott voltak.
Van még képem róluk, de csak a szar mobillal csináltam, nem jön ki a képeken az a jelentős különbség, mint a helyszínen.
Volt velünk egy régi vetőmagtermelő is, mondta nem látja, nem hiszi el, hogy ekkora különbség lehet a technológiák között.
A notill tulaja szerint az lehet a magyarázat a vadkárra, hogy a másik két táblát két héttel előbb vetette a szomszéd és oda szoktak be a vadak, majd ott is maradtak.
Telekszomszédról beszélünk, így ezt nehezen tudom elképzelni. Territoriális az állat, de kizártnak tartom, hogy ne kóstolgasson bele random máshova is.
Válasz Netparaszt #14160. hozzászólásáraEz érdekes dolog. A waxyt állományban is kezelik toxinra....pl. Az ilyen táblákban szemmel láthatóan kevesebb vagy egyáltalán nem volt vadkár. Kérdés mit kapott a kukorica ? Esetleg a (biztonság kedvéért kapott-e toxin elleni vegyszert,annak ellenére hogy nem waxy) Nem azt mondom hogy ez a megoldás, csak egy megtapasztalt példa. Esetleg vadvédelem szempontjából kaphatott akár szappant is. Így nem szereti a vad nyilván. Ezt azért feszegetem, mivel írtad 3 különböző szisztéma volt jelen a kísérletben. Arról is több infó jó lenne pontosan mi volt még az eltérés a művelésen kívül. Nálam jellemzően a No-till-es parcellát a disznyóóó szépen drénezi. Keresi a gilisztát nyilván, mivel azok is szépen nőnek benne. Nálam pont fordított a szántottat nem túrja annyira. Viszont a No-till-nek jobb a talaja. Lassan feljavul,a tarlót aug 20 környékén hántottam. Alig jött fel benne gyom. A takarónövény is pikk pakk ki kelt. Pedig most kapott normális csapadékot. Táblán belüli kísérlet lesz majd tavaszi vetésre. Napra vagy szója...ez még kérdéses. Kukorica nem érdekel.
Válasz Netparaszt #14166. hozzászólásáraMajd ha más országban születnél mint ő .örülnél ha így tudnál magyarul,meg persze termelni ,tudod aki ért hozzá csinálja,aki nem az próbálja tanítani
Válasz Netparaszt #14166. hozzászólásáramenjetek ki a hóra és játsszátok le...
Válasz Dns8 #14162. hozzászólására Na, megjött a nyelvtannáci . Szóljak majd én is neked minden helyesírási hibánál?
Válasz Dns8 #14162. hozzászólására Na, megjött a nyelvtannáci . Szóljak majd én is neked minden helyesírási hibánál?
Válasz Claastra. #14163. hozzászólására Viszi még a földeid a Csányi? Tudok neked való munkát, ha már kikopsz a mezőgazdaságból.
Válasz Dns8 #14162. hozzászólásáraHagyd rá,bukott bankár,de arra nem hívja fel a figyelmet,hogy a nem no tilles is olyan zöld mint a másik ,fényezi itt magát nem megy az üzlet kőll a kuncsaft
Válasz Netparaszt #14160. hozzászólásáraLevetve? Ez nekem új,nálunk csak a bevetve elvetve játszik.
Válasz szanberg #14158. hozzászólására Csak a kedvedért: mindhárom táblába P9903 volt vetve. Szóval mindhárom táblába P9903 volt vetve.
Válasz szanberg #14158. hozzászólására Vegyél már egy szövegértelmezési tréninget, unalmas ugyanazt töbször elmondani, hogy te is megértsd.
Három, 10 hektárnál nagyobb tábla volt levetve ugyanazzal a fajtával, nagyjából egyforma táppal, három különböző technológiával.
Azt pedig csak megemlítettem, hogy nincs vadkár a notillben és keressük a magyarázatot, mert az, hogy notill, az nem magyarázat.
A kérdés továbbra is az, miért nem túrja és rágja a vad a notill táblát, amin átmennek a vadcsapások, miközben a szomszédos táblákban jelentős kárt okoznak?
A megoldás talán másoknak is segítene, akik vadkáros környéken termelnek.
Válasz szanberg #14158. hozzászólásáraA vaddisznó gond nélkül bele túr a határútba is, ha valami tetszik neki ott.
Válasz Netparaszt #14144. hozzászólásáraMert más fajta volt oda vetve, ennyi. Minden évben csinálok fejlesztői fajtasorokat és bizonyos fajtákat van, hogy totál lenyomja a disznó mellette a másikhoz meg hozzá sem ér.
Ha azt akarod mondani, hogy milyen jó a notill mert tömörebb a föld és nem ott fog túrni a disznó akkor le is hidalok de rögtön, mert a növénytermesztés nem a tömörödött talajról szól.
DKC4025 kb 60-70mm csapadék tenyészidőben, elég könnyűnek tűnik a cső súlya!
Válasz Berente Antal #13975. hozzászólásáraA bal oldali kukorica aug 15 körül csörgős volt. A jobb oldali most is zöld.
Válasz Sk Laci #14153. hozzászólásáraPersze ha szükséges, a talajtömörödést meg kell szüntetni. Sokszor a takarónövény is elegendő erre.
Válasz Sk Laci #14153. hozzászólásáraEzért vannak ikerkerékkel meg hevederrel felszerelve a kombájnok ott ahol ez megy. Ja meg levágják a 20+ nedves kukoricát és akkor még azért nincs nagy sár.
Válasz Berente Antal #14152. hozzászólásáraÉn se futkosok a táblán keresztül kasul a szállitójármüvekel, de a kombájn is meg tudja rendesen gyúrni a talajt. Főleg kukoricánál, amikor október, november a betakarítás ideje, nem az augusztusi átéget föld. De talajtipus függő is.
Válasz Sk Laci #14151. hozzászólásáraA felületre szórja a műkakit. A kombájn kijár a tábla szélére aratáskor. Vetés és permetezésen kívül nem kell rámenni, azzal viszont elkerülhető a tömörítés.
Válasz Netparaszt #14150. hozzászólásáraLazítót se használ a tulaj? A gépekel mégiscsak mozog a táblán, ezek azért szépen tudnak tömöríteni.........
A hatóanyagot se dolgoza be a talajba, csak felületre kerül, ha no till?
Válasz Sk Laci #14148. hozzászólására 9903, november eleje óta 320 mm csapadékkal, 150 kg körüli hatóanyaggal, sárga, löszös agyag öntéstalajban, csak gyomirtással, sorközművelés nélkül.
Takarónövényt évek óta használ a gazda.
Válasz Netparaszt #14147. hozzászólásáraPassz. DE amit most fotóztál akkor ezek szerint NEM no tilles? Pedig haragos zöld és szép csövekkel...
Válasz Netparaszt #14144. hozzászólásáraEz tényleg nagyon szép kukorica. Elárulod milyen fajta? Takaró növénybe vetet?
Az enyém 2x meglazítot zöldtrágyás terület, tavaszal 1 sor nehézfogas, mütrágya 150 kg/ha 12/52 amofos, kombinátor, vetés+200kg 27% N , hengerlés, 1-3 leveles állapotban gyomirtás fél adag, sorközmüvelés 150 kg karbamid, majd 10 napra rá a másik fél adag gyomirtó. Május elején volt egy kiadós eső, majd július végén. Nálunk nagy gond van a szárazság miat. A terület ahová a kukorica került 20-60 cm vastag termőrétegü extrémen kötöt fekete föld, alata vastag kavicsréteg, ami elhúza a nedveséget.
Sajnos a disznók nálam nagyon is rendezkednek, majd aratáskor eldől milyen let a kukoricám.
Válasz borda77 (Joe) #14145. hozzászólására Találd meg a jobb magyarázatot. Sorban mennek be a csapások a notill táblába, de sem rágás, sem túrás nem volt amerre jártunk.
A szomszédos szántott és lazított táblában ilyen részek voltak már a szélén, rengeteg félberágott tővel, hántott csővel.
A notillnak nagyon tömör volt a felszíne a többihez képest.
Egy drónnal biztos jobban végig lehetne nézni a táblákat, de amit láttunk, ott a notill ép volt.
Mondd meg, hogy miért.
Válasz borda77 (Joe) #14145. hozzászólásáraaz már a No Deer Technológia. Nem szarvasnak való vidék...
Válasz Netparaszt #14144. hozzászólásáraÉn hiszek a technológiába, de hogy no till miatt nem eszi a vad azért az már Andersen kategória ő is megirigyelné...
Válasz Sk Laci #14143. hozzászólására Tegnap látogattuk meg az egyik kollegát jónéhányan, aki egy ideje notillezik. 4 órát utaztunk az ország másik felébe, azalatt a felsülés különböző fokozatait képviselő kukoricákat láttunk.
Ott be volt állítva szántott, lazított és notilles nagy táblás kukorica, ugyanaz a fajta, inputok is hasonlók (a szomszéddal csinálták a tesztet, mert ő nem turkálja a talajt).
Ami érdekes volt még, hogy a notilles kukoricában nem láttam vadkárt, míg mellette komoly kárt okozott a szarvas és disznó.
A notilles így nézett ki, Szegedtől Körmendig hasonlót sem láttunk, de a faluból kihajtva már a hónaljig érő, csörgősre aszalódott kukorica volt a jellemző.
Válasz Radocz #14142. hozzászólásáraAz hogy az egyik kukoricatábla zöld a másik fel van sülve ez töbnyire fajtafügő. Lehet a technológiával is gond, de ezt látni is lehetne.
Az én kukoricáim még zöldek, a legolcsób mag néz ki a legjoban. A legdrágáb kezd felsülni, de még mindig zöld. 380-400Fao csoportúak. Mindjárt meletem van egy megacég táblája, az ő kukoricájuk is még zöld, de nagyon aprócska maradt, a csövek is kisebek. 300 m-re tőlem szintén jólmenő cég, akik majdnem minden évben bene vanak a Szlovákiai 10 legjob kukoricatermelője közöt, az övéké totál felsült. Kezdték is silózni már jó két hete, de leáltak, mert nem felelt meg. Túlszáradt. Természetesen vanak gyönyörü zöld kukoricáik is, de sokal job minőségü földben, mint ahol nekem van és szomszédságban vagyunk.
Válasz Claastra. #14136. hozzászólására"nem teszek fel képeket az idei kukoricáimrol mert sok embert bántana"
Szerintem abból tanulhatnánk, mi butább parasztok is.
Szerdán bejártuk Lillafüredet, Egert.
Figyeltük a kukorica és napraforgó táblákat is.
Volt leszáradt, leszárított és zöld napra.
Kukorica is volt leszáradt és volt olyan mi úgy érik, ahogy a nagy könyvben meg van írva.
A kövesút egyik oldala tökéletes, a másik felsülve. Még az is lehet, hogy egy a tulajdonos.
Hogy is van ez?
Válasz Claastra. #14136. hozzászólásáraSzerintem nem bántasz meg senkit vele én is 20 körülieket veszek és jók Pl P9915 egy cső súlya mostan 45 dg
Válasz Vinkó75 #14138. hozzászólásáranem tudom de az F73 nagyon jól bírta ,jó majd a mázsaház mondja meg,de még erekciója van a többieké meg lóg
Válasz Claastra. #14136. hozzászólásáraF 73 ugye mi se hagyjuk ki!!!!
Válasz Claastra. #14136. hozzászólásáraPár éve ugyan ez volt ! A nagy nevek elvéreztek .Az olcsóbbak jobban teljesítettek.
Válasz Claastra. #14136. hozzászólásáraItt is ez a menő furió meg valami másik Semmi extra és 14t átlag is szokott lenni .
Válasz Gatti #14131. hozzászólásáraaz olcsóbb javára mert az ujabb intenzivebb fajták csak megfelelő körülményeknél működnek ,arattam már 2-3 tonnás aszálylovagna kikiabált fajtát ,nem teszek fel képeket az idei kukoricáimrol mert sok embert bántana,de 20e forintos magokat használtam
Válasz Gatti #14134. hozzászólásáraSzegedi 475 szemes-siló 490 70 000 Ft/zsák 24 900ft+áfa
Válasz gjoni #14133. hozzászólásáraegyébként milyen fajta? meg majd kíváncsi volnék mennyit nyom a mázsa , ha megadnád az infókat megköszönném :)
Itt felénk senki nem vet szegedit, valamint még a kiskun kukoricára lennék kíváncsi hogy mit tud mert azt is dicsérik.
Válasz Gatti #14131. hozzászólásáraEzt úgy kaptam ,de való igaz csapadék bőven volt még zöld a szára
Ilyen lett, bal oldalt Saaten Sufavor, jobb oldalt Pioneer 9241.
Sajnos a pio-t elbasztam mert 75 ezerrel vetettem és mivel nagy szárazság volt így ez szívásnak bizonyult, jövőre nem is megyek 70 fölé az biztos.