Bács Kiskun megye,Hajós....30-40 perc alatt 25 mm......pont útközben kapott el fülke nélküli kistraktorral.....szarrá áztam,de egyáltalán nem bánom,sőt A februári 16 mm után ez az első kiadós eső......ezen kívül csak ilyen 2-10 mm közötti pöszmörgések voltak,több részletben....azokat is elvitte a szél másnapra!
Válasz Mpista70 #60094. hozzászólásáraKivételesen az előbb kaptunk egyjó adagot,Nyírség.Kezdünk helyrerázódni egy kicsit.Ha így megy a jövő héten már rántott vargányát eszek.
Válasz medikus #60086. hozzászólására Csak a szokásos: a Dunától keletre a nagy büdös semmi. De majd hallgathatjuk az időjárásjelentés csinos hölgyétől, hogy hurrá, vége a csúnya, esős időszaknak.
Gyerekek, eljöttem hajdúból Zalakarosra, ma délelőtt még belefért egy hajókázás a Balatonon azóta most van harmadik nagy zuhé, igaz közben otthon is volt minden jég stb van eső !
Sok fürdőzés már nem lesz mert szerdán irány hazafelé!
A májusi 23 mm-rel együtt, 2024 nálunk 64 mm-ren áll. Szeged déli része. És lelkendeznek már az időjárási bemondók: nem sokára vége már ennek a csúnya, esős időszaknak és jön a 35 fok. Hurrá! Ez a rész itt, sivatag. Nincs tovább a mezőgazdaságnak.
Válasz Gandhy #60074. hozzászólásárade ez már réges rég elkezdődött. nézd meg milyen talaj van ott. nem véletlenül. ahol az elmúlt xx ezer évben nem képződött humusz, ott valszeg nem volt sose bőséges csapadék. értem hogy homokféleség, de ha homok folyton zöld, akkor ott is lesz humusz. a mintázat rajta volt azon az omsz térképen, mindig is ez lesz az eloszlás, a kérdés, hogy mennyi oszlik el így. jó évben ott lesz 450, itt 650, rossz évben itt lesz 400, ott meg 200. idei évről azt feltételeztük, hogy jó év lesz, aztán megbicsaklott bennem a hit pár hete, de most úgy néz ki, hogy inkább a 2014-es év jön. reméljük, leszámítva a 7 árvizet, bár lehet két nap múlva már abba úszunk. itt fog forogni a ciklon fölöttünk, tavaly augusztusban is ugyan ez volt... és már most nyakig van a rába.
Válasz Gatti #60064. hozzászólásáraÉn májusban 44 mm-t mértem. 2024.01.01-óta 123 mm esett, ugyanez 2022.01.01. és 2022.05.31. között 152 mm volt. Akkor minden idők legnagyobb aszálya volt, most pedig elég zöld minden. A különbség az előző évek második felének csapadéka miatt van. 2021. júniusa óta tartó szárazság alapozta meg a 2022-es aszályt, míg a 2023-as nyár csapadékos volt.
Válasz envagyok2 #60072. hozzászólásáraÁltalános iskolai földrajzórán már úgy tanultuk, hogy Európa elsivatogosodása az Alföldről indul ki. Az bő 40 éve volt.
Válasz Gatti #60061. hozzászólásáraDe az ellenkezőjét se bizonyította senki. Úgy tudom, ezek az esőcsinálós történetek ipari mennyiségben használtak hozzá ezüst-jodidot, nem tíz grammot, hanem tíz tonnát repülőnként. láttad te is az omsz elmőlt száz éves csaapadéktérképét, ami a mintázatát tekintve totál lefedte a 2022es évet. sok sok éve mondják, hogy sivatagosodik az alföld, már akkor is, amikor jégewrnek még nyoma nem volt. vagy mindenki beáldozza a tisza menti ártéri jó földjeit, hogy a tiszát kivezetve vízes foltok jöjjenek létre, vagy egy csepp eső nem lesz.
Válasz Gatti #60070. hozzászólásáraNe bmeg. Aggregátor van, szivattyú van, ebből biztosan lesz munkája a Tűzoltoknak, gondolom szóltak is nekik,hogy kezdődik. Talán az Alföldre is elmegy a víz. De mi lesz a szunyogokkal? Egy hèt múlva 30fok felett lesz. Az neveli.
Válasz medikus #60069. hozzászólásáraMár a hajnali órákra az MNSZ-nek köszönhetően egy kisebb esős, záporos rendszer érkezhet délnyugat felől amely a reggeli órákban tovább halad észak, északkelet felé. Ebben főleg délnyugaton már előfordulhat beágyazott zivatar.
A kisebb rendszer elvonulását követően várhatóan szakadozik a felhőzet de teljesen nem tisztul ki, sőt keleten, délkeleten akár borult, gyenge esős idő is lehet a kezdetekben.
Az események már a déli, kora délutáni órákban megindulnak délnyugat felől, ekkor már főleg a Dunántúlon és délen izolált és multicellás zivatarokra lehet számítani.
Az idő előrehaladtával egyre nagyobb területen alakulhatnak ki záporok, zivatarok melyek főleg a Dunántúlon akár kisebb/nagyobb rendszerekbe is szerveződhetnek, itt az igen magas kihullható viz miatt 30-44mm akár extrém/károkozó felhőszakadásokra is esély nyílik. Délkeleten főleg a délután második felétől illetve kora estére indulhatnak az események. Főleg határon kívül és a határ mentén alakulhatnak ki hevesebb záporok, zivatarok melyek a nagyobb nyírásnak köszönhetően szupercellává, illetve rendszerré szerveződhetnek.
Késő esti órákban ahogy ránk fordul a ciklon úgy folyamatosan főleg a Dunántúlon, középen és északon újabb záporok, zivatarok, MKR-é összeállva foroghatnak egészen a hajnali, reggeli órákig további felhőszakadásokat okozva. Ezeken a területeken egész éjszaka szép villámshow lehet. Éjszaka délre és főleg a Dunától keletre már egyre szárazabb levegő áramlik, majd kedden délutánra már keleten folytatódhatnak az események gyengébb kivitelben.
A holnapi nap folyamán egy ma kimélyülő mediterrán ciklon fog tartózkodni felettünk. Ez a ciklon a következő 2 nap folyamán is felettünk lesz, majd csak kedd délután hagyja el fokozatosan hazánkat. Hétfőn még többfelé fog okozni konvektív csapadékot, heves eseményekre (jelenlegi forgatókönyv szerint) leginkább délen, illetve a Tiszántúlon van esély. A Dunántúlon a lassan mozgó cellák miatt inkább a felhőszakadás lesz a fő veszélyforrás.
Az ország nagy részén 1000-2000 j/kg CAPE lesz a jellemző, délkeleten illetve északnyugaton lesznek magasabb értékek. A helikalitás az a Tiszántúlon lesz magasabb, 200-300 körüli értékek lesznek jellemzőek, és itt is lesz a legnagyobb esély szupercellázásra. A nyírás a Tiszántúlon egy kelet felől érintő jet miatt általában 15-20 m/s körül lesz, délkelet felé lesznek a magasabb értékek. Az ország többi részén 5-10 m/s lesz a jellemző, így általában multicellás konvekció lesz a jellemző. A lassú, folyton változó cellamozgással együtt ez a két tényező az Észak-Dunántúlon fog okozni keményebb felhőszakadásokat. 30-50 mm, de lokálisan akár 70-100mm is előfordulhat.
A magas bizonytalanságot az okozza, hogy egyrészt a ciklon középpontja hol fog vonulni (ha északabbra megy el, akkor országhatáron belülre is jöhet az SC-zés, ha nyugatabbra akkor meg elmaradna a Dunántúli felhőszaki), a másik meg a délután a Tiszántúlra besodródó középszintű kiszáradás, amely pozitív hatással is lehet az eseményekre (szél, jégeső), de ronthat is a helyzeten.
Pozitív forgatókönyv esetén a délkeleten kialakuló szupercellákból akár erősen viharos 90km/h széllökések, illetve nagyobb méretű (2-3, akár 4 centis) jég is előfordulhat.
Válasz kukaccsosz #60066. hozzászólásáraDunántúl nyugati felén 30-40mm, a tiszántúlon 7-10mm várható. Persze mivel zivataros formában jön, lehet 0 vagy 20mm is. Mindenesetre az biztos hogy a nyugati dunántúl jóval többet kap majd, valamint a déli határ mentén lehetnek még nagy zivatarok. Egyelőre úgy néz ki a határon túl mennek majd délen, de ha fentebb jön akkor akár nagy pusztítás is lehet.
Válasz Gatti #60064. hozzászólásáraNálunk nagy szórás volt a falu egyik szélen 60mm kb ott van a kukorica földem, másik szélen kb 25mm ott meg a napraforgóm, ez a hétfő keddi eső hátha hoz még esőt
Válasz envagyok2 #60055. hozzászólásáraBocsi pont rosszul írtam. Szóval ami határon kívül jön azzal már nem sokat tud tenni mivel ott már létre jött a jégszemcse, viszont ami fölöttünk keletkezik azt tudná csökkenteni. Kérdés mennyire hatékony ez, vajon ha nem működne akkor baseball labda méretű jegek potyognának?
Érdekes az is hogy nem minden európai országban használják(, de pl a franciáknál igen, mégis hatalmas jegek potyognak arra mostanság.
Az pedig hogy befolyásolja e a csapadék eloszlást továbbra sincs 100% ig bizonyítva, persze ha lenen akkor se biztos hogy igaz volna. Én továbbra is azon a véleményen vagyok hogy ne nyúljunk bele az időjárásba mert annak beláthatatlan következményei lehetnek amiről sejtésünk sincs.
Valamint ugye nem olcsó eszközök
"A rendszer kiépítésének költsége 2 milliárd forintba került, melyből 200 millió forintot az agrárkamarai tagdíjakból finanszíroztak, míg a fennmaradó részt a vidékfejlesztési program során kiírt pályázaton elnyert összeg biztosította.
Fenntartásának költségeit 1,5 milliárd forint éves összegre becsülik"
Persze ezzel nem akarok vitát szítani, ez csak az én véleményem, úgyse én döntök ezekről.
"1946-ban Dr. Bernard Vonnegut osztrák atmoszférakutató és csapata rájött, hogy hogyan tudnak mesterségesen csapadékképződést kiváltani a felhőkben. A kísérletek során sót, illetve jódot használtak a folyamatok kiváltásához. A hatvanas évek során az amerikai hadsereg a vietnámi háború során fegyverként alkalmazta az esőcsinálást. Az úgy nevezett Popeye-hadművelet során a délkelet-ázsiai országban kialakuló monszunidőszakot elnyújtották és súlyosabbá tették az esőzések okozta károkat, amelynek segítségével az ellenséges csapatok mozgását nehezítették meg. 1977-ben született meg az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében az időjárás manipulálását nem lehet bevetni katonai célok kiaknázása érdekében. A 2010-es évekre már 52 országban végeznek időjárás befolyásolást, többek közt Indiában és Oroszországban."
Válasz envagyok2 #60058. hozzászólásáraOnnan fog jönni. Aztán már az is látszik, hogy a jégerrel szanaszét fogják lűni, igazi szájenszfiksön lesz.
Kapjátok az ívet majd rendesen.
65959 hozzászólás
Válasz Mpista70 #60108. hozzászólásáraPár kilométerrel vagyok szegedtől északkeletre...
Válasz blink #60106. hozzászólására
Mázlista! Szegeden mi, 63 mm-rel vagyunk a sivatagi csapadék mennyiségben.
Bács Kiskun megye,Hajós....30-40 perc alatt 25 mm......pont útközben kapott el fülke nélküli kistraktorral.....szarrá áztam,de egyáltalán nem bánom,sőt
A februári 16 mm után ez az első kiadós eső......ezen kívül csak ilyen 2-10 mm közötti pöszmörgések voltak,több részletben....azokat is elvitte a szél másnapra!
Itt 0.3 mm. Ezzel 80 mm az idei mennyiség!
0, 5 mm kiadós eső esett.
Két sor jég ,viharral kb 40 milliméter esővel,holnap megnézem kell-e idén gabonát aratni.
Válasz medikus #60098. hozzászólásáraItt még esik, a kukoricakultizás nekem idén is kimarad.
Válasz medikus #60098. hozzászólásáraVége 11mm!
Válasz Koczka József #60100. hozzászólásáraEz Dalmandtól kissé nyugatra volt, 15-16 óra között, de teljesen foltszerűen esett ennyire.
Válasz Bárány #60099. hozzászólásáraSzia merre esett ez? Merre mozog a ciklon?
Válasz kukaccsosz #60090. hozzászólásáraValaki ideb...ta a tiedet is: 25 ha-os búzatáblánk a KITE mérői szerint 50-70 mm-t kapott nem egész egy óra alatt.
Vajon előbb kimenjek megnézni, vagy hívjam mindjárt a kárszakértőt...
Válasz Gumóka #60093. hozzászólásáraMost ér ide! Csapkod,meg zörög!Délelőtt a kuki meg lett kultizva,műtrágyázva!
Válasz Mpista70 #60094. hozzászólásáraKivételesen az előbb kaptunk egyjó adagot,Nyírség.Kezdünk helyrerázódni egy kicsit.Ha így megy a jövő héten már rántott vargányát eszek.
Válasz Mpista70 #60094. hozzászólásáraAzokat se az eszükért tették oda
Csak a szokásos nullla
Válasz medikus #60086. hozzászólására Csak a szokásos: a Dunától keletre a nagy büdös semmi. De majd hallgathatjuk az időjárásjelentés csinos hölgyétől, hogy hurrá, vége a csúnya, esős időszaknak.
Válasz medikus #60086. hozzászólásáraMost ért ide hozzánk, éjfélre nálatok is leszakad.
Válasz Koczka József #60091. hozzászólásáraEz komoly?
Itt 10ágra süt a nap
Na esett 10 perc alatt 9 mm.
Mi meg is vagyunk!
Megjött az előrejelzett mennyiség, illetve majd nem, de kicsire nem adunk:
0,8 mm
Gyerekek, eljöttem hajdúból Zalakarosra, ma délelőtt még belefért egy hajókázás a Balatonon azóta most van harmadik nagy zuhé, igaz közben otthon is volt minden jég stb van eső !
Sok fürdőzés már nem lesz mert szerdán irány hazafelé!
Kapjuk az áldást jéggel együtt néha!!
Válasz medikus #60086. hozzászólásáraMég most kezdődhet, ha a sivatagi por nem zavar be.
Hol vannak a mára beígért hatalmas esők,zivatarok?
Válasz medikus #60084. hozzászólásáraSzerintem többet kaptatok 2024-ben, mint 63 mm.
Válasz Mpista70 #60082. hozzászólásáraMit mondjunk itt Bugac szélében?
A májusi 23 mm-rel együtt, 2024 nálunk 64 mm-ren áll. Szeged déli része. És lelkendeznek már az időjárási bemondók: nem sokára vége már ennek a csúnya, esős időszaknak és jön a 35 fok. Hurrá! Ez a rész itt, sivatag. Nincs tovább a mezőgazdaságnak.
Válasz envagyok2 #60077. hozzászólásáraFelénk nem nagyon van homok talaj a Tisza túloldalán. Valamint elég jó a humusz tartalom az összes földünknél.
Szerintem az elsivatagosodàst inkább Bács kiskunra gondolták. Bár mostanság arra több eső van mint attól keletre.
Válasz envagyok2 #60077. hozzászólásáraA héten árad a Duna is itt, egyébként is jó a vízállás, kíváncsi leszek, hol tetőzik majd.
Válasz Gandhy #60078. hozzászólásáraRá kell menni a halgazdálkodásra
Válasz envagyok2 #60077. hozzászólására2014-ben gumihevederes kombájn aratott nálam ősszel, azt az évet annyira nem sírnám vissza
Válasz Gandhy #60074. hozzászólásárade ez már réges rég elkezdődött. nézd meg milyen talaj van ott. nem véletlenül. ahol az elmúlt xx ezer évben nem képződött humusz, ott valszeg nem volt sose bőséges csapadék. értem hogy homokféleség, de ha homok folyton zöld, akkor ott is lesz humusz. a mintázat rajta volt azon az omsz térképen, mindig is ez lesz az eloszlás, a kérdés, hogy mennyi oszlik el így. jó évben ott lesz 450, itt 650, rossz évben itt lesz 400, ott meg 200. idei évről azt feltételeztük, hogy jó év lesz, aztán megbicsaklott bennem a hit pár hete, de most úgy néz ki, hogy inkább a 2014-es év jön. reméljük, leszámítva a 7 árvizet, bár lehet két nap múlva már abba úszunk. itt fog forogni a ciklon fölöttünk, tavaly augusztusban is ugyan ez volt... és már most nyakig van a rába.
Válasz Bzs2 #60073. hozzászólásáraa jeget ki fogja, de ami alatta van, azt nem igen.
Válasz Gatti #60064. hozzászólásáraÉn májusban 44 mm-t mértem. 2024.01.01-óta 123 mm esett, ugyanez 2022.01.01. és 2022.05.31. között 152 mm volt. Akkor minden idők legnagyobb aszálya volt, most pedig elég zöld minden. A különbség az előző évek második felének csapadéka miatt van. 2021. júniusa óta tartó szárazság alapozta meg a 2022-es aszályt, míg a 2023-as nyár csapadékos volt.
Válasz envagyok2 #60072. hozzászólásáraÁltalános iskolai földrajzórán már úgy tanultuk, hogy Európa elsivatogosodása az Alföldről indul ki. Az bő 40 éve volt.
Válasz Gatti #60036. hozzászólásáraÓballán volt jég, de szerintem kiheveri.
Válasz Gatti #60061. hozzászólásáraDe az ellenkezőjét se bizonyította senki. Úgy tudom, ezek az esőcsinálós történetek ipari mennyiségben használtak hozzá ezüst-jodidot, nem tíz grammot, hanem tíz tonnát repülőnként. láttad te is az omsz elmőlt száz éves csaapadéktérképét, ami a mintázatát tekintve totál lefedte a 2022es évet. sok sok éve mondják, hogy sivatagosodik az alföld, már akkor is, amikor jégewrnek még nyoma nem volt. vagy mindenki beáldozza a tisza menti ártéri jó földjeit, hogy a tiszát kivezetve vízes foltok jöjjenek létre, vagy egy csepp eső nem lesz.
Válasz Gatti #60070. hozzászólásáraNe bmeg. Aggregátor van, szivattyú van, ebből biztosan lesz munkája a Tűzoltoknak, gondolom szóltak is nekik,hogy kezdődik. Talán az Alföldre is elmegy a víz. De mi lesz a szunyogokkal? Egy hèt múlva 30fok felett lesz. Az neveli.
Válasz medikus #60069. hozzászólásáraMár a hajnali órákra az MNSZ-nek köszönhetően egy kisebb esős, záporos rendszer érkezhet délnyugat felől amely a reggeli órákban tovább halad észak, északkelet felé. Ebben főleg délnyugaton már előfordulhat beágyazott zivatar.
A kisebb rendszer elvonulását követően várhatóan szakadozik a felhőzet de teljesen nem tisztul ki, sőt keleten, délkeleten akár borult, gyenge esős idő is lehet a kezdetekben.
Az események már a déli, kora délutáni órákban megindulnak délnyugat felől, ekkor már főleg a Dunántúlon és délen izolált és multicellás zivatarokra lehet számítani.
Az idő előrehaladtával egyre nagyobb területen alakulhatnak ki záporok, zivatarok melyek főleg a Dunántúlon akár kisebb/nagyobb rendszerekbe is szerveződhetnek, itt az igen magas kihullható viz miatt 30-44mm akár extrém/károkozó felhőszakadásokra is esély nyílik. Délkeleten főleg a délután második felétől illetve kora estére indulhatnak az események. Főleg határon kívül és a határ mentén alakulhatnak ki hevesebb záporok, zivatarok melyek a nagyobb nyírásnak köszönhetően szupercellává, illetve rendszerré szerveződhetnek.
Késő esti órákban ahogy ránk fordul a ciklon úgy folyamatosan főleg a Dunántúlon, középen és északon újabb záporok, zivatarok, MKR-é összeállva foroghatnak egészen a hajnali, reggeli órákig további felhőszakadásokat okozva. Ezeken a területeken egész éjszaka szép villámshow lehet. Éjszaka délre és főleg a Dunától keletre már egyre szárazabb levegő áramlik, majd kedden délutánra már keleten folytatódhatnak az események gyengébb kivitelben.
Válasz Gatti #60067. hozzászólásáraNyugat meg a Tiszántúl! De középen mi várható? Délelőtt-délután?
A holnapi nap folyamán egy ma kimélyülő mediterrán ciklon fog tartózkodni felettünk. Ez a ciklon a következő 2 nap folyamán is felettünk lesz, majd csak kedd délután hagyja el fokozatosan hazánkat. Hétfőn még többfelé fog okozni konvektív csapadékot, heves eseményekre (jelenlegi forgatókönyv szerint) leginkább délen, illetve a Tiszántúlon van esély. A Dunántúlon a lassan mozgó cellák miatt inkább a felhőszakadás lesz a fő veszélyforrás.
Az ország nagy részén 1000-2000 j/kg CAPE lesz a jellemző, délkeleten illetve északnyugaton lesznek magasabb értékek. A helikalitás az a Tiszántúlon lesz magasabb, 200-300 körüli értékek lesznek jellemzőek, és itt is lesz a legnagyobb esély szupercellázásra. A nyírás a Tiszántúlon egy kelet felől érintő jet miatt általában 15-20 m/s körül lesz, délkelet felé lesznek a magasabb értékek. Az ország többi részén 5-10 m/s lesz a jellemző, így általában multicellás konvekció lesz a jellemző. A lassú, folyton változó cellamozgással együtt ez a két tényező az Észak-Dunántúlon fog okozni keményebb felhőszakadásokat. 30-50 mm, de lokálisan akár 70-100mm is előfordulhat.
A magas bizonytalanságot az okozza, hogy egyrészt a ciklon középpontja hol fog vonulni (ha északabbra megy el, akkor országhatáron belülre is jöhet az SC-zés, ha nyugatabbra akkor meg elmaradna a Dunántúli felhőszaki), a másik meg a délután a Tiszántúlra besodródó középszintű kiszáradás, amely pozitív hatással is lehet az eseményekre (szél, jégeső), de ronthat is a helyzeten.
Pozitív forgatókönyv esetén a délkeleten kialakuló szupercellákból akár erősen viharos 90km/h széllökések, illetve nagyobb méretű (2-3, akár 4 centis) jég is előfordulhat.
Válasz kukaccsosz #60066. hozzászólásáraDunántúl nyugati felén 30-40mm, a tiszántúlon 7-10mm várható. Persze mivel zivataros formában jön, lehet 0 vagy 20mm is. Mindenesetre az biztos hogy a nyugati dunántúl jóval többet kap majd, valamint a déli határ mentén lehetnek még nagy zivatarok. Egyelőre úgy néz ki a határon túl mennek majd délen, de ha fentebb jön akkor akár nagy pusztítás is lehet.
Szerintetek lesz nálunk értékelhető csapadék ebből?
Ti mire számítanátok?
Hungaromet Nonprofit Zrt Facebook oldalán ma:
“Kiadós csapadékot okoz a ciklon felettünk……….szóval csónakokat elő!”
Válasz Gatti #60064. hozzászólásáraNálunk nagy szórás volt a falu egyik szélen 60mm kb ott van a kukorica földem, másik szélen kb 25mm ott meg a napraforgóm, ez a hétfő keddi eső hátha hoz még esőt
Május, nálunk szokásos lett kb 50mm- t kaptunk. Eshetett volna több is, de ez is hasznos.
Holnap megint veri Vas-megyét? A május hozott 1/4 évnyi csapadékot és nekem a keddi 60 mm-ből nem is jutott.
Válasz hasutas1 #60060. hozzászólásáraAz első júniusi hétre mik a kilátások Főnök?
Válasz envagyok2 #60055. hozzászólásáraBocsi pont rosszul írtam. Szóval ami határon kívül jön azzal már nem sokat tud tenni mivel ott már létre jött a jégszemcse, viszont ami fölöttünk keletkezik azt tudná csökkenteni. Kérdés mennyire hatékony ez, vajon ha nem működne akkor baseball labda méretű jegek potyognának?
Érdekes az is hogy nem minden európai országban használják(, de pl a franciáknál igen, mégis hatalmas jegek potyognak arra mostanság.
Az pedig hogy befolyásolja e a csapadék eloszlást továbbra sincs 100% ig bizonyítva, persze ha lenen akkor se biztos hogy igaz volna. Én továbbra is azon a véleményen vagyok hogy ne nyúljunk bele az időjárásba mert annak beláthatatlan következményei lehetnek amiről sejtésünk sincs.
Valamint ugye nem olcsó eszközök
"A rendszer kiépítésének költsége 2 milliárd forintba került, melyből 200 millió forintot az agrárkamarai tagdíjakból finanszíroztak, míg a fennmaradó részt a vidékfejlesztési program során kiírt pályázaton elnyert összeg biztosította.
Fenntartásának költségeit 1,5 milliárd forint éves összegre becsülik"
Persze ezzel nem akarok vitát szítani, ez csak az én véleményem, úgyse én döntök ezekről.
"1946-ban Dr. Bernard Vonnegut osztrák atmoszférakutató és csapata rájött, hogy hogyan tudnak mesterségesen csapadékképződést kiváltani a felhőkben. A kísérletek során sót, illetve jódot használtak a folyamatok kiváltásához. A hatvanas évek során az amerikai hadsereg a vietnámi háború során fegyverként alkalmazta az esőcsinálást. Az úgy nevezett Popeye-hadművelet során a délkelet-ázsiai országban kialakuló monszunidőszakot elnyújtották és súlyosabbá tették az esőzések okozta károkat, amelynek segítségével az ellenséges csapatok mozgását nehezítették meg. 1977-ben született meg az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében az időjárás manipulálását nem lehet bevetni katonai célok kiaknázása érdekében. A 2010-es évekre már 52 országban végeznek időjárás befolyásolást, többek közt Indiában és Oroszországban."
Válasz envagyok2 #60058. hozzászólásáraOnnan fog jönni. Aztán már az is látszik, hogy a jégerrel szanaszét fogják lűni, igazi szájenszfiksön lesz.
Kapjátok az ívet majd rendesen.