Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon! Határidő: augusztus 31.
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Jégkármérséklő rendszer új
- Kukorica várhatóan........! új
- Erdőgazdálkodás, szakirányítás új
- Cirok termesztése új
- Napraforgó-termesztés új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Haszonbérleti szerződés új
Cikkajánló
933 hozzászólás
Válasz bandigh #429. hozzászólásáraA zöldség más mint a gabona, vagy az ipari növények.
Ugyanúgy megfeleződhet a termés egyetlen hosszabb aszályos időszak miatt, csak nem mindegy, hogy az a terméskiesés 5 tonna búza, vagy mondjuk 5 tonna fokhagyma (1000 Ft/kg) esetleg 10 tonna petrezselyem gyökér (400 Ft/kg) hektáronként.
Ezek már több milliós veszteségek.
És egy hektárt 700 ezer forintból betelepítesz mikróval, meg veszel hozzá 300 ezerért egy szivattyút és kijöttél kb. 1 millióból.
Ha vigyázol rá, 10 évig használod.
Zöldségtermesztésbe belevágni öntözés nélkül az utóbbi évek időjárása alapján egyszerűen felelőtlenség.
Kukoricánál, búzánál egyik év jobb (mint az idei), másik rosszabb, de egyetlen rossz év nem tesz padlóra.
Magról vetett hagyma, vagy gyökérzöldségek ha nincs eső vetés után, ki se kelnek, vagy nagyon ritka tőállománnyal ha olyankor nem kapnak kelesztő öntözést.
Aki száz hektárokat akar öntözni, oda kell 10-15 milliós szivattyú-aggregát, meg nagydobok, Bauer csövek stb., de a hektáronkénti fajlagos költség ott se lesz nagyobb.
Válasz Rabó001 #431. hozzászólásáraPontosan
Válasz Dvili #430. hozzászólásáraKicsik, hivatalosan ilyen pénzekért nem vágnak bele, az tuti. Ahány helyen földje van, annyi kút, engedéllyel. Ha megvan a kút, vagy megoldja feketén, akkor esetleg.
Válasz juhaszsanyi #428. hozzászólásáraMindent megéri öntözni utóbbi 5-10 évben,
ahol aszály van.
De kutanként milliós összeg adminisztració plusz furás és furás nem50-60-200 m hanem 10-20m
Ha be kell adminisztralni eletbe se hozna vissza árát
30 kút esetén 30 misi körül lenne kis gazdagasoknak nem is kéne tovàbb erőlködni ...
Ugye ezek a kamuszervezeteknek pont ez a cèlja
Nehogy mar versenyképes legyen magyar termelő
Kapnak egy kis lóvét külföldről kis marketing kis kampány és bedönteni mindent amit lehet
Hisz öko a tuti azzal el lehet latni nagyon sok embert mint őskorban kb
Öko és társai csak egy ideológia azzal sajnos tömegeket etetni nem lehet , ha nincs víz étel se lesz .
Lehet vannak olyan területek ahol öntözés nélkül is lehet termelni , de egyre inkább aszály sújtott az ország és ezt kell megoldani öntözéssel.
Válasz juhaszsanyi #428. hozzászólásáraHa esetleg nyersz rá pályázatot akkor is kell néhàny év, hogy megtérüljön. De még mindig hamarabb, mintha beleölnéd valami szépen csillogó vasba.
Válasz bandigh #424. hozzászólásáraA csatorna más tészta.
Én is szívesebben öntöznék abból, de amelyik földem mellett esetleg van, abban sincs víz.
Marad a kút.
Nyilván mások a számok több száz hektáron, mint 1-2 Ha zöldségféle öntözésénél.
De a megtérülés is.
Fokhagymánál vagy petrezselyemnél akár egy öntözéssel megtérülhet a beruházás.
Kelesztő öntözésnél pláne.
Takarmánykukoricánál?
Válasz csontii #426. hozzászólásáraNemzeti parkokkal nem lenne baj , védett állatok stb ez a dolguk.
Örüljünk hódoknak kócsagnak vidrának ha van védjék védett álatokat nincs semmi baj ezzel.
De mikor józan ésszel is szemben kijelentenek butaságot mondvacsinált szervezetek azt már unom .
Mikor elhangzik méhek védelme és más bla bla szöveg nulla valós tények kivonnak sok szert mert pár állatvédőnek mondott szervezet egyesület gazdákat illetve növ. védő szereket hibáztatja. Kivonták szereket méhek azóta is pusztulnak ergó nem a szerek voltak hibásak. Termelés drágább lett ergo ki járt jól növ vedőszer gyártók , illetve EU- n kívüli országok mivel ott nem lett betiltva. Beözönlik olcsóbb áru , ki jár rosszul?? Eus termelő mert nem versenyképes....
Kezdődött libásokkal aztán méhék végett jöttek szer bevonások most épp öntöző kutak...
Most magyarázzák Homokhatságot meg hogy sivatagosodik.
80 as években is úgy tanultuk Bács-Kiskun az homok . Akkor mit kell most ezt felfújni kamu hirportálokon??
Válasz Dvili #425. hozzászólásáraÉn azt már régóta mondom,hogy a magyar vidék legnagyobb ellensége a magyar természetvédelem élükön a nemzeti parkokkal.
Válasz bandigh #424. hozzászólásáraFelszíni vizes öntözés megy, kutakból nehezebb költségesebb és épp az a baj nem elég hogy költekezz kútra nem keveset , még ilyen okoskodó szervezet is beleugat “szakertőként” mit hogyan kéne.
Üljön be padsorba előszőr vízgazdálkodást, növénytermesztést tanulni és utánna ugasson bele mit és hogyan. Mert itt addig keresni valója nincs “zöld környezetvédőként”. Nagyon unom ezeket a “mondvacsinált szakértőket” , “környezetvédőket” , akiknek való életről fingjuk sincs , de okoskodnak mintha értenének hozzá. Amikor meg ki lennének vezényelve kis robotra , lerakni 600 m csovet 40 fokban 3 ik cső után nyavalyogna hú de forró ez a cső minek is öntözni meleg van
Válasz juhaszsanyi #421. hozzászólásáraVan aki itt ír, hogy a csatorna mellett van, és hogy van víz. Hàt nincs mindenki mellette, és nincs vize. Ami vízhozamokat írtok, igen, lehet locsolni, de elbeszéltünk egymás mellett, haladós öntözéshez azért komolyabb számok kellenek. És folyamatos használattal ezerköbmétereket kiszedni, valahol csak kijön
Válasz Ares 826 #419. hozzászólásáraEzaz! Különbözők a körülmények. Egyik nagyszájú havernak is volt kútfúró szereléke, iszapoló, meg ami kell, egyszer elment a rokonához, Somogyba talán?, hogy majd fúr neki kutat a hosszú hétvégén. 15 méterig tudott lemenni, akkor elfogyott már neki minden cső meg szerelék, de víz még nem volt. Abból indult ki, hogy otthon 6 méternél kavics, aztán dől a víz.
Mi azt se tudjuk mi az a mélykútszivattyú. Az Ma-200-ast, meg a 350-est ismerjük, meg 6 hengeres Iveco motorost, simán visz 2db 125-ös csőátmérőjű dobot. Az szerintem már jó vízhozamnak számít.
Válasz Ares 826 #419. hozzászólásáraÉpp ez az pluszot termelunk nem hogy kart okozunk, de vannak szervezetek, akik szerint káros az ha nincs ontozesi jarulek nincs kút engedélyezés miliókert. Hiszen mg karos szennyez bla bla mese. Mint mikor négy macsos brigad libatenyésztőket hazavágta. Csak ugye van aki már erre sem emlékszik
Válasz bandigh #409. hozzászólásáraA mély kút ahhoz kell, hogy tiszta vized legyen.
A felső rétegek vasasak, sósak, bacisak.
Nem is szabad túl sokat öntözni belőlük, csak ha muszáj.
Szerencsére a só amit az öntözővíz felhoz, visszamosódik az első nagyobb esővel a talajvízbe.
Van ismerősömnek engedéllyel, hivatalosan fúrt 80 méteres majdnem ivóvíz minőséget adó kútja a termál kertészetben, ami 1 millióba került. Évi 500 köbmétert vehet ki.
Az én csőkútjaim 14-16 m mélyek 5-6 m 63-as szűrővel. Ahol iker kút van kb. 600 litert ad percenként. Bőven elég egy 90-es dobhoz.
Nem kell mély kút, ha van jó felső vízréteg.
Válasz bandigh #416. hozzászólásáraLehet nálatok minden szar, de a Duna vonalában nincs ilyen gond!!!!!!!!!!!!
Válasz bandigh #409. hozzászólásáraMit kell átfúrni vazeeeeeeeeee???? A 20 méteres kút már nagyon tuti nálunk, nem kell mélyebbre menni meg fölösleges is 20 méternél víz van szarásig mehet még a 500-as szivattyú is nem csak az MA 200-as! Semmi kárt nem teszünk az ivóvízzel , csak a nemzet gazdaságot gyarapítjuk gazdák mikor öntözünk!
Válasz Rabó001 #404. hozzászólásáraTavaly voltam a kanári szigeteken,ott azt mondták,hogy napi 20000köbméter vizet sótalanítanak ,ez egy vulkanikus sziget ,édes víz nuku,minden fához bokorhoz oda van vezetve a víz,nincsenek betojva,a víz hiány miatt 0-200mm az éves csapadék,tehát akik tenger vagy óceán mellett élnek azoknak a technika ezt a jövőben megoldja.
Válasz bandigh #416. hozzászólásáraLetezik olyan is , amit írsz, de az lineárra van inkább, olyan mint búvár szivattyú.
Kis gazdaságok pedig motoros szivattyúval fenntről. Ez olcsóbb, egyszerűbb technika.
Válasz Dvili #413. hozzászólásáraÖntözni mélykúti szivattyúval szoktak. Mármint ha mennyiséget is akarsz
Válasz Isssti #412. hozzászólásáraHa szerencséd van 3-4 m ren mar van víz, ha csak 8-9 m ren az már necces, nyugi mi is így toljuk
Válasz bandigh #410. hozzászólásáraBud Spenceres filmeket te is láthattad , oazis ott van ahol víz is
Válasz bandigh #409. hozzászólásáraMax 20 m mély kell ez a távolság ahonnan fel tudod venni hiába fúrsz mélyebbet nem nagyon fog menni.
Mindenre van megoldás de ha ezen a mélységen nincs víz ott már sok értelme nincs fúrkálásnak
Válasz bandigh #402. hozzászólásáraAzért a homokhátság alatt ígyis úgyis csökken a vízszint, kb. mióta a mocsaras régióból leválasztották a Tiszát a szabályozással, ráadásul majd 20éve nem volt egy tisztességes árvíz ami kicsit töltögethetne vissza és sajnos mi is szeretnénk termelni, megélni ezért nekünk is kell a víz. Töketlenkedünk 6-8m-es kutakkal 40-50l/min vízhozammal iszonyat költséggel, közben meg a Duna mellettiek meg belelógatják az ma200 csövét az ásottkútba. Igazából itt a szocializmusban volt rendes öntözéses gazdálkodás, azóta valamilyen erők ezt szétzúzták és azon vannak hogy ne is tudjunk újra komolyan gazdálkodni a vizünkkel. Egyébként mindennek az alapja a Duna-Tisza csatorna lenne, meg újra egy fokgazdálkodás a Tisza mellett.
Válasz bandigh #409. hozzászólásáraÉrtem, de nem mindenhol kell olyan mély kút.
Válasz Dvili #408. hozzászólásáraA Nílusból, nem kútból..
Válasz Rabó001 #406. hozzászólásáraMondjuk úgy, hogy ha öntöznél,és normális vízhozamot akarsz, ahoz mély kút kell. Tehát több réteget átfúrsz. Persze ezek nem lesznek elszeparálva, mert az drága..A szennyezett talajvíz mindjárt mozgásbalendül. Belvíz ha esetleg beugrik, az megint más téma
Válasz bandigh #402. hozzászólásáraNálunk akkor lesz pont sivatag ha nem
öntözöl!!!
Nézz rá Egyiptomra hol van víz ott mezőgazdaság ahol nincs ott sivatag
Válasz Ares 826 #405. hozzászólásáraEgyetértek.
Hát most meg nem keresem konkrétan, de valamelyik öntözéses kiadványban is fel voltak sorolva a különböző vízhozamok, folyók, csapadék, öntözésre elhasznált mennyiség. Az öntözésre felhasznált víz valami töredék részt képvisel a rendelkezésre álló képletből.
Válasz dedaldalma #386. hozzászólásáraAz engem is érdekelne józan paraszti ésszel, hogy hogyan a fenébe kerül a kutakon keresztül műtrágya, szervestrágya és növényvédőszer a talajvízbe. Tehát ez a mondatod: "Ahogyan a felszíni vizekbe is jelentős bemosódások lehetnek, egy hibásan létesített kútba úgyszintén, maga a furat az, ami akadálytalan utat biztosít a szennyező anyagoknak"
Van egy talajvízbe fúrt kutam. Szerencsés vagyok, és 6-10 méter mélyen ott a talajvíz, belefúrok, 1 nap, jöhet a víz belőle. Hogy segíti egy ilyen kút elő a szennyeződést? Senki nem olyan hülye, hogy beleöntse a műtrágyát, növényvédőszert, szervestrágyát. Nem rétegvízbe fúrt kút, és akkor a kút segítségével össze tud keveredni a rétegvíz és a talajvíz.
Válasz Rabó001 #404. hozzászólásáraAz ott van ez meg nálunk, itt mindig lesz víz! Jön az esővíz nyugatról, keletről na meg persze még adják a "fentiek" is az égi áldást, nincs miért fosni én azt gondolom! Víz szintem nagyon jó helyre születtünk!
Válasz bandigh #402. hozzászólásáraSzaúd-Arábiában csinálják most azt, hogy élelmiszer önellátók akarnak lenni, és ehhez pár évtized alatt el fogják használni az évezredek (vagy évmilliók, de legyen csak ezredek) alatt összegyűlt réteg (artézi) vizeket. Persze nem mindegy az arány sem, azért a sivatagot termővé tenni több víz kell, mint amit itthon elhasználnánk öntözni.
Válasz bandigh #402. hozzászólásáraA nagy lófaszt szívatják ki a vizet mi a Dunából kapjuk a vizet elszivárog onnét a kavicsmezőn keresztül! Ne fossál itt semmi gond sem lesz a vízzel, hazánk víz nagyhatalom ezt mindenki tudja! Azért mert a gazdák erre felé öntöznek 20 méteres kútból melyet a kavicsrétegből szívatnak ki attól nem fog a víz elmenni a homokhátságon!!! Nálunk meg nem adnak engedélyt a felszíni vízből való öntözésre mert a környék összes tisztítójának a vize a DDTCs-be folyik és mivel a hormon tabletták hatását nem tisztítja így az is belekerül a DDTCS csatiba és ezért nem jó a felszíni víz öntözésre!
Válasz Dvili #401. hozzászólásáraBeszéltek összevissza!
Én ha nagyon akarnék, tisza eredetű felszini vízzel tudnék öntözni, az oké!
De ha a homokhátság alól kiszivattyúzzák a megmaradt vizet, abból irtó nagy gebasz lesz! Nem nekem, hanem nekik, akik ott laknak!
Nem tudom mit nem lehet ezen felfogni basszameg.
Ha azt mondják valakinek, hogy nem, ne szívjad ki mert amúgy sincsen, és így nem is lesz majd ennyi sem, akkor egyből az van hogy a gazdákat a sorosgyörgy akarja tönkretenni. Hàt kurvára nem, tönkremennek őnélküle is, csak ha van aki szólt akkor mindig az a gonosz gyökér. Tudom, 20 év alatt nem lesz sivatag, a többit meg majd megoldja aki hàtramarad... ez is egy hozzáállás végülis
Válasz Ares 826 #397. hozzászólásáraLatszik pénzelve van öntöző kutak elleni cikkezés .
Magyar parasztot tönkre tenni , ellehetetleníteni.
Bizonyos szervezeteknek ez a cél. Fura mód külföldről támogatják őket. Itthoni “szakértőik” meg kapjanak havi aprópénzt ezert írkálják okosságot felmutatván, mi dolgozunk ám pénzünkért!!
Kb itt a valóság.
Válasz némedi #399. hozzászólásáraTeljesen igazad van Némedi, majd ha azokat rekultiválják a régi bányákat s továbbá nem engednek újakat nyitni főleg osztrák tulajdonúnak, de inkább senkinek akkor lehet valamiről beszélni addig szerintem semmiről sem! Ahogy a szomszéd településen élők mondják azt hogy naponta 100 vagont pakolnak meg sóderral és viszik ki Ausztriába! Nincs miről beszélni kizsákmányolás megy a "sógorok részéről!!!!!!!
Válasz bandigh #389. hozzászólásáraMajd ha Pest-Megyében rekultiválják a kavicsbányákat, akkor fizetek a vízért. Okos órám is lesz! De addig, míg a meddő bányából disznó szarral csinálnak halastavat. Belvíz esetén van olyan trágyatároló amely egy víztestet képez a szomszédos 30 méter mély bányatóval....Nos van-e még kérdés?
Alólunk már most le engedték Szerbia irányába a vizet.
A téli csapadékból már most hiányzik idáig 100 mili legalább. Tavasszal a védekezésre hivatkozva tovább húzzák. Idén sem maradt sok a talajban. A halak már most pipálnak a csatornában.
Válasz máris szomszéd #395. hozzászólásáraNa igen ezzel nem nagyon foglakozik senki csak az öntözés a probléma az most a legfontosabb dolog!
Válasz Dvili #366. hozzászólásáraHát ez az a Holandokkal senki nem foglakozik itt azt látom, hogy ott mit is csinálnak! A gazdák közül senki sem akkora barom hogy direkt szennyezzen, meg hát pénz sincs annyi hogy sok műkakát és szerves kakit lehessen szórni! Vigyáz mindenki az összes pénzre amire csak lehet, nem dobálja senki sem a pénzt feleslegesen! Biztos vagyok benne hogy a sóderbányák sokkal de sokkal nagyobb kárt és szennyezést okoznak mint mint a gazdák! Azokat miért engedik bányászkodni, de főleg a visszatöltésnél minden féle sittet visznek a bányatavakba, vagy épp a felhagyott bányákat úgy szedték ki hogy kilátszik szinte az alja vagy a sekély vízben megtelepedett növény! Viszi a szél bele a homokot az zacskókat, stb....! Az a nagy "zőőőőőőőőődek" szerint miért nem szennyez, te mire gondolsz vajon miért??????????
dedaldalma
Talán az ilyenekkel többet érne foglalkozni.
https://piacesprofit.hu/klimablog/igy-mergeznek-minket-a-nagyvallalatok/?hf=1https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/1572/meg-mindig-mergeznek-a-regi-oroksegek/
Válasz dedaldalma #390. hozzászólásáraDiffúz települési hatás = csatornázatlanság illetve tisztítatlan szennyvíz felszíni vizekbe vagy felszín alatti vizekbe való jutása!!
Sajnos ez a valódi oka de ezt nem most derítették ki, ezt már 80 as években tudták.
Mivel minden település körül van egy “szennyvízlencse”. E miatt nem celszerű talajvizet inni települések környékén.
Nitritekkel , nitrátokkal teli. Ez tény.
Németországban is gazdákra akarták , akarják zöldek rátolni felelőséget.
Csak elfelejtik tényt mérések környékén pont volt vmi külső tényező, úgy hívták :szennyvíz .
Fura mód vagy gyárak vagy lakossági eredetű volt.
Mint előzőleg említettem szerves trágya műtrágya nem ingyen van sőt inkább horror árakon van , az hogy ezeket valaki szennyező módon szórja enyhen szólva is túlzás.
Olyat feltételezni , hogy egy gazda szennyez szándékosan az vicc kategória ,mert saját zsebéből lapátolná ki a pénzt
Válasz medikus #357. hozzászólásáraAbba szerinted hogy kerülhet bele a szennyeződés ha nem direkt engedik bele?????????? Mert a szerves trágya az nem akar a Dunába vagy a Tiszába "közlekedni" csak úgy unalbában! A két nagy folyóból meg csak szűrés után tisztítás után lesz ivóvíz! Azzal vajon miért nem foglakozik senki sem a nagy "zőőőőőőőődek" közül hogy a fővárosban a budai oldalról évtizedeken keresztül az összes SZAR szó szerint az a Dunába folyt és ment a fekete tengerbe ha esetleg eljutott odáig és nem rakódott le valahol hazánk területén! De azt sem tudom hogy az újonnan épült fővárosi tisztítóba jut most már a budai oldal "retekje" az az a fekáliájuk! De akinek erről van infója az segítsen ki vele, hogy a pesti és budai KAKA is az új tisztítóba kerül!
Válasz keriac #391. hozzászólásáraSzándékos vízszennyezést büntessék is meg.
De aki józan ésszel gondolkodik , az tudja nem öntöző kutak miatt fogy a víz vagy szennyeződik.!!! Az hogy tsz rendszerben mi volt azon valtoztatni sokat már nem lehet. Én pl boldog lennék lenne szervestrágyám .
Annak a világnak vége.
Válasz Dvili #388. hozzászólásáraEgy tőlünk nem messze lévő pusztán (cirka 300 lakos) nitrit-nitrát szennyezett az ivóvíz. Vízzáró réteg alól volt helyben ivóvíz kivétel, amíg az uniós ivóvízszabályok szigorítása miatt el nem zárták a csapokat. A TSZ idején annyi szervestrágy volt, hogy gondolt egy nagyot az akkori vezetőség ástak egy nagy lyukat és belehordták a szervestrágyát 1000 tonnaszám. 30 év alatt leszivárgott az ivóvízbázisig. Adott területen belül nem lehet tudni mi történt 10-20-30-50 évvel ezelőtt. Bár a saját véleményem is az, hogy a legtöbb felszíni és felszín alatti víz szennyezésért az emberi butaság okolható hiába bármiyle szabályozás, ha valaki 2 ft-ért beleereszti a szennyvízet a kútba, a fáradt olajat a nyílt vízbe. Már több ezer éve az ivóvízszennyezés/mérgezés büntetése egy méhekkel teli kas fejre húzása volt...
Válasz Dvili #388. hozzászólásáraNem, kedves Dvili, ha bármi is rajtunk múlna, akkor a csapadék- és belvíz megtartását segítenék a jogszabályok és az agrártámogatások. Mi ezért küzdünk, nem a gazdák ellen. Nem is foglalkozunk növényvédelemmel, csak amennyire a vízkészletek szempontjából muszáj, a 8 oldalas anyagból, ami a törvénymódosításról szól, egyetlen sor érinti a növényvédő szereket és ott is a kókler módon létesített kutak vannak okolva. Nyilván oktatják a növényvédelmet az agráregyetemeken, nagyon helyesen. Az, hogy ez nem mindenkit érdekel, már más kérdés.
Mivel látom, hogy az állításaimat bizonyító linkelt anyagokat meg sem nyitja és úgy vitatkozik a tartalmukkal, ezért kimásolom az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hivatalos anyagából (ezt sem "zöldek" írták):
3.1.4 Felszín alatti víztestek: mennyiségi és minőségi problémák
(...)
- Ökológiai vízhiány: A lokális talajvízkivételek miatt a Duna-Tisza közi hátság állapota hosszú ideje problémás.
- Magas nitrát és/vagy ammónium szennyezettség. Számos okozója lehet ennek a
problémának:
o A víztestek felénél a mezőgazdasági -szántóföldi műtrágya – és szervestrágya használata okozza ezt a problémát.
o Diffúz települési hatás és az állattartó telepek is elősegítik a szennyezett
állapot kialakulását.
(Feleslegesen, de ide is belinkelem a forrást, ahogyan a Balatonnál is a részletes elemzést megtettem és minden korábbi állításomat szakmai anyagokkal hivatkoztam: https://www4.vizugy.hu/old_vizugy_site/documents/C5B72420-03D2-4245-B6C3-FBCCAA7B92E5/Duna_JVP_vegleges.pdf )
Na, de most már tényleg kiszállok az ún. vitából, sajnos véges az időm, de személyesen, telefonon, privátban szívesen válaszolok a kérdésekre.
Válasz Dvili #387. hozzászólásáraNézzél meg egy olyan területet ahol konkrétan szteppévé változik a táj, hazánkban is van màr..
Csökken a talajvíz. Eleve kevés az eső. Termelni szeretnél, hàt öntözöl, rétegvízből.
Mi történik?
A nagy vízigényű növényed, a tenyészidőszakban lehullott csapadékot teljesen felhasználja. Nyilván, hiszen ezért öntözöl. Így talajvíz fentről érkező utánpótlása nagyon lecsökken. Méggyorsabban csökken a talajvíz. Mégtöbb rétegvizet szívsz ki, egyre mélyebbről. Amíg megéri felszívni. Aztán pedig helló szahara, üdvözlet homokdűnék. Talán ez már lehet feltünik a városban lakónak is, mert a nagy fák gyökerei sem tudnak eljutni a vízig, így hamaronan eltünedeznek.
Válasz dedaldalma #386. hozzászólására Nos növényvédőszer csak úgy kerül bele ha beleszórják.
Műtrágya ha beleszórják!!!
Szervestrágya ha beleszórják!!!
Messze vagyunk Nyugat-Európától ahol 1000 mm esik egy évben és jelentős a le ill bemosódás.
Balaton vize ivóvíz minőségű.!!!!
Ami esetleg bemosódik az általában haztartási alapú szennyvíz.
Hiszen csatornázás még mindig nem megoldott.
Növényvédőszer kijuttatást lehet nem tudja, de oktatják , ha önökön múlna nem lenne semmilyen növényvédőszer, igaz ennivaló se lenne sok minden....
Válasz bandigh #385. hozzászólásáraNos rég baj van , ha műtrágya szervestrágya vagy nővényvédőszer kerűlne kutakba akkor itt már mindenki tudatlan h... lenne
Ilyeneket csak demagóg maguk munkahelyét védők állîtanak.
Szervestrágya alig van.
Műtrágya növényvédőszer árak horror.
Szval tuti gazdak fogjak szórni ezeket kutakba, ilyen butaságot csak laikus hozzá nem értők írnak.
Öntözni valóban csak megfelelő minőségű vízzel érdemes.
Felső rétegbe víz csapadékkal jut ha nincs elég víz illetve folyóvizet elvezették akkor csökken szintje. Erről nem tehet aki öntöz, azért viszont tehet , hogy 200-300 mm csapadék mellé pótolja kiesést ezáltal neked is lesz kenyér asztalodon .
Amelyik gazda meg nem öntöz annak kára nem szarmazik abból hogy rétegvizet használ másik gazda. Mert ahol 3-4 m nél mélyebb a talajvíz , azt már szántóföldi növények nem veszik fel, ha öntöz szomszéd vagy másik gazda, ha nem . Mivel normál növények max ott vesznek talajvízből vmit fel aholtalajvíz szintje 1,5m körül mozog. Mert azt még kapillárisokon keresztül fel tudja venni.
Válasz Dvili #384. hozzászólásáraMindenek előtt leírom - utoljára -, hogy az érvrendszer a törvénymódosítás ellen messze túlmutat a szennyezési kérdésen.
A hogyan szennyez kérdésre: pontosan ugyanúgy, ahogyan a felszíni vizeket. Ahogyan a felszíni vizekbe is jelentős bemosódások lehetnek, egy hibásan létesített kútba úgyszintén, maga a furat az, ami akadálytalan utat biztosít a szennyező anyagoknak. Javaslom a Jelentős vízgazdálkodási problémák anyagait tanulmányozni. Mivel előbbi hosszú, utóbbihoz itt van egy friss kutatás a peszticid szennyezésekről a Balaton és felszíni vizek kontextusában: http://www.ecotox.hu/ecotox2/download/konf/2020/lecture/MOTT20_Toth.pdf
Az a különbség a felszíni vízbe, illetve a talajvízbe szivárgás és a hibás kút között, hogy előbbi diffúz, utóbbi pontszerű szennyezés.
Válasz Dvili #384. hozzászólásáraSzerintem még javítja is a minöségét..
Amúgymeg van amikor a víz olyan, hogy nem használ a talajnak.
Meg ha ezrével szívják az illegális kutakból a vizet, és szép lassan kiszárad alattuk minden, arról végsősoron ki tehet? Persze, mindenkinek joga van termelni, bàrmi áron, vagy megtiltható a vízkivétel ilyen esetben?
Nyilván nem mondhatjuk az ottani gazdának, hogy sajnáljuk, de menjen el inkább esztergályosnak.
Nem könnyű kérdések.
A helytelenül kiépített kutak gondolom tudnak bajt okozni, amit csak úgy lefúrtak aztán csókolom, de lehet te erről többet tudsz, elvileg.
Válasz dedaldalma #382. hozzászólásáraHogy szennyezi kutak vizét műtrágya , szervestrágya, növényvédőszer??