Válasz DairyDan #3360. hozzászólásáraNemcsak a külső szármaradványok okoznak mulcsos talajállapotot, hanem a angy arányú gyökértömeg is, sőt igazából a gyökér drénezi a talajodat, az a természetes talaj lazító.
A legeltetés jó mert trágyáz is az állomány valamelyest, csak főleg puha időben úgy összenyomják a földedet, hogy többet ártassz vele mint használsz. Lazítani mindenképpen kell utánuk megfelelő eszközzel, ez előtt meg ha lement 1 szakasz legeltetése azt legalább egy sor tárcsával de inkább valami grubber félével bekéne húzni, lezárni, hogy a trágya legyen földben ne égesse felül a nap.
Szerintem.
Sertésnél van olyan tartásmód, azthiszem angol technika ez, hogy mobil disznóólakat telepítenek le egy helyre a csupasz földre, kinevelnek alatta egy csatát mélyalmon, majd arrébbteszik ezeket. Nagy üzemek így soksok hektárokat trágyáznak meg kőkeményen különösebb munka nélkül, meg persze kis gazdaságok is, viszont ott sok a csapadék, lehet nálunk ez nem működne rendesen nemtudom, de látok benne fantáziát.
Nyílván nem 100hektáros volumenben, de kituggya lehet itthon is lenne ebben fantázia kicsiben állattartóknak.
Válasz .Norbert #3362. hozzászólásáraA szakaszos legeltetésnél naponta 3 -szor "hajtják" új legelőre a marhát. A gyakorlatban villanypásztorral dolgoznak, a napi legelnivalót 3 részre osztják, időkapcsolók nyitják a kaput a 3 szektor között, a jószágnak pedig van annyi esze, hogy minig a friss legelőre menjen.
Válasz DairyDan #3363. hozzászólásáraAlacsony humusztartalmú talajon, nedves körülmények között igen jelentős lehet a taposási kár, ezt is vedd figyelembe. Ha a talaj javítása az elsődleges szempont, akkor kezdetben érdemesebb meghántani a tarlót, és az árvakelésre ráereszteni a jószágot. Az esetleges taposást pedig grubberral, lazítóval megszünteted a takarónövény vetése előtt.
Válasz DairyDan #3360. hozzászólásáraAz intenzív legeltetéssel még kedvezőbb hatást fogsz elérni mint a bedolgozással Csak az a lényeg hogy ne egyenek le mindent a marhák maradjon takarás is. Valahol 100 marha /ha /nap környékén kellene lennie a legeltetés paramétereinek egy combközépig-derékig érő állományban.
Netparaszt!
Van jelenleg egy táblában rozs vetve és ha minden jól megy aratás után szeretnék takarónövényeket vetni. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdés, hogy ha ősszel marhákkal intenzíven legeltetem (szakaszoltan) a teruletet, akkor tudok-e olyan kedvező hatást elérni a következő növényem számára mintha nem legeltetem, hanem a felső rétegbe bedolgozva hagyom a szármaradványokat?
Válasz *** HM *** #3352. hozzászólására Ennyi, Hecci megmondta a tutit
Soha nem bírom ki röhögés nélkül, mikor az orosháza környéki termelők komoly arccal mesélik nekem, mennyire vacakok, rosszul művelhetők a földjeik. A 30 aranykoronás, kiváló szemcseszerkezetű fekete, mezőségi földek.
Persze, ha egy cirokföld így nézhet ki arrafelé búza vetése után (JD 740A, minden vetőmag a felszínen), el kell gondolkoznom, hogy a mezőgazdasági munkák igényességéről alkotott fogalmaink találkoznak-e a végtelenben...
Válasz 4964 #3351. hozzászólására Bocs, de ezen az agyagtartalmon azért mosolygok.
Zalai vagyok, felém az abszolút szerkezet nélküli, 90% feletti, sárga agyagfrakció a jellemző.
Itt 8-9 menettel dolgozik a szomszéd a repce elé, de nem is megy bele a szonda 10 centire sem a földjébe.
A kertészet indításánál kivágott sárga agyagdarabok maradtak nehezéknek, amelyek még egy év múlva sem változtatták alakjukat az esőn, napon.
Viszont a széntartalom és mikrobiológia gyarapodásával gyorsan művelhető, finom morzsás szerkezetű talajt készítünk az agyagból.
A sok munkát és tápanyagkijuttatást jelentőse csökkenteni tudnád takarónövények segítségével, ha már forgatás nélkül dolgozol. Kis technológuai változással jobban művelhető, termékenyebb talajt tudnál teremteni.
Most nincs időm kifejtésre a géptémában, csak egy kérdés nem hagy nyugton.
Mivel magyarázzátok azt, hogy nulla talajmunkával, csak direktvetőgép használatával méter-másfél méter mély laza, fekete talaj jöhet létre sárga agyagból?
Válasz 4964 #3351. hozzászólásáraA vetőgéppel kijuttatott műtrágyában azért látok fantáziát, mert nem kell tavasszal birizgálnom a földet.
Volt olyan területem ahol egész évben láttam a haránt csíkokat(simítózás keréknyomai), pedig kifigyeltem a lehető legoptimálisabb időpontot, 9,5 tonna körül volt a traki, és elöl hátul ikerkerék volt rajt 1,2 bar nyomással.
Minden kukorica után nem akarok búzát vetni, mert amúgyis elég húzós az ősz, de lehet jövőre átállok valami ilyesmire.
Amit a drága vasakról írsz egyetértek, tele van az udvar felesleges eszközökkel, meg is fogok szabadulni mindegyiktől, ki kell már alakítani valami letisztult koncepciót.
Terrano után nem húz össze a fogas kukoricatarlón?
Válasz tajbor89 #3349. hozzászólásáraMarha egyszerű.
A jó földön, ami jó fekvésű is azon a legeszementebb is jó eredményt tud elérni.....
Minél régebbtől van ezeken a földeken annál jobb helyzetben kéne lennie ezeknek mára....
Idén is 35 a NF 100 fölött a kukorica az ilyeneken semmi extra hozzáálással.
Ez a nem mind1, aki ilyenen tolja 20éve, ezek a földek nem visznek mínuszba "soha".
Válasz tajbor89 #3349. hozzászólásáraAz a magyarázat hogy minél magasabb egy talaj agyagtartalma annál kevesebb művelést igényel mert nedvesség hatására tágul, szárazságra meg repedezik. Ezért gyakorlatilag önmagát műveli.
Lazítani azért érdemes hogy befogadja a vizet mert az eliszapolódás miatt összefolyik rajtuk a csapadék.
Ezt egy újságban olvastam de lehet benne valami.
A homokos talajok jobban ülepednek ezért mélyebben és intenzívebben kell lazítani őket.
Sokan túldimenzionálják a művelés jelentőségét.
Marketing maszlag az egész. Minden műveletre vegyél egy jó drága vasat aztán amikor nem jönnek az eredmények akkor egy másikat ésígytovább. Kifogás meg magyarázat az van bőven.
A valóság az hogy primitív eszközzel és módszerrel gyakran nagyon jó eredményeket lehet elérni. Nem minden úgy működik ahogy a tankönyvekben és a marketing prospektusokban le van írva.
Szerinted az mennyire optimális hogy a komplex műtrágyát egy csíkban adod ki a növénynek?
Magában a kiszórás pár centis környezetében egy toxikus koncentráció van, 5 centivel odébb meg hiányos az ellátottság.
Én ezt úgy csinálom hogy megy a tarlóra 100 kg hatóanyag műtrágya pk, elemenként. 2x grubberezés 30 centi mélyen. Tavasszal kiszórom a nitrogént, utána függesztett boronával bekeverem és magágyat készítek. utána vetés és pre-poszt gyomirtás. Teszek a géppel is startert de csak 90-100 kilót vízoldékonyat.
Ez a módszer bevált a nehéz talajokon.
Ha száraz az ősz akkor a 2 grubbert inkább tárcsa+ lazító módszerre cserélem mert ez mélyebben megy, jobban beissza a vizet a föld és kevesebb a szár felül.
Igazából jobb ha nem megy 2x egymás után a kukorica mert jobb a kukorica búza bikultúra sok szempontból.
Válasz 4964 #3345. hozzászólásáraVettem németeknél egy leharcolt Horsch CO 6 vetőkocsis gépet
Kombi vetőkocsi van hozzá jó állapotban, magot és folyékony műtrágyát nyomtak vele.
Erre rakom a függesztett gépet, így szilárd komplexet és nitrosolt nyomok vele vetéssel egy menetben
Szóval a nitrogén eleje így megy ki, többi sorközművelővel, meg hidassal belógatva(ez már csak akkor ha van elég csapadék)
Magyarul a műtrágyabedolgozás miatt nem kell hozzányúlnom.
Meglátom mit hoz a tél, sortisztító csillagkerekes van a gépen, elég jól takarít, majd meglátjuk.
Ami bosszantó, hogy a szomszéd aki 82essel 15 centit szánt 20 éve, az is megcsinálja a 3 tonna szotyit, meg a 8-10 tonna kukoricát... Ezt magyarázza meg valaki
Válasz papa maci #3347. hozzászólásáraAkarom mondani volt olyan tábla is miben kalászos volt . Lassan elindul valami a környéken. A kis gazdák. Gépgyártásba mentek át..elsőnek egyedileg kialakított kompaktorok készülnek. De van olyan vállalkozó...Ki fantáziát lát a Geringhoff independence adapterben. 45cm-es, felénk átlagosan szójás méret. Tervezi a kukoricát vetni. Jól eloszló tenyészterület..gyorsabb intenzívebb talajtakarás(árnyékolás). Minden tél hoz valami változást...Az eddigi hagyományos művelések kiváltására.
Válasz Kisvuk #3346. hozzászólásáraA kezelője szerint foltokban ficánkolt a gép....Zab volt zöldtrágyának belevetve...mi a vadak miatt korábban kapott 1 sor tárcsát. Ennek ellenére a föld "nedvesebb-puhább" volt elmondása szerint. Mint amit előtte csinált. Ami a nyári aratás után csak 1 sor tárcsát kapott .
Válasz tajbor89 #3340. hozzászólására:
Egy függesztett dupla nehézboronával normális földet lehet ilyenből is csinálni.
Lényeg az hogy ne menjél rá korán, ha még nyers a föld.
Vagy vetés előtt kell közvetlen meghúzni.
Előtte kiszórni a nitrogént.
Ha már nagyon száraz a tavasz akkor korábban kell csinálni nehogy megrepedezzen a föld.
A gyomirtó hatása nem tökéletes de az apró gazot elviszi a nagyokat is megtépi.
Vetés után nyomni kell egy kis glifót és kész.
Tökéletes eszköz nincs az ilyen földekre.
Egy száraz tavaszon tökéletes lehet a rövidtárcsa míg nedvesen elintézi az évet.
Esős viszonyok között legjobb direktbe vetni csak ugye azért a nitrogén jobb ha nem a föld tetején marad.
Én is töröm a fejem, milyen géppel tudnám megoldani a művelést. Kukorica után kalászost vetettem. Ahol nagyon gyenge volt a tengeri, ott a tarlót megzúztam, meghúztam grúberral, és egy hokimoki egytárcsás géppel bevetettem. (hiába volt fenn az ikerkerék az MTZ-n, elég nyomos lett, nem szép sima a terület )
Ahol kicsit több volt a szármaradvány, ott kapott még vetés előtt egy sor ásóboronát.
Két kötöttebb táblát szintén lehúztam ásóboronával, de rájött az eső, leverte, 2 hétig nem tudtam rámenni. Ezeket megjártam megint ásóboronával, műtrágyaszóróval szétszórtam a tritikálét, utána bedolgoztam ásóboronával. Meglepően szép, egyenletes a kelés. Jövőre minden kalászost műtrágyaszóróval tervezek vetni, és ásóboronával bedolgozni. Esetleg utána még egy sor henger. Az a kérdés, hogy a takarónövény vetését meg tudom-e oldani műtrágyaszóróval, utána hengerrel bedolgozva. Ha ez így működne, akkor csak egy értelmes hengert kellene beszereznem.
Az a kérdés milyen henger lenne a megfelelő homokra ? Crosskill, vagy cambridge ?
Válasz szanberg #3341. hozzászólásáraEgy területem van ami nagyon vadkáros volt, és felgyomosodott, azt leszántom.
Többi így lesz.
Kérdeztem már itt korábban is, hogy hol van jó helyen a szármaradvány fent vagy lekeverve?
Ha takarni akarunk vele, akkor csak kell belőle a felszínen maradni nem?
A nagyon nehezen művelhető területeken azért kukorica után nem lett olyan jó a pálya, de a szántással nem hasonlítható össze.
A molyra valami más megoldást szeretnék találni, ezeken a földeken ha megszántom és olyan tél jön mint a tavalyi, akkor mire elmunkálom agyon is kurtam az egészet.
Próbáltam én már mindent, húztam tavasszal simítós cambridge hengert, nehéz fogast simítóval, rövidtárcsát, Nz-t, normális magágy egyszer sem lett belőle.
Lehet hogy a teteje szétfagy és omlik, de ott is élettelen száraz prizmásra bomló rögök vannak, egyszerűen úgy van ahogy netparaszt írta, döglött föld marad utána.
Most ezeken a részeken 35-40 centin átjárható, laza föld van, de annyira megnyomja a henger, hogy össze tudjon érni tavaszra.
Nem beszélve arról, hogy most a grubbert 20 literből húzom, ezen a mélységen ekével 35 liter alatt nem állnék meg.
Van egy Simba unipress hengerem, idén vettem használtan, gondoltam arra is hogy megcsapatom vele a szántást télen, ha már valamennyire megfagyott, valószínű jól dolgozna, de ez is olyan esetleges... Lesz olyan idő télen? Rá tudok menni?...
Tavasszal meg nincs optimum, ha kicsit nedvesen megyek rá, akkor sokat taposok, elkenem a földet, ha hagyom szikkadni, akkor nem lesz egyenletes, és ha vetésig nem jön elég csapadék, akkor soha nem lesz homogén magágyam.
Évek óta küzdök ezekkel a gondokkal, most szemre csúnyák ezek a földek, de szerintem klasszisokkal jobb magágyam lesz mint szántás után.
Az mt tigerrel meg az a bajom, itt is húznak egyet a szomszédban, de nyers talajon átdolgozza azzal a nagy késosztással?
A felszín tényleg szép utána, de ha megásnánk nem tudom mit találnánk alatta.
Ott a bekeverés érdemi részét a tárcsasor végzi. Az energiaigénye meg annak is méterenként 100 le szerintem ebben a mélységben.
Válasz szanberg #3341. hozzászólásáraIdén figyeltem a határt...9T/h-os kukorica tartót 1 menetben lerendezte a Horsch MT 3 méteres Fendt 270 paci, 40Cm mélyen....Alig maradt fent itt ott. Elég meggyőző...az adott területen szója lesz jövőre (állítólag.
Két kuki között mondjuk szerintem érdemes leforgatni ekével a górét, moly akad itt.
Ki akartm próbálni a kuki tarlót grubberezni, de beesőzött aztán megint csak az marad, hogy a barázdában jól tudunk majd dolgozni, tarlón meg kaparászna a gép, így szántjuk az utolsó táblát is
Teszek fel pár képet a kultivátoros területekről.
Amit látok: a szója és szotyi után nagyon jó lett a talaj, a kukorica tarlók kicsit durvábbak, valószínűleg a tél sokat alakít rajta majd. Tavasszal mivel érdemes hozzányúlni ha kell? Rövidtárcsa? Vagy könnyű kultivátor/mulcsfiniser?
És a gép ilyen
A komondor témához hozzáfűzve lehet hogy az én gépem nehéz húzású, de 35 centin kötött földön a 230 lóerős traktor megállt előtte, és a 936osnak ami most húzza is éppen elég.
Válasz Bence. #3332. hozzászólására250 lóerőhöz inkább tárcsa+hengert és valamilyen altalajművelőt vennék szintén hengerrel.
Plusz egy kalászos és egy kapás direktvetőgépet.
Ennyi géppel meg lehetne oldani mindent.
Válasz Bence. #3332. hozzászólásáraAhogy mondani szoktak ingyen sajt nincs, csak az egerfogoban!
Ami gépnek tényleg eleg 50 Le méterenként az nagy valószínűséggel alkalmatlan egymenetes munkára! A legtöbb ilyen gép eseten 250 le max 3m-t visz el, csak nagyon optimális esetben 4-et!
Válasz Bence. #3332. hozzászólásáraAmit írsz az nagyjából úgy is van, mondjuk 450 hektárnál már 2 műszakozni is kellene időnként, főleg mert a 250 lovas trator inkább csak a 4,4 méteres komondort bírná el tapasztalatból mondom.
Válasz Netparaszt #3328. hozzászólásáraIgen és nagyban egyszerűsödne a géppark. Egy ilyen kultivátor, egy középmélylazitó és egy jó vetőgép meg is oldhatná a munkákat egy 450 hektáros gazdaságban. Főleg azért kérdeztem a Kondort mert 5,2 méteres munkaszéleséghez megfelelő a műszaki adatok szerint egy 250 lovas traktor. A Terraland esetében meg 3 métereshez kellene 350 paci, az rengeteg .
Gergőnek köszönöm a választ, szerinte ezekszerint jó gép a Kondor, már csak a matek része kérdéses a dolognak.
Válasz Bence. #3327. hozzászólására Ezeket a böszméket azért választanátok, hogy egy menetben legyen meg a kultizás és tárcsázás? Mert a legolcsóbb grubberrel és egy rövidtárcsával kissebb géppel, alkalmazkodóbban lehetne dolgozni helyettük szerintem...
Ez semmivel nem jobb mint a Horsch Sprinter.Ne akarjatok már vetőgéppel földet művelni,főleg mélységben. Ezt az összeget inkább egy 600lóerős csellenger első részletére áldoznám és meghúznám az összes földet mind a négy oldala felől 50centi mélyen.Nem pedig csikarnám a tetejét mint ahogy Bólyban bénáznak.
A lényeg a gép első felén van, a Strip kapák melyek lerakják a beállított mélységre a műtrágyát a vetendő növény sorába és alá, továbbá elővési a gyökér helyét a lazítókés.
Jó talajon direktvető gép is ez, de egyébként mulcs masína. Egy sor tárcsa vagy sekély grúber hántás után lehet jól vetni vele azt gondolom.
Valami vakaró kell a vető sor elébe. Ezt ott tapasztaltam, ahol tavasszal direktbe belehúztam a szóját a nagy dzsindzsába. Ha lett volna egy kis elővágás neki akkor szerintem jobb lett volna, mert ott ahol tiszta volt a magágy és puha , nem pedig gyomfedett és felkeményedett ott erősebb jobban kinéző volt az állomány
Válasz szanberg #3297. hozzászólására Szövetkezetben termelni a vetőmagot és olcsóért osztani a tagok között?
Takarónövénnyel bérelt földön is jól lehet műtrágyát spórolni.
A lényeg az inputcsökkentés...
Válasz Vadmalac #3304. hozzászólására Szudáninál például 6-8 hétig okozott csírázási gondokat az aprómagvas növényeknek.
2-3 héttel számolnak a rozsnál.
Válasz Pilátus #3316. hozzászólására Azt, hogy melyik forgatás nélküli eszközt használja az ember, majd az aktuális talajállapot eldönti.
A disznókra meg rá kell hívni a vtt, felénk az ember is kimehet puskával a saját földjére vadkárt kontrollálni.
_fill_540x300_0.jpg "Hárítsuk el a fertőzést még a gombák megjelenése előtt!")
15476 hozzászólás
Válasz DairyDan #3360. hozzászólásáraNemcsak a külső szármaradványok okoznak mulcsos talajállapotot, hanem a angy arányú gyökértömeg is, sőt igazából a gyökér drénezi a talajodat, az a természetes talaj lazító.
A legeltetés jó mert trágyáz is az állomány valamelyest, csak főleg puha időben úgy összenyomják a földedet, hogy többet ártassz vele mint használsz. Lazítani mindenképpen kell utánuk megfelelő eszközzel, ez előtt meg ha lement 1 szakasz legeltetése azt legalább egy sor tárcsával de inkább valami grubber félével bekéne húzni, lezárni, hogy a trágya legyen földben ne égesse felül a nap.
Szerintem.
Sertésnél van olyan tartásmód, azthiszem angol technika ez, hogy mobil disznóólakat telepítenek le egy helyre a csupasz földre, kinevelnek alatta egy csatát mélyalmon, majd arrébbteszik ezeket. Nagy üzemek így soksok hektárokat trágyáznak meg kőkeményen különösebb munka nélkül, meg persze kis gazdaságok is, viszont ott sok a csapadék, lehet nálunk ez nem működne rendesen nemtudom, de látok benne fantáziát.
Nyílván nem 100hektáros volumenben, de kituggya lehet itthon is lenne ebben fantázia kicsiben állattartóknak.
Válasz .Norbert #3362. hozzászólásáraA szakaszos legeltetésnél naponta 3 -szor "hajtják" új legelőre a marhát. A gyakorlatban villanypásztorral dolgoznak, a napi legelnivalót 3 részre osztják, időkapcsolók nyitják a kaput a 3 szektor között, a jószágnak pedig van annyi esze, hogy minig a friss legelőre menjen.
Válasz DairyDan #3363. hozzászólásáraAlacsony humusztartalmú talajon, nedves körülmények között igen jelentős lehet a taposási kár, ezt is vedd figyelembe. Ha a talaj javítása az elsődleges szempont, akkor kezdetben érdemesebb meghántani a tarlót, és az árvakelésre ráereszteni a jószágot. Az esetleges taposást pedig grubberral, lazítóval megszünteted a takarónövény vetése előtt.
Válasz .Norbert #3362. hozzászólásáraKöszi! Ez jó mert dupla haszon a takarónövény vetése
Válasz DairyDan #3360. hozzászólásáraAz intenzív legeltetéssel még kedvezőbb hatást fogsz elérni mint a bedolgozással
Csak az a lényeg hogy ne egyenek le mindent a marhák maradjon takarás is. Valahol 100 marha /ha /nap környékén kellene lennie a legeltetés paramétereinek egy combközépig-derékig érő állományban.
Válasz Netparaszt #3357. hozzászólásáranem igaz.itt is mindennaposan hallhatunk parttalan hazudozást ,bármilyen témában.
Netparaszt!
Van jelenleg egy táblában rozs vetve és ha minden jól megy aratás után szeretnék takarónövényeket vetni. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdés, hogy ha ősszel marhákkal intenzíven legeltetem (szakaszoltan) a teruletet, akkor tudok-e olyan kedvező hatást elérni a következő növényem számára mintha nem legeltetem, hanem a felső rétegbe bedolgozva hagyom a szármaradványokat?
Válasz *** HM *** #3352. hozzászólására Ennyi, Hecci megmondta a tutit
Soha nem bírom ki röhögés nélkül, mikor az orosháza környéki termelők komoly arccal mesélik nekem, mennyire vacakok, rosszul művelhetők a földjeik. A 30 aranykoronás, kiváló szemcseszerkezetű fekete, mezőségi földek.
Persze, ha egy cirokföld így nézhet ki arrafelé búza vetése után (JD 740A, minden vetőmag a felszínen), el kell gondolkoznom, hogy a mezőgazdasági munkák igényességéről alkotott fogalmaink találkoznak-e a végtelenben...
Válasz 4964 #3351. hozzászólására Bocs, de ezen az agyagtartalmon azért mosolygok.
Zalai vagyok, felém az abszolút szerkezet nélküli, 90% feletti, sárga agyagfrakció a jellemző.
Itt 8-9 menettel dolgozik a szomszéd a repce elé, de nem is megy bele a szonda 10 centire sem a földjébe.
A kertészet indításánál kivágott sárga agyagdarabok maradtak nehezéknek, amelyek még egy év múlva sem változtatták alakjukat az esőn, napon.
Viszont a széntartalom és mikrobiológia gyarapodásával gyorsan művelhető, finom morzsás szerkezetű talajt készítünk az agyagból.
A sok munkát és tápanyagkijuttatást jelentőse csökkenteni tudnád takarónövények segítségével, ha már forgatás nélkül dolgozol. Kis technológuai változással jobban művelhető, termékenyebb talajt tudnál teremteni.
Most nincs időm kifejtésre a géptémában, csak egy kérdés nem hagy nyugton.
Mivel magyarázzátok azt, hogy nulla talajmunkával, csak direktvetőgép használatával méter-másfél méter mély laza, fekete talaj jöhet létre sárga agyagból?
Válasz 4964 #3351. hozzászólásáraA vetőgéppel kijuttatott műtrágyában azért látok fantáziát, mert nem kell tavasszal birizgálnom a földet.
Volt olyan területem ahol egész évben láttam a haránt csíkokat(simítózás keréknyomai), pedig kifigyeltem a lehető legoptimálisabb időpontot, 9,5 tonna körül volt a traki, és elöl hátul ikerkerék volt rajt 1,2 bar nyomással.
Minden kukorica után nem akarok búzát vetni, mert amúgyis elég húzós az ősz, de lehet jövőre átállok valami ilyesmire.
Amit a drága vasakról írsz egyetértek, tele van az udvar felesleges eszközökkel, meg is fogok szabadulni mindegyiktől, ki kell már alakítani valami letisztult koncepciót.
Terrano után nem húz össze a fogas kukoricatarlón?
Válasz tajbor89 #3343. hozzászólásárapróbáld meg fagyon megtárcsázni
a tiger-nek szerintem is nagy a kapaosztása
Válasz fexco #3353. hozzászólásáraHülyevagy még pedónak néznének a sok 13 éves közt e...
Agroheccdensz pont kielégít.
Válasz *** HM *** #3352. hozzászólásárane kloffojj,mennyé valami jóóóó denszklubba!!!!!partitájm!!!!!!
Válasz tajbor89 #3349. hozzászólásáraMarha egyszerű.
ezek a földek nem visznek mínuszba "soha".
A jó földön, ami jó fekvésű is azon a legeszementebb is jó eredményt tud elérni.....
Minél régebbtől van ezeken a földeken annál jobb helyzetben kéne lennie ezeknek mára....
Idén is 35 a NF 100 fölött a kukorica az ilyeneken semmi extra hozzáálással.
Ez a nem mind1, aki ilyenen tolja 20éve,
Válasz tajbor89 #3349. hozzászólásáraAz a magyarázat hogy minél magasabb egy talaj agyagtartalma annál kevesebb művelést igényel mert nedvesség hatására tágul, szárazságra meg repedezik. Ezért gyakorlatilag önmagát műveli.
Lazítani azért érdemes hogy befogadja a vizet mert az eliszapolódás miatt összefolyik rajtuk a csapadék.
Ezt egy újságban olvastam de lehet benne valami.
A homokos talajok jobban ülepednek ezért mélyebben és intenzívebben kell lazítani őket.
Sokan túldimenzionálják a művelés jelentőségét.
Marketing maszlag az egész. Minden műveletre vegyél egy jó drága vasat aztán amikor nem jönnek az eredmények akkor egy másikat ésígytovább. Kifogás meg magyarázat az van bőven.
A valóság az hogy primitív eszközzel és módszerrel gyakran nagyon jó eredményeket lehet elérni. Nem minden úgy működik ahogy a tankönyvekben és a marketing prospektusokban le van írva.
Szerinted az mennyire optimális hogy a komplex műtrágyát egy csíkban adod ki a növénynek?
Magában a kiszórás pár centis környezetében egy toxikus koncentráció van, 5 centivel odébb meg hiányos az ellátottság.
Én ezt úgy csinálom hogy megy a tarlóra 100 kg hatóanyag műtrágya pk, elemenként. 2x grubberezés 30 centi mélyen. Tavasszal kiszórom a nitrogént, utána függesztett boronával bekeverem és magágyat készítek. utána vetés és pre-poszt gyomirtás. Teszek a géppel is startert de csak 90-100 kilót vízoldékonyat.
Ez a módszer bevált a nehéz talajokon.
Ha száraz az ősz akkor a 2 grubbert inkább tárcsa+ lazító módszerre cserélem mert ez mélyebben megy, jobban beissza a vizet a föld és kevesebb a szár felül.
Igazából jobb ha nem megy 2x egymás után a kukorica mert jobb a kukorica búza bikultúra sok szempontból.
Válasz kis Zombi #3329. hozzászólására
OFF
Felhomályosítottak hogyan kell videót beilleszteni. Ezúton is köszönöm.
Válasz 4964 #3345. hozzászólásáraVettem németeknél egy leharcolt Horsch CO 6 vetőkocsis gépet
Kombi vetőkocsi van hozzá jó állapotban, magot és folyékony műtrágyát nyomtak vele.
Erre rakom a függesztett gépet, így szilárd komplexet és nitrosolt nyomok vele vetéssel egy menetben
Szóval a nitrogén eleje így megy ki, többi sorközművelővel, meg hidassal belógatva(ez már csak akkor ha van elég csapadék)
Magyarul a műtrágyabedolgozás miatt nem kell hozzányúlnom.
Meglátom mit hoz a tél, sortisztító csillagkerekes van a gépen, elég jól takarít, majd meglátjuk.
Ami bosszantó, hogy a szomszéd aki 82essel 15 centit szánt 20 éve, az is megcsinálja a 3 tonna szotyit, meg a 8-10 tonna kukoricát... Ezt magyarázza meg valaki
Válasz papa maci #3347. hozzászólásáraAkarom mondani volt olyan tábla is miben kalászos volt . Lassan elindul valami a környéken. A kis gazdák. Gépgyártásba mentek át..elsőnek egyedileg kialakított kompaktorok készülnek. De van olyan vállalkozó...Ki fantáziát lát a Geringhoff independence adapterben. 45cm-es, felénk átlagosan szójás méret. Tervezi a kukoricát vetni. Jól eloszló tenyészterület..gyorsabb intenzívebb talajtakarás(árnyékolás). Minden tél hoz valami változást...Az eddigi hagyományos művelések kiváltására.
Válasz Kisvuk #3346. hozzászólásáraA kezelője szerint foltokban ficánkolt a gép....Zab volt zöldtrágyának belevetve...mi a vadak miatt korábban kapott 1 sor tárcsát. Ennek ellenére a föld "nedvesebb-puhább" volt elmondása szerint. Mint amit előtte csinált. Ami a nyári aratás után csak 1 sor tárcsát kapott .
Válasz papa maci #3342. hozzászólásáraGondolom le is kötötte a figyelmét a fendtnek abban a mélységben.
Válasz tajbor89 #3340. hozzászólására:
Egy függesztett dupla nehézboronával normális földet lehet ilyenből is csinálni.
Lényeg az hogy ne menjél rá korán, ha még nyers a föld.
Vagy vetés előtt kell közvetlen meghúzni.
Előtte kiszórni a nitrogént.
Ha már nagyon száraz a tavasz akkor korábban kell csinálni nehogy megrepedezzen a föld.
A gyomirtó hatása nem tökéletes de az apró gazot elviszi a nagyokat is megtépi.
Vetés után nyomni kell egy kis glifót és kész.
Tökéletes eszköz nincs az ilyen földekre.
Egy száraz tavaszon tökéletes lehet a rövidtárcsa míg nedvesen elintézi az évet.
Esős viszonyok között legjobb direktbe vetni csak ugye azért a nitrogén jobb ha nem a föld tetején marad.
Én is töröm a fejem, milyen géppel tudnám megoldani a művelést. Kukorica után kalászost vetettem. Ahol nagyon gyenge volt a tengeri, ott a tarlót megzúztam, meghúztam grúberral, és egy hokimoki egytárcsás géppel bevetettem. (hiába volt fenn az ikerkerék az MTZ-n, elég nyomos lett, nem szép sima a terület )
Ahol kicsit több volt a szármaradvány, ott kapott még vetés előtt egy sor ásóboronát.
Két kötöttebb táblát szintén lehúztam ásóboronával, de rájött az eső, leverte, 2 hétig nem tudtam rámenni. Ezeket megjártam megint ásóboronával, műtrágyaszóróval szétszórtam a tritikálét, utána bedolgoztam ásóboronával. Meglepően szép, egyenletes a kelés. Jövőre minden kalászost műtrágyaszóróval tervezek vetni, és ásóboronával bedolgozni. Esetleg utána még egy sor henger. Az a kérdés, hogy a takarónövény vetését meg tudom-e oldani műtrágyaszóróval, utána hengerrel bedolgozva. Ha ez így működne, akkor csak egy értelmes hengert kellene beszereznem.
Az a kérdés milyen henger lenne a megfelelő homokra ? Crosskill, vagy cambridge ?
Válasz szanberg #3341. hozzászólásáraEgy területem van ami nagyon vadkáros volt, és felgyomosodott, azt leszántom.
Többi így lesz.
Kérdeztem már itt korábban is, hogy hol van jó helyen a szármaradvány fent vagy lekeverve?
Ha takarni akarunk vele, akkor csak kell belőle a felszínen maradni nem?
A nagyon nehezen művelhető területeken azért kukorica után nem lett olyan jó a pálya, de a szántással nem hasonlítható össze.
A molyra valami más megoldást szeretnék találni, ezeken a földeken ha megszántom és olyan tél jön mint a tavalyi, akkor mire elmunkálom agyon is kurtam az egészet.
Próbáltam én már mindent, húztam tavasszal simítós cambridge hengert, nehéz fogast simítóval, rövidtárcsát, Nz-t, normális magágy egyszer sem lett belőle.
Lehet hogy a teteje szétfagy és omlik, de ott is élettelen száraz prizmásra bomló rögök vannak, egyszerűen úgy van ahogy netparaszt írta, döglött föld marad utána.
Most ezeken a részeken 35-40 centin átjárható, laza föld van, de annyira megnyomja a henger, hogy össze tudjon érni tavaszra.
Nem beszélve arról, hogy most a grubbert 20 literből húzom, ezen a mélységen ekével 35 liter alatt nem állnék meg.
Van egy Simba unipress hengerem, idén vettem használtan, gondoltam arra is hogy megcsapatom vele a szántást télen, ha már valamennyire megfagyott, valószínű jól dolgozna, de ez is olyan esetleges... Lesz olyan idő télen? Rá tudok menni?...
Tavasszal meg nincs optimum, ha kicsit nedvesen megyek rá, akkor sokat taposok, elkenem a földet, ha hagyom szikkadni, akkor nem lesz egyenletes, és ha vetésig nem jön elég csapadék, akkor soha nem lesz homogén magágyam.
Évek óta küzdök ezekkel a gondokkal, most szemre csúnyák ezek a földek, de szerintem klasszisokkal jobb magágyam lesz mint szántás után.
Az mt tigerrel meg az a bajom, itt is húznak egyet a szomszédban, de nyers talajon átdolgozza azzal a nagy késosztással?
A felszín tényleg szép utána, de ha megásnánk nem tudom mit találnánk alatta.
Ott a bekeverés érdemi részét a tárcsasor végzi. Az energiaigénye meg annak is méterenként 100 le szerintem ebben a mélységben.
Válasz szanberg #3341. hozzászólásáraIdén figyeltem a határt...9T/h-os kukorica tartót 1 menetben lerendezte a Horsch MT 3 méteres Fendt 270 paci, 40Cm mélyen....Alig maradt fent itt ott. Elég meggyőző...az adott területen szója lesz jövőre (állítólag.
Válasz tajbor89 #3340. hozzászólásáraEz csak próba vagy mindet így csinálod kukorica után is?
Két kuki között mondjuk szerintem érdemes leforgatni ekével a górét, moly akad itt.
Ki akartm próbálni a kuki tarlót grubberezni, de beesőzött aztán megint csak az marad, hogy a barázdában jól tudunk majd dolgozni, tarlón meg kaparászna a gép, így szántjuk az utolsó táblát is
A 40es kés
Teszek fel pár képet a kultivátoros területekről.
Amit látok: a szója és szotyi után nagyon jó lett a talaj, a kukorica tarlók kicsit durvábbak, valószínűleg a tél sokat alakít rajta majd. Tavasszal mivel érdemes hozzányúlni ha kell? Rövidtárcsa? Vagy könnyű kultivátor/mulcsfiniser?
És a gép ilyen
A komondor témához hozzáfűzve lehet hogy az én gépem nehéz húzású, de 35 centin kötött földön a 230 lóerős traktor megállt előtte, és a 936osnak ami most húzza is éppen elég.
Válasz Bence. #3332. hozzászólására250 lóerőhöz inkább tárcsa+hengert és valamilyen altalajművelőt vennék szintén hengerrel.
Plusz egy kalászos és egy kapás direktvetőgépet.
Ennyi géppel meg lehetne oldani mindent.
Válasz Bence. #3332. hozzászólásáraAhogy mondani szoktak ingyen sajt nincs, csak az egerfogoban!
Ami gépnek tényleg eleg 50 Le méterenként az nagy valószínűséggel alkalmatlan egymenetes munkára! A legtöbb ilyen gép eseten 250 le max 3m-t visz el, csak nagyon optimális esetben 4-et!
Válasz Gergő1220 #3334. hozzászólásáraÚgy sajna roszabb a terület teljesitmény, kötött földeken dolgozol?
Válasz Lackó85 #3333. hozzászólásáraIgen. Meg nagy melegben is. Meg a szavatossági idő után is.
Válasz Bence. #3332. hozzászólásáraAmit írsz az nagyjából úgy is van, mondjuk 450 hektárnál már 2 műszakozni is kellene időnként, főleg mert a 250 lovas trator inkább csak a 4,4 méteres komondort bírná el tapasztalatból mondom.
EM bio lé ibc tartályban tönkre megy ha megfagy majd a télen?tippek?
Válasz Netparaszt #3328. hozzászólásáraIgen és nagyban egyszerűsödne a géppark. Egy ilyen kultivátor, egy középmélylazitó és egy jó vetőgép meg is oldhatná a munkákat egy 450 hektáros gazdaságban. Főleg azért kérdeztem a Kondort mert 5,2 méteres munkaszéleséghez megfelelő a műszaki adatok szerint egy 250 lovas traktor. A Terraland esetében meg 3 métereshez kellene 350 paci, az rengeteg
.
Gergőnek köszönöm a választ, szerinte ezekszerint jó gép a Kondor, már csak a matek része kérdéses a dolognak.
Válasz kis Zombi #3329. hozzászólásáraNagyon komoly
Garatula 
Válasz Bence. #3327. hozzászólásáraVan, évek óta ezzel művelem a földjeim nagy részét.
Válasz kis Zombi #3298. hozzászólásáraKomposzt forgatás 1
Komposzt forgatás 2
Válasz Bence. #3327. hozzászólására Ezeket a böszméket azért választanátok, hogy egy menetben legyen meg a kultizás és tárcsázás? Mert a legolcsóbb grubberrel és egy rövidtárcsával kissebb géppel, alkalmazkodóbban lehetne dolgozni helyettük szerintem...
https://www.youtube.com/watch?v=VNy1jIHH8gQ
Valakinek van vele tapasztalata?
Ugye látod hogy mi húzza ezt...
Ez elég jól néz ki
Ez semmivel nem jobb mint a Horsch Sprinter.Ne akarjatok már vetőgéppel földet művelni,főleg mélységben. Ezt az összeget inkább egy 600lóerős csellenger első részletére áldoznám és meghúznám az összes földet mind a négy oldala felől 50centi mélyen.Nem pedig csikarnám a tetejét mint ahogy Bólyban bénáznak.
Válasz Radocz #3322. hozzászólásáraA legvégén fain elővágók vannak rajta igen.
Nézzed csak azt
A lényeg a gép első felén van, a Strip kapák melyek lerakják a beállított mélységre a műtrágyát a vetendő növény sorába és alá, továbbá elővési a gyökér helyét a lazítókés.
Jó talajon direktvető gép is ez, de egyébként mulcs masína. Egy sor tárcsa vagy sekély grúber hántás után lehet jól vetni vele azt gondolom.
Válasz szanberg #3321. hozzászólásáraA képet nézve eszembe jutott, hogy vagyunk itt egy páran, akik minden nyelven tudunk "enni, inni, és aludni".
Egy pár mondatban hogy mit kell nézni.
A legvégén a tárcsát, ami elővágó lenne?
EZ AZ ITT!
Ez lenne jó vetőgép, Premium Strip a farmettől.
Valami vakaró kell a vető sor elébe. Ezt ott tapasztaltam, ahol tavasszal direktbe belehúztam a szóját a nagy dzsindzsába. Ha lett volna egy kis elővágás neki akkor szerintem jobb lett volna, mert ott ahol tiszta volt a magágy és puha , nem pedig gyomfedett és felkeményedett ott erősebb jobban kinéző volt az állomány
Válasz szanberg #3297. hozzászólására Szövetkezetben termelni a vetőmagot és olcsóért osztani a tagok között?
Takarónövénnyel bérelt földön is jól lehet műtrágyát spórolni.
A lényeg az inputcsökkentés...
Válasz Vadmalac #3304. hozzászólására Szudáninál például 6-8 hétig okozott csírázási gondokat az aprómagvas növényeknek.
2-3 héttel számolnak a rozsnál.
Válasz Pilátus #3316. hozzászólására Azt, hogy melyik forgatás nélküli eszközt használja az ember, majd az aktuális talajállapot eldönti.
A disznókra meg rá kell hívni a vtt, felénk az ember is kimehet puskával a saját földjére vadkárt kontrollálni.