Válasz Netparaszt #2979. hozzászólásáraTegnapi fotók.A gabona tarló,vetés előtt zúzva volt,feljött a parlagfű.Lehet kevés a kaja,a sok zúzott zöld,meg a szalma is rajta.Meg még az előző évi kukorica szár is.
Válasz némedi #2978. hozzászólására Ez nagyon kellemetlen eset. Mély belvíz van rajta vagy csak a tömörödés miatt állt meg sedély mélységben a víz?
A giliszták vissza fgnak költözni, de az egyéb talajéletet képviselőknek segítségre lehet szükségük miután felszáradt, pl komposzt formájában.
Nem tudom mit tehetnék. A földem telítődött vízzel és ezerszám ellepik az elpusztult földigiliszták. (egy nm-en 102 elhullott példányt számoltam)
Nagy arányú vízborítás nincs területen, de mikor áll helyre az "állomány"?
Válasz Vadmalac #2975. hozzászólásáraészaki népeknél gyakori hogy a búza kétszer kerül egymás után a vetésforgóban. Teljsen más a vetésideje, a növényvédelmi kihívásai, a tenyészideje, és emiatt a betakarítási ideje is azoknak a fajtáknak, amelyek jobban tűrik a kalászos előveteményt, mint azoknak, akik kevésbé viselik el, cserébe viszont lényegesen többet teremnek...
A first wheat fajták bőtermőbbek, igényesebbek, lényegesen több törődést igényelenk, mint az igénytelenebb, extenzívebb second wheat fajták...
Tudja valaki, hogy Angliában mit értenek az alatt, hogy first- illetve second wheat? Vetésről, aratásról nézek videókat, és azoknak van olyan címe, hogy harvesting second wheat, stb.
Válasz Netparaszt #2969. hozzászólásáraItt azt írja, hogy: "A pentozáhatás: a talajban élő mikrobák (hasznos baktériumok, gombák) számára a szerves anyagok bontásához nitrogénre van szükségük (ezzel táplálkoznak). Ehhez a talajból vonják ki a nitrogént, elsősorban ammónium-ionok formájában. Ha sok nitrogénben szegény, nyers anyagot adunk a talajhoz, akkor elszaporodnak, nő a nitrogénfogyasztásuk, amit a talajból pótolnak, így a kultúrnövénytől veszik el. Ezért kell némi N-műtrágyát szórni ilyenkor a nyers zöldre."
Tehát a hasznos baktériumok és gombák számára csak a nagy mennyiségű N (műtrágya) káros? mert régebben azt olvastam, hogy a műtrágyák is hozzájárulnak többek között a talaj elsivárosodásához.
Válasz otis #2962. hozzászólására Az utolsó videó alapján úgy vélem, hogy extrém gyomos a területe, vékony rozst hagyott, a szója pedig túl ritka volt. A talaj is elég silánynak néz ki a gyomok mérete alapján.
Válasz emcett #2968. hozzászólására Azzal semmi. Ha szármaradvány a felszínen marad, a talajban halmozódó N nem mozog felfelé.
Ez csak azokat érinti, akik mélyen beforgatják a magas széntartalmú szármaradványt.
Sekély,, pl. 5 cm bedolgozásnál, felszínen hagyásnál nálam soha nem jelentkezett pentozánhatás.
Kertészetben ráadásul állandóan érett fűrészporral is takarom a talajt az érzékeny növények takarására.
Ehelyett morzsalékosabb, termékenyebb, egyre sötétebb lesz a még a legsárgább agyag is.
Új rendszer, változó problémákkal jár.
Válasz Netparaszt #2967. hozzászólásáraIgen, szerintem is a sor mellé téve a leggazdaságosabb, nem terítve. Viszont itt felvetődik egy kérdés: mi van a pentozánhatással?
Válasz emcett #2966. hozzászólására Lehet, de nem muszáj, a hozamelvárástól függ.
Az egyszeri dózis mértéke a fontosabb, s abból is jobb a sor mellé kijutatás vagy a lombtrágya, hogy jobban hasznosuljon a tápanyag.
Válasz kis Zombi #2957. hozzászólásáraAkkor én eddig tévedésben voltam, mert azt hittem, hogy a főnövény egy szezonjára lehet csak max. 30 kg/ha N -t kijuttatni, most meg kiderül, hogy többször is lehet.
Válasz djohn #2960. hozzászólásáraMinden 3. forgatáskor egy 5t-ás trágyaszóróval végeztem. A többit pedig csak átraktam homlokrakodóval.
A gép csak álom, használtan beszerezhetetlen, új ára 3MFt-nél kezdődik. Marad a házi építés. Nem nehezebb építeni, mint egy vízszintes szárzúzót, vagy akár át is lehet alakítani egyet.
A szerves trágyából való komposzt készítéskor a problémák:
- A trágya C/N aránya, ez az etetett takarmány, hozzáadott szalma menyisége befolyásolja. Nehéz elsőre jól beállítani a C/N arányt
- Szerkezete miatt nehéz homogén módon elkeverni.
De a tapasztalatom az, hogy az élet utat talál magának. Nem szükséges a tökéletes körülmény, csak be kell tartani a nedvesség, hőmérsékletre vonatkozó szabályokat.
Ha kevés a szén, vagy a nedvesség nem fog melegedni.
Ha gyorsan túlmelegszik(fél nap), és erős ammónia szaga van, sok a nitrogén. De az ammónia képződés nitrogént von ki a komposztból, és előbb utóbb beáll a megfelelő szint. Természetesen inkább szenet kell hozzá adni, mint elpocsékolni a sok hasznos nitrogént.
De kevés még a tapasztalatom, sokat kell tanulni. Ha a kísérleti parcellákon megfelelő eredményeket érünk el, mindenféleképpen nagyobb beruházást fogunk végezni ez irányba.
Válasz MrPoke #2810. hozzászólásáraÍrhatnál kicsit róla milyen problémáid voltak. Milyen forgatód van? A video a tiédről készült? Én is szeretnék hasonló komposztot csinálni a gyümölcsösömben, ha gépileg eljutok odáig.
Válasz 4964 #2952. hozzászólásáraKöszönöm.
Fontos pont a takarónövény használatnál a megfelelő időpont kiválasztása.
Csapadékos évjáratban, mint a tavalyi, az ország sok területén lehetett a kombájn után vetni, volt elég víz a növények fejlődéséhez.
Az idei év azonban az aratás után a csapadékmegőrzésről szólt szeptember elejéig.
Aki a nyár közepén, erős aszályban vetett, 19-re húzott lapot.
Egyedül Szombathely felett láttam értékelhető zöldtömeget hozó mustár-olajretek állományt, amit bedolgoztak gabona elé mostanra.
Mindenhol máshol kisült, felvirágzott, miniális zöldtömeget hozott.
Csapadék nélkül sem a biológia, sem a takarónövény nem működik, érdemes megvárni a vetéssel azt az időszakot, mikor megfelelő körülmények várhatóak.
Válasz Netparaszt #2950. hozzászólásáraBúza aratás után volt 30 milli eső, pár napot száradt és tárcsázva lett.
Közvetlen a tárcsa után mentem a vetőgéppel.
Válasz emcett #2940. hozzászólására Én azt javaslom, hogy egyszeri 30 kg/N hatóanyag. Fecó szereti kimaxolni a hozamot, ő régebben is ennyit juttatott ki, csak mondjuk 6 alkalommal.
A földjeit nem láttam, de nem lehetnek rossz állapotban.
Aztán van, aki a minimum inputra megy, ott nyilván a hozam is alacsonyabb egy kijuttatással vagy eggyel sem.
Ez már a gazda döntése.
Ahogy a talaj fejlődik a jó közepeshez amúgy is relatív hamar elegendő tápanyagot fog szolgáltatni.
Válasz .Feco. #2927. hozzászólására Én ezért próbálkozom a közvetlen tömörítéssel a magárokban. Ha egy nagyon keskeny vetőcsoroszlya paralelogrammán van egy nyitótárcsával vagy sortisztítóval, a tömörítő lapka csak a magot préseli egy centis tömör takarással. Így lehet akármilyen kötött, nedves a talaj, nem fog túlzottan betapadni vagy nyitottan maradni.
A gabonasortávnál szabályozható magasságú bakhátasan maradó sorközök pedig jó mikroklímát adnak a csírázó növénynek, a csapadék a sorban gyűlik, de a bakhátak gyorsabban melegednek is. Aztán az eső úgyis bemossa őket, de addig segíthetik a kis növényt a legérzékenyebb fázisban.
Lehet nem ez a legjobb topik de szeretném megkérdezni hogy:A karbamid savanyító hatásu, ha egy 6.2 ph értékü talajra kijuttatok 1.5 mázsa karbamidot akkor/kukorica alaptrágyának/ mekkora ph eséssel kell számolnom????
Válasz 4964 #2939. hozzászólásáraNagyon sok vizet elhasznál, ez tény és való. De! Véleményem szerint, ha nyári takarónövényt tervezünk, akkor abban az évben ne is akarjunk lazítani, tárcsázni, grúberezni, úgy egyáltalán semmit se csinálunk a talajjal, max valami Dalbo hengerrel jól meggyötörni a szárat, és utána direktvető géppel lehet vetni, mert afelől ne legyen senkinek kétsége, hogy az utána vetett növény akkorát tud teremni 50 kg nitrogénnel is, hogy nem akar majd hinni a szemének!
Örülök, hogy egyre többen osztják meg terveiket a saját elképzelésű direktvető gépeikről, ezekből próbálok én is el lesni ezt-azt, mert egyelőre itt vagyok meglőve, a nyári takarónövényes táblákban történő őszi vetésekkel. Lemondani nem szeretnék róla, mert tapasztalataim szerint legalább 200 kg npk-nak megfelelő hatóanyagot biztos összeszednek nekem ezek az aranyos kis keverékek, csak nagy mázli kell hozzá időjárás tekintetében, hogy a hagyományos vetéstechnológiának megfelelő magágyat tudjak csinálni pl. repce esetében.
A mi adottságainkat figyelembe véve személy szerint a tárcsás megoldás felé hajlanék, mert amilyen nagy tömeget tud hozni egy ideinél kevésbé aszályos éveben a keverék, ott egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egy késés megoldás tudna működni, akármilyen szellősre is raknánk a késeket. Viszont a tárcsás sokkal bonyolultabb, és nem mellékesen sokkal drágább is. Szóval akik már gyakorlatban is sikerrel alkalmaznak késes vagy tárcsás direktvető gépeket, nyugodtan osszák meg tapasztalataikat!
Válasz 4964 #2939. hozzászólásárade nem biztos hogy az őszi vetésűt kell takarásba vetni. Mi pl a kukorica elé tettük a takarókat. Most pedig nem sajnálom a vizet tőle. Tavaszra elfagy, vagy kiirtom glifoval.
Válasz emcett #2940. hozzászólásáraA sorműtrágyázásnál sokkal durvább koncentrációk vannak mint amikor 30 kiló hatóanyagot kiszór valaki a felületre és bekeveri több száz tonna földdel hektáronként.
Mégis szinte mindenhol a sorba történő műtrágyázást preferálják, főleg a fejlett mg. technológiájú országokban.
Azért vegyük észre hogy a sok jó és hasznos fejlesztés mellett van sok zsákutca is amit erőltetnek csak hogy a beletett pénz megtérüljön.
Azt szeretnék ha mindenki pár évente gépparkot és technológiát váltana.
Csak az a bökkenő hogy nem biztos hogy tudnak gazdaságosabb alternatívát felkínálni mint ami adott jelenleg.
Válasz .Feco. #2934. hozzászólásáraÉrtem, csak eddig az jött le az írásokból, hogy ha tartósan javítani szeretnéd a talaj szerkezetét, humusztartalmát, akkor "el kell felejteni" a műtrágyázást. Illetve elvileg nem is lesz rá szükséged egy közepes termésátlag eléréséhez. Vagy rosszul értelmeztem?
Válasz Milking #2936. hozzászólásáraAz oké hogy takarásba jó vetni, de a glifozátozás veszélyes mutatvány a vetés után.
Még a 7 centire vetett és jól lezárt kukoricán is észrevenni a glifó utóhatást. A gabona nincs olyan mélyen, nincs olyan jól lezárva a magárok és a növényzet levezetheti a szert a maghoz.
Végül is vetés előtt is lehet fújni.
Viszont arról nem esett még szó hogy a takarónövény mennyi vizet használ el?
A tarlóhántott és ápolt földet simán lazítóztuk 50 centin. A leg kötöttebbeket is.
Majd mikor átálltunk a 30 centi magas zöldtrágyába akkor ott 40 centin majd lefordult a gumi a traktorról. Pedig volt nyáron eső, és egy laza talajról beszélek.
Csontra kiszárította a tak repce és a rozs a földet pedig még csak 30 centis volt, a talajt se borította el. Az lehet hogy víz meg szélerózió nincs a takart földön de lehet hogy érdemesebb inkább mulccsal fedni mert egy erős zöldtrágya állomány biztos hogy elhasznál 100 mm vizet a gyökérzónából.
35mm esővel ezelőtt kombinátorral takartuk be a magot a szóró után, de volt aki kacsatalpú fogast használt. jó munkája volt. most nem tudom mi lesz a nyerő.
Válasz Vadmalac #2935. hozzászólásáraA grubberral keverted be a magot?
Ezt leírhatnád részletesebben mert mi is ilyesmin gondolkodunk.
A jó tárcsás gépek nem hinném hogy sokkal érzékenyebbek a nedvesre mint a kapások.
Talán az ultima vagy a seed hawk jó ebben.
A rapidok tényleg elég hamar kiállnak a nedvesből.
A tume jobb ezen a téren, ha jól vannak beállítva a tárcsák sárkaparói. Gyakorlatilag ha a traktor kerék nem szedi fel a földet akkor vetni is tudok vele.
Errefelé volt 70 mili eső a napokban, és a földek amúgy is ragadósak.
Ezért gondolkodunk grúberes magtakarásban.
A rövidtárcsákat itt is nyugodtan le lehet mosni az idei évre.
Válasz Vadmalac #2935. hozzászólására1. Mindegyiknek van előnye,hátránya (késes-tárcsás)
,de ezek a külömböző talaj tipúsok esetén mutatkoznak meg inkább.
A kelleténél nedvesebb talaj esetén minden képen előnyösebb a talaj takarásba vetni
de itt a tárcsás előnyösebb.
A rabid csak egy a sok közül amelyik tárcsás, amelyet én preferálok az valahol a kettő ötvözete.
Érdekes ez a vetőgép téma, én pont azt tartom az elsődleges feladatnak a jövőre nézve, hogy a tárcsás vetőgép helyett késesre akarok váltani, mert amióta az eszemet tudom, mindig szívunk a nedves talajjal. Idén is elment 2 nap a nagy esők előtt, amikor nem bírtunk a rapiddal menni, de a gruberrel szaladt a gép, sekélyen azzal kevertünk be egy táblát. Ha lett volna egy 3-4m-es vetőgép, a gabonák 3/4-e a földben lenne. Ez tavaly is így volt. De pl. még idén is esély lehetne a vetésre egy késes géppel, de a rapidot már lemostam, és elraktam télire. Ráadásul bolygatás nélkül nehezebben szikkad a talaj, ami még inkább késlelteti a vetést egy tárcsás géppel.
15956 hozzászólás
Válasz Netparaszt #2979. hozzászólásáraTegnapi fotók.A gabona tarló,vetés előtt zúzva volt,feljött a parlagfű.Lehet kevés a kaja,a sok zúzott zöld,meg a szalma is rajta.Meg még az előző évi kukorica szár is.
Válasz némedi #2978. hozzászólására Ez nagyon kellemetlen eset. Mély belvíz van rajta vagy csak a tömörödés miatt állt meg sedély mélységben a víz?
A giliszták vissza fgnak költözni, de az egyéb talajéletet képviselőknek segítségre lehet szükségük miután felszáradt, pl komposzt formájában.
Válasz Mf-es #2973. hozzászólására Ja, költői :-) Persze, hogy jó. Ezek jók. Kicsit lassú a fejlődése a növényeknek vagy ezek régebbi fotók?
Nem tudom mit tehetnék. A földem telítődött vízzel és ezerszám ellepik az elpusztult földigiliszták. (egy nm-en 102 elhullott példányt számoltam)
Nagy arányú vízborítás nincs területen, de mikor áll helyre az "állomány"?
Válasz Vadmalac #2975. hozzászólásáraészaki népeknél gyakori hogy a búza kétszer kerül egymás után a vetésforgóban. Teljsen más a vetésideje, a növényvédelmi kihívásai, a tenyészideje, és emiatt a betakarítási ideje is azoknak a fajtáknak, amelyek jobban tűrik a kalászos előveteményt, mint azoknak, akik kevésbé viselik el, cserébe viszont lényegesen többet teremnek...
A first wheat fajták bőtermőbbek, igényesebbek, lényegesen több törődést igényelenk, mint az igénytelenebb, extenzívebb second wheat fajták...
Válasz Mf-es #2973. hozzászólásárajó
Tudja valaki, hogy Angliában mit értenek az alatt, hogy first- illetve second wheat? Vetésről, aratásról nézek videókat, és azoknak van olyan címe, hogy harvesting second wheat, stb.
Válasz Mf-es #2973. hozzászólásáraKöltői kérdés?
Válasz Netparaszt #2969. hozzászólásáraItt azt írja, hogy: "A pentozáhatás: a talajban élő mikrobák (hasznos baktériumok, gombák) számára a szerves anyagok bontásához nitrogénre van szükségük (ezzel táplálkoznak). Ehhez a talajból vonják ki a nitrogént, elsősorban ammónium-ionok formájában. Ha sok nitrogénben szegény, nyers anyagot adunk a talajhoz, akkor elszaporodnak, nő a nitrogénfogyasztásuk, amit a talajból pótolnak, így a kultúrnövénytől veszik el. Ezért kell némi N-műtrágyát szórni ilyenkor a nyers zöldre."
Tehát a hasznos baktériumok és gombák számára csak a nagy mennyiségű N (műtrágya) káros? mert régebben azt olvastam, hogy a műtrágyák is hozzájárulnak többek között a talaj elsivárosodásához.
Válasz otis #2962. hozzászólására Az utolsó videó alapján úgy vélem, hogy extrém gyomos a területe, vékony rozst hagyott, a szója pedig túl ritka volt. A talaj is elég silánynak néz ki a gyomok mérete alapján.
Válasz emcett #2968. hozzászólására Azzal semmi. Ha szármaradvány a felszínen marad, a talajban halmozódó N nem mozog felfelé.
Ez csak azokat érinti, akik mélyen beforgatják a magas széntartalmú szármaradványt.
Sekély,, pl. 5 cm bedolgozásnál, felszínen hagyásnál nálam soha nem jelentkezett pentozánhatás.
Kertészetben ráadásul állandóan érett fűrészporral is takarom a talajt az érzékeny növények takarására.
Ehelyett morzsalékosabb, termékenyebb, egyre sötétebb lesz a még a legsárgább agyag is.
Új rendszer, változó problémákkal jár.
Válasz Netparaszt #2967. hozzászólásáraIgen, szerintem is a sor mellé téve a leggazdaságosabb, nem terítve. Viszont itt felvetődik egy kérdés: mi van a pentozánhatással?
Válasz emcett #2966. hozzászólására Lehet, de nem muszáj, a hozamelvárástól függ.
Az egyszeri dózis mértéke a fontosabb, s abból is jobb a sor mellé kijutatás vagy a lombtrágya, hogy jobban hasznosuljon a tápanyag.
Válasz kis Zombi #2957. hozzászólásáraAkkor én eddig tévedésben voltam, mert azt hittem, hogy a főnövény egy szezonjára lehet csak max. 30 kg/ha N -t kijuttatni, most meg kiderül, hogy többször is lehet.
OFF
Takarónövénynek nem akar valaki rozst vetni ?
Maradt ki magom.
Válasz MrPoke #2961. hozzászólására Csak megsúgom, trágyakezelésre jön ki pályázat hamarosan, benne lesz a komposztálás támogatása is.
Válasz otis #2962. hozzászólásáraMiért? A direktvetés után nem kell soha gyomírtó? Magról valami csak marad,mi irtja ki?
Vajon hol hibázott a kolléga? Nincs még átállva a talaj a direktvetésre? Pedig elég vastag mulcsot hagy a rozs, ennek ellenére csúnyán felgyomosodott:
Válasz djohn #2960. hozzászólásáraMinden 3. forgatáskor egy 5t-ás trágyaszóróval végeztem. A többit pedig csak átraktam homlokrakodóval.
A gép csak álom, használtan beszerezhetetlen, új ára 3MFt-nél kezdődik. Marad a házi építés. Nem nehezebb építeni, mint egy vízszintes szárzúzót, vagy akár át is lehet alakítani egyet.
A szerves trágyából való komposzt készítéskor a problémák:
- A trágya C/N aránya, ez az etetett takarmány, hozzáadott szalma menyisége befolyásolja. Nehéz elsőre jól beállítani a C/N arányt
- Szerkezete miatt nehéz homogén módon elkeverni.
De a tapasztalatom az, hogy az élet utat talál magának. Nem szükséges a tökéletes körülmény, csak be kell tartani a nedvesség, hőmérsékletre vonatkozó szabályokat.
Ha kevés a szén, vagy a nedvesség nem fog melegedni.
Ha gyorsan túlmelegszik(fél nap), és erős ammónia szaga van, sok a nitrogén. De az ammónia képződés nitrogént von ki a komposztból, és előbb utóbb beáll a megfelelő szint. Természetesen inkább szenet kell hozzá adni, mint elpocsékolni a sok hasznos nitrogént.
De kevés még a tapasztalatom, sokat kell tanulni. Ha a kísérleti parcellákon megfelelő eredményeket érünk el, mindenféleképpen nagyobb beruházást fogunk végezni ez irányba.
Válasz MrPoke #2810. hozzászólásáraÍrhatnál kicsit róla milyen problémáid voltak. Milyen forgatód van? A video a tiédről készült? Én is szeretnék hasonló komposztot csinálni a gyümölcsösömben, ha gépileg eljutok odáig.
Válasz .Norbert #2958. hozzászólására Jó kombinációnak tűnik nedvesebb őszön.
Egy kis érdekesség: /Tengerentúlon/ silókukoricát levágták --> TR-t elvetették --> a 6 hetes TR vetésre pedig rávetik a búzát
Válasz emcett #2955. hozzászólására6 X 30 kg hatóanyag.
Csak így tovább agroinform!
Válasz Netparaszt #2951. hozzászólásáraTehát 30 kg N /ha hatóanyag osztva (/) 6-al? 6
részletben kijuttatva?
Válasz Netparaszt #2951. hozzászólásáraTehát 30 kg N /ha hatóanyag osztva (/) 6-al? 6
részletben kijuttatva?
Válasz 4964 #2952. hozzászólásáraKöszönöm.
Fontos pont a takarónövény használatnál a megfelelő időpont kiválasztása.
Csapadékos évjáratban, mint a tavalyi, az ország sok területén lehetett a kombájn után vetni, volt elég víz a növények fejlődéséhez.
Az idei év azonban az aratás után a csapadékmegőrzésről szólt szeptember elejéig.
Aki a nyár közepén, erős aszályban vetett, 19-re húzott lapot.
Egyedül Szombathely felett láttam értékelhető zöldtömeget hozó mustár-olajretek állományt, amit bedolgoztak gabona elé mostanra.
Mindenhol máshol kisült, felvirágzott, miniális zöldtömeget hozott.
Csapadék nélkül sem a biológia, sem a takarónövény nem működik, érdemes megvárni a vetéssel azt az időszakot, mikor megfelelő körülmények várhatóak.
Válasz Netparaszt #2950. hozzászólásáraBúza aratás után volt 30 milli eső, pár napot száradt és tárcsázva lett.
Közvetlen a tárcsa után mentem a vetőgéppel.
Válasz emcett #2940. hozzászólására Én azt javaslom, hogy egyszeri 30 kg/N hatóanyag. Fecó szereti kimaxolni a hozamot, ő régebben is ennyit juttatott ki, csak mondjuk 6 alkalommal.
A földjeit nem láttam, de nem lehetnek rossz állapotban.
Aztán van, aki a minimum inputra megy, ott nyilván a hozam is alacsonyabb egy kijuttatással vagy eggyel sem.
Ez már a gazda döntése.
Ahogy a talaj fejlődik a jó közepeshez amúgy is relatív hamar elegendő tápanyagot fog szolgáltatni.
Válasz 4964 #2939. hozzászólására Mikori volt az a vetés, ami kiszárította neked a talajt?
Válasz .Feco. #2927. hozzászólására Én ezért próbálkozom a közvetlen tömörítéssel a magárokban. Ha egy nagyon keskeny vetőcsoroszlya paralelogrammán van egy nyitótárcsával vagy sortisztítóval, a tömörítő lapka csak a magot préseli egy centis tömör takarással. Így lehet akármilyen kötött, nedves a talaj, nem fog túlzottan betapadni vagy nyitottan maradni.
A gabonasortávnál szabályozható magasságú bakhátasan maradó sorközök pedig jó mikroklímát adnak a csírázó növénynek, a csapadék a sorban gyűlik, de a bakhátak gyorsabban melegednek is. Aztán az eső úgyis bemossa őket, de addig segíthetik a kis növényt a legérzékenyebb fázisban.
Lehet nem ez a legjobb topik de szeretném megkérdezni hogy:A karbamid savanyító hatásu, ha egy 6.2 ph értékü talajra kijuttatok 1.5 mázsa karbamidot akkor/kukorica alaptrágyának/ mekkora ph eséssel kell számolnom????
Sumo DTS
33cm-en ként 15 cm ikersor, a képen nincs rajta de a műtrágyát az ikersor közé lehet szórni.
Kérnék egy moderátort, hogy a háromból kettőt legyen szíves törölni, nem tudom mi történt, hogy háromszor is elküldte! Elnézést!
Válasz 4964 #2939. hozzászólásáraNagyon sok vizet elhasznál, ez tény és való. De! Véleményem szerint, ha nyári takarónövényt tervezünk, akkor abban az évben ne is akarjunk lazítani, tárcsázni, grúberezni, úgy egyáltalán semmit se csinálunk a talajjal, max valami Dalbo hengerrel jól meggyötörni a szárat, és utána direktvető géppel lehet vetni, mert afelől ne legyen senkinek kétsége, hogy az utána vetett növény akkorát tud teremni 50 kg nitrogénnel is, hogy nem akar majd hinni a szemének!
Örülök, hogy egyre többen osztják meg terveiket a saját elképzelésű direktvető gépeikről, ezekből próbálok én is el lesni ezt-azt, mert egyelőre itt vagyok meglőve, a nyári takarónövényes táblákban történő őszi vetésekkel. Lemondani nem szeretnék róla, mert tapasztalataim szerint legalább 200 kg npk-nak megfelelő hatóanyagot biztos összeszednek nekem ezek az aranyos kis keverékek, csak nagy mázli kell hozzá időjárás tekintetében, hogy a hagyományos vetéstechnológiának megfelelő magágyat tudjak csinálni pl. repce esetében.
A mi adottságainkat figyelembe véve személy szerint a tárcsás megoldás felé hajlanék, mert amilyen nagy tömeget tud hozni egy ideinél kevésbé aszályos éveben a keverék, ott egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egy késés megoldás tudna működni, akármilyen szellősre is raknánk a késeket. Viszont a tárcsás sokkal bonyolultabb, és nem mellékesen sokkal drágább is. Szóval akik már gyakorlatban is sikerrel alkalmaznak késes vagy tárcsás direktvető gépeket, nyugodtan osszák meg tapasztalataikat!
Moderálási elveink miatt törölve: 2015-10-18 17:35:41
Moderálási elveink miatt törölve: 2015-10-18 17:35:34
Válasz 4964 #2939. hozzászólásárade nem biztos hogy az őszi vetésűt kell takarásba vetni. Mi pl a kukorica elé tettük a takarókat. Most pedig nem sajnálom a vizet tőle. Tavaszra elfagy, vagy kiirtom glifoval.
Válasz emcett #2940. hozzászólásáraA sorműtrágyázásnál sokkal durvább koncentrációk vannak mint amikor 30 kiló hatóanyagot kiszór valaki a felületre és bekeveri több száz tonna földdel hektáronként.
Mégis szinte mindenhol a sorba történő műtrágyázást preferálják, főleg a fejlett mg. technológiájú országokban.
Azért vegyük észre hogy a sok jó és hasznos fejlesztés mellett van sok zsákutca is amit erőltetnek csak hogy a beletett pénz megtérüljön.
Azt szeretnék ha mindenki pár évente gépparkot és technológiát váltana.
Csak az a bökkenő hogy nem biztos hogy tudnak gazdaságosabb alternatívát felkínálni mint ami adott jelenleg.
Válasz .Feco. #2934. hozzászólásáraÉrtem, csak eddig az jött le az írásokból, hogy ha tartósan javítani szeretnéd a talaj szerkezetét, humusztartalmát, akkor "el kell felejteni" a műtrágyázást. Illetve elvileg nem is lesz rá szükséged egy közepes termésátlag eléréséhez. Vagy rosszul értelmeztem?
Válasz Milking #2936. hozzászólásáraAz oké hogy takarásba jó vetni, de a glifozátozás veszélyes mutatvány a vetés után.
Még a 7 centire vetett és jól lezárt kukoricán is észrevenni a glifó utóhatást. A gabona nincs olyan mélyen, nincs olyan jól lezárva a magárok és a növényzet levezetheti a szert a maghoz.
Végül is vetés előtt is lehet fújni.
Viszont arról nem esett még szó hogy a takarónövény mennyi vizet használ el?
A tarlóhántott és ápolt földet simán lazítóztuk 50 centin. A leg kötöttebbeket is.
Majd mikor átálltunk a 30 centi magas zöldtrágyába akkor ott 40 centin majd lefordult a gumi a traktorról. Pedig volt nyáron eső, és egy laza talajról beszélek.
Csontra kiszárította a tak repce és a rozs a földet pedig még csak 30 centis volt, a talajt se borította el. Az lehet hogy víz meg szélerózió nincs a takart földön de lehet hogy érdemesebb inkább mulccsal fedni mert egy erős zöldtrágya állomány biztos hogy elhasznál 100 mm vizet a gyökérzónából.
35mm esővel ezelőtt kombinátorral takartuk be a magot a szóró után, de volt aki kacsatalpú fogast használt. jó munkája volt. most nem tudom mi lesz a nyerő.
Válasz Vadmalac #2935. hozzászólásáraA grubberral keverted be a magot?
Ezt leírhatnád részletesebben mert mi is ilyesmin gondolkodunk.
A jó tárcsás gépek nem hinném hogy sokkal érzékenyebbek a nedvesre mint a kapások.
Talán az ultima vagy a seed hawk jó ebben.
A rapidok tényleg elég hamar kiállnak a nedvesből.
A tume jobb ezen a téren, ha jól vannak beállítva a tárcsák sárkaparói. Gyakorlatilag ha a traktor kerék nem szedi fel a földet akkor vetni is tudok vele.
Errefelé volt 70 mili eső a napokban, és a földek amúgy is ragadósak.
Ezért gondolkodunk grúberes magtakarásban.
A rövidtárcsákat itt is nyugodtan le lehet mosni az idei évre.
Válasz Vadmalac #2935. hozzászólására1. Mindegyiknek van előnye,hátránya (késes-tárcsás)
,de ezek a külömböző talaj tipúsok esetén mutatkoznak meg inkább.
A kelleténél nedvesebb talaj esetén minden képen előnyösebb a talaj takarásba vetni
de itt a tárcsás előnyösebb.
A rabid csak egy a sok közül amelyik tárcsás, amelyet én preferálok az valahol a kettő ötvözete.
Érdekes ez a vetőgép téma, én pont azt tartom az elsődleges feladatnak a jövőre nézve, hogy a tárcsás vetőgép helyett késesre akarok váltani, mert amióta az eszemet tudom, mindig szívunk a nedves talajjal. Idén is elment 2 nap a nagy esők előtt, amikor nem bírtunk a rapiddal menni, de a gruberrel szaladt a gép, sekélyen azzal kevertünk be egy táblát. Ha lett volna egy 3-4m-es vetőgép, a gabonák 3/4-e a földben lenne. Ez tavaly is így volt. De pl. még idén is esély lehetne a vetésre egy késes géppel, de a rapidot már lemostam, és elraktam télire. Ráadásul bolygatás nélkül nehezebben szikkad a talaj, ami még inkább késlelteti a vetést egy tárcsás géppel.
Válasz emcett #2932. hozzászólásáraez mindenkinek egyéni döntése az adottságok és megcélzott termésszínt függvényében...
Válasz emcett #2932. hozzászólására30 kg /ha hatóanyag egyszeri kijuttatásra.
Válasz .Feco. #2917. hozzászólásáraNem jól tudom, hogy ennél a technológiánál a műtrágya hanyagolandó? (Max. 30 kg/ha)