Válasz #1717. hozzászólásra Ha így körbegondoltuk, javaslom, hogy a fehérherét oltsd mikorrhizával, az egyértelmű Rhizobium mellett. A Lajtamagos Huia közepes N kötéssel és transzfert biztosít, ha teheted kisebb levelű fajtát keress.
Ezen kellene változtatni elsősorban Maon, hogy ne csak mondjuk fehérhere vetőmagról beszéljünk, hanem Kent White Wildról vagy Huiáról. 2-3-szoros különbség is van a különböző törzsek közötti N kötés mennyiségében.
Vetőmagtermelők előnyben.
A feherherenek márciustól júniusig (de méginkább májusig) kell gyűjtenie a N-t, amíg tobb van szabadon, mint amit a kukorica elhasznál, es júniustól augusztusig pedig felszabadítani a kukorica szamara. Nem baj amugy, ha csak vegetál júniustól, mert ha lecsökken a fotoszintézis, akkor megáll a fejlődésben, ami jó, mert nem konkurál a kukoricával sem víz- sem tápanyag fogyasztásban,
Épp ma hangzott el a borsod megyei növényvédelmi főmufti szájából egy magvas gondolat. A pocokfélék genetikailag gradációra hajlamosak, egész egyszerüen időnként túlszaporodnak, majd összeomlik a populáció. Namármost az ebbe való beavatkozás -pl méreggel való gyérítés- ezt a felívelő folyamatot csak elnyújtja, nem megállítja.. Szóval lehet elmélkedni.
Válasz #1683. hozzászólásra A nem használt kertrészben egyértelműen az egész éves változatos keverék és komposzt kombinációja hasznos, akár több körben is. Csak a maghozásra figyelj, előtte mulcsozd le, de előtte vagy utána már bele is kaparhatod a következő növényciklust.
Válasz #1701. hozzászólásra Ennyi az eszük,aztán meg csodálkoznak, hogy úgy a szántókon, mint az erdőtelepítésekben sokmilliós kárt okoznak a pockok. A róka az egyik legnagyobb pocokfogyasztó.
Válasz #1699. hozzászólásra Igen, szépen elfeküdt a somkóró magja. Talán volt szerepe a pockok eltűnésében nálam, de az állatvilág betelepedése is szóba jöhetett. Nehezen feltérképezhetők a javulás okai, mert nem figyeltem különösebben a pockokat érintő tényezőkre.
Válasz #1693. hozzászólásra Komolytalan érv a szántás mellett, mert csak a tünetet próbálja orvosolni, nem az okot.
A nagy békési károkban úgy a szántott, mint a kultis földeken teljes volt a szaporulat.
A pocok túlszaporodása komoly jelzése az ökológiai egyensúly felborulásának.
Túl nagyok a táblák egyben, ahol a még megmaradt ragadozók sem hatékonyak, de többnyire a ragadozók (rókák, nyestfélék, ragadozómadarak, stb.) egyedszámának jelentős csökkenése az igazi ok, ezen sem a méreg, sem a szántás nem fog segíteni tartósan.
Válasz #1706. hozzászólásra Viszont július-augusztusban a fehérherét már erősen árnyékolja a kukorica, lecsökken a fotoszintetizációs aktivitása, ezzel együtt a kötés is. A szárazság sem segíti elő a jó életfunkciókat a gombáknál sem, azoknál a 20-25 C talaj volna az optimális, ez nyáron jobbára csak takarással tartható.
Válasz #1689. hozzászólásra Gyomok gyomfésűvel (kézi vagy gépi), nagyobbak horolókapa vagy kulti.
A kompodsztot, ha kevés van a magárokba szórom takarásként, ha sok van, akkor teljes felületre, begereblyézve.
A 2-3 hónappal nincs baj, mert június-július-augusztus a N felhasználás csúcspontja, mivel a here 1-2 napon belül a földben lesz, talajmunka pedig mar nincs tobb aratasig így ezzel nincs gond... Csak a gombák növekedését kellene valahogy beindítani es serkenteni...
Válasz #1690. hozzászólásra Attól függ, ez a sztenderd ökológiai válasz.
Ha ászkákat látsz a komposztban, akkor nem jó, túl száraz volt, nem jó a minősége. Ha ugróvillásokat, lárvákat, akár még jó is lehet, de a komposzt minősítése sok tényezős munka.
Válasz #1692. hozzászólásra 2-3 hónap a mikorrhiza hálózat kialakulása optimális körülmények között, de a talajművelés szétcsapja a hálózatot, ahogy a legelső gombaölőzés is.
A herének is időre van szükség a szimbiózis kialakulására - bizonytalan a siker ilyen rövid idő alatt.
El kell küldenem a hétvégén mindenkinek az előadás anyagát, a 12. pont nagyon fontos: Az ötletszerű takarónövény használat megbosszulja magát.
Az ötlet jó a fehérherével, de az időzítésnek másként kellene mennie, hogy a gazdasági haszna is megjelenjen.
Válasz #1694. hozzászólásra
Már volt ezzel kapcsolatban belinkelve egy cikk vagy tanulmány, hogy a szántásos és lazításos területek között nincs érdemi különbség a pockok fennmaradását illetően.
Egyébként logikus is, mert zömmel 40-60cm mélyre teszik a fészküket. Rigolekével meg nem sokan mennek kukorica alá...
Válasz #1696. hozzászólásra
Szerintem vagy vegyszeresen védekeznek (ami veszélyezteti a ragadozókat is) vagy a zöldtrágya vetőmagkeverékbe igyekeznek keserű, mérgező gyökerű, szárú növényeket is vetni (gyalogbodza, somkóró...stb). Az ilyen növényekkel borított területekről elmenekülnek a pockok. Ha nagyobb táblái vannak az embernek, akkor sztem ez hatékony tud lenni, mert mire a következő betelepülésnél jelentős károkra lennének képesek a jövevények, addigra a cashcrop betakarításra került, és megy ki a következő zöldtrágya.
Érdemes lenne az ilyen mérgező, egyébként takarmányozásra alkalmatlan növények listáját összeszedni. Persze a terminálhatóságra is érdemes figyelmet fordítani, mert pl Netparasztnak meggyűlt a baja a somkóróval...
Válasz #1696. hozzászólásra
Rókákat, ragadozó madarakat meg kell becsülni, vigyázni. Nekem két táblámban is van rókajuk. Műveléskor kihagyom a bejáratot. Egy pocok lukat nem találtam még a földjeimen.
Ez szerintem csak mese. Mindenki látott mar olyat, amikor szántáskor kifordított az eke egy marha nagy pocokfeszket, es szaladtak a kis állatkák a szélrózsa minden irányába! Lehet temetett maga alá néhányat, de a zöme tutira túlélte, es egy fel óra múlva mar vermelte is el magát a friss puha szantasban...
Itt nagyon kevesen vagyunk, akik nem szantanak, mégsem nekünk volt vele bajunk, hanem azoknak a nagy cégeknek akik összefüggő 100-200 hektarokon szantanak...
Pocok irtáshoz javasolják. Jól emlékszem, hogy ez butaság ?
"Fontos, hogy az agrotechnikai védekezés lehetőségeit is alkalmazzák, hisz a talajműveléssel megsemmisülnek a fészkek és csökken a rágcsálók egyedszáma. Ha a terület pocok-fertőzött, a lazításos vagy szántás nélküli talajművelés helyett inkább a szántást érdemes elvégezni."
Akkor gondoljuk tovább. Két opció:
1, veteskor tudok folyadékot kitenni, azzal esetleg lehetne oltóanyagot kiadni hogy a kukoricával együtt fejlődjenek a mikrorizák, es így szedjék el a feherhere nitrogenjet
2, amikor a kukorica mar 4-5 leveles akkor elpusztitom a heret, es vetek később ujra heret (vagy bármi mást).... Így az addig gyűjtött nitrogent el használja es később gyűjtünk újat...
ma vettem ásóvillát is de most arra jöttem rá hogy a meg villázott talajon is ugyanugy megy le a 3 as drót huzal kihegyezve egy kézzel könnyedén
de viszont a gyomokkal mit kezdjek kapáljam ki ? probáltam elgerebléyzni de mivela gyökér tartja igy ne mcsinál magágy szerűséget
azthogy komposztal takarod be a magot azt hogyan kell érteni ? rászorom a tetejére a magot a földnekés lehintem komposztal ? vagy elgerebléyzem ?
Válasz #1684. hozzászólásra Jó próbálkozás, de nem így működik (mosoly)
A rizóbiumokban fixált nitrogén vagy a mikorrizákon keresztül jut el más növényekhez vagy a gyökérváladékok táplálékhálós transzferével vagy a növény részleges vagy teljes gyökérveszteségével, halálával (pl. aszály, totál)
Végülis gyökérkárosítókon keresztül is kiszabadulhat a nitrogén, de akkor a kukoricád is komoly veszélyben volna.
teljesen osztom a véleményed s ezen okok miatt néha furcsállják a föld szomszédok a vetésforgóinkat ők csak a haszonra mennek nem a föld hasznára gondolnak hanem rövid távon a sajátjukra s mindig növekvő ráfordításokra panaszkodnak.
Elvetettem a korábban leírt gondolatot, helyette a terv ugy valtozott, hogy feherheret teszek talajtakarasnak, es direktvetessel teszem bele a kukoricát. Hogyan kellene a feherhere által gyűjtött Nitrogent a kukorica szamara felvehetove tenni? Arra gondoltam, hogy egysejtuekben gazdag teával locsolgatnam, így az egysejtu felzabalna a rhizobiumokat... Mit gondolsz? Hogyan lehetne meg intenzívebben pörgetni?
Válasz #1678. hozzászólásra Azt ugye tudjátok, hogy ezeknek a tápanyagoknak a sokszorosa ott található a földeitekben, csak vagy nem elérhető a hiányos mikrobiális élet miatt vagy elfolyik tavaszra a téli növényi fedettség hiánya miatt?
az extrém magas Kén nem okoz gondot
gondolkodtam a keserűső használatán a gombaölő használatokor, de akkor lehet hogy elhagyhatnám
? inkább akkor csak mikroelemes lombtrágyával szórni
trágyakazal itt sosem volt
a mintát febr közepén vettem, jelenleg őszi árpa van benne
tavaly napraforgó, előtte szintén őszi árpa volt
okt 20-án lett kiszórva a szántás tetejére 250 kg/ha 6-26-30 kálisó-map keveréke, másnap kombi majd vetés
a mintavétel után pár nappal már szórtam is rá 200 kg/ha pétisót
Biztosan reprezentatív volt a mintavétel? Nem valami korábbi trágyakazal helyéről lett véve? A kötöttség alapján laza valyogtalaj, ahol felettébb jók mind a humusz, mind a P es K értékek, extrém magas a ken, kicsit sok a nátrium, es kevés a cink (kukoricát érdemes lenne cink-el leveltragyazni...)
Mivel kevés az oldott nitrogén azt mindenképp próbáld a növény elejétől etetni.
Válasz #1673. hozzászólásra Az ásóvillázást annak függvényében kell csinálni, mint a szántón a lazítást. Ha nem tudod letolni a betonvasat erőfeszítés nélkül 50-60 cm-re, akkor lazítsd végig az egész területet, ahova a gyökerek terjedni fognak.
Komposzt ha szokásosan ócska minőségű, akkor szerkezetjavításra és tápanyagellátásra szolgál, ha jó minőségű, akkor talajoltásra is. Teljes felszínt szórjuk vele, és megint a teljes technológiánál járunk.
A talaj védelmét takarással illene megoldani, de erre én könnyű, kis szemcséjű anyagot használok a kertészetben, mert szalmával megsérthetem a gyengébb növekedési erélyű növényeket. Ezért általában bebarnult, korhadó fűrészport, faforgácsot szórok minden alkalommal, mikor bolygatva van a felszín, a vetőmagokat pedig komposzttal takarom.
Ha már nő a fű, a mulcsozott kaszálék, széna a legjobb takarás, gyors tápanyagot és takarást egyszerre biztosít.
A vékony, apró szemcséjű mulcs nem fogja elnyomni az évelő gyomokat, de jelentősen csökkenti a fényre csírázó egynyáriak számát, a csírázó gyomok pedig könnyen, a főnövény sérülése nélkül gyomseprűvel eltávolíthatóak.
A járkálás pedig csak a tartós ágyások között legyen, ágyásra sosem lépünk, hogy mindig a leglazább állaporban maradhasson.
Célom, hogy a kertészetben is eljussak a direktvetésig.
Kertben pl ha dinnyét vagy ubrokát stb szeretnék palántálni mennyire kell felásovillázni a kertet csak a növény körül vagy érdemes az egészet? illetve a komposztot is érdemes midnehova szorni vagy csak a palánta köré ahol szétfut ?
hogyan kezdjek neki most pl a retket mindjárt lehet vetni .... ahol pl járkálok meg locsolok ott milyen anaggal fedjem a földet ? hagyjam ott gazosodni vagy mi a teendö ?
15570 hozzászólás
Válasz #1716. hozzászólásra
Tea főzőről nem lesznek képek?
Válasz #1695. hozzászólásra
Nézd nekem bejött, én egyébként azt látom, hogy ott van a legnagyobb gond ahol ősszel gabona alá csak rövid tárcsát kap.
Elég retek időben szántottunk volt éjjel amikor fagypont közeli volt a hőmérséklet, és elég sok éhes száj/csőr várta a szétszaladó pockokat.
Egyébként amelyik el is tud szaladni annak nagy része éhen döglik szerintem.
Válasz #1704. hozzászólásra
Előadás anyagot kaphatnék én is? Természetesen jelezd az árát is!
Válasz #1717. hozzászólásra Ha így körbegondoltuk, javaslom, hogy a fehérherét oltsd mikorrhizával, az egyértelmű Rhizobium mellett. A Lajtamagos Huia közepes N kötéssel és transzfert biztosít, ha teheted kisebb levelű fajtát keress.
Ezen kellene változtatni elsősorban Maon, hogy ne csak mondjuk fehérhere vetőmagról beszéljünk, hanem Kent White Wildról vagy Huiáról. 2-3-szoros különbség is van a különböző törzsek közötti N kötés mennyiségében.
Vetőmagtermelők előnyben.
Válasz #1708. hozzászólásra
A feherherenek márciustól júniusig (de méginkább májusig) kell gyűjtenie a N-t, amíg tobb van szabadon, mint amit a kukorica elhasznál, es júniustól augusztusig pedig felszabadítani a kukorica szamara. Nem baj amugy, ha csak vegetál júniustól, mert ha lecsökken a fotoszintézis, akkor megáll a fejlődésben, ami jó, mert nem konkurál a kukoricával sem víz- sem tápanyag fogyasztásban,
10 napja raktam össze a komposztot
[kep1]
[kep2]
[kep3]
10 napja raktam össze a komposztot
Válasz #1712. hozzászólásra
Épp ma hangzott el a borsod megyei növényvédelmi főmufti szájából egy magvas gondolat. A pocokfélék genetikailag gradációra hajlamosak, egész egyszerüen időnként túlszaporodnak, majd összeomlik a populáció. Namármost az ebbe való beavatkozás -pl méreggel való gyérítés- ezt a felívelő folyamatot csak elnyújtja, nem megállítja.. Szóval lehet elmélkedni.
Válasz #1683. hozzászólásra A nem használt kertrészben egyértelműen az egész éves változatos keverék és komposzt kombinációja hasznos, akár több körben is. Csak a maghozásra figyelj, előtte mulcsozd le, de előtte vagy utána már bele is kaparhatod a következő növényciklust.
Válasz #1701. hozzászólásra Ennyi az eszük,aztán meg csodálkoznak, hogy úgy a szántókon, mint az erdőtelepítésekben sokmilliós kárt okoznak a pockok. A róka az egyik legnagyobb pocokfogyasztó.
Válasz #1699. hozzászólásra Igen, szépen elfeküdt a somkóró magja. Talán volt szerepe a pockok eltűnésében nálam, de az állatvilág betelepedése is szóba jöhetett. Nehezen feltérképezhetők a javulás okai, mert nem figyeltem különösebben a pockokat érintő tényezőkre.
Válasz #1693. hozzászólásra Komolytalan érv a szántás mellett, mert csak a tünetet próbálja orvosolni, nem az okot.
A nagy békési károkban úgy a szántott, mint a kultis földeken teljes volt a szaporulat.
A pocok túlszaporodása komoly jelzése az ökológiai egyensúly felborulásának.
Túl nagyok a táblák egyben, ahol a még megmaradt ragadozók sem hatékonyak, de többnyire a ragadozók (rókák, nyestfélék, ragadozómadarak, stb.) egyedszámának jelentős csökkenése az igazi ok, ezen sem a méreg, sem a szántás nem fog segíteni tartósan.
Válasz #1706. hozzászólásra A gombákat még be tudod oltani, huminsavval lehet őket tuningolni, szeretik.
Válasz #1706. hozzászólásra Viszont július-augusztusban a fehérherét már erősen árnyékolja a kukorica, lecsökken a fotoszintetizációs aktivitása, ezzel együtt a kötés is. A szárazság sem segíti elő a jó életfunkciókat a gombáknál sem, azoknál a 20-25 C talaj volna az optimális, ez nyáron jobbára csak takarással tartható.
Válasz #1689. hozzászólásra Gyomok gyomfésűvel (kézi vagy gépi), nagyobbak horolókapa vagy kulti.
A kompodsztot, ha kevés van a magárokba szórom takarásként, ha sok van, akkor teljes felületre, begereblyézve.
Válasz #1704. hozzászólásra
A 2-3 hónappal nincs baj, mert június-július-augusztus a N felhasználás csúcspontja, mivel a here 1-2 napon belül a földben lesz, talajmunka pedig mar nincs tobb aratasig így ezzel nincs gond... Csak a gombák növekedését kellene valahogy beindítani es serkenteni...
Válasz #1690. hozzászólásra Attól függ, ez a sztenderd ökológiai válasz.
Ha ászkákat látsz a komposztban, akkor nem jó, túl száraz volt, nem jó a minősége. Ha ugróvillásokat, lárvákat, akár még jó is lehet, de a komposzt minősítése sok tényezős munka.
Válasz #1692. hozzászólásra 2-3 hónap a mikorrhiza hálózat kialakulása optimális körülmények között, de a talajművelés szétcsapja a hálózatot, ahogy a legelső gombaölőzés is.
A herének is időre van szükség a szimbiózis kialakulására - bizonytalan a siker ilyen rövid idő alatt.
El kell küldenem a hétvégén mindenkinek az előadás anyagát, a 12. pont nagyon fontos: Az ötletszerű takarónövény használat megbosszulja magát.
Az ötlet jó a fehérherével, de az időzítésnek másként kellene mennie, hogy a gazdasági haszna is megjelenjen.
Válasz #1701. hozzászólásra
Én külön szóltam nekik, hogy hagyják őket békén.
Válasz #1700. hozzászólásra
Akkor jól emlékeztem.
Válasz #1698. hozzászólásra
OFF
Nálunk mindig kiássák a rókát a vadászok, bezzeg az őzeket b.sznak kilőni. Múltkor 18-an bandáztak a földemen.
Válasz #1694. hozzászólásra
Már volt ezzel kapcsolatban belinkelve egy cikk vagy tanulmány, hogy a szántásos és lazításos területek között nincs érdemi különbség a pockok fennmaradását illetően.
Egyébként logikus is, mert zömmel 40-60cm mélyre teszik a fészküket. Rigolekével meg nem sokan mennek kukorica alá...
Válasz #1696. hozzászólásra
Szerintem vagy vegyszeresen védekeznek (ami veszélyezteti a ragadozókat is) vagy a zöldtrágya vetőmagkeverékbe igyekeznek keserű, mérgező gyökerű, szárú növényeket is vetni (gyalogbodza, somkóró...stb). Az ilyen növényekkel borított területekről elmenekülnek a pockok. Ha nagyobb táblái vannak az embernek, akkor sztem ez hatékony tud lenni, mert mire a következő betelepülésnél jelentős károkra lennének képesek a jövevények, addigra a cashcrop betakarításra került, és megy ki a következő zöldtrágya.
Érdemes lenne az ilyen mérgező, egyébként takarmányozásra alkalmatlan növények listáját összeszedni. Persze a terminálhatóságra is érdemes figyelmet fordítani, mert pl Netparasztnak meggyűlt a baja a somkóróval...
Válasz #1696. hozzászólásra
Rókákat, ragadozó madarakat meg kell becsülni, vigyázni. Nekem két táblámban is van rókajuk. Műveléskor kihagyom a bejáratot. Egy pocok lukat nem találtam még a földjeimen.
Válasz #1696. hozzászólásra
Oda nem megy pocok, mer nem tudja beásni magát a frissen porhanyított fődbe hehe.
Válasz #1695. hozzászólásra
Ahol a no-till van elterjedve ott hogy védekeznek a pocok ellen?
Válasz #1694. hozzászólásra
Ez szerintem csak mese. Mindenki látott mar olyat, amikor szántáskor kifordított az eke egy marha nagy pocokfeszket, es szaladtak a kis állatkák a szélrózsa minden irányába! Lehet temetett maga alá néhányat, de a zöme tutira túlélte, es egy fel óra múlva mar vermelte is el magát a friss puha szantasban...
Itt nagyon kevesen vagyunk, akik nem szantanak, mégsem nekünk volt vele bajunk, hanem azoknak a nagy cégeknek akik összefüggő 100-200 hektarokon szantanak...
Válasz #1693. hozzászólásra
Nekem bejött a szántás, pedig nagyon ellene voltam főleg őszi vetés alá, de pocok ellen hatékony az tény, meg a tél is besegített azért.
Pocok irtáshoz javasolják. Jól emlékszem, hogy ez butaság ?
"Fontos, hogy az agrotechnikai védekezés lehetőségeit is alkalmazzák, hisz a talajműveléssel megsemmisülnek a fészkek és csökken a rágcsálók egyedszáma. Ha a terület pocok-fertőzött, a lazításos vagy szántás nélküli talajművelés helyett inkább a szántást érdemes elvégezni."
http://www.nak.hu/hu/mezogazdasag/2915-iden-is-nagy-kockazatot-jelenthetnek-a-mezei-pockok
Válasz #1687. hozzászólásra
Akkor gondoljuk tovább. Két opció:
1, veteskor tudok folyadékot kitenni, azzal esetleg lehetne oltóanyagot kiadni hogy a kukoricával együtt fejlődjenek a mikrorizák, es így szedjék el a feherhere nitrogenjet
2, amikor a kukorica mar 4-5 leveles akkor elpusztitom a heret, es vetek később ujra heret (vagy bármi mást).... Így az addig gyűjtött nitrogent el használja es később gyűjtünk újat...
Válasz #1689. hozzászólásra
Horoló kapával vágd el a talajszint alatt 1 - 2 cm-rel, hogy a gyökér a talajban maradjon.
Válasz #1689. hozzászólásra
de arra figyelmes lettem hogy ahogy bolygattam kicsit a földet csomó giliszta mászott elő
kérdés: jó vagy rossz e ha a komposztba vannak bogarak vagy más rovarok?
Válasz #1676. hozzászólásra
ma vettem ásóvillát is de most arra jöttem rá hogy a meg villázott talajon is ugyanugy megy le a 3 as drót huzal kihegyezve egy kézzel könnyedén
de viszont a gyomokkal mit kezdjek kapáljam ki ? probáltam elgerebléyzni de mivela gyökér tartja igy ne mcsinál magágy szerűséget
azthogy komposztal takarod be a magot azt hogyan kell érteni ? rászorom a tetejére a magot a földnekés lehintem komposztal ? vagy elgerebléyzem ?
Válasz #1686. hozzászólásra Fehérhere nem alkalmas gyomelnyomásra, kicsi a növekedési erélye.
Válasz #1684. hozzászólásra Jó próbálkozás, de nem így működik (mosoly)
A rizóbiumokban fixált nitrogén vagy a mikorrizákon keresztül jut el más növényekhez vagy a gyökérváladékok táplálékhálós transzferével vagy a növény részleges vagy teljes gyökérveszteségével, halálával (pl. aszály, totál)
Végülis gyökérkárosítókon keresztül is kiszabadulhat a nitrogén, de akkor a kukoricád is komoly veszélyben volna.
Válasz #1684. hozzászólásra
Az egysejtű az nem baktériumot zabál ?
Fehérherét mikor veted ? Képes elnyomni a gyomokat ?
Válasz #1682. hozzászólásra
teljesen osztom a véleményed s ezen okok miatt néha furcsállják a föld szomszédok a vetésforgóinkat ők csak a haszonra mennek nem a föld hasznára gondolnak hanem rövid távon a sajátjukra s mindig növekvő ráfordításokra panaszkodnak.
Válasz #1682. hozzászólásra
Ha lesz időd válaszolj majd erre:
Elvetettem a korábban leírt gondolatot, helyette a terv ugy valtozott, hogy feherheret teszek talajtakarasnak, es direktvetessel teszem bele a kukoricát. Hogyan kellene a feherhere által gyűjtött Nitrogent a kukorica szamara felvehetove tenni? Arra gondoltam, hogy egysejtuekben gazdag teával locsolgatnam, így az egysejtu felzabalna a rhizobiumokat... Mit gondolsz? Hogyan lehetne meg intenzívebben pörgetni?
Válasz #1676. hozzászólásra
Ahol van nem hasznalt kertresz, ott a gyomokat hagyjuk felnoni es kaszaljuk vagy szorjak ra magot pl lucerna, borso stb ? Vagy mas?
Válasz #1678. hozzászólásra Azt ugye tudjátok, hogy ezeknek a tápanyagoknak a sokszorosa ott található a földeitekben, csak vagy nem elérhető a hiányos mikrobiális élet miatt vagy elfolyik tavaszra a téli növényi fedettség hiánya miatt?
Válasz #1680. hozzászólásra
Azért a kálisó-map keverék torzíthatja még az értékeket némileg.
Válasz #1679. hozzászólásra
köszi !
az extrém magas Kén nem okoz gondot
gondolkodtam a keserűső használatán a gombaölő használatokor, de akkor lehet hogy elhagyhatnám
? inkább akkor csak mikroelemes lombtrágyával szórni
trágyakazal itt sosem volt
a mintát febr közepén vettem, jelenleg őszi árpa van benne
tavaly napraforgó, előtte szintén őszi árpa volt
okt 20-án lett kiszórva a szántás tetejére 250 kg/ha 6-26-30 kálisó-map keveréke, másnap kombi majd vetés
a mintavétel után pár nappal már szórtam is rá 200 kg/ha pétisót
Válasz #1677. hozzászólásra
Biztosan reprezentatív volt a mintavétel? Nem valami korábbi trágyakazal helyéről lett véve? A kötöttség alapján laza valyogtalaj, ahol felettébb jók mind a humusz, mind a P es K értékek, extrém magas a ken, kicsit sok a nátrium, es kevés a cink (kukoricát érdemes lenne cink-el leveltragyazni...)
Mivel kevés az oldott nitrogén azt mindenképp próbáld a növény elejétől etetni.
Válasz #1677. hozzászólásra
Ezek jó értékek. Ha annyit visszapótolsz amennyit leviszel a terméssel akkor az bőven elég.
nitrátérzékeny terület miatt szükség volt talajminta elemzésre
ezt segítene értelmezni valaki, milyen az elemek aránya, melyik jó, melyik gyenge
Köszönöm !
Válasz #1673. hozzászólásra Az ásóvillázást annak függvényében kell csinálni, mint a szántón a lazítást. Ha nem tudod letolni a betonvasat erőfeszítés nélkül 50-60 cm-re, akkor lazítsd végig az egész területet, ahova a gyökerek terjedni fognak.
Komposzt ha szokásosan ócska minőségű, akkor szerkezetjavításra és tápanyagellátásra szolgál, ha jó minőségű, akkor talajoltásra is. Teljes felszínt szórjuk vele, és megint a teljes technológiánál járunk.
A talaj védelmét takarással illene megoldani, de erre én könnyű, kis szemcséjű anyagot használok a kertészetben, mert szalmával megsérthetem a gyengébb növekedési erélyű növényeket. Ezért általában bebarnult, korhadó fűrészport, faforgácsot szórok minden alkalommal, mikor bolygatva van a felszín, a vetőmagokat pedig komposzttal takarom.
Ha már nő a fű, a mulcsozott kaszálék, széna a legjobb takarás, gyors tápanyagot és takarást egyszerre biztosít.
A vékony, apró szemcséjű mulcs nem fogja elnyomni az évelő gyomokat, de jelentősen csökkenti a fényre csírázó egynyáriak számát, a csírázó gyomok pedig könnyen, a főnövény sérülése nélkül gyomseprűvel eltávolíthatóak.
A járkálás pedig csak a tartós ágyások között legyen, ágyásra sosem lépünk, hogy mindig a leglazább állaporban maradhasson.
Célom, hogy a kertészetben is eljussak a direktvetésig.
Válasz #1659. hozzászólásra
Köszönjük szépen, igyexünk még egy kis türelmet összekaparni.
Válasz #1663. hozzászólásra
Köszönöm.
Válasz #1672. hozzászólásra
Kertben pl ha dinnyét vagy ubrokát stb szeretnék palántálni mennyire kell felásovillázni a kertet csak a növény körül vagy érdemes az egészet? illetve a komposztot is érdemes midnehova szorni vagy csak a palánta köré ahol szétfut ?
hogyan kezdjek neki most pl a retket mindjárt lehet vetni .... ahol pl járkálok meg locsolok ott milyen anaggal fedjem a földet ? hagyjam ott gazosodni vagy mi a teendö ?
Válasz #1670. hozzászólásra Nekem eddig működött a tavaszi vetés is. Kicsit csenevészebb volt, de legalább kötött némi nitrogént.