Üdv.Érdeklődni szeretnék a szegletes lednek termesztésével kapcsolatban,pl. őszi árpa után zöldítésként direkt vetéssel vagy legminimálisabb talajmozgatással,kinek mi a tapasztalata jó is rossz is.Előre is köszönöm.
Válasz Sk Laci #11443. hozzászólásáraJelenlegi Magyarországi AKG programban plusz pont volt, és plusz pénz jár a forgatás nélküli művelésért, ha talajt lazítasz, ha baktérium, zöld, szerves trágyázol stb.....
És ez várható a következő ciklusban mindenkinek az EU-ban, vagy valami hasonló..... Legalábbis ezt rebesgetik.
Válasz laikus87 #11440. hozzászólásáraIgazából én utálok szerepelni. Az előadásom előtt azon viccelődtünk, hogy majd fellocsolnak ha elájulok. És mégis elvállaltam mert ez is a személyiségemet erősíti, és egy kiváló tapasztalat.
Ha felkérést kapok nem fogok elzárkózni, szívesen elbeszélgetek bárkivel (hátha belejövök)
A konferencián az előadók egytől egyig hiteles emberek, és segítőkészek. Akik nagy része itt a fórumon is megosztották tapasztalatukat, csak néha itt is elgurul a gyógyszer, és ebbe beleuntak. :)
Ami főképpen annak köszönhető hogy a gesztusok, mondanivalók egészen másképpen hangzanak írottan mint szóban. Nekem sajnos ebben több gyakorlatom van, hogyan is értelmezzek egy leírt mondatot, és hogyan fogalmazzam meg írottan a gondolatom, hogy az ne legyen félreérthető, tolakodó stb...
MrPoke, mostan valami külön pénz jár Magyarországon a forgatás nélkülire? Mert Szlovákiában nem tudok róla, hogy lene ilyen. Ez mostan állami támogatás, vagy EU-s?
Válasz MrPoke #11438. hozzászólására"Az a baj senkinek sincs ideje írni annyit mint nekem az elmúlt pár napban."
Sokaknak elvették a kedvét az itteni léttől, akik korábban építő hozzászólók voltak.
Viszont van egy fontos dolog amit érdemes figyelni. Mégpedig, hogy mi folyik a médiában. Kedves agrár miniszterünk kijelentette, hogy "Tilos levinni bármi mást a szántóföldről a terményen kívül" Persze ez most csak szakmai véleményként nem pedig törvény.
Akkor a reggeli agrár műsorokban megindult a no-till, min-till gépek hirdetése.
Valamint a következő EU támogatási időszakban a támogatás át fog alakulni. A zöldítéshes hasonló környezetvédelmi vállalások lesznek. Hasonló mint most az AKG. Már csak az a kérdés mik lesznek ezek. De ahogy ismerem a jogalkotást valami nagy hülyeségek is lesznek. De 99%, hogy több pénz fog járni a forgatás nélküli talajművelésért.
Valami nagy változás fog bekövetkezni a következő 5 évben, és aki lemarad az kimarad.
Válasz szanberg #11431. hozzászólásáraEnnyi a lényeg, én is így jártam el.
Lehet néha itt a topikban úgy tűnt csak is a TMMG a nyerő, és mindenki azonnal álljon át erre, pedig erről szó sincs.
A TMMG nem működik ha nem érti az ember. Előadásokon, könyvből pedig nem lehet megtanulni. Alap információ morzsákat lehet gyűjteni, felvenni a kapcsolatot azokkal akik már régóta csinálják, és eredményeket értek el. És belekezdeni, agyalni, lépésről lépésre haladni, kinek, hogyan beilleszthető.
Az a baj senkinek sincs ideje írni annyit mint nekem az elmúlt pár napban. Szerencsésen lezajlott a konferencia, a talajmunkákkal is végeztem, így a héten szabadságot adtam magamnak. De jövőhéten már ismét megy a mókuskerék lehet kezdeni a jövőévi felkészülést.
Válasz Sz_Pisti #11433. hozzászólásáraHol? Mert a betett pdf-ben nincs, én meg csak azt néztem.
És ott mindent bevallanak? Én szkeptikus vagyok ezen a téren. A területet felmérik, a termést, nedvességet lemérik, de a valós költséget szerintem minden esetben nem.
Egyébként ezek a termések annyira nem kiemelkedőek, ez nem elszólás, valószínű a száraz időjárásnak is van benne nem kis része. Csak azért mondom hogy nem annyira kiemelkedőek, mert a környékünkön is fordult elő nem egyszer 14t/ha termésátlag táblaszinten, és semmi extrát nem csináltak vele, nem öntözték, nem nyomtak ki állományban folyékony nitrogént címerhányáskor.
Válasz Tomszi #11430. hozzászólására A termésverseny honlapján fent vannak a technológiai adatok. Ha megnézitek mondjuk a nyertes versenyző technológiáját, akkor bár sok az input anyag, de ilyen termésszint mellett is simán rentábilis lehet a történet.
Ha valaki a termésversenyes parcelláját a gazdaságosság határán túl is eteti, azokra nehezen nézek fel
Válasz MrPoke #11415. hozzászólásáraEgyébként elég rég óta kukorica tarlókon kívül minden mást grúbereztünk, lazítóztunk én szeretem ezeket az eszközöket, csak mindkettővel az van, hogy egy bizonyos idő után már nem lehet csinálni, szántani meg barázdában még mindig olyankor...
Aztán egy ideig az a lényeg, hogy a munka készen legyen. Később az ember javítani akar legtöbb esetben és a minőségre is koncentrál. Ettől függetlenül lehetnek olyan időjárási anomáliák, hogy mindenféle akaratod ellenére sem fog sikerülni és olyankor van bajban az ember.
Nálam erre egy gépsor lett a megoldás, de ezt szeretném kibekkelni mégjobban szélsőséges időkre.
Ez a gépsor ott kezdődött, hogy kombájn. Egyfelől megfelelő minőségű zúzás terítés, aprítás, illetve rugalmas teljesítmény. Akkor következő ami ide illik, a nagy pótkocsi, amit már sokkal régebben meg kellett volna oldani... Betakarítás gyorsan megy, gond nélkül szaporán és közben a nagyobb platók miatt még emberem is marad szabad. Itt jön be a talajművelés, amikor aratni lehet olyankor jóeséllyel jó az idő is, ilyenkor még megy a talajmunka, amihez kell egy jó kultivátor meg egy rugalmas erőgép amivel rövid idő alatt sokat megtudsz művelni.
A sávművelőt azért is tartottam jónak mert ilyen időben ha marad tavaszra valami akkor sekélyebben de sávot szépen átdolgozva tudok vetőágyat készíteni majd nagy vízveszteség és talajbántás nélkül. Ez egy fontos szempont volt, de nemcsak baj esetére tartogatom, puhatolózom és tesztelek és egyre szélesebb spektrumban szeretném alkalmazni illetve teszem is ezt, véleményem szerint ez a szerszám az ami a talajt leg kevésbé rombolja de a növény számára mégis nagyonjó gyökérzónát tudsz vele művelni. Ez ha egyre jobban bejön akkor minnél jobban át fogok állni erre a gépre és fejlesztek még benne majd.
Viszont ez kuuvasok idő figyelem munka pénz meg minden. Ezért olyanba belevágni ahová 30milláért kell vetőgépet megvenni és nem marad meg a hagyományos emberi gondolkodás lehetősége, kb senki sem fog beleugrani, gondolok itt profi direktvetőkre és akkor két gép ki sem jön 30-ból az a helyzet.
Ezzel csak azt akartam szemléltetni, hogy mekkora küzdelem egy embernek mindez, úgy hogy stabil talaj is maradjon a fél lábad alatt meg merjél és tudjál nagyot is lépni akár...
Válasz MrPoke #11415. hozzászólásáraA kukorica termésversen egy érdekes dolog. Kb. nem sok köze van a talajmegújítóhoz. Valamelyik évi magyar nyertesről mondták hogy közgazdaságilag nagy ráfizetés volt a nyertes tábla, de a gazdának megérte, mert az volt a lényeg, hogy ő nyerjen. Aki mondta agráregyetemen dolgozik, onnan volt köze az egészhez.
Válasz MrPoke #11415. hozzászólásáraÉn azt érzem itt magamon is, hogy először csökkentett művelésre kell lépni majd aztán lehet agyalni direktvetéseken. Ezt meg leginkább azért, mert a szántásos pályáknál a talaj egyenőtlenségeit, azokat a sebeket melyeket ekével okoztunk felületi értelemben, azt több év kell, hogy el tudjuk gyalulni, mert előtte meg 50évig szántották és sokszor nagyon rosszul, ebből kifolyólag kisebb lejtők is létrejöttek bizonyos táblákon ahol mindig kényelmesebb volt egyféle képpen forgatni a tábla alakja vagy a domborzati viszonyok miatt...
Nekem ezért teccik a nehéz kultivátor mert nagyon jól tudom vele sikálni a pályát és még a hagyományos művelésű emberek szemének is teccik a szép egyenletes bekeverés, szártömeg eloszlatás, de sávozni is ott tudok jól ahol a régi sebek el vannak tűntetve már és egyenletesebb a talajfelszínem., no én megmondom őszintén ezért nem szeretem az ekét, illetve ezek miatt amit felsoroltam, értem az elméleteteket és teccik is a gondolat, de ahogy te magad sem tudsz poke átállni direktvetésre, én még annyira sem, a körülmények miatt.
Nembeszélve arról, hogy minden a feje tetejére fog állni hamarosan, méregetik majd az osztatlanok egy részét, táblák tolódnak osztódnak majd, amolyan messziről mondjuk 140 kilométerről jött faxkalapok befurakodnak ide-oda a határba...….nem sorolom, birtokkoncentráció! amíg nincs meg a 4 sarka a saját földednek addig ilyenekben nemszabad agyalni, mert nincs mire építeni...
Válasz MrPoke #11405. hozzászólásáraGyanítom ehhez a vetőmaghoz,kb..ennyire lehetünk közel,hogy nézzük mit tud. Valóban ideálisnak tűnik minden. Azért az a nagy vízfelület a nyári hőcsúcson segít. Nálunk is a tavaszi vetések a közel 110 hektáros tó körül voltak a leg jobbak. 5 tonna és kicsivel a feletti szóják. És 17-18 tonnás kukoricák. Átlag 16%-os vízzel.
Válasz Sk Laci #11424. hozzászólására3-4 éve egy favágó brigád lusta volt kerülni az úton. Srégen átjártak a lucernámon. A végén már kezdtem sajnálni őket, a minden napos defekt szerelésért.
Válasz endypapa #11423. hozzászólásáraItt is már viszaszorult az említet tevékenységük, de vanak egyének, akik juszt azárt is. Pedig a multban még nézeteltérésünk se volt, hogy lene rá okuk.
Válasz MrPoke #11415. hozzászólásáraÉn nem vagyok elvakult szántó ember.
Tudom, hogy az olasz tipusú lazítók forgatnak, mégis ez a kedvenc alapmüvelő gépem. Meglehet, ha kipróbálnák nem forgatós talajlazítót, más lene a nézetem, de mégis elébre léptem a forgatós lazítóval is, ha nem teljesen a biológia területén, de az ekonómiai mutatók nem elhanyagolhatók. Hisz a mai világban nyugodtan kijelenthesük, hogy pénzből élünk, ingyen az üzletben se adnak semit.
Takarónövényes gazdálkodás nálam sajnos kizárt a külső tényezők miatt: keresztül kasul rohangálóló vadászok a parcellán, vágják a fát, átmegyünk a táblán keresztbe, hoszába hisz nincsen felszántva, meg azt tartsák nem az övéké, le van sajnálva. De az olasz tipusú lazítót beengedem 40 cm-re, felázot talajnál ha rámene fával megrakot pótal, az tengelyig sülyedne. Itt már egy kicsit meggondolják rá e menjenek, hogy 3 traktoral rángasák ki az elsülyedt megrakot pótkocsit.
Válasz Netparaszt #11414. hozzászólásáraTermészetesen a biológiai tényezőt se lehet elhanyagolni.
De a film első negyedében jön a kamion teli big-bag rakományal. Említi a videóban, mi a rakomány? Klaszikus mütrágya, vagy esetleg biotrágya granulálva,....?
Válasz MrPoke #11412. hozzászólásáraFélreértettél: "Az a baj, hogy a szármaradványt egy rossznak látjátok, meg kellene fordulnia a gondolkodásnak, hogy a szármaradvány az jó, ha nincs szármaradvány az pedig rossz." Én nem látom rossznak. Nekem nincs is 15T-ás kukoricaátlagom, rám fér a talajjavítás, és egyéb okosságok, csak úgy gondolom, hogy vannak olyan állagú, minőségű földek, amiket szántással sem lehet elrontani. A további eredményjavulás ezeknél , a többi dolgon, öntözés, lombtrágyázás, extrém tőszám, növényvédelem, tápanyag utánpótlás stb múlik. Ahogy írtad a szármaradványokkal annyit kell kezdeni, hogy a következő kultúrát el lehessen vetni, ilyen földbe mint a videobeli képen én is tudnék vetni csúszócsoroszlyás géppel kukoricát, de az én földjeim nem lesznek ilyenek egy szárzúzástól.
Válasz Pont #11402. hozzászólásáraA TMMG lényege, hogy minél kevesebb költséggel, minél stabilabb hozammal termeljünk.
Minden táblának saját biomassza termelési maximuma van, amelyet a biológia segítségével lehet maximalizálni. Soha nem ígértem rekordterméseket, de például a konferencián az egyik termelő 1,7 tonnával több szóját termelt tized annyi nitrogénnel a technológiámmal a sajátjához képest, így esetleg még hozamjavítás is elképzelhető.
A haszon viszont magasabb és az a lényeg, nem a tonna.
David Hulának a nagy kukoricáján sincs sok haszna, mert annyi kegyszert használ, de őt a rekord jobban érdekli.
Válasz Sk Laci #11411. hozzászólásáraIgen írtam, is hogy egészen más körülmények és nem mondom, hogy a direktvetéssel mindenki 36t kukoricát fog Magyarországon termelni. Csak azt akartam megvilágosítani, hogy a világrekord kukorica termesztése így történt, szerintem ő is szántana ha úgy többet tudna elérni.
A jó kukorica termések eléréséhez hány év tapasztalat próbálkozás kellet? Min tillben már sok gazda simán túllépte a korábbi szántott eredményeit, és még mindig fejlődik.
Válasz Sk Laci #11409. hozzászólásáraA környékén mgé sok tábla áll a vízben, valamint föld alatti öntözőcsővel dolgoznak, mégis csak 11-12 tonnás átlagaik vannak. Davidnak láncban vannak 30 tonna feletti termései, akár még jégveréses évben is ezt csak a biológia segítségével tudja megtenni.
Válasz Pont #11407. hozzászólásáraEgy jobb direktvetővel láttam 4 méter magas lezúzott szudáni füves táblába vetni, ami után két hét múlva kint volt a mulcsból a következő növény.
A mulcs létfontosságú a termelés biztonságában.
Nem jól látod, ha ilyen talajmunkát tudok csinálni akkor teljesen fölösleges és simán lehet bele vetni. Ha picit tökösebb lettem volna haza is mentem volna 1 forduló után.
Ehez a hozzászóláshoz.
Az a baj, hogy a szármaradványt egy rossznak látjátok, meg kellene fordulnia a gondolkodásnak, hogy a szármaradvány az jó, ha nincs szármaradvány az pedig rossz.
A mulcs képes arra, hogy megvédje a talajt tavasszal a kiszáradástól, a nyári napsütésben megvédi a felforrósodástól, gyom elnyomó képessége van, egy mulcs takarás alatt a talaj sokkal jobban javul.
Igen van vele baj mert problémát jelent a következő kultúra vetéséhez.
És azért szoktuk mondani, hogy fejben dől el. Mert aki a hagyományos művelést űzi azon agyal, hogyan is tüntesse el a szármaradványt. Aki pedig, talajkímélő, talajmegújjító, min-till, no-till, vertical-tilage, Green tillage, TMMG, vagy nevezzük bárhogy is azon gondolkodik, hogyan tud a mulcsba belevetni, és hogyan képes a mulcs tömeget növelni.
Biztos mindenkivel előfordult már hogy a kertben ottmaradt egy kupac avar, lekaszált fű, netalántán a tarlón renden a szalma, stb... micsoda változások képesek ez alatt végbemenni, könnyebb a szántás ott, porhanyósabb, miért ne használnánk ezt ki ha lehetőségünk van rá.
Másik amit nem szoktam érteni van az ugaroltatás esete, és mindenki beszámol róla mennyivel jobb azokat a területeket művelni, és mennyivel jobb a termés. Ráfogják azért mert nem lett levíve a termés. De akkor ez miért nincs így ha valami elemi kár elviszi a kultúrát? Valami történik a bolygatatlan talajban ezen azért érdemes elgondolkodni.
És ha már így benne vagyok még egy gondolat. Mindenki tapasztalta már az elővetemény hatást, milyen jó lenne ha ezt jobban ki lehetne aknázni. De hát ki lehet hiszen a takarónövénynek pont ez a szerepe. Akkor miért is nem használjuk?
És mielőtt bárki is válaszol gondolkodjon el ezen.
Válasz .Feco. #11410. hozzászólásáraAnyit azért nem az én körülményeimben. Az övét nem ismerem, hogy milyen FAO-ig engedheti meg magának a vetést. De 12-15 tonát ki lehetne nálam hozni olyan vízellátasal mint ott van, ha virágzáskor nem ég meg a pollen.
Másik nem eltekinthető tényező, hogy egy vadat se látam ott, nálunk meg hemzsegnek a disznók és a szarvasok.
Válasz MrPoke #11405. hozzászólásáraMivel nem tudok angolul, ezért nem tudom mit mond. De a filmet látva szemembe ütöt, hogy az a kukorica "ül" a vízen, és ez hatalmas tényező a fejlődésben.
Második dolog, a folyó-tó vagy mi akar az leni, biztos vízszabályzot rendszerben van, mivel a parthoz képest magasan volt a víz, és sehol védőgátak az esetleges árvíztől meg nem kell tartania. Ilyen körülmények közöt bárki közülünk tudna kukoricát termelni szép eredményekel.
Válasz MrPoke #11405. hozzászólásáraNekem kb. szárzúzás, két-három carrier és egy mélylazítózás után marad csak annyi szármaradvány, mint a kikelő kukorica résznél látható. Nincs semmi bajom a direkt vetéssel, csak azt mondom, hogy pl. Bárány kolléga a 15T kukoricája után nyugodtan szánthat, egyből eltüntetve a szármaradványokat, jövőre is lesz neki 15T-ja, és valószínűleg ezt direktvetéssel sem tudná überelni. Megjegyzem 15T-ás kukoricatarlóba lehet eltömődés problémája lenne a direkt gabona vetőgépnek, talán esetleg a sávos művelés...
Válasz MrPoke #11404. hozzászólásáraHát ha nem lesz legalább három hét mínusz,és előtte nem ázik be rendesen,akkor a jövő év csúnya mínusz lesz neki.Egyébként ott is volt néhány géptörés az ősszel(nálam is).Új még neki a rét szerintem.
Válasz Pont #11402. hozzászólásáraErre egy valamit tudok mondani. Ez is direct volt vetve, jobb időjárás, föld, stb és mégsem szánt.
Van hova fejlődni?
Válasz Ká01 #11401. hozzászólásáraJártam a lineár felé és láttam az új bérlőt mitt művelt. Kíváncsi vagyok mikor jön rá hogy ez nem működik. Kíváncsi lennék 100L/ha kifutotta-e.
Válasz MrPoke #11400. hozzászólásáraHa így elő tudod készíteni a talajt, akkor nincs is szükség direkt vetőgépre :-) Felmerül bennem egy kérdés, hogy tiszta sor, hogy a leromlott talajokat fel kell javítani, de mi van a jó, kiváló állapotban lévő talajokkal, és mi lesz a feljavított talajokkal a továbbiakban, nyilván nem javulhat a végtelenségig és a termésátlagok sem nőhetnek az égig. Magyarán arra akarok kilyukadni, hogy nincs mindenféle talajminőséghez, állapothoz, évjárathoz tökéletesen illeszkedő recept, ami folyamatos biztos javulást okoz. Van akinél az idei három hónapos őszi aszály után is zsíros, omlós "porhanyós", rögmentes pl. a szántás....
Agromasz rövidtárcsa. Tudom kevés a súlya de én pont ezért szeretem nem hoz fel rögöket amiket aztán mégtöbb menettel kel eltüntetni.
Lemken 13 késes gruber 40mm-es kapákkal. De manapság csak 11 késsel használom, és eladás előtt áll. Már nincs szükségem erre a talajbolygatásra. Vagy egy horsch kapás gruber lesz, hogy fel lehessen rakni az uld kapákat de erröl még tárgyalni fogok. Vagy pedig agrisem vagy hasonló amivel lehet 15-20 cm mélyen művelni.
Szinte csak ezeket használom. A további gépvásárlás azon múlik mennyi csapadék lesz a télen. Ha nem lesz akkor igazából semmi nem lesz.
Kb így néz ki az összes talajmunka tavasziak allá. Ez 3 éve több csapadékkal focilabda mérető rögökből állt.
Vadásztam együtt a szentesi nagy zrt vezetőjével, akik kertészkednek is meg többezer hektáron dolgoznak de már nem emlékszem a nevére, Czanik Sanyi fórumtársunk -bár már régen volt aktív itt- pedig hasonló méretben gazdálkodik mint te is Szentes határában, kis Deutz kombájnnal bér aratott régebben.
15948 hozzászólás
Üdv.Érdeklődni szeretnék a szegletes lednek termesztésével kapcsolatban,pl. őszi árpa után zöldítésként direkt vetéssel vagy legminimálisabb talajmozgatással,kinek mi a tapasztalata jó is rossz is.Előre is köszönöm.
Válasz Sk Laci #11443. hozzászólásáraJelenlegi Magyarországi AKG programban plusz pont volt, és plusz pénz jár a forgatás nélküli művelésért, ha talajt lazítasz, ha baktérium, zöld, szerves trágyázol stb.....
És ez várható a következő ciklusban mindenkinek az EU-ban, vagy valami hasonló..... Legalábbis ezt rebesgetik.
Válasz laikus87 #11440. hozzászólásáraIgazából én utálok szerepelni. Az előadásom előtt azon viccelődtünk, hogy majd fellocsolnak ha elájulok. És mégis elvállaltam mert ez is a személyiségemet erősíti, és egy kiváló tapasztalat.
Ha felkérést kapok nem fogok elzárkózni, szívesen elbeszélgetek bárkivel (hátha belejövök)
A konferencián az előadók egytől egyig hiteles emberek, és segítőkészek. Akik nagy része itt a fórumon is megosztották tapasztalatukat, csak néha itt is elgurul a gyógyszer, és ebbe beleuntak. :)
Ami főképpen annak köszönhető hogy a gesztusok, mondanivalók egészen másképpen hangzanak írottan mint szóban. Nekem sajnos ebben több gyakorlatom van, hogyan is értelmezzek egy leírt mondatot, és hogyan fogalmazzam meg írottan a gondolatom, hogy az ne legyen félreérthető, tolakodó stb...
Válasz Sk Laci #11443. hozzászólására
MrPoke, mostan valami külön pénz jár Magyarországon a forgatás nélkülire? Mert Szlovákiában nem tudok róla, hogy lene ilyen. Ez mostan állami támogatás, vagy EU-s?
Válasz MrPoke #11438. hozzászólására"Az a baj senkinek sincs ideje írni annyit mint nekem az elmúlt pár napban."
Sokaknak elvették a kedvét az itteni léttől, akik korábban építő hozzászólók voltak.
Viszont van egy fontos dolog amit érdemes figyelni. Mégpedig, hogy mi folyik a médiában. Kedves agrár miniszterünk kijelentette, hogy "Tilos levinni bármi mást a szántóföldről a terményen kívül" Persze ez most csak szakmai véleményként nem pedig törvény.
Akkor a reggeli agrár műsorokban megindult a no-till, min-till gépek hirdetése.
Valamint a következő EU támogatási időszakban a támogatás át fog alakulni. A zöldítéshes hasonló környezetvédelmi vállalások lesznek. Hasonló mint most az AKG. Már csak az a kérdés mik lesznek ezek. De ahogy ismerem a jogalkotást valami nagy hülyeségek is lesznek. De 99%, hogy több pénz fog járni a forgatás nélküli talajművelésért.
Valami nagy változás fog bekövetkezni a következő 5 évben, és aki lemarad az kimarad.
Válasz MrPoke #11438. hozzászólásáraFogsz még előadni? Akár a közeljövőben, akár később? Vagy ez egyszeri eset volt?
A mondandód alapján nagyon hitelesnek tűnsz, számomra itt még Fecó ilyen. Szívesen megnézném, meghallgatnám az előadásod.
Jövőre most már biztos nem marad ki a talajegészség konferencia nekem sem, idén nem jött össze sajnos.
Válasz Mf-es? #11437. hozzászólásáraPöettingeren 8 cm széles a kés.
Válasz szanberg #11431. hozzászólásáraEnnyi a lényeg, én is így jártam el.
Lehet néha itt a topikban úgy tűnt csak is a TMMG a nyerő, és mindenki azonnal álljon át erre, pedig erről szó sincs.
A TMMG nem működik ha nem érti az ember. Előadásokon, könyvből pedig nem lehet megtanulni. Alap információ morzsákat lehet gyűjteni, felvenni a kapcsolatot azokkal akik már régóta csinálják, és eredményeket értek el. És belekezdeni, agyalni, lépésről lépésre haladni, kinek, hogyan beilleszthető.
Az a baj senkinek sincs ideje írni annyit mint nekem az elmúlt pár napban. Szerencsésen lezajlott a konferencia, a talajmunkákkal is végeztem, így a héten szabadságot adtam magamnak. De jövőhéten már ismét megy a mókuskerék lehet kezdeni a jövőévi felkészülést.
Válasz mtz1221 #11435. hozzászólására20-25 cm. mély.Mikor hogy,most sekélyebben szerintem.Gyári kések,szerintem 5 cm.-es.Sose mértem.
Válasz Sz_Pisti #11433. hozzászólásáraHol? Mert a betett pdf-ben nincs, én meg csak azt néztem.
És ott mindent bevallanak? Én szkeptikus vagyok ezen a téren. A területet felmérik, a termést, nedvességet lemérik, de a valós költséget szerintem minden esetben nem.
Egyébként ezek a termések annyira nem kiemelkedőek, ez nem elszólás, valószínű a száraz időjárásnak is van benne nem kis része. Csak azért mondom hogy nem annyira kiemelkedőek, mert a környékünkön is fordult elő nem egyszer 14t/ha termésátlag táblaszinten, és semmi extrát nem csináltak vele, nem öntözték, nem nyomtak ki állományban folyékony nitrogént címerhányáskor.
Viszont ez öntözött se ért el 16 tonnát.
Válasz Mf-es? #11434. hozzászólásáraTavaszi gruberozást milyen mélyen,és milyen széles késekkel csinálod ??
Válasz Tobszi #11432. hozzászólásáraVíz kell hozzá.
Válasz Tomszi #11430. hozzászólására A termésverseny honlapján fent vannak a technológiai adatok. Ha megnézitek mondjuk a nyertes versenyző technológiáját, akkor bár sok az input anyag, de ilyen termésszint mellett is simán rentábilis lehet a történet.
Ha valaki a termésversenyes parcelláját a gazdaságosság határán túl is eteti, azokra nehezen nézek fel
Ha van itt valaki a listáról talán elsorolja(a megfelelő topicban) hogy milyen és mennyi input meg talajmunka kell egy ilyen szép eredményhez.
Válasz MrPoke #11415. hozzászólásáraEgyébként elég rég óta kukorica tarlókon kívül minden mást grúbereztünk, lazítóztunk én szeretem ezeket az eszközöket, csak mindkettővel az van, hogy egy bizonyos idő után már nem lehet csinálni, szántani meg barázdában még mindig olyankor...
Aztán egy ideig az a lényeg, hogy a munka készen legyen. Később az ember javítani akar legtöbb esetben és a minőségre is koncentrál. Ettől függetlenül lehetnek olyan időjárási anomáliák, hogy mindenféle akaratod ellenére sem fog sikerülni és olyankor van bajban az ember.
Nálam erre egy gépsor lett a megoldás, de ezt szeretném kibekkelni mégjobban szélsőséges időkre.
Ez a gépsor ott kezdődött, hogy kombájn. Egyfelől megfelelő minőségű zúzás terítés, aprítás, illetve rugalmas teljesítmény. Akkor következő ami ide illik, a nagy pótkocsi, amit már sokkal régebben meg kellett volna oldani... Betakarítás gyorsan megy, gond nélkül szaporán és közben a nagyobb platók miatt még emberem is marad szabad. Itt jön be a talajművelés, amikor aratni lehet olyankor jóeséllyel jó az idő is, ilyenkor még megy a talajmunka, amihez kell egy jó kultivátor meg egy rugalmas erőgép amivel rövid idő alatt sokat megtudsz művelni.
A sávművelőt azért is tartottam jónak mert ilyen időben ha marad tavaszra valami akkor sekélyebben de sávot szépen átdolgozva tudok vetőágyat készíteni majd nagy vízveszteség és talajbántás nélkül. Ez egy fontos szempont volt, de nemcsak baj esetére tartogatom, puhatolózom és tesztelek és egyre szélesebb spektrumban szeretném alkalmazni illetve teszem is ezt, véleményem szerint ez a szerszám az ami a talajt leg kevésbé rombolja de a növény számára mégis nagyonjó gyökérzónát tudsz vele művelni. Ez ha egyre jobban bejön akkor minnél jobban át fogok állni erre a gépre és fejlesztek még benne majd.
Viszont ez kuuvasok idő figyelem munka pénz meg minden. Ezért olyanba belevágni ahová 30milláért kell vetőgépet megvenni és nem marad meg a hagyományos emberi gondolkodás lehetősége, kb senki sem fog beleugrani, gondolok itt profi direktvetőkre és akkor két gép ki sem jön 30-ból az a helyzet.
Ezzel csak azt akartam szemléltetni, hogy mekkora küzdelem egy embernek mindez, úgy hogy stabil talaj is maradjon a fél lábad alatt meg merjél és tudjál nagyot is lépni akár...
Válasz MrPoke #11415. hozzászólásáraA kukorica termésversen egy érdekes dolog. Kb. nem sok köze van a talajmegújítóhoz. Valamelyik évi magyar nyertesről mondták hogy közgazdaságilag nagy ráfizetés volt a nyertes tábla, de a gazdának megérte, mert az volt a lényeg, hogy ő nyerjen. Aki mondta agráregyetemen dolgozik, onnan volt köze az egészhez.
Válasz MrPoke #11397. hozzászólásáraHa szántottál, akkor miért nem tudtál mit kezdeni a kukoricatarlókkal? Ezt nem értem bocs.
Válasz MrPoke #11415. hozzászólásáraÉn azt érzem itt magamon is, hogy először csökkentett művelésre kell lépni majd aztán lehet agyalni direktvetéseken. Ezt meg leginkább azért, mert a szántásos pályáknál a talaj egyenőtlenségeit, azokat a sebeket melyeket ekével okoztunk felületi értelemben, azt több év kell, hogy el tudjuk gyalulni, mert előtte meg 50évig szántották és sokszor nagyon rosszul, ebből kifolyólag kisebb lejtők is létrejöttek bizonyos táblákon ahol mindig kényelmesebb volt egyféle képpen forgatni a tábla alakja vagy a domborzati viszonyok miatt...
Nekem ezért teccik a nehéz kultivátor mert nagyon jól tudom vele sikálni a pályát és még a hagyományos művelésű emberek szemének is teccik a szép egyenletes bekeverés, szártömeg eloszlatás, de sávozni is ott tudok jól ahol a régi sebek el vannak tűntetve már és egyenletesebb a talajfelszínem., no én megmondom őszintén ezért nem szeretem az ekét, illetve ezek miatt amit felsoroltam, értem az elméleteteket és teccik is a gondolat, de ahogy te magad sem tudsz poke átállni direktvetésre, én még annyira sem, a körülmények miatt.
Nembeszélve arról, hogy minden a feje tetejére fog állni hamarosan, méregetik majd az osztatlanok egy részét, táblák tolódnak osztódnak majd, amolyan messziről mondjuk 140 kilométerről jött faxkalapok befurakodnak ide-oda a határba...….nem sorolom, birtokkoncentráció! amíg nincs meg a 4 sarka a saját földednek addig ilyenekben nemszabad agyalni, mert nincs mire építeni...
Válasz MrPoke #11405. hozzászólásáraGyanítom ehhez a vetőmaghoz,kb..ennyire lehetünk közel,hogy nézzük mit tud. Valóban ideálisnak tűnik minden. Azért az a nagy vízfelület a nyári hőcsúcson segít. Nálunk is a tavaszi vetések a közel 110 hektáros tó körül voltak a leg jobbak. 5 tonna és kicsivel a feletti szóják. És 17-18 tonnás kukoricák. Átlag 16%-os vízzel.
Válasz Sk Laci #11424. hozzászólására3-4 éve egy favágó brigád lusta volt kerülni az úton. Srégen átjártak a lucernámon. A végén már kezdtem sajnálni őket, a minden napos defekt szerelésért.
Válasz endypapa #11423. hozzászólásáraItt is már viszaszorult az említet tevékenységük, de vanak egyének, akik juszt azárt is. Pedig a multban még nézeteltérésünk se volt, hogy lene rá okuk.
Válasz Sk Laci #11422. hozzászólásáraNálam hamar leszoktak a földjeimen átjárásról.
Válasz MrPoke #11415. hozzászólásáraÉn nem vagyok elvakult szántó ember.
Tudom, hogy az olasz tipusú lazítók forgatnak, mégis ez a kedvenc alapmüvelő gépem. Meglehet, ha kipróbálnák nem forgatós talajlazítót, más lene a nézetem, de mégis elébre léptem a forgatós lazítóval is, ha nem teljesen a biológia területén, de az ekonómiai mutatók nem elhanyagolhatók. Hisz a mai világban nyugodtan kijelenthesük, hogy pénzből élünk, ingyen az üzletben se adnak semit.
Takarónövényes gazdálkodás nálam sajnos kizárt a külső tényezők miatt: keresztül kasul rohangálóló vadászok a parcellán, vágják a fát, átmegyünk a táblán keresztbe, hoszába hisz nincsen felszántva, meg azt tartsák nem az övéké, le van sajnálva. De az olasz tipusú lazítót beengedem 40 cm-re, felázot talajnál ha rámene fával megrakot pótal, az tengelyig sülyedne. Itt már egy kicsit meggondolják rá e menjenek, hogy 3 traktoral rángasák ki az elsülyedt megrakot pótkocsit.
Válasz Netparaszt #11414. hozzászólásáraTermészetesen a biológiai tényezőt se lehet elhanyagolni.
De a film első negyedében jön a kamion teli big-bag rakományal. Említi a videóban, mi a rakomány? Klaszikus mütrágya, vagy esetleg biotrágya granulálva,....?
Válasz MrPoke #11412. hozzászólásáraFélreértettél: "Az a baj, hogy a szármaradványt egy rossznak látjátok, meg kellene fordulnia a gondolkodásnak, hogy a szármaradvány az jó, ha nincs szármaradvány az pedig rossz." Én nem látom rossznak. Nekem nincs is 15T-ás kukoricaátlagom, rám fér a talajjavítás, és egyéb okosságok, csak úgy gondolom, hogy vannak olyan állagú, minőségű földek, amiket szántással sem lehet elrontani. A további eredményjavulás ezeknél , a többi dolgon, öntözés, lombtrágyázás, extrém tőszám, növényvédelem, tápanyag utánpótlás stb múlik. Ahogy írtad a szármaradványokkal annyit kell kezdeni, hogy a következő kultúrát el lehessen vetni, ilyen földbe mint a videobeli képen én is tudnék vetni csúszócsoroszlyás géppel kukoricát, de az én földjeim nem lesznek ilyenek egy szárzúzástól.
Válasz szanberg #11383. hozzászólásáraNyomjelző tárcsák azért vannak kifelé forgatva,hogy jobban/mélyebben bele vágnak a földbe így ??
Válasz MrPoke #11415. hozzászólásáraKardos család nem tévesztet
Válasz Pont #11402. hozzászólásáraA TMMG lényege, hogy minél kevesebb költséggel, minél stabilabb hozammal termeljünk.
Minden táblának saját biomassza termelési maximuma van, amelyet a biológia segítségével lehet maximalizálni. Soha nem ígértem rekordterméseket, de például a konferencián az egyik termelő 1,7 tonnával több szóját termelt tized annyi nitrogénnel a technológiámmal a sajátjához képest, így esetleg még hozamjavítás is elképzelhető.
A haszon viszont magasabb és az a lényeg, nem a tonna.
David Hulának a nagy kukoricáján sincs sok haszna, mert annyi kegyszert használ, de őt a rekord jobban érdekli.
Válasz Sk Laci #11411. hozzászólásáraIgen írtam, is hogy egészen más körülmények és nem mondom, hogy a direktvetéssel mindenki 36t kukoricát fog Magyarországon termelni. Csak azt akartam megvilágosítani, hogy a világrekord kukorica termesztése így történt, szerintem ő is szántana ha úgy többet tudna elérni.
A jó kukorica termések eléréséhez hány év tapasztalat próbálkozás kellet? Min tillben már sok gazda simán túllépte a korábbi szántott eredményeit, és még mindig fejlődik.
X. Kukorica Termésverseny eredmények
Érdekes az idei kukorica verseny győztese öntözött, és öntözetlen kategóriában is szántás nélkül művel.
Válasz Sk Laci #11409. hozzászólásáraA környékén mgé sok tábla áll a vízben, valamint föld alatti öntözőcsővel dolgoznak, mégis csak 11-12 tonnás átlagaik vannak. Davidnak láncban vannak 30 tonna feletti termései, akár még jégveréses évben is ezt csak a biológia segítségével tudja megtenni.
Válasz Pont #11407. hozzászólásáraEgy jobb direktvetővel láttam 4 méter magas lezúzott szudáni füves táblába vetni, ami után két hét múlva kint volt a mulcsból a következő növény.
A mulcs létfontosságú a termelés biztonságában.
Válasz Pont #11407. hozzászólásáraAz előző hozzászólásodra.
Nem jól látod, ha ilyen talajmunkát tudok csinálni akkor teljesen fölösleges és simán lehet bele vetni. Ha picit tökösebb lettem volna haza is mentem volna 1 forduló után.
Ehez a hozzászóláshoz.
Az a baj, hogy a szármaradványt egy rossznak látjátok, meg kellene fordulnia a gondolkodásnak, hogy a szármaradvány az jó, ha nincs szármaradvány az pedig rossz.
A mulcs képes arra, hogy megvédje a talajt tavasszal a kiszáradástól, a nyári napsütésben megvédi a felforrósodástól, gyom elnyomó képessége van, egy mulcs takarás alatt a talaj sokkal jobban javul.
Igen van vele baj mert problémát jelent a következő kultúra vetéséhez.
És azért szoktuk mondani, hogy fejben dől el. Mert aki a hagyományos művelést űzi azon agyal, hogyan is tüntesse el a szármaradványt. Aki pedig, talajkímélő, talajmegújjító, min-till, no-till, vertical-tilage, Green tillage, TMMG, vagy nevezzük bárhogy is azon gondolkodik, hogyan tud a mulcsba belevetni, és hogyan képes a mulcs tömeget növelni.
Biztos mindenkivel előfordult már hogy a kertben ottmaradt egy kupac avar, lekaszált fű, netalántán a tarlón renden a szalma, stb... micsoda változások képesek ez alatt végbemenni, könnyebb a szántás ott, porhanyósabb, miért ne használnánk ezt ki ha lehetőségünk van rá.
Másik amit nem szoktam érteni van az ugaroltatás esete, és mindenki beszámol róla mennyivel jobb azokat a területeket művelni, és mennyivel jobb a termés. Ráfogják azért mert nem lett levíve a termés. De akkor ez miért nincs így ha valami elemi kár elviszi a kultúrát? Valami történik a bolygatatlan talajban ezen azért érdemes elgondolkodni.
És ha már így benne vagyok még egy gondolat. Mindenki tapasztalta már az elővetemény hatást, milyen jó lenne ha ezt jobban ki lehetne aknázni. De hát ki lehet hiszen a takarónövénynek pont ez a szerepe. Akkor miért is nem használjuk?
És mielőtt bárki is válaszol gondolkodjon el ezen.
Válasz .Feco. #11410. hozzászólásáraAnyit azért nem az én körülményeimben. Az övét nem ismerem, hogy milyen FAO-ig engedheti meg magának a vetést. De 12-15 tonát ki lehetne nálam hozni olyan vízellátasal mint ott van, ha virágzáskor nem ég meg a pollen.
Másik nem eltekinthető tényező, hogy egy vadat se látam ott, nálunk meg hemzsegnek a disznók és a szarvasok.
Válasz Sk Laci #11409. hozzászólására36 tonnát is mint a bácsi a tévében?
Válasz MrPoke #11405. hozzászólásáraMivel nem tudok angolul, ezért nem tudom mit mond. De a filmet látva szemembe ütöt, hogy az a kukorica "ül" a vízen, és ez hatalmas tényező a fejlődésben.
Második dolog, a folyó-tó vagy mi akar az leni, biztos vízszabályzot rendszerben van, mivel a parthoz képest magasan volt a víz, és sehol védőgátak az esetleges árvíztől meg nem kell tartania. Ilyen körülmények közöt bárki közülünk tudna kukoricát termelni szép eredményekel.
Válasz MrPoke #11400. hozzászólásáraSzia, milyen 13 késes Lemken grúbert visz neked a 135 lovas nyuszi? Főleg kötötben
Válasz MrPoke #11405. hozzászólásáraNekem kb. szárzúzás, két-három carrier és egy mélylazítózás után marad csak annyi szármaradvány, mint a kikelő kukorica résznél látható. Nincs semmi bajom a direkt vetéssel, csak azt mondom, hogy pl. Bárány kolléga a 15T kukoricája után nyugodtan szánthat, egyből eltüntetve a szármaradványokat, jövőre is lesz neki 15T-ja, és valószínűleg ezt direktvetéssel sem tudná überelni. Megjegyzem 15T-ás kukoricatarlóba lehet eltömődés problémája lenne a direkt gabona vetőgépnek, talán esetleg a sávos művelés...
Válasz MrPoke #11404. hozzászólásáraHát ha nem lesz legalább három hét mínusz,és előtte nem ázik be rendesen,akkor a jövő év csúnya mínusz lesz neki.Egyébként ott is volt néhány géptörés az ősszel(nálam is).Új még neki a rét szerintem.
Válasz Pont #11402. hozzászólásáraErre egy valamit tudok mondani. Ez is direct volt vetve, jobb időjárás, föld, stb és mégsem szánt.
Van hova fejlődni?
Válasz Ká01 #11401. hozzászólásáraJártam a lineár felé és láttam az új bérlőt mitt művelt. Kíváncsi vagyok mikor jön rá hogy ez nem működik. Kíváncsi lennék 100L/ha kifutotta-e.
Rövidtárcsa,ásóborona,pro kontra??
Válasz MrPoke #11400. hozzászólásáraHa így elő tudod készíteni a talajt, akkor nincs is szükség direkt vetőgépre :-) Felmerül bennem egy kérdés, hogy tiszta sor, hogy a leromlott talajokat fel kell javítani, de mi van a jó, kiváló állapotban lévő talajokkal, és mi lesz a feljavított talajokkal a továbbiakban, nyilván nem javulhat a végtelenségig és a termésátlagok sem nőhetnek az égig. Magyarán arra akarok kilyukadni, hogy nincs mindenféle talajminőséghez, állapothoz, évjárathoz tökéletesen illeszkedő recept, ami folyamatos biztos javulást okoz. Van akinél az idei három hónapos őszi aszály után is zsíros, omlós "porhanyós", rögmentes pl. a szántás....
Válasz MrPoke #11397. hozzászólásáraA szentesi Alsórét tényleg gyilkos-csak megerősíteni tudom!Igazi gépszaggató!
Válasz szanberg #11399. hozzászólásáraNew Holland m135.
Agromasz rövidtárcsa. Tudom kevés a súlya de én pont ezért szeretem nem hoz fel rögöket amiket aztán mégtöbb menettel kel eltüntetni.
Lemken 13 késes gruber 40mm-es kapákkal. De manapság csak 11 késsel használom, és eladás előtt áll. Már nincs szükségem erre a talajbolygatásra. Vagy egy horsch kapás gruber lesz, hogy fel lehessen rakni az uld kapákat de erröl még tárgyalni fogok. Vagy pedig agrisem vagy hasonló amivel lehet 15-20 cm mélyen művelni.
Szinte csak ezeket használom. A további gépvásárlás azon múlik mennyi csapadék lesz a télen. Ha nem lesz akkor igazából semmi nem lesz.
Kb így néz ki az összes talajmunka tavasziak allá. Ez 3 éve több csapadékkal focilabda mérető rögökből állt.
Válasz MrPoke #11397. hozzászólásáraKubota M135???
de milyen eszközökkel dolgozol jelenleg?
Vadásztam együtt a szentesi nagy zrt vezetőjével, akik kertészkednek is meg többezer hektáron dolgoznak de már nem emlékszem a nevére, Czanik Sanyi fórumtársunk -bár már régen volt aktív itt- pedig hasonló méretben gazdálkodik mint te is Szentes határában, kis Deutz kombájnnal bér aratott régebben.