Válasz Praetor #627. hozzászólásáraMár három éve műtrágyaszóróval vetem a zöldtrágyát. Legutóbb olajretek, facélia, hajdina, tarlórépa keveréket szórtam ki vele. Előtte sekély lazítás ami gruberozásnak felelt meg, a szórás után kapott egy henger és szépen kikelt minden.
Válasz Bandita29 #632. hozzászólásáraEgyszer én is própáltam szója kiváltása címén.) Növényvédőssel csináltuk a vegyszerezést. Jól megfogta a csillagfürtöt, mégis vadkender tenger lett belőle. Le kellett szártépőznöm, nehogy megbüntessenek miatta.
Homokon ki milyen zöldtrágyát használt? Milyen eredményekkel?? Keresném azokat a növényeket amik homokon is képesek használható mennyiségű zöld/gyökér tömeget adni
Válasz #616. hozzászólásra
Igen ezért írtam, hogy nem tudom mennyire nyomja bele, mert elég masszív cumó a maxicut, és lehet hogy kicsit bedolgozza a talajba. Nem tudom, hogy ez-e vagy más termék, ami vízzel töltendő fel, és amikor megy, akkor szabályosan reng a föld a környékén.
Válasz #618. hozzászólásra
Igen, hasonlóan gondolkodom. Hosszútávon szükséges lehet a zöldtrágya és társnövény vetőmagok saját előállítása is, mert főleg a herék elég drágák. Egyelőre úgy tűnik, hogy no-till-re is csak fokozatosan fogunk tudni átállni, ha a tesztek sikeresek is. Emiatt még több vetőmagra lesz szükség.
Válasz #615. hozzászólásra Az örök tanulás az igaz.
A szent négyessel nem lehet melléfogni a mi klímánkon, (olajretek, facélia, mustár, hajdina) ezek mellé érdemes termőhelytől, időjárástól függően minél nagyobb változatosságban egyéb növényeket betenni a keverékbe. Idén például a szudáni fű gyönyörűen nő őszi fedőnövényként, de eddig nem sok sikerem volt vele, de idén főnövényként is 3-4 méteres.
Viszont érdemes komplett rendszerben gondolkozni, amelynek célja a szintetikus inputoktól független direktvetés.
Ezzel megvalósítható a legkisebb energiabefektetéssel elért stabil közepes hozam, ami hosszú távon biztonságosabb és fenntarthatóbb, mint az állandóan a maximum termésre törekedő kizsákmányoló pénztermesztés.
Válasz #610. hozzászólásra
Nem idénre gondoltam, hanem legkorábban jövőre. Bújom a netes irodalmakat a cover crop témában, de amennyi kérdésemre választ kapok, annyi új kérdésem is generálódik. :) Rovarok, pockok, sortávolság, vetéstechnika, cash és cover crop fajtaválasztás, vetőmagmennyiségek, beszerzése és termesztése...stb.
Amíg egy 7 éves ciklust nem látok át pontosan vetésforgóval, társnövényekkel, zöldtrágyával, és 2-3 év teszt kicsiben nem támasztja alá a működését, addig nem merem nagyobb területen csinálni, mert ugye ebből élünk meg.
A tél szerintem masszív tanulásból fog állni...
Válasz #613. hozzászólásra
Igen, ezt elsősorban szárzúzó helyett szokták használni, kukorica és napraforgó táblákon. Szép munkája van. Nem tudom, hogy a rozsot fektetéskor mennyire nyomja bele a talajba.
Válasz #611. hozzászólásra Ha nem fagy le a növény, akkor valóban nem sok lehetőség van a tárcsázáson kívül, bár ha elég magasra megnő, talán a szárzúzás segít rajta. A beforgatott repce árvakelés felénk idén elég nagy mennyiségben visszanőtt.
Van még a pengés törőhenger, amivel gabonát is szépen le lehet fektetni mulcsnak, de ilyet még nem láttam Magyarországon. Roller Crimper
Ezért érdemes csak lefagyó növényekkel zöldtrágyázni.
Válasz #606. hozzászólásra Zöldtrágya már nem fog értékelhető zöld és gyökértömeget létrehozni idén, ne foglalkozz vele.
Vörösherét vethetsz még a búzával, de se a herét, se a búzát ne vesd maxon, mindkettőt csökkentett csíraszámban érdemes csak vetni.
A társnövényes vetéshez érdemes jól bokrosodó búzafajtát választani.
Válasz #599. hozzászólásra Zöldtrágyát sosem szántok alá.
Alapvető oka, hogy a szénveszteség, a mikroorganizmusok vesztesége meghaladja a biológiai nyereséget.
A zöldtárgya kb. 75%-a víz, 20% gyorsan lebomló szerves komponensek és 5% talajban megtalálható ásványi anyagok és nitrogén.
Ha ezeket lebontod hektáronként az adott zöldtömegre, rájössz, hogy semmi értelme gázolajat pocsékolni a leforgatásra.
A másik, számomra fontosabb szempont, hogy a tápanyagok addig stabilak, amíg biológialag kötött formában vannak.
A télen lefagyó zöldtrágya az erősebb fagyok után befejezi az életét, s lassú lebomló folyamat veszi kezdetét, ami a természet szabályai szerint felülről lefelé építkező talajt támogatja.
Mire a főnövény elindul vagy el lesz vetve, az egyébként télen mineralizálódó vagy kimosódó tápanyagok ott lesznek felvehető szerves formában és a régi gyökérzóna pórusain indul el az új generáció gyökérzete egyre mélyebbre.
Szóval zöldtrágyát soha nem szabad leforgatni, ha fejlődést szeretnél látni a talajban.
Válasz #604. hozzászólásra Vörösherével összevetheted ősszel egyidőben, ha szeretnéd, hogy aratás után a szétszórt szecskából teljes fedettségű heremeződ legyen.
Ilyen,mint ez:
Válasz #569. hozzászólásra
Tudom, hogy már régebben volt téma, de egyre jobban vonzz ez a technika. A társnövényekkel vetett őszi búzában kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell kezelni a kártevőket (vetésfehérítő, csiga, frittlégy...stb.)?
Azért kérdezem, mert a társnövények kivirágzanak, és akkor nem mehetek rá a rovarölőszerrel, mert kinyírnám a méhészetünket.
Ha az őszi búzát előírt mennyiségben vetem, vagy kicsit többet, akkor a társnövénynek szánt mondjuk here keveréket a szokásos 25kg/ha mennyiségben kell vetni? A társnövények hogy viselik a késői vetést (Szept 20 - Okt 5)?
Elnézést a sok kérdésért. Jó lenne ezzel kapcsolatban valami alkalom, ahol a témában lehetne eszmecserét folytatni.
Megvettem 2ha-ra a tönköly magot.
A kérdés, a vetés menete. A tönköly optimális vetés ideje október közepe, míg a bíboré (ez van) augusztus vége. Ezt, hogy hozzam össze? Vagy valami mással kell társítanom?
Válasz #597. hozzászólásra
Az is benne van a lehetőségek között, mi van ha jövőre hagyom felmagvazni,beérni,lezúzom ,betárcsázom,kikel? ősszel vagy tavasszal beszántom. Olajretekkel bejött amelyik darabban kikelt a tavasszal vetett.Azért látom jobbnak a repcét mert ősszel biztosabb a kelés.
"néhány köbmétert külön halmokban gyűjteni faaprítékból, szénából, és friss marha vagy lótrágya is szükséges lesz."
Faapríték:
Van olyan ami 2-3 cm hosszú, és van olyan, ami úgy néz ki, mintha le lenne darálva. kb hét-hét m3
Penészes széna esetleg lucerna is jó? Akkor a szalma nem jó, tudom nem széna, de inkább kérdezek, mint bután haljak meg.
Marha trágya mint a pelyva. A ló az már bonyolultabb, de az is megoldható.
Most legyen friss, vagy októberben.
Ha 1 ha-t akarok beállítani, akkor miből hány m3 kell?
Régről van kimaradva mész iszap. Azt értéknek tekintsem, vagy szórjam ki a szántóföldre?
Anno beszéltük, hogy kellene nyitni egy új topikot.
Milyen címet adjunk neki, hogy a valaki a Google-ba keres, IDE találjon?
Valahol van egy cikk, hogy CK 4 kombájnnal arattok a fiúk.
A szakdolgozatom címe (TDK is volt) SZK Kombájncsalád motordiagnosztikai módszerei volt.
Találtunk hozzá egy 6 soros angol és egy 7 soros német "irodalmat" Mire sikerült lefordítani, kiderült hogy ugyanaz a szöveg volt, csak két nyelven írták meg. Na ebből kellett nekem 35 oldalt készíteni.
A fekete kötött talajon mi eddig nem örültünk a tavaszi szántásnak.
Az idén tavasszal kaszált lucernába vetettem szántás nélkül kukoricát. mivel Isten segített, így jó termést várok.
Kárpótláskor tavaszi szántásba kellett kukoricát vetni, és bejött, de akkor is ketten gazdálkodtunk a földön.
A borsó földön felmagzott a gyom. Akkor ezt most vessem el Zöldtrágyának 50 évre, vagy kaszáljuk és legyen belőle egy ráfizetéses széna?
Válasz #597. hozzászólásra Felém már ekkora a repce árvakelés, annak még magágy sem kellett. Én meghagynám tavaszig, mert most keforgatni csak pénzkidobás. A talajnak több okból is hosszú távon lebomló szerves anyagra van szüksége, nem fél év alatt eltűnőre.
Válasz #596. hozzászólásra
Még szép hogy lehet.. Jókor, jól előkészített talajba, és jól el van vetve, akkor érdemes.. Csak a gyomokat nem nyomja el olyan intenzíven, szóval kétszer megtárcsázott földben, ahhol kevés az évelő gyom, ott ilyen A leszecskázott szalmát frankón elrohasztja őszre, öröm alászántani..
Válasz #585. hozzászólásra Előadás ott van, ahova hívnak és megéri elmenni. A megérinél nem kell csodákra gondolni, ha már nem nekem kell azért fizetnem, hogy segíthetek sokaknak, már rendben vagyok.
Ha össze tudsz gyűjteni néhány embert a nyugodt szezonban, szívesen elmegyek az országban bármerre a Zalából.
Élőben azért jóval sikeresebb az információáramlás, a kérdezz felelekből sok értékes tudást osztunk meg egymással a tapasztalatom alapján.
Válasz #586. hozzászólásra A hályogkovácsolás nem szokott túl sikeres lenni, de térjünk vissza erre a kérésre októberben.
Addig egy teendő volna csak, néhány köbmétert külön halmokban gyűjteni faaprítékból, szénából, és friss marha vagy lótrágya is szükséges lesz.
A művelési áttérésre időt kell hagyni, mert évszázadok természetes biológiai előrehaladási folyamatát kell felgyorsítani és eljuttatni a földet a sivatagi szintű kimerülltségből abba az állapotba, amiben az első művelések idején volt és sokáig őrizte természetes termékenységét.
Elpusztítani mindent könnyebb és gyorsabb :-/
Válasz #587. hozzászólásra Szívesen segítek bárkinek, mert szívügyem az, amit csinálok.
Azonban kérdezem, mi a probléma azzal, ha azt a tudást pénzért adja valaki, amit évek rengeteg tanulásával és kutatásával sok millióba került megszerezni és jövedelmet hoznak annak, aki részesül belőle?
A valóban felkészült tanácsadói rendszerek miatt vannak előrébb más országok parasztjai, akik alkalmazhatják a legfrissebb tudományos eredményet is a termelésben.
"mélyföldi sós talajban nagy hozamú lucernást ezzel a módszerrel, így nem lehetetlen a próba."
Felénk van a Keleti főcsatorna.
Ettől Debrecen fele gazdag parasztok gazdálkodtak, Hortobágy fele szegények voltak.
Igaz a búza sokkal acélosabb volt, meg a lucerna is jobban szerette a gyenge földet, de a "pénzes" növények termesztése felejtős volt.
Most ezektől a területektől vette el a kormány az AKG támogatást.
MEPAR és labor eredmény alapján a távolból látsz valamit?
ha igen, küldök, egy hrszt egy 30 ha-os osztatlan közösről, amibe van 3 ha "ráfizetéses" területem.
Jó lenne csökkenteni a veszteséget.
Most új vetés lucerna van benne, de mivel esős az idő, így azt elviszi a víz.
1283 hozzászólás
Válasz Praetor #627. hozzászólásáraMár három éve műtrágyaszóróval vetem a zöldtrágyát. Legutóbb olajretek, facélia, hajdina, tarlórépa keveréket szórtam ki vele. Előtte sekély lazítás ami gruberozásnak felelt meg, a szórás után kapott egy henger és szépen kikelt minden.
Válasz Bandita29 #632. hozzászólásáraEgyszer én is própáltam szója kiváltása címén.) Növényvédőssel csináltuk a vegyszerezést. Jól megfogta a csillagfürtöt, mégis vadkender tenger lett belőle. Le kellett szártépőznöm, nehogy megbüntessenek miatta.
Válasz Devyd #631. hozzászólásáraGyomirtására kiváncsi lennék. Tavaly nekem is volt,aratásra nem látott ki a gazból.
Válasz endypapa #630. hozzászólásáraKöszi a választ!
Akkor elvileg ezt aratják majd aug végén.
kb 20 heki van belöle a környékbe.
Válasz Devyd #629. hozzászólásáracsillagfürt
Ez milyen növény?
Válasz Praetor #627. hozzászólásáraSenki?
Az egyszerű műtrágyaszóróval kijuttatható a zöldtrágya vetőmag keverék, vagy töri a szemeket?
Egy ilyen elektromos aprómagszóró megbírkózik a csillagfürt magjával, vagy az a magméret már felejtős?
Válasz #621. hozzászólásra
Szegánánál van 930+fa 8 csöves,ventilátoros.
Homokon ki milyen zöldtrágyát használt? Milyen eredményekkel??
Keresném azokat a növényeket amik homokon is képesek használható mennyiségű zöld/gyökér tömeget adni 
Válasz #621. hozzászólásra
Güttler-nél láttam olyat ami osztott tartalyos így kétféle mag is vethető. Millió körülmondták 5 meg tárcsára
Válasz #621. hozzászólásra
Miért nem jó neked ami megvan? A menetiránynak háttal ülő 2x5 ujjas?
Válasz #621. hozzászólásra
Miért nem jó neked ami megvan? A menetiránynak háttal ülő 2x5 ujjas?
Milyen vető egységet célszerű venni zöldtrágya keverék vetéséhez . Első sorban tárcsára szerelhető ami később bővíthető ha tárcsát cserélek .
Válasz #616. hozzászólásra
Igen ezért írtam, hogy nem tudom mennyire nyomja bele, mert elég masszív cumó a maxicut, és lehet hogy kicsit bedolgozza a talajba. Nem tudom, hogy ez-e vagy más termék, ami vízzel töltendő fel, és amikor megy, akkor szabályosan reng a föld a környékén.
Válasz #618. hozzászólásra
Igen, hasonlóan gondolkodom. Hosszútávon szükséges lehet a zöldtrágya és társnövény vetőmagok saját előállítása is, mert főleg a herék elég drágák. Egyelőre úgy tűnik, hogy no-till-re is csak fokozatosan fogunk tudni átállni, ha a tesztek sikeresek is. Emiatt még több vetőmagra lesz szükség.
Válasz #615. hozzászólásra Az örök tanulás az igaz.
A szent négyessel nem lehet melléfogni a mi klímánkon, (olajretek, facélia, mustár, hajdina) ezek mellé érdemes termőhelytől, időjárástól függően minél nagyobb változatosságban egyéb növényeket betenni a keverékbe. Idén például a szudáni fű gyönyörűen nő őszi fedőnövényként, de eddig nem sok sikerem volt vele, de idén főnövényként is 3-4 méteres.
Viszont érdemes komplett rendszerben gondolkozni, amelynek célja a szintetikus inputoktól független direktvetés.
Ezzel megvalósítható a legkisebb energiabefektetéssel elért stabil közepes hozam, ami hosszú távon biztonságosabb és fenntarthatóbb, mint az állandóan a maximum termésre törekedő kizsákmányoló pénztermesztés.
Válasz #613. hozzászólásra Köszi, akkor legalább kapni.
Válasz #614. hozzászólásra Nem szükséges belenyomni, lényeg, hogy annyira megtörje, hogy leálljon a keringése.
Válasz #610. hozzászólásra
Nem idénre gondoltam, hanem legkorábban jövőre. Bújom a netes irodalmakat a cover crop témában, de amennyi kérdésemre választ kapok, annyi új kérdésem is generálódik. :) Rovarok, pockok, sortávolság, vetéstechnika, cash és cover crop fajtaválasztás, vetőmagmennyiségek, beszerzése és termesztése...stb.
Amíg egy 7 éves ciklust nem látok át pontosan vetésforgóval, társnövényekkel, zöldtrágyával, és 2-3 év teszt kicsiben nem támasztja alá a működését, addig nem merem nagyobb területen csinálni, mert ugye ebből élünk meg.
A tél szerintem masszív tanulásból fog állni...
Válasz #613. hozzászólásra
Igen, ezt elsősorban szárzúzó helyett szokták használni, kukorica és napraforgó táblákon. Szép munkája van. Nem tudom, hogy a rozsot fektetéskor mennyire nyomja bele a talajba.
Válasz #612. hozzászólásra
http://www.szegana.hu/dal-bo-maxicut-600-apritohenger
Válasz #611. hozzászólásra Ha nem fagy le a növény, akkor valóban nem sok lehetőség van a tárcsázáson kívül, bár ha elég magasra megnő, talán a szárzúzás segít rajta. A beforgatott repce árvakelés felénk idén elég nagy mennyiségben visszanőtt.
Van még a pengés törőhenger, amivel gabonát is szépen le lehet fektetni mulcsnak, de ilyet még nem láttam Magyarországon.
Roller Crimper
Ezért érdemes csak lefagyó növényekkel zöldtrágyázni.
Válasz #609. hozzászólásra
Ha nem dolgozod be a repce árvakelést/zöldtrágyát, akkor mit csinálsz vele, hogyan vetsz tavaszit? Ez nem fagy ki, valahogy "el kell tüntetni".
Válasz #606. hozzászólásra Zöldtrágya már nem fog értékelhető zöld és gyökértömeget létrehozni idén, ne foglalkozz vele.
Vörösherét vethetsz még a búzával, de se a herét, se a búzát ne vesd maxon, mindkettőt csökkentett csíraszámban érdemes csak vetni.
A társnövényes vetéshez érdemes jól bokrosodó búzafajtát választani.
Válasz #599. hozzászólásra Zöldtrágyát sosem szántok alá.
Alapvető oka, hogy a szénveszteség, a mikroorganizmusok vesztesége meghaladja a biológiai nyereséget.
A zöldtárgya kb. 75%-a víz, 20% gyorsan lebomló szerves komponensek és 5% talajban megtalálható ásványi anyagok és nitrogén.
Ha ezeket lebontod hektáronként az adott zöldtömegre, rájössz, hogy semmi értelme gázolajat pocsékolni a leforgatásra.
A másik, számomra fontosabb szempont, hogy a tápanyagok addig stabilak, amíg biológialag kötött formában vannak.
A télen lefagyó zöldtrágya az erősebb fagyok után befejezi az életét, s lassú lebomló folyamat veszi kezdetét, ami a természet szabályai szerint felülről lefelé építkező talajt támogatja.
Mire a főnövény elindul vagy el lesz vetve, az egyébként télen mineralizálódó vagy kimosódó tápanyagok ott lesznek felvehető szerves formában és a régi gyökérzóna pórusain indul el az új generáció gyökérzete egyre mélyebbre.
Szóval zöldtrágyát soha nem szabad leforgatni, ha fejlődést szeretnél látni a talajban.
Válasz #602. hozzászólásra Jóuram, erre a részletes megvitatására térjünk vissza október közepén.
Válasz #604. hozzászólásra Vörösherével összevetheted ősszel egyidőben, ha szeretnéd, hogy aratás után a szétszórt szecskából teljes fedettségű heremeződ legyen.
Ilyen,mint ez:
Válasz #569. hozzászólásra
Tudom, hogy már régebben volt téma, de egyre jobban vonzz ez a technika. A társnövényekkel vetett őszi búzában kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell kezelni a kártevőket (vetésfehérítő, csiga, frittlégy...stb.)?
Azért kérdezem, mert a társnövények kivirágzanak, és akkor nem mehetek rá a rovarölőszerrel, mert kinyírnám a méhészetünket.
Ha az őszi búzát előírt mennyiségben vetem, vagy kicsit többet, akkor a társnövénynek szánt mondjuk here keveréket a szokásos 25kg/ha mennyiségben kell vetni? A társnövények hogy viselik a késői vetést (Szept 20 - Okt 5)?
Elnézést a sok kérdésért. Jó lenne ezzel kapcsolatban valami alkalom, ahol a témában lehetne eszmecserét folytatni.
Válasz #604. hozzászólásra
Szerintem mással kellene.
Megvettem 2ha-ra a tönköly magot.
A kérdés, a vetés menete. A tönköly optimális vetés ideje október közepe, míg a bíboré (ez van) augusztus vége. Ezt, hogy hozzam össze? Vagy valami mással kell társítanom?
Válasz #597. hozzászólásra
Az is benne van a lehetőségek között, mi van ha jövőre hagyom felmagvazni,beérni,lezúzom ,betárcsázom,kikel? ősszel vagy tavasszal beszántom. Olajretekkel bejött amelyik darabban kikelt a tavasszal vetett.Azért látom jobbnak a repcét mert ősszel biztosabb a kelés.
Válasz #590. hozzászólásra
"néhány köbmétert külön halmokban gyűjteni faaprítékból, szénából, és friss marha vagy lótrágya is szükséges lesz."
Faapríték:
Van olyan ami 2-3 cm hosszú, és van olyan, ami úgy néz ki, mintha le lenne darálva. kb hét-hét m3
Penészes széna esetleg lucerna is jó? Akkor a szalma nem jó, tudom nem széna, de inkább kérdezek, mint bután haljak meg.
Marha trágya mint a pelyva. A ló az már bonyolultabb, de az is megoldható.
Most legyen friss, vagy októberben.
Ha 1 ha-t akarok beállítani, akkor miből hány m3 kell?
Régről van kimaradva mész iszap. Azt értéknek tekintsem, vagy szórjam ki a szántóföldre?
Anno beszéltük, hogy kellene nyitni egy új topikot.
Milyen címet adjunk neki, hogy a valaki a Google-ba keres, IDE találjon?
Valahol van egy cikk, hogy CK 4 kombájnnal arattok a fiúk.
A szakdolgozatom címe (TDK is volt) SZK Kombájncsalád motordiagnosztikai módszerei volt.
Találtunk hozzá egy 6 soros angol és egy 7 soros német "irodalmat" Mire sikerült lefordítani, kiderült hogy ugyanaz a szöveg volt, csak két nyelven írták meg. Na ebből kellett nekem 35 oldalt készíteni.
Válasz #594. hozzászólásra
"A Bugaci fórumtalálkozón lenne érdeklődő társaság ."
Az nem annak a napja.
Ott voltál, amikor Cimbike tartott tájékoztatót, mert ....
Inkább egy olyan nap, amikor szakmai okoból összegyűlünk valahol.
Pl most lesz Böszörményben a traktorhúzó verseny, vagy Debrecenben az EXPO 20-ika körül.
Válasz #599. hozzászólásra
A fekete kötött talajon mi eddig nem örültünk a tavaszi szántásnak.
Az idén tavasszal kaszált lucernába vetettem szántás nélkül kukoricát. mivel Isten segített, így jó termést várok.
Kárpótláskor tavaszi szántásba kellett kukoricát vetni, és bejött, de akkor is ketten gazdálkodtunk a földön.
A borsó földön felmagzott a gyom. Akkor ezt most vessem el Zöldtrágyának 50 évre, vagy kaszáljuk és legyen belőle egy ráfizetéses széna?
Válasz #598. hozzászólásra
Tavasszal szántanád alá?
Válasz #597. hozzászólásra Felém már ekkora a repce árvakelés, annak még magágy sem kellett. Én meghagynám tavaszig, mert most keforgatni csak pénzkidobás. A talajnak több okból is hosszú távon lebomló szerves anyagra van szüksége, nem fél év alatt eltűnőre.
Válasz #596. hozzászólásra
A leszecskázott szalmát frankón elrohasztja őszre, öröm alászántani..
Még szép hogy lehet.. Jókor, jól előkészített talajba, és jól el van vetve, akkor érdemes.. Csak a gyomokat nem nyomja el olyan intenzíven, szóval kétszer megtárcsázott földben, ahhol kevés az évelő gyom, ott ilyen
Egy kérdés repce lehet-e jó zöldtrágyának,miért igen vagy miért nem;?
Válasz #593. hozzászólásra
Lenne zöldtrágya értéke, csak drága baxás lenne hehe
Válasz #591. hozzászólásra
A Bugaci fórumtalálkozón lenne érdeklődő társaság .
Ha most fogom magam és lezúzom meg bedolgozom a 3mes zöld kukoricát, ahol 1 növény zölden 0,8 kiló mondjuk, akkor az mivel egyenértékű megoldás?
Válasz #587. hozzászólásra
Ami nemsok előrelépést jelent...
Válasz #585. hozzászólásra Előadás ott van, ahova hívnak és megéri elmenni. A megérinél nem kell csodákra gondolni, ha már nem nekem kell azért fizetnem, hogy segíthetek sokaknak, már rendben vagyok.
Ha össze tudsz gyűjteni néhány embert a nyugodt szezonban, szívesen elmegyek az országban bármerre a Zalából.
Élőben azért jóval sikeresebb az információáramlás, a kérdezz felelekből sok értékes tudást osztunk meg egymással a tapasztalatom alapján.
Válasz #586. hozzászólásra A hályogkovácsolás nem szokott túl sikeres lenni, de térjünk vissza erre a kérésre októberben.
Addig egy teendő volna csak, néhány köbmétert külön halmokban gyűjteni faaprítékból, szénából, és friss marha vagy lótrágya is szükséges lesz.
A művelési áttérésre időt kell hagyni, mert évszázadok természetes biológiai előrehaladási folyamatát kell felgyorsítani és eljuttatni a földet a sivatagi szintű kimerülltségből abba az állapotba, amiben az első művelések idején volt és sokáig őrizte természetes termékenységét.
Elpusztítani mindent könnyebb és gyorsabb :-/
Válasz #587. hozzászólásra Szívesen segítek bárkinek, mert szívügyem az, amit csinálok.
Azonban kérdezem, mi a probléma azzal, ha azt a tudást pénzért adja valaki, amit évek rengeteg tanulásával és kutatásával sok millióba került megszerezni és jövedelmet hoznak annak, aki részesül belőle?
A valóban felkészült tanácsadói rendszerek miatt vannak előrébb más országok parasztjai, akik alkalmazhatják a legfrissebb tudományos eredményet is a termelésben.
Válasz #587. hozzászólásra
Tudom, sajnos.
Válasz #580. hozzászólásra
"Én nem azért kérdeztem, hogy utána pénzért osszam az észt másoknak, mint "szaktanácsadás"."
Tudod, hogy működik az államilag támogatott szaktanácsadói rendszer?
Válasz #582. hozzászólásra
"mélyföldi sós talajban nagy hozamú lucernást ezzel a módszerrel, így nem lehetetlen a próba."
Felénk van a Keleti főcsatorna.
Ettől Debrecen fele gazdag parasztok gazdálkodtak, Hortobágy fele szegények voltak.
Igaz a búza sokkal acélosabb volt, meg a lucerna is jobban szerette a gyenge földet, de a "pénzes" növények termesztése felejtős volt.
Most ezektől a területektől vette el a kormány az AKG támogatást.
MEPAR és labor eredmény alapján a távolból látsz valamit?
ha igen, küldök, egy hrszt egy 30 ha-os osztatlan közösről, amibe van 3 ha "ráfizetéses" területem.
Jó lenne csökkenteni a veszteséget.
Most új vetés lucerna van benne, de mivel esős az idő, így azt elviszi a víz.
És ugye nem lazítottuk meg, hogy ne vigye el.
Válasz #581. hozzászólásra
Az előadások helyszíne merre szokott lenni??