Válasz Selvin #7451. hozzászólásáraTöbb gyártónak is van. Nekem Lemken Deltacut van. Sekély, 5 centi művelésre való, nem rossz. Amit az elterjedtebb, a le és fel szerelhető szárnyak, azok mind ívesek, nagyobb gyomnál simán kell a 15 centi mélység hozzá, de úgy is hagy el bőven.
Válasz termelo #7448. hozzászólásáraJó lenne egymenetben letudni. Az a baj, hogy mindig elhagy valamennyit a tárcsám. Ahol gyenge a gyomosság ott hibátlan, de amint van egy parlagfüves vagy hasonló rész, kimarad egy része ami tovább erősödik. Volt régen egy rolmako szárnyas gruberem 5 késsel. Sok hasznát nem vettem, viszont ilyen munkára tökéletes volt. Emlékszem egyszer egy eldurvult szegélyt törtem fel vele és mindent kivágott, semmi nem maradt utána.
Válasz Selvin #7445. hozzászólásáraHa vitte, emelte előzőleg, akkor szárnyakkal is fogja vinni 10 centi mélyen. De azt tudd, hogy ha mélyebb a gyom gyökere, mint amin dolgozol, akkor az sem lesz jobb, mint a tárcsa. Ahhoz spéci, sekély művelésű kapák kellenének, de olyat olyan régi gépekre nem kapsz, az biztos. Marad a tárcsa, agyon művelve, a biós gazdálkodásnak egyébként is az az alapja.
Amúgy bioban én is hasonló gonddal fogok küzdeni de a gruber túl durva eszköz, nagyon rögös marad és nem fog kikelni egy csomó gyom csak akkor amikor nem akarod.
Talán a tárcsa és utána gruber adna elég "finom" magágyat a gyomoknak.
Sziasztok! Ha egy régi osztrák típusú 20 centis osztású 11 kapás gruberre veszek akkora szárnyakat hogy átfedjen, akkor szerintetek egy 90 lóerős traktorral fogom tudni húzni kb 10 centin? A cél az lenne hogy minden gyomot kitakarítson (van benne erős parlagfű és hasonló erős szárú gyom). Az rt sajnos sokat elhagy és más ötletem nincs egyelőre.
Válasz rtamas1976 #7443. hozzászólásáraEzért lesz 3,5 m-es mert azzal a 200 és a 300 lóerőst is lehet tesztelni, de nálunk valószínűleg 3 m-es kell a 200 lóerősnek. De hazahozni jó lesz vele. A szántás kiváltására a lazítózás mellé keresünk eszközt, ezért szeretnénk kipróbálni.
Válasz RkTomi #7442. hozzászólásáraMajd meglátod melyikkel fogod húzni.
Szállításhoz elég a kissebb.
A többit majd úgyis a körülmények határozzák meg.
Nekünk a terráno3m volt a kiindulási pont, azt a t7 165s is vitte mint a rongyot.
De ehez már kicsi.
Hosszú és nehéz.
Ugye a miénkvolt a protoipus, pár dolgot változtattak rajta de a búzaalá ezzelcsináltuk a földet és lazítózást is húztunk el vele.
A kopócsúcsokat majd kikellcserélni valami kandúrosabbra.
De nekünk nagyontetszik!
Válasz szanberg #7417. hozzászólásáraTavaly előtt volt a környéken egy Mzuri Protill 4T demóba a 8R340 kapaszkodott bele. Ha privátba küldesz e-mail címet akkor elküldöm a videót.
Válasz szanberg #7417. hozzászólásáratudna a picsát tudna kialakulni az a talajszerkezet. ahol tavasszal a tenyeredet nem tudod úgy letenni, hogy ne legyen alatta legalább egy araszniy mélységbe betaposott vadcsapa, ott mi tud kialakulni? állítom, és van benne tapasztalatom, ha egy táblán csak a vadmozgást szütnmeted meg, semmi mást nem teszel mást, csak nem járja a vad, azzal +20% termésed van, és 20%kal kevesebb gázolajjal megműveled, és pár év múéva sokkal jobb lesz a talaj állapota. legalább ekkora a vad mozgásával összefüggő kár, és akkor még egy darab csövet nem harapott le.
Válasz mihaszna #7430. hozzászólásáraKapcsolt vetőgéppel itt is vetettek már 40 évvel ezelőtt, akkor sokkal iparszerűbb volt a termelés mint most, és ha nem omlik össze a rendszer, gondolom mára ugyanúgy 20 méteres vetőgépekkel dolgoznánk, mint az említett helyeken. Csak bejött a maszekvilág, és kb mindenki visszaállt a kezdő mezőre a társasjátékban, kicsi pénzből kőkorszaki módszerekkel valahogy elindulni.
Válasz termelo #7427. hozzászólásáraÚgy értem hogy Magyarországon volt ugyanannyi területet 30-40-50 éve mint most. Azt Én is hallom , olvasom , hogy Brazíliában az eső erdőket brutálisan irtják hogy mezőgazdaságba vonják a területet. Vagy hogy Egyiptomban öntözni kezdték a sivatagot.
Válasz ND #7428. hozzászólásáraAhol duplán megy, ott jobban megforgatja a földet, nem feltételen lesz homogén a kelésnél. Ha egy fasor vagy kerítés mellett megy, akkor nem jó ha túllóg az a + 40 centi, mert beakad. Ami azért nem is annyi, mert valamivel nagyobbnak kell amúgy lenni, hogy ne hagyjon ki, főleg mert az utolsó lap kisebb, hogy ne szàntson. De ha lehengerezi, majd a simító eltünteti.
Válasz termelo #7426. hozzászólásáraÉs ha 9m-esnek adod be a valójában 9,8m-es gépet? Összeomlik a rendszer, vagy 9m-re fog forogni?
Nem értek hozzá, csak kérdem.
Az én traktoromban még olyan a kormány, amit nekem kell tekerni,
nincs monitor amit magának csíkoz, csak az ablakon kinézve látom a fődön hol ment már el a munkagép
Válasz mihaszna #7420. hozzászólásáraVilágviszonylatban az összes megművelt terület 1950-ben 587 millió hektár volt, amely 30 év alatt 732 millió hektárra növekedett...
Lényegében kispórolom az AutoPath-mert sajnos az újabb John Deere termékeknél éves díja van az Ultimate csomagnak és számomra ez elfogadhatatlan elvi okok miatt.
Válasz termelo #7414. hozzászólásárabocs hogy belevau, de ha a 9,8-at visszabontod 9-re, hogy ne legyen átfedés miben változtatja meg a matekot?
Akkor már nem lesz többletköltség?
Tényleg nem értem
Válasz termelo #7418. hozzászólásáraAzért ott könnyebb megküzdeni a tömörödés problémájával, ahol a terület 80%-án soha nem megy el semmilyen kerék, csak a vetőgép, meg a vágóasztal.
Válasz mihaszna #7420. hozzászólására 40-50 éve egy 250 le-s traktor az annyi is volt valójában, most kb köze sincs hozzá, meg akkor kb. 3x annyi ember művelt ugyan annyi területet most meg nem találsz munkaerőt, főleg komolyabb odafigyelést igénylő melókra, ha lenne ember bőven az ágazat akkor sem termelné ki a mostani bérköltségeket.
Válasz termelo #7414. hozzászólására20 centit gosel is illik ráengedni. Akkor már csak 7.5%. meg amúgy is az egyszer már megtárcsázottat még 1x átfordítani, nem nehéz
Ó!
Jó hogy nem már 100 méteres ????
Komolyan mondom az eszem megáll. 40-50 éve jó volt a 70 lóerős MTZ is meg a 250 ló erős traktor, nagy traktoroknak. Most meg már a 250 lóerő szinte egy közepes traktor. Hova ez a nagy lóerő meg munkaeszköz méret hajszolás. Talán így akarják az emberek le vezetni a kisebbségi komplexusukat? Hogy olyan gép kapcsolatokkal vonulnak, ami alig fér el az úton? És 40-50 éve is ugyanannyi területet műveltek meg. 514-es kombájnal is lehetett vágni malmi1 minőségben, nem csak a batár nagy 700-as Lexionokkal.
Bocs az offért. Csak kicsit felmegy a pumpa ha ilyet olvasók.
Válasz termelo #7418. hozzászólásáraIgen, mégis azt látom az ilyen módon végzett talajmunkáknál, hogy nem olyan benne semmi.
Lehet egyszerűen rá kéne állni oszt nem nézni semmit.
Poke évekkel ezelőtt elmondta, hogy ha nem művelsz mélyen nem tapossa össze a kombájn sem
Én sem hittem neki padig igaza volt. Elnézést is kell kérnem tőle a hitetlenkedésemért
Csiga meg ilyen szir-szar egyenlőre nincs de mivel a no-till és hasonló művelések nemzetköziben meghatározóak így ez vagy nem okoz problémát vagy kezelhető.
A nagy gabonatermesztők 15-20-25 méter vagy nagyobb vetőgépekkel dolgoznak az ilyen 6 méter körüli vagy alatti gépek globális viszonylatban hobby eszközök.
Válasz termelo #7415. hozzászólásáraTavasszal puha az érintetlen tarló, de aztán meg hirtelen válik keménnyé, én ezt látom itt évek óta. Ettől függetlenül azt fenntartom, hogy ha folyamatosan nem lenne mozgatva a talaj, ki tudna alakulni az a talaj szerkezet amit igazából keres az ember.
De mit kezdessz a csigákkal és egyéb kártevőkkel?
Mit kezdessz az ősszel taposott nyomos felszínekkel? Erre még egy sor tárcsa is semmi. Valószínűleg a kukorica irányába hajló vetésforgót el kéne felejteni és kalászos túlsúlyt beállítani. Vagy nem tudom.
Nekem még most is az Mzuri vagy a Focus TD rendszer tetszik, idén elvileg kapok demót az elsőből.
Válasz szanberg #7413. hozzászólásáraNa látod, itt az ellenkezője történik. Az őszi beton magától visszapuhul a beéredéstől egészen nyárig utána visszakeményedig és megint visszapuhul…
Válasz termelo #7397. hozzászólásáraÉn azt tapasztaltam, hogy az ilyen őszi vékony tárcsák után talpalt lesz a talajom. Vadföldeket szoktam így csinálni, nem mellékesen ezeken a tablákon tesztelgetem az ilyen műfajokat, tízen éve!!!
Ha ősszel a 420 cultus ment 12 centin keskeny, 50-es csúcsokkal, kontra egy sor ih tárcsa, következő esztendőben mindig láttam a differenciát köztük. A tárcsázott beton kemény lett.
Hozzá teszem nálunk ősszel mindig nyers a föld, későn kerül le a kukorica, tárcsa végig keni a szelvényt plussz a művelés talpát...
Gruber között habosabb tud lenni a talaj!
Viszont a nyersben ezzel is korlátozott ideig tudok menni a hengere miatt, ezért vannak a lazítós tárcsák, probléma megoldó eszközöknek.
Mint látható nincs rajta henger, szerintem olyannak való aki hajlandó utólag lehengerezni azonban sekély-művelés esetén nincs ami megközelítse a mélységtartását
Válasz mtz1221 #7400. hozzászólásáraSzögállással és mélységtartással lenne baj bőven! Plusz az ih tárcsa nagyon könnyű, csak a lapok kialakítása és szöge miatt kap bele a földbe, de nincs is ezzel semmi baj, ez ilyen, működik évtizedek óta.
Válasz termelo #7401. hozzászólásáraValaki régebben rakott fel kellyi vagy hasonlót osztrák hirdetésben/ katalógusban a 90es évekből. Ha mindenható lenne, akkor csak az menne minden felé.
7452 hozzászólás
Válasz Selvin #7451. hozzászólásáraTöbb gyártónak is van. Nekem Lemken Deltacut van. Sekély, 5 centi művelésre való, nem rossz. Amit az elterjedtebb, a le és fel szerelhető szárnyak, azok mind ívesek, nagyobb gyomnál simán kell a 15 centi mélység hozzá, de úgy is hagy el bőven.
Válasz t.romsics #7449. hozzászólásáraMilyen kapára gondolsz? Tudnál küldeni róla képet vagy linket?
Válasz termelo #7448. hozzászólásáraJó lenne egymenetben letudni. Az a baj, hogy mindig elhagy valamennyit a tárcsám. Ahol gyenge a gyomosság ott hibátlan, de amint van egy parlagfüves vagy hasonló rész, kimarad egy része ami tovább erősödik. Volt régen egy rolmako szárnyas gruberem 5 késsel. Sok hasznát nem vettem, viszont ilyen munkára tökéletes volt. Emlékszem egyszer egy eldurvult szegélyt törtem fel vele és mindent kivágott, semmi nem maradt utána.
Válasz Selvin #7445. hozzászólásáraHa vitte, emelte előzőleg, akkor szárnyakkal is fogja vinni 10 centi mélyen. De azt tudd, hogy ha mélyebb a gyom gyökere, mint amin dolgozol, akkor az sem lesz jobb, mint a tárcsa. Ahhoz spéci, sekély művelésű kapák kellenének, de olyat olyan régi gépekre nem kapsz, az biztos. Marad a tárcsa, agyon művelve, a biós gazdálkodásnak egyébként is az az alapja.
Válasz Selvin #7445. hozzászólásáraHa x ben meghúzod rt-vel akkor se jó?
Amúgy bioban én is hasonló gonddal fogok küzdeni de a gruber túl durva eszköz, nagyon rögös marad és nem fog kikelni egy csomó gyom csak akkor amikor nem akarod.
Talán a tárcsa és utána gruber adna elég "finom" magágyat a gyomoknak.
Válasz t.romsics #7446. hozzászólásáraAhova ez kell, ott igen.
Válasz Selvin #7445. hozzászólásáraBiózol? Hogy csak a mechanikus gyomirtás jöhet szóba.
Sziasztok! Ha egy régi osztrák típusú 20 centis osztású 11 kapás gruberre veszek akkora szárnyakat hogy átfedjen, akkor szerintetek egy 90 lóerős traktorral fogom tudni húzni kb 10 centin? A cél az lenne hogy minden gyomot kitakarítson (van benne erős parlagfű és hasonló erős szárú gyom). Az rt sajnos sokat elhagy és más ötletem nincs egyelőre.
Válasz rtamas1976 #7443. hozzászólásáraEzért lesz 3,5 m-es mert azzal a 200 és a 300 lóerőst is lehet tesztelni, de nálunk valószínűleg 3 m-es kell a 200 lóerősnek. De hazahozni jó lesz vele. A szántás kiváltására a lazítózás mellé keresünk eszközt, ezért szeretnénk kipróbálni.
Válasz RkTomi #7442. hozzászólásáraMajd meglátod melyikkel fogod húzni.
Szállításhoz elég a kissebb.
A többit majd úgyis a körülmények határozzák meg.
Nekünk a terráno3m volt a kiindulási pont, azt a t7 165s is vitte mint a rongyot.
De ehez már kicsi.
Hosszú és nehéz.
Ugye a miénkvolt a protoipus, pár dolgot változtattak rajta de a búzaalá ezzelcsináltuk a földet és lazítózást is húztunk el vele.
A kopócsúcsokat majd kikellcserélni valami kandúrosabbra.
De nekünk nagyontetszik!
Válasz rtamas1976 #7441. hozzászólásáraA 6190R 96 mázsa a 8310R-nél 132-ig el tudunk menni.
Válasz RkTomi #7439. hozzászólására8.5-9tonnás gép kellhozzá
7t körüli kicsihozzá!
Válasz szanberg #7417. hozzászólásáraTavaly előtt volt a környéken egy Mzuri Protill 4T demóba a 8R340 kapaszkodott bele. Ha privátba küldesz e-mail címet akkor elküldöm a videót.
Válasz rtamas1976 #7438. hozzászólására6190R, 8310R a választék.
Válasz RkTomi #7437. hozzászólásáraA nagy T7 es kellhozzá.
A kicsi nembiztos hogy szeretné!
Válasz rtamas1976 #7436. hozzászólásáraHa minden jól megy akkor gyártanak egy 3,5 m-est és el tudjuk hozni kipróbálni, ezért kérdeztem.
Válasz RkTomi #7435. hozzászólásáraA súja is fontos viszont hosszú!
Válasz rtamas1976 #7370. hozzászólásáraA grubernek mennyi a súlya?
Válasz MTZ1221.3 #7358. hozzászólásáraULD tavasszal, + sekélyen RT.
04. 21. vetés utána eddig 13+10+4 mm csapadék. Kelés után 3 hétig csak figyelt, lilult a hidegben szegény, 2 hete indult a melegekkel.
P9944
Nedvesség még van a talajban így is:
P9975 takarónövény után(ami sajnos nem volt nagyszám tavaly), ez lassabban indul meg:
Válasz szanberg #7417. hozzászólásáratudna a picsát tudna kialakulni az a talajszerkezet. ahol tavasszal a tenyeredet nem tudod úgy letenni, hogy ne legyen alatta legalább egy araszniy mélységbe betaposott vadcsapa, ott mi tud kialakulni? állítom, és van benne tapasztalatom, ha egy táblán csak a vadmozgást szütnmeted meg, semmi mást nem teszel mást, csak nem járja a vad, azzal +20% termésed van, és 20%kal kevesebb gázolajjal megműveled, és pár év múéva sokkal jobb lesz a talaj állapota. legalább ekkora a vad mozgásával összefüggő kár, és akkor még egy darab csövet nem harapott le.
Válasz szanberg #7417. hozzászólásáraNálunk pont ez van, kapás növényeket alig alig látni.
Válasz mihaszna #7430. hozzászólásáraKapcsolt vetőgéppel itt is vetettek már 40 évvel ezelőtt, akkor sokkal iparszerűbb volt a termelés mint most, és ha nem omlik össze a rendszer, gondolom mára ugyanúgy 20 méteres vetőgépekkel dolgoznánk, mint az említett helyeken. Csak bejött a maszekvilág, és kb mindenki visszaállt a kezdő mezőre a társasjátékban, kicsi pénzből kőkorszaki módszerekkel valahogy elindulni.
Válasz termelo #7427. hozzászólásáraÚgy értem hogy Magyarországon volt ugyanannyi területet 30-40-50 éve mint most. Azt Én is hallom , olvasom , hogy Brazíliában az eső erdőket brutálisan irtják hogy mezőgazdaságba vonják a területet. Vagy hogy Egyiptomban öntözni kezdték a sivatagot.
Válasz ND #7428. hozzászólásáraAhol duplán megy, ott jobban megforgatja a földet, nem feltételen lesz homogén a kelésnél. Ha egy fasor vagy kerítés mellett megy, akkor nem jó ha túllóg az a + 40 centi, mert beakad. Ami azért nem is annyi, mert valamivel nagyobbnak kell amúgy lenni, hogy ne hagyjon ki, főleg mert az utolsó lap kisebb, hogy ne szàntson. De ha lehengerezi, majd a simító eltünteti.
Válasz termelo #7426. hozzászólásáraÉs ha 9m-esnek adod be a valójában 9,8m-es gépet? Összeomlik a rendszer, vagy 9m-re fog forogni?
Nem értek hozzá, csak kérdem.
Az én traktoromban még olyan a kormány, amit nekem kell tekerni,
nincs monitor amit magának csíkoz, csak az ablakon kinézve látom a fődön hol ment már el a munkagép
Válasz mihaszna #7420. hozzászólásáraVilágviszonylatban az összes megművelt terület 1950-ben 587 millió hektár volt, amely 30 év alatt 732 millió hektárra növekedett...
Válasz ND #7425. hozzászólásáraKényelem, nem kell a nyomnovaletolással baxakodni.
Lényegében kispórolom az AutoPath-mert sajnos az újabb John Deere termékeknél éves díja van az Ultimate csomagnak és számomra ez elfogadhatatlan elvi okok miatt.
Válasz termelo #7414. hozzászólásárabocs hogy belevau, de ha a 9,8-at visszabontod 9-re, hogy ne legyen átfedés miben változtatja meg a matekot?
Akkor már nem lesz többletköltség?
Tényleg nem értem
Válasz mihaszna #7420. hozzászólásáraMiért műveltek volna ugyanakkora területet a fele akkora népességnek?
Most 8 milliárd ember él a földön 50 éve meg a fele élt.
Azt olvastam amióta ember él a földön népességszám 50 évente megduplázódik...
Válasz termelo #7418. hozzászólásáraAzért ott könnyebb megküzdeni a tömörödés problémájával, ahol a terület 80%-án soha nem megy el semmilyen kerék, csak a vetőgép, meg a vágóasztal.
Válasz mihaszna #7420. hozzászólására 40-50 éve egy 250 le-s traktor az annyi is volt valójában, most kb köze sincs hozzá, meg akkor kb. 3x annyi ember művelt ugyan annyi területet most meg nem találsz munkaerőt, főleg komolyabb odafigyelést igénylő melókra, ha lenne ember bőven az ágazat akkor sem termelné ki a mostani bérköltségeket.
Válasz termelo #7414. hozzászólására20 centit gosel is illik ráengedni. Akkor már csak 7.5%. meg amúgy is az egyszer már megtárcsázottat még 1x átfordítani, nem nehéz
Válasz termelo #7418. hozzászólására"A nagy gabonatermesztők 15-20-25 méter vagy nagyobb vetőgépekkel dolgoznak"
Ó!
Jó hogy nem már 100 méteres ????
Komolyan mondom az eszem megáll. 40-50 éve jó volt a 70 lóerős MTZ is meg a 250 ló erős traktor, nagy traktoroknak. Most meg már a 250 lóerő szinte egy közepes traktor. Hova ez a nagy lóerő meg munkaeszköz méret hajszolás. Talán így akarják az emberek le vezetni a kisebbségi komplexusukat? Hogy olyan gép kapcsolatokkal vonulnak, ami alig fér el az úton? És 40-50 éve is ugyanannyi területet műveltek meg. 514-es kombájnal is lehetett vágni malmi1 minőségben, nem csak a batár nagy 700-as Lexionokkal.
Bocs az offért. Csak kicsit felmegy a pumpa ha ilyet olvasók.
Válasz termelo #7418. hozzászólásáraIgen, mégis azt látom az ilyen módon végzett talajmunkáknál, hogy nem olyan benne semmi.
Lehet egyszerűen rá kéne állni oszt nem nézni semmit.
Válasz szanberg #7417. hozzászólásáraEz nem érintetlen tarló ez máshogy működik.
Poke évekkel ezelőtt elmondta, hogy ha nem művelsz mélyen nem tapossa össze a kombájn sem
Én sem hittem neki padig igaza volt. Elnézést is kell kérnem tőle a hitetlenkedésemért
Csiga meg ilyen szir-szar egyenlőre nincs de mivel a no-till és hasonló művelések nemzetköziben meghatározóak így ez vagy nem okoz problémát vagy kezelhető.
A nagy gabonatermesztők 15-20-25 méter vagy nagyobb vetőgépekkel dolgoznak az ilyen 6 méter körüli vagy alatti gépek globális viszonylatban hobby eszközök.
Válasz termelo #7415. hozzászólásáraTavasszal puha az érintetlen tarló, de aztán meg hirtelen válik keménnyé, én ezt látom itt évek óta. Ettől függetlenül azt fenntartom, hogy ha folyamatosan nem lenne mozgatva a talaj, ki tudna alakulni az a talaj szerkezet amit igazából keres az ember.
De mit kezdessz a csigákkal és egyéb kártevőkkel?
Mit kezdessz az ősszel taposott nyomos felszínekkel? Erre még egy sor tárcsa is semmi. Valószínűleg a kukorica irányába hajló vetésforgót el kéne felejteni és kalászos túlsúlyt beállítani. Vagy nem tudom.
Nekem még most is az Mzuri vagy a Focus TD rendszer tetszik, idén elvileg kapok demót az elsőből.
Válasz termelo #7415. hozzászólásáratélen
Válasz szanberg #7413. hozzászólásáraNa látod, itt az ellenkezője történik. Az őszi beton magától visszapuhul a beéredéstől egészen nyárig utána visszakeményedig és megint visszapuhul…
Válasz mtz1221 #7410. hozzászólásáraAz az oda vissza fedés végett 80 cm ami majdnem 10% többlet költség
Válasz termelo #7397. hozzászólásáraÉn azt tapasztaltam, hogy az ilyen őszi vékony tárcsák után talpalt lesz a talajom. Vadföldeket szoktam így csinálni, nem mellékesen ezeken a tablákon tesztelgetem az ilyen műfajokat, tízen éve!!!
Ha ősszel a 420 cultus ment 12 centin keskeny, 50-es csúcsokkal, kontra egy sor ih tárcsa, következő esztendőben mindig láttam a differenciát köztük. A tárcsázott beton kemény lett.
Hozzá teszem nálunk ősszel mindig nyers a föld, későn kerül le a kukorica, tárcsa végig keni a szelvényt plussz a művelés talpát...
Gruber között habosabb tud lenni a talaj!
Viszont a nyersben ezzel is korlátozott ideig tudok menni a hengere miatt, ezért vannak a lazítós tárcsák, probléma megoldó eszközöknek.
Vertical Tillage?
Válasz termelo #7397. hozzászólásáraMire gondolsz VT eszköz alatt?
Válasz termelo #7409. hozzászólásáraJársz 9 méterenként a 9.80as tárcsával.
Válasz mtz1221 #7408. hozzászólására
Milyen ráduplázás
Válasz termelo #7406. hozzászólásáraAz a 40 centi ráduplázás hány liter nafta lenne évente ?
Válasz mtz1221 #7403. hozzászólásáraNem európai termék, nem erre a piacra készült. Eleve 9 méteres a legkisebb.
Mint látható nincs rajta henger, szerintem olyannak való aki hajlandó utólag lehengerezni azonban sekély-művelés esetén nincs ami megközelítse a mélységtartását
Válasz hashtag #7404. hozzászólásáraPersze 27-es nyomvonalak vannak rögzítve így nem kell az egész számú osztásakor nyomvonaleltolással baxakodni.
A permetező nyomát szerkesztem meg egyetlenegy alkalommal és "elévetek" a vetőgéppel...
Válasz mtz1221 #7400. hozzászólásáraSzögállással és mélységtartással lenne baj bőven! Plusz az ih tárcsa nagyon könnyű, csak a lapok kialakítása és szöge miatt kap bele a földbe, de nincs is ezzel semmi baj, ez ilyen, működik évtizedek óta.
Válasz termelo #7401. hozzászólásáraMiért kell visszabutítani? Valami rögtített nyomvonalú földművelésben gondolkodsz, és fontos hogy 9 méter legyen?
Válasz termelo #7401. hozzászólásáraValaki régebben rakott fel kellyi vagy hasonlót osztrák hirdetésben/ katalógusban a 90es évekből. Ha mindenható lenne, akkor csak az menne minden felé.