Válasz Praetor #10392. hozzászólásáraÉn nem emlékszem,hogy valamelyik előadáson is,szó lett volna az időnkénti lazítás szükségessége.
Lehet,bealudtam,mikor mondták.
Válasz Mf-es? #10391. hozzászólásáraPedig szerintem elképzelhető. Mert önmagában a direktvetés nem fog kiváló talajokat eredményezni, minden előnye ellenére. Ugyanis ha egy talaj mikrobiológiai összetevői zord körülményekhez alkalmazkodva alakultak ki, és ez a talaj amúgy is szerkezetileg hajlamos a letömörödésre, akkor a rendszeres direktvetés ellenére sem fog a süppedős-kirugózós talajszerkezet kialakulni. Így viszont időről-időre letömörödik a talaj, és így romlanak a növénytermesztési körülmények, anaerob folymatok erősödnek.
A rossz körülmények szelektálta mikrobiológiai szerkezet, az elsősorban ellenálló és túlélésre fókuszált, míg eközben nem túl produktív. Hiába javul a direktvetés következtében a körülmény, akkor sem lesz sokkal produktívabb. Ezért szükséges a talajmegújítás során a többi összetevő alkalmazása is, mint pl a komposzt/komposzttea alkalmazása, ami ha megfelelően készül, akkor oltóanyagnak számít. Ezzel sokkal produktívabb összetevőket lehet a talajba vinni, és diverzitás is jelentősen növelhető. A jó talajszerkezetet a biológia hozza létre.
Válasz szanberg #10390. hozzászólására"direktvetők állnak át a sávos művelésre hogy annak hibáit ki tudják küszöbölni és egyébként is a táblák forgóit a notilles gazdaságok is minden évben átlazították egyenes keskeny késes lazítóval, illetve néhány évente az egész területet áthúzgálták vele."
Ezt csak te látod így.
Válasz MrPoke #10389. hozzászólásáraDr. Dobos Endre docens Úrral én már találkoztam Sárbogárd környékén egy talaj eróziós szántóföldi rendezvényen, ástunk, mutatta a káros tömörödöttségeket, de a nagy kérdésre válaszolva, miszerint mi lenne a megoldás, arra az volt, hogy talán vassal nem kell hozzányúlni a talajhoz.
Ez érthető, amerikában ezért is álltak rá a direktvetésekre, viszont utóbbi időben meg a direktvetők állnak át a sávos művelésre hogy annak hibáit ki tudják küszöbölni és egyébként is a táblák forgóit a notilles gazdaságok is minden évben átlazították egyenes keskeny késes lazítóval, illetve néhány évente az egész területet áthúzgálták vele.
Az amikor mondja Endre, hogy a rendszerváltás után a nagy privatizáció eredményeként már nem agrármérnökök irányították a mezőgazdasági vállalkozásokat jórészt és mondja "vak vezet világtalant elven száll apáról fiúra úgy, hogy már az apjának sem volt...", az viszont nagyon igaz és nem csak a mg. termelőkre, hanem a "mesterekre doktorokra oktatókra" is hehe
Válasz Garo #10386. hozzászólásáraBiztos, de én elgondolkodnék a 2sor hullámostárcsán is. Az rt laptávolságát nem lehet elég szűkre venni pl 175re, hoy jól aprítson.
Válasz petrol #10383. hozzászólásáraA talajjavítás nem 1-2 év és soha nincs vége.
Érett trágya, állandó élő gyökér(ebbe a kultúrnövény is beletartozhat), komposzt, takarónövény, komposzt tea. Nagy valószínűséggel öntözött kultúra (zöldség, stb) lehet kifizetődő.
A talajépülés nyár vége ősz folyamán jól működik. Annak nem sok értelme van, hogy betrágyázod tavasszal és nem kerül bele semmi. A takarónövények szintén ősszel működnek áldásosan.
Vdénes: én kertésznek tanulok, szóval valahol el kell kezdeni. :D
Az a kérdés, hogy mit kellene vele kezdeni. Nem feltétlenül termelésre gondoltam első körben, eszembe jutott, hogy először megpróbálkoznék valamiféle talajjavítással.
Válasz VDénes #10374. hozzászólásáraHárom éve kaszáló előtte rendes szántó volt... Pöttinger synkro 3030-as meg variopalos Lemken eke meg 4,5heva croskill gyűrűkkel!Rövidtárcsa tervben van de sajnos abból ősztől előbb nem lesz semmi...van V-tárcsánk esetleg!
Válasz Radocz #10377. hozzászólásáraLeírás mindenhez van. És akit érdekel a téma olvasta is. Csak az a baj, hogy a komposztnak, földnek, növénynek nincs internet kapcsolata és nem olvasta. Így az esetek nagy részében nem is úgy fog viselkedni ahogy az le van írva.
Most rakok össze komposztot, és ki fogom vinni a tabletet, hátha megtanulja, hogy kell viselkedni.
A receptúra úgy áll össze, hogy az összetevők C:N aránya 25:1 legyen. Ez biztosítja a kiegyensúlyozott thermo reakciót. Minél változatosabb biomasszát viszünk be, annál magasabb fokú lesz a mikrobiológiai diverzitás. A klasszikus receptúra: 40-50% almos trágya, 20-30% friss, zöld anyag, 10-20% barna anyag (vékony ágak, gallyak, szalma), 5-10% agyag, talaj, komposzt, 5%. Továbbá kőzetlisztek (alginit, pumicit, riolittufa, stb.) is keverhető, amivel speciális komposztok állíthatók elő."
Talán a 2015 évben írta Attila a komposztálást. Most kerestem, de nem találtam meg.
Itt az agorinformon fórumon a kezdetekben tettem fel képeket a sajátomról.
Válasz petrol #10367. hozzászólásáraHelló.
Ha kertészeti kultúrában gondolkozol van olyan ember aki ért is hozzá? Érdemes utána olvasni milyen kúltúrához milyen gép, kézi munka erő és a felvevő piac. Itt felénk nem igazán van már kézi munkaerő. Csak urak és primadonnák vannak
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraMi volt benne tavaly és milyen gépek közül választhatsz?
Rövidtárcsa van? Én csak olyasmivel húznám. Attól nem lesz baj.
Válasz .Richard. #10372. hozzászólásáraIgaz. Nekünk is volt egy parcella ami csak napraforgó után egy nehéztárcsát kapott, aztán úgymaradt, kimaradt. A tél végén durván állt rajta a belvíz. Felszáradt, két sor borona, ugyanannyi kukoricát adott mint a szántott.
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáravíz maradjon, az a lényeg. szerintem max sekély tárcsa. tömörség meg a gyomok, nem akkora hátrány szerintem, mint az, hogy egy hónapig bírja,aztán elfogy a víz. akkor vége.
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraTavaly tavasszal szántottam+egyből henger, hogy majd úgyis esik...esett a lóf@szt! A kukorica jó szarul kelt benne, meg meg is csünt...
Lenne egy kérdésem tudom ez a topic pont a szántás elhagyásáról szól és a talajélet ujraélesztéséröl,de tavasszal mit ajánlatok inkább: EKe+henger vagy inkább gruberoljam?tudom jobb ősszel de most van kilátásban egy parcella és tanakodunk,hogy mi is lenne a helyes főleg nedvesség megőrzés céljából! Vélemény?
Lenne egy kérdésem. Barátnőmnek van két területen összesen 1,5 ha földje Kecskemét mellett. Utóbbiból adódik, hogy nem túl jó minőségű a talaj. Szerintetek mit lenne érdemes kezdeni vele? Szántóföldi szempont kis területéből adódóan nem opció, kertészet esetleg? Vagy mindenféle keverékkel bevetni talajjavítás céljából?
Válasz Levente2000 #10364. hozzászólásáraNyugodtan komposztáld. Az anaerob baktériumok fognak elsőnek elpusztulni a komposztálás során 2-4 nap után elmúlik az ammónia képződés.
Mikor komposztálsz akkor is szaporodnak fel anaerob baktériumok, főleg a komposztálás elején. Valamint később is vannak a komposztban, az aggregátumok belsejében. Humuszképződés lényege tömören, hogy a 2 állapot folyamatosan váltja egymást és így intenzív a baktériumok pusztulása, és ebből lesz a friss humusz.
Nyúltrágyával, még nem dolgoztam. De ne vidd túlzásba a szénforrásokat, van egy egyszerű ökölszabály. 1/3 trágya, 1/3 zöld, 1/3 szén forrás. De mivel minden trágya más biztos, hogy adagolni kell valamit a komposztba. Én a zöldet jelenleg jó leveles lucerna szénával pótolná.
Ha van lehetőséged ALKO (extractum) készítésre véletlenül sem dobj ki pénzt baktériumtrágyákra, a kettő közti különbség ég és föld.
Onnan van egy link ami elvisz a komposztkészítéshez.
Ha van mikroszkóp a közelben, akkor érdemes lenne megnézni, hogy milyen baktérium van benne.
Levegőztetni és ismét megvizsgálni, hogy tényleg elpusztul-e ami nem jóindulatú.
De vannak itt sokan, (vagy voltak), akik ezt sokkal magasabb szinten űzik, mint én.
Válasz Kémlelő #10359. hozzászólásáraMi megbeszélni való van a konferenciával kapcsolatban?Mindenki meghallgatta,és a kirakósdit fojtassa otthon,az elhangzottak alapján.
Válasz Mf-es? #10358. hozzászólására10 órától 16 óráig talajmegújításról szól az előadás.
Ha úgy gondolod, hogy nincs rá érdeklődés felőlem le is törölheted.
Ez a topik úgy lett szr, ahogy van.
A talajegészség konferencián elhangzottakat megbeszélte valaki a másikkal? Szerintem nem nagyon. (vagy elkerülte a figyelmem).
Válasz Radocz #10352. hozzászólásáraNyilván mindenki másra figyel. Meg én olyan vagyok hogy a hibákat hamar kiszúrom, és mivel nem a talajmegújítás és a No-till a szakterületem, a számokkal viszont nem lehet vitatkozni.
Egyébként az egészet elolvastam.
Egy talajmegújítós cikk.
A tartalma számszaki szempontból vitatható.
A cikk bevezetőjében azt írja hogy több mint 100 millió hektáron zajló agrárforradalom. Ez még betudható figyelemfelkeltésnek.
Később leírja hogy az USA szántóterületének 45%-án folytattak No-till művelést. Nyilvános adatok szerint az USA szántóterülete úgy 370 millió ha, ennek 45%-a 166 millió ha, de vehetjük akár 160-nak is.
Majd azt írja hogy a Világban 160 millió ha-on folytatnak No-till művelést.
Szóval a tisztelt cikkíró vagy hadilábon áll a számtannal, vagy az olvasókat nézi hülyének.
MEGHÍVÓ Pest Megyei Tápanyag- gazdálkodási TANÁCSKOZÁSRA
Gödöllő
2018.01.29.Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete
A Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete tisztelettel meghívja Önt
„II. Pest megyei Szakmai nap a Tápanyag gazdálkodásról”
című szemináriumára
A tanácskozás Helyszíne és időpontja:
2018.02.15. (Csütörtök )
Szent István Egyetem I. előadóterem ( Főépület)
GÖDÖLLŐ, Páter Károly út 1.
AGRO.bio logó
Program
8.00-8.25 Regisztráció
8.25-8.30 Megnyitó Erdész Ferenc elnök M.N.M.N.Kamara Pest Megy. Szerv. 8.30-16.00 Szakmai előadások:
I. A különböző nitrogénműtrágya típusok jellemzése (ammónium nitrát, folyékony ammónia, karbamid stb.)– Borealis L.A.T. Hungária Kft.
II. Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai– YARA Hun Kft.
III. A startertrágyák típusai, jellemzőik, hatékonyságuk– Timac Agro Hu Kft.
10.00-10.20 Kávészünet
IV. A szilárd- és folyékony műtrágyák hatóanyag tartalma, az átváltás illetve összehasonlítás módja– Eurochem Agro Hungary Kft
V. Az álló kultúrák tápanyagellátása lombon keresztül – FitoHorm Kft.
VI. A különböző humin anyagok jellemzői és szerepük a növények élettani folyamataiban– Huminisz Kft.
11.50-12.40 Ebédszünet
VII. A legfontosabb növényi hormonok és szerepük a vegetáció során (csírázástól az érésig)– Malagrow Kft.
VIII. A legfontosabb aminosavak és szerepük a növények élettani folyamataiban– Pro-Feed Kft.
IX. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a nitrogén kötés -Bio-Nat Kft.
14.10-14.30 Kávészünet
X. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a tápanyagok mobilizálása– Natur Agro Hungária Kft.
XI. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a szerves anyag gazdálkodás és a talajszerkezet javítás – AGRO.bio Hungary Kft.
15543 hozzászólás
Válasz Praetor #10392. hozzászólásáraÉn nem emlékszem,hogy valamelyik előadáson is,szó lett volna az időnkénti lazítás szükségessége.
Lehet,bealudtam,mikor mondták.
Válasz Mf-es? #10391. hozzászólásáraPedig szerintem elképzelhető. Mert önmagában a direktvetés nem fog kiváló talajokat eredményezni, minden előnye ellenére. Ugyanis ha egy talaj mikrobiológiai összetevői zord körülményekhez alkalmazkodva alakultak ki, és ez a talaj amúgy is szerkezetileg hajlamos a letömörödésre, akkor a rendszeres direktvetés ellenére sem fog a süppedős-kirugózós talajszerkezet kialakulni. Így viszont időről-időre letömörödik a talaj, és így romlanak a növénytermesztési körülmények, anaerob folymatok erősödnek.
A rossz körülmények szelektálta mikrobiológiai szerkezet, az elsősorban ellenálló és túlélésre fókuszált, míg eközben nem túl produktív. Hiába javul a direktvetés következtében a körülmény, akkor sem lesz sokkal produktívabb. Ezért szükséges a talajmegújítás során a többi összetevő alkalmazása is, mint pl a komposzt/komposzttea alkalmazása, ami ha megfelelően készül, akkor oltóanyagnak számít. Ezzel sokkal produktívabb összetevőket lehet a talajba vinni, és diverzitás is jelentősen növelhető. A jó talajszerkezetet a biológia hozza létre.
Válasz szanberg #10390. hozzászólására"direktvetők állnak át a sávos művelésre hogy annak hibáit ki tudják küszöbölni és egyébként is a táblák forgóit a notilles gazdaságok is minden évben átlazították egyenes keskeny késes lazítóval, illetve néhány évente az egész területet áthúzgálták vele."
Ezt csak te látod így.
Válasz MrPoke #10389. hozzászólásáraDr. Dobos Endre docens Úrral én már találkoztam Sárbogárd környékén egy talaj eróziós szántóföldi rendezvényen, ástunk, mutatta a káros tömörödöttségeket, de a nagy kérdésre válaszolva, miszerint mi lenne a megoldás, arra az volt, hogy talán vassal nem kell hozzányúlni a talajhoz.
Ez érthető, amerikában ezért is álltak rá a direktvetésekre, viszont utóbbi időben meg a direktvetők állnak át a sávos művelésre hogy annak hibáit ki tudják küszöbölni és egyébként is a táblák forgóit a notilles gazdaságok is minden évben átlazították egyenes keskeny késes lazítóval, illetve néhány évente az egész területet áthúzgálták vele.
Az amikor mondja Endre, hogy a rendszerváltás után a nagy privatizáció eredményeként már nem agrármérnökök irányították a mezőgazdasági vállalkozásokat jórészt és mondja "vak vezet világtalant elven száll apáról fiúra úgy, hogy már az apjának sem volt...", az viszont nagyon igaz és nem csak a mg. termelőkre, hanem a "mesterekre doktorokra oktatókra" is hehe
https://youtu.be/kWh8SPCUhTs?t=1623
Gondolatok a talajművelésről.
Válasz Marti Miklós #10387. hozzászólásáraInkább a késes henger vs szárzúzón vacilálok.
front hidraulika van, tlt nincs.
Válasz Garo #10386. hozzászólásáraBiztos, de én elgondolkodnék a 2sor hullámostárcsán is. Az rt laptávolságát nem lehet elég szűkre venni pl 175re, hoy jól aprítson.
Késes henger frontra + rt alkalmas lehet zöldtrágya bedolgozására egy menetben?
Mennyire tudja összeaprítani a még zöld, lágy szárat?
Válasz petrol #10383. hozzászólásáraA talajjavítás nem 1-2 év és soha nincs vége.
Érett trágya, állandó élő gyökér(ebbe a kultúrnövény is beletartozhat), komposzt, takarónövény, komposzt tea. Nagy valószínűséggel öntözött kultúra (zöldség, stb) lehet kifizetődő.
A talajépülés nyár vége ősz folyamán jól működik. Annak nem sok értelme van, hogy betrágyázod tavasszal és nem kerül bele semmi. A takarónövények szintén ősszel működnek áldásosan.
Válasz Gazda12 #10380. hozzászólásáraA pöttinger meg a henger jó is lesz szerintem.
Válasz Berente Antal #10375. hozzászólásáraHumusztartalmat sajnos nem tudok, de nem lehet valami magas. Egyébként homoktalaj, abból is inkább a szegényesebb.
Vdénes: én kertésznek tanulok, szóval valahol el kell kezdeni. :D
Az a kérdés, hogy mit kellene vele kezdeni. Nem feltétlenül termelésre gondoltam első körben, eszembe jutott, hogy először megpróbálkoznék valamiféle talajjavítással.
Válasz Gazda12 #10380. hozzászólásáraÉn a Pöttingert választanám ebből az eszközparkból, előtte totális.
Válasz Gazda12 #10380. hozzászólásáraTúl komplikáljátok.Este műtrágyaszórás éjjel 12-15 centi mély szántás reggel 2x kombinátor délben vetés,délután hengerezés.
Válasz VDénes #10374. hozzászólásáraHárom éve kaszáló előtte rendes szántó volt... Pöttinger synkro 3030-as meg variopalos Lemken eke meg 4,5heva croskill gyűrűkkel!Rövidtárcsa tervben van de sajnos abból ősztől előbb nem lesz semmi...van V-tárcsánk esetleg!
Válasz MrPoke #10378. hozzászólásáraOFF
Ez jó volt :-))))
USB KOMPOSZT átalakító kábelt honnan rendeltek ?
Válasz Radocz #10377. hozzászólásáraLeírás mindenhez van. És akit érdekel a téma olvasta is. Csak az a baj, hogy a komposztnak, földnek, növénynek nincs internet kapcsolata és nem olvasta. Így az esetek nagy részében nem is úgy fog viselkedni ahogy az le van írva.
Most rakok össze komposztot, és ki fogom vinni a tabletet, hátha megtanulja, hogy kell viselkedni.
Válasz MrPoke #10366. hozzászólásáraVan hozzá információ itt is.
http://www.agrofutura.hu/hirek
http://www.agrofutura.hu/hirek
A Hírek végén 3. pont alatt.
"Alapanyagok
A receptúra úgy áll össze, hogy az összetevők C:N aránya 25:1 legyen. Ez biztosítja a kiegyensúlyozott thermo reakciót. Minél változatosabb biomasszát viszünk be, annál magasabb fokú lesz a mikrobiológiai diverzitás. A klasszikus receptúra: 40-50% almos trágya, 20-30% friss, zöld anyag, 10-20% barna anyag (vékony ágak, gallyak, szalma), 5-10% agyag, talaj, komposzt, 5%. Továbbá kőzetlisztek (alginit, pumicit, riolittufa, stb.) is keverhető, amivel speciális komposztok állíthatók elő."
Vagy http://talajdoktor.blogspot.hu/
http://talajdoktor.blogspot.hu/
Talán a 2015 évben írta Attila a komposztálást. Most kerestem, de nem találtam meg.
Itt az agorinformon fórumon a kezdetekben tettem fel képeket a sajátomról.
Válasz petrol #10367. hozzászólásáraHelló.
Ha kertészeti kultúrában gondolkozol van olyan ember aki ért is hozzá? Érdemes utána olvasni milyen kúltúrához milyen gép, kézi munka erő és a felvevő piac. Itt felénk nem igazán van már kézi munkaerő. Csak urak és primadonnák vannak
Válasz petrol #10367. hozzászólásáraMennyi a humusz tartalom? homok, vagy kötött?
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraMi volt benne tavaly és milyen gépek közül választhatsz?
Rövidtárcsa van? Én csak olyasmivel húznám. Attól nem lesz baj.
Válasz .Richard. #10372. hozzászólásáraIgaz. Nekünk is volt egy parcella ami csak napraforgó után egy nehéztárcsát kapott, aztán úgymaradt, kimaradt. A tél végén durván állt rajta a belvíz. Felszáradt, két sor borona, ugyanannyi kukoricát adott mint a szántott.
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáravíz maradjon, az a lényeg. szerintem max sekély tárcsa. tömörség meg a gyomok, nem akkora hátrány szerintem, mint az, hogy egy hónapig bírja,aztán elfogy a víz. akkor vége.
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraTavaly tavasszal szántottam+egyből henger, hogy majd úgyis esik...esett a lóf@szt! A kukorica jó szarul kelt benne, meg meg is csünt...
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraVetés előtti órákban gruber, aztán aznap vetés+henger...
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraJa igen van olyan opció is,hogy gruber után rögtön henger (HE-VA CC) vagy ez hülyeség?
Lenne egy kérdésem tudom ez a topic pont a szántás elhagyásáról szól és a talajélet ujraélesztéséröl,de tavasszal mit ajánlatok inkább: EKe+henger vagy inkább gruberoljam?tudom jobb ősszel de most van kilátásban egy parcella és tanakodunk,hogy mi is lenne a helyes főleg nedvesség megőrzés céljából! Vélemény?
Halihó!
Lenne egy kérdésem. Barátnőmnek van két területen összesen 1,5 ha földje Kecskemét mellett. Utóbbiból adódik, hogy nem túl jó minőségű a talaj. Szerintetek mit lenne érdemes kezdeni vele? Szántóföldi szempont kis területéből adódóan nem opció, kertészet esetleg? Vagy mindenféle keverékkel bevetni talajjavítás céljából?
Előre is köszönöm a válaszokat.
Válasz Levente2000 #10364. hozzászólásáraNyugodtan komposztáld. Az anaerob baktériumok fognak elsőnek elpusztulni a komposztálás során 2-4 nap után elmúlik az ammónia képződés.
Mikor komposztálsz akkor is szaporodnak fel anaerob baktériumok, főleg a komposztálás elején. Valamint később is vannak a komposztban, az aggregátumok belsejében. Humuszképződés lényege tömören, hogy a 2 állapot folyamatosan váltja egymást és így intenzív a baktériumok pusztulása, és ebből lesz a friss humusz.
Nyúltrágyával, még nem dolgoztam. De ne vidd túlzásba a szénforrásokat, van egy egyszerű ökölszabály. 1/3 trágya, 1/3 zöld, 1/3 szén forrás. De mivel minden trágya más biztos, hogy adagolni kell valamit a komposztba. Én a zöldet jelenleg jó leveles lucerna szénával pótolná.
Ha van lehetőséged ALKO (extractum) készítésre véletlenül sem dobj ki pénzt baktériumtrágyákra, a kettő közti különbség ég és föld.
Válasz Levente2000 #10364. hozzászólásáraEz az oldalt ismerős?
http://regagrihun.top-talk.com/forum
Onnan van egy link ami elvisz a komposztkészítéshez.
Ha van mikroszkóp a közelben, akkor érdemes lenne megnézni, hogy milyen baktérium van benne.
Levegőztetni és ismét megvizsgálni, hogy tényleg elpusztul-e ami nem jóindulatú.
De vannak itt sokan, (vagy voltak), akik ezt sokkal magasabb szinten űzik, mint én.
Válasz Kémlelő #10350. hozzászólásáraA tràgya tömören rothadt. Büdös ammòniàs. Vennék szènàt, szalmàt fakèrget ès felraknàm, rètegeznèm a rothadt tràgyàval az arànyokat betartva. Ha anaeròb baktriumok szaporodtak tùl màr a legelejèn, szabad e komposztàlni utàna az ALKO-hoz? Vagy kezdjek ùj rakàst inkàbb friss anyagbòl? Sajnàlnàm a nyùl tràgyàt kidobni...
Válasz Kémlelő #10362. hozzászólásáraIlyenért nem adunk pénzt.Hízót se veszünk a disznóvágásra.Malacot,és azt felneveljük.
Szerintem sokan más kegyszereket használunk.
http://agrobio.hu/
A teljesség igénye nélkül.
A kecskeméti cégé is nagyon jó. Most nem jut eszembe a nevük, de ....
Válasz Kémlelő #10359. hozzászólásáraMi megbeszélni való van a konferenciával kapcsolatban?Mindenki meghallgatta,és a kirakósdit fojtassa otthon,az elhangzottak alapján.
Válasz Kémlelő #10359. hozzászólásáraAz ott elhangzottak kb. 80%-áról valamilyen formában volt már itt szó, vagy épp Netparaszt előadásain.
Válasz Mf-es? #10358. hozzászólására10 órától 16 óráig talajmegújításról szól az előadás.
Ha úgy gondolod, hogy nincs rá érdeklődés felőlem le is törölheted.
Ez a topik úgy lett szr, ahogy van.
A talajegészség konferencián elhangzottakat megbeszélte valaki a másikkal? Szerintem nem nagyon. (vagy elkerülte a figyelmem).
Válasz Kémlelő #10357. hozzászólásáraAkkor töröljem,a tied?
Válasz Mf-es? #10356. hozzászólásáraSzerintem meg nincs értelme.
A Talajmenti Agy vagy a saját oldaladon több hasznát látjuk sokkal.
Válasz Netparaszt #10353. hozzászólásáraIgen.
Válasz Radocz #10352. hozzászólásáraNyilván mindenki másra figyel. Meg én olyan vagyok hogy a hibákat hamar kiszúrom, és mivel nem a talajmegújítás és a No-till a szakterületem, a számokkal viszont nem lehet vitatkozni.
Egyébként az egészet elolvastam.
Kis gondolatébresztő...
Válasz Kémlelő #10349. hozzászólására Ilyeneket megoszthatok én is itt?
Válasz Tomszi #10351. hozzászólásáraÉrdekes, hogy mindenki másra figyel egy cikk olvasásakor.
Én részt vettem ezen az eseményen. El is olvastam a cikket.
Saját területemen (2,8 ha) alkalmazom is.
Épp ezért elmegyek február 16 -án Gödöllőre a szakmai napra.
Endypapa Te jössz-e?
Egy talajmegújítós cikk.
A tartalma számszaki szempontból vitatható.
A cikk bevezetőjében azt írja hogy több mint 100 millió hektáron zajló agrárforradalom. Ez még betudható figyelemfelkeltésnek.
Később leírja hogy az USA szántóterületének 45%-án folytattak No-till művelést. Nyilvános adatok szerint az USA szántóterülete úgy 370 millió ha, ennek 45%-a 166 millió ha, de vehetjük akár 160-nak is.
Majd azt írja hogy a Világban 160 millió ha-on folytatnak No-till művelést.
Szóval a tisztelt cikkíró vagy hadilábon áll a számtannal, vagy az olvasókat nézi hülyének.
https://24.hu/kozelet/2017/12/03/igy-neznek-ki-a-foldek-amelyeket-nem-szantanak/
Válasz Levente2000 #10340. hozzászólásáraHogyan akarod?
A komposztba bele teheted, ha azután TEÁ-nak megfőzöd.
Találkozzunk Gödöllőn!
MEGHÍVÓ Pest Megyei Tápanyag- gazdálkodási TANÁCSKOZÁSRA
Gödöllő
2018.01.29.Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete
A Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete tisztelettel meghívja Önt
„II. Pest megyei Szakmai nap a Tápanyag gazdálkodásról”
című szemináriumára
A tanácskozás Helyszíne és időpontja:
2018.02.15. (Csütörtök )
Szent István Egyetem I. előadóterem ( Főépület)
GÖDÖLLŐ, Páter Károly út 1.
AGRO.bio logó
Program
8.00-8.25 Regisztráció
8.25-8.30 Megnyitó Erdész Ferenc elnök M.N.M.N.Kamara Pest Megy. Szerv. 8.30-16.00 Szakmai előadások:
I. A különböző nitrogénműtrágya típusok jellemzése (ammónium nitrát, folyékony ammónia, karbamid stb.)– Borealis L.A.T. Hungária Kft.
II. Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai– YARA Hun Kft.
III. A startertrágyák típusai, jellemzőik, hatékonyságuk– Timac Agro Hu Kft.
10.00-10.20 Kávészünet
IV. A szilárd- és folyékony műtrágyák hatóanyag tartalma, az átváltás illetve összehasonlítás módja– Eurochem Agro Hungary Kft
V. Az álló kultúrák tápanyagellátása lombon keresztül – FitoHorm Kft.
VI. A különböző humin anyagok jellemzői és szerepük a növények élettani folyamataiban– Huminisz Kft.
11.50-12.40 Ebédszünet
VII. A legfontosabb növényi hormonok és szerepük a vegetáció során (csírázástól az érésig)– Malagrow Kft.
VIII. A legfontosabb aminosavak és szerepük a növények élettani folyamataiban– Pro-Feed Kft.
IX. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a nitrogén kötés -Bio-Nat Kft.
14.10-14.30 Kávészünet
X. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a tápanyagok mobilizálása– Natur Agro Hungária Kft.
XI. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a szerves anyag gazdálkodás és a talajszerkezet javítás – AGRO.bio Hungary Kft.
16.00-16.30 Kérdések, konzultáció
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
http://agrobio.hu/hirek/meghivo-pest-megyei-tapanyag-gazdalkodasi-tanacskozasra/
Válasz Gergo55 #10341. hozzászólásáraGratulálunk neki!
Válasz .Norbert #10346. hozzászólására17-nél lemarad az Mtz fele...
Oszt ha ennek a felének a járószerkezethez van köze...
Válasz csoppika #10344. hozzászólásáraAnnál jobb minél gyorsabban mész
10 km/h felett már szépen dolgozik, ma olyan 15-17 km/h körül járattuk 
Válasz .Norbert #10342. hozzászólására
Válasz .Norbert #10342. hozzászólásáraMekkora a szükséges munkasebesség?