Itt régen lóval szántottak. Most kell alsó hangon 50le egy ekefejre, lazító késre.
Katasztrófa mennyire terméketlenek a talajok.
Nem értem miért gondolod, hogy kell sok vasdarab. Persze mindenki végig megy az evulúción és összevásárol mindent mire eljut oda, hogy elég egy vetőgép, lazító, tárcsa, aprító henger, permetező.
Ezzel minden is megoldható. Persze ha el van engedve a kukorica.
Válasz MrPoke #15742. hozzászólására4 falu tszcséjében volt 1 lazító( az eredeti alkatrészek nemkoptak le róla), grúbert itt a környéken 2006ig senki nemlátot.
Onnan tudom mert a cégnél ahol dolgoztam énvoltam az első aki kipróbàlhatta.
És olyan tudatlanok voltunk , hogy a megyében szerintem kevés helyen termeltek és termelnek olyan szinvonalon és eredménnyel mint nálunk.
Ez most is ígyvan.
Az biztos hogy ennyi flancos vasdarab nemvolt mint most.
Egyre kevesesebben szántunk, és csak akkor ha elkerülhetetlen.(legalábbis én)
Ez a notill mintill nálunk nemműködik.
Lehet jó a földnek, de itt a megélhetésről van szó.
Volna többszáz hektárom énis lesz@rnam ha elmenne 50-100ha, de nincs.
Válasz rtamas1976 #15741. hozzászólásáraLazító már régen is volt, húzták is, persze nem azzal csináltak mindent. Vibrolaz nem 30 éves, inkább az 50-hez közelít, volt ilyen szárnyas lazitobis, az IH lazító meg a 80-as években jelent meg. Nálunk a tsz az IH lazító óta azt húzta az őszi vetések alá, silo, borsó, szója, lobab, napraforgó, vöröshere után.
Gyerekkoromban találkoztam ilyennel apai nagymamámék kertjében. Elég jó föld volt, de ahová kiterítették az elbontott csűr vályogját, ott sokkal-sokkal szebb, több lett a gülbaba.
Az agyag kolloidja a kulcs ebben.
Válasz rtamas1976 #15741. hozzászólásáraFelénk abban az időben volt éves szinten 450-550mm csapadék. Idén meg 180 ha volt. Ezért sem működnek a régi módszerek. A tsz öt év alatt minden földjét megszórta szervestrágyával, és a műtrágyával sem spórolt, szárazabb években még a legelőt is locsolta. Volt víz a csatornákban, volt talajvíz. Más idők voltak.
Válasz MrPoke #15738. hozzászólásáraAkkor én erre kérdezek valamit!
Anno 20-30éve nemvolt lazító, gruber és más úrihuncutság. Augusztus végén, szeptemberben kiszántottunk mindent amit lehetett.
Voltmikor félbemaradt a szántás a táblán.
Majd befejeztük október végefelé.
Ami kivolt szántva aug. szep.ben abban volt 7t tavaszárpa, ami kései szántásvolt az 4t.
Én nemfeltétlenül a a talajmunkàk kivitelezésére vezetném vissza a talajállapotot, hanem a megfelelő időzítésre és az okszerű nem mindenáron rombolásra.
A talaj nemművelése olyan előnnyel jár, hogy mindegy mikor nemműveled.
Viszont az eredmények csúfos véggel zárnak felènk. Akik netán megpróbálják a direktvetést, szinte kivétel nélkül következő évben lazítanak vagy szántanak.
Válasz MrPoke #15738. hozzászólásáraNyáron mikor aszály van akkor gondolkodnak sokan, hogy máshogy kéne csinálni, aztán ősszel mikor meg leesik az ami nyáron nem, akkor meg szántanak, jó mélyen, ha lehet 2 traktor húz egy ekét. Majd tavasszal porba vetés és nyáron pedig fejvakarás szintén, hogy nem éri meg, és rossz a növényre ránézni, majd kezdődik minden elölről.
Sajnos vannak sokan akik a berögződött szokásokat nem tudják abbahagyni. Mint a cigi, káros az egészségre, viszont valakinek olyan jól áll, hogy nem akarja abbahagyni.
De nincs értelme megérteni mert megfájdul csak az ember feje. A lényeg, csökkenteni kell a talajmunkát évről évre. Aztán valami lesz.
Persze ez fura azoknak akik már belehajszolták magukat egy termelési versenybe. itt egyszerű mivel régen sem volt több a kukorica termése mint 8t, gabona meg 4t körül megállt....
Ez vár most az ország többi részére szép lassan. És utána lehet mások is elkezdenek gondolkodni...
Válasz MrPoke #15734. hozzászólásáraIlyen szinten nem vagyok tájékozott, de azt írtam, hogy a növényeknek is arra van szükségük a talajban mint a gilisztáknak, szerves anyagokra és vízre. A szerves anyagok a talajélethez kellenek, amik jobb feltételeket teremtenek a megfelelő vízháztartáshoz, tápanyagfelvételhez és gyökérlégzéshez. Hidrokultúrában nyilván más a helyzet, mert nincs talaj és a gyökérzet közvetlenül kapja a vízben oldott tápanyagot.
A másik dolog meg, hogy bizonyos szerves anyagok (biostimulátorok pl. Amalgerol) növelik a növények hajszálgyökerein levő gombák mennyiségét (a hatásmechanizmust nem ismerem) ezáltal lehetővé teszik a nagyobb mennyiségű és gyorsabb tápanyagfelvételt a gyökérzeten. Ez az amiről te írsz. De ez egy komplex rendszer, és a talajállapot (ph, nedvesség, levegősség) jelentősen befolyásolja.
A növények életfolyamataihoz a szénen, hidrogénen és oxigénen kívül szükség van még nitrogénre, kénre, foszforra, kalciumra, káliumra és magnéziumra, de kisebb mennyiségben a periódusos rendszer számos más elemére is.
Válasz Sanyiii70 #15730. hozzászólásáraSzerintem tudja. Van nekem elbontott tanyahelyem, ami nem ganés, mégis 10 év után is meglátszik a fél hold, hol volt 100 évig pihent a föld.
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraNincs itt zavar az erőben. Annyi hogy 3x annyit akarunk a földön termelni, mint amire teremtődött. Viszont idén a saját 3 évente ganézott földjeim 0 műtrágyával, fognak egy minimális őszi termést hozni, a béreltek meg nem.
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraÈn buta falusi suttyó, úgygondolom, azért kellenek az élőszervezetek mert a külömböző kémiai folyamatokat amivel felvehetővé vállik a tápanyag a természet koordinálja.
A tápoldatos termesztésnél ez színtita vegyiúton történik.
A tàpoldatot neúgyképzeld el mint pl npk3x15
Egy kis köcsög a fólia sarkában kutyulja vízzel és önti a paradicsom alá.(nőjélb@zmeg)
A te npkád 20000ft/q
Az övéké 100000ft/q
Vagy kitudja mennyi?
Válasz termelo #15724. hozzászólásáraAkkor minek kellenek a gombák és baktériumok amik átalakítják a műtrágyát a növények által felvehető szervessé?
Zavart érzek az erőben...
"A földigiliszta magányos állat. A talajban alakítja ki folyosórendszerét, a talajt gyakorlatilag átforgatja, ezért is van nagy jelentősége a talaj szerkezet kialakításában."
Apám mindig azt mondta mindig, hogy a gilisztás föld jó föld.
De szerintem ő csak a "talajerő" (a szerves tápanyag) szempontjából értette. Egy gilisztás talaj is lehet gyomos, vagy eketalpas, stb.
Az a példa, hogy a dűlőútban több giliszta volt, mint a mellette lévő művelt földben azért félrevezető, mert, ha a dűlőt nem taposnák folyamatosan, a gliszták mukájának hatására az is fellazulna egy idő múlva.
Nekem a fokhagymaszedés kezdetén (amikor még sáros volt) teli volt a talaj gilisztával. Pedig szántott, boronált, sorművelt terület volt.
Aztán ahogy melegedett az idő és száradt, eltűntek a felső 10-15 centiből.
Gondolom nem párologtak el...
"
2337 megtekintés 2023. okt. 30.
"1. Ismerd az adottságaid
2. Ne bolygasd a talajt
3. Takard a talajt
4. Növeld a sokféleséget
5. Legyen élő gyökér
6. Integráld az állattartást"
Válasz trikolor5 #15700. hozzászólásáraIgen a glifo írtja a bacikat.
Mint ahogy minden gyomírtó.
A bacik szinbíózisban vannak a növényekkel, ha azok elpusztulnak akkor a bacik is. Ennyi.....
De jön az új totális, ami nem bontja le a szárat úgy mint a glyfo. Sajnos még 2 év de kíváncsi vagyok.
Válasz eperkacs #15712. hozzászólásáraHa nincsen sár, akkor Cultust mehet. Ha nyers lesz, akkor Discripper.
Kolléga meg a condiscet húzza, amíg nem nyers hengerrel, utána a nélkül.
Illetve, van ez az Agrotom Apsp RS3 Gruber, a 270 ferga azzal dolgozik.az gumi tömörítős, egész sokáig elmegy a nyersben is.
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraNekem a búza között is nő gomba, meg a hántott tarlón is. Gondolom akkor talajban is lehet élet. Giliszta is van. Pedig semmi tmmg, csupán okszerűen próbálunk művelni, nem pedig szokásból.
Feketére nincsen művelve, mulcsos a technológia. Lazítani is csak időnként szoktam, mikor előtte ősszel mondjuk széjjel tapostuk a kései kukorica betakarításkor a pályát, de azt is csak egyenes késekkel, nem felforgatva.
Szerintem nyáron lehet kibánni legjobban a dolgokkal, ha akkor nagyon fél van májalva a pálya, utána kiszárad és ohne mikrobiológia.
Nekem mondjuk javarészt őszi betakarítású kultúrák vannak, pl kukorica után is egy sor vakaró a tarlóra, tavasszal meg egy sor magágy készítő. Így nincsen sokat bantva a talaj.
Természetesen ez nem tmmg, csupán forgatás nélküli rendszer.
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraTalajfüggő. A giliszták, ha nem voltak a következő évben megjelennek. Gombák (a látható részük) kicsit lassabban, de kb 2 év. A mikroszkópos vizsgálatok mellett talaj szekvenálásos vizsgálatok is vannak. Ha Kökényre gondolsz, egy ideje nem tagja az egyesületnek.
Válasz Kémlelő #15704. hozzászólásáraGiliszták vannak. Azok a jobb szándékú szántott területeken is előfordulnak. 6-8 éve még volt itt-ott számlálás. Nyilván az is jelent valamit, de nem ez van a figyelem középpontjában.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólására"Kitaláltuk, hogy tartsunk egy giliszta szedő versenyt. Augusztus utolsó hétvége volt a tervezett időpont, de a csapadék hiány és egyéb okok miatt egy későbbi időpontban kerül megszerezésre."
(megszervezésre)
A TMG tagok közül van valakinek olyan területe, ahol megjelentek a giliszták?
https://youtu.be/pS0GXeDJTCo?si=ZUM9iyWJJJ_o3XDG
Glifós résznél nagyon jól mondja az ipse, glifó az új DDT. Illetve a talajbacikat is írtja, tehát már a talajegészség/talajmegújítás eszméje is sérül.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólásáraAhogy a Radócz kolléga írta.
A vetésforgó közzé max 4-5évente tudnák takarónövényt betenni. Most tudtamvolna a repce után de közben bejött a mák a vetésforgóba. Ha lesszra alkalmam biztos berakok valamit.Egy búza kukorica napraforgó közé hamarabb tudnák.
De tök repce búza napraforgó kukorica most bejött még a mák is. Ebbe nehéz berakni.
Jólenne tudom de kevés a terület. Ezt kell maximálisan kihasználni.
Tisztelem a munkád minden elismerésem!
Kevés jó embeber van aki megosztja a tapasztalatait!
16448 hozzászólás
Válasz rtamas1976 #15746. hozzászólásáraSzerencsétek van, hogy felétek a talajpusztulás jelei nem jelentkeztek.
Itt régen lóval szántottak. Most kell alsó hangon 50le egy ekefejre, lazító késre.
Katasztrófa mennyire terméketlenek a talajok.
Nem értem miért gondolod, hogy kell sok vasdarab. Persze mindenki végig megy az evulúción és összevásárol mindent mire eljut oda, hogy elég egy vetőgép, lazító, tárcsa, aprító henger, permetező.
Ezzel minden is megoldható. Persze ha el van engedve a kukorica.
Válasz Rabó001 #15745. hozzászólásáraNálunk az ih eke és könnyűtárcsa, ennyivolt.
1db nehéztárcsa volt a 8- 9000ha ra.
Válasz MrPoke #15742. hozzászólására4 falu tszcséjében volt 1 lazító( az eredeti alkatrészek nemkoptak le róla), grúbert itt a környéken 2006ig senki nemlátot.
Onnan tudom mert a cégnél ahol dolgoztam énvoltam az első aki kipróbàlhatta.
És olyan tudatlanok voltunk , hogy a megyében szerintem kevés helyen termeltek és termelnek olyan szinvonalon és eredménnyel mint nálunk.
Ez most is ígyvan.
Az biztos hogy ennyi flancos vasdarab nemvolt mint most.
Egyre kevesesebben szántunk, és csak akkor ha elkerülhetetlen.(legalábbis én)
Ez a notill mintill nálunk nemműködik.
Lehet jó a földnek, de itt a megélhetésről van szó.
Volna többszáz hektárom énis lesz@rnam ha elmenne 50-100ha, de nincs.
Válasz rtamas1976 #15741. hozzászólásáraLazító már régen is volt, húzták is, persze nem azzal csináltak mindent. Vibrolaz nem 30 éves, inkább az 50-hez közelít, volt ilyen szárnyas lazitobis, az IH lazító meg a 80-as években jelent meg. Nálunk a tsz az IH lazító óta azt húzta az őszi vetések alá, silo, borsó, szója, lobab, napraforgó, vöröshere után.
Válasz mtz1221 #15731. hozzászólásáraNem lehet, hogy egy laza szerkezetű talajról, pl. homokról van szó, amit javított a vályog agyagtartalma?
Gyerekkoromban találkoztam ilyennel apai nagymamámék kertjében. Elég jó föld volt, de ahová kiterítették az elbontott csűr vályogját, ott sokkal-sokkal szebb, több lett a gülbaba.
Az agyag kolloidja a kulcs ebben.
Válasz rtamas1976 #15741. hozzászólásáraFelénk abban az időben volt éves szinten 450-550mm csapadék. Idén meg 180 ha volt. Ezért sem működnek a régi módszerek. A tsz öt év alatt minden földjét megszórta szervestrágyával, és a műtrágyával sem spórolt, szárazabb években még a legelőt is locsolta. Volt víz a csatornákban, volt talajvíz. Más idők voltak.
Válasz rtamas1976 #15741. hozzászólására20-30 éve ért véget a TSZ, volt gruber volt lazító.
Akkor húzta mindenki a vibrolazt mert már akkor is belátták a nagy cégek.
Csak azután minden is szét lett verve, és tudatlanság lett....
Válasz MrPoke #15738. hozzászólásáraAkkor én erre kérdezek valamit!
Anno 20-30éve nemvolt lazító, gruber és más úrihuncutság. Augusztus végén, szeptemberben kiszántottunk mindent amit lehetett.
Voltmikor félbemaradt a szántás a táblán.
Majd befejeztük október végefelé.
Ami kivolt szántva aug. szep.ben abban volt 7t tavaszárpa, ami kései szántásvolt az 4t.
Én nemfeltétlenül a a talajmunkàk kivitelezésére vezetném vissza a talajállapotot, hanem a megfelelő időzítésre és az okszerű nem mindenáron rombolásra.
A talaj nemművelése olyan előnnyel jár, hogy mindegy mikor nemműveled.
Viszont az eredmények csúfos véggel zárnak felènk. Akik netán megpróbálják a direktvetést, szinte kivétel nélkül következő évben lazítanak vagy szántanak.
Válasz MrPoke #15738. hozzászólásáraNeked mennyire sikerült csökkenteni a talajmunkát?
A barázda betyárét ismerem.
Neked mi a vetés forgód?
Válasz MrPoke #15738. hozzászólásáraNyáron mikor aszály van akkor gondolkodnak sokan, hogy máshogy kéne csinálni, aztán ősszel mikor meg leesik az ami nyáron nem, akkor meg szántanak, jó mélyen, ha lehet 2 traktor húz egy ekét. Majd tavasszal porba vetés és nyáron pedig fejvakarás szintén, hogy nem éri meg, és rossz a növényre ránézni, majd kezdődik minden elölről.
Sajnos vannak sokan akik a berögződött szokásokat nem tudják abbahagyni. Mint a cigi, káros az egészségre, viszont valakinek olyan jól áll, hogy nem akarja abbahagyni.
Válasz Sanyiii70 #15736. hozzászólásáraEz nem így van, cukrokat, aminósavakat stb... Oda vissza játék ez.
De nincs értelme megérteni mert megfájdul csak az ember feje. A lényeg, csökkenteni kell a talajmunkát évről évre. Aztán valami lesz.
Persze ez fura azoknak akik már belehajszolták magukat egy termelési versenybe. itt egyszerű mivel régen sem volt több a kukorica termése mint 8t, gabona meg 4t körül megállt....
Ez vár most az ország többi részére szép lassan. És utána lehet mások is elkezdenek gondolkodni...
Válasz rtamas1976 #15728. hozzászólására
Válasz MrPoke #15734. hozzászólásáraA növényektől csak a szenet kapják amit azok a levegőből fotoszintetizálnak.
Válasz MrPoke #15734. hozzászólásáraIlyen szinten nem vagyok tájékozott, de azt írtam, hogy a növényeknek is arra van szükségük a talajban mint a gilisztáknak, szerves anyagokra és vízre. A szerves anyagok a talajélethez kellenek, amik jobb feltételeket teremtenek a megfelelő vízháztartáshoz, tápanyagfelvételhez és gyökérlégzéshez. Hidrokultúrában nyilván más a helyzet, mert nincs talaj és a gyökérzet közvetlenül kapja a vízben oldott tápanyagot.
A másik dolog meg, hogy bizonyos szerves anyagok (biostimulátorok pl. Amalgerol) növelik a növények hajszálgyökerein levő gombák mennyiségét (a hatásmechanizmust nem ismerem) ezáltal lehetővé teszik a nagyobb mennyiségű és gyorsabb tápanyagfelvételt a gyökérzeten. Ez az amiről te írsz. De ez egy komplex rendszer, és a talajállapot (ph, nedvesség, levegősség) jelentősen befolyásolja.
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáragombák és baktériumok, egyselytűek stb... nagy része nem a szerves anyagból élnek. hanem a növények táplálják őket.
Elég bonyolult a táplálkozási kör. Nagy részt nem is értik pontosan.
Válasz MrPoke #15722. hozzászólásáraKezdek rájönni miért jobb csendben maradni
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraA tápanyagok olyan elemek, amelyeket a növény elsősorban szervetlen ionok alakjában, a talajból vesz fel.
TEHÁT NEM SZERVES ANYAGOK
A növények életfolyamataihoz a szénen, hidrogénen és oxigénen kívül szükség van még nitrogénre, kénre, foszforra, kalciumra, káliumra és magnéziumra, de kisebb mennyiségben a periódusos rendszer számos más elemére is.
https://mezohir.hu/2023/03/31/agrar-talaj-tapanyag-asszimilacio-gyoker-mezogazdasag/
Válasz Sanyiii70 #15730. hozzászólásáraSzerintem tudja. Van nekem elbontott tanyahelyem, ami nem ganés, mégis 10 év után is meglátszik a fél hold, hol volt 100 évig pihent a föld.
Válasz mtz1221 #15729. hozzászólásáraA kolléga aki azt állította hogy nem kellenek szerves tápanyagok a talajba ezt tudja?
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraNincs itt zavar az erőben. Annyi hogy 3x annyit akarunk a földön termelni, mint amire teremtődött. Viszont idén a saját 3 évente ganézott földjeim 0 műtrágyával, fognak egy minimális őszi termést hozni, a béreltek meg nem.
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraÈn buta falusi suttyó, úgygondolom, azért kellenek az élőszervezetek mert a külömböző kémiai folyamatokat amivel felvehetővé vállik a tápanyag a természet koordinálja.
A tápoldatos termesztésnél ez színtita vegyiúton történik.
A tàpoldatot neúgyképzeld el mint pl npk3x15
Egy kis köcsög a fólia sarkában kutyulja vízzel és önti a paradicsom alá.(nőjélb@zmeg)
A te npkád 20000ft/q
Az övéké 100000ft/q
Vagy kitudja mennyi?
Válasz mtz1221 #15725. hozzászólásáraMaradt is, és több furikkal kiöntöttem már!!!
Válasz termelo #15724. hozzászólásáraAkkor minek kellenek a gombák és baktériumok amik átalakítják a műtrágyát a növények által felvehető szervessé?
Zavart érzek az erőben...
Válasz rtamas1976 #15721. hozzászólásáraHangyák azért maradtak.
Válasz Sanyiii70 #15723. hozzászólásáraNem mert egyáltalán nem kell szerves anyag, lásd pl. különböző hidroponikus rendszerek.
Válasz MrPoke #15722. hozzászólásáraMert a növényeknek nem az kell???
Válasz Kémlelő #15720. hozzászólásáraHonnan tudod, hogy az a talaj jó ha van benne giliszta?
Semmit nem jelent.... Csak, hogy van nedvesség és szervesanyag. Más nem kell neki.
Válasz Sanyiii70 #15719. hozzászólásáraGyerekkoromba volam gilisztás.
Pedig bűnrossz gyerek voltam!
A giliszták elmúltak de szépnagymarha ember lettem.
Válasz MrPoke #15661. hozzászólásáraKeress már nekem rossz talajban gilisztát!
Szerintem most tévedsz.
Lehetne, de én még nem találtam.
https://www.kertportal.hu/kerti-segitok-mindent-a-foldigilisztakrol/?srsltid=AfmBOoqy-Ra0BlVLcsHBLPHt69L4QBDVpgUD7UHpo6jIyKM0RAbspy73
https://www.kertportal.hu/kerti-segitok-mindent-a-foldigilisztakrol/?srsltid=AfmBOoqy-Ra0BlVLcsHBLPHt69L4QBDVpgUD7UHpo6jIyKM0RAbspy73
"A földigiliszta magányos állat. A talajban alakítja ki folyosórendszerét, a talajt gyakorlatilag átforgatja, ezért is van nagy jelentősége a talaj szerkezet kialakításában."
A giliszta témához.
Apám mindig azt mondta mindig, hogy a gilisztás föld jó föld.
De szerintem ő csak a "talajerő" (a szerves tápanyag) szempontjából értette. Egy gilisztás talaj is lehet gyomos, vagy eketalpas, stb.
Az a példa, hogy a dűlőútban több giliszta volt, mint a mellette lévő művelt földben azért félrevezető, mert, ha a dűlőt nem taposnák folyamatosan, a gliszták mukájának hatására az is fellazulna egy idő múlva.
Nekem a fokhagymaszedés kezdetén (amikor még sáros volt) teli volt a talaj gilisztával. Pedig szántott, boronált, sorművelt terület volt.
Aztán ahogy melegedett az idő és száradt, eltűntek a felső 10-15 centiből.
Gondolom nem párologtak el...
Válasz Berente Antal #15710. hozzászólására"szekvenálásos vizsgálat"
Rákerestem de nem lettem sokkal okosabb.
Segítenél ez alatt a vizsgálat alatt mit ért egy átlagos TMG tag?
Pl Reto?
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraEzt a hat alapelvet hány fő tartja be a TMG egyesületből?
"
2337 megtekintés 2023. okt. 30.
"1. Ismerd az adottságaid
2. Ne bolygasd a talajt
3. Takard a talajt
4. Növeld a sokféleséget
5. Legyen élő gyökér
6. Integráld az állattartást"
Válasz Berente Antal #15710. hozzászólásáraSaját területedből vett minta mikroszkopikus képét tedd már fel, amin látható a gomba fonal!
Nekem még nincs ilyenem.
Válasz trikolor5 #15700. hozzászólásáraIgen a glifo írtja a bacikat.
Mint ahogy minden gyomírtó.
A bacik szinbíózisban vannak a növényekkel, ha azok elpusztulnak akkor a bacik is. Ennyi.....
De jön az új totális, ami nem bontja le a szárat úgy mint a glyfo. Sajnos még 2 év de kíváncsi vagyok.
Válasz eperkacs #15712. hozzászólásáraHa nincsen sár, akkor Cultust mehet. Ha nyers lesz, akkor Discripper.
Kolléga meg a condiscet húzza, amíg nem nyers hengerrel, utána a nélkül.
Illetve, van ez az Agrotom Apsp RS3 Gruber, a 270 ferga azzal dolgozik.az gumi tömörítős, egész sokáig elmegy a nyersben is.
Idén 180q nem lesz termés, az a helyzet....
Válasz szanberg #15711. hozzászólásáraKukára" ősszel elő kukázod a cultuszt vagy mit ádsz nékije je jeee. !?:)
Tény LEG hol vannak a 180 mázsás kukáid" kukába már az a technológia!?is?:))
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraNekem a búza között is nő gomba, meg a hántott tarlón is. Gondolom akkor talajban is lehet élet. Giliszta is van. Pedig semmi tmmg, csupán okszerűen próbálunk művelni, nem pedig szokásból.
Feketére nincsen művelve, mulcsos a technológia. Lazítani is csak időnként szoktam, mikor előtte ősszel mondjuk széjjel tapostuk a kései kukorica betakarításkor a pályát, de azt is csak egyenes késekkel, nem felforgatva.
Szerintem nyáron lehet kibánni legjobban a dolgokkal, ha akkor nagyon fél van májalva a pálya, utána kiszárad és ohne mikrobiológia.
Nekem mondjuk javarészt őszi betakarítású kultúrák vannak, pl kukorica után is egy sor vakaró a tarlóra, tavasszal meg egy sor magágy készítő. Így nincsen sokat bantva a talaj.
Természetesen ez nem tmmg, csupán forgatás nélküli rendszer.
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraTalajfüggő. A giliszták, ha nem voltak a következő évben megjelennek. Gombák (a látható részük) kicsit lassabban, de kb 2 év. A mikroszkópos vizsgálatok mellett talaj szekvenálásos vizsgálatok is vannak. Ha Kökényre gondolsz, egy ideje nem tagja az egyesületnek.
Válasz Berente Antal #15708. hozzászólásáraAki betartja az alapelveket mennyi idő után lesz gomba és giliszta a talajban?
A gombát hogy vizsgáljátok?
K Attila veletek van még?
Válasz Kémlelő #15707. hozzászólásáraHa ezekhez sikerül közel kerülni hamarosan az eredmények sem maradnak el.
Válasz Berente Antal #15706. hozzászólásáraMi van a figyelem kötéppontjában?
A talajélet, a nyereség, stb?
Válasz Kémlelő #15704. hozzászólásáraGiliszták vannak. Azok a jobb szándékú szántott területeken is előfordulnak. 6-8 éve még volt itt-ott számlálás. Nyilván az is jelent valamit, de nem ez van a figyelem középpontjában.
Válasz Kémlelő #15704. hozzászólásáraKezdetek elég kukacosak lenni.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólására"Kitaláltuk, hogy tartsunk egy giliszta szedő versenyt. Augusztus utolsó hétvége volt a tervezett időpont, de a csapadék hiány és egyéb okok miatt egy későbbi időpontban kerül megszerezésre."
(megszervezésre)
A TMG tagok közül van valakinek olyan területe, ahol megjelentek a giliszták?
Ott lesz-e giliszta számlálás?
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-08-21 15:42:54
Válasz trikolor5 #15700. hozzászólásáraÉs mi az ami nincs karos hatással a baktériumokra?
Válasz rtamas1976 #15696. hozzászólásáraTanulni szeretnél, és úgy kezded, hogy ami nélkül nem megy nem fogok bele.
Akkor most nem hagyod, hogy tanítsanak?
F Lajosnál lesz egy giliszta számlálással egybe kötött beszélgetés.
Ha érdekel, megadom a számát.
https://youtu.be/pS0GXeDJTCo?si=ZUM9iyWJJJ_o3XDG
Glifós résznél nagyon jól mondja az ipse, glifó az új DDT. Illetve a talajbacikat is írtja, tehát már a talajegészség/talajmegújítás eszméje is sérül.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólásáraAhogy a Radócz kolléga írta.
A vetésforgó közzé max 4-5évente tudnák takarónövényt betenni. Most tudtamvolna a repce után de közben bejött a mák a vetésforgóba. Ha lesszra alkalmam biztos berakok valamit.Egy búza kukorica napraforgó közé hamarabb tudnák.
De tök repce búza napraforgó kukorica most bejött még a mák is. Ebbe nehéz berakni.
Jólenne tudom de kevés a terület. Ezt kell maximálisan kihasználni.
Tisztelem a munkád minden elismerésem!
Kevés jó embeber van aki megosztja a tapasztalatait!