Válasz jani62 #3522. hozzászólásáraPróbáltam megkeresni az úriember elérhetőségét, de sajnos nem találom.
Azt tudom, hogy Kecskemétről rendeltük, házhoz is szállították.
Válasz csoppika #3516. hozzászólásáraHát ezt még olvasni is rossz! Felénk a kutyákkal nem sok gond van, de a sakál az egyre jobban jelentkezik sajnos. Kb 1 km re van 1 juhászat pár száz darbbal. De a legelőn rendszeresen találok bárányokat, de csak kicsiket. Nálam a marhákat a lóvak azért jól megvédik, amikor kutya ment be azt is nekem kellett végül elásni, a 2 ló azért rendben tart minden idegent, de még embert is! Benn a tanyán ami van kutya az meg semmit nem bánt, baromfit sem. Viszont mindet ki hajt! Plusszba villanypásztor van a kerités aljánál 2 sorban körbe.
Válasz Jago #3515. hozzászólásáraTudom mivel jár... Apámék lurkó koromban csinálták. Először disznók. Aztán tehenek, tizenpár db. Mellette 150birka. A tehenezésnek az vetett véget, hogy 1 évet túlhaladta a tejpénz tartozás....
A bariknál meg az, hogy egy éjjel bement egy óriás snauzer (a haverja egy jagd meg kintről heccelte), oszt addig hajtotta marta míg maradt 60 öreg meg sánta...amelyik nem tudott futni(így nem taposta össze egymást)
Anyámék fél4től este 10ig nyomták aaz ipart... Én meg esténként mentem birkákat őrizni, nyáron meg reggelente is...
Válasz mocsok14 #3514. hozzászólásáraVolt már régebben is pár db, de mostanra jutottam el oda hogy a takarmány szükségletem kényelmesen engedi hogy idővel 100 anyáig fel tudjam tornázni a létszámot. A marhák nem minden területet tudnak jól hasznositani, igy marad a birkáknak is legelő, meg azért a több lábon állás az hasznos lehet még. Vannak húsmarhák, vannak magyartarka fejősek, vannak disznók hizlalásra is meg választási malacozni is külön, kacsákat nevelünk-tömünk konyha készre elö állitva. Igy már a birkázás csak a hab a tortán! Nálunk egységben az erő(család)! Mindenkinek megvan a feladata, de azért rengeteget kell dolgoznunk hogy minden el legyen jól látva.
Válasz Jago #3509. hozzászólásáraÉn az Ill de francet tenném rájuk, szaporább és mutatósabb. Tápot meg ne számolgasd, én kevertem zabbal meg kukoricával és mindig legen előttük
Válasz Jago #3509. hozzászólására A kos amiben gondolkozol azok jok
Általába ez vitás mert sokan mondják
Hogy az il de franc nál sok a nehéz ellés nekem volt il de franc nagy barik születek de nem volt vele semmi gondom
Most jellenleg merino kosom van 12 anyábol 6 ikres volt meg most van 6 honapos serolin kosom 2 db majd ezek re leszek én kiváncsi
A bárányt én kukival zabal illetve purina tápal hizlalom 12 ezer 1 mázsa kb
Nekem 16 db báránynál elég volt 1 mázsa
Purina ez ott van folyamat elötük meg a lucerna széna
Sziasztok! Segitségre lenne szükségem. Birkázásra is adta a fejem, jelenleg csak 18 db anya, de szándékozok még 30-40db-t venni, de még csak most szóltam az instruktornak hogy regisztrálni kéne ezeket. Jelenleg merinó illetve merinó és texel keresztezett anyák vannak, kost kéne vennem. Milyen fajtát javasolnátok? Én charollais vagy Il de franceban gondolkodom. A bárányokat amik lesznek értékesiteni akarom majd, tápot menyit számoljak majd bárányonként? Milyen árban vannak a bárány tápok? Anyákat az év nagy részében legelőn szeretném tartani, ha bárányal vannak akkor kiegésziteni abrakkal(árpa,zab,kukorica). De bármi jó tanácsot szívessen fogadok.
Válasz JAGI #3504. hozzászólásáraAzért ez nem egészen így van ,hogy csak etikátlan,
a tenyészállat azért tenyészállat mert minden állat egészségügyi kritériumnak meg kell felelnie. Magyarul semmilyen betegségben nem szenvedhet főleg nem fertőzőben.
Már pedig ha ez nem így van azonnal jelenteni kell a NÉBIH-nek valamint a megyei hatósági állatorvosnak és nem kell félni.
Gondolj arra mi lett a következménye annak,hogy Romániában a sertéspestist nem jelentették szinte megfékezhetetlen lett.Ugyan ez vár a birkáitokra is ha nem jelentitek .A minimum ,hogy kártalanítani fognak.
Szavatossági igény érvényesítése hibás teljesítés esetén, amikor a juhászból jogász lesz!
A szavatossági jogok sorrendje
Akár szavatosságra, akár jótállásra „hivatkozik” is a vevő hibás teljesítés esetén, őt az új Ptk. 6:159. § (2) bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény(ún. elállás). Tehát kiemelten fontos, hogy kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a fogyasztót.
Az új Ptk. szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a törvényben foglaltak szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Az új Ptk. is tartalmazza azt a szabályt, miszerint jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A törvény rögzíti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
Ki viseli a költségeket?
Az új Ptk. 6:166. §-a szerint a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet - tehát a vállalkozást - terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
Milyen határidőn belül reklamálhatunk?
Az új Ptk. főszabálya szerint a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a szavatossági idő hosszabb: a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.
Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.
Fontos szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Melyek azok az esetek, amikor az eladót nem terheli szavatossági kötelezettség?
Az új Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések tartalmazzák a szavatossági felelősség alóli mentesülés eseteit, miszerint a mentesülésre két esetben kerülhet sor:
ha a hibát a jogosult a szerződéskötés időpontjában ismerte;
ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
Fontos, hogy az eladónak csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége – és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket pl. kicseréltetni).
A kereskedők gyakran megkísérlik a hibás teljesítésért való felelősséget jogellenesen kizárni azzal a hivatkozással, hogy az akciós vagy leértékelt árura - mint egészre - nem jár szavatosság, illetőleg garancia. A vonatkozó jogi előírások alapján azonban leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott.
Amennyiben utóbb a vevő a tájékoztatás körén kívül eső hiba miatt viszi vissza a terméket a boltba, úgy kifogását intézni kell, és jogszerűtlen elutasítani az igényét arra hivatkozással, hogy „leértékelt árura nincs szavatosság”. Példa: ha a mázsérülés miatt leértékelt agyagcserepet annak szétmállása miatt viszi vissza a vevő, úgy kifogását intézni kell, és a szétmállás miatt – amely olyan hiba, ami a rendeltetésszerű használatot kizárja - megilletik őt a szavatossági jogok.
Természetesen nincsen akadálya annak, hogy a kereskedő kizárja felelősségét a termék esztétikai hibája miatt, de amennyiben az ilyen esztétikai sérülés miatt akciósan (leértékelve) vásárolt új számítógép valamelyik részegysége a rendeltetésszerű használat során tönkremegy, úgy a fogyasztó emiatti minőségi kifogását alapozhatja a Ptk-ra vagy a kötelező jótállásra, függetlenül attól, hogy az esztétikai sérülés miatt leértékelt áron vásárolta a gépet.
Ki mikor mit bizonyít?
Lényeges különbség van a bizonyítási kötelezettség terén a két jogintézmény között. A jótállás körében - a jótállás mindkét fajtájának teljes időtartama alatt - a jótállásra kötelezett (az eladó) csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (tehát például a vevő általi nem rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett.
Ezzel szemben a szavatosság körében fő szabály szerint a vásárló köteles bizonyítani „igazát”, vagyis azt, hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben és a hibát nem a vevői rendeltetésellenes használat okozta. Szavatosságnál azonban fontos, a fogyasztói szerződésekre irányadó - és a fő szabály alól kivételt képező – szabály, miszerint a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba oka már a tejesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében az első hat hónapban jelentkező kellékhiány miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.
Tehát a jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első 6 hónapja alatt egyaránt a kötelezettet (az eladót) terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Kiemelendő azonban, hogy csakis a Ptk. szerinti fogyasztói szerződésekre áll ez a vélelem szavatosság esetén, így a Ptk. alapján fogyasztónak nem minősülő vevőre nem vonatkozik ez a szabály. Ahhoz ugyanis, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén a fogyasztónak nem minősülő vevő sikeresen érvényesíthesse a szavatossági jogait, bizonyítania kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor megvolt.
Kivétel a kivétel alól, vagyis nem irányadó a hivatkozott vélelem, tehát bizonyítás terheli mégis a fogyasztót a szavatosság első 6 hónapjában is, amennyiben a vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Válasz JAGI #3504. hozzászólásáraAzt hiszem,elsőként mondottam,hogy valami nem szokványos mirigykór a jószágaid baja.Emiatt vészes néha még a tenyészkos beszerzés is,én amennyire lehet "beltenyésztem" az állományt.A szövetségről sokunknak van véleménye,mint a bárányszállításhoz kapcsolódó állatorvosi igazolásról.Be kell menni "városra" a kutyás-macskás rendelőbe,kivárni a sorodat,papír kész, fizetsz.A doki meg csak akkor tekint a jószágra,évi egyszer,amikor a nem létező brucella miatt vért vesz pár darabtól.
Válasz JAGI #3504. hozzászólásáraA Juhtenyésztő szövetség egy pénzbeszedő banda. Az ügyvezető egy gengszter. Leszarják a tenyésztőket csak a pénz kell nekik. Dehát ez a juhásztársadalom ezt érdemli.
Tisztelt tenyésztőtársak!
Okulásképpen mindenkinek!
A következő történt velem a nyáron. Van egy 60-as létszámú árutermelő tenyészetem, mely igen szépen működött. De, gondoltam fokozatosan átállok a charollai-ra, így vásároltam az egyik TÖRZSTENXYÉSZETBŐL 12 db jerke bárányt. Már mikor vettem őket feltünt, hogy az egyiknek fel van dagadva a pofája. Gondoltam, biztosan valami megszúrta, de azért rákérdeztem a gazdától, hogy mi lehet az? Nem lényeges –volt a válasz – van egy pár darabon, Ők is egy kossal hozták be.
Szerencsére a helyhiány miatt külön tartottam őket, de sajnos hozzájuk csaptam az én suffolk jerkéimet is. 1 -2 hét múlva sorban jelent meg a dudor az állatok különböző testtájain. A fertőzött állatok lefogytak, elhullani nem volt idejük, mert levágtam őket, és bontáskor a májon is volt gennyes tyúktojásnyi dudor.
Mivel még soha ilyet nem láttam – az állatorvos sem!!!!! – ezért fordultam itt a Fórumtársakhoz, hogy ki mit tud róla? „ 3490 Pityu 73” fórumtárs aztán eltalálta a dolgot.
Sajtos nyirokcsomó-gyulladás.
Ezt már ekkor egy juhspecialista állatorvos is megerősítette. Ez egy ragályos betegség, mely nem olyan régen jelent meg az országban, de már eléggé elfertőzte. (olvassatok utána!) Egyetlen megoldás van: el kell takarítani az összes bírkát, ha meg akarok szabadulni ettől a kórtól.
Hogy mindezt miért irtam le?
Mert egy törzstenyészetből vettem! Ráadásul pár nappal a bárányok vétele után még egy 160000 Ft-os tenyészkost is beszereztem onnan.
• Nos gondoljatok bele! Hány tenyészkos kerülhetett innen ki olyan tenyészetekbe, melyeknek ugyan ez lesz a sorsuk????
• És direkt azért vettem törzstenyészetből, mert gondoltam az legalább biztonságos mind fajtatisztaságra, mind egészségügyileg!
• Felhívtam a régióvezetőt, hogy mit lehet ilyenkor tenni. A válasz: SEMMIT! Mert nem volt szabálytalan, csak etikátlan!!!!
Szóval ez a mi JUHSZÖVETSÉGÜNK! Így gondoskodnak a tagokról!
Na, de ha találnak nálunk egy zugkost…. ugye nem kell ecsetelnem! Pedig attól még fertőzést sem szerezhetünk be!
Köszönöm, hogy elolvastátok!
Figyeljetek oda Ti is!!!!
Válasz oprita #3498. hozzászólásáraEnterotoxémia! Idén a mi bárányainkba is belekapott rendesen. Jövőre muszáj lesz vakcinázni. Még egyszer ezt nem nézem végig...
Minden évben volt pár darab, de eddig jócskán a vakcina ára alatt maradt a veszteség. Persze, akkor is dühített, de most a guta minden nap megütött, amikor bementem a hodályba...:-(
Az állomány felszámolása előtti utolsó bárányaimmal én is hasonlóan jártam. 4-5 db hullott el hasonló tünetek mellet. Meg azt megelőzően 2-3 anya is ha jól emlékszem. Nálam elvileg a takarmányszalma okozta, mivel a saját termesztésű zabom szalmáját bebáláztam és azzal almoltam, meg adtam nekik közben széna mellé. Csak később derült ki, hogy a gyomírtó vegyszer használata miatt a szalma nem alkalmas takarmányozásra, mert elhullást okoz.
Állatorvos is erre gyanakodott az anya elhullásnál, de nem foglalkoztunk vele a továbbiakban, mert amúgy is szabadulni akartam tőlük.
Válasz colizoli #3499. hozzászólásáraItt vagyok meglőve.A közepes kondijúak.A legjobbak,meg a selejtjelölteknek semmi baja.Felfúvódás,fosás semmi.Legjobb lucerna,toxinmentes vegyes termény táppal,korlátlan tiszta víz,alanyok a 6-8 hetesek.Eddig nem sok,de inkább leadni szeretném a többit.
Ez mi lehet?A báránynak semmi baja , aztán eldobja magát,hátravetett nyakkal,habzó szájjal vergődik és egy órán belül annyi neki.Só,abrak,lucerna,szalma,minden szokás szerint.
Üdv fórumtársak!
Van egy Osztrák nyírógépen, aminek tönkrement a hajtóspirálja. Már minden helyen néztem, ahol elvileg lennie kellene, de nem kapok sehol. Nem egy nagy szám, de arra a pár bárányra, amit most meg kellene nyírnom - éppen elég (lenne!).Felteszem a képét is, hátha tud valaki segíteni. Használt is érdekel, csak működjön.
Válasz sörhas #3493. hozzászólásáraAmit a néni kotyvaszt az elsőben elmondása szerint máj (kép alapján nyúl), vér és víz. Szte kilóméterekről megérzik. Kb 2 hétig hatásos (bár akkor sztem már dögletes a szaga).
Kiemelte h feltétlenül fekete kupak kell h ne vegyék észre a legyek h csapda.
8as lyuk kell rá.
Válasz Pityu73 #3491. hozzászólásáraKöszi szépen.
Pedig a lovakhoz vett a lányom ilyen gyári csapdát de megsem fordult a fejembe hogy ezt használjuk a juhokhoz is.
Bocs de az angol nem megy.
Németül még csak csak.
Én májra gondoltam hogy az elég jó vagy halszelet.
Ha keveset áldoznál is rá, akkor vegyél 4 ilyet, kettőt eredeti csalétekkel a hodályba tegyél, kettőt a hodály köré, de ne a hozzá kapott csalétket tedd bele, hanem , amit az előző videóban láttál. Ez egy brutálisan jó megoldás. Sokkal jobban kiadja a szagokat, mint a PET palackos, ezáltal sokkal hatékonyabb is. Nálam teljesen légymentes a telep. Egy darabot nem lehet találni.
Válasz JAGI #3487. hozzászólásáraPedig, ez alighanem az lesz, amit NB kolléga írt. A képen lévő növendéknek tuti, hogy a fültőmirigye van bedurranva.
Olvasgass utána ezeknek: Morel-féle betegség, Sajtos nyirokcsomó-gyulladás
Nincs összefüggésben a miorígyekkel, mert ez nem daganat, hanem kelés. A test külömbözőbb tájain jön elő. jó két hét alatt megérik és kifakad. De bárhol van is (mint a képen látható) hatalmas és van benne genny rendesen. A doki okosan hallgatott és csak annyi ötlete volt, hogy felnyissa.
Válasz JAGI #3481. hozzászólásáraLegközelebb tartsd az új szerzeményeket külön egy pár hétig/hónapig ha lehet, ez idő alatt lehet, féregteleníteni, oltani, ... őket, mert így végigfertőzték az egész állományt.
Talán valami nyirokmiriggyel kapcsolatos megbetegedés, mindenesetre valami állatdokit kérdezz meg.
- link
Válasz sörhas #3483. hozzászólásáraEz bennünket is érdekelne, valami magyar szer, ami beszerzhető! Van egy clik nevű, a novartis gyártja hatóanyaga dicyclanil, de M.o-on nincs engedélyezve és nem is tervezik, mert nagyon drága az engedélyeztetése és a juh meg kevés hozzá. 2 éve használtuk, jó volt, de a beszerzése körülményes. Nálunk is nagy probléma főleg olyan állatoknál amiknek rövidre van vágva a farka.
Üdv.
Olyan kérdésem lenne,hogy mi lenne a megoldás a legyek ellen.
A kosnak a pisztolyba belepetéznek az anyáknak a pérába és ott kelnek ki a nyűvek.
A körme közt is van.
Nem győzük átfogni őket.
Már volt oltva volt a hátára kenve valami szer,a doki szerint a teheneknél használ.
Kubatól sprével neocidolal is fújuk de csak ideig óráig használ.
Üdv tenyésztőtársak!
Úgy 1 hónapja vásároltam tenyészjerkéket. Már akkor is láttam az egyiken egy nagy dudort, de gondoltam, csak valami sérülés eredménye.
Kicsit tévedtem, mert szépen átragadt egyikről a másikra, sőt már a saját nevelésűeken is van. A mellékelt képen szépen látszik a mérete is. Visszavágja az állatot, de még idáig nem pusztult bele egy sem. A másik kép egy gyógyultat mutat.
Ha valaki tudja, hogy mi ez és tudja hogyan lehet kiirtani, AZT SZIVESEN VENNÉM!
KÖSZÖNÖM!
4324 hozzászólás
Válasz VW passat #3524. hozzászólásáraMire gondolsz pontosan? 5% afa van ra erre kell figyelni
Sziasztok
Volt 14 birkám, eladtam és számlát szeretnék kiállítani róla, (ÁFA-s őstermelő). Valaki tud segíteni, hogy hogy kell?
Válasz jani62 #3522. hozzászólásáraPróbáltam megkeresni az úriember elérhetőségét, de sajnos nem találom.
Azt tudom, hogy Kecskemétről rendeltük, házhoz is szállították.
Válasz rilex #3520. hozzászólásáraKöszönöm SZÉPEN! Ez kinek a terméke?
Válasz jani62 #3518. hozzászólásáraHopszi!!
Itt megtalálsz minden fajtát, amire szükséged lehet.
Válasz jani62 #3518. hozzászólásáraMi nem köretetőt használunk, hanem ezt a típust:
Válasz jani62 #3518 hozzászólásár
Aminek ferdén/csavarva vannak a pálcák
Segítsetek! Ti milyen etetőt használtok szálastakarmányhoz? Köretetők közül melyik vált be, melyikkel pazarolnak legkevesebbet?
Válasz csoppika #3516. hozzászólásáraHát ezt még olvasni is rossz! Felénk a kutyákkal nem sok gond van, de a sakál az egyre jobban jelentkezik sajnos. Kb 1 km re van 1 juhászat pár száz darbbal. De a legelőn rendszeresen találok bárányokat, de csak kicsiket. Nálam a marhákat a lóvak azért jól megvédik, amikor kutya ment be azt is nekem kellett végül elásni, a 2 ló azért rendben tart minden idegent, de még embert is! Benn a tanyán ami van kutya az meg semmit nem bánt, baromfit sem. Viszont mindet ki hajt! Plusszba villanypásztor van a kerités aljánál 2 sorban körbe.
Válasz Jago #3515. hozzászólásáraTudom mivel jár... Apámék lurkó koromban csinálták. Először disznók. Aztán tehenek, tizenpár db. Mellette 150birka. A tehenezésnek az vetett véget, hogy 1 évet túlhaladta a tejpénz tartozás....
A bariknál meg az, hogy egy éjjel bement egy óriás snauzer (a haverja egy jagd meg kintről heccelte), oszt addig hajtotta marta míg maradt 60 öreg meg sánta...amelyik nem tudott futni(így nem taposta össze egymást)
Anyámék fél4től este 10ig nyomták aaz ipart... Én meg esténként mentem birkákat őrizni, nyáron meg reggelente is...
Válasz mocsok14 #3514. hozzászólásáraVolt már régebben is pár db, de mostanra jutottam el oda hogy a takarmány szükségletem kényelmesen engedi hogy idővel 100 anyáig fel tudjam tornázni a létszámot. A marhák nem minden területet tudnak jól hasznositani, igy marad a birkáknak is legelő, meg azért a több lábon állás az hasznos lehet még. Vannak húsmarhák, vannak magyartarka fejősek, vannak disznók hizlalásra is meg választási malacozni is külön, kacsákat nevelünk-tömünk konyha készre elö állitva. Igy már a birkázás csak a hab a tortán! Nálunk egységben az erő(család)! Mindenkinek megvan a feladata, de azért rengeteget kell dolgoznunk hogy minden el legyen jól látva.
Válasz Jago #3509. hozzászólásáraH-h bele keztél a birkázásba ?
Válasz Jago #3511. hozzászólására20-24 kg kőzt általába
de idén attam le 30-35 6 db volt ilyenem
30+ osra nem érte meg nekem
Válasz Jago #3509. hozzászólásáraÉn az Ill de francet tenném rájuk, szaporább és mutatósabb. Tápot meg ne számolgasd, én kevertem zabbal meg kukoricával és mindig legen előttük
Válasz mocsok14 #3510. hozzászólásáraKöszi a segitséget! Hány kg ig hizlalod a bárányokat?
Válasz Jago #3509. hozzászólására A kos amiben gondolkozol azok jok
Általába ez vitás mert sokan mondják
Hogy az il de franc nál sok a nehéz ellés nekem volt il de franc nagy barik születek de nem volt vele semmi gondom
Most jellenleg merino kosom van 12 anyábol 6 ikres volt meg most van 6 honapos serolin kosom 2 db majd ezek re leszek én kiváncsi
A bárányt én kukival zabal illetve purina tápal hizlalom 12 ezer 1 mázsa kb
Nekem 16 db báránynál elég volt 1 mázsa
Purina ez ott van folyamat elötük meg a lucerna széna
Sziasztok! Segitségre lenne szükségem. Birkázásra is adta a fejem, jelenleg csak 18 db anya, de szándékozok még 30-40db-t venni, de még csak most szóltam az instruktornak hogy regisztrálni kéne ezeket. Jelenleg merinó illetve merinó és texel keresztezett anyák vannak, kost kéne vennem. Milyen fajtát javasolnátok? Én charollais vagy Il de franceban gondolkodom. A bárányokat amik lesznek értékesiteni akarom majd, tápot menyit számoljak majd bárányonként? Milyen árban vannak a bárány tápok? Anyákat az év nagy részében legelőn szeretném tartani, ha bárányal vannak akkor kiegésziteni abrakkal(árpa,zab,kukorica). De bármi jó tanácsot szívessen fogadok.
Válasz JAGI #3504. hozzászólásáraAzért ez nem egészen így van ,hogy csak etikátlan,
a tenyészállat azért tenyészállat mert minden állat egészségügyi kritériumnak meg kell felelnie. Magyarul semmilyen betegségben nem szenvedhet főleg nem fertőzőben.
Már pedig ha ez nem így van azonnal jelenteni kell a NÉBIH-nek valamint a megyei hatósági állatorvosnak és nem kell félni.
Gondolj arra mi lett a következménye annak,hogy Romániában a sertéspestist nem jelentették szinte megfékezhetetlen lett.Ugyan ez vár a birkáitokra is ha nem jelentitek .A minimum ,hogy kártalanítani fognak.
Szavatossági igény érvényesítése hibás teljesítés esetén, amikor a juhászból jogász lesz!
A szavatossági jogok sorrendje
Akár szavatosságra, akár jótállásra „hivatkozik” is a vevő hibás teljesítés esetén, őt az új Ptk. 6:159. § (2) bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény(ún. elállás). Tehát kiemelten fontos, hogy kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a fogyasztót.
Az új Ptk. szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a törvényben foglaltak szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Az új Ptk. is tartalmazza azt a szabályt, miszerint jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A törvény rögzíti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
Ki viseli a költségeket?
Az új Ptk. 6:166. §-a szerint a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet - tehát a vállalkozást - terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
Milyen határidőn belül reklamálhatunk?
Az új Ptk. főszabálya szerint a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a szavatossági idő hosszabb: a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.
Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.
Fontos szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Melyek azok az esetek, amikor az eladót nem terheli szavatossági kötelezettség?
Az új Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések tartalmazzák a szavatossági felelősség alóli mentesülés eseteit, miszerint a mentesülésre két esetben kerülhet sor:
ha a hibát a jogosult a szerződéskötés időpontjában ismerte;
ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
Fontos, hogy az eladónak csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége – és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket pl. kicseréltetni).
A kereskedők gyakran megkísérlik a hibás teljesítésért való felelősséget jogellenesen kizárni azzal a hivatkozással, hogy az akciós vagy leértékelt árura - mint egészre - nem jár szavatosság, illetőleg garancia. A vonatkozó jogi előírások alapján azonban leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott.
Amennyiben utóbb a vevő a tájékoztatás körén kívül eső hiba miatt viszi vissza a terméket a boltba, úgy kifogását intézni kell, és jogszerűtlen elutasítani az igényét arra hivatkozással, hogy „leértékelt árura nincs szavatosság”. Példa: ha a mázsérülés miatt leértékelt agyagcserepet annak szétmállása miatt viszi vissza a vevő, úgy kifogását intézni kell, és a szétmállás miatt – amely olyan hiba, ami a rendeltetésszerű használatot kizárja - megilletik őt a szavatossági jogok.
Természetesen nincsen akadálya annak, hogy a kereskedő kizárja felelősségét a termék esztétikai hibája miatt, de amennyiben az ilyen esztétikai sérülés miatt akciósan (leértékelve) vásárolt új számítógép valamelyik részegysége a rendeltetésszerű használat során tönkremegy, úgy a fogyasztó emiatti minőségi kifogását alapozhatja a Ptk-ra vagy a kötelező jótállásra, függetlenül attól, hogy az esztétikai sérülés miatt leértékelt áron vásárolta a gépet.
Ki mikor mit bizonyít?
Lényeges különbség van a bizonyítási kötelezettség terén a két jogintézmény között. A jótállás körében - a jótállás mindkét fajtájának teljes időtartama alatt - a jótállásra kötelezett (az eladó) csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (tehát például a vevő általi nem rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett.
Ezzel szemben a szavatosság körében fő szabály szerint a vásárló köteles bizonyítani „igazát”, vagyis azt, hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben és a hibát nem a vevői rendeltetésellenes használat okozta. Szavatosságnál azonban fontos, a fogyasztói szerződésekre irányadó - és a fő szabály alól kivételt képező – szabály, miszerint a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba oka már a tejesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében az első hat hónapban jelentkező kellékhiány miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.
Tehát a jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első 6 hónapja alatt egyaránt a kötelezettet (az eladót) terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Kiemelendő azonban, hogy csakis a Ptk. szerinti fogyasztói szerződésekre áll ez a vélelem szavatosság esetén, így a Ptk. alapján fogyasztónak nem minősülő vevőre nem vonatkozik ez a szabály. Ahhoz ugyanis, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén a fogyasztónak nem minősülő vevő sikeresen érvényesíthesse a szavatossági jogait, bizonyítania kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor megvolt.
Kivétel a kivétel alól, vagyis nem irányadó a hivatkozott vélelem, tehát bizonyítás terheli mégis a fogyasztót a szavatosság első 6 hónapjában is, amennyiben a vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Válasz JAGI #3504. hozzászólásáraAzt hiszem,elsőként mondottam,hogy valami nem szokványos mirigykór a jószágaid baja.Emiatt vészes néha még a tenyészkos beszerzés is,én amennyire lehet "beltenyésztem" az állományt.A szövetségről sokunknak van véleménye,mint a bárányszállításhoz kapcsolódó állatorvosi igazolásról.Be kell menni "városra" a kutyás-macskás rendelőbe,kivárni a sorodat,papír kész, fizetsz.A doki meg csak akkor tekint a jószágra,évi egyszer,amikor a nem létező brucella miatt vért vesz pár darabtól.
Válasz JAGI #3504. hozzászólásáraA Juhtenyé
sztő szövetség egy pénzbeszedő banda. Az ügyvezető egy gengszter. Leszarják a tenyésztőket csak a pénz kell nekik. Dehát ez a juhásztársadalom ezt érdemli.
Tisztelt tenyésztőtársak!
Okulásképpen mindenkinek!
A következő történt velem a nyáron. Van egy 60-as létszámú árutermelő tenyészetem, mely igen szépen működött. De, gondoltam fokozatosan átállok a charollai-ra, így vásároltam az egyik TÖRZSTENXYÉSZETBŐL 12 db jerke bárányt. Már mikor vettem őket feltünt, hogy az egyiknek fel van dagadva a pofája. Gondoltam, biztosan valami megszúrta, de azért rákérdeztem a gazdától, hogy mi lehet az? Nem lényeges –volt a válasz – van egy pár darabon, Ők is egy kossal hozták be.
Szerencsére a helyhiány miatt külön tartottam őket, de sajnos hozzájuk csaptam az én suffolk jerkéimet is. 1 -2 hét múlva sorban jelent meg a dudor az állatok különböző testtájain. A fertőzött állatok lefogytak, elhullani nem volt idejük, mert levágtam őket, és bontáskor a májon is volt gennyes tyúktojásnyi dudor.
Mivel még soha ilyet nem láttam – az állatorvos sem!!!!! – ezért fordultam itt a Fórumtársakhoz, hogy ki mit tud róla? „ 3490 Pityu 73” fórumtárs aztán eltalálta a dolgot.
Sajtos nyirokcsomó-gyulladás.
Ezt már ekkor egy juhspecialista állatorvos is megerősítette. Ez egy ragályos betegség, mely nem olyan régen jelent meg az országban, de már eléggé elfertőzte. (olvassatok utána!) Egyetlen megoldás van: el kell takarítani az összes bírkát, ha meg akarok szabadulni ettől a kórtól.
Hogy mindezt miért irtam le?
Mert egy törzstenyészetből vettem! Ráadásul pár nappal a bárányok vétele után még egy 160000 Ft-os tenyészkost is beszereztem onnan.
• Nos gondoljatok bele! Hány tenyészkos kerülhetett innen ki olyan tenyészetekbe, melyeknek ugyan ez lesz a sorsuk????
• És direkt azért vettem törzstenyészetből, mert gondoltam az legalább biztonságos mind fajtatisztaságra, mind egészségügyileg!
• Felhívtam a régióvezetőt, hogy mit lehet ilyenkor tenni. A válasz: SEMMIT! Mert nem volt szabálytalan, csak etikátlan!!!!
Szóval ez a mi JUHSZÖVETSÉGÜNK! Így gondoskodnak a tagokról!
Na, de ha találnak nálunk egy zugkost…. ugye nem kell ecsetelnem! Pedig attól még fertőzést sem szerezhetünk be!
Köszönöm, hogy elolvastátok!
Figyeljetek oda Ti is!!!!
Válasz oprita #3500. hozzászólásáraVedd el a lucernàt, csak szalma, ha tàpozod öket. Most nyáron nekem is sok döglött meg.
Válasz oprita #3498. hozzászólásáraEnterotoxémia! Idén a mi bárányainkba is belekapott rendesen. Jövőre muszáj lesz vakcinázni. Még egyszer ezt nem nézem végig...
Minden évben volt pár darab, de eddig jócskán a vakcina ára alatt maradt a veszteség. Persze, akkor is dühített, de most a guta minden nap megütött, amikor bementem a hodályba...:-(
Válasz oprita #3500. hozzászólásáraÜdv!
Az állomány felszámolása előtti utolsó bárányaimmal én is hasonlóan jártam. 4-5 db hullott el hasonló tünetek mellet. Meg azt megelőzően 2-3 anya is ha jól emlékszem. Nálam elvileg a takarmányszalma okozta, mivel a saját termesztésű zabom szalmáját bebáláztam és azzal almoltam, meg adtam nekik közben széna mellé. Csak később derült ki, hogy a gyomírtó vegyszer használata miatt a szalma nem alkalmas takarmányozásra, mert elhullást okoz.
Állatorvos is erre gyanakodott az anya elhullásnál, de nem foglalkoztunk vele a továbbiakban, mert amúgy is szabadulni akartam tőlük.
Válasz colizoli #3499. hozzászólásáraItt vagyok meglőve.A közepes kondijúak.A legjobbak,meg a selejtjelölteknek semmi baja.Felfúvódás,fosás semmi.Legjobb lucerna,toxinmentes vegyes termény táppal,korlátlan tiszta víz,alanyok a 6-8 hetesek.Eddig nem sok,de inkább leadni szeretném a többit.
Válasz oprita #3498. hozzászólásáraEnterotoxémia? A legszebb bàrànyok?
Ez mi lehet?A báránynak semmi baja , aztán eldobja magát,hátravetett nyakkal,habzó szájjal vergődik és egy órán belül annyi neki.Só,abrak,lucerna,szalma,minden szokás szerint.
Válasz JAGI #3496. hozzászólásáraBovden javítással, gyártással foglalkozó céget/embert keress. Minta alapján csinálnak neked újat.
Üdv fórumtársak!
Van egy Osztrák nyírógépen, aminek tönkrement a hajtóspirálja. Már minden helyen néztem, ahol elvileg lennie kellene, de nem kapok sehol. Nem egy nagy szám, de arra a pár bárányra, amit most meg kellene nyírnom - éppen elég (lenne!).Felteszem a képét is, hátha tud valaki segíteni. Használt is érdekel, csak működjön.
Válasz kovacsmihaly0905 #3492. hozzászólásáraNocsak! A neved alapján nem rémlik, hogy ismernénk egymást...
Válasz sörhas #3493. hozzászólásáraAmit a néni kotyvaszt az elsőben elmondása szerint máj (kép alapján nyúl), vér és víz. Szte kilóméterekről megérzik. Kb 2 hétig hatásos (bár akkor sztem már dögletes a szaga).
Kiemelte h feltétlenül fekete kupak kell h ne vegyék észre a legyek h csapda.
8as lyuk kell rá.
Válasz Pityu73 #3491. hozzászólásáraKöszi szépen.
Pedig a lovakhoz vett a lányom ilyen gyári csapdát de megsem fordult a fejembe hogy ezt használjuk a juhokhoz is.
Bocs de az angol nem megy.
Németül még csak csak.
Én májra gondoltam hogy az elég jó vagy halszelet.
KisErdősnek igaza van!!
Válasz sörhas #3483. hozzászólásáraHa ingyen akarod megoldani, akkor csinálj 8-10 ilyet a hodály köré:
https://youtu.be/XgdBs3B3Rnk
Ha keveset áldoznál is rá, akkor vegyél 4 ilyet, kettőt eredeti csalétekkel a hodályba tegyél, kettőt a hodály köré, de ne a hozzá kapott csalétket tedd bele, hanem , amit az előző videóban láttál. Ez egy brutálisan jó megoldás. Sokkal jobban kiadja a szagokat, mint a PET palackos, ezáltal sokkal hatékonyabb is. Nálam teljesen légymentes a telep. Egy darabot nem lehet találni.
https://youtu.be/vb5r6EkKyK0
Válasz JAGI #3487. hozzászólásáraPedig, ez alighanem az lesz, amit NB kolléga írt. A képen lévő növendéknek tuti, hogy a fültőmirigye van bedurranva.
Olvasgass utána ezeknek: Morel-féle betegség, Sajtos nyirokcsomó-gyulladás
Válasz _NB_ #3486. hozzászólásáraKöszönöm a segítséget!
(Írtam emailt!)
Köszönöm a segítséget!
(Írtam emailt!)
Nincs összefüggésben a miorígyekkel, mert ez nem daganat, hanem kelés. A test külömbözőbb tájain jön elő. jó két hét alatt megérik és kifakad. De bárhol van is (mint a képen látható) hatalmas és van benne genny rendesen. A doki okosan hallgatott és csak annyi ötlete volt, hogy felnyissa.
Válasz JAGI #3481. hozzászólásáraLegközelebb tartsd az új szerzeményeket külön egy pár hétig/hónapig ha lehet, ez idő alatt lehet, féregteleníteni, oltani, ... őket, mert így végigfertőzték az egész állományt.
Talán valami nyirokmiriggyel kapcsolatos megbetegedés, mindenesetre valami állatdokit kérdezz meg.
- link
Válasz sörhas #3483. hozzászólásáraEz bennünket is érdekelne, valami magyar szer, ami beszerzhető! Van egy clik nevű, a novartis gyártja hatóanyaga dicyclanil, de M.o-on nincs engedélyezve és nem is tervezik, mert nagyon drága az engedélyeztetése és a juh meg kevés hozzá. 2 éve használtuk, jó volt, de a beszerzése körülményes. Nálunk is nagy probléma főleg olyan állatoknál amiknek rövidre van vágva a farka.
Válasz JAGI #3481. hozzászólásáraSürgősen beszélj öreg szaki orvossal.Ez valami nem szokványos mirigynyavalya.
Üdv.
Olyan kérdésem lenne,hogy mi lenne a megoldás a legyek ellen.
A kosnak a pisztolyba belepetéznek az anyáknak a pérába és ott kelnek ki a nyűvek.
A körme közt is van.
Nem győzük átfogni őket.
Már volt oltva volt a hátára kenve valami szer,a doki szerint a teheneknél használ.
Kubatól sprével neocidolal is fújuk de csak ideig óráig használ.
Válasz JAGI #3481. hozzászólásáraSzia. Én első körben férgességre tippelnék. Külső-belső élősködő ellen minél előbb le kellene oltani.
Üdv tenyésztőtársak!
Úgy 1 hónapja vásároltam tenyészjerkéket. Már akkor is láttam az egyiken egy nagy dudort, de gondoltam, csak valami sérülés eredménye.
Kicsit tévedtem, mert szépen átragadt egyikről a másikra, sőt már a saját nevelésűeken is van. A mellékelt képen szépen látszik a mérete is. Visszavágja az állatot, de még idáig nem pusztult bele egy sem. A másik kép egy gyógyultat mutat.
Ha valaki tudja, hogy mi ez és tudja hogyan lehet kiirtani, AZT SZIVESEN VENNÉM!
KÖSZÖNÖM!
Válasz oprita #3478. hozzászólásáraMeg ma jött a határozat is, vagy legalább is gondolom, mert nem tudtam átvenni, de jött egy levél a MVH-tól.
Válasz mocsok14 #3473. hozzászólásáraNa meg egy számlát vagy nyugtát!
Válasz colizoli #3474. hozzászólásáraJó hír,köszi!Lesem a bankot,mert nálam most van nagyböjt.
Válasz subikiss #3475. hozzászólásáraáprilis legeleji.
Nekem se jott mégp