Fórum
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Talajmegújító Mezőgazdaság új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Búza és árpa vetőmagok a gyakorlatban új
- Forgatás nélküli talajművelés új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Szakmai rendezvények új
- Műhelyfelszerelés, szerszám, berendezés, kellékek, gépek új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
Cikkajánló
Mire költöttek a gazdák 2024-ben?
A beruházások 94 százaléka a mezőgazdasági vállalkozások alaptevékenységéhez...
352 hozzászólás
Szerintetek érdemes holnap elszórni gyepekre a pétisót, tudván, hogy hétvégén eső és 15 cm hó is benne van a pakliban, illetve a fagyok, vagy várjak még vele?
Mennyire hasznosul, tudja ilyen korai idoben felvenni a gyep, és mi van ha beázik és 2-3 napig fagy?
Dilemma van.
Köszi!
Válasz UE-28 #198. hozzászólásáraIgazad van a minőség témaban. Ami extra jó az biztosan kissebb sulyban van. De nekem a kis kockával hála istennek nem sok tapasztalatom van. De ami van az is csak rossz csak kényszerböl lett a kisbála. Egyedül felraktam kocsira egy nap 688dbt. Fenn 1ember pakolta. Másnap azt hittem hogy még a valagamat sem tudom kitörölni.
Köszönöm a segítő szavakat mindenkinek
Válasz UE-28 #198. hozzászólásáraEz kissé nagyképűre sikerült, de a lényeg benne van
Válasz Jago #195. hozzászólásáraEz is érdekes téma, hogy mennyi megy bele, milyen tömeggel...
Mivel folyamatosan szoktam hirdetni különböző kis kocka takarmányokat, így már valamennyi kevés fogalmam van róla. Ugyan az én welgerem csatornája 42 cm széles, és csak 31 magas, de rájöttem hogy 90 cm hosszra hagyva a legjobb szénák max 13-15 kg-ot nyomnak, míg pillangósból is csak 18 max 20 kg.
Vettem húzós digitális mérleget, mert sokszor az első kérdése az érdeklődőnek, hogy hány kg?
Ezen már csak mosolygok, mert tudom, hogy a legjobb takarmánynak ha szétvágod a zsinegjét, akkor először is meglepődsz, hogy hogy kirúgja magát, másodszor is nem áll össze könyvekké (falatokká) a takarmány ahogy bedolgozta a gép, mert száraz volt az anyag. Ez lucinál már vékony jég, mert ugye a levélre is figyelni kell, de én szarvaskerepet is bálázok, ami még a lucinál is jobban pereg.
A préscsatorna rúgója szinte teljesen le van húzva.
Válasz szantofold22 #193. hozzászólásáraA szerves trágya kimondottan kedvező hatása vitathatatlan. Nekem is van egy tábla, aminek a dombtetőjén van egy kb 500 m2 es terület, ahol a legnagyobb szárazságban is gyönyörű sűrű, méregzöld színű a gyep.
Mivel mi a szomszéd faluba valók vagyunk, nem tudtuk ezt mire vélni, egy helyi gazda monda, hogy még a tsz időkben ott depózták a trágyát, és onnan szórták meg mikor eljött az idő.
Annak meg legalább 20 éve!
Nekem is maradt a juhok után esetleg vagy 30-40 q, de az csak arra lesz elég, hogy a következő lucernavetésnél is lássuk, hogy ahova az jutott, aott remélhetőleg lesz anyag. Vagy ha nagy szerencsém van sikerül pár kocsival venni marhatrágyát.
Válasz Jago #195. hozzászólásáraAzt elfelejtettem irni hogy ez lucerna volt. De ugy gondolom hogy 15-16 maximum 17 kisbála felel meg 1 nagy bálának szénábol is.
Válasz Szalai A P #191. hozzászólásáraTavalyi évben bálázó probléma miatt lett nekem mind a 2 féle. A nagy krone körbálák 480-500kg volt. A k 453as kisbálák 28-30kg volt. Nem nagyon mértünk bálákat csak akkor kiváncsiságból. Remélem hogy tudtam segiteni ezzel. Igy van viszonyitási alapod.
Válasz Szalai A P #187. hozzászólásáraMegméred a súlyát.
A lucernát tudom.
Kisbála 20-25 kg. 1 000 Ft
Guriga 300 kg. 8 000 Ft. Ebből kidobok 80 kg-ot.
Válasz UE-28 #178. hozzászólásáraSzia. Nekunk termeszetes ősgyep van.Amikor még nem voltak ezek a mindenféle tilos ez tilos az hóbortok ,Meg nitraterzekeny meg egyebb dolgok az alfoldin fateromek a következőképp tragyazták a gyepet a 90es években 2mazsa ammonium nitrat a fagyon rá a hóra az faxaul bemosódott,Majd ez utan jött a java a eztajt kihordták rá a 160malac higtragyajat egy Ifaval, ugy hogy a tag levette a csonk veget es deritővel verte szét a földön.Kb ugy hogy bokáig jártàl a disznóganéban.Aztan megerkezett a csapadék mert akkor még jart az idő rendesen bemosta a higtragyat es olyan fűteés volt a7ak szikes pipaszurkalós (ecsetpazsit)es tippanos részen hogy az akkori k453 kisbalazó nem győzte kötni.Aki kisbálàzik tudja hogy vastag rendnél mit le tud müvelni egy ilyen gep.Azok voltak a nagy idök.Nem beszélve arról ,hogy volt rakodó ember A nagy Fortschritt balazó utan kötöttük a Hw8011est amit 7sor magasra raktunk (a faluba igazitotta a telefon vezetéket hehe)azzal döngette az mtz.Csak ugy röfögött mikor kezdett bevonulni. Aztan kezdödtek a bajok.Eltüntek a rakodók nem lehetett embert lelni és eltüntek a kiskocka balazok is.Hogy az egyebb tiltasról natura 2000 bejovetele stb röl a sertésallomany felszámolásáról már ne is beszéljnk.Élő példája volt ez ,hogy egy gazdasagban a jószág s növény együtt szerves részt képeznek.Még a trágyázás elhagyasa utan kb 15 éve volt vagy régebben egy csikra kinyomva az utolsó adag.Hihetetlen de azon az 3m széles kb 15-20m csikon még mindig erőssebb a gyep.
Feltételezem hogy felétek a karszton ezert min föbelövés járna valszeg ott már azért lenne is ok a tiltasra a barlangok töbör gödrökbe befolyó foslé tönkrevágná a finom forrasvizet. Udv
Válasz Szalai A P #191. hozzászólásáraKérdés mekkorák a bálák. De úgy számolj, hogy legalább harmadával kapsz kevesebb anyagot ugyan azért a pénzért.
Válasz UE-28 #189. hozzászólásáraTudom a körbálat mozgatni azzal nincs baj
Az igazság az hogy a közelben volna ez a kocka bála valamilyen szinten szükség is volna a takarmányra Csak azt nem tudom mi a kihozatala a nagybálához viszonyítva mert eddig mindig kőrt etettem
Lényegében a kérdés az hogy 5 ezerért mennyivel kapok kevesebbet mint ha nagyot vennék Csak azt meg egyre nehezebb venni
Válasz ND #188. hozzászólásáraFralaz, nem szaggatja fel. Idén applikálunk rá elővágó tárcsát is, azzal még jobb lesz.
Válasz Szalai A P #187. hozzászólásáraAttól függ mennyire tudod és kell a körbálát mozgatni.
Fajlagosan a kicsinek drágábbnak kell lenni ( pl kézi munkaigény) én is 500 ért adom a kocka vetett szénát, tiszta mint az arany, utolsó szálig megeszik, mert a harmat se érte bálaként, elérakod könnyen a jószág elé, nem bírkózol vele, könnyen tetô alá rakod.Ez mind elôny a nagybálával szemben az árat leszámítva.
Meg jobban látod azt is, hogy mit veszel.
Válasz ..MZ/X.. #183. hozzászólásáraMilyen szerkezettel szoktátok lazítani? Nem töri szaggatja fel? Normálisan kaszálható utána?
Üdv Mennyire rossz üzlet a kiskocka bála széna 500 Ft ért a körbálához képest 5-6 ezer Ft ért?
Válasz ..MZ/X.. #184. hozzászólásáraBaba gép, nem is tudtam, hogy anno ilyet gyártottunk...
Ilyet kerestem, de már vettem harmadennyiert egy törzskönyves, piros rendszámos ponyvás fixet.
Sajnos ilyet ritkán hirdetnek...
Válasz BélaNB #179. hozzászólásáraHa támogatást kértél már rá, nem lesz támogatható.
Egyébként a földhivatalnál kell átminősíttetni.
Válasz UE-28 #182. hozzászólásáraNem ilyesmi kocsit kerestél? LINK
Válasz UE-28 #181. hozzászólásáraA nagyon rossz részeket nehézfogas (békebeli 60-70kg/levél)+simítóval húzzuk. Területtől függ, de nem vágja meg, szépen megszellőzteti, ha mohás az alja akkor azt helyre rakja. Ha meg utána kötsz egy akác póznát akkor teljesen sima placc marad utána. Mi pár évente lazítani is szoktuk.
Gyepborona nagyon hasznos dolog, érdemes beruházni rá. Én minden kaszálni valón húzom. Luci vetés előtt még simítottunk is vele. Nem nagy összegeket kérnek értük.
Válasz UE-28 #181. hozzászólásáraBoronával és vagy simítóval...
Válasz ..MZ/X.. #180. hozzászólásáraSajnos a disznó kártételét mi is ismerjük. Boronával és vagy fogassal mi is megdolgozzuk, igaz csak a problémás részeket.
Láncos gyepboronám nincs, sôt a boronába is most rendeltem fogakat, az meg félek nagyon megvágná a gyepet.
A lényeg, hogy a 2q elég.
Köszi a véleményt!
Válasz UE-28 #178. hozzászólásáraMi meg szoktuk húzni rétboronával vagy nehézfogassal, hogy a téli túrásokat elhúzza kicsit meg kapjon egy kis levegőt. Ha van rá idő meg a zsebünk is bírja akkor fogas előtt 1,5-2q pétit rakunk ki.
Domboldallal vigyázz, mert ha meg van fagyva és kap egy jó esőt elviszi az aljába az egészet. Ha tudod akkor valamivel vakard bele kicsit.
Válasz krisz19 #175. hozzászólásáraKitől kell engedélyt kérni legelő kiszántásához és szántóvá minősítéséhez? Ami semmilyen védettség alatt nem áll?
Üdv!
Ti idôben kb mikor szoktátok szórni a gyepet, mivel és mennyivel?
Én most 2q Genezis pétisót terveztem be hektáronként.
Szoktatok komplexet is adni neki?
Úgy tervezem ha lemegy ez a fagy ki is szórom egy hét múlva, ha nem változik az elôrejelzés.
Domboldal mindegyik így nincs vízállásos benne.
Válasz sörhas #176. hozzászólásáraNálunk úgy működött, hogy a kaszálót ki szántjuk és 30 napon belül be kell jelenteni a művelési ág változást. Kivéve ha naturás vagy természet védelmis a terület. Akkor csak nemzeti park engedélyével lehet bármit is csinálni
Válasz krisz19 #175. hozzászólásáraNem mostani az eset.
Csak most mérték ki osztatlan közösből.
Ahol a tulajdonosokat szivatják.
Mert ugye adot egy tábla,van 100 tulajdonos.
A szomszédos szántok tulajai lassan faragják a kaszálot mert azt hiszik hogy az ugy jó.
És amikor mérik ki kiderül ,hogy a 10hektárból ami jár csak 8 jár mert kivan szántva a területből.
És nekem amit kimérnek oda 2 hektár kevesebb.
Csak azt nem tudom ,hogy szántásal miért lesz több az aranykorona.
És ugye nem én szántottam ki.
Pl a 21 hektárt 200 aranykorona
Ha kiszántom akkor 300aranykorona lenne szerintük.
A mostani eset alapján.
Mert amit elszántotak ami addig rét volt most szántó és kimérték az most 20 aranykoronásra van felszámitva.
És nem kell vissza állítani kaszálóvá!
Egy háborodot elme aki ezt kitalálta.
Na de mindegy majd a hivatalba megmondják a tutit
Válasz sörhas #174. hozzászólásáraElvileg földhivataltól kell művelési ág változtatást kérni, mely ilyen esetben nagyon nem egyszerű dolog, nem nagyon lehet kaszálót feltörni, ugyanis az EU nem preferálja.
Csak úgy kiszántani meg végképp nem, mert földvédelmi bírsággal súlytanak, nem kis összeggel, egy ismerőst büntettek meg 2-3 éve 3 ha miatt, kb 1 millió Ft-ra vmint vissza kellett állítania az eredeti állapotot, illetve SAPS elvonással is járt.
Terület aranykorona értékének felülvizsgálatára szintén van mód, földhivatalnál kell kezdeményezni, pár év és kész van.
Már emiatt a termőföld ráhordás miatt is szakcionálhatnak erősen, előbb lehet enedélyt kellett volna kérni.
Ezek egyébként Hajdú-Bihari tapasztalatok, földhivataltól is függ az eljárás menete illetve körülményessége, de nem biztos, hogy megéri a procedúrát, de próba cseresznye, de engedély nélkül sztem ne nagyon szántsd ki.
Üdv.
Olyan kérdésem lenne ,hogy egy területről lehordták a termő talajt,szét lett teritve az én kaszálomon.
Akkor a 10 aranykoronás terület az most a szántó termő talaj aranykoronása lett?
Mert akkor kiszántanám.
Milyen engedélyt kell kérni?
Vagy csak egyszerűen kiszántom és jól van?
Válasz Szalai A P #171. hozzászólásáraEzzel kapcsolatban sajnos nincs tapasztalatom.
Én kaszálom az összes földemet.
Válasz Szalai A P #171. hozzászólására
És melyiket volna érdemes telepíteni teheneknek a SAVANNA vagy FUNA keveréket az agro largo oldaláról?
Válasz UE-28 #169. hozzászólásáraKöszönöm a segítséget utánna nézek a magoknak! Az lenne a legjobb ha minél több évet kibírna. A terület egyébként átlagos adottságú nem is lapos nem is aszályos közép kötött.
Válasz Szalai A P #168. hozzászólásáraÜdv!
Az Agro-largo, Primag, Lajtamag, Agroker mind foglalkoznak különböző típusu, összetételű fűkeverékekkel. Érdemes megnézni, mert 1-2 évestől a több évesig, az aszálytűrőktől a nedvesebb, mélyfekvésű rétekig több féle mag van.
Nyilván Te tudod, hogy a tervezett terület milyen.
Egyébként tetszőleges, egyedi igény alapján is összeállítják a vetőmagot.
A tavaszi vetést jellemzően júliusban lehet leghamarabb felénk megkaszálni, hamarabb nem érdemes, gondolom ráengedni sem érdemes hamarabb, sőt...
Üdv urak! Érdeklődnék hogy ha tavasszal telepítenék legelőt arra mikor mehet rá leghamarabb a jószág (marha)? És milyen fajta keveréket volna érdemes vetni?
igen csak mikor kívüről a vadak pl. vaddiszo vagy szarvas elszakíítja reggelre észreveszi a tehén és mehetsz utánna
mi így húzzuk.1,6 os vadháló belül villanypásztor. Megtartja a jószágot.
Kívűl 20 cm magasságba megintcsak villanypásztor ami a rokát kutyát kint tartja.
Válasz MFM #164. hozzászólásáraMár a talajmaróra is gondoltam...
Mindenképpen felülvetném Greenlandel vagyvegyeb fûfélével.
Köszi a tanácsot!
Válasz UE-28 #163. hozzászólásáraAz a gond, hogy minden talajtúrással csak a gyomosodást tudod előidézni, a felszín nem lesz simább már csak azért se mert a tárcsa a nagy fűcsomókat meg zsombékokat egyben kifordítja és odébb teszi de szétverni nem tudja. A sásnak meg a nádnak is csak használsz vele, egyedül a füvet ritkítod meg.
Válasz Hunter Ati #162. hozzászólásáraSzia!
Egy, a falunkon átvezető patak partját, ha nem a környékről írsz akkor sajnos nem tudom jobban körülírni:-))
Az a baj, hogy így elég szar kaszálni, nem is a 0 munkasebesség miatt, hanem azért, mert ezek a sásos füvek már rendesen, mint egy tuskó olyan talapzatra épültek, és mikor lejövök róla nagyon bántja a kaszát, volt többször is hogy kinyílt, vagy a késeket verte be a dob alá...
Köszi a segítséget!
Válasz UE-28 #155. hozzászólásáraSzia!
Melyik patakpartot akarod befogni kaszálni? Régen ezeket kézzel vágták, mert a ráfos szekér alatt is sűlyedt. Kenderáztatók is voltak kialakítva ott, ezek máig "fogják" a vizet. Nemigen tűrik ezek a részek a gépet, és ha rosszkor megy rá az ember, több kárt csinál mint hasznot.
Sziasztok!
Javarészt zselici domboldalakon szeretnék jó legelőket kialakítani. Azt ajánlották, hogy ne törjem fel a földet mert az eső leviszi a földet, fűmagot. Inkább csak vessem felül tavasszal-ősszel éveken keresztül és szépen kialakul a legelő amit szeretnék. Mi a véleményetek?
Válasz UE-28 #155. hozzászólásáraSzerintem durva szerszámmal ne nyúlj hozzá(eke,lazító). Nekem van egy 0,25 ha-os gyepem az egyik föld mellett, az jó össze lett nyomalva vizes évekkor, agyba főbe tárcsáztam keresztbe hosszába vagy 5x utána gyűrűshenger, pinpongasztal lett.Persze a nád keményebb dió, de ha felszaggatod
Válasz UE-28 #158. hozzászólásáraLáttam egy olyan legelőt amit ősszel megtárcsáztak,hogy a nagy füvet eltüntessék meg a vaddisznó túrásokat. Na tavaszra az a legelő úgy nézett ki,mint amit végig bombáztak. A tél folyamán a vaddisznók térdig érő lyukakat túrtak bele és még rosszabb lett ,mint volt. Ha van felétek serte vad ezt is tartsd szem előtt.
Válasz csontii #157. hozzászólásáraNem!
Válasz UE-28 #155. hozzászólásáraNATURÁS?
Válasz UE-28 #155. hozzászólásáraEgyébként nagyságrendileg egy 2 ha-os, de kissé szabálytalan területről van szó.
Üdv!
Tanácsot szeretnék kérni...
Adott egy patakparti, mélyen fekvő eléggé nedves terület, amir rét művelési ágú, az éven vettem használatba. A mélyebben fekvő részeken nád, a picit szárazabb felső oldalon gyep volt rajta, kétszeri kaszálásra szépen kiritkult a nád, de iszonyatosan rossz a talaja, kaszálni, sodorni bármit csinálni gépgyilkos a sok hepe-hupa miatt.
Itt-ott vadvízvolt is van benne.
Kaszálni szeretném továbbra is, de jó talajt szeretnék.
Mit tegyek?
Próbáltam meghúzni 3.2 es tárcsával, szemmel látható munkája 1, de még 2 sorban sem volt, de a gyökereket hallhatóan vágta..
Most arra gondoltam, hogy a vízfoltot meglazítóznám, meghúznám utána 1 sor tárcsával a gyökerek darabolása miatt, majd amilyen mélyen csak lehet megszántanám.
Tavasszal vetnék bele kaszáló keveréket, de parázok, hogy a nedvesség miatt mikor tudok rámenni, és hogy tudok a sok gyep és gyökérmaradványtól JÓ magágyat készíteni.
Apám azt javasolja, hogy semmiképp ne szántsam meg, inkább kerítsek egy talajmarót és azzal dolgozzam meg, de tudtommal olyan meg nincs a faluban.
Szerintetek???
Szeptember elején lett utoljára kaszálva, szóval kb jó bokáig érő a gyep most.
Válasz Balu2 #152. hozzászólásáraHa BIO-ban jó legelőnek, akkor neked is jó lehet.
http://www.biokutatas.hu/kiadvanyok/oemki-kiadvanyok
http://www.biokutatas.hu/kiadvanyok/oemki-kiadvanyok
Az oldalon van egy kiadvány, ami a gyeptelepítésről szól.
Kaszáló és legelő is van benne.
Ez lenne :
ezaz