Válasz blsjela #9610. hozzászólásáraMert szerencsés helyen gazdálkodsz, itt újabban az a legnagyobb gond hogy nem tudsz tarlókezelést végezni mert még a gyom se kel ki...
Válasz Nagy Péter 40 #9614. hozzászólásáraA másik dolog a lombtrágya, amiben nem hiszek. Lehet, egy picit bezöldül tőle a növény, de a terméshozamra ez nem nagyon van hatással.
Főleg az, amiből 2 liter kell egy hektárra, és akkor kell kijuttatni, mikor a kukoricának 4-5 levele van. Akkor mennyi jut a kukoricára?
Meg van egy elméletem, hogy a természet úgy alakította ki a növényeket, hogy a gyökéren keresztül táplálkozzanak és nem a levélen keresztül. Természetesen jut be a növénybe a levelén keresztül is valami, főleg a mérgek, de tápanyag vajmi kevés.
Az osztrákoknál van ilyen mondás, ami tavasszal csúnya, az telerakja a raktárt. Úgy magyarázta a gazda, hogy ha korai szakaszban el van kényeztetve a növény, nem fejleszt olyan gyökérhálózatot és ez hiányzik majd, mikor a termést kellene kinevelnie. Persze ennek ellentmond az a tudományos vélemény, hogy a kukoricánál a 8 leveles állapotig dől el, mennyi szem lesz a csövön. Azt nem tudom, erre hogyan jöttek rá, de amíg a kukoricával ezt nem tudjuk megbeszélni, addig nem biztos, hogy így van.
Válasz MTZ1221.3 #9605. hozzászólásáraA szántás szerintem azért jó, mert letakarítom a földet és mivel én elég későn szántok, a gyomok csak tavasszal bújnak elő, amit kombinátorral gyérítek, szinte csak a vetés előtt.
Vannak ezek a tarlóba vető vetőgépek, ott csak az a különbség, hogy a vetéssel egy menetben csinál meg mindent. Egy ilyen 8 soros vetőgéphez 270 lovas traktor kell.
Régebben olvastam, hogy sok gépgyár visszatömő keréknek traktorgumit használ. Azt írták, hogy a gazdák mondták a mérnöknek , hogy a traktor nyomában mindig hamarabb és szebben kel a gabona. Hát akkor traktor kerékkel kell előkészíteni a talajt. :-)
Válasz Nagy Péter 40 #9613. hozzászólásáraNem is annyira a nitrogénről van szó, hanem a szerves anyagról. Ha folyamatosan elhordod, állítólag a termékeny humusztartalom csökken.
Számomra egy másik mánia ez a széndioxid megkötése a talajban. Állítólag azért nem szabad szántani, hogy ki ne szellőztessük onnan a CO2-t. De hogyan is kerül bele a talajba? Hát a szármardványból, mikor, az lebomlik, akkor CO2 keletkezik. Ha ez a talaj felszínén történik, akkor meg egyenesen a légkörbe jut. Pontosan ugyan annyi, mint mikor eltüzeljük, csak lassabban.
Válasz blsjela #9611. hozzászólásáraDehogy nyomják.
Ősszel kiszór 200 kiló komplexet. kombinátorozás előtt 150 kilo karbamidot vetésnél meg 250-300 kilo pétit.. és kész ,nem gatyáznak még lombtrágyával.
Legalábbis nálunk 2- ezer hektáros gazda még mindig így csinálja..pedig tavaly 5 tonnás átlag alatt voltak..
Válasz Szlovákiából #9609. hozzászólásáraMivel a szalmát nem tudom beforgatni a 10 m es szabály plusz valamennyi szármaradvány kötelező fennt tartásával ,az már nem ad jelentős szerves anyagot...
Hogy magamnak mondjak ellent és behozzam a régi tankönyvek mondatait aratás után 1-2 napon belül bekell forgatni a szalmát hogy a táblázat szerinti nitrogén foszfor kálium számai valósak legyenek amit ad a talajnak.Pontos számokra nem emlékszek már de mintha hektáronként 50 kg nitrogén kerülne a talajba ha leforgatnám azonnal.
Kicsit olyan mint a szerves trágya ha pár órán-1 napon belül nem forgatod be szinte semmit se ért...
Válasz fexco #9592. hozzászólásáraElég kontrol volt már . 2004 óta húzom a naprát és a kukoricát is. 20015 óta már csak tőltőkapával dolgozok . Van videó elêg sok csatornámon
Válasz Nagy Péter 40 #9607. hozzászólásáraEzt mintha én írtam volna, csak 1 valamivel nem értek egyet. A szalmát nem szabad eladni, mert az szerves anyag, míg az árán vett műtrágya csak kémiai elem, amiből a nitrogén sokszor a levegőben köt ki, a foszfor meg lekötődik úgy, hogy a növény nem képes felvenni. ÁLLÍTÓLAG!
Válasz MTZ1221.3 #9605. hozzászólásáraA sorközművelés általában 5-6 centi mélyen megy, a növény gyökérzete meg 10 centi mélyen kezdődik. Arról nem beszélve, hogy a növény közvetlen közelében meg hozzá sem nyúlsz a földhöz.
Arra is kíváncsi lennék, hogy aki a tőhöz odateszi a műtrágyát, abból valójában mennyi hasznosul abban az évben, egyáltalán le jut-e a fő gyökérzónáig.
Pontosan azért szeretnék már valami több éves kiértékelést a terméshozamra vetítve, mert el szeretném hinni, hogy van értelme.
Tavaly a búza vetésem egy részét visszahengereztem, sőt, úgy csináltam, hogy csak minden második sort hengereztem. Akkor jobban nézett ki és a műtrágya szórásánál is láttam, hogy ahol nagyobb hantok maradtak (főleg a laposokban), ott ritkább. Most viszont már semmi nem látszik. Teljesen egyöntetű. Sajnos a terméshozamot nem fogom tudni kiértékelni külön, pedig az lenne az igazi. Legalább tudnám, hogy érdemes-e a vetést visszahengerezni, vagy csak feleslegesen tapostam és égettem a dízelt.
Válasz MTZ1221.3 #9605. hozzászólásáraNem gondolom hogy ez hit kérdése lenne.
Nem egy nagy dolog ezt is megnézni hogy ad e pluszt.
2022-ig én is nagy pártolója voltam hogy kell meg sokat is segít csak idő meg távolság miatt volt hogy nem mentünk el 1-1 messzi táblára már.Aratásnál nem látszott termés különbség de ugye akkor még ez nme foglalkoztatott különösebben mondtam magamnak hogy biztos csak azért mert messzebb van és több esőt kapott. 2022-ben kelés után kaptunk 25 milit kb 10 perc alatt,
Kimentem meghúzatni azonnal 3 levelesen mert le volt tömörödve ,de egy 5 hektáros táblát kihagytam mondom nézzük egy próbát ,Utána majd 8 leveles korában még egyszer meghúzattam mindet kivéve azt az egy táblát.Semmi különbség nem volt pedig 100 méter volt a két tábla között..2023-ban már csak az össz kukorica felét csináltam tavaly meg csak egy 8 hektárost feleztem ,nem mutatkozott mérhető különbség. idén meg csak ha bérmunkában kérik..
Én még egy földemet se altalaj lazítóztam pedig van egy 5 késes de csak letakarva várja hogy kifusson a gazdaságból mert anno kellett a kiadás..
Szántok 30-35 cm mélyen eddig mivel több kukoricám volt mint búzám sok földet 3 évből 2 szer most meg már csak 2 évente egyszer.nem tudom hány év után kellene látnom azt hogy a földem levegőtlen mert még giliszta mindig sok van benne pedig legalább 30 éve szántva van de előtte a tsz időkbe is szántották.
Hány évig azt hallgattam az eketalp így meg úgy.
Túl van ragozva hogy nem töri át a főnövény gyökere,nem a fenét nem töri át.
Ahogy hallom egynéhány talajtanos már elismeri hogy ez butaság és nincs ilyen probléma.
A másik meg hogy elporosítja a talajt. Persze ez igaz de amikor azt látom hogy a már 10 éve ősszel megtárcsázom tavasszal egy sor kombinátor gazdatárs vetésnél mocskosul porol akkor mikor is van az hogy nem porol? Arról nem beszélve hogy tavaly hány ilyen szívta be hogy nem volt első április elejétől április 20 ig és ki volt száradva 10 centire így csak májusra keltek ki ,míg a szántott vizes volt és időben kikelt.
Lehet ezt csinálni és kivánom hogy be is jöjjön de benne lehet az is hogy pár év ilyen 3 hetes csúszás miatt bukik a gazdaság..
Azt meg mellékesen jegyzem meg hogy az egy nettó baromság hogy szeptember 30 ig nem lehet csak maximum 10 centi mélyen mozgatni a talajt vízmegőrzés céljából... itt Békésben augusztusban milyen vizet fogok megőrizni mikor csontszáraz minden?Eddig a búzát aratásnál szétfújtam majd 1 napon belül bedolgoztam hogy elvileg az mennyi tápanyagot jelent majd a talajnak és akkor még viszonylag dolgozható is a föld nem beton kemény.Mióta kitalálták ezt az okosságot hogy nme lehet csak 10 cm re és látszon is szármaradvány nem szétfújom hanem renden hagyom és eladom amiből meg veszek másfél mázsa műtrágyát amit rászórok ősszel ... a földet meg októberig úgy hagyom majd leszántom..
Ez zseniális találmány lett...
Válasz Szlovákiából #9602. hozzászólásáraNem hiszel a sorközművelésben. A szántásban, lazításban, szántóföldi kultivátorozásban igen? Annak van valami értelme akkor? Mert ezek alapján semmi.
Ha levegő jut a talajba az szerinted káros, vagy jó dolog? A talaj tartalmaz elő anyagot is, vagy csak élettelen anyag alkotja?
A talajban vannak előlények, mikro-/makroszkopikus előlények? Ha létezik a talajban mikrofauna, akkor kell e az oxigén, vagy plusz oxigén hatására nem reagálnak jól?
Csak egy pár kérdés ami rávezet arra, hogy a kollegák lehet nem hit miatt csinálják.
Válasz Nagy Péter 40 #9594. hozzászólásáraÉn sem hiszek a sorközművelésben. Nagyapáink azért csinálták, mert nem volt gyomirtó és kapálni kellett. Mindig jönnek a kapillárisokkal, de mikor a sarabolt kukorica sorköz 3 nap után ugyan olyan repedezett, mint előtte, az nem sokat használhat.
Mindenkinek van egy elmélete és meggyőződése.
Van aki az elporosított részt gondolja szigetelőnek, van aki a hengerrel lezártat gondolja nedvesség megtartónak.
Én már megkértem egyik ismerősömet, aki a mezőgazdasági egyetemre járt, hogy csinálja ebből a diplomamunkáját. Nem volt hajlandó, pedig nagyon kíváncsi lennék, valójában van gazdasági előnye, vagy csak vizuális.
Az biztos, hogy nálunk már szinte senki nem sarabol.
Arra is kíváncsi lennék, hogy a kukorica tövéhez odarakott műtrágya, mikor jut le a gyökerekig, ami a kukoricánál 1 méter mélységig is eljut. Talán 2 év múlva?
Válasz VMisi #9599. hozzászólására4-5.igen.ez a poén,hogy még az esőnek se kell,hogy essen,mert párolog,és adja az ívet. olyat nemcsináltál,hogy kihagytál egy részt a gyomirtózásból,és azt összehasonlitod a gyomirtózottal?
Válasz fexco #9592. hozzászólásáraÉn kb 4-5 éve csinálom kukoricában hogy mindig felezek egy nagyobb táblát.
De még nem volt olyan évem hogy 2-3 mázsánál nagyobb eredmény jöjjön ki,sőt volt amikor az termett többet amit nem húztam meg.
Pedig pont azt gondoltam hogy majd az aszályos időben nagy különbségek jönnek ki de se 2023-ba és tavaly jóformán semmi különbség(a 2022-es évnél nyílván sansztalan volt).
Annyi hogy talán kicsit jobban nő utána de termésben nem mutatkozik meg ez a különbség. Legalábbis nálam.
Mondjuk ha ezt az 5mm pluszos mondást nézem nem is kell csodálkozni mert 1 napnyi szükségletét nem fedezi..főleg nem 30 plusz fokokban széllel.
Válasz blsjela #9588. hozzászólásáraPróbãld ki,haggyj egyből mellette kontrollt,megfogsz lepődni.amikor kultivátorozol,abban az időszakban 3nap alatt alapból nagyot nyúlik.----avegyszervisszaverődést,most ne vegyük figyelembe.ami szerintem a legfontosabb,én csak ezért csinálom az ekézést.
Válasz blsjela #9587. hozzászólásáraMi próbáltuk megállapítani, hogy ez valóban így van-e de ha belegondolsz egy megfelelő időben végzett tarlóhántás után álom a szántás ősszel viszont ha ezt elhagyod őszre kidobja az ekét...
Válasz rtamas1976 #9586. hozzászólásáraEgyértelműen jobb, sőt én is az ilyen állapotra törekszem csak megemlítettem, hogy van amit nem lát az ember de sajnos ott van.
Véleményem szerint erre mondják, hogy hoz 5 mm-t a kultivátor (még utólag is) mert megszünteti a további párolgást a repedéseken...
Válasz Radocz #9584. hozzászólásáraEz igy igaz azért mert vetés után ha és mar kikelt minden jö egy nagyobb eső az lezárja a talajt igy nem tud szellözni sem viszont amikor már a felső réteg nem olyan nedves nem tud parologtatni tehát nem tud felfelé jönni a. Viz . Da ha kap egy kultivátor vagy valamit akkor a kapillárisok megnyílnak és szépen jőn fel a párával a nedvessék persze ezzel a talaj os szárad .
Válasz termelo #9585. hozzászólásáraIgen megreped de nemszellőzik át mint amikor nyitott a repedés!
És ez lehet pon1hét+ a következő esőig.
Ezek mind tonnák lehetnek!
Válasz rtamas1976 #9583. hozzászólásáraÉn úgy tanultam, egy húzatás (kultivátor) 5 mm eső???? -vel egyenértékű.
Ember nagyságú kukoricát lóval húzattuk. Én vezettem a lovat, mert be kellett fordítani a sor végén.
Válasz blsjela #9582. hozzászólásáraÉn nemtudom nàlatok milyen talaj van.
De nálunk a hengerelt vetések gyönyörűen többcentis repedésekkel jutalmazzák a gazdát. 50-60cm mélyen.
De ami alól tömörödött felette porhanyós sosem reped össze!
Persze a liha talaj kiszárad.
Ezért jártjuk a kombinátort 4-6centin.
A gyomfésű pedig csodákra képes!
Válasz rtamas1976 #9580. hozzászólásárapont fordítva . A laza talaj jobban kiszárad . Pl ha van egy nagy eső és leveri a talajt nagyon akkor addig alig szárad amig nincs megmozgatva igaz akkor ugye nem is tud igy levegőzni a talaj .
Ezert szokták sok helyen a vetést is. Hemgerelni .
Válasz skorgamor #9579. hozzászólásáraErre én is kíváncsi vagyok. Tegnap kitettem 3 db fehér műanyagot vízzel felöntve és mára mindegyikben úszkált már 4-8 db.
Válasz blsjela #9578. hozzászólásáraIgen, de a felső3cm ha elvan porosítva többet véd a kipárolgástól mint a cserepes vagy tömörödött felszín! Szerintem.
És a gyomirtás is kitolható.
Válasz rtamas1976 #9557. hozzászólásáraAz őszi kultivátorozás után, most 1 hete 2x megkombinátoroztuk a napraforgó területeket. Eléggé száraz lett a művelési mélységig. Az 1 hét alatt kb 3mm eső esett, de elég hamar kiszáradt az a csekély "beázás" is. Most vetünk. Érdemes szerinted gyomfésűvel meghúzni vetés után a területeket, vagy a kevés nyirkosság még nem hozta csírázási helyzetbe a gyommagvakat, és fölösleges "munka"? Mit gondolsz?
Válasz envagyok2 #9572. hozzászólásáraKukit nem termesztünk errefele régóta. Most próbálom én is először. Naprát sem gombázunk. Megpróbálom. Kicsi vagyok, îgy ráérek, van idő mindenre.
Válasz VMisi #9570. hozzászólásáraahol meg nem esik, ot tmeg nem a nitrogén lesz a szűk keresztmetszet. de elfogadom. naprába mikor rakjátok ki, elsp gombaölővel? és kukoricába? gondolom nem a fődet kéne vele locsolni...
napránál nem tudom, ha kapálod, egy mázsát bele lehet húzni, az nem vészesen sok logisztika meg nem bassza szét teljesen a melót, ettől többet meg, pláne hogy vetés előtt is megszórtad, meg még sor mellé is került valami, szóval ettől többet meg hajmeresztő a gombák miatt, nem?
kukoricának sose árt, az más ügy.
Válasz .Szabi. #9565. hozzászólására3kg ami 10ha 100e ft. Tehát 10e ft/ha ebből az áfát vissza kapom + kapok kedvezményt a cortevátol mint partner . Körbe jártam a dolgot
Igazából megkötése olyan mintha 150kg 27% kiszórna az ember .
Naprába hozta a legtőbbet a a saját kisérleti telepeiken.
Nekem most 5 fajta pio napra van kísérlet mindegyik lesz külön kezelve BlueN el .és vissza mérve .
Válasz VMisi #9568. hozzászólásáraa 410 ezresnél akkor ezek szerint lenne értelme, most azért ez kruva békanyálas ügy. pláne ha emiatt külön bele is kell menni.
9868 hozzászólás
Válasz blsjela #9610. hozzászólásáraMert szerencsés helyen gazdálkodsz, itt újabban az a legnagyobb gond hogy nem tudsz tarlókezelést végezni mert még a gyom se kel ki...
Mindegy mit csinálsz csupasz marad a tarlód.
Válasz Nagy Péter 40 #9614. hozzászólásáraA másik dolog a lombtrágya, amiben nem hiszek. Lehet, egy picit bezöldül tőle a növény, de a terméshozamra ez nem nagyon van hatással.
Főleg az, amiből 2 liter kell egy hektárra, és akkor kell kijuttatni, mikor a kukoricának 4-5 levele van. Akkor mennyi jut a kukoricára?
Meg van egy elméletem, hogy a természet úgy alakította ki a növényeket, hogy a gyökéren keresztül táplálkozzanak és nem a levélen keresztül. Természetesen jut be a növénybe a levelén keresztül is valami, főleg a mérgek, de tápanyag vajmi kevés.
Az osztrákoknál van ilyen mondás, ami tavasszal csúnya, az telerakja a raktárt. Úgy magyarázta a gazda, hogy ha korai szakaszban el van kényeztetve a növény, nem fejleszt olyan gyökérhálózatot és ez hiányzik majd, mikor a termést kellene kinevelnie. Persze ennek ellentmond az a tudományos vélemény, hogy a kukoricánál a 8 leveles állapotig dől el, mennyi szem lesz a csövön. Azt nem tudom, erre hogyan jöttek rá, de amíg a kukoricával ezt nem tudjuk megbeszélni, addig nem biztos, hogy így van.
Válasz MTZ1221.3 #9605. hozzászólásáraA szántás szerintem azért jó, mert letakarítom a földet és mivel én elég későn szántok, a gyomok csak tavasszal bújnak elő, amit kombinátorral gyérítek, szinte csak a vetés előtt.
Vannak ezek a tarlóba vető vetőgépek, ott csak az a különbség, hogy a vetéssel egy menetben csinál meg mindent. Egy ilyen 8 soros vetőgéphez 270 lovas traktor kell.
Régebben olvastam, hogy sok gépgyár visszatömő keréknek traktorgumit használ. Azt írták, hogy a gazdák mondták a mérnöknek , hogy a traktor nyomában mindig hamarabb és szebben kel a gabona. Hát akkor traktor kerékkel kell előkészíteni a talajt. :-)
Válasz Nagy Péter 40 #9613. hozzászólásáraNem is annyira a nitrogénről van szó, hanem a szerves anyagról. Ha folyamatosan elhordod, állítólag a termékeny humusztartalom csökken.
Számomra egy másik mánia ez a széndioxid megkötése a talajban. Állítólag azért nem szabad szántani, hogy ki ne szellőztessük onnan a CO2-t. De hogyan is kerül bele a talajba? Hát a szármardványból, mikor, az lebomlik, akkor CO2 keletkezik. Ha ez a talaj felszínén történik, akkor meg egyenesen a légkörbe jut. Pontosan ugyan annyi, mint mikor eltüzeljük, csak lassabban.
Válasz blsjela #9611. hozzászólásáraDehogy nyomják.
Ősszel kiszór 200 kiló komplexet. kombinátorozás előtt 150 kilo karbamidot vetésnél meg 250-300 kilo pétit.. és kész ,nem gatyáznak még lombtrágyával.
Legalábbis nálunk 2- ezer hektáros gazda még mindig így csinálja..pedig tavaly 5 tonnás átlag alatt voltak..
Válasz Szlovákiából #9609. hozzászólásáraMivel a szalmát nem tudom beforgatni a 10 m es szabály plusz valamennyi szármaradvány kötelező fennt tartásával ,az már nem ad jelentős szerves anyagot...
Hogy magamnak mondjak ellent és behozzam a régi tankönyvek mondatait aratás után 1-2 napon belül bekell forgatni a szalmát hogy a táblázat szerinti nitrogén foszfor kálium számai valósak legyenek amit ad a talajnak.Pontos számokra nem emlékszek már de mintha hektáronként 50 kg nitrogén kerülne a talajba ha leforgatnám azonnal.
Kicsit olyan mint a szerves trágya ha pár órán-1 napon belül nem forgatod be szinte semmit se ért...
Válasz fexco #9592. hozzászólásáraElég kontrol volt már . 2004 óta húzom a naprát és a kukoricát is. 20015 óta már csak tőltőkapával dolgozok . Van videó elêg sok csatornámon
Válasz termelo #9604. hozzászólásáraMert az olyan nagy gazdák nyomják agyba főbe az inputanyagot hidassal is . ????????
Válasz termelo #9590. hozzászólásáraÉn minden tarlóba zőkditést vetek eddig mindíg bejőtt nincs szántás már nálam Tárcsa gruber ásóborona .
Válasz Nagy Péter 40 #9607. hozzászólásáraEzt mintha én írtam volna, csak 1 valamivel nem értek egyet. A szalmát nem szabad eladni, mert az szerves anyag, míg az árán vett műtrágya csak kémiai elem, amiből a nitrogén sokszor a levegőben köt ki, a foszfor meg lekötődik úgy, hogy a növény nem képes felvenni. ÁLLÍTÓLAG!
Válasz MTZ1221.3 #9605. hozzászólásáraA sorközművelés általában 5-6 centi mélyen megy, a növény gyökérzete meg 10 centi mélyen kezdődik. Arról nem beszélve, hogy a növény közvetlen közelében meg hozzá sem nyúlsz a földhöz.
Arra is kíváncsi lennék, hogy aki a tőhöz odateszi a műtrágyát, abból valójában mennyi hasznosul abban az évben, egyáltalán le jut-e a fő gyökérzónáig.
Pontosan azért szeretnék már valami több éves kiértékelést a terméshozamra vetítve, mert el szeretném hinni, hogy van értelme.
Tavaly a búza vetésem egy részét visszahengereztem, sőt, úgy csináltam, hogy csak minden második sort hengereztem. Akkor jobban nézett ki és a műtrágya szórásánál is láttam, hogy ahol nagyobb hantok maradtak (főleg a laposokban), ott ritkább. Most viszont már semmi nem látszik. Teljesen egyöntetű. Sajnos a terméshozamot nem fogom tudni kiértékelni külön, pedig az lenne az igazi. Legalább tudnám, hogy érdemes-e a vetést visszahengerezni, vagy csak feleslegesen tapostam és égettem a dízelt.
Válasz MTZ1221.3 #9605. hozzászólásáraNem gondolom hogy ez hit kérdése lenne.
Nem egy nagy dolog ezt is megnézni hogy ad e pluszt.
2022-ig én is nagy pártolója voltam hogy kell meg sokat is segít csak idő meg távolság miatt volt hogy nem mentünk el 1-1 messzi táblára már.Aratásnál nem látszott termés különbség de ugye akkor még ez nme foglalkoztatott különösebben mondtam magamnak hogy biztos csak azért mert messzebb van és több esőt kapott. 2022-ben kelés után kaptunk 25 milit kb 10 perc alatt,
Kimentem meghúzatni azonnal 3 levelesen mert le volt tömörödve ,de egy 5 hektáros táblát kihagytam mondom nézzük egy próbát ,Utána majd 8 leveles korában még egyszer meghúzattam mindet kivéve azt az egy táblát.Semmi különbség nem volt pedig 100 méter volt a két tábla között..2023-ban már csak az össz kukorica felét csináltam tavaly meg csak egy 8 hektárost feleztem ,nem mutatkozott mérhető különbség. idén meg csak ha bérmunkában kérik..
Én még egy földemet se altalaj lazítóztam pedig van egy 5 késes de csak letakarva várja hogy kifusson a gazdaságból mert anno kellett a kiadás..
Szántok 30-35 cm mélyen eddig mivel több kukoricám volt mint búzám sok földet 3 évből 2 szer most meg már csak 2 évente egyszer.nem tudom hány év után kellene látnom azt hogy a földem levegőtlen mert még giliszta mindig sok van benne pedig legalább 30 éve szántva van de előtte a tsz időkbe is szántották.
Hány évig azt hallgattam az eketalp így meg úgy.
Túl van ragozva hogy nem töri át a főnövény gyökere,nem a fenét nem töri át.
Ahogy hallom egynéhány talajtanos már elismeri hogy ez butaság és nincs ilyen probléma.
A másik meg hogy elporosítja a talajt. Persze ez igaz de amikor azt látom hogy a már 10 éve ősszel megtárcsázom tavasszal egy sor kombinátor gazdatárs vetésnél mocskosul porol akkor mikor is van az hogy nem porol? Arról nem beszélve hogy tavaly hány ilyen szívta be hogy nem volt első április elejétől április 20 ig és ki volt száradva 10 centire így csak májusra keltek ki ,míg a szántott vizes volt és időben kikelt.
Lehet ezt csinálni és kivánom hogy be is jöjjön de benne lehet az is hogy pár év ilyen 3 hetes csúszás miatt bukik a gazdaság..
Azt meg mellékesen jegyzem meg hogy az egy nettó baromság hogy szeptember 30 ig nem lehet csak maximum 10 centi mélyen mozgatni a talajt vízmegőrzés céljából... itt Békésben augusztusban milyen vizet fogok megőrizni mikor csontszáraz minden?Eddig a búzát aratásnál szétfújtam majd 1 napon belül bedolgoztam hogy elvileg az mennyi tápanyagot jelent majd a talajnak és akkor még viszonylag dolgozható is a föld nem beton kemény.Mióta kitalálták ezt az okosságot hogy nme lehet csak 10 cm re és látszon is szármaradvány nem szétfújom hanem renden hagyom és eladom amiből meg veszek másfél mázsa műtrágyát amit rászórok ősszel ... a földet meg októberig úgy hagyom majd leszántom..
Ez zseniális találmány lett...
Válasz fexco #9600. hozzászólására Igen jelentős kárt tud okozni. Elrágja a fiatal kelésben levő csíranövényeket.
Válasz Szlovákiából #9602. hozzászólásáraNem hiszel a sorközművelésben. A szántásban, lazításban, szántóföldi kultivátorozásban igen? Annak van valami értelme akkor? Mert ezek alapján semmi.
Ha levegő jut a talajba az szerinted káros, vagy jó dolog? A talaj tartalmaz elő anyagot is, vagy csak élettelen anyag alkotja?
A talajban vannak előlények, mikro-/makroszkopikus előlények? Ha létezik a talajban mikrofauna, akkor kell e az oxigén, vagy plusz oxigén hatására nem reagálnak jól?
Csak egy pár kérdés ami rávezet arra, hogy a kollegák lehet nem hit miatt csinálják.
Válasz Szlovákiából #9602. hozzászólásáraA sokhektáros kukorica termesztők idő hiányában sem tudnak kultivátorozni de oda-vissza rekordok ott is születnek.
Válasz fexco #9596. hozzászólásáraHány centire közelíted meg a naprát 10? ;
Mi van a sorban lévő 20 cm-es sávval?
Válasz Nagy Péter 40 #9594. hozzászólásáraÉn sem hiszek a sorközművelésben. Nagyapáink azért csinálták, mert nem volt gyomirtó és kapálni kellett. Mindig jönnek a kapillárisokkal, de mikor a sarabolt kukorica sorköz 3 nap után ugyan olyan repedezett, mint előtte, az nem sokat használhat.
Mindenkinek van egy elmélete és meggyőződése.
Van aki az elporosított részt gondolja szigetelőnek, van aki a hengerrel lezártat gondolja nedvesség megtartónak.
Én már megkértem egyik ismerősömet, aki a mezőgazdasági egyetemre járt, hogy csinálja ebből a diplomamunkáját. Nem volt hajlandó, pedig nagyon kíváncsi lennék, valójában van gazdasági előnye, vagy csak vizuális.
Az biztos, hogy nálunk már szinte senki nem sarabol.
Arra is kíváncsi lennék, hogy a kukorica tövéhez odarakott műtrágya, mikor jut le a gyökerekig, ami a kukoricánál 1 méter mélységig is eljut. Talán 2 év múlva?
Válasz VMisi #9599. hozzászólására4-5.igen.ez a poén,hogy még az esőnek se kell,hogy essen,mert párolog,és adja az ívet. olyat nemcsináltál,hogy kihagytál egy részt a gyomirtózásból,és azt összehasonlitod a gyomirtózottal?
Válasz skorgamor #9598. hozzászólásáraés ez a napra táblába mit tud okozni?
Válasz fexco #9596. hozzászólásáraGyomirtás után hány nappal húzod meg?
Több nappal a fújás után lenne még vegyszer a földön? Nem párolog el?
Válasz fexco #9597. hozzászólására Sároshátú gyászbogár.
Válasz skorgamor #9595. hozzászólásáraez mi?
Válasz VMisi #9593. hozzászólásáragyomirtás után,megkeveri a földet,igy nem veri vissza az eső a naprára a vegyszer hatását.
Hurrá.....
Válasz fexco #9592. hozzászólásáraÉn kb 4-5 éve csinálom kukoricában hogy mindig felezek egy nagyobb táblát.
De még nem volt olyan évem hogy 2-3 mázsánál nagyobb eredmény jöjjön ki,sőt volt amikor az termett többet amit nem húztam meg.
Pedig pont azt gondoltam hogy majd az aszályos időben nagy különbségek jönnek ki de se 2023-ba és tavaly jóformán semmi különbség(a 2022-es évnél nyílván sansztalan volt).
Annyi hogy talán kicsit jobban nő utána de termésben nem mutatkozik meg ez a különbség. Legalábbis nálam.
Mondjuk ha ezt az 5mm pluszos mondást nézem nem is kell csodálkozni mert 1 napnyi szükségletét nem fedezi..főleg nem 30 plusz fokokban széllel.
Válasz fexco #9592. hozzászólásáraMiért csinálod, kifejtenéd? Mikor?
Válasz blsjela #9588. hozzászólásáraPróbãld ki,haggyj egyből mellette kontrollt,megfogsz lepődni.amikor kultivátorozol,abban az időszakban 3nap alatt alapból nagyot nyúlik.----avegyszervisszaverődést,most ne vegyük figyelembe.ami szerintem a legfontosabb,én csak ezért csinálom az ekézést.
Válasz blsjela #9588. hozzászólásáraErre mi a tudományos magyarázat? Szerintem csak szemfényvesztés. Kontroll területtel próbáltad már?
Válasz blsjela #9587. hozzászólásáraMi próbáltuk megállapítani, hogy ez valóban így van-e de ha belegondolsz egy megfelelő időben végzett tarlóhántás után álom a szántás ősszel viszont ha ezt elhagyod őszre kidobja az ekét...
Válasz rtamas1976 #9586. hozzászólásáraEgyértelműen jobb, sőt én is az ilyen állapotra törekszem csak megemlítettem, hogy van amit nem lát az ember de sajnos ott van.
Véleményem szerint erre mondják, hogy hoz 5 mm-t a kultivátor (még utólag is) mert megszünteti a további párolgást a repedéseken...
Válasz Radocz #9584. hozzászólásáraA napraforgón lehet legjobban észrevenni. Ha megvan húzva 3 nap alatt is nagyot tud nyúlni.
Válasz Radocz #9584. hozzászólásáraEz igy igaz azért mert vetés után ha és mar kikelt minden jö egy nagyobb eső az lezárja a talajt igy nem tud szellözni sem viszont amikor már a felső réteg nem olyan nedves nem tud parologtatni tehát nem tud felfelé jönni a. Viz . Da ha kap egy kultivátor vagy valamit akkor a kapillárisok megnyílnak és szépen jőn fel a párával a nedvessék persze ezzel a talaj os szárad .
Válasz termelo #9585. hozzászólásáraIgen megreped de nemszellőzik át mint amikor nyitott a repedés!
És ez lehet pon1hét+ a következő esőig.
Ezek mind tonnák lehetnek!
Válasz rtamas1976 #9583. hozzászólásáraAlapvetően igazad van de ha aszály van az is berepedezik mélyebben, csak nem látod.
Válasz rtamas1976 #9583. hozzászólásáraÉn úgy tanultam, egy húzatás (kultivátor) 5 mm eső???? -vel egyenértékű.
Ember nagyságú kukoricát lóval húzattuk. Én vezettem a lovat, mert be kellett fordítani a sor végén.
56 évvel ezelőtt.
Akkor is fehér kenyeret ettünk.
Válasz blsjela #9582. hozzászólásáraÉn nemtudom nàlatok milyen talaj van.
De nálunk a hengerelt vetések gyönyörűen többcentis repedésekkel jutalmazzák a gazdát. 50-60cm mélyen.
De ami alól tömörödött felette porhanyós sosem reped össze!
Persze a liha talaj kiszárad.
Ezért jártjuk a kombinátort 4-6centin.
A gyomfésű pedig csodákra képes!
Válasz rtamas1976 #9580. hozzászólásárapont fordítva . A laza talaj jobban kiszárad . Pl ha van egy nagy eső és leveri a talajt nagyon akkor addig alig szárad amig nincs megmozgatva igaz akkor ugye nem is tud igy levegőzni a talaj .
Ezert szokták sok helyen a vetést is. Hemgerelni .
Válasz skorgamor #9579. hozzászólásáraErre én is kíváncsi vagyok. Tegnap kitettem 3 db fehér műanyagot vízzel felöntve és mára mindegyikben úszkált már 4-8 db.
Válasz blsjela #9578. hozzászólásáraIgen, de a felső3cm ha elvan porosítva többet véd a kipárolgástól mint a cserepes vagy tömörödött felszín! Szerintem.
És a gyomirtás is kitolható.
Sároshátú bogár ellen létezik valami csodaszer ami kapható is és ér is valamit?
Válasz Praetor #9575. hozzászólásáraÉn azt mondom ha olyan kevés a csapadék akkor nem kell még bántani hogy kiszáradjón az a maradék nedvesség is .
Válasz rtamas1976 #9576. hozzászólásáraOk, köszi!
Válasz Praetor #9575. hozzászólásáraKimész kapardmeg!
Ha látsz csirát a földalatt akkor csináld meg.
Ha nincs akkor fölösleges.
Válasz rtamas1976 #9557. hozzászólásáraAz őszi kultivátorozás után, most 1 hete 2x megkombinátoroztuk a napraforgó területeket. Eléggé száraz lett a művelési mélységig. Az 1 hét alatt kb 3mm eső esett, de elég hamar kiszáradt az a csekély "beázás" is. Most vetünk. Érdemes szerinted gyomfésűvel meghúzni vetés után a területeket, vagy a kevés nyirkosság még nem hozta csírázási helyzetbe a gyommagvakat, és fölösleges "munka"? Mit gondolsz?
Ápr 16 vetettem .
19 én már csírba is volt .
Most ápr 24 már kinn is van a sora .
Válasz envagyok2 #9572. hozzászólásáraKukit nem termesztünk errefele régóta. Most próbálom én is először. Naprát sem gombázunk. Megpróbálom. Kicsi vagyok, îgy ráérek, van idő mindenre.
Válasz VMisi #9570. hozzászólásáraahol meg nem esik, ot tmeg nem a nitrogén lesz a szűk keresztmetszet. de elfogadom. naprába mikor rakjátok ki, elsp gombaölővel? és kukoricába? gondolom nem a fődet kéne vele locsolni...
napránál nem tudom, ha kapálod, egy mázsát bele lehet húzni, az nem vészesen sok logisztika meg nem bassza szét teljesen a melót, ettől többet meg, pláne hogy vetés előtt is megszórtad, meg még sor mellé is került valami, szóval ettől többet meg hajmeresztő a gombák miatt, nem?
kukoricának sose árt, az más ügy.
Válasz .Szabi. #9565. hozzászólására3kg ami 10ha 100e ft. Tehát 10e ft/ha ebből az áfát vissza kapom + kapok kedvezményt a cortevátol mint partner . Körbe jártam a dolgot
Igazából megkötése olyan mintha 150kg 27% kiszórna az ember .
Naprába hozta a legtőbbet a a saját kisérleti telepeiken.
Nekem most 5 fajta pio napra van kísérlet mindegyik lesz külön kezelve BlueN el .és vissza mérve .
Válasz envagyok2 #9569. hozzászólásáraAhol esik ott a műtrágya is jó lehet.
Válasz VMisi #9568. hozzászólásáraa 410 ezresnél akkor ezek szerint lenne értelme, most azért ez kruva békanyálas ügy. pláne ha emiatt külön bele is kell menni.