#41 Czanik Sanyi

2013-07-31 20:43:56

Válasz erre

Válasz #38. hozzászólásra
Vagy ha öntözi...

#40 Pici

2013-07-31 20:37:03

Válasz erre

Válasz #38. hozzászólásra

az elövetemény a legutolsó dolog szerintem...... én mindig utánna vetem mivel csak takarmányt termelek és kapja mindig a szerves trágyát szántással.....

#39 4964

2013-07-31 20:13:22

Válasz erre

Válasz #36. hozzászólásra
A nagyobb mértékű talajtakarás a kukoricánál szerintem kifejezetten hátrányos, mert tavasszal nehezen melegszik fel a talaj, a gyomok és a kukorica is vontatottan kel, továbbá nem lehet pre szereket használni, ami nélkül a folyamatosan kelő 1szikűek irtása több mint problémás. (ha csak nem 5 évente 1x van kukorica mert akkor nincs gond ezzel).
A kukorica őszi búza forgónál meg szerintem előnyös a szármaradvány jelenléte a felszínen. Gombaölőzni így is úgy is kell. Meg ha alá volna szántva a búzának egy 10 tonna körüli kukorica szára akkor az rengeteg vizet meg nitrogént elvonna a növénytől pont a tavaszi időszakban mikor a felmelegedés miatt elkezd bomlani a sok szár.

#38 Sz_Pisti

2013-07-31 20:08:45

Válasz erre

Válasz #36. hozzászólásra

én még nem láttam embert, akinek bejött volna a kalászos után vetett kukorica, maximum silónak

#37 4964

2013-07-31 20:01:37

Válasz erre

Szerintem azzal kéne kezdeni hogy a belvízelvezető árkokat oda kéne adni azoknak akiknek a földje mellett megy el. Cserében a tulaj megfelelően kitakarítaná meg mélyítené őket, a kitermelt humuszt meg rá lehetne hordani a tábla lapos részeire. Ugyanezt kéne csinálni a csatornákkal meg a holtágakkal is. Kitakarítani a partjukat meg kimélyíteni és a környékbeli termelők örömmel hordanák az iszapot meg a humuszt a belvizes részekre.
Ha mélyek lennének a csatornák akkor a folyók enyhe duzzasztásával lehetne a talajvízszintet szabályozni, csatornából olcsóbb meg jobb lenne öntözni mint kútból. Már ahol lehet.
Halakat is lehetne telepíteni ezekbe a vizekbe, ez sem utolsó szempont.
Az a baj hogy ezek az objektumok mind önkormányzatiak, azoknak meg semmi érdeke nem fűződik hozzá hogy pénzt költsön rá. De ha te kivágsz egy 10 centi vastag fát az árokparton mert leszedi a traktor tetejét, akkor kinyomozzák hogy ki volt és 100 ezres bírságokkal fenyegetnek hogy milyen jogon nyúltál az övékhez. Akkor már hirtelen lesz gazdája.

#36 Pici

2013-07-31 19:47:45

Válasz erre

Válasz #28. hozzászólásra

amit leritál leirva okés de megcsináltatnám veled a valoságban is lehet meglepődnél pár dolgon...... egyik pl abba nagy talajtakarásban hogy fogod bevetni a kukit? lehet a direktvetögép is igen csak meglepődne és ráadásul még csak nem rég terjedt el ami elég nagy költség csak maga a vetögép és ebben a szárazságban megnézném mennyivel bírná tovább mint a többi talán 1-2 héttel többel tutira nem

#35 Ebcsont

2013-07-31 15:25:12

Válasz erre

Válasz #33. hozzászólásra

A másod vetés az év legmelegebb időszakában ráadásul csapadékhiánnyal megtoldva. Hát bizony nem a legideálisabb. A korai vetéssel meg talaj problémák lehetnek (sár). Nagyon nehéz eredményesen gazdálkodni ilyen szélsőségek mellett, de nem lehetetlen.

#34 Pöttinger

2013-07-31 15:14:22

Válasz erre

Válasz #31. hozzászólásra

"Az USA középső részén, ami példaként volt említve, az Ogallala föld alatti víztározóból táplálkozik az öntözés, ami több millió év alatt töltődött fel"

Nálunk nem így van a víz.

Ha nem veszünk ki belőle, akkor áthalad kis országunkon.

#33 Ádám75

2013-07-31 14:47:40

Válasz erre

Válasz #32. hozzászólásra

Nem tudom Ausztráliában mennyire van pl. kukorica, vagy napraforgó. Ott inkább búzával, szójával kínlódnak. Öntözéssel nekem az a tapasztalatom, hiába öntözöm naponta reggel, délutánra már kiszárad. Viszont mióta a lenyírt füvet a sorok közé hordom, alatta mindig nyirkos a talaj. Tehát talajtakarás még öntözés mellett is elsőrendű. Ilyen melegben a növény is sokat párologtat, ez ellen nem lehet védekezni. Másik szempont, néhány növénynél elkerülhetetlen az öntözés: burgonya, csemegekukorica, pl. Mindenesetre más irányokat is ki kell kísérletezni, mert az aszály esélye nagyobb, mint a belvízé. Az üzemanyag árak csak nőni fognak.
Másik kérdésem lenne: nem lehetne -e a jelenleg befogott területek egy részén másodvetést is alkalmazva duplán hasznosítani? Van ahol korán lejön a gabona, utána lehetne pl. kukorica, vagy burgonyonya, vagy bab, vagy káposzta. Jó tudom, ezekhez más gépesítés kell, de legalább egy részén.

#32 Netparaszt

2013-07-31 14:13:34

Válasz erre

Válasz #30. hozzászólásra A világ jelentős részén öntözés nélkül gazdálkodnak és megélnek.
Inkább érdemes az ausztrálok gazdálkodási megoldásait nézni, teljesen áttértek a direktvetésre, mulcsművelésre, hogy minél jobban megőrizzék a talaj nedvességtartalmát az aszályos időszakokban.
Ha nem akarja valaki egyre több évben a kisült kukoricát nézni, módosítani kell a termelési szokásokon és elfogadni, hogy kevesebb, de stabilabb termésre lehet csak beállni.
Egyébként a szélsőséges magyar klímán pénzkidobás folyamatosan a maximális terméshozamok hajkurászása, ha valakinek nincs valami nagyon jó minőségű földje, egyre többször bukik bele az időjárásba a legdrágább hibridekkel is.
A limitáló tényező a hőmérséklet és a víz.
Ha ilyen forróság van, akkor még az öntözés sem segít mindig.

#31 Netparaszt

2013-07-31 14:07:52

Válasz erre

Válasz #29. hozzászólásra Fecó, ne haragudj, de nagyon rossz példát követnél a kukorica amerikai módra öntözésével.
Az USA középső részén, ami példaként volt említve, az Ogallala föld alatti víztározóból táplálkozik az öntözés, ami több millió év alatt töltődött fel.
Az 1950-es évek óta kezdődő intenzív öntözéses gazdálkodás azonban több területen már kimerítette és a számolások szerint az öntözési felhasználást figyelembe véve nagyjából 25 éve van hátra, utána megszűnik létezni a víztározó.
Ez egyben az intenzív mezőgazdaság megszűnését is jelenti a területen, mert a természetes csapadék nem elegendő termelésre, sem a tározó feltöltődésére.
Szóval több millió év alatt összegyűlt vizet sikerült kevesebb, mint 100 év alatt eltüntetni és sivatagot csinálni a területből.
Ez nem valami fenntartható megoldás.

#30 Ádám75

2013-07-31 13:54:51

Válasz erre

Válasz #29. hozzászólásra

Igen, az ötözés lett volna a másik gondolatom. Ahol nincs öntözés, hozzá sem kell fogni. Ez pazarlás, gép, ember, anyag és a végén elintézi az aszály. Amit látok itt, vannak rendszeres területek, amelyek tavasszal belvizesek, (régi folyókanyarulatok). Most lezúzták és gondolom, megint megművelik. Nem értem, minek. Vagy becsövezni, vagy kihagyni a termelésből. De minden évben bevetni és nem learatni, az hülyeség.

#29 .Feco.

2013-07-31 13:46:37

Válasz erre

Válasz #28. hozzászólásra

egy helyen sántít a történet: a tenyészidős résznél. Én is azt mondom, hogy meg kell nézni, hogy mit vetnek, és hogyan. Hosszú tenyészidejű kukoricákat, magas tőszámmal, és öntözik! Mindenhol lineárok vannak, amit nem ér el az öntöző, azt be sem vetik! Feleslegesen nem kockáztatják a pénzüket! Nekünk is így kellene tenni....

#28 Ádám75

2013-07-31 13:22:20

Válasz erre

Már régóta olvasgatom a fórumot, azt vettem, le, hogy évről évre a nagy meleg, az aszály egyre több termést tesz tönkre. Gondolom, ti jobban tudjátok régen nem volt ennyire végzetes ez az időjárás. Ha gazdálkodnék, amit nem nem csinálok sajnos, csak a kertemben kapirgálok, akkor mindenképpen a szárazságtűrő fajták irányába mennék. Szuper korai kukoricát vetnék, április közepére már a földben lenne, és július elejére már elvirágzana. Medárd környékén mindig van jelentősebb csapadék, utána talán kevésbé ártana neki a csapadékhiány. Meg kell nézni az USA-ban a középső száraz területeken milyen fajtákat vetnek és azt kell itthon is. Még ha nem is terem olyan sokat, de legalább biztosan. Vetés egyértelműen direktbe menne. Nem kellene ezt az tarlóhántás témát felülvizsgálni? Bekeveri a szármaradványt, el kezd bomlani, eltűnik a takaró, árnyékoló réteg. Igaz, h a repedéseket eltünteti, de ezt egy gyűrűs hengerrel nem lehetne megoldani? Utána hagy zöldüljön a tarló. Ha kinőttek a gyomok, még maghozás előtt szárzúzóznék. Aztán így mehet a télnek. Tavasszal vetés előtt, vagy után totál gyomirtó. A vegyszer nagyon drága? Vagy inkább eszközös gyomirtás? Őszi növény is mehetne direktbe gyomirtás előtt vagy után. Ha van takaró növényréteg, biztos nem lenne olyan kemény a talaj, hogy a vetőgép ne tudná lerakni. Ez biztos csak 4-5 év után menne így, elején kellene lazítani a földet, de nem forgatásos módon. Hagy gyűljön a szervesanyag. Tudom, ebben a módszerben a gyomkontroll a legnagyobb kihívás, de ezen kell gondolkodni.

#27 Ebcsont

2013-07-29 13:18:46

Válasz erre

Válasz #25. hozzászólásra

Ha jól sejtem azon a bizonyos videón is úgy csinálta az öreglyány, hogy első neki futásból jó vastagon betakarta, aztán a későbbi években mindig csak kipótolgatta.

#26 Radocz

2013-07-29 13:06:30

Válasz erre

Válasz #23. hozzászólásra

Talán a NÉT-es rendelet mellékletében van egy táblázat, ami közli a különböző szerves trágyák beltartalmi értékeit.

Én úgy tudom, hogy a baromfi trágya, az kicsit más mint a többi, de ......
Nem az eledót kell ekkor megkérdezni, hanem aki már dolgozott vele.

Az biztos, hogy a leégett trágya kazal hamuja a búzára szórva, megperzselte a zöld búzát. Zöme baromfi trágya volt.

mondhatjuk, "a jó pap is holtig tanul, mégis ....."

Zöld trágya vetés?
Mikor, mit mi fog kikelni?

#25 Netparaszt

2013-07-29 11:10:20

Válasz erre

A takarásos technológiát most kísérletezem, mert ha működik más országokban a megoldás, csak összejön nálam is.
Viszont az az érzésem, hogy speciális gépészet is kell hozzá a direktvetőgépen kívül, ami megforgatja és összetöri a mulcsot, miközben gyomtalanít is, megkaparva a felső 5 centit. Erre keresem most a megoldásokat, de mindenki csak nagy üzemméretre árulja a modern eszközöket, így egyenlőre sekély tárcsázás lesz a szükségmegoldás.
Mélyebbre nem akarok menni, max, lazítóval, ha szükséges és forgatás pedig elkerülöm, amennyire lehet (bár ha a lucernát el szeretném tüntetni, szükséges volna a szántás)
A gyomelnyomáshoz viszont nagyon vastag takarás kell, a kertészeti vastagság már nem működik szántóföldi méretekben.
Én inkább a nedvesség megtartása és talajélet/tápanyagok gyarapítása miatt mulcsozok.

#24 Netparaszt

2013-07-29 10:57:27

Válasz erre

A margarétamezős búzát csak most láttam a Kinek milyen búza topicban. Mellétenném az enyémet, első évben gazdálkodom, nem ebből élek még, a búza magától nőtt a zöldtrágya alá betárcsázva, semmiféle vegyi kezelést nem kapott (sem trágya, sem műtrágya, sem növényvédelem)
Van benne némi bükköny, pipacs, szarkaláb és a kép jobb oldalán az elmaradhatatlan vaddohány, amit behurcolt a bérlő és mégsem sikerült kiirtanom az összest, pedig egyesével kezeltem minden tövet.
A tavalyi mélylazítás és tárcsázások annyi gyomot hoztak fel tavaszra, ami évek óta szunnyadhatott, kaszálással és zúzással próbálom őket kordában tartani. Arra törekszem, hogy minél sekélyebb talajmunkával kiürítsem a gyombankot, s mellette mindig legyen valami takarás a földön, ami visszafogja a fejlődését a gyomoknak.
Az előtérben a direktvetésre előkészített vörösherés a szórt szalmás-szénás takarással, az aratásnál is csak szétfújatom és rajta hagyom, bár gondolkozom rajta, hogy megszórom Bacteriosollal, mert az sokat segíten a humuszosodásban.
Az igazság pillanata meg majd szerdán jön el, mikor leadom a malomba, mert sajnos a tárolóm nem készült el, így el kell kótyavetyélnem, 3,5-4 T/Ha között várom, 13-15 Ak földön.

#23 szanberg

2013-07-29 08:06:29

Válasz erre

Válasz #18. hozzászólásra

Azért valamit ér az nyugi.

Barátomnak van lova és rendszeresen egyik táblánk sarkára hordja ki szekerrel a ganajat, ott leborítja róla széthúzza és kész.
Azon a kis területen kelés óta feltűnően szebb a kukorica mint mellette és ez egyértelműen látszik!!!
Meg is jegyezte valaki, hogy azon a folton lehet valami mert nem ugyanaz mint a többi

#22 Radocz

2013-07-29 07:57:51

Válasz erre

Itt.

A búza ára toikban sok-sok érdekes dolog olvasható.

#21 Radocz

2013-07-27 21:52:24

Válasz erre

Válasz #17. hozzászólásra

A juh por az jó, csak perzsel. Kiégeti a növényt.

Abba nincs egy csepp szalma sem.

Akkor érett az istállótrágya, amikor az elkotórészei már nem igazán ismerhetőek fel.

"Jó lehet ez a trágya? Érdemes lenne megvenni? Mennyivel gyengébb mint egy jó marhatrágya?"

Ha nem szársdt ki, és érett, akkor majdnem anniyt ér mint egy rosszul kezelt marhatrágya.

Kb, 60-70 százlék.

#20 csabazsolt

2013-07-26 23:51:20

Válasz erre

Lenne pár kérdésem, meddig lehet céklát és spárgatököt vetni?
Próbált már valaki ilyenkor vetni?

#19 csabazsolt

2013-07-26 23:50:11

Válasz erre

Válasz #17. hozzászólásra

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/005_istallotragyazas.pdf
Amugy a kérdéseidre egy egéyyz könyv sem lenne elég:)
Nagyon sok anyagot találsz a neten

#18 Pici

2013-07-26 21:39:31

Válasz erre

Válasz #17. hozzászólásra

a lótrágya nem sokat ér kb annyit mint a szalma amit lehoztak a tarlorol

#17 Paradicsommag

2013-07-26 16:54:50

Válasz erre

Válasz #15. hozzászólásra

egy kis segítséget kérnék!
mik a jó trágya ismertető jelei?
a legjobbtól a legrosszabbig állatonként melyik trágya melyik?
mennyit kell érlelődni a trágyának mielőtt kiszórnád?
szalmásan vagy csak magában jobb a trágya?
ha sok a szalma benn az jó vagy rossz?
ha helytelenül tárolod trágyát romlik a minősége?
hogyan kell jól tárolni?
mikor a legjobb kiszórni?
kiszórás után mikor mit csinálunk? szántjuk, bekeverjük, tárcsa, kultivátor, stb...
melyik trágya mennyit érhet? Ft/t
mennyit szórjunk 1 ha-ra? hány t?
stb....

minden ami a jó trágyázáshoz szükséges:)

Egy faszi lovakat tart, kb 8-10 mindig van nála, emellett van 8-10 hízója, meg 10 birkája. Ha jól saccolom tavaly december óta kb 50-60 tonna trágyája gyűlhetett össze. A lovak alá nem tesz szalmát vagy alig, disznók alá is csak minimálisat. Egy hosszú elnyújtott kupacban gyűjti a trágyát, 2,5-3 m széles, 12-13 m hosszú és kb 0,5-1,3 méter magas.

Jó lehet ez a trágya? Érdemes lenne megvenni? Mennyivel gyengébb mint egy jó marhatrágya? Mennyit adjak érte? Mennyit szórjak belőle?

#16 endypapa

2013-07-26 13:38:35

Válasz erre

Válasz #15. hozzászólásra

Ja!
Meg ha a hóra hordanám ki, fel is akasztanának tán.

#15 Radocz

2013-07-26 11:49:40

Válasz erre

a búza felvásárlási ár topikban, van egy ezer éves oktatófilm a trágyázásról.

lényeg most sem sokat változott.

Csak a föld végén NÉT-es területen nem érdemes érlelni a trágyát.
No meg felhasználónak elegendő annyit tudni, hogy ismerje fel a jó trágyát, a kevésbé jól kezelt trágyától.

#14 2266

2013-02-25 07:36:19

Válasz erre

Válasz #13. hozzászólásra

Ott kellett volna megkérdezni ahonan hoztad!!!!

#13 Czanik Sanyi

2013-02-25 07:33:32

Válasz erre

#1. hozzászólás, toth75 küldte be 2013-02-24 18:03:25-kor | [TÖRÖL] | Felhasználó kitiltása: egy napra | egy hétre | egy hónapra

Jó napot,, azt szeretném kérdezni,hogy hoztam haza külföldről citrom ágat ,hogy lehetne kigyökereztetni.

#12 JD /4650

2012-01-02 21:41:31

Válasz erre

Válasz #9. hozzászólásra

akkor rosszul csinálod mert az ember minden évben csiszolja tudását illetve élet tapasztalata gyarapodik!
igy én azt mondom még jobban csinálom mert olyan nincs hogy nem lehet jobb!!

#11 Krisz_B

2012-01-02 17:39:23

Válasz erre

Fehér csillagfürttel foglalkozik valaki? Gyomirtó szerekkel kapcsolatban kérdeznék...

#10 Mf-es

2012-01-02 09:33:47

Válasz erre

Válasz #9. hozzászólásra

És hogyan szoktad?

#9 Maszek

2011-12-31 23:55:00

Válasz erre

Én mindent ugy csinálok ahogy szoktam!

#8 Czanik Sanyi

2011-12-31 16:55:22

Válasz erre

#1. hozzászólás, ede62 küldte be 2011-12-31 15:58:28-kor | [TÖRÖL] | Felhasználó kitiltása: egy napra | egy hétre | egy hónapra
ede62

Szép napot kívánom mindenkinek!
Kérdezném a tisztelt fórumozókat,hogy van-e valakinek tapasztalata felhasználási technológiája az IPAM40 talaj fertőtlenítővel kapcsolatban burgonyában sárgarépában ??
A segítségeket nagyon megköszönném .smile helpsmilie

#7 hanzika

2009-08-27 18:50:21

Válasz erre

Válasz #6. hozzászólásra
Azt sajna nem tudom mert 2007-ben összetörtem a csapadékmérőmet és azóta babonából nincs(be is jött eddig). Majd megkérdezem az 1ik havert ő pontosan írja.

#6 jólaci

2009-08-27 17:29:22

Válasz erre

Válasz #5. hozzászólásra

Eső?Miliméter mennyi?

#5 hanzika

2009-08-27 13:22:46

Válasz erre

*Elővetemény:búza(triti)
*Őszi mélyszántás: nov közepe Helti spertberg 30-32cm elmunkálva nem volt.
*Szerves trágya: szántás előtt 150q/ha
*Febr. vége simítózás
*Ápr eleje magágy: busa FKM
*Vetés:ápr. 18 spc 6 ,tőszám ~48000/ha vetőmag: nk neoma vetés után Busa spirálhengerrel lezárás.
*Gyomirtás:pulsar 1.2l/ha malupe 2200/12(kicsit késtem vele mert a gyomok döntő többsége már 6-8 leveles volt de ennek ellenére szép tiszta az állomány)
*Sorközművelés: a napra 6 leveles állapotában töltőkapákkal és 1menetben kiszórva 70kg/ha linzi só Busa skmk műtrágyaszórós.
A termésátlagot még nem tudom mert nálunk még nem aratnak ,de szépet mutat! Csak az ára nem túl jó enyhén szólva(48-50). Még szerencse hogy a nagy részét felhasználom.

#4 jólaci

2009-08-27 12:36:51

Válasz erre

Válasz #3. hozzászólásra

Én a naprát szántásba 04.04.-án vetettem Neómát,1 mázsa pover+ 1 mázsa ammóniummmal.Gyomírtás galigán+ frontier,sorművelés+töltögetőkapa.Nagyobb esőt máj 28.-án kapott,össz.csapadék 123mm.volt.Így 17 mázsa/ha nál tartunk,de lesz 30mázsa/ha is,amit 04.29.-én vetettem.

#3 jólaci

2009-08-27 12:32:32

Válasz erre

Válasz #2. hozzászólásra

Nem kell vitatkozni,mindenki röviden tömören,lényegretörően leírja hogyan csinálja,és mindenki csemegézik belőle ami neki aktuális.

#2 drenthe

2009-08-27 10:23:05

Válasz erre

Az az érzésem , hogy itt még nagy viták lesznek...:) De jó ötlet a topic.

#1 jólaci

2009-08-27 08:08:44

Válasz erre

Konkrét dolgokat szeretnék,ki milyen termesztéstechnológiával,imputanyaggal,és az éves csapadékmennyiségre is kíváncsi vagyok.Röviden tömören lényegretörően kifejteni.Az idei termésátlagok.