Hirdetés
Fórum
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Borkészítés,Borkezelés új
- Jön a jó idő! új
- Szója termesztése új
- Napraforgó-termesztés új
- S.O.S. új
- Permetezéstechnika - fúvókák új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Körbálázót, de milyet? új
Cikkajánló
2934 hozzászólás
Válasz D.CS. #2126. hozzászólására
Tegnap végre megjött a két egyszerű bekebelezésről a földhivatali bejegyző határozat! A bírósági nyári szünet miatt csúszott több mint egy hónapot, amúgy kb. 90 nap alatt átfut a rendszeren!
Válasz Nyomasek Bobo #2132. hozzászólására
Nyilván úgy gondolta, igen.
A véleményem ettől függetlenül változatlan.
Vettünk úgy házat anno, hogy nem annak az örököseitől vettük meg, aki leélte benne az életét, mert nem az illető nevén volt, szerintem még a gyerekei se tudták ezt, míg meg nem halt.
Válasz Rabó001 #2131. hozzászólására
"anno emlegeti"= régen emlegette...
Válasz mkacsidil02 #2130. hozzászólására
Akkor az a föld nincs is.
Az elhunyt rokon örökölheti? És az elhunyt ember nehezen emleget bármit is.
Valami nem kerek ebben.
Nem kaptunk róla semmilyen hagyatéki végzést,és az elhunyt rokonom sem foglalkozót a földel soha azaz nem ö művelte hanem ő is úgy örökölheti anno csak emleget mindig . Valószínűleg azt sem tudja aki épp használja hogy kicsodának van benne része.Ez miatt sem települést sem helyrajzi számot nem tudunk.
Válasz mkacsidil02 #2128. hozzászólására
Ha te örökölted valamikor, akkor van róla hagyatéki végzés, hogy mit keresel, település, helyrajzi számok, ez az alap. Utána meg mondjuk földhivatal.
Jó napot kívánok!
Lehet nem pontosan ide tartozik a kérdés,de itt hátha tudna rá válaszolni valaki.
Ha például egy elhunyt egyenesági felmenőmnek voltak kisebb darab földjei amik például nagy TSZ-ek használnak 15-20 éve azok után hogyan lehetne érdeklődni(nem tudom azt sem melyik TSZ mert én messze lakom onnan.)
Válaszokat előre is köszönöm.
Már most látható, hogy a bekebelezésért járó ellenértékek jelentős részét bírósági letétbe kell helyezni, mert a jogosult nem adja meg a kifizetés módját. Ez sajnos plusz munka, plusz költség.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére is van lehetőség a Foktftv. alapján.
A bírósági letétbe helyezés sem lesz egyszerű menet.
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/osztatlan-kozos-tulajdon-megszuntetese/h_7172730
Rákérdeztem az osztóprogramot készítő cégre.
Ha valamely földrészlet tulajdoni lapján pl. vezetékjog van följegyezve, akkor a megosztás során át kell vezetni azokra az új földrészletekre, amelyek a megosztás során ki lettek alakítva. Ha a vezetékjog bejegyzése területet is tartalmaz (elsősorban légvezeték esetében), akkor annak adatait, vázrajzát ki kell kérni az illetékes földhivataltól, mert azt az osztóprogram nem tartalmazza.
Azt föl kell vinni az osztóprogramba, ezután megcsinálni a megosztást, majd az gy elkészített területi kimutatást, és térképvázlatot el kell küldeni a jogosultnak jóváhagyásra.
Osztatlan közöst megszüntetését kinél kellene kezdeményezni és mennyi ideig tartana?
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/osztatlan-kozos-tulajdon-megszuntetese/h_7172730
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2120. hozzászólására
Mert nem tudtam hogy tényleges földhasználónak kit kell feltüntetnem (a tuajdonost vagy az az özvegyi jog kogosultját) a használati megállapodásban.
Válasz lemken #2118. hozzászólására
Ez tudom. De ha nem te vagy az, akinek a tulajdoni hányadát terheli az özvegyi jog, akkor neked ezzel miért kell foglalkoznod?
Válasz gcastle #2117. hozzászólására
Köszönöm!
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2116. hozzászólására
Mert a földhasználati megosztás pontosan rögzìti hogy a közös osztatlan táblán belül kinek hol van a területe ami művelhet. E nélkül közös osztatlanban lévő részarány tulajdont be sem lehet jelenteni földhasználatra.
Válasz lemken #2102. hozzászólására
Földhasználatnál nekem tulajal működött a használati megosztás! Sz-Sz-B Megye...
Válasz lemken #2115. hozzászólására
A használati megosztásban miért kell földhasználót megjelölni?
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2114. hozzászólására
Nem ezzel van a gond,hanem azzal hogy a használati megosztásban kit kell feltüntetnem, mint tényleges földhasználòt, a társtulajdonost vagy a tàrstulajdonos tulajdonrészének özvegyi jogusultját?
Válasz lemken #2102. hozzászólására
Választhatod azt a megoldást is, hogy az özvegyi jog címzettjének is elküldöd a használati megosztási ajánlatot tértivevénnyel. Miután a túlvilágra a posta nem kézbesít, így a levél vissza fog jönni, ami azt jelenti, hogy az elhunyt hozzá járul a használati rend kialakításához.
Válasz papszi06 #2105. hozzászólására
Elküldtem az email címet.
Válasz Ebcsont #2110. hozzászólására
Ennek mi köze az özvegyi jog törléséhez, ha van halotti anyakönyvi kivonat?
Válasz Ebcsont #2109. hozzászólására Nos ez nem nagyon megy ahhoz amit írtál kis felvilágosítás nem ártana ha nem jól tudom mert na nem vagyok fiatal lehet lemaradtam valamiről ki tudja mit agyalt ki ez a keresztény kormány az éjféli mise után...
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2107. hozzászólására
Ember! Nem tudom hallottad-e, de most éppen ezzel kínlódik a földhivatal, hogy beazonosítsa az ismeretleneket az ingatlan nyilvántartásban. Ha még a százhuszonötéves özvegy van feltüntetve, akkor az a föld még nincs lehagyatékolva, ergo örökösök sincsenek! De azért fizetessél 6600 Ft-t, hogy elutasíthassa a földhivatal a kérelmet.
Válasz Mihály #2100. hozzászólására
Mihály benned azt szeretem, hogy ragaszkodsz a nevedhez.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2101. hozzászólására
Most ezt miért kellett? Álmatlanul fogok forgolódni..
Válasz lemken #2104. hozzászólására
A örökös/tulajdonos kér egy hiteles másolatot a halotti anyakönyvi kivonatról, kitölti a földhivatal honlapján az "ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem I-II." nyomtatványt, kicsenget 6600 forintot, és sommás eljárásban 8 napon belül törlik az özvegyi jogot.
Válasz lemken #2104. hozzászólására
Halott anyakönyvi kivonat
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2098. hozzászólására
Gyere privátba adok hrsz ha aktuális haj
rá!
Válasz oprita #2103. hozzászólására
Megállapdni nem tudok mert most lennének 125 évesek, ha élnének! De a tulajdonlapon szerepelnek a használati megosztásból kihagyni Őket nem lehet.
Válasz lemken #2102. hozzászólására
A tulajjal állapodsz meg,de az özvegy is hozzá kell járuljon,vagy nincs használat.
Válasz gcastle #2007. hozzászólására
Azt szeretném kérdezni, hogy ha közös osztatlanban szeretném használati megosztással rendezni a földhasználatot és ebben a közös osztatlanban van/nak olyan társtulajdonos/ok is, akinek a tulajdonrésze özvegyi joggal terhelt, akkor a használati megosztás azon részében amikor leosztásra kerül/nevesítve lesz az, hogy kinek, hol, mennyi m2 és mennyi AK értékű föld kerül használatába a közös osztatlan táblán belül(a használati megosztás aláírásával) a tulajdonost kell feltüntetni vagy az özvegyi jog jogosultjàt?
Válasz Ebcsont #2099. hozzászólására
Ebben megint nem értünk egyet.....
Válasz Ebcsont #2099. hozzászólására Aztán miért is mert a többségi tulajdonos ott kéri a tulajdonát ahol jó neki ja hogy senkit nem érdekel a terület ak térképe a lényeg hogy valaki megakarja szüntetni be akarja kebelezni s gondolom van vagy 20 örökös szóval jó kis per lesz az ügyvédnek de neked sem lesz kéjutazás annyi tárgyalás ahány tulajdonos vagy egyszerre mind ott lesz -kétlem
Válasz papszi06 #2097. hozzászólására
Tulajdoni lap nélkül nehéz ebben bármi okosat mondani. Ha a terület több minőségi osztályból áll, akkor még akár igaza is lehet..
Válasz papszi06 #2097. hozzászólására
Valaki valamit félreértett.....
Most valaki valami okosat,adott egy 8.4 ha szántó 124 ak értékben nekem van 41 ak a többieknek max 14 ak és 06 ak, egy élő személy van a többi elhalt,van egy ismerősöm a földhivatalnál főtanácsos megkértem beszéljen az osztályvezetővel a bekeblezésről a válasz 7.4 ha kellene rendelkeznem hogy bekeblezhessem mi van itt valaki valamit?
Válasz Ebcsont #2095. hozzászólására
Mi a különbség a két bekebelezés között a végleges tulajdonjogi helyzet szempontjából?
A 2. alcím azt az esetet szabályozza, amikor kialakítható legalább 2 önálló ingatlan.
A 3. alcím azt, amikor nem.
Az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez ugyan azon feltételeknek kell megfelelni az okiratnak, mind két esetben, bizonyos eltérésekkel.
Ilyen eltérés, hogy ha a földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, akkor az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez elegendő egy egyoldalú jognyilatkozat is.
Vhr.
"36. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak minősül a bekebelezés tárgyában létrejött és összes tulajdonostárs által aláírt szerződés vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat."
Ez eléggé világos. Vagy aláírja az ÖSSZES tulajdonostárs, vagy ha ez nem megvalósítható, akkor elég egy egyoldalú jognyilatkozat.
Egy nagyon egyszerű dolgot kellene megértenie végre minden jogalkalmazónak, hivatalnak, hatóságnak.
Nincs sem alkotmányos, sem törvényi felhatalmazásuk arra, hogy jogot alkossanak. Nem bővíthetik a jogszabályi meghatározásokat, nem gondolhatnak bele dolgokat.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2094. hozzászólására
Gondolom akkor a törvényben a 2es és a 3as fejezet csak játék a szavakkal..
Válasz Ebcsont #2093. hozzászólására
Nincs kétféle bekebelezés. A bekebelezés jogi alapja minden esetben ugyan az. A bekebelezés gyakorlatilag a magához váltás jogintézményére épül, csak itt ehhez nem bírósági határozat szükséges, hanem a feltételeket törvény rögzíti.
Az eltérés abban van. hogy hogyan kerülheti el valaki a bekebelezést.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2092. hozzászólására
Már pedig éppen most írtad le a kétféle bekebelezést. Az egyik megosztás során történik, míg a másiknál egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül. Ezt a kétféle bekebelezést nevesíti törvény is.
Válasz Ebcsont #2090. hozzászólására
Ha igaz lenne amit írsz, akkor ez hogyan működne abban az esetben, mikor nem alakítható ki legalább két önálló, a területi minimumot elérő ingatlan, így a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül?
Mert nincs kétféle bekebelezés...
Válasz Ebcsont #2090. hozzászólására
Nem értek egyet.
Az kétségtelen, hogy a többség csak abban az esetben van meg, ha vannak olyan tulajdonostársak, akik a megosztásban részt vesznek -kivéve ha egy tulajdonostársnak több mint 50% tulajdoni hányada van, mert akkor ö a "többség"-, tehát azon tulajdonos társak, akik bár átveszik az értesítést, de nem reagálnak, azok megakaszthatják a folyamatot, a Ptk. jognyilatkozatokra vonatkozó előírásai szerint, de ez azon tulajdonostársakra nem vonatkozik, akiknek a tulajdoni hányada a kiindulási helyzetet figyelembe véve nem éri el a területi minimumot.
Ezen tulajdonostársaknak akkor van lehetősége az egyezségben részt venni, ha élnek a törvény által nekik felkínált -az előző kommentemben vázolt- lehetőséggel.
Ha ezekkel nem élnek, és a tulajdoni hányaduk aránya, mértéke nem változik, akkor őket eleve a megosztást támogatók közé kell számítani. Ebben egységes a földhivatalok jogértelmezése.
Mégpedig a következők miatt:
12. § (1) Ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan - sem önállóan, sem a 6. § (4) bekezdésében foglalt esetben, sem a 7. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt esetben - nem éri el a 11. § szerinti területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum), az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról (a továbbiakban: bekebelezés)."
Tehát abban az esetben, ha az egyezség során az területi minimumot el nem érő tulajdonostársak nem élnek a törvényi lehetőséggel, úgy ők az egyezségbe semmilyen formában nem szólhatnak bele. Az ő tulajdoni hányadukról az egyezségben részt vevő tulajdonostársak rendelkeznek, döntenek."
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2088. hozzászólására
Két megjegyzés:
1. Az okiratok kapcsán lehetséges a többes ellenjegyzés is. Ebben az esetben legalább az egyik ellenjegyzés "csak" annyit tanúsít, hogy az ügyvéd előtt írta alá az okiratot.
2. Éppen csak a lényeg maradt le:
"6.§
(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed."
Azaz a törvény szigorú feltételekhez köti a bekebelezést. Nem látom életszerűnek, hogy valaki átveszi a levelet, és nem tetszik neki, akkor azt semmilyen formában nem jelzi a levél küldője felé. Szerintem ez az értelmezés rendben van, sőt én inkább ezt tartom a helyes jogértelmezésnek.
Továbbá a törvény jogvesztő határidővel lehetőséget biztosít az egyezség bírósági felülvizsgálatára.
Válasz Rabó001 #2087. hozzászólására
Nekem sincs földem, viszont szeretek a joggal foglalkozni. Nem vagyok jogász, de van hozzá érzékem.
Válasz Ebcsont #2086. hozzászólására
Ez igaz minden olyan esetben, amikor az érintettnek megvannak ehhez a szükséges eszközei. Pista bácsinál, Mari néninél ennek viszonylag kicsi az esély.
Például, hogyan működik ez az állami mtulajdonnál?
Mert a csekély számú eddigi esetben, az Nfk írásban elfogadta az ellenérték ajánlatot, de nem valószínű, hogy küldöttet meneszt az aláíráshoz. De azt sem hiszem, hogy az általad felhozott megoldásra vevő lenne.
A törvényi rendelkezés teljesen egyértelmű:
"17. §
(5) Az e törvény alapján történő tulajdonváltozás esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés során a bejegyzési engedélyt megadottnak kell tekinteni azon tulajdonosok tekintetében, akik a 6. § (3) bekezdése szerinti döntésben nem vettek részt, továbbá akik tulajdonrésze a 12. § (1) bekezdése vagy a 16. § (1) bekezdése alapján bekebelezésre kerül."
Amibe a földhivatalok némelyike beleköt asz ez:
"15 §
15. § (1) * Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változást - ideértve az egyezségben foglalt tulajdonváltozást is - az ingatlanügyi hatóság a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett egyezségi okirat és annak elválaszthatatlan mellékletét képező, az osztóprogram által elkészített és külön azonosítóval rendelkező - e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti - térképvázlat és területkimutatás alapján a folyamatban lévő megosztás ténye feljegyzésének rangsorában vezeti át. Az egyezségi megállapodást, valamint a térképvázlatot és a területkimutatást mindazoknak alá kell írniuk, akik a 6. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban részt vesznek. A térképvázlatot és a területkimutatást az ingatlanügyi hatóság záradékkal nem látja el."
Vagyis szerintük, azon tulajdonostársak, akik meghatározzák, milyen formában kérik a bekebelezett tulajdoni hányaduk ellenértékét, azok részt vesznek az egyezségben.
Ez téves jogértelmezés. Az ő tulajdoni hányaduk ugyan is a törvény erejénél fogva kerül bekebelezésre, hiszen a törvény így rendelkezik:
"12. § (1) Ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan - sem önállóan, sem a 6. § (4) bekezdésében foglalt esetben, sem a 7. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt esetben - nem éri el a 11. § szerinti területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum), az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról (a továbbiakban: bekebelezés)."
Vagyis ezen tulajdonostársak csak akkor vesznek részt az egyezségben, ha a fenti jogszabályhelyben leírt valamely lehetőséggel élnek.
Ezek a lehetőségek, ha a tulajdonos társak jelzik, hogy osztatlan közös tulajdonban kívánnak maradni, vagy a egy másik tulajdonostárstól vásárol tulajdoni hányadot, vagy bekebelez. Bekebelezésre a területi minimumot el nem érő tulajdonostársnak is van lehetősége, már ha erre a megosztást kezdeményező tulajdonostárs biztosít lehetőséget.
Válasz TÓTH TAMÁS #2079. hozzászólására
Ez egy nyilvános fórum. Bárki írhat, aki regisztrált.
Valaki ír, mert nem olvassa el a földtörvényt, vagy nem tudja értelmezni, vagy csak megerősítést szeretne valamiről és nem megy egyből ügyvédhez, és itt elég sokszor segítenek, mint tették azt nekem is.
Ezen kívül néha kialakul értelmes beszélgetés, amihez nem kell az hogy valakinek földje legyen, vagy akarjon bekebelezni, csak érdekli a téma és valamit konyít is hozzá, még ha nem jogász, akkor is. Az ügyvédnek se kell föld ahhoz, hogy földügyekkel foglalkozzon.
Az hogy ki mire szavaz, az engem eddig se érdekelt, és ezután se fog. Politikát maximum a politikai topikban, ahová nagyon ritkán tévedek be, de ha igen, akkor se szoktam se hangoztatni se kérdezni hogy ki mire szavaz.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2084. hozzászólására
Tekintve, hogy már jó ideje (lassan két éve) működik a távellenjegyzés, nem feltétlenül kell személyes találkozó keretében rendezni az aláírásokat.
Moderálási elveink miatt törölve: 2021-09-26 05:47:16