Fórum

Osztatlan közös tulajdon megosztása

Létrehozta: marajah , 2010-05-26 15:39:13

Kedvencekhez Segítség

2309 hozzászólás
Nincs profilkép
#59 ano
2011-08-22 18:52:30

Válasz #58. hozzászólásra

én mérettem ki, nekem működött.
rendeletet elolvastad?
ha abban az van benne, hogy akkor kapsz elsőbbséget, mikor falud sorra kerülne, akkor oké, de ha ez így szó szerint nincs benne, hanem elsőbbségről beszélnek, akkor bekaphatja az illetékes fh, mert belső utasítás nem írhat felül korm, fvm rendeletet, tv, és így tovább.
át tudnád küldeni annak a jogforrásnak a számát, ami rendezi ezt az elsőbbséges dolgot? aztán elolvasom...

Nincs profilkép
#58 marajah
2011-08-22 17:05:01

Válasz #55. hozzászólásra

Ezzel a földhivatali elsőbbség kérésével, meg költségek meghitelezésével továbbra is gondom van. Na, nem a pénzzel, mert nekem megérné, hogy végre használhatnám a saját földemet. Megint mentem (az fh-ba), kopogtattam: aszonták, hogy kérhetek elsőbbséget, meg fizethetek is, de ők akkor is csak abban az évben vesznek majd előre, amikor a településünk egyébként is sorra kerülne. (erre meg minden év elején azt mondják, h kb. 5 év múlva). Vagyis semmit sem érnék el az egésszel. Na, ezt nem tudtam überolni. A vonatkozó rendeletben nincs ilyen kitétel , lehet h van vmi belső földhivatali munkautasítás erre vonatkozóan, amit halandó nem ismerhet?? Vagy csak szimplán megint hülyére vesznek...
Vki méretett már ki így tulajdonhányadot? Mik a tapasztalatok?

Nincs profilkép
#57 ano
2011-08-20 21:18:47

Válasz #53. hozzászólásra

azt javaslom kérdezd meg embert, mit ajánlana érte, kapásból vágd rá, hogy a nagyon kevés, szorozd be 2,3-mal, mond neki, hogy ennyire gondoltál, és kezdj el alkudni, és látod hol lesz a vége... valószínűleg ő az egyetlen ember, akit érdekli, pláne ha kicsi, aki mint lehetséges vevő szóba jöhet, akit érdekelhet a dolog, tehát nem nagyon találsz másik veővt, hacsak másik tulajdonosok közül valakit még nem érdekel, és valamelyiknek el tudod passzolni...
alkudj, nézd meg mit hajlandó adni, és onnan látod.
tíz ezer ft-ért valószínűleg egyetlen négyzetmétert sem adnék el, hacsak nem az aznapi zsemlére kellene, mert annyit akkor is megér, ha az életben soha nem lesz onnan semmi fa, ha nagyobb terület és érték, akkor akár érdekelheti is a nagyobb tul társat...

Nincs profilkép
#56 ano
2011-08-20 21:13:37

Válasz #53. hozzászólásra

erdő, hát ez aztán meg még inkább neccesebb árat mondani, mint bármi másra. milyen fa van benne? mikori véghasználat? milyen fa lesz utána? mit kell még véghasználatig csinálni? mennyi fa van benne?
ezt mind meg kéne kérdezned illetékes erdésztől (minden erdőrészlethez kell lennie üzemtervnek, és ott kell lenni felelős erdőgazdálkodónak, nah ő a guru, valszeg ő a te nagygazdád is, ő tud ezekre mit mondani).
mondjuk belátható időn belül véghasználatra kerülő akácok mennek olyan 600-800 ezer/ha, de ezek jó akácok, és mondjuk 10-15 éven belül vágandók. tölgyekről, amik majd 70 év múlva lesznek vághatóak, és addig csak gyértgetni kell, hát nem tudom... necces, mert érted, amiért ma megveszed, abból 70 év múlva lehet pénzed. namot mi biztos ebbe az országba 70 évig? szóval...
épp most akarnak rám sózni másfél hektár ráadásul fenyő erdőt, hát nem ugrálok érte, de muszáj lesz megvennem. én olyan 500-600 képzelem el, számolgattuk, hogy mi mibe keürl, mennyi fa van benne, mibe kerül vágás után bekeríteni vadak ellen, újra telepíteni, művelni addig, amíg magát nem tartja el újra, és hidd el, még ez a vételár is fölötte van, de mivel jól ismerem tulajt, és jó barát, és meg kell oldanom a problmát, egyszerűen nem mondhatok ennél kisebb számot, de legszívesebben mondanék, és akkor az a kockázat még mindig sehol nincs, hogy a következő 20 évbe ki lopja el, vagy ki államosítja az erdőt...

Nincs profilkép
#55 ano
2011-08-20 21:06:01

Válasz #53. hozzászólásra

kimérés díja, hát ez aztán abszolút helyfüggő. vannak eljárási díjak, ez aszem az új ingatlanok száma×14 ezer ft. aztán lesz a kimérés, vagyis a konkrét kitűzés, nem tudom mennyi. aztán van vázrajz készítés díja, nem tudom mennyi. de nem tudom milyen néven számláz földhivatal, de ezt bent meg tudod kérdezni, fix, országos díjszabásuk van, ugye a díj törvény rendezi ezt. nem tud eltérni tőle.
de ugye úgy megy, hogy van egy település sorrend, ami szerint fh-k szépen lassan sorba mennek, és akik adott faluból adott hrsz-be kérték a kimérést, azt kméréik. namost évente mondjuk egy földhivatal megcsinál 2 falut. el tudod képzelni, mire érnek a végére. épp ezért bevezették, hoxy lehet soron kívül is kérni, feltéve, hogy aki kéri, az megfinanszrozza, és majd utólag visszakapja.
tehát van egy földed, abba vagytok 30-an. ebbe 20 ember kérte, ezek közül neked kell soron kívül, a másik 19-nek ráérős a dolog. akkor az van, hogy te kifizeted mind a 19 ember részét, mindenét, mert neked kell, mert ugye ha egy ingatlanba kérte 1+19, akkor nem az van, hogy tiédet kimérik, aztán majd a 19-ét 8 év múlva, mert ugye egy hrsz-t egyszer vesznek elő, és egy kosszal mindent megtesznek. tehát mind a 20 ember kérelmét előszedik, szépen felosztják (egyezségek, sorsolással, akáhogy), és akkor kiszámlázzák, kifizeted, aztán kiküldik határozatot, senki nme fellebbez, kimérik (kitűzik karókat), aztán átvezetik. és kész.
pénzbe, hát nem tudom, mondjuk ha egy hrsz-ből lesz kettő, vagyis egy hrsz-be egy ember kérte, akkor az olyan 50 ezer körül van, ha jól emlékszem, de ha már 8an, akkor szerintem bőven 100 ezer fölött, de kérdezed meg, ezt megmondják.
hogy állam visszafizeti-e biztosan? mondjuk ha olvasol híreket az államháztartás dolgáról, akkor... de ugye a nyugdíjpénzek egy ideig most még elég lesz, nyilván meiatt kell ezt államosítani, hátkérlek azt szoktuk mondani, hogy az a biztos kaja, amit már ki is nyomtunk, csakhogy kicsit gusztustalan is legyek... rossebb tudja, de mondjuk törvény van rá. az biztos, hogy sok utánjárás, és telfonálgatás, hogy mikor utalnak, meg ilyen, de azért utalnak, tudod, szokásos ezer helyre ezer papírt és kérvényt benyújtasz, és akkor kiutalják.
de mondjuk ha januárban beadod kérlemet, akkor mondjuk júliusban kiküldik, és persze te már előző év augban kifizetted. szóval ez nem két hét, hanem 1 év, mire viszajön.

Nincs profilkép
#54 ano
2011-08-20 20:55:20

Válasz #53. hozzászólásra

hogy egy hrsz- ben több sorszámmal vagytok benne, az azt jelenti, hogy a tul lapon több darabban van feltüntetve a tul-i hányadod. tehát ha több darabban szerezted, többször vásároltál kisebb részeket, vagy egyszer volt sajátod, aztán később örököltél hozzá. vagy vettél hozzá, tehát hogy több alkalommal lett a tiéd, több okirattal.
mittom én, volt benne 1/23234 tl hányadod (mondjuk ezvan a tul lap 13. sorában feltüntetve), aztán később lett még hozzá 65/23234 tul hányadod, mert megvettél ekkora darabot, ez meg mondjuk a 54. sorban van feltüntetve. ekkor összesen ugye (1+65)/23234 tul hányadod van.
kiméretni persze ezeket darabba fogják, attól, mert több sorban van a tul lapon, attól ez még egy emberé, egy tulajdon. sőt olyat is lehet, hogy több ember kisebb-nagaoybb tulajdonát egy újabb osztatlan közösbe mérik ki, tehát 4-5-6 ember azt mondja a 30-ból, hogy ők kérik a kimérést, de nem külön-külön 1/1-es tul hányadokba, ahnem ők egy újabb osztatlan közöst hoznak létre közösen, mert így jobb. pl családtagok esetében. nyilván ökörség lenne egy család esetében monjduk 6 különböző kis csíkot létrehozni, ha ezek közösen kérik, akkor közösbe lesznek, amibe csak ők vannak bent. de ennek van értelme olyankor is, ha pl. egy osztatlan közösből mondjuk az összes 30 tulaj földjéből 22 tulajét egy közös bérlő használja, ekkor mondjuk előfordul, hogy a bérlő azt mondja, hogy megfizeti ennek a 22 embernek egy újabb osztatlan közösbe való kimérését, azárt, hogx ezt a földet ő hasznűálja, ő műtrágyázza, és legalább azt tudja, hoy ennek a 22 embernek a földje hol van/lesz 10 év múlva is. tehát hogy magának műveli... nemtom érted-e...

Nincs profilkép
#53 Zsuzsanna112
2011-08-20 20:24:42

Van egy lista amit adott a fh. ezen fel vannak sorolva helyrajzi szám szerint,hogy mik is vannak az én tulajdonomban.
Van egy szántó, ami kétszer szerepel ugyanazzal a helyrajzi számmal (56/7) csak annyi különbséggel hogy egy sorszámnak nevezett oszlopban az egyik 13as a másikban 31es,anyukámnak pedig ugyan ez a terület 10es és 33as sorszámmal.Mit jelent ez ?
Ezt az egész területet tudják egymás mellé mérni?
Vajon ezekre külön kell mindre a mérést fizetni?
Az erdővel kapcsolatban azt vettem le hogy nem nagyon tudok mit csinálni, egyébként ez egy elég kicsi erdőrész lehet.
Mennyit ér 1ha erdő?
Érdemes eladni inkább?
Az biztos hogy kifizeti az állam a megelőlegezett dijat, vagy van neki valami feltétele?
Csak mert nem akarok ugy járni hogy magánutra terelem a dolgot és elveszik a pénzem.
Mennyibe kerül egy földmérés? Sac per kb.?

Nincs profilkép
#52 ano
2011-08-20 16:38:31

Válasz #50. hozzászólásra

ha megszünteted az osztatlan közöst, akkor sem tudod kivégni a saját erdődet.
erdőre erdő művelési üzemtervet kell készíteni, és aszerint művelni. abban kell megadni, hogy melyik évben mit csinálsz, vagy inkább hogy melyik évtizedben mit. könnyen lehet, hogy legutóbbo tisztító vágás néhány éve volt, és a legközelebbi mondjuk 20 év múlva esedékes. addig még a száradék fát sem szedheted össze, semmit, egy gallyat nem hozhatsz ki belőle. szóval nem az osztatlan közös tulajdon az oka annak, hogy nem vághatod "ész nélkül" a saját erdőd. nem feltételezm, hogy ész nélkül vágnád, üzemterv szerint vághatod, máshogy sehogy.
abban van igazság, hogy egy tarvágás után sem sok marad zsé, mert az erdő vághasználata után újratelepítési kötelezettség van, az erdőbirtokosság addig nem osztja fel, és nem adja ki a vágásból szrámaz zsét a tulajoknak, amíg az erőd nincs eltelepítve, vagy legalábbis nincs leszerződbve a telepítő cég, és nem lehet tudni, hogy pontosan mibe kerül eltelepíteni.
az annyira sarkosan nem igaz, hogy 50%+1 az bármit tehet, bárhogy használhatja a többi tul részt. az kétségtelen igaz, hogy az erdő birtokosság alapításánál ő ugye egyedül is hatérozatképes, tehát olyan erdészt jelöl, akit akar, és az az erdész nyilván azt írja le, amit ő akar, és nyilván olyan költségvetést terjeszt be, amit akar. kivéve ha az csalás és bűncselekmény, mert azt sikkasztásnak hívják. tehát mondjuk nem számoltathat el az erdőbirkosságon keresztl a többi tulajjal szemben akármilyen favágási díjat, akármilyen újratelepítési díjat, nyilván vannak piaci árak. a csalás pedig csalás, az 50%+1 az nem jogosít fel lopásra, kivéve ha parlamentnek hívják a helyet. tehát ez esetben ha gondos azda akarsz lenni, akkor baszogasd, adja ki, hogy milyen költségvetéssel tervet, kiktől, milyen vállalkozóktól kért árajánlatot, kérj te is, jérj utána, mi mibe kerül, és ha ennél jóval többet akar elszámolni és levonni, akkor lehet menni ilyen rácsos ablakú épületekbe, viszonylag tartósan. anélkül, hogy az iagzad és a sajátod védenéd, anélkül át fognak verni, ez egy ilyen ország, ez egy ilyen nép.
erdőknek egyébként épp emiatt nem magas az ára, fura, de egy véghasználat előtt álló, igen szép tölgyes sem ér sokat, legalábbis nem annyit, mint amennyire a tulaj elsőre gondol, mert mondjuk 100 évente egyszer van véghasználat, ami hozza a pénzt, 99 évbe meg erdőművelés, ami meg eleinte viszi, aztán mondjuk amennyibe kerül, annyi gyérítést ki lehet szedni. szóval az erdő nem a világ biznisze, ha az lenne, akkor senki sem kukoricázna, mindenki erdőzne. persze sarkítok. van, hogy véghasználat fázisban lévő erdők hektárjáért is pár száz ezer forintot adnak, mivel igaz hog ykijön belőle x m3 fa, de újra is kell telepíteni, meg mondjuk mire követkző gyérítés bejön 15 év múlva, addig azért csak-csak művelgetni kell...
legelő ugyan ez.
egyébként valóban kérheted soron kívl az osztatlan közös megszüntetését, ez esetben ki kell fizetni az eljárás díját, és csak azokat hívják be az eljárásba, akik addig szintén kérték. akik nem kérték, azokat nem kérdezik, emiatt van, hogy eddig kaptál osztatlan közös megszüntető határozatot, csak az eljárásban nem voltál benne. vagyis a te részed még mindig azokkal van soztaltan közösben, akik eddig szintén nem kérték, és akik eddi gkérelmezték már fh-ba, azokat külön vették. az osztatlan közöst úgy szüntetik meg, hogy minden keletkező földrészlet megközelíthető legyen, ha van ott út, akkor amellé mérnek, mondjuk arra merőlegesen, ha nincs, akkor először a nagy közösből mindenkitől lecsípnek egy darabot, azt kinvezik útnak, és erre merőlegesen, vagy valahogy osztják a földet, hogy minden részlete megközelíthető legyen. egyébént nem biztos, hogy érdemes megszüntetni, mert mondjuk 1,4 AK az mondjuk egy 400 m hosszú, 2 m széles legelő részlet is lehet, amiről meg ugye tudjuk, hogy használhatatlan... és még egy fontos, csak úgy lehet kiméretni, ha a keletkező földrésuletek mindegyike nagyobb mint 3000 m2, épp amiatt, amit előbb írtam. tehát ha neked ennél kisebbed van, akkor nem tudod 1/1-es tulajdoni hányadba külön venni. az eljárás során tervezési, fh eljárási, földmérési díjat kell fizetni, minden ekeltkező földrészlet esetében ha te kéred soron kívül, akkor neked kell megelőlegezni, teháét ha egy táblában vagytok 30-an, abból 20-an kérték már a kimérést, és ha fh majgy egyszer saját üteme szerint odaérne, de ha te soron kívl akarod, akkor mind a 20 ember földjét, akik kérték, ki fogják soron kívül mérni, ennek a ktg-ét azonban neked kell meglőlegezni, és majd következő évben valamikor állam kifizeti neked. namost 20 főd az valóban sok pénz.

Nincs profilkép
#51 Zsuzsanna112
2011-08-20 08:37:36

"kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele."
És ez mit jelent, nem értem.

smile confused

Nincs profilkép
#50 Zsuzsanna112
2011-08-20 08:36:18

"A fenntartható erdőgazdálkodást nem veszélyezteti"
Ez mitjelent?
Nekünk csak egy egészen kicsike erdőrészünk van.
De akkor is dühítő, hogy mi minden évben vesszük a fát más meg kivágja az erdőnket.smile thumbdown

Nincs profilkép
#49 dutra0
2011-08-19 22:14:37

2009. évi XXXVII. törvény
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

Az erdő megosztása
86. § (1) Az erdőt két vagy több földrészletre csak abban az esetben lehet megosztani, ha az a fenntartható erdőgazdálkodást nem veszélyezteti.
(2) Megosztással csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter, és területe a 7. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő esetében három hektárnál, a 7. § (1) bekezdés c)-f) pontja szerinti természetességi állapotú erdő esetében másfél hektárnál nagyobb, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele.

Nincs profilkép
#48 Zsuzsanna112
2011-08-19 19:15:53

Sehogy erre felé akit tudtak átvertek potom pénzekért elcsalták az öregektől a földjeiket, erdőrészeiket stb...
Olyan dühítő smile mad

#47 Pici
2011-08-19 11:14:05

Válasz #46. hozzászólásra

erre is vannak ilyen emberke sajnos és nem tudni hogy mellettük hogyan lehetne földhöz jutni??!!!

Nincs profilkép
#46 Zsuzsanna112
2011-08-19 10:57:02

Válasz #42. hozzászólásra

Érdekes hogy a környékbeli nagygazdának az autója minden nap ott áll a földhivatal előtt.
Amikor bennt voltam már 10 perc múlva tudta is hogy ott jártam és a földjeim után érdeklődtem.
Holott szerintem egy ügyintézőnek nem lenne szabad ezekről a dolgokról beszélni.
A kérdéseimre nem kaptam kielégítő válaszokat, csak amolyan odavetett félmondatokat.smile nonono

Nincs profilkép
#45 Zsuzsanna112
2011-08-19 10:05:22

Ha a legelő ami osztatlan közös,de az 50%a egy embernek a kezében van, akkor is igaz az, hogy ha az összes tulajdonos beleegyezik a felosztásába akkor ki lehet lépni belőle? Vagyis az 50+1%os tag is.
Vagy ha van ilyen többségi tulajdonos akkor nem lehet?
smile confused

Nincs profilkép
#44 Zsuzsanna112
2011-08-19 09:57:18

Multkor az ügyintéző 800ftot elkért azért, hogy nyomtasson 1db A/4es lapot, hogy mi is van az én tulajdonomban, akkor miért kap havonta az államtól fiztetést?
A legelőnek is és az erdőnek is az 50%a másnak a kezében van.
De nem járok jobban az erdővel ha megtartom és elfogadom a fát vagy a pénzt amit kapok, azért hogy kivágatta?
Én úgy látom hogy ez a felosztás csak arra jó, hogy annak akinek már eddig is sok van annak még több legyen!smile mad

Nincs profilkép
#43 Lajos76
2011-08-19 06:43:29

Jól látod! Sajnos a bürokrácia az bürokrácia.
A felsorolt aggályok mind jogosak, nálunk is így működnek. Az állami hivatalokban még mindig nincs rendszerváltás.Bár a levegőért is fizetni kell a hivatalban mégsem akarnak ügyfélcentrikusan viselkedni.
Nos legelő okt-t a már említett módon meglehet szüntetni.
Erdő esetében ez más játék.Erdő gazdálkodási társulatot, vagy erdőbirtokosságot kell létrehozni,ami gyakorolja az erdő gazdálkodást.
Minden okt esetében, így az erdőnél is igaz, hogy aki az okt 50%-át + 1 tulajdonrészt birtokolja annak rendelkezési joga állhat fenn az okt teljes területére.
Ha van ilyen területed és még pénzt is kínálnak érte érdemes kiszálni, mert ingyé is használhatja.

#42 .Feco.
2011-08-18 21:37:55

Válasz #40. hozzászólásra

Olyan nincs, hogy nem lehet. De tényleg! Mert ha ez így volna, az a tulajdonjogod gyakorlásának a korlátozása lenne, ami eléggé alkotmányellenes lenne.

Keress ügyvédet, és levelezzen ő a földhivatallal, majd akkor magukba szállnak kicsit. Nem lehet, hogy valaki ellenérdekelt? Mert ilyet már láttam...

Nincs profilkép
#41 Zsuzsanna112
2011-08-18 21:33:33


Csak én látom így, de valami nagyon nins rendben ezzel a földhivatali ügyvitellel?
Minden olyan körülményes.
És hogy lehet az hogy egyik földhivatalban igy mennek a dolgok a másikban meg amugy pedig elvileg jogszabály kötelezi őket.
Össze vissza beszélnek az ügyintézők.

Nincs profilkép
#40 Zsuzsanna112
2011-08-18 21:28:13

Válasz #33. hozzászólásra

Bármely osztatlan közös alá tartozik a legelő és az erdő is?
Mert a fhivatal szerint nem lehet osztatlan közös erdőt és legelőt kiméretni.

Nincs profilkép
#39 Zsuzsanna112
2011-08-18 21:25:27

Van még osztatlan közös erdőnk is, aminek van egy többségi tulajdonosa. Az övé a több mint fele.
Valami piti kis összeget kínált a részünkért.?smile thumbdown
jővőre tarvágást akar az erdőn csinálni.
Elvileg mivel ő a többségi tulajdonos, meg is csinálhatja, de kellene neki adni vagy fát vagy pénzt, a terület mértékétől függ hogy mennyit.
Ezzel kapcsolatban olyat is hallottam hogy lehet hogy nem is kapok egyáltalán semmit, mert van valami jogszabály- valami kiskapu- nem tudom pontosan, hogy elszámolja magának mint munkadíj vagy valami ilyesmi.
Mit tudtok erről?smile confused
Osztatlan közös erdőt nem lehet kiméretni?
Anyukám szerint ki lett mérve (kb. 15 évvel ezelőtt), meg lett jelölve, most mégis osztatlan közös. Ilyen létezik, hogy kimérik és aztán megint osztatlan közös

Nincs profilkép
#38 Lajos76
2011-08-18 16:11:57

Kimérést követően már nem lehet tőbbé osztatlan közös.
A rögzített terület megközelítéséhez felesleges és bonyolult utat méretni, mert itt már az építésügyi hatóság is bele szól.
Ha nem engedik át egymást a tulajdonosok jóhiszeműleg, akkor szolgalmi jogot lehet bejegyeztetni, mivel törvény mondja ki, hogy jogos tulajdon használatát javak szedését, senki nem korlátozhatja.
A bérlőnek célszerű szólni, bár őt a szerződés lejártáig mind ez nem befolyásolhatja a használatban.
A föld árak széles skálán mozognak, függ az adott régióban kialakult átlag föld áraktól, elhelyezkedésétől, minőségtől és a potenciális fizetőképes kereslettől.

Nincs profilkép
#37 Lajos76
2011-08-18 15:54:52

A második esetben viszont megkell egyezni a tulajdonosoknak.
A vázrajz és mérési pont vázlat alapján a területhatárok egy pontos GPS segítségével állandóan beazonosíthatók lesznek, ha a mérés után esetleg megsemmisűlnének a karók.

Nincs profilkép
#36 Lajos76
2011-08-18 15:50:09

Sziasztok!
Okt megszüntetését bármely tulaj kérheti az illetékes földhivatalnál. Ha januárban kéred nem kell a tulajdonosok hozzájárulása, eljárási díjba kerül, de évekig kell várni.
Ha megfinanszírozod a vázrajz készítést, mérést eljárást, akkor 1-2 hónap alatt lebonyolódik.
Ekkor viszont százezrekbe kerül, de vissza igényelheted az államtól, így te vársz a pénzedre, de időben a végére jutsz a herce-hurcának.

#35 moly
2011-08-18 14:07:11

Válasz #34. hozzászólásra
Ha a tulajdonos társak részét felvásárolod,meg is szűnik osztatlannak lenni.Kissé ugyan költségesebb mint a kimérés...smile smilesmile smilesmile smile

#34 moly
2011-08-18 14:00:04

Válasz #32. hozzászólásra
Kiskorúú???Én azt hittem 112éves barna kisleány...
Ha ez az általános hozzáállás a környéken,hogy nem lehet vele mit kezdeni...akkor ne add el a részed,hanem vedd meg a többi tulajét...

#33 .Feco.
2011-08-18 12:37:52

Válasz #32. hozzászólásra

nem kell mindent elhinni a földhivatalnak.

Bármely osztatlan tulajdon megszüntethető a tulajdonostársak kérésére. Ennek egyik formája a minden év elején beadható kérelem rendszere, de ha ez valamiért nem járható, akkor ügyvéddel, bíróságon kell kérelmezni a tulajdonközösség feloszlatását.

Olyan meg tényleg nincs, hogy nem tudsz vele semmit csinálni, csak eladni! Ha tényleg így lenne, akkor eladni sem lehetne, mert mégis ki adna pénzt egy olyan dologért, amivel nem lehet kezdeni semmit?

Nincs profilkép
#32 Zsuzsanna112
2011-08-18 12:32:41

Én szerintem mi nem kaptunk ilyesfajta kiértesítést, bár nem vagyok biztos benne, mert akkor még kiskorú voltam.
Ezekszerint ha 1 tag kilép akkor az egész parcellát felosztják.
Kiváncsi leszek megint hogyan babrált ki velünk a fhivatal meg a kedves szomszédok.smile thumbdown
Ugyanis tapasztalatból tudom, hogy mindig mindent úgy csinálnak ilyenkor hogy xar legyen.
Van osztatlan közös legelőnk is, de a földhivatal szerint nem tudunk vele semmit csinálni csak eladni.
Nem tudjátok hogy annak mi az ára?

#31 moly
2011-08-17 18:59:01

Válasz #29. hozzászólásra
Azt még kifelejtettem ,hogy a bérlő nem tilthatja meg a kimérést,bebaxna Te vagy a tulaj...
Szerencsés azonban tájékoztatni mert a mérés során a terület nagysága ill.a helye változhat.

#30 moly
2011-08-17 18:52:43

Szia !
Az osztatlan közös kimérésekor engem ill az adott helyen érintett gazdákat kiértesítette a földhivatal.A megjelent tulajdonosok megegyeztek a kimérés irányáról sorrendjéről,ha egyesség nincs sorsolnak...mi megegyeztünk.Aki a kiértesítés ellenére nem jelent meg a oda került ahol hely maradt.Minderről jegyzőkönyv készült.
Szerencsés kérni a kimérésről méretarányos térképkivonatot,amin látod a birtokod ill,a szomszédaid területének szélességét ill. hosszát méterben.Így nem teheti meg egy dörzsölt mohó szomszéd,hogy odébb rakja a karót.Ha egyszer ki lett mérve bezony többet nem lesz osztatlan közös.
A kiméréshez hozzátartozik ,hogy mindegyik kimért ingatlan megközelíthető legyen,utat közösen a területük terhére mindenkinek biztosítania kell...

Nincs profilkép
#29 Zsuzsanna112
2011-08-17 16:36:00

Sziasztok!
Lenne néhány kérdésem.smile helpsmilie
Van összesen a családnak 12ha földje, ami osztatlan közös, a földhivatalban azt mondták hogy ha januárban beadunk egy kérelmet ingatlan megosztása iránt, akkor –ha szerencsénk vansmile mad- egy pár éven belül ki is mérik, és ezáltal megszünik az osztatlan közös tulajdon.
Lényegében az idő nem számít mert 2016ig ki van adva bérbe, gondolkoztunk azon hogy azután mi művelnénk meg.
Már többen mérettek ki termőföldet, mert a földhivatal már többször küldött „osztatlan közös tulajdon megszüntetése” című levelet.
• Ha van a területnek helyrajzi száma akkor már papíron fel van osztva vagy csak mikor én beadom a kérelmet, aztán fogják kitalálni hogy melyik is az enyém?
• Ha beadom a kérelmet a földhivatal felé, kimérik, elvileg megszűnik az osztatlan közös tulajdon ezekután ha történetesen valami oknál fogva eltűnnek a terület határait jelölő karók, akkor ha ismét használni szeretném a földterületet akkor nem kell ismét végigmenni ugyanezen a hivatali procedúrán csak simán hivok egy másik mérnököt és kész?
• Ha ki van mérve utána többé már nem lesz ismét osztatlan közös?
• És mi van akkor ha nem lehet megközelíteni a területetet, mert mondjuk az osztatlan közös közepén van, csinálhatok magamnak valamiféle földutat oda? Kötelesek átengedni?
• Van valamiféle beleszólása a bérlőnek abba, hogy kiméretem a földemet? Gondolom nincs de azért nem árt szólni neki.
• Milyen árban mozog 1ha termőföld a piacon?smile confused

Előre is köszi
Zs

Nincs profilkép
#28 SAPSifüles
2011-08-16 10:13:16

Válasz #21. hozzászólásra

Ptk. 140. § (2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.

A Ptk. kommentárjából (Ptk. 140. §):
"A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások, illetve az egész dolgot érintő döntések (egész dolog megterhelése, elidegenítése, az azzal való rendelkezés jogának gyakorlása) csak egyhangúan határozhatóak el, azonban a rendes gazdálkodás körében, a használat, hasznosítás és birtoklás körében a törvény főszabályként egyszerű - a tulajdoni hányadok arányában számított szavazati jogok szerinti - többséget ír elő.
Tulajdonközösségek működése során, azok működőképességének biztosítása érdekében a leggyakrabban a használat és birtoklás körében a tulajdonostársak között használati megállapodások jönnek létre, melyek a használatot a dolog jellegénél fogva általában mérték, vagy idő szerint osztják fel. Tekintettel azonban arra, hogy a Ptk. 140.§-ának rendelkezései diszpozitívak [= eltérést engedők], annak sincsen akadálya, hogy a dolog használata - akár ingyenesen, akár ellenérték fejében - egy tulajdonostársat illessen meg (bár amennyiben ez ellenérték fejében történik, az esetben inkább a tulajdoni hányaddal való rendelkezés jogának gyakorlásáról beszélhetünk)."

Fentiekből következően:
- egyhangú határozat szükséges, ha pl. a földhasználó egy harmadik, a tulajdonosi körön kívüli személy (a tulajdonosok a tulajdonosi jogokat együttesen gyakorolják);
- szótöbbséggel hozott határozat szükséges, ha pl. a földhasználó(k) a tulajdonosok közül kerül(nek) ki (a tulajdonosi jogokat nem együttesen gyakorolják, hiszen a földhasználó magával szemben nyilván nem gyakorolja ezt).

Ha a szótöbbséggel hozott határozat
- megszületik: ha a kisebbség lényeges érdekének sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja [Ptk. 143.§ (1) bekezdés];
- nem születik meg: a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz [Ptk. 143.§ (3) bekezdés].

Nincs profilkép
#27 Schuszter
2011-08-14 21:21:02

Válasz #14. hozzászólásra

minket is elküldött az ügyvéd, csak abban az esetben csinál valamit,ha megvan a 100%.

Nincs profilkép
#26 Schuszter
2011-08-14 21:18:18

A földhasználati szerződést a területre kötöd,és nem személyre.Hiába lesz új tulajdonosa egy területnek,amíg földhasználatija van másnak arra,nem küldhető el.

#25 moly
2011-08-14 20:59:31

Válasz #23. hozzászólásra
Az Ak ritkán szokott változni a kimérés során,általában inkább a terület,ha táblán belül más minőségi osztályok vannak,de attól ,hogy kimérésre kerül, a szerződés nem szűnik meg.Ha lényeges eltérés van célszerű egy módosítással kiegészíteni az eredeti szerződést.

#24 pamko
2011-08-14 20:46:30

Válasz #23. hozzászólásra

szerintem igen ,a tulaj ugyanugy tulaja marad a földnek, a földhasználati szerződést nem nagyon lehet a bérlő akarata ellenére felülirni

#23 Gergi03
2011-08-14 19:15:16

Sziasztok,

osztatlan közös egyes részeire vonatkozó bérleti szerződések tovább élnek a felosztás/kimérés után?

Sztem nem, mivel teljesen új helyrajzi számok, terület, AK-érték alakult.

vélemények?

Nincs profilkép
#22 marajah
2010-05-27 21:20:09

Válasz #19. hozzászólásra

Erre mondták azt a mezőgazdászok a földhivatalban, hogy ún. túlhasználatban van és ez "csak egy dolog". Különösebben nem is magyarázkodtak.

Nincs profilkép
#21 marajah
2010-05-27 21:17:44

Válasz #18. hozzászólásra

Köszi, ez egy korrekt, teljesen kimeritő válasz . Ezt most el kéne mondanom az ügyvédemnek is....smile smile

De legalább van remény.

Nincs profilkép
#20 tm155
2010-05-27 17:17:17

Válasz #11. hozzászólásra
Valahogy meg kell egyezned a tszel mert az előző tulajjal kötött szerződés téged is kötelez.Ha egy öt vagy több éves földhasználati szerződést a lejárat előtt felbontanak akkor az addigi években kifizetett bérleti díj jövedelemadó alapjává válik.És annak kéne fizetni az adót aki miatt a megszüntetés történt.
Az adásvételnél az ügyvédek általában kitérnek arra hogy földhasználattal meddig terhelt a terület stb.

Nincs profilkép
#19 tm155
2010-05-27 16:50:21

Válasz #14. hozzászólásra

Ha nincs veled földhasználati szerződése akkor a korábbiakban is és az idén is jogosulatlanul igényelte az akg-t és a területalapú támogatást is.Ezt visszamenőlegesen is szankcionálhatják.A földhivatalban hogy van beirva a mostani használó nevére az egész terület mikor nincs az egészre szerződése?

#18 .Feco.
2010-05-27 16:32:44

Válasz #14. hozzászólásra


Akkor most megkerestem a Ptk. (1959. évi IV. Tv.) erre vonatkozó részeit:

XII. fejezet

A közös tulajdon

139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenlő.
140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.
143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
(3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.
144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,
b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.
145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.
(3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
146. § A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.

amihez egyhangú döntés kell (tehát mindenkinek akarnia kell): 144-es paragrafus
DE: a 140-es és a 145-ös nem sérülhet!

azaz: Ha az egész földet használni akarod, ahhoz mindenkinek bele kell egyeznie. Ha azonban csak a sajátod fölött akarsz rendelkezni, abban téged senki nem korlátozhat!

#17 Mézga
2010-05-27 13:41:47

Válasz #15. hozzászólásra

érdemes lenne a földhasználót felkeresni és közölni vele, hogy meg fogod tudakolni az MVH-nál, hogy szerződés nélkül a te földedre hogyan is kapja az akg-t. mivel a földhasználónak többekkel nincs szerződése, ezért érdeke lesz, ohgy veled megállapodjon

#16 Saf
2010-05-27 13:02:49

Válasz #15. hozzászólásra

igényelni megtudja csak majd az ellenőrzésnél jön a feketeleves ha kap ellenőrzést smile censoredsmile censored

Nincs profilkép
#15 marajah
2010-05-27 12:58:42

Válasz #10. hozzászólásra

mondjuk az AKG-t én sem értem, hogyan tudta megigényelni így, de biztos megvan hozzá a kiskapu, amit ügyesen ki is használtak

Nincs profilkép
#14 marajah
2010-05-27 12:55:26

Válasz #12. hozzászólásra

ez az 50%-so infod honnan van? Nekem megvolt a 60%-os tulajdonostársi hozzájárulás a megosztási vázrajzra, a megosztási szerződésre mégis minden ügyvéd (háromnál jártam) azt mondta, hogy a PTK szabályozása az irányadó, amiben a közös tulajdon megosztásához a tulajdonostársak 100%-os hozzájárulása szükséges. Viszont ezt az 50%-os dolgot több helyről hallottam én is, de igazából senki nem tudta alátámásztani, hogy honnan eredezik.

#13 .Feco.
2010-05-27 12:15:55

"tulajdonszerződésed" = tulajdonszerzésed

#12 .Feco.
2010-05-27 12:14:25

Válasz #11. hozzászólásra

Ha az előző tulaj szerződést kötött, azt a te tulajdonszerződésed nem érinti, akkor a te tulajdonhányadod a TSZ használja 2012-ig. Utána viszont kiméretheted, ha akarod, de ehhez meg kell egyezned a tulajdonosok 50%-át meghaladó résszel. Ha van a táblának olyan része, amit senki nem használ, akkor elvileg te magad is kezdeményezheted a földhivatal felé lejelenteni, hogy ezt te használod, de hivatalfüggő, hogy bejegyzik-e vagy sem. Ha nem tudod elérni a tulajdonosokat, akkor a lentieknek megfelelően a település jegyzője képviselheti az érdekeiket a megosztási megállapodás során.

#11 csoppika
2010-05-27 11:24:04

Hali!
Lenne egy kerdesem: Egy osztatlan kozosben vasaroltam reszt. az illetonek szerzodese van a Tsz-el 2012-ig. Ha az en tulajdonomba kerul a fold, akkor a szerzodes hatalyat veszti? Gondolom, ha nem kotok szerzodet a Tsz-el 12-ig,akkor az eredeti tulajt kotelezhetik karteritesre. Ebben a tablaban mar kihasitott egy reszt egy masik gazda. A kimeres hogy tortenhet? A tobbi tulajjal kell megegyeznem, vagy kimerhetnek a masik kulon tulaj melle?

#10 .Feco.
2010-05-27 10:36:49

Olyan nincs, hogy ő megvizsgálja, hogy melyik másik területben tud neked földet adni. Olyan megint nincs, hogy ő az AKG-ban már elkötelezte magát.

Le sem adhatna olyan AKG kérelmet, amire nincs meg a jogos földhasználat. De ha leadta is, június 9-ig bármit módosíthat (mondjuk az idei támogatásból már szankcionálják, de az mindegy), de az különben is nem a Te problémád, oldja meg ő úgy, ahogy tanulta. Erre hivatkozva téged nem korlátozhat a saját tulajdonod használatában.

Másrészt ha úgy érzed, hogy a jegyző részrehajló, mindenképp ügyvédet vigyél, és az majd helyre teszi a jegyzőt is. (tapasztalatból: nincs az a jegyző, aki hagyná, hogy komolyan megvádolják részrehajlással, mert sec perc alatt ugrik a jó kis zsíros állása...)

Alkatrész katalógusok

Cikkajánló


Így kerülheted ki a gázolaj, Nitrosol és AdBlue készlethiányt!
Hirdetés
Így kerülheted ki a gázolaj, Nitrosol és AdBlue készlethiányt!
Saját tartállyal biztosan lesz üzemanyag a traktorokba az őszi munkákra!
Áramszámlát érintő rendkívüli döntések születtek Brüsszelben
Áramszámlát érintő rendkívüli döntések születtek Brüsszelben
3+1 fontos témában döntöttek ma az uniós tagállami energiaügyi miniszterek.

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE

Metalwolf 4 méteres V tárcsa eladó
Metalwolf 4 méteres V tárcsa eladó

1.850.000 Ft

JCB-re szerelhető kanál eladó
JCB-re szerelhető kanál eladó

1.150.000 Ft

Caterpillar 120M gréder
Caterpillar 120M gréder

83.000 EUR

John Deere 6330
John Deere 6330

12.900.000 Ft

Minden jog fenntartva.
© 2022 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]