ami nem megy, azt nem kell erőltetni.
Szerencsére nekem más az eddigi tapasztalatom.
Sok tandíjat fizettem, időnként az időjárás is ellenem volt, de most
"minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve".
Válasz erdifefe #13082. hozzászólásáraSőt olyan is van,hogy az idén csapadék volt bőven,minden oké,60-70cm-es magasságnál a hernyó csontig rágta,védekezni természetesen nem szabad.Úgyhogy csak kényszerből zöldtrágyázok.
Válasz Radocz #13081. hozzászólásáraAkik ezt a takarónövényes dolgot kitalálták azok valahol Németország meg Franciaország meg a Benelux államok Atlanti éghajlatú vidékein élnek, ahol az 1000+ mm csapadék éves szinten mindig megvan, de inkább több. 1-2 szárazabb évet leszámítva. Ott működik... Szó se róla..
Nah de itt nálunk ahol már kb mediterrán az éghajlat harmadannyi csapadékkal(se) ,hát ahogy én gondolom ez a takarónövényes dolog ez a termőföld gyilkolása ...
Itt már 10 ből 6 év az szárazság..
Mulcs felszínen hagyása amit mi csinálunk előző növényről. Én nem látok ezen az éghajlaton más megoldást, föleg nem a zöldítést...
Kétszer próbáltuk, mindkét évben szárazság volt, úgy kiszippantotta a maradék vizet is a talajból hogy sírva fakadtam. Direkt olyan növényeket vetettünk ami nem megy le mélyre. Kukorica itt a főnövény,vízigényes az bőven.
Úgyhogy Soha többet zöldtrágya
Ami működik Nyugat Európában a csapadékos időben az itt nem.
Mikor lesz meg magyarul feliratozva?
Az előbb összeírtam a kérdéseim, de nem sikerült elküldeni.
Holnap ismét összeírom.
B. Márta professzor asszony azt mondta, hogy a takarónövény kiveszi a nedvességet a talajból.
A takarónövényes előadásban az van, hogy jobban megőrzi.
KInek van igaza?
Most első évben sikerült igazán a 9 fajtából álló takaró növény vetésem. A dajkon retek is megnőtt és megvastagodott.
Jövőre kukorica lesz. A terminálást, vagy deszikkálást még nem tudom, de egy biztos hogy időben kell végezni.
Kátai professzor úrral vettünk mintát, takarónövényes és nam takarónövényes területből, de még nincs kiértékelve.
Lucerna után milyen növényt érdemes vetni és mivel BIO-s a terület, hogyan kell megsemmisíteni?
Szántás gyomírtás, tárcsa kizárva. Ezt nélküli javaslat, ami a gyakorlatban is működik van-e?
Válasz ND #13076. hozzászólásáraEz a nagy titok. Sajnos nagyon kevés szakember van aki tudja merre kellene lépni. Én is csak próbálkozok. És levélmintával próbálom figyelni az eredményeket. Gyakran vannak meglepő dolgok.
Válasz MrPoke #13071. hozzászólásáraOk, elhiszem, hogy a talajban van elegendő P és K, amit majd a talaj-táplálékháló tár fel, de én még most kezdem ezt az egészet, először van takarónövény a területen. A talaj mikrobiológiai aktivitását csak feltételezem, hogy nem a legjobb, mert eddig intenzíven gazdálkodtunk, sok talajbolygatás nagy műtrágyaadagok stb. A talajvizsgálati eredmények alapján az ellátottságok sem a legjobbak. Ebből kiindulva gondoltam, hogy azért csak kellene szórni egy keveset, mert ezzel elég nagy öngólt lehet rúgni.
Válasz MrPoke #13071. hozzászólásáraAzért ha adott esetben P,K hiányos a talaj (talajmnta alapján), akkor nem tudom mit érünk a megfelelő mikroelem arányokkal?
Válasz sulla #13068. hozzászólásáraFelejsd el az NPK és használj nitrogént talajadotság fügvényében 120-300kg/ha HATÓANYAG mennyiségben.
Lehetőleg megosztva. NPK helyett éedig az optimális Mg,Ca,S,Na arányokra koncentrálj talajminta alapján.
Levélminták alapján pedig mehet alaptrágyaként 5-10kg hatóanyag Zn,B,Ma,Cu,Fe stb.....
Váltani kell preciziós gazdálkodásra. Mérésekre alapozott termelés.
Válasz sulla #13067. hozzászólásáraNekem szikes talajom van.
Oda is csákány kell.
Idén megszórtam Bacteriosol nevű készítménnyel.
A takaró növény nem kelt ki, mert rossz volt a talajmunka.
mellette a művelt föltbe jól sikerült a kelés.
Most búza van vetve géppel, és stavasszal szervesanyag lesz, mert késői vetés és hiányos kelés meg a madarak is kieszik a magot, amir felnt maradt.
És ugye tele van pocokkal a szomszéd területe.
Ebből egy is elég,ahhoz, hogy ne kelljen aratni a búzát.
A fagyon, ha be tudok menni kap kísérlet ként ismét komposztot, amiban van talajélet és Szalonna községből hozott meszet.
Kb, teniszpálya nagyságú területen.
És természetesen, tavasszal ALKO-t. Mert ugye nekem van hozzá készülékem, csak még nem használtam.
És nem is terveztem, de ha már meg van, akkor kipróbálom.
Ismerősöm 40 ha BIO meggy ültetvényben 1 évig ALKO- val védekeztek. Nem volt egyszerű.
Nincs hozzá munkaerő.
kisZombit keresd privátban. Ő sokkalelőrébb van mint Én.
Nála volt az első mikroszkóp kezelő tanfolyam, amin részt vettem.
Válasz sulla #13068. hozzászólásáraSok szubjektív van benne.
Ha sokat használja a gazdabotot és az ásót az ember, (beszélget a talajjal), akkor egyre jobban belejön.
Akkor marad a mikroszkóp. Balmazújváros I-labornak felajánlottam az enyém használatra. 300 Ft/ óradúj ellenében "bárki" használhatja. Van mellette másik három is.
Azokat nem ismeres, de a sajátom használata az egyszerű.
Kb. 60 perc.
A látnivalókhoz már nagyon sok rutin kell. Ebben B Vitália nagyon profi, és B. Borbála professzor asszony.
És ugye akit innen sikerült kiutálni Netparaszt.
Az Ő hozzászólásaiból majdnem minden megtanulható. Autodidikta módon.
Csokorba szedtem a szá omra fonotos információit. Ide is feltettem, mert ....
Egy területen először van kifagyó takarónövény utána tavaszi kapásnövény következik, kukorica ill. napraforgó. Kérdés, hogyan kell tervezni az alapműtrágya mennyiségét?
Ugye eddig talajmintavétel alapján tápanyag gazdálkodási tervvel lett meghatározva. Továbbra is ez legyen alapul és ehhez mondjuk létezik valami ökölszabály, hogy pl.: a takarónövények miatt 50 vagy 30%-al csökkenteni a számított műtrágyamennyiségeket??
Válasz Radocz #13066. hozzászólásáraKöszönöm a választ!
Nem egyszerű egy ilyen vizsgálat amit a videóban bemutattak, tényleg kell hozzá tapasztalat. Viszont az értékelés elég szubjektív tud lenni.
Vannak köves talajaim azokon egy ilyen ásó 10cmre se menne le. Ott kb vizsgálógödröt kellene ásni.
Fent van több helyen is.
Talán az ÖMKI oldalán találkoztam vele először. Ott található magyar nyelvű aláírással.
Azt legépeltem és az agroinfom fórumcsoportba betettem. fbr 27 én.
"Első próbálkozás. A hozzátartozótozó videó az agroinform Fórumon van.
Talajértékelés szántóföldön.
Talajmintavátel: Asópróba.
Évtizedes gyakorlata van. Megmutatja, hogyan kell venni a mintát.
Milyen megfigyelések szükségesek, hogyan értékeljük ki a megfigyeléseket.
A talajmintavétel különböző célközönségre irányul.
Tanácsadókra földművelőkre, de még a tudományban is hasznát lehet venni.
1. Asópróba. Talajértékelés szántóföldön.
Összehasonlítás más módszerekkel.
A kézi talajmintavevővel, (miniprofil) két nagy testvér is van. 1m 20 cmig.
A talajminta, amely mélyebb rétegekbe hatol. A morzsás profil, mai ugyan nem hatol olyan mélyre, de a szélessége elérheti az 1,50- 2 métert is.
A talajminta, adatokat szolgál a mélyebb talajrétegekből.
Miközben a morzsás profil igen jó módszer, arra, hogy a talajművelő gépeket elveikben tanulmányozzuk.
A kézi talajmintavevővel végzett talajminta előnye: ezzel szemben, hogy rugalmasan és gyorsan kivitelezhető.
Mivel a parcellák bizonyos heterogenitást mutatnak.
A kézi mintavevővel több helyről vehető talajminta és lehetséges azok együttes értékelése.
2. Ki vegyen talajmintát?
A célközönség.
A gazdálkodó a talajmegmunkálás előtt alkalmazhatja a talajnedvesség megállapítására.
A talajmintavételt mélyebbről is veheti a hosszabb talajmonitoring miatt.
Következtet a megfelelő eljárásra, a megfelelő javítási módszerekre. És akkor következtet, hogy van-e pozitív hatás vagy sem.
A talajmintavétel másik felhasználói a szaktanácsadók.
A kutatásban is meg van a helye. Kiválóan kiegészíti a labor elemzéseket.
3. A talajmintavétel helyének és céljának meghatározása.
A talajmintavétel első pontja, hogy kimegyek a mintázandó területre és tudnom kell, hogy mi a talajmintavétel célja.
Vannak egyszerű célok, mint például a talajnedvesség mélyebb rétegeiben való meghatározás.
Ez segít eldönteni, hogy a talajra rá lehet-e menni és lehet rajta dolgozni.
A talajmintavétel másik eszköze az ásólapát. arra szolgál, hogy megállapítsuk, mennyire sikerült a szerves anyagot bedolgozni a földön. A saját talajmegmunkáló gépeimmel a saját eljárásommal.
Gyakran érdekelnek azok a helyek a parcellámban, amelyben növekedési problémák vannak.
Tehát a kultúra növekedésére, a kultúra állapotára is figyelmet fordítok. és ott el tudom dönteni, hogy erős vagy gyenge növény állapotú talajból veszek mintát.
A legtöbbször mindkét helyen elvégezzük, hogy a talaj szerkezetét összehasonlíthassuk.
Ásópróba, talajértékelés szántóföldön.
4. A talajmintavétel folyamata.
Kézi talajmintavevővel végezzük.
Nagy felülete miatt 45cm mélyből tudjuk venni. Egy talajszelvényt tudunk vizsgálni.
Ez azért fontos, hogy az átmeneteket lehessen vizsgálni (megfigyelni) és jól láthatóvá tenni.
Ekkor következik a tényleges talajmintavétel.
A mintát úgy veszem, hogy négyzet alakot tűzök ki. Ennek dimenziója ugyanakkora, mint a mintavevő lapja.
Eldöntöm, hogy az egyik irány a minta kivételére szolgál. A másikat ferdén ásom ki, hogy kevesebb munkát kelljen végeznem.
Ha tehát 45 cm-re le tudok ásni, akkor egy 10 cm vastag szeletet veszek ki. Ezt leválasztom a többi talajtól, amely során a mintavevőt könnyű mozdulattal vállal előre nyomom.
És kézzel védem a profil többi részét, amíg kiemelem a talajból.
Nehéz talajok esetében ez okozhat igazi nehézséget, hogy ezt a talajszeletet a többi talajtól elválasszam.
Nehéz talajok esetén azt ajánlom, hogy az oldalt még késsel vágjuk el, annak érdekében, hogy a profil kivételét megkönnyítsük.
10 cm vastag 45 cm hosszú lesz a szelvény, amit kifordítok.
5. A minta preparálása.
Következik a részletes megfigyelés, Akinek nem jó dereka van és vitt magával állványt az azon vizsgál, akinek ez nem áll rendelkezésre, az …..
Első lépés a tömörödött részeket eltávolítsuk.
Mialatt az ásó behatolt a talajba a szelvény tömörödött lett a tetején, az alján és az oldalán. Ezeket eltávolítjuk.
Egy zsebkéssel ezeket a tömörödött részeket eltávolítjuk, úgy, hogy a természetes elválasztódási pontok a talajban láthatók legyenek.
6. Folyt köv."
A folytatás talán innen lemaradt, de mivel senkit sem érdekelt így nem itt osztottam meg.
Örülök, hogfy segíthettem.
Válasz szőlész77 #13063. hozzászólásáraKöszönöm a választ.
Gyorsan utánanézve: állományban való kezelésnél van értelem a Bt-nek, talajra fújva nem, ha jól értelmezem.
Válasz sulla #13059. hozzászólásáraPersze lehet csak éppen szívás....
Dugulás, kapkodás, területteljesítmény kevés stb....
Lehet egyszer ismét alkalmazni fogom de jelenleg pihen a dolog.
Válasz Radocz #13058. hozzászólásáraHol lehet ezeket az ismereteket legolcsóbban, legrövidebb idő alatt elsajátítani, és a járvány miatt nyilván itthonról?
A talajszelvény vizsgálatot ide is felraktad vagy fel tudod rakni? magyarázattal együtt, hogy mit látunk ill. mit kell látni. Bocs nincs facebookom.
Hogy hogy lehetetlen az ALKOt alkalmazni? Ha jól értesültem akkor Te is alkalmaztál már vagy az más volt?
Meg mindenhol azt írják, hogy szántóföldön is lehet...
Válasz sulla #13056. hozzászólására
A komposzt vagy ALKO minőségének ellenőrzéséhez elengedhetetlen a mikroszkóp használata és a talaj élet összetevőinek ismerete.
Viszont van több egyszerű ellenőrzés is, csak annak több év kitartó alkalmazás után lesz látható eredménye.
Bugyi próba,
talajszelvény vizsgálat,
február 27.én tettem fel.
Válasz sulla #13056. hozzászólásáraA Demeteres komposzt a legjobb tudomásom szerint. (Elnézést ha tévedek) Egy giliszta komposzt, amit egy kb 300 féle baktérium törzsoldattal van beoltva. Ezt Magyarországon csinálják pontosabban nem tudom mi az de BT-t biztos tartalmaz.
Nem tudok állást foglalni jelenleg. Igazság szerint itt a komposzt de nem tudtam még le tesztelni.
ALKO már más világ szántóföldi körülmények közt szinte lehetetten alkalmazni.
Válasz MrPoke #13053. hozzászólásáraAkkor melyik a jobb? Vagy nem sok különbség lehet?
Amit eddig az ALKOról olvastam az alapján kicsit ellentétes, hogy a demeteres komposztot csak búvárszivattyúval ,,levegőztetik''. Az ALKOnál meg ugye megy a levegőztető turbina ezerrel.
Válasz Mtz1wi #13051. hozzászólására Vetés: szeptember 13-20, most erős térdig érő az állomány. Pont tegnap néztem az egyik táblát, a Tillage radish még picike nálam is, a mustárt már megcsípte a fagy, elkezdett megrogyni.
Vetés előtt fellazítóztam, annyi a feladat, hogy lazán tartsák a talajt, megtartsa a tápanyagot
Nagyon sok hozzászólással ezelőtt óva intették az embert ALKO használattal kapcsolatban, hogy komoly hozzáértés szükséges az elkészítéséhez (mikroszkóp ismeret, mikrobák felismerése stb.), még olyan komposztból is ami ellenőrzött körülmények között készült. Nemrég néztem, hogy a demeternek is van ALKOhoz komposztja és ott egy pofon egyszerű leírást adnak, mikroszkópos vizsgálatról szó sincs...
Az lenne a kérdés, hogy ez tényleg ilyen egyszerű lenne? és tényleg nem kell hozzá komolyabb szakértelem? pl olyan tréning amit az agrofuturások szoktak hirdetni??
Válasz Sz_Pisti #13042. hozzászólásáraMikori vetes? En most vetettem eloszor, csak soka, szeptember vegen kelt ki. Eleg kicsit meg a retkek, fognak meg noni ha nem jon fagy?
15537 hozzászólás
ami nem megy, azt nem kell erőltetni.
Szerencsére nekem más az eddigi tapasztalatom.
Sok tandíjat fizettem, időnként az időjárás is ellenem volt, de most
"minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve".
Válasz Földönfuto #13084. hozzászólásáraVagy amikor a vadak végiggyűrték.
Válasz Dns8 #13083. hozzászólására100 % ban igaza is volt Mikó-nak. Ha minden évben erőltettem volna már rég csődbe megyünk....
Válasz erdifefe #13082. hozzászólásáraSőt olyan is van,hogy az idén csapadék volt bőven,minden oké,60-70cm-es magasságnál a hernyó csontig rágta,védekezni természetesen nem szabad.Úgyhogy csak kényszerből zöldtrágyázok.
Válasz erdifefe #13082. hozzászólásáraMikó Ferenc már jópár éve megmondta
Válasz Radocz #13081. hozzászólásáraAkik ezt a takarónövényes dolgot kitalálták azok valahol Németország meg Franciaország meg a Benelux államok Atlanti éghajlatú vidékein élnek, ahol az 1000+ mm csapadék éves szinten mindig megvan, de inkább több. 1-2 szárazabb évet leszámítva. Ott működik... Szó se róla..
Nah de itt nálunk ahol már kb mediterrán az éghajlat harmadannyi csapadékkal(se) ,hát ahogy én gondolom ez a takarónövényes dolog ez a termőföld gyilkolása ...
Itt már 10 ből 6 év az szárazság..
Mulcs felszínen hagyása amit mi csinálunk előző növényről. Én nem látok ezen az éghajlaton más megoldást, föleg nem a zöldítést...
Kétszer próbáltuk, mindkét évben szárazság volt, úgy kiszippantotta a maradék vizet is a talajból hogy sírva fakadtam. Direkt olyan növényeket vetettünk ami nem megy le mélyre. Kukorica itt a főnövény,vízigényes az bőven.
Úgyhogy Soha többet zöldtrágya
Ami működik Nyugat Európában a csapadékos időben az itt nem.
Válasz jade.ducretot #13080. hozzászólására
Köszönet a linkért.
Mikor lesz meg magyarul feliratozva?
Az előbb összeírtam a kérdéseim, de nem sikerült elküldeni.
Holnap ismét összeírom.
B. Márta professzor asszony azt mondta, hogy a takarónövény kiveszi a nedvességet a talajból.
A takarónövényes előadásban az van, hogy jobban megőrzi.
KInek van igaza?
Most első évben sikerült igazán a 9 fajtából álló takaró növény vetésem. A dajkon retek is megnőtt és megvastagodott.
Jövőre kukorica lesz. A terminálást, vagy deszikkálást még nem tudom, de egy biztos hogy időben kell végezni.
Kátai professzor úrral vettünk mintát, takarónövényes és nam takarónövényes területből, de még nincs kiértékelve.
Lucerna után milyen növényt érdemes vetni és mivel BIO-s a terület, hogyan kell megsemmisíteni?
Szántás gyomírtás, tárcsa kizárva. Ezt nélküli javaslat, ami a gyakorlatban is működik van-e?
(Bocs a hibákért).
Sziasztok!
Megosztottuk a novemberi Best4Soil talajvédelmi projektünk konferenciájának előadásait. Itt eléritek őket: https://www.youtube.com/watch?v=kHeN51M7oeo&list=PLAKR11cz4fOLO-flUqHFc0EEHG7So5l1U
További talajjal kapcsolatos videóinkat itt éritek el: https://www.youtube.com/watch?v=DFl0esGCgxk&list=PLAKR11cz4fOJjHAOn9RthurPXlXQMawzT
Válasz ND #13078. hozzászólásáraTermészetesen. Írj privátot.
Válasz MrPoke #13077. hozzászólásáraVan 2016-ból bővített talajmintám, és azóta évente levél analízis. Tudnál segíteni?
Válasz ND #13076. hozzászólásáraEz a nagy titok. Sajnos nagyon kevés szakember van aki tudja merre kellene lépni. Én is csak próbálkozok. És levélmintával próbálom figyelni az eredményeket. Gyakran vannak meglepő dolgok.
Válasz MrPoke #13071. hozzászólásáraMi az optimális arány? Honnan lehet kideríteni? Előre is köszönöm
Válasz MrPoke #13071. hozzászólásáraOk, elhiszem, hogy a talajban van elegendő P és K, amit majd a talaj-táplálékháló tár fel, de én még most kezdem ezt az egészet, először van takarónövény a területen. A talaj mikrobiológiai aktivitását csak feltételezem, hogy nem a legjobb, mert eddig intenzíven gazdálkodtunk, sok talajbolygatás nagy műtrágyaadagok stb. A talajvizsgálati eredmények alapján az ellátottságok sem a legjobbak. Ebből kiindulva gondoltam, hogy azért csak kellene szórni egy keveset, mert ezzel elég nagy öngólt lehet rúgni.
Válasz Radocz #13070. hozzászólásáraKöszönöm az információkat.
Abban a 40 ha meggyben milyen eredménye volt az ALKO kezelésnek?
Válasz MrPoke #13071. hozzászólásáraAzért ha adott esetben P,K hiányos a talaj (talajmnta alapján), akkor nem tudom mit érünk a megfelelő mikroelem arányokkal?
Válasz MrPoke #13071. hozzászólásáraNagyjából milyen árakon mennek ezek a vzsgálatok? Pl levélanalízis kb hányszor szoktál?
Válasz sulla #13068. hozzászólásáraFelejsd el az NPK és használj nitrogént talajadotság fügvényében 120-300kg/ha HATÓANYAG mennyiségben.
Lehetőleg megosztva. NPK helyett éedig az optimális Mg,Ca,S,Na arányokra koncentrálj talajminta alapján.
Levélminták alapján pedig mehet alaptrágyaként 5-10kg hatóanyag Zn,B,Ma,Cu,Fe stb.....
Váltani kell preciziós gazdálkodásra. Mérésekre alapozott termelés.
Válasz sulla #13067. hozzászólásáraNekem szikes talajom van.
Oda is csákány kell.
Idén megszórtam Bacteriosol nevű készítménnyel.
A takaró növény nem kelt ki, mert rossz volt a talajmunka.
mellette a művelt föltbe jól sikerült a kelés.
Most búza van vetve géppel, és stavasszal szervesanyag lesz, mert késői vetés és hiányos kelés meg a madarak is kieszik a magot, amir felnt maradt.
És ugye tele van pocokkal a szomszéd területe.
Ebből egy is elég,ahhoz, hogy ne kelljen aratni a búzát.
A fagyon, ha be tudok menni kap kísérlet ként ismét komposztot, amiban van talajélet és Szalonna községből hozott meszet.
Kb, teniszpálya nagyságú területen.
És természetesen, tavasszal ALKO-t. Mert ugye nekem van hozzá készülékem, csak még nem használtam.
És nem is terveztem, de ha már meg van, akkor kipróbálom.
Ismerősöm 40 ha BIO meggy ültetvényben 1 évig ALKO- val védekeztek. Nem volt egyszerű.
Nincs hozzá munkaerő.
kisZombit keresd privátban. Ő sokkalelőrébb van mint Én.
Nála volt az első mikroszkóp kezelő tanfolyam, amin részt vettem.
Válasz sulla #13068. hozzászólásáraSok szubjektív van benne.
Ha sokat használja a gazdabotot és az ásót az ember, (beszélget a talajjal), akkor egyre jobban belejön.
Akkor marad a mikroszkóp. Balmazújváros I-labornak felajánlottam az enyém használatra. 300 Ft/ óradúj ellenében "bárki" használhatja. Van mellette másik három is.
Azokat nem ismeres, de a sajátom használata az egyszerű.
Kb. 60 perc.
A látnivalókhoz már nagyon sok rutin kell. Ebben B Vitália nagyon profi, és B. Borbála professzor asszony.
És ugye akit innen sikerült kiutálni Netparaszt.
Az Ő hozzászólásaiból majdnem minden megtanulható. Autodidikta módon.
Csokorba szedtem a szá omra fonotos információit. Ide is feltettem, mert ....
https://www.balmazujvaros.hu/forum/viewtopic.php?t=7&start=240
Előtte vagy uána levő oldalon van.
sok van a forgatásnélküli topikbasn is. (2014 évet kell nézegetni).
Egy területen először van kifagyó takarónövény utána tavaszi kapásnövény következik, kukorica ill. napraforgó. Kérdés, hogyan kell tervezni az alapműtrágya mennyiségét?
Ugye eddig talajmintavétel alapján tápanyag gazdálkodási tervvel lett meghatározva. Továbbra is ez legyen alapul és ehhez mondjuk létezik valami ökölszabály, hogy pl.: a takarónövények miatt 50 vagy 30%-al csökkenteni a számított műtrágyamennyiségeket??
Válasz Radocz #13066. hozzászólásáraKöszönöm a választ!
Nem egyszerű egy ilyen vizsgálat amit a videóban bemutattak, tényleg kell hozzá tapasztalat. Viszont az értékelés elég szubjektív tud lenni.
Vannak köves talajaim azokon egy ilyen ásó 10cmre se menne le. Ott kb vizsgálógödröt kellene ásni.
Válasz sulla #13060. hozzászólásáraÉn részt vettem két két napos mikroszkóp kezelő tanfolyamon.
Nem tudom, hol van távoktatás.
https://www.youtube.com/watch?v=eVhJcujXJgE&feature=emb_logo
Szerintem egyszer már felraktam, de ám legyen szép napod!
Ha megbízol mindenkiben, akkor a mikroszkópot, akár ki is hagyhatod.
Válasz sulla #13060. hozzászólásárahttps://talajhumusz-forum.hu/
https://www.facebook.com/groups/384147578386656
Fent van több helyen is.
Talán az ÖMKI oldalán találkoztam vele először. Ott található magyar nyelvű aláírással.
Azt legépeltem és az agroinfom fórumcsoportba betettem. fbr 27 én.
"Első próbálkozás. A hozzátartozótozó videó az agroinform Fórumon van.
Talajértékelés szántóföldön.
Talajmintavátel: Asópróba.
Évtizedes gyakorlata van. Megmutatja, hogyan kell venni a mintát.
Milyen megfigyelések szükségesek, hogyan értékeljük ki a megfigyeléseket.
A talajmintavétel különböző célközönségre irányul.
Tanácsadókra földművelőkre, de még a tudományban is hasznát lehet venni.
1. Asópróba. Talajértékelés szántóföldön.
Összehasonlítás más módszerekkel.
A kézi talajmintavevővel, (miniprofil) két nagy testvér is van. 1m 20 cmig.
A talajminta, amely mélyebb rétegekbe hatol. A morzsás profil, mai ugyan nem hatol olyan mélyre, de a szélessége elérheti az 1,50- 2 métert is.
A talajminta, adatokat szolgál a mélyebb talajrétegekből.
Miközben a morzsás profil igen jó módszer, arra, hogy a talajművelő gépeket elveikben tanulmányozzuk.
A kézi talajmintavevővel végzett talajminta előnye: ezzel szemben, hogy rugalmasan és gyorsan kivitelezhető.
Mivel a parcellák bizonyos heterogenitást mutatnak.
A kézi mintavevővel több helyről vehető talajminta és lehetséges azok együttes értékelése.
2. Ki vegyen talajmintát?
A célközönség.
A gazdálkodó a talajmegmunkálás előtt alkalmazhatja a talajnedvesség megállapítására.
A talajmintavételt mélyebbről is veheti a hosszabb talajmonitoring miatt.
Következtet a megfelelő eljárásra, a megfelelő javítási módszerekre. És akkor következtet, hogy van-e pozitív hatás vagy sem.
A talajmintavétel másik felhasználói a szaktanácsadók.
A kutatásban is meg van a helye. Kiválóan kiegészíti a labor elemzéseket.
3. A talajmintavétel helyének és céljának meghatározása.
A talajmintavétel első pontja, hogy kimegyek a mintázandó területre és tudnom kell, hogy mi a talajmintavétel célja.
Vannak egyszerű célok, mint például a talajnedvesség mélyebb rétegeiben való meghatározás.
Ez segít eldönteni, hogy a talajra rá lehet-e menni és lehet rajta dolgozni.
A talajmintavétel másik eszköze az ásólapát. arra szolgál, hogy megállapítsuk, mennyire sikerült a szerves anyagot bedolgozni a földön. A saját talajmegmunkáló gépeimmel a saját eljárásommal.
Gyakran érdekelnek azok a helyek a parcellámban, amelyben növekedési problémák vannak.
Tehát a kultúra növekedésére, a kultúra állapotára is figyelmet fordítok. és ott el tudom dönteni, hogy erős vagy gyenge növény állapotú talajból veszek mintát.
A legtöbbször mindkét helyen elvégezzük, hogy a talaj szerkezetét összehasonlíthassuk.
Ásópróba, talajértékelés szántóföldön.
4. A talajmintavétel folyamata.
Kézi talajmintavevővel végezzük.
Nagy felülete miatt 45cm mélyből tudjuk venni. Egy talajszelvényt tudunk vizsgálni.
Ez azért fontos, hogy az átmeneteket lehessen vizsgálni (megfigyelni) és jól láthatóvá tenni.
Ekkor következik a tényleges talajmintavétel.
A mintát úgy veszem, hogy négyzet alakot tűzök ki. Ennek dimenziója ugyanakkora, mint a mintavevő lapja.
Eldöntöm, hogy az egyik irány a minta kivételére szolgál. A másikat ferdén ásom ki, hogy kevesebb munkát kelljen végeznem.
Ha tehát 45 cm-re le tudok ásni, akkor egy 10 cm vastag szeletet veszek ki. Ezt leválasztom a többi talajtól, amely során a mintavevőt könnyű mozdulattal vállal előre nyomom.
És kézzel védem a profil többi részét, amíg kiemelem a talajból.
Nehéz talajok esetében ez okozhat igazi nehézséget, hogy ezt a talajszeletet a többi talajtól elválasszam.
Nehéz talajok esetén azt ajánlom, hogy az oldalt még késsel vágjuk el, annak érdekében, hogy a profil kivételét megkönnyítsük.
10 cm vastag 45 cm hosszú lesz a szelvény, amit kifordítok.
5. A minta preparálása.
Következik a részletes megfigyelés, Akinek nem jó dereka van és vitt magával állványt az azon vizsgál, akinek ez nem áll rendelkezésre, az …..
Első lépés a tömörödött részeket eltávolítsuk.
Mialatt az ásó behatolt a talajba a szelvény tömörödött lett a tetején, az alján és az oldalán. Ezeket eltávolítjuk.
Egy zsebkéssel ezeket a tömörödött részeket eltávolítjuk, úgy, hogy a természetes elválasztódási pontok a talajban láthatók legyenek.
6. Folyt köv."
A folytatás talán innen lemaradt, de mivel senkit sem érdekelt így nem itt osztottam meg.
Örülök, hogfy segíthettem.
Válasz szőlész77 #13063. hozzászólásáraKöszönöm a választ.
Gyorsan utánanézve: állományban való kezelésnél van értelem a Bt-nek, talajra fújva nem, ha jól értelmezem.
Válasz sulla #13059. hozzászólásáraBacillus thuringiensis
Válasz MrPoke #13061. hozzászólásáraFelteszem a gilisztakomposztnál is lesz dugulás, viszont a leírása alapján azzal nem kell kapkodni.
Amikor juttattál ki ALKOt milyen hatása volt? A kijuttatással kapcsolatos negatív dolgokon kívül megérte?
Válasz sulla #13059. hozzászólásáraPersze lehet csak éppen szívás....
Dugulás, kapkodás, területteljesítmény kevés stb....
Lehet egyszer ismét alkalmazni fogom de jelenleg pihen a dolog.
Válasz Radocz #13058. hozzászólásáraHol lehet ezeket az ismereteket legolcsóbban, legrövidebb idő alatt elsajátítani, és a járvány miatt nyilván itthonról?
A talajszelvény vizsgálatot ide is felraktad vagy fel tudod rakni? magyarázattal együtt, hogy mit látunk ill. mit kell látni. Bocs nincs facebookom.
Válasz MrPoke #13057. hozzászólásáraÉrtem. BT mit jelent?
Hogy hogy lehetetlen az ALKOt alkalmazni? Ha jól értesültem akkor Te is alkalmaztál már vagy az más volt?
Meg mindenhol azt írják, hogy szántóföldön is lehet...
Válasz sulla #13056. hozzászólására
A komposzt vagy ALKO minőségének ellenőrzéséhez elengedhetetlen a mikroszkóp használata és a talaj élet összetevőinek ismerete.
Viszont van több egyszerű ellenőrzés is, csak annak több év kitartó alkalmazás után lesz látható eredménye.
Bugyi próba,
talajszelvény vizsgálat,
február 27.én tettem fel.
https://www.facebook.com/groups/384147578386656
https://www.facebook.com/groups/384147578386656
A bugyi próba meg itt van valahol szemléltetve, meg a kisérleti parcellámon lesz elásva.
https://talajhumusz-forum.hu/
https://talajhumusz-forum.hu/
Válasz sulla #13056. hozzászólásáraA Demeteres komposzt a legjobb tudomásom szerint. (Elnézést ha tévedek) Egy giliszta komposzt, amit egy kb 300 féle baktérium törzsoldattal van beoltva. Ezt Magyarországon csinálják pontosabban nem tudom mi az de BT-t biztos tartalmaz.
Nem tudok állást foglalni jelenleg. Igazság szerint itt a komposzt de nem tudtam még le tesztelni.
ALKO már más világ szántóföldi körülmények közt szinte lehetetten alkalmazni.
Válasz MrPoke #13053. hozzászólásáraAkkor melyik a jobb? Vagy nem sok különbség lehet?
Amit eddig az ALKOról olvastam az alapján kicsit ellentétes, hogy a demeteres komposztot csak búvárszivattyúval ,,levegőztetik''. Az ALKOnál meg ugye megy a levegőztető turbina ezerrel.
Ezek november 25-i képek, igaz másik tábla
Válasz Mtz1wi #13051. hozzászólására Vetés: szeptember 13-20, most erős térdig érő az állomány. Pont tegnap néztem az egyik táblát, a Tillage radish még picike nálam is, a mustárt már megcsípte a fagy, elkezdett megrogyni.
Vetés előtt fellazítóztam, annyi a feladat, hogy lazán tartsák a talajt, megtartsa a tápanyagot
Válasz sulla #13052. hozzászólásáraIs is.
A Demeter álltal forgalmazott komposzt nem ALKO-nak való. Nem aktívan levegőztetett körülmények közt kell szaporítani mindenesetre működik.
A mikroszkópos tudás ahoz kell, hogy tudd mitt is csináltál. Különben csak az orrod után mehetsz de az is jó irányadó.
Nagyon sok hozzászólással ezelőtt óva intették az embert ALKO használattal kapcsolatban, hogy komoly hozzáértés szükséges az elkészítéséhez (mikroszkóp ismeret, mikrobák felismerése stb.), még olyan komposztból is ami ellenőrzött körülmények között készült. Nemrég néztem, hogy a demeternek is van ALKOhoz komposztja és ott egy pofon egyszerű leírást adnak, mikroszkópos vizsgálatról szó sincs...
Az lenne a kérdés, hogy ez tényleg ilyen egyszerű lenne? és tényleg nem kell hozzá komolyabb szakértelem? pl olyan tréning amit az agrofuturások szoktak hirdetni??
Válasz Sz_Pisti #13042. hozzászólásáraMikori vetes? En most vetettem eloszor, csak soka, szeptember vegen kelt ki. Eleg kicsit meg a retkek, fognak meg noni ha nem jon fagy?
https://magyarmezogazdasag.hu/2020/11/03/ha-bugyit-rohasztunk-foldben-megtudjuk-milyen-minosege
Válasz Sz_Pisti #13048. hozzászólásáraIgen. Nekem ez az első próbálkozásom takarónővényekkel, olyan 50-60%os a kelés.
Válasz Roys #13047. hozzászólására Foltosan kelt?
Jelenleg ilyen a takarónövényem.
Ilyen kicsit közelebbről
Sosem sikerül eltalálni, hogy minden jól keljen ki, a borsóból, lóbabból alig kelt ki valami
Válasz Földönfuto #13043. hozzászólására Semmi, pedig vele szemben repce van, meg voltak pár száz méteren belül nyári zöldítések is.
Válasz Sz_Pisti #13042. hozzászólásáraNeked nem bántotta semmi?Nekem a térdig érő mustárt a hernyó úgy megette mintha sose lett volna.
Egy kis téli takarás
Mai munka
Válasz Radocz #13037. hozzászólásáraSikerült a programot bővíteni.
17 órakor egy páran még ott maradtunk talajszelvényt vizsgálni, és ....
Felvidékről is volt érdeklődő.
Komáromnál vonattal .......