Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak640 FtBenzin árak632 FtEUR403.23 FtUSD384.62 FtCHF427.35 FtGBP484.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz termelo #15101. hozzászólásáraÚgy művelsz, ahogy kedved tartja. De a TMG-s topikban talán nem az a legfontosabb tézis, hogy miért ne csináljuk, hanem hogyan.
Válasz Gandhy #15100. hozzászólásáraA talaj nem ment tönkre, 10-15 cm-ert hordott el róla a szél. A képek csak azért ijesztőek mert ahol összehordta azt fotózták le.
Válasz Gandhy #15097. hozzászólásáraEgy jobban működtetett 150 hektáros gazdaság egy évi jövedelme ez az 50 mikula (ez kb. a pronto, spirit vagy rapid ára). Simán kitermelhető lenne, de inkább duplája lehet a 6 méteres. Meg nem is igazán tetszik.
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraSzerintem teljesen tönkre nem mentek a talajok akkor. Sokat károsodtak, sokat elhordott a szél belőlük, de a marsi tájról (ahogy fogalmaztad) ilyen rövid idő alatt nem jött volna helyre semmivel megtamogatva se.
Válasz t.romsics #15095. hozzászólásáraHát azért egy 6 méteres JD mulcs gabonavetőgép az 50 M-t súrolja, amivel nem lenne gondod, hogy összehúz bármit is és sorolhatnám tovább
Maga a no-till mint ideológia tökéletes lenne ha nem akarná mint mondtam gúzsba kötni az embert.
Tapasztalatom szerint hazugság, hogy csak úgy lehet javítani a talajállapoton és fenntarthatóbban gazdálkodni hogy takarózom és többé hozzá sem nyúlok a talajhoz.
Ha elfogulatlanul nézem a meccset a no-till és a szántás egyformán idejétmúlt technológia.
Arról is vannak fönt videók, hogy miért nem működik mindig-mindenhol a no till.
Válasz Gandhy #15094. hozzászólásáraNincs ebben semmi komolyabb költség, ha a területek zöme locsolható. Csak akkor meg nem kukoricát kell termelni. Ha viszont nem locsolható, akkor meg essen az eső heti egyszer. Na, ott ez működik.
Válasz t.romsics #15089. hozzászólásáraPersze értem amit írsz, ez egy költséges, nagy áldozatokkal járó átállás, amit a jelenlegi piaci környezetben, ahol a túlélésre játszunk, nem könnyű döntés bevállalni.
Válasz termelo #15087. hozzászólásáraEngem nem kell befolyásolni , tisztában vagyok vele, hogy ahogyan itthon, úgy odaát sem népszerű még annyira ez a fajta művelés, és lehet nem is lesz az sosem, hanem majd mint egyszerű kis hóbort marad meg az emberek emlékezetében. Én csak a hobbi szóra kaptam fel a fejem, hogy annyira azért nem csak a hobbi parasztok művelik ezt. Ugyanúgy megvan még sok helyen az eke is a gazdaságban, ráadásul az itthon már lenézett ágyekékről kering nagyon sok videó, az ország csapadékosabb államaiból.
Korrekt véleményt nagyon nehéz alkotni, túl nagy ország, sok összetevős szereplőkkel.
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraA második belinkelt videóban 16:08-kor és 16:22-től látható talajállapot számomra igen csak aggasztó. Ebből is látszik, hogy önmagában csak a forgatás elhagyása nem lesz megoldás a problémákra. Ha nincs vetésforgó, nincs változatos gyökér a talajokban, akkor a sekély művelés is vezethet talajállapot romláshoz. A srác, ha jól látom Illionis déli részén gazdálkodik, arra azért lenne annyi csapadék, hogy tesztelgesse a takarónövényeket. Én egy kansasi család videóit szoktam néha követni, ők a viszonylag aridabb klímán is kísérletezgetnek a takarónövényekkel és az állatok beintegrálásával a rendszerbe, viszonylag jó eredményekkel.
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraÉrtem, amiről írtál. Csak az én adottságaim, lehetőségeim ezeknek a módszereknek az utánzását, másolását nem teszik lehetővé. Szerintem ez nem az a vidék…
Mivel élhetetlen lett a környék a gazdálkodástól függetlenül is így nem maradt ott senki.
Hihetőbb, hogy a természet állította vissza és utána szállingóztak oda újból az emberek...
Válasz otis #15082. hozzászólásáraNe én befolyásoljalak, keress rá mekkora területen használnak az USA-ban takarónövényt.
Ha megvan akkor alkothatsz korrekt véleményt...
Válasz t.romsics #15084. hozzászólásáraEnnek a történelme az 1930-as évekre vezethető vissza. Akkora porviharok voltak a porráművelt államokban, hogy a lakosság is elvándorolt, aki nem halt éhen. Na utána dobták el az ekéket és kezdték el újraépíteni a talajokat. Azok a talajok olyanok voltak, mint a Marsi táj és lett belőlük ilyen.
Mutogattok itt olyan videókat, amik olyan amcsi kukoricatermelő vidékeken készülhettek, ahol a gazda ha csak azt kitalálja, hogy vet, máris garantált a 15-20 tonna. Ezzel szemben itt, nálunk a Kárpát-medencében, ha én ekkora takaróba vetném a kukoricát, már minden vizet felzabált volna addigra, és lenne kb. május közepe. A miénk nem az a vidék…
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraNem tudom hol a határ odakint a hobbi és a nagyüzem között, de egy ilyen vetőgép szerintem már nem mondható hobbi kategóriának:
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraNa igen, nincs itt semmi takaró növény. Amit én láttam azokban sem, pedig nem célzottan olyat kerestem, hogy ne legyen benne takaró növény. Monokulturas kukorica, no tillben, jóformán csak annyi szója hogy a vetőmag kukoricához meglegyen az izolációs távolság. Illetve tavasszal valami érdekes tárcsával megjarja a tarlokat, páronként V alakban vannak a tárcsa levelek, a domború olsakan kis körmökkel. A Laura farm csatornán láttam, a szemnek is szebb azt nézni. :)
Válasz SzikiSzokeveny #15066. hozzászólásáraJobb föld vagy nem, én is meg te is nagyon jól tudjuk, hogy az előző években mit adtunk a talajnak, mind hatóanyagban, mind technológiában........
Válasz ..,-:) #15064. hozzászólásáraÉn forgatás nélkül agyonművelek. 77q lett az átlag búzában. Szívességből műveltem egy 3,5 hektáros darabot, az csak 2 sor tárcsa után lett vetve. Minden másba ugyanazt kapott, ott 57q lett az átlag. Pedig egy fokkal jobb föld mint az enyémek és még eső is több volt arra. Itt sajnos kéri a vasat a föld.
Válasz pettendimiklos73 #15063. hozzászólásáraAz sem mellékes hogy a gazdasági és környezeti változások is felül írhatják a technológiát.
A no-Till addig rendkîvül hasznos ameddig gondolkodásra sarkall, amikor már gúzsba köt akkor már árt
A “nagykönyv” szerint takarónövényekkel kell fenntartani a lazult állapotot.
De
Ez nem igaz!
Jelenleg ez egy gazdaságtalan elavult gondolkodás.
No Till hazájában sem alkalmazzák! (csak nagyon minimális területen)
Válasz termelo #15062. hozzászólásáraAdott az évben nem volt "agyonművelt" területem, így nem tudom, hogy mivel jártam(volna) jobban.......viszont gondolkodás nélkül be mertem vállani az elmúlt évek "agyonművelése" miatt a "vessünk egy rt-be" storyt de nem vagyok(még) biztos abban, hogy a mi talajainkon ezt legalább addig lehet csinálni, mint amilyen múlttal már nem szántok. Az is tény, hogy 18 éve még megesküdtem volna arra, hogy a mi talajainkon, leginkább tavasziak alá, normális termést, illetve nagyobb profitot csak szántva tudunk elérni........kellett az első 3-5 év tanulás, kísérletezgetés, tapasztalat és eredmény/siker is hozzá.
Válasz ..,-:) #15061. hozzászólásáraEzért nem lehet egy kaptafára húzva tanítani.
Vannak alapok, s arra kell építeni mindenkinek a saját technológiáját, a saját földje "igényei" szerint.
Válasz termelo #15060. hozzászólásáraÉn elhiszem, hogy vannak olyan helyek, területek, régiók az országban, ahol csak vetni és aratni kell, zéró talajmunkával de ez nem az a pálya felénk. Láttam sok-sok videót, beszélgetést és jártam sok-sok olyan helyre, gazdaságba(még aki/-k itt is vannak), akik ezt helyezik előnybe de nekem egyik sem ért semmit se. Volt ahol kb a bohóckodással volt egyenértékű de volt olyan is, ahol olyan talaj, termőréteg, humusz, csapadék ellátottság volt, hogy az tette igazából a technológiát “sikeressé” nem a no vagy a min-till használata……..
Válasz termelo #15043. hozzászólásáraMennyiért éri meg szerinted dolgozni egy olyan vassal, ami magában 30 milla, elébe egy traktor meg 100 milla !?
Lazító kései le tudnak nyúlni 50-55cm-re, átforgatja a felső 5-30 cm-et és gyakorlatilag bármilyen vetőgéppel vethető felszínt hagy maga után !!????
Mennyiért nem lenne sok !? Gondolom max üzemanyag árban sem lenne a legjobb…….
Válasz MTZ1221.3 #15055. hozzászólásáraTavaly 1x sem húztam kalászosnak, ilyen még nem volt, mert mindig 2x húztam. 1.-re kb 17-20 cm-en, utána max mélység, kb 35cm, majd rt és rapid.
Tavaly 1 rt, rapid és nem vettem észre termés csökkenést csak amit az év adott.
15357 hozzászólás
Válasz Gandhy #15100. hozzászólásáraNem írtam hogy szép látvány volt, azt se hogy nem.
Válasz otis #15090. hozzászólásáraHonnét tudod, hogy milyen a talaj állapot?
Azért mert látsz 5-10 cm-t a tetejéről már leírod az egész termőréteget, hogy kuka?
A látottak alapján azt is megkérdőjelezem, hogy a felső 5 cm állapota a szent grál.
A kinti videókon pont ezt vakarják le a sávtisztítóval.(kuka)
Csak az elfogultak hiszik, hogy jelentőséggel bír...
Válasz Gandhy #15104. hozzászólásáraNem olvastad el amit írtam, hazugság hogy csak no till-el lehet talajt megújítani.
Válasz termelo #15101. hozzászólásáraÚgy művelsz, ahogy kedved tartja. De a TMG-s topikban talán nem az a legfontosabb tézis, hogy miért ne csináljuk, hanem hogyan.
Válasz Gandhy #15100. hozzászólásáraA talaj nem ment tönkre, 10-15 cm-ert hordott el róla a szél. A képek csak azért ijesztőek mert ahol összehordta azt fotózták le.
Válasz Gandhy #15097. hozzászólásáraEgy jobban működtetett 150 hektáros gazdaság egy évi jövedelme ez az 50 mikula (ez kb. a pronto, spirit vagy rapid ára). Simán kitermelhető lenne, de inkább duplája lehet a 6 méteres. Meg nem is igazán tetszik.
Válasz Gandhy #15097. hozzászólásáraNincs annyi majdnem 1 tízessel kevesebbed de ha neked lenne akkor nem misztifikálnád agyon.
Pl. itt volt az előbbi 1 kép amin 2db ilyen vet mégis tárcsáztak előttük...
Válasz Rabó001 #15098. hozzászólásáraNagyon cudar volt, érdemes már a fotók miatt is belepillantani.
https://www.erdekesvilag.hu/az-1930-as-evek-a-pusztito-porviharok-evtizede-volt-amerikaban/
Válasz t.romsics #15095. hozzászólásáraAztán lehagytam az első hozzaszolasomrol, hogy majd minden földön megy a centerlineár, a kukoricán is.
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraSzerintem teljesen tönkre nem mentek a talajok akkor. Sokat károsodtak, sokat elhordott a szél belőlük, de a marsi tájról (ahogy fogalmaztad) ilyen rövid idő alatt nem jött volna helyre semmivel megtamogatva se.
Válasz t.romsics #15095. hozzászólásáraHát azért egy 6 méteres JD mulcs gabonavetőgép az 50 M-t súrolja, amivel nem lenne gondod, hogy összehúz bármit is és sorolhatnám tovább
Jól elindítottam a szarcunamit.
Csak a lényeg nem jött át senkinek.
Maga a no-till mint ideológia tökéletes lenne ha nem akarná mint mondtam gúzsba kötni az embert.
Tapasztalatom szerint hazugság, hogy csak úgy lehet javítani a talajállapoton és fenntarthatóbban gazdálkodni hogy takarózom és többé hozzá sem nyúlok a talajhoz.
Ha elfogulatlanul nézem a meccset a no-till és a szántás egyformán idejétmúlt technológia.
Arról is vannak fönt videók, hogy miért nem működik mindig-mindenhol a no till.
No-Till = No Yield
Válasz Gandhy #15094. hozzászólásáraNincs ebben semmi komolyabb költség, ha a területek zöme locsolható. Csak akkor meg nem kukoricát kell termelni. Ha viszont nem locsolható, akkor meg essen az eső heti egyszer. Na, ott ez működik.
Válasz t.romsics #15089. hozzászólásáraPersze értem amit írsz, ez egy költséges, nagy áldozatokkal járó átállás, amit a jelenlegi piaci környezetben, ahol a túlélésre játszunk, nem könnyű döntés bevállalni.
Válasz termelo #15087. hozzászólásáraEngem nem kell befolyásolni
, tisztában vagyok vele, hogy ahogyan itthon, úgy odaát sem népszerű még annyira ez a fajta művelés, és lehet nem is lesz az sosem, hanem majd mint egyszerű kis hóbort marad meg az emberek emlékezetében. Én csak a hobbi szóra kaptam fel a fejem, hogy annyira azért nem csak a hobbi parasztok művelik ezt. Ugyanúgy megvan még sok helyen az eke is a gazdaságban, ráadásul az itthon már lenézett ágyekékről kering nagyon sok videó, az ország csapadékosabb államaiból.
Korrekt véleményt nagyon nehéz alkotni, túl nagy ország, sok összetevős szereplőkkel.
Válasz Gandhy #15075. hozzászólásáraTavasszal vagy összehúzná a mulcsot, vagy rögölne. Lehet mindkettő, legalábbis nálam.
Válasz otis #15082. hozzászólásáraNe gondolja senki hogy lusta voltam megnézni de ez egy öntözött terület

Ott a lineár
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraA második belinkelt videóban 16:08-kor és 16:22-től látható talajállapot számomra igen csak aggasztó. Ebből is látszik, hogy önmagában csak a forgatás elhagyása nem lesz megoldás a problémákra. Ha nincs vetésforgó, nincs változatos gyökér a talajokban, akkor a sekély művelés is vezethet talajállapot romláshoz. A srác, ha jól látom Illionis déli részén gazdálkodik, arra azért lenne annyi csapadék, hogy tesztelgesse a takarónövényeket. Én egy kansasi család videóit szoktam néha követni, ők a viszonylag aridabb klímán is kísérletezgetnek a takarónövényekkel és az állatok beintegrálásával a rendszerbe, viszonylag jó eredményekkel.
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraÉrtem, amiről írtál. Csak az én adottságaim, lehetőségeim ezeknek a módszereknek az utánzását, másolását nem teszik lehetővé. Szerintem ez nem az a vidék…
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraHát szerintem ez nem így volt.
Mivel élhetetlen lett a környék a gazdálkodástól függetlenül is így nem maradt ott senki.
Hihetőbb, hogy a természet állította vissza és utána szállingóztak oda újból az emberek...
Válasz otis #15082. hozzászólásáraNe én befolyásoljalak, keress rá mekkora területen használnak az USA-ban takarónövényt.
Ha megvan akkor alkothatsz korrekt véleményt...
Válasz t.romsics #15084. hozzászólásáraEnnek a történelme az 1930-as évekre vezethető vissza. Akkora porviharok voltak a porráművelt államokban, hogy a lakosság is elvándorolt, aki nem halt éhen. Na utána dobták el az ekéket és kezdték el újraépíteni a talajokat. Azok a talajok olyanok voltak, mint a Marsi táj és lett belőlük ilyen.
Válasz otis #15082. hozzászólásáraEkkora gépekhez már ezrekben mérik a hektárt.
Mutogattok itt olyan videókat, amik olyan amcsi kukoricatermelő vidékeken készülhettek, ahol a gazda ha csak azt kitalálja, hogy vet, máris garantált a 15-20 tonna. Ezzel szemben itt, nálunk a Kárpát-medencében, ha én ekkora takaróba vetném a kukoricát, már minden vizet felzabált volna addigra, és lenne kb. május közepe. A miénk nem az a vidék…
Válasz mtz1221 #15081. hozzászólásárailyen hengereset pont nem akarok(van kompaktor), ezért tettem fel a pálcás bizbaszokat
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraNem tudom hol a határ odakint a hobbi és a nagyüzem között, de egy ilyen vetőgép szerintem már nem mondható hobbi kategóriának:
Válasz Gandhy #15075. hozzászólásárahttps://youtu.be/KcO38oIEXgw
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraNa igen, nincs itt semmi takaró növény. Amit én láttam azokban sem, pedig nem célzottan olyat kerestem, hogy ne legyen benne takaró növény. Monokulturas kukorica, no tillben, jóformán csak annyi szója hogy a vetőmag kukoricához meglegyen az izolációs távolság. Illetve tavasszal valami érdekes tárcsával megjarja a tarlokat, páronként V alakban vannak a tárcsa levelek, a domború olsakan kis körmökkel. A Laura farm csatornán láttam, a szemnek is szebb azt nézni. :)
Válasz Gandhy #15078. hozzászólásáraGyomirtás letudva, talajbolygatás elenyésző, nedvesség megtartás kimaxolva, tápanyagellátás injektálva, a többi a rozsból lebomlik.
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraHát akkor itt egy akkora vetőgéppel ugyanaz, amekkorát MO-on még nem sokan láttak.
Válasz termelo #15076. hozzászólásárahttps://www.youtube.com/watch?v=WD0CpedCqz4
Ez a videó egy fejlesztés és a hozzá kapcsolódó testről szól.
Érdemes megnézni a talaj állapotát elvileg ilyen körülményekre fejlesztenek, gondolom ez adható el...
Válasz Gandhy #15074. hozzászólásáraEzek háztáji hobbi parasztok videói.
Az amerikai nagyüzemben pl. ilyen:
https://www.youtube.com/watch?v=UtmLWPuexuc
vetőgépeket használnak.
6.36 tól láthatod a talajállapotot én ehhez hasonlóakat nézegetek.
Vagy ilyen talajállapot:
https://www.youtube.com/watch?v=vFQoH8mHyMY
40.47 nél
Az a baj h nem mentettem el amiket korábban néztem és tetszettek de még egyet keresek...
Tavaszra mulcsba, takaróba keresgélek magánykészítőt. Lándzsával magágy, lúdtalp tarlóhoz.


Válasz termelo #15072. hozzászólására
YouTube-ot ismered?
Egyet felteszek a millióból, ez elég látványos Wisconsin-ból, az USA-ban van.
Így nem vetnek rozsba szóját az amerikaiak.
Válasz Rabó001 #15070. hozzászólásáraAnno a tsz növényvédős szakembere azt mondta:

A napraforgó a legkeményebb gyom.
Hogy is van ez?
Válasz Gandhy #15067. hozzászólásáraSemmit, mint ahogy Amerikában sem, legalább is az általam fellelt infók alapján.
Válasz Rabó001 #15070. hozzászólásáraJó az, csak nem szabad hagyni, hogy magot hozzon.
Válasz Radocz #15069. hozzászólására"Okos".A gyomot inkább irtani kéne.
Válasz termelo #15065. hozzászólásáraErre csak mostanában jöttem rá.

De hiszem, ha látom.
Idén gyomot használtam takaró növénynek, mert Dobos professzorra hallgattam.
Nem a tök éve volt, vagy a ..... miatt nem jött be.
Válasz SzikiSzokeveny #15066. hozzászólásáraJobb föld vagy nem, én is meg te is nagyon jól tudjuk, hogy az előző években mit adtunk a talajnak, mind hatóanyagban, mind technológiában........
Válasz termelo #15065. hozzászólásáraMilyen növényeket vetettel eddig a tavaszig fennhagyott/kifagyott takarónövény után?
Válasz ..,-:) #15064. hozzászólásáraÉn forgatás nélkül agyonművelek. 77q lett az átlag búzában. Szívességből műveltem egy 3,5 hektáros darabot, az csak 2 sor tárcsa után lett vetve. Minden másba ugyanazt kapott, ott 57q lett az átlag. Pedig egy fokkal jobb föld mint az enyémek és még eső is több volt arra. Itt sajnos kéri a vasat a föld.
Válasz pettendimiklos73 #15063. hozzászólásáraAz sem mellékes hogy a gazdasági és környezeti változások is felül írhatják a technológiát.
A no-Till addig rendkîvül hasznos ameddig gondolkodásra sarkall, amikor már gúzsba köt akkor már árt
A “nagykönyv” szerint takarónövényekkel kell fenntartani a lazult állapotot.
De
Ez nem igaz!
Jelenleg ez egy gazdaságtalan elavult gondolkodás.
No Till hazájában sem alkalmazzák! (csak nagyon minimális területen)
Válasz termelo #15062. hozzászólásáraAdott az évben nem volt "agyonművelt" területem, így nem tudom, hogy mivel jártam(volna) jobban.......viszont gondolkodás nélkül be mertem vállani az elmúlt évek "agyonművelése" miatt a "vessünk egy rt-be" storyt de nem vagyok(még) biztos abban, hogy a mi talajainkon ezt legalább addig lehet csinálni, mint amilyen múlttal már nem szántok. Az is tény, hogy 18 éve még megesküdtem volna arra, hogy a mi talajainkon, leginkább tavasziak alá, normális termést, illetve nagyobb profitot csak szántva tudunk elérni........kellett az első 3-5 év tanulás, kísérletezgetés, tapasztalat és eredmény/siker is hozzá.
Válasz ..,-:) #15061. hozzászólásáraEzért nem lehet egy kaptafára húzva tanítani.
Vannak alapok, s arra kell építeni mindenkinek a saját technológiáját, a saját földje "igényei" szerint.
Válasz ..,-:) #15061. hozzászólásáraNem értem, te írtad h a tárcsázásba vetett nem lett rosszabb mint az agyonművelt.!?
Válasz termelo #15060. hozzászólásáraÉn elhiszem, hogy vannak olyan helyek, területek, régiók az országban, ahol csak vetni és aratni kell, zéró talajmunkával de ez nem az a pálya felénk. Láttam sok-sok videót, beszélgetést és jártam sok-sok olyan helyre, gazdaságba(még aki/-k itt is vannak), akik ezt helyezik előnybe de nekem egyik sem ért semmit se. Volt ahol kb a bohóckodással volt egyenértékű de volt olyan is, ahol olyan talaj, termőréteg, humusz, csapadék ellátottság volt, hogy az tette igazából a technológiát “sikeressé” nem a no vagy a min-till használata……..
Válasz ..,-:) #15059. hozzászólásáraOlvasd el a te 2db utolsó hozzászólásod, értelmezed és hasonlítsd össze a 2 technológiát és a várható eredményt.
Olyan felesleges dolgon agyalsz hogy ez már vicc.
Az előző években használt 2 kulti+ tárcsa is az volt.
de
Hidd el mindannyian elkövettünk ehhez hasonló hibákat.
A kérdés az tud e belőle tanulni az ember?
Válasz termelo #15043. hozzászólásáraMennyiért éri meg szerinted dolgozni egy olyan vassal, ami magában 30 milla, elébe egy traktor meg 100 milla !?
Lazító kései le tudnak nyúlni 50-55cm-re, átforgatja a felső 5-30 cm-et és gyakorlatilag bármilyen vetőgéppel vethető felszínt hagy maga után !!????
Mennyiért nem lenne sok !? Gondolom max üzemanyag árban sem lenne a legjobb…….
Válasz MTZ1221.3 #15055. hozzászólásáraTavaly 1x sem húztam kalászosnak, ilyen még nem volt, mert mindig 2x húztam. 1.-re kb 17-20 cm-en, utána max mélység, kb 35cm, majd rt és rapid.
Tavaly 1 rt, rapid és nem vettem észre termés csökkenést csak amit az év adott.