Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.46 FtUSD365.5 FtCHF400.64 FtGBP457.46 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
1 kg=100 hektár, 10 gramm/hektár, 200 liter vízzel, én szoktam rakni hozzá tapadót is, kb. felét az ajánlott dózisnak. 3000 literes a permetezőm, így 150 grammot szoktam feloldani 10-15 liter vízben, aztán úgy megy a tartàlyba. Sziklevélben fújom egyszer, aztán újra a következő levélpárnál is, ez elég szokott lenni, hogy már máshova szokjanak.
A denatóniumot milyen dozissal fujod és milyen literrel?
Mondják h nem jó keverni növényvédő szerrel, mert módosítja az ízét.
Mondjuk én rapiddal fújtam a saroshatuak miatt.
Tavaly aszályos időben rágta, mert szomjas volt. Néha volt 1-2mm, csapadék, akkor 2 napig nem rágta. Arra valószínűleg jó, hogy ne rágja hobbiból, ha máshol talál nedvességet.
Ott van? Vagy eszik is? A kettő nem ugyanaz, nekem évek óta ez a megoldás. Lefújtam, aztán távcsővel néztem, sorban próbálta a nyúl, 4-5. tőnél megunta és nem próbálkozott, csak tanácstalanul gubbasztott.
Ami növény már kikelt azt nem eszi a galamb, csak az éppen kelő félben lévő sárga sziklevelet szereti le falni. Nyúl meg még nem eszi, az most bagzik. Tábla szélekről befele a fácán zabálja a már kizöldült szikevelet is, az meg szerintem nem érzi a keserű ízt.
Tavaly fújtam nyúl ellen, nem voltam elégedett a hatásával a diatónium benzoátnak.
En kifejezetten utaltam csinalni, a mienk 5 leveles volt meg a TZ4k huzta. Pont az even jott vissza bennem is a romantika ezen technika ujboli felelesztese miatt.
Egyszer még gyerekként fogasoltam kukoricát, ott én be voltam tojva, hogy kitépi, öregapám meg csak annyit mondott, hogy előre húzzam, ne hátra nézzek.
Talán 2-4 leveles lehetett, arra már nem emlékszem, de az idén lehet meghúzgálnám.
A kerekek, a kicsik és a nagyok is, a sorközművelőről valók. Így van munkájuk holtszezonan is.
A kicsik kb 60 szélesek, a nagyok meg személyautó gumik, talán 165 szélesek.
Azzal volt a baj hogy mindenféle méretű gyomok voltak, nem keltek kb. egyszerre, egyenletesen.
Vártunk vártunk hogy minél több legyen, de így az elejével meg már nem bírt a gyomirtó.
Igen,nekem is ez a félelmem,de elméletben jól hangzik és nem
utolsó sorban olcsóbb is lenne.Én winget használok alapnak,de eléggé megfogja a forgót(ahol kétszer éri ki sem kel),és 5 évből 3 ba nincs annyi csapadék hogy teljes értéküen kifejtse a hatását.
Évekig lehúztuk vetés után az egész területünket egy öntvény tagos rétboronával(láncborona).
Szépen eltüntetett minden nyomot, behúzta a magárkot és szerintünk nagyban gyérítette a csírázó gyomokat.
Tavaly olyan jó minőségű volt a magágy, hogy úgy döntöttünk elhagyjuk. Állománykezelésre már olyan irgalmatlan mennyiségű gaz volt hogy nem boldogult vele a gyomirtó.
Az biztos hogy többé nem hagyom ki. kb 3l-ből megvan egy ha. Szerintem a magágy kétszeri átkeverésére, és azzal együtt a vízvesztésre jó alternatíva
Viszont akkor ha véletlen mégse kel ki semmi gyom, akkor azért én vetés előtt lehúznám kombinátorral. Mert szép dolog az elmélet, de ha nincs vetésre kiszőrösödve a tábla akkor valószínű majd 3-4 napra sem lesz igazán. Így majd ott leszel, hogy mikor a napraforgó szikleveles a gyom valamivel nagyobb lesz. Se pulsarozni/expresszezni nem lehet, se könnyen kapálni. (Küllős kapa lenne jó beavatkozó, de ugye a nagyobb gyommal az pont semmit nem csinál.) Egyszer szívtam így be. Következőleg már ha semmi kelés nem volt a gyom tekintetében én inkább lekombiztam. És amikor kellett akkor kényelmesen lehetett fújni az állomány gyomirtót.
Mostanában felénk ez a totálozás nem jön be, mert sokszor hideg a talaj még és éppen vetéskor talán elfogadható a talajhőmérséklet. (Pár éve március legelején volt, hogy kész volt a tábla vetésre, április 10-15 között vetettem, de még gyomnak híre hamva nem volt. Jött egy szép nagy eső, ahogy kell, de a gyom kijött gyorsabban, mint a napraforgó. Onnan kezdődött a szívás... Gondolom a március eleje óta ráért szépen lassan vontatottan kikelni, aztán az eső segített neki is.)
Egyébként mi 10 éve nem használunk talajhatású (preemergens) gyomirtószert csak a Pulsar (bár ennek is van valamennyi talajhatása), vagy Expressz (attól függ mi van vetve) elég szokott lenni. Ha meg folyamatosan esik és hideg is van, nem záródik a sor, de a gyom jön akkor már a Viballát elég jól lehet használni parlagfű ellen (engedélyokiratban meghatározott módon).
Attól független amit leírtak jól működhet és sokat lehet vele spórolni időben és energiában is. Nem beszélve arról, hogy a termés is jobb lehet. De kell hozzá jó idő is szerintem. Ahogy az okosok mondják mindig legyen több terved, ha valami nem úgy alakul ne akkor kelljen gondolkodni. Én leírtam az árnyoldalát is, amit én tapasztaltam. De nekem is többször jött már be ez a megoldás.
Ha nem extrém korán szoktál vetni, akkor meg fognak indulni a gyomok. A napraforgó és kukorica ideális vetési talajhőmérsékleténél az összes T3 gyom és a T4-esek egy jelentős része csírázásnak indul. Ha nem jelennek meg vetésre, akkor szerencsés vagy, mert alacsony a gyomfertőzöttség a területeden. Ha így van, akkor meg lehet oldani a gyomirtást csak állománykezeléssel.
Sfoggia sigma van,nem spc.És olyankor mi van amikor,megcsinálod előre a talajt és nem ömlik ki a dudva addig?Addig húzom a vetés idejét amíg ki nem jön a dudva?Még soha nem vetettem így,mindig alap gyomírtót használok ezért érdekelne ez a technológia
Borsod megyében vagyok, Tiszaújvárostól nem messze. Valamiért úgy rémlik, hogy Te is erre vagy valahol. Ha igen, akkor szívesen vennék valami konkrét helyet, ahol érdemes ilyet venni.
Nos akkor szerintem a 3 tonna hektáronként az jó. És ezt három négy évig megismételni. Nem tudom merre gazdálkodsz, hogy hol van mészkő bánya a környéken mert nem a mész por drága hanem a fuvar. 1tonna mész por 4-7ezer forint között mozog és harmadik év után látványos a termés növekedése. Minél finomabb a mész örlemény annál hamarabb bomlik le és fejti ki hatását.
Lekeményedhet, de rendes vetőgép beleveti. Könnyebb tárcsás vetőgépek nem biztos, de két tonnás vontatott gépek bele tudják tenni. Ilyenkor a rugóerőt állítani kell. Nem lehet ÍSZCS (így szoktuk csinálni) módra vetni.
Vetés után 2-3 napot kell várni minimum a glifozáttal. A traktor és vetőgép kerekek által letaposott, beporozott kisebb gyomok nem tudják felvenni a vegyszert, és zöldelni fog a keréknyom.
Igazából a talaj pH értékétől függ de minimum 2-3tonna hektáronként. De a mésszel is vigyázni kell mert ha nem savanyú a talaj akkor a mész is rontja a termést.
Ha a szalma ott maradt lesz elég kálium. Meg van a talajban is az miatt ne aggódj. Vegyél Felnémetről metszet és azt szórd az majd segít feltárni a foszfort meg káliumot. Jóval olcsóbb mint a műtrágya.
8927 hozzászólás
Válasz A.I. #8326. hozzászólására
Hello!
https://bestchem.hu/bestchem/hu/chemicals/denatoniumbenzoate?
Hol lehet beszerezni ezt a cuccost amiről itt megy a téma?
Válasz fexco #8311. hozzászólására
Este, minél később.
Válasz DDT #8323. hozzászólására
Dettó, a tapadó jó ötlet.
Majd veszek trendet
Válasz zsoltrs #8322. hozzászólására
1 kg=100 hektár, 10 gramm/hektár, 200 liter vízzel, én szoktam rakni hozzá tapadót is, kb. felét az ajánlott dózisnak. 3000 literes a permetezőm, így 150 grammot szoktam feloldani 10-15 liter vízben, aztán úgy megy a tartàlyba. Sziklevélben fújom egyszer, aztán újra a következő levélpárnál is, ez elég szokott lenni, hogy már máshova szokjanak.
Válasz DDT #8317. hozzászólására
A denatóniumot milyen dozissal fujod és milyen literrel?
Mondják h nem jó keverni növényvédő szerrel, mert módosítja az ízét.
Mondjuk én rapiddal fújtam a saroshatuak miatt.
Válasz kis Zombi #8315. hozzászólására
Némelyik most kell, azt próbálom védeni. Van nyúltam, facanom, szarkam, varjúm.
Kérdés h ezek mennyire éreznek keserű ízeket.
Válasz DDT #8318. hozzászólására
Ott korincal, de h eszik-e azt nem tudom. Motoromtol hamarabb megijednek.
Válasz DDT #8317. hozzászólására
Tavaly aszályos időben rágta, mert szomjas volt. Néha volt 1-2mm, csapadék, akkor 2 napig nem rágta. Arra valószínűleg jó, hogy ne rágja hobbiból, ha máshol talál nedvességet.
Válasz zsoltrs #8312. hozzászólására
Ott van? Vagy eszik is? A kettő nem ugyanaz, nekem évek óta ez a megoldás. Lefújtam, aztán távcsővel néztem, sorban próbálta a nyúl, 4-5. tőnél megunta és nem próbálkozott, csak tanácstalanul gubbasztott.
Válasz kis Zombi #8315. hozzászólására
Denatónium-benzoát, és nem létezik jobb eszköz jelenleg a nyúl ellen, nálunk csak ez vált be.
Válasz zsoltrs #8312. hozzászólására
Szia.
Kénnel fújd, őze- nyulat hetekig távol tartja.
Válasz zsoltrs #8312. hozzászólására
Miért ?
Ami növény már kikelt azt nem eszi a galamb, csak az éppen kelő félben lévő sárga sziklevelet szereti le falni. Nyúl meg még nem eszi, az most bagzik. Tábla szélekről befele a fácán zabálja a már kizöldült szikevelet is, az meg szerintem nem érzi a keserű ízt.
Tavaly fújtam nyúl ellen, nem voltam elégedett a hatásával a diatónium benzoátnak.
Válasz MTZ1221.3 #8313. hozzászólására
Ahogy mondod, vki 5grammal rakja, azt n akartam megkockaztatni.
Viszont én rovarölőt is tettem mellé, elvileg n szabadna, de annak az ízét semmi se veszi el.
Kiszállva a trakibol éreztem a torkomban.
Válasz zsoltrs #8312. hozzászólására
Helló
A denatónium-benzoátot milyen dózisban tetetted ki? 10g/ha? Sokat olvastam róla, de egyértelmű megoldást nem találtam.
Üdv
Üdv
Olvastam, h páran védekeznek a nyulak ellen rózsaszínű coccolinocal.
Milyen dózisban kell ezt használni?
Tegnap fújtam denatónium benzoátot, de galambok, nyulak csak ott vannak a táblán.
Megprobalnam együtt a kettőt...
Üdv mindenkinek kukoricabarko a napnak melyik tájában mozog a földön?reggel-nappal-délután-este?
Mikor a legcélszerübb leszorni öket rovarölövel?
Válasz Gumóka #8309. hozzászólására
En kifejezetten utaltam csinalni, a mienk 5 leveles volt meg a TZ4k huzta. Pont az even jott vissza bennem is a romantika ezen technika ujboli felelesztese miatt.
Válasz MTZ1221.3 #8308. hozzászólására
Egyszer még gyerekként fogasoltam kukoricát, ott én be voltam tojva, hogy kitépi, öregapám meg csak annyit mondott, hogy előre húzzam, ne hátra nézzek.
Talán 2-4 leveles lehetett, arra már nem emlékszem, de az idén lehet meghúzgálnám.
Válasz Gumóka #8307. hozzászólására
Nekunk is az ment mindig. Szatmarban meg allomanyba is huzzak a magtakaro boronat. Persze eppen valodi leveles napraforgoban.
Vetés után, ha nekem nincs rétboronám, de van magtakaró fogasom, jó lehet vajon?
Eziasztok!
Ez milyen bogár lehet? A reggel soroló napraforgómat estére lerágta?
Válasz Praetor #8304. hozzászólására
Igen, 6 méteres!
Válasz Tobszi #8303. hozzászólására
Talán 6 méteres, nem?
Köszönöm szépen! Igazából a rétborona szélességére voltam kiváncsi, de ezek is hasznos információk.
Válasz Praetor #8302. hozzászólására
A kerekek, a kicsik és a nagyok is, a sorközművelőről valók. Így van munkájuk holtszezonan is.
A kicsik kb 60 szélesek, a nagyok meg személyautó gumik, talán 165 szélesek.
Válasz Tobszi #8297. hozzászólására
Kolléga, a kerekeket magatok applikáltátok rá? Milyen széles egyébként?
Válasz Tobszi #8300. hozzászólására
Az ilyenkor osztott kezelést kell alkalmazni. Nem a prepost miatt van a vontatott gyomkelés.
Válasz kis Zombi #8298. hozzászólására
Azzal volt a baj hogy mindenféle méretű gyomok voltak, nem keltek kb. egyszerre, egyenletesen.
Vártunk vártunk hogy minél több legyen, de így az elejével meg már nem bírt a gyomirtó.
Válasz MTZ1221.3 #8295. hozzászólására
Igen,nekem is ez a félelmem,de elméletben jól hangzik és nem
utolsó sorban olcsóbb is lenne.Én winget használok alapnak,de eléggé megfogja a forgót(ahol kétszer éri ki sem kel),és 5 évből 3 ba nincs annyi csapadék hogy teljes értéküen kifejtse a hatását.
Válasz Tobszi #8297. hozzászólására
Teljesen mindegy mekkora volt a gyom fertőzöttség mindegy hogy egy tenyérnyi felületen egy dudva van vagy 100 a gyom mérete a befolyásoló.
Válasz MTZ1221.3 #8295. hozzászólására
Évekig lehúztuk vetés után az egész területünket egy öntvény tagos rétboronával(láncborona).
Szépen eltüntetett minden nyomot, behúzta a magárkot és szerintünk nagyban gyérítette a csírázó gyomokat.
Tavaly olyan jó minőségű volt a magágy, hogy úgy döntöttünk elhagyjuk. Állománykezelésre már olyan irgalmatlan mennyiségű gaz volt hogy nem boldogult vele a gyomirtó.
Az biztos hogy többé nem hagyom ki. kb 3l-ből megvan egy ha. Szerintem a magágy kétszeri átkeverésére, és azzal együtt a vízvesztésre jó alternatíva
Válasz MTZ1221.3 #8295. hozzászólására
Mindig tanul az ember.
Válasz tamas320d #8294. hozzászólására
Viszont akkor ha véletlen mégse kel ki semmi gyom, akkor azért én vetés előtt lehúznám kombinátorral. Mert szép dolog az elmélet, de ha nincs vetésre kiszőrösödve a tábla akkor valószínű majd 3-4 napra sem lesz igazán. Így majd ott leszel, hogy mikor a napraforgó szikleveles a gyom valamivel nagyobb lesz. Se pulsarozni/expresszezni nem lehet, se könnyen kapálni. (Küllős kapa lenne jó beavatkozó, de ugye a nagyobb gyommal az pont semmit nem csinál.) Egyszer szívtam így be. Következőleg már ha semmi kelés nem volt a gyom tekintetében én inkább lekombiztam. És amikor kellett akkor kényelmesen lehetett fújni az állomány gyomirtót.
Mostanában felénk ez a totálozás nem jön be, mert sokszor hideg a talaj még és éppen vetéskor talán elfogadható a talajhőmérséklet. (Pár éve március legelején volt, hogy kész volt a tábla vetésre, április 10-15 között vetettem, de még gyomnak híre hamva nem volt. Jött egy szép nagy eső, ahogy kell, de a gyom kijött gyorsabban, mint a napraforgó. Onnan kezdődött a szívás... Gondolom a március eleje óta ráért szépen lassan vontatottan kikelni, aztán az eső segített neki is.)
Egyébként mi 10 éve nem használunk talajhatású (preemergens) gyomirtószert csak a Pulsar (bár ennek is van valamennyi talajhatása), vagy Expressz (attól függ mi van vetve) elég szokott lenni. Ha meg folyamatosan esik és hideg is van, nem záródik a sor, de a gyom jön akkor már a Viballát elég jól lehet használni parlagfű ellen (engedélyokiratban meghatározott módon).
Attól független amit leírtak jól működhet és sokat lehet vele spórolni időben és energiában is. Nem beszélve arról, hogy a termés is jobb lehet. De kell hozzá jó idő is szerintem. Ahogy az okosok mondják mindig legyen több terved, ha valami nem úgy alakul ne akkor kelljen gondolkodni. Én leírtam az árnyoldalát is, amit én tapasztaltam. De nekem is többször jött már be ez a megoldás.
Válasz ZsocaJD #8293. hozzászólására
Oké,akkor példa:március 20-25 magágykésztés,április 13-16 vetés,15-19 totális.Ennek így akkor működnie kell és elég csak a post kezelés?
Válasz tamas320d #8292. hozzászólására
Ha nem extrém korán szoktál vetni, akkor meg fognak indulni a gyomok. A napraforgó és kukorica ideális vetési talajhőmérsékleténél az összes T3 gyom és a T4-esek egy jelentős része csírázásnak indul. Ha nem jelennek meg vetésre, akkor szerencsés vagy, mert alacsony a gyomfertőzöttség a területeden. Ha így van, akkor meg lehet oldani a gyomirtást csak állománykezeléssel.
Válasz kis Zombi #8284. hozzászólására
Sfoggia sigma van,nem spc.És olyankor mi van amikor,megcsinálod előre a talajt és nem ömlik ki a dudva addig?Addig húzom a vetés idejét amíg ki nem jön a dudva?Még soha nem vetettem így,mindig alap gyomírtót használok ezért érdekelne ez a technológia
Válasz Koczka József #8290. hozzászólására
Fel is hívom őket, aztán a búza utánra leszervezem.
Válasz Selvin #8287. hozzászólására
Szerintem neked Perkupa vagy Becskeháza a jó. Ha veszel csak mész lisztet vegyél először mert az hamar bomlik. És 3-5 cm max bedolgozni.
Válasz Koczka József #8288. hozzászólására
Köszönöm!
Válasz Selvin #8287. hozzászólására
Én Tiszadorogmai vagyok és Perkupa
Becskeháza, Felnémet.
Válasz Koczka József #8286. hozzászólására
Borsod megyében vagyok, Tiszaújvárostól nem messze. Valamiért úgy rémlik, hogy Te is erre vagy valahol. Ha igen, akkor szívesen vennék valami konkrét helyet, ahol érdemes ilyet venni.
Válasz Selvin #8285. hozzászólására
Nos akkor szerintem a 3 tonna hektáronként az jó. És ezt három négy évig megismételni. Nem tudom merre gazdálkodsz, hogy hol van mészkő bánya a környéken mert nem a mész por drága hanem a fuvar. 1tonna mész por 4-7ezer forint között mozog és harmadik év után látványos a termés növekedése. Minél finomabb a mész örlemény annál hamarabb bomlik le és fejti ki hatását.
Válasz Koczka József #8282. hozzászólására
A friss talajminta alapján a földek nagyrészének a phja 4,5 körüli, úgyhogy pont a savasság a gond.
Válasz tamas320d #8271. hozzászólására
Lekeményedhet, de rendes vetőgép beleveti. Könnyebb tárcsás vetőgépek nem biztos, de két tonnás vontatott gépek bele tudják tenni. Ilyenkor a rugóerőt állítani kell. Nem lehet ÍSZCS (így szoktuk csinálni) módra vetni.
SPC felejtős.
Válasz Selvin #8270. hozzászólására
Vetés után 2-3 napot kell várni minimum a glifozáttal. A traktor és vetőgép kerekek által letaposott, beporozott kisebb gyomok nem tudják felvenni a vegyszert, és zöldelni fog a keréknyom.
Válasz Selvin #8281. hozzászólására
Igazából a talaj pH értékétől függ de minimum 2-3tonna hektáronként. De a mésszel is vigyázni kell mert ha nem savanyú a talaj akkor a mész is rontja a termést.
Válasz Koczka József #8279. hozzászólására
Abból mennyit érdemes szórni?
Válasz tamas320d #8271. hozzászólására
Bárcsak jönne addig egy nagyobb eső! De egyébként nem kéne hogy gond legyen, a vetőgép úgyis feltöri. Plussz a kelő kis gyomok gyorsan betakarják.
Válasz trikolor5 #8278. hozzászólására
Ha a szalma ott maradt lesz elég kálium. Meg van a talajban is az miatt ne aggódj. Vegyél Felnémetről metszet és azt szórd az majd segít feltárni a foszfort meg káliumot. Jóval olcsóbb mint a műtrágya.
Válasz Koczka József #8276. hozzászólására
Árpa