Hirdetés
Fórum
Talajélet! Miért fontos? Mit ad neked? Mivel tudod...
Létrehozta: szaboz77 , 2025-02-26 21:02:13
Kedvencekhez
Segítség
Cikkajánló
Éjszakai permetezés: Van, ahol már átálltak rá!
Vajon mi szól a sötétedés utáni növényvédelem mellett?
178 hozzászólás
Válasz mtz1221 #125. hozzászólásáraNagyon-nagyon gyenge lábakon áll ez a kísérlet!
Melyik növény termesztése esetében tudsz 5x bedolgozni(pl. kombinátorozni) egy vegetációs idő alatt?
Ez egy hókuszpók nem életszerű, megtévesztésre alapuló tanulmány...
Nem az a kérdés, hogy hatásos-e a termék, hanem, hogy mennyire.
Válasz termelo #124. hozzászólásáraIgazad van, az Amalgerol talaj- és növénykondicionálóként engedélyezett, ott nincs hatásvizsgálat (mondjuk, elég furcsa, hogy így van)
Válasz Sanyiii70 #121. hozzászólásáraA szomszéd nem számít kontrollnak, nem biztosított, hogy ugyanazok a növények és agrotechnika volt a területen a megelőző években.
Válasz termelo #120. hozzászólásáraJó csak ezért tettem be, hogy én évente 5x2 liternek értelmeztem. Az meg már barátibb ár.
Válasz hhx #122. hozzászólásáraMivel ez nem mikrobiológiai készítmény ezért az összes dolog amit bemásoltál nem releváns.
Válasz Radocz #113. hozzászólására
Válasz termelo #119. hozzászólására 2. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez
Az engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandó vizsgálati eredmények és adatok
8.5. Biológiai hatás vizsgálata
8.5.1. * Szimbionta mikroorganizmusok: magkezeléses felhordás esetén 1 üvegházi vizsgálat (Roux-csöves vizsgálat, steril növénykísérlet).
8.5.2. Cellulózbontó mikroorganizmusok.
8.5.2.1. Komposztálási célra: 1 üvegházi vizsgálat kétféle talajon (cellulózbontási teszt).
36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. melléklet Az engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandó vizsgálati eredmények és adatok
8.5.2.2. * Tarlókezelési célra: 1 üvegházi vizsgálat kétféle talajon (tarlóbontó aktivitás mérése):
– szén transzformációs teszt és
– cellulózbontó aktivitás.
8.5.3. Elsődlegesen talajon keresztül ható, termésnövelő hatású mikroorganizmusok: 1–2 tenyészedényes bioteszt 2 eltérő fizikai féleségű talajon, valamint 4–8 szabadföldi (indokolt esetben üvegházi) biológiai hatékonyság vizsgálat többféle fizikai talaj féleségen.
8.5.4. Növényre ható mikroorganizmusok: kultúránként (szakmailag indokolt esetben külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként) 2–4 szabadföldi vagy üvegházi vizsgálat.
Itt üvegházi és szabadföldi biológiai hatékonyság vizsgálat is szerepel. Tavaly csináltatott ilyet a cég, akinek dolgozom
Válasz termelo #120. hozzászólásáraCsak akkor hiszk el az emberek, ha hagynak kontrollt, vagy a szomszéd azonos feltételek mellett nem használ ilyeneket.
Nekem számtalanszor bizonyítottak.
De ezeket is ésszel kell használni.
A helytelen technológia ezesetben nem csinál kárt az állományban, csak kidobott pénz.
Ugyanaz, mint amikor valaki 35 fokban erős szélben permetez.
Csinált valamit, megnyugodott. De értelme nem volt és még feleslsgesen szennyezte is a levegőt.
Válasz mtz1221 #115. hozzászólásáraElég szarul fogalmaztak, mivel az engedélyokirat szerint kijuttatható az 50 liter per év ezért nem láttam ellentmondást.
(Az évente kijuttatható maximális mennyiség 12-25 l/ha. Ha egy éven belül adott területen egymás
után két növényt termesztenek, a kijuttatható maximális mennyiség növényenként értendő. )
Valójában az egész cikk elég szerencsétlen.
Elvégre alapesetben egy növénykondicionáló készítményről beszélünk nem egy talajkondicionálóról.
Talajra juttatás esetén azonban be kell dolgozni de arról már nem írnak, hogy a kontroll esetében is végeztek e annak megfelelő talajmunkát...
Én is használtam már adott évben a terméket de még a kísérlet sem ad arra tájékoztatást, hogy az első évben lenne egyáltalán pozitív hatása...
Az is eléggé paradox, hogy kiemeli, többek között a direkt-vetésnél van a készítmények jelentősége de az engedélyokirat szerint pont ott nem tudod bedolgozni...
Az sem egyértelmű számomra, hogy tudja növelni a Kálcium tartalmat, hiszen ez földtörténeti léptékű folyamat...
Válasz hhx #117. hozzászólásáraItt nem az van leírva amit te mondasz:
36/2006. (V. 18.) FVM rendelet
a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról
Nem a hatékonyságot vizsgálják hanem hogy maga a folyadék nem e mérgező vagy szennyezett pl nehézfémmel.
Válasz Radocz #113. hozzászólásáraMilyen képet? Trichoderma kontra Beauveria?
Válasz termelo #111. hozzászólására"Sajnos nem az engedélyező hatóság mér, a hatékonyságot a gyártó adja meg..."
A hatékonysági vizsgálatot vagy maga a NÉBIH végzi, vagy GEP-es engedéllyel rendelkező cég vizsgálatát fogadják még el. Egy csomó egyéb vizsgálatot szintén a NÉBIH laborjai végeznek az engedélyezési eljáráshoz
Válasz mtz1221 #115. hozzászólásáraÉs mit állapított meg a kísérletező?
A tulajdonos következő évben alkalmazta?
Válasz termelo #108. hozzászólásáraA kísérletben ugyanazon területen évente ötször, összesen 10 l/ha Amalgerol® dózist alkalmaztak.
Válasz rtamas1976 #100. hozzászólásáraKüldenél 20 dkg talajt a jobbikból?
Professzor asszonnyal megnézzük!
Válasz hhx #95. hozzászólásáraGombáról tudnál képet feltenni?
Válasz MrPoke #89. hozzászólásáraAkkor ebből a topicból nem lesz semmi, ha nincs miről beszélni?
Válasz envagyok2 #110. hozzászólásáraSenki nem vitatja, hogy hatékony csak a hatékonyság mértéke nem megadott.
Nem mindegy, hogy 3% vagy 0.3 %
Sajnos nem az engedélyező hatóság mér, a hatékonyságot a gyártó adja meg...
Válasz termelo #108. hozzászólásáraminden engedélyezett termésnöüvelő anyag hatákony abban a dózisban és adagolásban, ahogy az engedélyokiratában benne van. akkor kap emgedélyt, ha hatásos a kontrollhoz képest. attól kisebb dózisban és kevesebb alkalommal viszont nem mutatható ki hatása. ez az engedélyezési folyamat.
Válasz termelo #108. hozzászólásáraHülyeség.
Már évi 10 L/Ha látványos eredményekre képes, ha jól használják.
Gabonában is visszahozza az árát, de zöldségben sokszorosan megtérül.
Viszont 50 liter évente pénzkidobás.
Szerintem.
Válasz MrPoke #87. hozzászólásáraNe értékeljük alul az Amalgerolt, konkrét bizonyíték van a hasznosságára.
Mindössze 5 évig kell szórni évi 50 literrel és már jól mérhető eredmény hoz.
Annyi, hogy aki sajnálja rá azt a cirka 1 millát hektáronként az nem elég ehivatott...
https://www.agroinform.hu/szantofold/az-amalgerol-talajhatasa-80021-002
Válasz MrPoke #103. hozzászólására4.éve használjuk a bacikat.
20-25%al könnyebb taljművelés.
Kevesebb menetszám.
Nagyobb szárazságtűrés.
Válasz MrPoke #104. hozzászólásáraA bioban csáváztunk vele búzát.
Válasz MrPoke #103. hozzászólásáraIgen de ez táblánbelüli kontrolos kísérlet volt
Azonos technológiaval.
Válasz rtamas1976 #102. hozzászólásáraPróbáld ki a https://mikro-vital.hu/mv-avanti/ ez is gomba hiperparazita baktériumokat tartalmaz. És igen kb felér egy talajfertőtlenítéssel. Mikorrhiza-t nem bántja. Beszélgettem a fejlesztő Professzor asszonnyal, igazából nincs hosszútávú tapasztalat a tartam hatásra.
Válasz rtamas1976 #100. hozzászólásáraTúlzott használat semmire sem hat jól, főleg ha mellette van talajművelés.
Különben nem a termésért szoktam ezeket használni. 800kg nem terméskülönbség. Úgyis jó darabig a csapadék fogja meghatározni a termés mennyiséget.
Válasz Agrárman #101. hozzászólásáraPhylazonit rizo volt a kísérletben.
Ezéven minden kukorica alá ezmegy.
Válasz rtamas1976 #100. hozzászólásáraSzia! Szabad kérdeznem mit használsz talajoltásra?
Válasz MrPoke #98. hozzászólásáraVan ismerős aki egy dunántúli gazdaságban azt tapasztala a sokszori trichoderma használat az őshonos és szükséges egyes gombákat is kiszorított.
Mi használjuk, főleg bioban, állományban.
És működik. 2-3évente az optimális.
A talajoltást is használjuk.
Csak időtkell hagyni neki.
Kb 2év után látható és látvanyosabb, mérhető a külömbség!
Tavaj is volt kísérlet, + 800kg kukoricában.
Mért, ellenőrzött körülmények között.
Válasz szaboz77 #1. hozzászólására.
A talajok kémiai vizsgálata nem mutatja ki, hogy ha van is felvehető tápanyag, az tényleg bekerül-e a növénybe. A talajélet vizsgálata nélkül ezt nem tudhatjuk meg. A foszfort a foszformobilizáló bacik és gombák tudják a növénynek biztosítani, a nitrogén a légkörből ingyen is bekerülhet ha vannak ott N-fixáló baktériumok. ...stb. A talajbiológiai vizsgálatokra szükség lenne a talajfizikai- és kémiai tulajdonságok mellett. Ez napjaink igénye, ami rohamosan fejlődik. A mikrobiális oltóanyagoknál is növelhető az eredményesség, ha tudjuk hogy mi van a talajban és mi hiányzik onnan. De főleg akkor nő a hitelesség, ha tényleg meg is jegyzi a gazda hogy melyiket kezelte az oltóanyaggal és melyiket nem. Az oltott/nem oltott összehasonlításánál egyébként a kiszórt 200 liter viznek a jó, befolyásoló hatását is figyelembe kell venni. Sokszor a vízre van ugyanis szüksége mind a növénynek, mind pedig a talaj őshonos mikroorganizmusainak.
Válasz hhx #95. hozzászólásáraasperellum nem eszik gombát. Trichoderma viszont igen.
Kutatások szerint viszont nagyon ritkán támadja meg. De tényleg nem érdemes keverve fújni.
Válasz Sanyiii70 #96. hozzászólásáraPontosan!
Ha összeöntöd őket, abból semmi jó nem lehet. Ha viszont időben és térben el lesznek különítve, akkor megoldják :) Én is agyaltam rajta, mert a krumplimra mindkettőből tennék
Válasz hhx #95. hozzászólásáraÉn is erre gondoltam, de a talajban mindkettő jelen van.
Csak nem biztos, hogy ugyanott.
Együttesen kipermetezni, vagy beöntözni viszont nem tűnik jó ötletnek.
Válasz Sanyiii70 #90. hozzászólásáraÉn a természetes intelligenciámmal ( :) ) arra gondolnék, hogy a Trichoderma esetleg kinyírhatja a másik gombát (bár inkább a Trichoderma harzianumnak van ilyen hatása, nem tudom, az asperellum mennyire teszi)
Válasz MrPoke #91. hozzászólásáraRitkán van szükség egyidőben mindkettőre.
Még én se használtam, csak meglepődtem amikor először elolvastam a Mycosol papírját.
15-20 éve alkalmazok Bora WP-t vagy Trifendert.
Válasz MrPoke #91. hozzászólásáraAz élet általános igazsága:
Többnyire nem a MIT? kérdésre nehéz a jó válasz megtalálni, hanem a MIKOR? és HOGYAN? kérdésre.
Válasz MrPoke #89. hozzászólásáraA téma a cím alapján nem arról szól, hogy megbeszéljük kinek melyik négyzetméter földjében hány darab gomba vagy baci van.
Miért ne lehetne a tapasztalatokról beszélgetni?
Ha nincs talajélet, akkor valószínűleg gyenge lesz a termés, és akkor azt javítani kell.
Apám aki tanulatlan parasztember volt azt mondta, hogy egy kapálás felér egy kisebb öntözéssel. Tapasztalatból tudta. De azt nem, hogy a levegősebb talajban jobban érzik magukat azok a mikroorganizmusok amik feltárják a tápanyagot a növények számára.
Bár nem ártana, de nem kell, hogy az egyszerű felhasználó tudja, hogy hogyan működik egy szer. A kémikusokon, biológusokon kívül senki nem tudja hogyan hat pl. egy rovarölő. Meg nem is érdekli, csak hogy hatásos legyen és másik oldalon ne okozzon több kárt, mint hasznot. Azt viszont nem árt tudni, hogy lehet, hogy idegméreg aminél nagyon be kell tartani a biztonságtechnikát.
Vagy, hogy egy bordói lé esetenként hatásosabb, és olcsóbb mint egy szintetikus gombaölő és még tápanyagként is szolgál a növényeknek.
Csak példákat írtam.
A saját korosztályomban tapasztalom, hogy sokan nagyon nehezen hajlandóak fejlődni. Hát még az idósebbek. Tisztelet a kivételnek.
A fiatalok mások. Ők már tanulják ezeket a dolgokat.
Válasz Sanyiii70 #90. hozzászólásáraNem értek hozzá da az AI mondenhez is.
"Bár van esély rá, hogy a Trichoderma gátolja a Beauveria bassiana-t, ez főként attól függ, hogy milyen körülmények között és milyen formulációban alkalmazzák őket. Ha eltérő célterületeken és megfelelő időzítéssel használod, akkor a két gomba együttes alkalmazása még mindig lehetséges."
Keverve tehát nem használnám.
Válasz MrPoke #87. hozzászólásáraRendben.
Én használok más anyagokat is, de sokan még ezt se hajlandóak elfogadni amit te írtál.
És azt próbáltam leírni, hogy a mindenféle technológia-érzékeny termékekkel szemben az algakészítmények sokkal egyszerűbben alkalmazhatóak.
Mi a véleményed a Trichoderma asperellum ellentmondásos alkalmazásáról a Beauveria bassiana gombával párhuzamosan?
A Mycosol pl. mindkettőt tartalmazza.
(Mycosolból egyre többet használok.)
Válasz kisparasztkaim #86. hozzászólásáraTalajélet egy szép dolog mert senki sem ért hozzá, még a proffok is a felszint kaparhatják. Nincs értelme a talajéleteől beszélni.
Válasz termelo #79. hozzászólásáraPersze mert rengeteg tápanyag volt a légkörben amit az eső kimosott.
Most is szívjuk a gyenge vulkán tevékenységek, és a kénmentes üzemanyagok hatását. Nem győzöm kénnel.
Válasz Sanyiii70 #84. hozzászólásáraLépjünk már túl az Amalgerolon. :D Igen működik 5-10% termés többlet is várható használatával. Amennyiben a növény stressz helyzetben van akár még több.
Ennyi.... Ár étéknek megfelelő anyag.
Válasz Sanyiii70 #85. hozzászólásáraA talaj élete című topik ban miről kellene szerinted beszélni, ami nem unalmas?
Válasz kisparasztkaim #83. hozzászólásáraA talaj élete.
Nem ez volt a kérdés?
Válasz termelo #82. hozzászólásáraA lányom az agrármérnökin a szakdolgozatát egy biostimulátor (az anyagba nem lehetett beleírni, hogy az Amalgerolról volt szó) alkalmazásáról írta, két fajta dughagymás vöröshagyma (egy holland és egy makói) termesztésében. Az abiotikus stresszfaktorok hatásának elemzése történt laboratóriumi és szántóföldi kísérletben. Olyan új műszerrel végezték a méréseket, amiból Magyarországon csak egy van a kaposvári egyetemen.. (Európában se sok)
A 2023-as OTDK-n ezzel a kutatással országos 2. helyezést ért el Agrobotanika és növényélettan kategóriában.
De amikor nekem volt kontrollom, akkor is egyértelmű volt a pozitív hatás.
Kiszombor mellett van egy Ha (kötött fekete) földem ami néhány éve egyben volt művelve a szomszédéval. Amikor learattuk a búzát, én rászórtan a tarlóra 1 mázsa ammóniumnitrátot amire rá lett permetezve 5 liter Amalgerol és rögtön a permetezés után bele lett tárcsázva. A szomszédé csak tárcsázva volt. Száraz meleg augusztus és szeptember volt abban az évben is. Az őszi középmély szántást egy közös ismerősünk csinálta 90 lovas MTZ-vel 3 fejes váltvaforgató Vogel ekével. A szomszédéval kezdett és száraz, hantos volt a szántás, de amikor átért a mezsgyén egy fokozattal vissza kellett kapcsolni, mert erőlködött a traktor. Amikor kimentem kifizetni (és megnézni milyen lett) messziről látszott, hogy az én oldalam nedves és sokkal porhanyósabb. A barázdafenék meg szinte sáros volt.
Ennél nem kell jobb kontroll.
Válasz Sanyiii70 #81. hozzászólásáraMi és jól unalmas?
Lemaradtam.
Segíts már!
Válasz MTZ1221.3 #80. hozzászólásáraNem tudom, passz.
;
kontroll volt?
Válasz kisparasztkaim #78. hozzászólásáraUnalmas.
Válasz termelo #76. hozzászólásáraSzerinted 12miskas arbevetel eltart 5-9 embert? Szerintem nem. Lehet csak jo konyvelojuk van
Az Amalgerol jo cucc nekem sokszor mentette meg az evem. De ritkan hasznalom, ahogy mutragyat is.
Válasz MrPoke #77. hozzászólásáraRégen nem volt szahara azonban mindent növény borított...
Most se egy őserdő van hanem sok! (rengeteg)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Es%C5%91erd%C5%91#/media/F%C3%A1jl:Weltkarte_tropen.png