Fórum

Kukorica, napraforgó tőtávolság 

Létrehozta: Ndee, 2008-05-05 22:05:39

Új hozzászólás Frissítés
  • Válasz » #75 Sárközi Róbert | 2019-03-22 22:00:27

    Válasz vlasztika #73. hozzászólására

    Saaten Sufavor volt Fao360, idén Batanga Fao 330
    lesz

  • Válasz » #74 Sárközi Róbert | 2019-03-22 21:58:15

    Válasz vlasztika #73. hozzászólására

    minden mag mellé van vetési tanács 65-75000ig ritkább vetésnél valamelyik simán kineveli a 2 csövet.az spc vel 9-22fogaskerék 14 tárcsával vetek ez kb 68000 körül jön ki ez itt a környéken jobb földben a 10-12t tudja

  • Válasz » #73 vlasztika | 2019-03-18 20:27:52

    Jóestét!Tavaly mekkora kukorica tötávolság vált be legjobban a 300-400fao kukoricánál és a napraforgónál?Kinek mennyi voltak a terméshozama és milyen fajta volt?smile confused

  • Válasz » #72 blsjela | 2018-12-11 09:05:37

    Válasz atisgyulai #70. hozzászólására
    Igy értem. Csak akor én túl bonyolitottam. Mert én már bele akart venni a fogaskerekek számát is . Elég ha szat mondod osszam elaz kész. Ez pont nem jutott eszembe hogy ilyen egyszerű lenne.

  • Válasz » #71 csferri | 2018-12-10 18:51:28

  • Válasz » #70 atisgyulai | 2018-12-10 18:46:25

    Válasz blsjela #69. hozzászólására

    Ne haragudj a megjegyzésért, de ez 4.-es tananyag.
    Ha 66e-et dob a 16-ossal, akkor a 66000-t elosztod 16-tal. Megkapod az egy furathoz tartozó kiadott mennyiséget (4125db). Ezt megszorzod az új, 17-es tárcsa furatszámával. 4125×17=70125


  • Válasz » #69 blsjela | 2018-12-10 18:03:56

    Válasz atisgyulai #68. hozzászólására egyenlet? Hogy számoljam. Mert a napraforgót is most egyel nagyobb tárcsát akarok.


  • Válasz » #68 atisgyulai | 2018-12-10 17:32:05

    Válasz blsjela #67. hozzászólására

    Ha csak tárcsa csere volt 16-ról 17-re, akkor egy pici matekkal 66e-ből 70e lett.
    smile whistling

  • Válasz » #67 blsjela | 2018-12-10 13:19:42

    Hali hogy lehet kiszámolni spc-nél mert a tálvlázat szerint 66e volt állitva de 16 tárcsa most idén 17tárcsát raktunk be. Jó lett de nem tudom így 1ha területre mennyi mag ment ki.

  • Válasz » #66 Földönfuto | 2018-05-18 09:08:25

    Válasz Szem Howkinsz #65. hozzászólására

    A táblázat csak egy tájékoztató jellegű adat,pl.a vetőgép műszaki állapota miatt már eleve nagymértékben eltérés lehet.Ráadásul a kivetett és a termőtőszám között 10-15% is lehet.Amikor beáll az állomány akkor érdemes tőszám ellenörzést végezni és ez a mérvadó. Ez alapján már jobban be lehet állitani következő szezonban a gépet.

  • Válasz » #65 Szem Howkinsz | 2018-05-18 08:38:05

    Ki lehet számolni ,hogy mennyi a tőtávoság SPC
    Nálam 30-11 láckerék van és 17 vetőtárcsa
    az 20 cm vet és kb 70000-750000 szemet vet egy hektárba !
    Fogróból már csak 12 vetőtárcsa 28,5 cm---50000 szemet !
    itt a táblázat

  • Válasz » #64 kori01 | 2015-05-02 22:45:15

    Válasz #63. hozzászólásra

    az spc-vel csak saccolni lehet

  • Válasz » #63 rsándor | 2015-05-02 21:41:34

    Válasz #65. hozzászólásra Bocs hogy beleszólok de nekem volt naprám 52000szemmel vetve és 4 tonnás lett 2012 ben /neóma/. Az idén le 25-öt is igy vetettem.

  • Válasz » #62 Koszi. | 2015-05-02 20:33:06

    Válasz #61. hozzászólásra

    Az 52 ezrest milyen áttétellel vetetted? Hogy adta?

  • Válasz » #61 Gusztáv_31078 | 2015-05-02 19:24:55

    Válasz #61. hozzászólásra

    Én a Neomat spcvel 68000 szemmel vetettem. Iden 66000 szem ment egy haba.

  • Válasz » #60 p@pesz06 | 2015-05-02 19:12:34

    Válasz #59. hozzászólásra

    Mi 58000 el vetettük a naprát az 23 cm!egy nagy arasznyira!Tavaly még az spc volt akkor kb a kuki 55000el a napra szintén kb 58000 volt!Idén a kuki is 58000 volt vetve.

  • Válasz » #59 Anonimus82 | 2015-05-02 18:26:07

    spc-vel vetetem tavaly kb.52000 szem az nagyon ritkának tünt de idén 58000 szem körül ez meg nagyon sürünek látszik.(nagy fogas 22 kicsi 9 vetőtárcsa 14 lyukas)valyon jó lesz e?smile blinksmile sad

  • Válasz » #58 Anonimus82 | 2015-05-02 17:44:45

    A napraforgó tőtávolság mikor jó ki hogy veti tapasztalatok?
    Egy zsák napra 150000 szem kinek menyi/hek elég?

  • Válasz » #57 Petyax | 2014-07-11 14:54:37

    Válasz #30. hozzászólásra

    Hátul 5ös fogaskereked elől meg 22es van?
    És akkor hány lyukú a vetőtárcsa a kukihoz?

  • Válasz » #56  007 | 2014-05-11 11:03:45


    Tartalomjegyzék Dózsa György unokái és a termőföld Újabb rekord a német fővárosban Utolsó lap
    Földtörvényre várnak a világhírű enyingi Mikó tanyán










    Mikó Ferenccel, a nevét viselő enyingi Mikó tanyán a régmúlt felemlítése mellett főként a kukorica és a búza termesztéséről beszélgetünk annak fényében, hogy a Mikó & Mikó Kft. és az Enyingi Beszerzési és Értékesítési Szövetkezethez kötődő mintegy 60 családi gazdálkodó földjei madártávlatra fekszenek a Balatontól, elkerülve a savanyú, vizenyős területeket.



    Nemzetközi sajtótájékoztató házigazdájaként

    Az enyingi hegyhát egy magas parti részből nyúlik ki, amelynek legmagasabb pontja 160-170 méter körüli. E hegyháton akármilyen a talaj, a csapadékhiányos években a 130 méter feletti táblákon nagy termésre nem lehet számítani, ugyanakkor az alsó fekvésekben gondos munka mellett jól fizet a búza, kukorica és a napraforgó is.
    A Mikó tanya tulajdonosa, Mikó Ferenc szerint az enyingi határhoz közeli Sió-csatorna új távlatokat nyitna a térség fejlődésében, ha azon akárcsak néhány, ideális esetben öt-hat zsilipet emelnének. Házigazdánkat, akit Európa, Kárpát-medence és Magyarország legeredményesebb kukorica termelőjeként ismer az ország, úgy fogalmaz, az öntözés kiépítése Kánaánt teremtene a csatorna mindkét oldalán. Arra gondol, hogy az öntözés segítségével Enyingen is lehetne vetőmagot termelni. A növények gondozása sokaknak adna munkát, csökkentené az ország vetőmag kiszolgáltatottságát, és emellett tisztes jövedelmet könyvelhetnének el a gazdák. Elismeri, Enyingen a kukorica vetőmagtermelésnek nincs tradíciója, de ha az ember fegyelmezetten végzi a munkáját, már csak egy zsilipen múlik a siker, hogy akár ezer hektáron vetőmagot lehessen termelni.
    Sikerre vezetett a kukorica, búza és a napraforgó

    Nincs húsz éve, hogy gazdálkodni kezdett, majd 2002-ben türingiai származású, nyelvtanárnak tanult feleségével, Liane Edith-tel Enyingre költözött, távol szülőfalujától, s még távolabb az ősi Mikó nemzetség fellegvárától, az erdélyi, mai nevén Csíkszeredától. A család a török idők után elszegényedett, fő ága kihalt, a nemzetség megmaradt tagjai szétszóródtak az alföldi és a dunántúli részeken. Jókai Mór említi, hogy Mikóújvárat nem nevezték hajdanában erős várnak, mert még csak valamely hegytetőn sem büszkélkedett, aminek a három oldala megmászhatatlan, a negyedik pedig bevehetetlen; hanem ott fekszik a síkság közepén, négyszögletre kiépítve, inkább csak várkastély, vendégfogadásra, nem ellenség visszaverésre. Van ugyan egy kis gyarló bástyája, s azt vízárok veszi körül, de az a víz fenékig befagy, ott megy át rajta a tatár, ahol akar, s vasfejű gerendákkal rést tör a falon, akármilyen vitézül védi magát a bennszorult népség. A gazdag Mikó Ferenc építetté azt, aki nagy becsületben állt mind Bethlen Gábor, mind I. Rákóczi fejedelem előtt. A temetésénél még a fejedelem és a fejedelemasszony is kísérték a halottas szekerét, pedig unitárius volt.
    „Arra még nem jutott idő, hogy felkutassam, él-e még valaki a Mikók közül. Én nagyon fiatalon, 14 évesen kerültem el Köröstarcsáról. Gyerekfejjel felmértem, hogy a faluban nincs akkora perspektívám, hogy ne próbáljam meg a vándorlást – vázolja életútjának kezdetét. – Édesapámék öten voltak fiútestvérek, legfiatalabb unokabátyám szakács volt, akárcsak én. Ő is elkerült a faluból, és akkor hozott össze vele a sors, amikor már végzett szakács lettem, és vele tartom is a kapcsolatot” – mondja, és rátér arra, miért és miként került 1996-ban Enyingre, ahol idővel sikeres földműves gazdává vált. Amikor lehetett, 1980-ban kiváltotta, pontosabban kijárta magának a magán-munkavállalási engedélyt, övé lett a 19-es sorszámú papír. Külföldre jutva volt négy földrészen szállodai szakács, majd több mint hét év után visszatért a siófoki szállodába.
    Ismerősei kommendálták az első tízhektáros enyingi födet, innen már nem volt megállása. Meglátta vagy inkább megérezte az elhanyagolt földben a fejlődés lehetőségét? Kezdetnek burgonyát ültetett, fél évig egyedül dolgozott, ekkor Edith asszony csatlakozott mellé, hogy máig intézze a családi cég és a Mikó tanya papírmunkáit.
    Azon ma már csak somolyog, hogy Enyingen sokáig idegenként, még inkább gyütt-maradtként emlegették őt is meg a Mikó családot. Idejött egy ember, aki más módszerek szerint dolgozik, mint ők. Ez persze már a kukoricatermesztés időszaka, merthogy a burgonyás próbálkozása inkább volt kudarc, mint siker, nem is tartott soká. Szerinte legkevesebb tíz féle krumplit kellene egy gazdának ültetnie ahhoz, ráadásul mosva, fajták szerint bontva, változatos kiszerelésben, igény szerinti mennyiségben 12 hónapon át ahhoz, hogy szóba álljanak vele az áruházak.
    De mit termeljen egy gazda, ha kiszorul a krumpli a tárházából?

    Mire lesz szüksége a világnak? Állati eledelre? Németországban és a skandináv országokban, ha zord a tél, minden apró mag elkél, de ha langyos, a termelő nyakán maradhat akár két évig is. Zöldtakarmány vetőmagra? Ez is kiszolgáltatott vállalkozássá fajulhat, mert Németországban ugyan mindig keresik a zöldtakarmánynövény vetőmagját, mert arrafelé a kikelt növényekkel szippantják ki az őszi felesleges vizet a földekről, hogy művelni tudják. Nagy kockázat a zöldtrágyának való növények vetőmagja is, mert ha jó a termés, egy aratással akár két évig elegendő a mennyisége, s ha bőség idején nincs hol tárolni, rendre nyomott áron lehet értékesíteni. Nos, Mikó Ferenc ezt mind górcső alá vette, meggondolta a lehetőségeket mire eljutott a kukorica, búza, napraforgó, árpa felvállalásáig. Vetett repcét is 2002-ig, mégis felhagyott vele, mert megtapasztalta, a repce nem való Mezőföldre. Sőt, állítja, az ország legnagyobb részére sem. Nézzünk csak utána – mondja –, az utóbbi két évben a repcetermelők nagy pofonokat kaptak. A repce számára kritikus az ország időjárása, termesztése nagy pontosságot igényel, különösen kényes kihívás a növényvédelme.
    Gyors, mégis pontos munkával

    A növénytermesztés feltétele a víz, hatóanyag és a hőmérséklet. Egy kis igazítással, gondos munkával Enyingen akár egy 17 aranykoronás földön megterem annyi, mint másutt a 30-ason. Ha változik az alapfeltétel bármelyik eleme, a növény nem tudja felvenni az optimális növekedéséhez szükséges tápanyagot, máris nehezen heveri ki a stresszt, végül kevesebbet terem. A veszteség enyhíthető tőszámkísérletekkel, fajta reakcióval, de csak ha a tanulságokat a következő években alkalmazzuk. Enying az ország egyik legszárazabb része, erre rendre kevés a csapadék, 2011-ben 300 mm, tavaly 400 mm volt, pedig az elmúlt hét évben (2004-tól 2010-ig) a legtöbb most esett 150 évre visszamenőleg. Csakhogy a genetika kiaknázásához szükség lett volna még több csapadékra, az évi 750-800 mm lenne optimális! Mikó Ferenc számára érthetetlen, hogy az elmúlt két évtizedben minden esztendőben egy százalékkal csökkent a búza terméseredménye az országban, még azt követően is, hogy az uniós csatlakozás óta 1100 milliárd forint áramlott a mezőgazdaságba. Új gépek, technológiák érkeztek, sok ember dolgozik a genetika fejlesztésén, mégsem előre, hanem visszafelé haladunk. 2011-12-ben nem értük el a hektáronkénti 4 tonnát sem. Emelkedik a klíma, nagyok a kilengések – nem megfelelően alkalmazkodik a magyar mezőgazdaság.
    Mi a fő gond?

    A talajművelés vagy az öntözés hiánya? A pontos munkavégzés vagy a hiányos szaktudás? Hová lett a rengeteg pénz? Sokasodnak a kérdések. Egy részéből jó gépek kerültek az országba, de nem jó mind a 130 ezer, mint állítják egyesek, mert jó gép, jó traktor, jó kombájn, jó talajművelő, jó permetező stb. mindenből legfeljebb 4-5 akad a kínálatban. Azt Mikó Ferenc elfogadja, a szabad kereskedelem világában nem lehetett korlátozni a gazdálkodók gépvásárlását, de valamilyen formában csak rá lehetett volna irányítani a figyelmüket a valóban jó gépekre. Tizenöt éve rajtunk nevetett a világ, csak mi magyarok rendeltünk farmer ágyekét, a szegény gépgyártók lázasan keresték miattunk az asztalfiókok mélyén a rajzokat. De ennél is nagyobb baj, hogy a drága gépeket nem optimálisan használjuk.
    Mire gondoljunk, kérdezzük, na, most jól megkapja a magáét az, aki nagyteljesítményű traktorjával évente legfeljebb egy hónapot, esetenként egy hetet dolgozik. Nem, nem, mondja Mikó Ferenc, sőt, mindent csak egy hét alatt lehet ideálisan megcsinálni. Nem egy hónap, egy hét alatt! Lehet, hogy a gép abban a ciklusban csak egy hetet dolgozik például a kalászosok, a kapások alá, de ezen idő alatt leszünk képesek befejezni legkedvezőbben a talajművelést a növény számára.
    Valamikor azt mondták, a betakarítással kell igyekezni. Ez ma is igaz, egy jól időzített és gyorsan befejezett aratással elejét vehetjük az egészséges táplálkozást veszélyeztető gombabetegségek jelentős részének. De az optimális munkavégzés fontos a termesztés minden fázisában a talajműveléstől kezdve a növényvédelmen, a tápanyagellátáson át az aratásig tartó folyamatban. Egy elhúzódó munka esetenként tonnákban mérhető termésveszteséget, minőségromlást okozhat, amely végül megrövidíti a gazdát, mert a takarmánynak való búza és az étkezési minőségű búza ára között tonnánként manapság nem tízezer forint, sokkal inkább csak ezer forint a különbség.
    Enyingre hivatkoznak

    Mikó Ferenc az a típusú ember, aki ha valamiről meggyőződik, kiáll mellette. Elsősorban a saját eredményeiből, gondosan vezetett adataiból indul ki, de nem állítja, hogy az enyingi határban szerzett tapasztalatai akárcsak 100 kilométerre arrébb ugyanolyan eredményre vezetnek. Nem, minden esetben az ottani talajviszonyokra kell megkeresni a helyes módokat. Amikor kukorica rekorder lett 2010-ben a 18,362 tonnás eredményével, majd később is úgy fogalmazott, ha 2011 augusztusában érkezett volna egy kis csapadék, lehetett volna akár 20 tonna a termés, a víz hiánya miatt ez benn maradt a növényben, sőt – mondta rá jellemzően szelíd határozottsággal – a rekord ellenére valójában elmaradt 6-7 tonnával a genetikai lehetőségtől.
    A gazdálkodást autodidakta módon sajátította el, ám meglátásai eddig nem hagyták cserben akár tudós, tanult előadókkal szemben sem. Egy rendezvényen ismert egyetemi professzor tartott előadást a zöldtrágyázás jelentőségéről, ő meg csak rázta a fejét a hallottakon. Összevitatkoztak, és ő állta a sarat. Képzeljék el, amint sokak előtt egy professzor szópárbajt vív a szakácsból lett kukoricatermelővel! Mi tagadás, nagy vita alakult ki közöttük. A kettőjük afférja azzal zárult, hogy a professzor ellátogatott Enyingre, s ott döntötték el a határban, kinek nagyobb az igaza. Azóta is kitűnő kapcsolatot ápolnak egymással, igaz, az enyingi példák hivatkozásként szerepelnek a professzor legújabb könyveiben.
    Hogy mi volt kétkedésének oka? A zöldtrágyázás. A professzor nyilván német példákra támaszkodva arról beszélt, hogy aratás után végezzünk el egy minimális tarlóhántást, azonnal vessük be zöldtrágyának való növény magjával, így védjük a talajt. Nem, mondta a mi enyingi gazdálkodónk, szecskázzuk a maradványokat minél apróbbra, azt terítsük el, s legfeljebb 30-40 százalékát dolgozzuk be a talajba, ettől a talajélet megindul. A többi megvédi a talajt egy csapóesőtől, vagy a legtöbbször előforduló erős napsütéstől. Egyértelmű, ha kimegy az ember fedetlen fővel a napra, napszúrást kaphat, de kisebb baja lesz, ha felveszi a szalmakalapot. Esőkabátban az esőt is jobban tűrjük. Franciaországban, Németországban atlanti a klíma, ahol 1.000 mm a csapadék. Ott azzal kell küszködni, hogy vizes a föld, emiatt vetnek zöldtrágyát, ezzel szemben nekünk az okoz gondot, mit tegyünk, hogy ne száradjon ki!
    Túllépve a zöldtrágyázás számunkra nem kívánt szárító mellékhatásán – azokkal is vitába száll Mikó Ferenc, akik szerint az a legény, aki szánt. Nem az a legény, hanem aki megőrzi a talaj nedvességét. Idéz egy száz éves könyvből, ebben Gyárfás József azt írta: az állandó forgatással mi mindig vizet fogunk elveszíteni. Amerikában már a múlt század elején próbálkoztak a szántás helyett a kultivátorszerű talajlazítással és az azonnali zárással. Akármilyen hihetetlen, 1910-ben létezett vasból az összes, ma is használatos henger elődje. Eltelt száz év, sima henger, gyűrűs henger, Cambridge- majd Crosskill henger, amely elé időközben szerkesztettek egy simítót, ám ha betekintünk a kicsitől kezdve a nagy gazdaságok hétköznapjaiba, nem lehetünk biztosak benne, hogy 70%-nál több helyszínen használják a nedvességet megőrző egyszerű berendezéseket. „Száz év alatt jócskán emelkedett a hőmérséklet, sokat beszélünk a klímaváltozás okozta kihívásokról, felnőtt több generáció – és sok helyen mégsem használják a nedvességet megőrző gépeket.”

    Mikó Ferenc szerint a talajt el kell látni tápanyaggal, óvni kell a nedvességet, ha ez adott, ezt követően már önmagát szabályozza a talaj. Hogy a mezőgazdaság kizsigerelné a földet? – ezzel a zöld véleménnyel nem ért egyet. Mint mondja, egy legyengült, beteg ember nem tud jól teljesíteni. A talaj is akkor lesz erős, ha karban tartják. A talaj majd eldönti, hogy mennyit teljesít. Ha pedig egy növénynek nem adunk elegendő tápanyagot, vagy nem jut a szükséges vízhez, akkor kevesebb terméssel válaszol. „A napnál is világosabban látszott 2012-ben, hogy elfogyott a vizünk. Kézzel megástam a talajt, kiszámítottam, hogy a csapadékhiány miatt a nedves vízréteget 4-4,5 méter körül kell keresni. Abba a mélységbe már kanalas géppel ástunk le. A gyakorlat igazolta a számítást, szinte centiméter pontossággal. Ez azt jelenti, Enyingen a 130 méter feletti földeket idén tavasszal – a téli várható csapadékmennyiség ellenére – nem szabad bevetni kapás növénnyel. Oda árpa kerül majd, sűrűsoros. A tavaszi árpa egy kevésbé csapadékos telet követően is legalább annyit terem, hogy ne legyen a végeredmény mínusz. Takarmányra mindig szükség van, nem maradt itt árpa soha.”

    Mit tegyünk tehát? Amikor az idő engedi, járja meg a gazda a földeket, vigyen magával ásót, talajpálcát. Ássa meg a parcelláit, győződjön meg róla, vethet-e oda kukoricát vagy az ugyancsak csapadékigényes napraforgót. Ha nem talál megnyugtató mennyiségben nedvességet, a biztonság kedvéért inkább kalászos növényt vessen a kritikus területeken. Azt el kell felejteni, hogy máskor így szoktuk, meg úgy szoktuk. Mert úgy szoktuk valóban, hogy a tél derekán megrendeljük a napraforgó, kukorica vetőmagját, s megy minden a maga útján. Jön a kitavaszodás, a kökény kezd virágozni, vethetjük a kukoricát. Most súlyos a csapadékhiány a földek 50%-án. Az országot övező karéjba átlagos mennyiségben jutott az esőből, hóból, de a belső részeken, mintegy 900 ezer hektáron senki ne gondolja, hogy minden rendben. Ezért ne hagyatkozzunk a megszokásra, miként ne reménykedjünk abban sem, hogy visszajön az olcsóbb vetőmag, az olcsóbb input anyag virágkora, mert nem jön.
    Adódhat olyan parcella, ahol a talajvizsgálat határérték közeli eredményre vezet, ezzel egy csapadékos tél még reményt adhat a kukorica vetéséhez. Itt megér egy próbálkozást a kukorica, de kérdés, milyen érésidejűt válasszunk?






    Több hektárnyi tőszámkísérlet

    A Mikó tanyán tíz éve mindig fenntartanak több hektárnyi területet a tőszámkísérletek számára. Így vizsgáltak olyan új fajtákat, amelyeket 50-80 ezer tőszámmal lehet vetni, és meggyőződtek róla, hogy a két szélsőértéken összesen egy tonna a terméskülönbség akár száraz, akár csapadékos az időjárás. Ellenben ugyanannak a cégnek 8 másik hibridje esetén már 2,5-3 tonna volt az eltérés. Enyingen most tavasszal mindenképpen az alacsonyabb tőszámú fajtákból vetnek, s ha mégis megjönne a csapadék, legfeljebb 1 tonna terméskülönbséggel számolnak az ideálishoz képest. Amennyiben szárazság lesz, az alacsonyabb tőszám miatt esélyt kapnak a növénynek.

  • Válasz » #55 Moderátor | 2014-01-13 18:28:00

    Moderálási elveink miatt törölve.

    Mf-es (3146)

    2014-01-13 18:41:19

  • Válasz » #54 Tobszi | 2013-12-11 20:29:47

    Válasz #51. hozzászólásra

    Saját a vetőgép és saját a kultivátor is, úgyhogy nem lenne gond a sortávolság változtatása,kérdés az hogy mennyire lehet veszteségmentesen betakarítani egy kisebb mondjuk 70 cm-es sort.smile confused
    A kombájn már nem saját ne szidjanak a haverok!!smile whistling

  • Válasz » #53 szanberg | 2013-12-11 19:23:06

    Válasz #53. hozzászólásra

    Valamiért úgy érzem nálatok hasonlóan dolgoznak a kukoricák mint itt. Vannak nagy differenciák keményen mert ugyanazon táblán 4 meg 13tonna is kijöhet a végén és a hasonló fajták teremik meg ugyanazokat, de majdnem mindig mikor írsz eredményeket termést hozamot mindent akkor mintha a szavam vetted volna ki a számból.

  • Válasz » #52 Dinnyés Laci | 2013-12-11 19:12:10

    Válasz #52. hozzászólásra

    13t
    Nk thermo-bol, és pio Y12 ből is volt már

  • Válasz » #51 4964 | 2013-12-11 19:07:30

    Válasz #49. hozzászólásra
    65 ezres tőszámon mennyi volt a legnagyobb termésed?

  • Válasz » #50 szanberg | 2013-12-11 19:00:54

    Válasz #47. hozzászólásra

    Az ikersorossal az alegnagyobb baj, hogy nemtud benne seperni a kombájn!
    Akármilyen új adaptered van, az ikersort folyamatosan jobbról balról kell behúznia a láncoknak törőhengereknek, rázza az egészet meg tépi és nem is bírja olyan szépen enni.

    Plusz szerintem előnye sincsen.

    Szóját lenne jó vetni ilyen géppel csak elég drága mulatság egy kis területhez beruházni ilyen gépre hehe

  • Válasz » #49 Dinnyés Laci | 2013-12-11 18:55:50

    Válasz #48. hozzászólásra

    szerintem 60-65 ezerrel jobb lett volna...
    Nálam még vizesebb földbe sem jó a 70 ezer fölötti tőszám 65 bőven elég

  • Válasz » #48 4964 | 2013-12-11 15:57:25

    A kukorica termésversenyen szerintem 75 centis sortávot alkalmazott mindenki.
    Nem hinném hogy ez egy lényegi dolog lenne, ha van víz és tápanyag akkor 100e tővel is lehetne vetni, ha nincs akkor csökkenteni kell a tőszámot.
    Nekem idén a mély területek eső nélkül is elbírták a 78-80 ezres vetett tőszámot.
    Hozam 7,5-
    11,5 tonna között.
    A strip tillről is eléggé elhallgattak.
    Majd ha Bólyban meg Dalmandon és hasonló helyeken 1000 hektárszám
    fogják alkalmazni a strip tillt akkor én is ráállok.

  • Válasz » #47 Agromókuss | 2013-12-11 15:39:15

    Hát az iker sorosról tényleg nagy a csend lehet hogy leszerepelt ... smile huh

  • Válasz » #46 Tobszi | 2013-12-11 14:51:32

    Válasz #42. hozzászólásra

    Előrébb hozom hátha van valakinek hozzáfűzni valója!smile whistling

  • Válasz » #45 Tobszi | 2013-10-28 20:39:57

    Senkinek semmi infója???smile confused
    Pedig úgy gondolom mostanra már kerülgetik kombájnal,és csak dicsekednének vele hogy ilyen meg olyan jó lett !!!!!smile whistling

  • Válasz » #44 Tobszi | 2013-10-17 15:22:48

    Válasz #43. hozzászólásra

    Kíváncsi volnék hogy az ikersoros kukoricavetések hogyan muzsikáltak???
    Nagyon nagy a csend körülöttük,talán nem vált be??smile nonono
    Az végül is arról szólna amit te mondasz, 55+20 cm ha jól tudom,csak a tőtáv a kérdés.
    Ha lehetne, akár csak pár centivel is sűríteni a sorokat,természetesen hozzá igazított tápanyag mennyiségekkel,csak nagyobb termésátlagot lehetne elérni!

  • Válasz » #43 Dinnyés Laci | 2013-10-17 15:01:03

    Válasz #42. hozzászólásra

    szerintem jobb lenne a kisebb sor (pl50cm) nagyobb tő táv

  • Válasz » #42 Tobszi | 2013-10-17 11:46:15

    Válasz #41. hozzászólásra

    Kösz hogy előhoztad ezt a témát,mert esős idő lévén tényleg ráér az ember számolgatni,olvasgatni,spekulálni.
    Mondjuk nem igazán a tőtávolság az amin agyalok,mert mióta vetőgép van a portán mindig is hektáronkénti 70 e szemmel vetünk,és nálunk ez néz ki a legjobbnak,hanem a sortávolság.
    Valaki vet 76 cm-nél kisebb sortávolságra?
    Mennyi lehet az a minimum sortáv amivel még boldogul a 76,2 cm-es adapter?
    Nálam ha jobbról és balról elcsalnék 1-1 cm-t,akkor elméletileg +15 sor férne ugyanoda.
    1-1 cm szinte nem is látszik!!
    Nem beszélve az elméleti 70 cm-ről, ami +48 sort jelentene!!smile w00t
    Van-e valami ebben, vagy felejtős??smile confused

  • Válasz » #41 Radocz | 2013-10-17 10:58:08

    A kukorica várhatóan topikban ...... szóba került a termesztés technológia.

    Több korábbi topik szól ezekről.
    Ha valaki esős napokon tájókozódni szeretne a más felé szokásos elterjedt gyakorlatban használt eljárásokról olvasgathat.

    http://www.agroinform.com/forumok/Kukorica-varhatoan/t799

    Íme

    Ez az a szakma, amiben az ember szép lehet, de okos nem.

    smile cowboy

  • Válasz » #40 Ndee | 2008-05-07 21:25:07

    Köszönöm az infót. Megyek mert vár a pihenés. Minden jót.

  • Válasz » #39 Ndee | 2008-05-07 21:23:59

    Ilyesmi aranykoronák nekem is a földek.Akkor kicsit megnyugodtam,h. a kb. 61-62-ezerre sikeredett kukiból lehet jó termés és nincs nagy gáz.

  • Válasz » #38 Hús Futár | 2008-05-07 21:13:28

    Válasz #37. hozzászólásra
    Átlag évben 70-80 mázsa , 13-28 aranykoronás földeken . Műtrágya csak 100 kilogramm 34%-os nitrogén van alatta mert alap trágyát csak a gabonák kapnak .

  • Válasz » #37 Ndee | 2008-05-07 21:06:05

    Hús Futár Neked mennyit terem 63-ezer szemnél a kuki és milyen talajon?

  • Válasz » #36 Józsi | 2008-05-06 21:42:10

    Köszi a beszélgetést jó éjt holnap munka.

  • Válasz » #35 Józsi | 2008-05-06 21:38:20

    Ugy értem a koránt hogy ápr15-25

  • Válasz » #34 Laci | 2008-05-06 21:34:35

    Válasz #33. hozzászólásra

    Tavaly aki korán vetett, annak le is fagyott rendesen.Nekem árvakelésű kukorica volt kint azt simán elvitte a fagy.

  • Válasz » #33 Józsi | 2008-05-06 21:28:57

    Persze az is hozzá tartozi hogy korán szoktam vetni amíg jön a szárazság a kuki elég fejlett és jobban tűri ezzel az aratási víztartalmam is a legkevesebb a környéken.

  • Válasz » #32 Józsi | 2008-05-06 21:19:45

    Nekem ez vált be,ja és sarabolni is szoktam.

  • Válasz » #31 Laci | 2008-05-06 21:04:16

    Válasz #30. hozzászólásra

    Tavaly a rekord aszályban 72 000-rel vetetted?Én tavíly gondolva a szárazságra lementem 60-ra,de elég lett volna 50 is.
    Idén meg 70-nel vetettem

  • Válasz » #30 Józsi | 2008-05-06 20:58:21

    5*22-es vetőtárcs enyhén lezsirozva lassan forog és biztos a magfelvétel.72000-rel vetem a kukit,tavaj 10 aranykorona alatti földeken 4-mázsa műtrágyával 65-mázsás átlag,beleértve a vadkár területet is.

  • Válasz » #29 vili | 2008-05-06 19:24:40

    Válasz #27. hozzászólásra

    EZ AZ BEÁLLÍTÁS AZÉRT JÓMERT CSAK ÁT KELL CSERÉLNI A VETŐTÁRCSÁT AMÚGY A SIMA SPC AZ AMIN NINCS SEMMI ÉS A MEGHAJTÁST A TÖMÖRÍTŐ KERÉKRŐL KAPJA

  • Válasz » #28 Hús Futár | 2008-05-06 19:07:58

    Válasz #27. hozzászólásra
    Elfelejtettem hozzátenni hogy 12 lyukas a napra és 14 a kuki tárcsa

  • Válasz » #27 Jani X | 2008-05-06 18:50:00

    Válasz #26. hozzászólásra
    Nem tom fejből hanyasok a lánckerekek, de a kuk. tárcsám 16 a nap. 14 lukas és csak tárcsát cserélek.

  • Válasz » #26 Hús Futár | 2008-05-06 18:41:47

    Válasz #24. hozzászólásra
    Szerintem nem műtrágya szórósra gondolt . Nem tudom milyen az első lánckerekem de hátul a napra 10-es a kuki 11-es .

[bezárás x]