Fórum
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Bodza ára új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
- Napraforgó gyomirtás új
- Körbálázót, de milyet? új
- Poénok új
Cikkajánló
325 hozzászólás
Válasz csuti0 #74. hozzászólásáraA ???????? németek már januárban, jelezték a vírust.
Mi nem léptünk rá semmit.
Talán a szlovákok is kimutatták.
Mi akkor sem csináltunk semmit.
Most meg már nagyon nagy a baj!
Válasz Csókkirály #73. hozzászólásáraSzia!
Nem olvasom a moslék propaganda szövegeidet, ott ahová való "off topic"
De az, hogy ide is bepofátlankodsz az alattomos gané mocskolódásoddal, az felháborít!!!!!
Bízd a járványkezelést azokra akiknek ez a dolguk, hidd el megtesznek mindent amit szükséges, mivel nem kicsi a tét.
Ha indulatos lennék, akkor azt mondanám "takarodj oda ahová való vagy"
Üdv.: Csuti
Egyik kolléga mesélte, aki volt Pozsonyban és Bécsben járt bevásárolni, ne is mondjátok, agyrém hogy ide jutottunk, a szomszédban olcsóbbak a boltok mint magyarba. Na, de hogy mit mesélt nekem a kolléga, azon túl hogy a a szlovák tejföl jobb és olcsóbb is, mint a magyar.
Tegnap reggel indultak autóval.
Rajkánál a magyar határon csak a Vám és pénzügyőrség autója képviselte a hatóságokat, senkit semmit nem tett meg azért, hogy az országból a fertőzés ne terjedhessen tovább.
A szlovák oldalon ezzel szemben rendőr zárta le az utat, kihajtottak egy beton teknőbe, amibe a tűzoltók fertőtlenítő folyadékot öntöttek.
Ezen csak át kellett hajtani, majd onnan mehet az ember amerre akar. Ha sokat nem is ér, de azért valamit csak, amúgy szakadt az eső is.
Pozsonyligetfalunál a szlovák oldalon megint át kellett hajtani a fertőtlenítő kádon és utána az osztrák oldalon is megint.
Agyrém a magyar hatóságok nemtörődömsége vagy forráshiánya. Meg akarják állítani a fertőzést vagy nem? A szlovák és osztrák határon minden tőlük telhetőt megtesznek, de a magyar hatóság mintha nem lenne partner ebben.
Válasz Rabó001 #71. hozzászólásáraazt szokták mondani, amig nincs baj, addig nincs baj. de ha történik valami komoly probléma, a hatóságok mindent összeszednek, h ki mikor miért volt felelős, és vastagon fog a büntetőceruzájuk.
Válasz Agroporta #70. hozzászólásáraIlyen szinten nem tudom. Látni láttam már sokkal lepukkantabb telepet is.
Válasz Rabó001 #61. hozzászólásáramások elmondásából olvastam, h nem igazán jó gazda gondosságával tartja az állatait, a telep meg eléggé lepukkantnak néz ki, láttam a videon, hogy az emult 10 évben szinte semmit sem költött a felújitásra, karbantartásra. szomorú dolog , ha erre nem jut pénz egy ekkora állománynál.
Válasz kisparasztkaim #64. hozzászólásáraA kicsit beteg is ugyan úgy fertőz. Ráadásul nem tudni melyik a fertőzött mert az egészséges is fertőződhet mire bevizsgálják.
Miért kell a mások szakterületébe beleokoskodni az íróasztal mellől?
Válasz Pisti09 #62. hozzászólásáraA videó képek alapján nem patika, de nem ez az egyetlen tehentelep, ami nem az, láttam már párat. Működő telep, hidd el, laknak abban a faluban ismerőseim.
Válasz kisparasztkaim #64. hozzászólásáraMi lenne, ha nem osztanad az észt!
Válasz hhx #65. hozzászólásáraCsirke volt.
Fele a fagyasztóba került, másik felát a tűzoltók lefertőtlenítették.
Csak bor legyen:
https://www.youtube.com/watch?v=5VSaE8LCRYY
Válasz kisparasztkaim #64. hozzászólására"Mi lenne, ha most csak a nagyon beteg egyedeket semmisítenék meg?"
Könnyebben terjedne, és kurva nagy járvány lenne belőle.
Amúgy neked vannak fogékony állataid, hogy ennyire aggódsz értük? Mert nekem igen, és nagyon nem szeretném, ha ide is elérne, pár "állatvédő" múlt századi ecetes borogatásos ötlete miatt
https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/az-allatvedok-jozan-belatasa-nincs-mas-megoldas-csak-a-leoles-80599-001?web_notification=1&message_name=%C3%81llatv%C3%A9d%C5%91+v%C3%A9lem%C3%A9ny%3A+Nincs+m%C3%A1s+megold%C3%A1s%21
Mi lett volna, ha Covid idején minden fertőzött személyt leölnek?
Mi lenne, ha most csak a nagyon beteg egyedeket semmisítenék meg?
Nem olvastam bele a topikba, de ezt találtam.
Mivel többen elsőre "politikai" ötletre gondoltak, gondoltunk, talán ez segít tisztán látni.
https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/ragados-szaj-es-koromfajas-megszolalt-a-professzor-video-80598-001?web_notification=1&message_name=Sz%C3%A1j-+%C3%A9s+k%C3%B6r%C3%B6mf%C3%A1j%C3%A1s%3A+Megsz%C3%B3lalt+a+professzor
Válasz Rabó001 #61. hozzászólásáraAz agrárminiszter nyilatkozása alatt volt egy drónfelvétel azon lehet látni az üres silótereket,de még egy darab bála sincs a telepen.Nem voltam ott,de ebbe nőttem fel igaz én birkával foglalkozom.Azért egyezzünk meg ha ott "csak " 200 állat lenne oda kaja kellett volna,meg hát az a kupleráj ,ott minden szétdobálva.Nállam se minden patika de ott a sok szemét meg géproncs,nem egy pedáns gazdára vall a telep kinézete.De ez már semmit nem változtat a kialakult helyzeten.
Válasz Pisti09 #59. hozzászólásáraÉn ami videót láttam azon nem tűnt fel nekem az amit írtok, az istallokat, teheneket mutatták, meg az istálló végében a tragyatarolokat.
Amugy voltál már Levélen? Tudod merre van?
2015 óta működik a telep, azt mondják. De lehet hogy előtte is volt ott állatjuk, csak akkor épültek új istállókat. Nem cegtortenetet mondanak a hírekben. Másik telepje is lehetett korábban, illetve lehet. Jelenleg is van neki másik, egy másik faluban. Osztrák a gazda, lehet otthon is gazdasága, vagy lehetett, onnan is hozhatott tehenet. Szerintem régóta gazdálkodik itt is, elég jól beszélt magyarul a felvételeken.
Válasz Pisti09 #59. hozzászólásáraItt minden kamukéró ami körülöttünk zajlik.
Mesemese meskete színház....
Jó kis elméletek nem ártanak az egészségnek pedig...
Kiafax az a holland koma aki nyilatkozott huzzon haza tehenezni hánem?...
Válasz Agroporta #57. hozzászólásáraNekem is ez tűnt fel elsőnek.A silógödrök kongottak,mit etettek 2500-3000 marhával,oda annyit bisztos nem szállítanak.Na meg hogy 15 óta működik a telep és volt 20 éves tehenük is,intenzív fejősnél még ha jersey is lehetetlen.Nem vagyok híve az összeesküvés elméleteknek,de itt több dolog se állt össze nekem.Lehet egy laikus ezt bekajálja.A kérdés mindenkihez szól kinél voltak rendőrök a napokban állomány létszám felől érdeklődni?
Módositás
Válasz Rabó001 #56. hozzászólásáraeléggé kihaltnak látszik, takarmány, alom nélkül
Válasz Agroporta #51. hozzászólásáraÁllatok látszottak. Működő, létező telep az.
Válasz Hús Futár #49. hozzászólásáraHol írtam azt, hogy te, vagy te is terjeszted? Sehol. Nehezen is tudnék ilyet tenni, ismeretlenül. Mondjuk ettől a hozzászólásom többi részét elolvashattad volna.
Válasz envagyok2 #37. hozzászólására10km védőkörzeten belüli vágásra vonatkozik az amit te írsz. Azon kivüli körzetekben engedélyezett!
Száj- és körömfájás, a hasított körmű állatoknak heveny lázas betegsége, melynek folyamán főleg a száj nyálkahártyáján és a körmökön hólyagos kiütés fejlődik. Az Sz. Európa nyugati országaiba keletről szokott betörni és nyugati irányban halad tovább, ugy hogy többnyire 2-4 év alatt az egész kontinensen végig vonul. A járvány lezajlása után pár évi szünet szokott következni, mely után ismét heves alakban kiújul. Magarországon az utolsó járvány 1889. kezdődött, midőn azt Galiciából, Alsó-Ausztriából és Morvaországból, majd később Romániából hurcolták be. Igen gyorsan terjedve 1890. tetőfokát érte el és oly nagy mértékben uralkodott, hogy alig 1-2 vármegye maradt vészmentes. Megbetegedett ugyanis 1889-ben 556,258 db., 1890-ben 1.242,951, 1891-ben 267,086 db. állat és az ebből eredő veszteség pénzértéke meghaladta a 24 millió koronát. <b>A Sz. nemzetgazdasági jelentőségét azok az anyagi veszteségek szabják meg, melyeket az állattartó gazdaközönség a megbetegedett állatok munkaképtelensége, súlyvesztesége és csökkent tejhozama folytán, továbbá az állatforgalom nagymérvü korlátozása, növendékállatok pusztulása s végül némelykor a betegek egy részének elhullása következtében szenved. Megközelítő átlagos számítás szerint a súlyveszteség bikáknál 20 kg., ökröknél és teheneknél 15 kg., borjuknál 6 kg., a tejmennyiség csökkenése naponkint legalább 1 litert tesz ki és átlag 8 napig tart; az ökrök 5-8 napig munkaképtelenek; a sertések súlyveszteségét 5 korona értékünek becsülik.</b> A járvány leginkább a nyári időszakban terjed el nagy földterületeken, míg télen jelentékenyen alábbhagy; ennek elmultával azonban a tavaszszal élénkülő állatforgalom folytán sokszor újból nagyobb mérvet ölt.
A Sz. kizárólag ragályozás útján támad és egészséges állatok betegekkel vagy ilyenektől származó kórterményekkel való érintkezés útján veszik testükbe a ragályanyagot. Utóbbi még nem ismeretes eddig közelebből s lehetséges, hogy elemi állati szervezetek, protozoák képviselik. Legfogékonyabb a betegség iránt a szarvasmarha és a sertés, kevésbé a juh és a kecske. A betegség 3-5 napig tartó lappangási lázzal kezdődik, mely egészen a hólyagos kiütés kifejlődéséig tart. A kiütés legtöbbször a szájban (sertéseken az orrmányon), ritkábban a körmök között fejlődik. Az étvágy és a kérődzés csökkenése mellett az állatok a száj fájdalmassága miatt óvatosan és csámcsogva esznek, majd egészen abbahagyják az evést, míg szájukból hosszu nyulós fonalakban csurog a nyál. A 2-3-ik napon az ajkak belső felületén és a szomszékos részeken borsó-, egészen diómekkoraságu hólyagok vehetők észre, melyek viztiszta, sárga savót tartalmaznak, 1-3 nap mulva megrepednek, helyükön pedig élénk piros, érzékeny és sekély kimaródások tünnek elő, melyek rövid idő alatt teljesen begyógyulnak s ezzel a beteg állatok ismét jól kezdenek enni. Hasonló hólyagok a sertések orrmányán, kivételesen pedig szarvasmarhák szutyakján, valamint a szemek kötőhártyáin is fejlődhetnek. a körmök megbetegedését sántítás és feszes járás jelzi legelőször, majd a körömhasadékban a bőr melegebb és duzzadt, rajta szintén hólyagok fejlődnek, tiszta savós tartalommal, később pedig megrepednek és a kiömlő folyadék a szenynyel együtt barna varokká beszárad. Súlyosabb esetekben a körmök fölött a húsos pártaszél leválik s később a régi köröm leválásával a húsos felület új szaruval vonódik be. Ha a betegek tisztátalan nedves helyen állnak, a felületes sebekből kiindulólag mélyre hatoló gyuladás indul meg, mely azután az ízületekre is átterjedve, hosszas betegeskedésre vezet vagy a beteg leölését teszi szükségessé. Az esetek egy részében a tőgyön is fejlődnek hólyagok, erős fájdalmasság kiséretében, sőt a gyuladás a tejutakra is átterjedhet és a tej minőségét megváltoztathatja. Némely járványok alkalmával az állatok a betegség folyamán hirtelen igen rosszul lesznek és pár óta alatt elhullnak.
A kezelés első feladata a sebes felületeket tisztán és a lábakon levőket lehetőleg szárazon is tartani és már ez az egyszerü eljárás is többnyire kedvező lefolyást biztosít. Minthogy a száj nyálkahártyája nagyon érzékeny, a betegeknek az érdes, száraz takarmány elvonásával, friss füvet vagy puha szénát, lisztes és korpás ivósakat, fiatal állatoknak tejet kell adni eleségül. A szájat célszerü friss tiszta vizzel többször napjában kiöblíteni, vagy enyhébb fertőtlenítő és összehúzó folyadékkal (sós-ecetes víz, vas- vagy rézgálic, timsó, bórsav stb. behinteni. A beteg tőgyet tiszta langyos vizzel vagy 1 %-os bórsavoldattal lehet mosogatni, súlyosabb esetekben pedig szárító kenőcsök (p. ólom- vagy cinkkenőcs) jók a sebes felületre.
A betegség elkerülése végett ügyelni kell arra, hogy járványos időben az állatok másokkal ne érintkezzenek, új beszerzések alkalmával pedig az új állatokat legalább egy hétig elkülönítve ajánlatos tartani. Ha a baj már kiütött, akkor az állomány többi résznek beojtása célszerü a járvány kedvezőbb lefolyásának biztosítása és gyorsítása céljából. Az ojtás legegyszerübb módja abban áll, hogy az egészséges száj tisztára törül vagy felületesen megsebzett nyálkahártyájára a beteg nyálat bedörzsöljük vagy pedig ilyen nyállal beszennyezett takarmányt adunk enni az állatoknak. A járványos udvarok hatósági zár alá kerülnek (a legelső eseteket azonnal be kell jelenteni a község előljáróságának); a betegek húsa csak hatósági engedély alapján bocsátható fogyasztásra, a bőrök fertőtlenítendők, a betegek teje megsemmisítendő. V. ö. Hutyra, Állatorvosi belgyógyászat (1894).
Válasz Agroporta #29. hozzászólásáraÉn értem, csak a kolléga felvetette milyen jó lenne Facebookon árulni a kényszervágott húst, hogy legyen pluszpénz.
a levéli marhatelepen az a furcsa, h a videón nem látható rajta takarmány, alomszalma és jószágok sem , kérdés, h mikori a videó
Válasz Hús Futár #48. hozzászólásáranem hszem, hogy hús behozatal lesz, az ehető lesz, persze a tatárt el kell flejteni, de ehető. azt olvasom, hogy a felnőtt teheneket jórészt nem viszi el, kigyógyulnak belőle 1-2 hét alatt, szóval nem arról szól, hogy lenulláz. hanem az export szűnik meg, marad a helyi piac. nyilván tudjuk, ennyi marha nem kell, hát majd ez lesz az új csirkefarhát. mondjukaz kérdés, hogy hol lehet levágni, mert vágóhyd sincs.
ugyan ez igaz a tejre is, ebből nem lesz hiány, márha nem ölik le a tlejes állományt, lesz, a nyers tejet nyilván megint el kell felejteni, de a pasztőrözött az simán iható lesz.
és igen, ha elterjed, akkor utána jön a mntesítés, mint ahogy a 70es évek után is sikeürlt mentesíteni, most is sikerül, tiszta tenyészállatokkal, falaurl falura, járásról járásra, előbb-utóbb végére érünk majd. de tény, hogy abba velem együtt sokan már nem fognak beleállni.
hogy mikor jön el a pont, hogy vakcinznak, és nem ölnek? azér az a 40-50 telep, ami tmondasz, az nem kevés, gondolom ott akkor. most is vakvináznak egyébként levélen, de épp azét, hogy a mentesség megmaradjon, és ne legyenek vakcinázott állományok, azér tle fogják ölni azokat is. egyelőre ez a cél, lokalizálni, és a mentességet megőrizni. nincs más lehetőség. ami szar, az az idójárás, de ez most kibaszottul szar.
tegyük fel kézben lesz valamilyen sznten, de ott lesz az előírás minden megyére, hogy zártan kell tartanod, se karám, se kifutó, hanem zárt. hogy oldod meg? mi az hogy zárt? húsmarhánál sok ehlyen semmi nincs, nyilván sok helyen valami három oldalról falazott beálló. de hogy teszel oda be a nyári hónapokra sok állatot? itt nincs férőhely, azér tvan, hogy ha nagyon szar kint az idő, akkro behúzódik két napra, de télen is kint van. 40 fokos kánikulába összezárni? és hogy etetsz? szóval nemtudom mi a jobb, ha leölni vagy egy ilyt végigcsinálni egy évig, és aztán kiderül, hogy totál feleslegesen kínlódtál. ősszel jön a választás, hova választod le, korosztály, nem szerint? ez kivitelezhetetlen, április 9ig van ott legeltetési tilalom, ez még belefér, yilcán még senki sem akar, tud legeltetni, nincs fű. de az egész rendszer arra van ráállva, úgy működik, hogy a tehenet legelteted, nincs b terv, mintha azt mondják,hogy kocsiról le kell venni kereket, és csak gy lehet közlekedni. de hogy? legeltetés nélkül? de hogy?
Válasz Rabó001 #46. hozzászólásáraSzerintem te keversz valami barommal aki midenben halucinál valami hátsó szándékot . Csak van pár kérdés bennem amire nem nagyon kapok komolyabb válasz sehol .
Válasz envagyok2 #45. hozzászólásáraNem a mostani 1-2 telepre gondolok ha nem majd ha 40-60 telep 4-5 megyében akkor már elmondható hogy lokálisan nem lehetett megfogni . Személy szerint ott már export sem lesz . Ott milyen protokoll lehet majd érvényben mert ha ez a protokol akkor több évig hús behozatalra és tenyész állat behozatalra szorul az ország és azt az árakat már sokan nem fogják tudni megfizetni sem a húsért sem az állatokért .
Válasz Rabó001 #46. hozzászólásáraabszolút jól látod
Válasz Hús Futár #26. hozzászólásáraA facebookon terjed egy állatorvos szövege. Nem ilyen konteos fasság. Röviden a lényege: fejlődött az orvostudomány, amit akkor helyes jarvanykezelesnek tartottak, azt ma már nem tartják annak. A másik, hogy akkoriban se Magyarország se Európa nem volt mentes a száj és koromfajastol, mint ma. Ezért meg lehetett csinálni, hogy vakcinázva adtak el a húst. Ma az ország nem szeretné elvesziteni a mentes státuszát.
Nem vagyok állatorvos, de ez elég szakmainak tűnik. Szakmaibbnak, mint az, hogy csak kitaláltak az egészet, mint a covidot, meg konteo, mert itt is ugyanolyan fehér ruhában és maszkban vannak a takarito melósok, meg az eu ki akar nyírni minket, mert nem állunk be a sorba, meg ezzel csinálják a helyet a műhusnak, meg még vagy 10 verzió.
Természetesen sajnálom azt, akinél elrendelnek egy ilyen állomány megsemmisítést.
Válasz Hús Futár #44. hozzászólásáranem ez lesz a cél, amíg lehet meglőzni, addig azon lesz a hangsúly. ha már okafogyott a megelőzés, akkor gondolom jön a b terv. az export egyébként nem bukó most még, gymsből nem visznek, de máshonnan mehet, a török is visz máshonnan, úgy tudom. a vakcinázással, és a nyájimmunitással az a baj, hogy utólag lehetetlen kimutatni, hogy fertőző az állat, vagy csak oltott, azt ezért kell kerülni, és ezért tiltott.
amíg van értelme a megelőzésről beszélni, és amíg lokálisan kezelhető, addig le kell ölni, mindent. hátha sikerült megállítani. vadakat is, ha kell, akkor csalétekkel egyszerűen nem jöhet ki onnan állat. aztán két hét múlva fog kidrülni, hogy mit hozott ez a párás idő.
Válasz envagyok2 #42. hozzászólásáraNincs semmijen jószágom , de akkor is feleslegesnek tartanám az ország állat állományának nagy részét kiírtani főleg ha nem sikerül lokálisan felszámolni ilyen megelőző eljárással . Az exportot sajnos így is úgy is bukni fogja az ország de legalább teljesen ne nyírjuk ki az állattartókat mert 0-ról nagy része nem fogja újra kezdeni .
Válasz envagyok2 #42. hozzászólásáraRégen mikor még hosszabb utazasokhoz a vonatokat hasznalták, a végcélállomasok igazi fertők voltak. Nem volt rendes takaritas, a szeméthegyekből a patkanyok hordtak szét a maradékot ami élelmiszer maradvanyok is kérdés, hogy mit tartalmazhattak.
Válasz Hús Futár #26. hozzászólásáravakcináztak akkor. és a flenőtt jószég túléli, mint ahogy mi is túéljóük az influenzát. azén immunis lesz az állomány, nem terjed. mint ahogy az influenza is eltűnik két héten belül, már megvan a nyájimmunitás, nem tud terjedni. aztán jöttek a mentesítsi programok, nem lehetett fertőzött állaottot betelepíteni, és kialakult a mentesség. mint ahogy most is ott a négyesmentes állományod, zbc is nem olyan régen még mindenhol ott volt, és mentesítették az állományt.. és hogy ez a mentesség megmaradjon, ezért vannak az import korlátozások, mindenre, ugye ismerős, mikor jössz haza a repülőgéppel, és ki kéne szórni a kofferból minden szart. egyikünk sem szórja ki, ki a fasz tudja mit nem hozunk be. hogy ez véletlenül vagy szándékosan jött-e be, ki tudja, sose derül ki. de ne gondoljuk, hogy amikor országokat lehet lerohanni, és így-úgy megszerezni, ott senki nem fog ilyet megtenni, mert morálisan nem fér bele...
Válasz Hús Futár #26. hozzászólásáraPedig akkor még egymást érték a falvakban is a csordára járó tehenek kihajtáskor , sertés minden háznál .
Válasz Agroporta #39. hozzászólásáratörökországi törzs volt kisbajcson, nem az, ami németországban egyetlen vizibivaly telepen volt.
a szlovákok nem tudom hogy tudták elhallgatni, kizártnak tartopm, hogy ez történt volna. azt viszont tudom, hogy amikor kisbajcson kitört a járvány, akkor déli szél fújt napokig.
hogy hogy tudja behozni egy gondozó? véletlenül vgy szándékosan. utóbbi nyilcán könnyebb. egy istálózott, fejt állományba hgy lehet bejuttatni? kurva könnyen. könnyebben, mint egy doboz gyufát ellopni a sarki kisobltból.
Válasz envagyok2 #36. hozzászólásáraérdekes fejlemény, de mivel, hogy németországban volt leghamarabb, a szlovákok meg addig elhallgatták a történéseket, mig nálunk be nem lett jelent a virus, még mindig kérdéses, h ez a pakisztáni változat hogy kerülhetett pont ide
Válasz Zoli3 #35. hozzászólásáraén juh felvásárlással, exportálással foglakoztam, de ott nem volt ilyen kritérium, mindenki hozta az állatorvos által aláirt dokumentumját, h betegségektől mentes az állomány, aztán az export állatorvos begyüjtötte azt kiadta az árúra a szállitási engedélyt, h egészségesek, a határon még átnézték, kémlelőréseken, h milyen állapotban vannak a jószágok, nincs-e baleseti v betegségből lévő dög és mehetett a taljánoknak, franciáknak, németeknek
Válasz Erdőjaro #21. hozzászólásáraa kényszervágóból a húst fertőtlenítésre kell vinni, csak olyan feldolgozóba kerülhet, ahol megfőzik. a paraszt kártalanítást kap.
ha kijut a vírus,m és országosan terjed, akkor vakcinázni fognak, nyilván oda az export jó idpőre, de az állomány nem pusztul ki, lesz tej is, hús is.
Válasz Agroporta #10. hozzászólásárakisbajcson egyiptomiak fejtek.
Nem rakodáskor kelett hanem elötte meglegyen a védettség. Szarvasmarhára emlékszem csak. Sertést juhot nem tudom.
Válasz Zoli3 #32. hozzászólásáramár ami életben maradt belőlük. a jószág olyan kinok közt szenvedi meg, h nálunk embereknél lenne hasonló, szerintem a menyezeten is tudnánk mászni, és ugy orditanánk a fájdalomtól, h körülöttünk mindenkinek füldugóval kellene védekezni a hangzavartól
Válasz Zoli3 #30. hozzászólásárader jó, hogy nekünk nem kellett vakcinázni a juhokat. 800 bárány ment 1 kamionba , de utáltam volna a rakodást
Válasz Agroporta #28. hozzászólásáraSajnos nem találom meg az 5/1962 es Állategészségügyi szabályzatot de nekem úgy rémlik nem vágták le addig zárlat volt a telepen mig végig nem ment az állományon.
Válasz Agroporta #29. hozzászólásáraAzért majd kiváncsi leszek egy vágó tehén árából hol fog egy vemhes tehenet venni. Azzal, hogy elrendelik a kötelező vágást szanaszét fogják kenni az országban. Én arra még emlékszem, hogy a 70 es évek végén vakcináztunk mindent. Sőt az olasz exportra menő bikákat kötelező volt vakcinázni.
Válasz ND #27. hozzászólásáraAz állam kártalanitja az állattartókat.
Válasz Hús Futár #26. hozzászólásáraRosszul tudjátok, nem kiirtották. Vagóhidon levágták, konzervet csinaltak belőle és exportra dobták. Akkoriban sokkal nagyobb fitokban tudták az ilyen jellegű dolgokat csinálni. Nem volt telefon, facebook, messenger.
Válasz Erdőjaro #21. hozzászólásáraHús, tej, csont, szőr, bőr, minden fertőz ahogy írják.
Ezért megy megsemmisítésre, nem?
Mit és hogyan lehetne értékesíteni akkor?
Nekem csaj az nem megy a fejembe , hogy hogyan is lehet az hogy a 60-as 70-es években mikor nem írtottak ki minden állatot mégis letudták gyűrni úgy a vírust hogy 50 évig nem volt sehol sem .