Kicsit kesze-kusza a történet, de megpróbálom megfogalmazni.
Az eladó eladja a két termőföldjét, de egyben. Nekünk pofátlanul magas árat kínál (telekszomszédok vagyunk), nem kérjük.
Majd 1 hónap múlva látjuk kifüggesztve 500e ft-al kevesebb árért, gyors önkormányzat, ügyvéd, majd újra önkormányzat: nyilatkozat beadása.
Elővásárlási jogunk van, várjuk a csodát...
Jön egy hivatalos levél, semmis a szerződés..., formai hibára hivatkozva megtagadják a szerződésüket, így nincs mire elővásárlási jogunk, tehát mi is kiestünk a sorból.
Gondoltuk, akkor úgyis tudják - mert időközben beszéltünk az eladóval és a vevővel is (így utólag már lehet hiba volt) hogy beadtuk az elővásárlásra a nyilatkozatot mint Földműves.
Teltek a hetek, semmi nem történt.
Ma nézegetem a hirdetményeket és elébem ugrik egy ismerős helyrajzi szám. Na most ez a helyrajzi szám nem a közvetlen mellettünk lévő telek, hanem az az melletti, ergo erre nincs ugye elővásárlási jogunk. Amikor jobban megnézem az árát, akkor látom hogy 200 ezerrel kevesebbre írták, mint ami az előbbi szerződésen volt. Az előbbi szerződésükön a mellettünk lévő telek volt ennyi, amire ezt az árat kiírták.
Feltételezem hogy így akarnak kijátszani bennünket (vagy az ügyvéd véletlen felcserélte kifüggesztett árakat), mert ugye a második földrész már nem közvetlen mellettünk van.
Ez mennyire spekuláció vagy a Földtörvény kijátszása hogy kevesebb árat írtak rá mint az előző szerződésen szerepel?
Érdemes-e tovább menni ez ügyben?
Amennyiben igen, akkor van-e értelme vagy ezt szépen kitalálták és semmit nem tudunk tenni?
Válasz Rabó001 #6297. hozzászólásáraSzerintem is blöff az egész hátha hülyét talál Bőviteni én itt már nem akarok
Mivel belterület nincs elővásárlási jog csak ha egy a hrsz
Válasz csoppika #6296. hozzászólásáraMérve nem volt mostanában a mezsgyék meg vannak meg az építmények odébb vannak a határoktól tehát el van hagyva a mezsgyétől bőven
Azért ha idejöttök segítséget kérni, és ezt komolyan is gondoljátok, akkor kurva jó volna, ha nem játszanátok el a néma leventét.
Ha valóban gondotok van, és szeretnétek, hogy segítsenek, akkor ne keljen már virágot szórni elétek, hogy kinyögjetek valami érdemi információt.
Válasz Szalai A P #6279. hozzászólásáraHa a telkednek 1/1 tulajdonosa vagy, a telked a nyilvántartás szerinti helyén van, a valós méretben, akkor nem tud veled mit csinálni. Igazából ha nem 1/1 tulajdonos lennél, akkor se nagyon, de az vagy, úgyhogy ezt hagyjuk is. Arra tudok gondolni, hogy ki akarja ugrasztani a nyulat a bokorból, belengeti hogy eladja-eladná, már vevője is van, hátha te is ráharapsz, mivel melletted van, ami nem elvetendő, mert melletted van, ha egyszer bővíteni akarod a teleped, akkor kézenfekvő megoldás, de persze nem mindenáron. Azt nem tudom, hogy elővásárlási jogod van-e, mint szomszédnak. Közös udvarnál van (tudod mikor 1 telken van 2-3-4 ház, már nagyrészt megszűntek az ilyenek, felénk legalábbis), ilyen ügyünk volt is. Ilyen esetben az elővásárlási jog annyit jelent, hogy ha az elővásárlásra jogosult mindenben elfogadja az aláírt adásvételi szerződést, akkor az övé az ingatlan.
Azért lehetnek érdekes esetek, leírok párat, amit megtapasztaltunk, hátha más is jár majd ilyen cipőben, időm meg most épp van erre.
Vettünk meg egy házat. Idős bácsié volt, meghalt, meg akartuk venni. Kiderült, hogy a ház nem a bácsi nevén volt, csak valami töredéke, így a nagy részét nem a gyerekeitől vettük meg, mint örökösöktől, hanem valami nagyon-nagyon távoli rokonaitól, sőt egy része idegen volt. Volt vagy 15 tulajdonos, az ügyvéd felderítette a tulajokat, mi meg fél országot lejártuk értük. Nagy részük csak lesett, mikor beállítottunk hozzájuk, hogy van egy házrésze itt és itt, amit meg akarunk venni. Szerencsére egyik se kukacoskodott, se az áron, semmin, aláírta, átvette a pénzt. Még elérhetetlen tulaj is volt, annak a vételára talán még ma is az ügyvédnél van letétbe. Szerencsére nem magas vételár volt, mert a felértékelt összegről írtuk az adásvételt, még a ház se volt egy szuper valami. Utólag kiderült, hogy az történt, hogy amikor építették a házat, nem papírozták le az adásvételt, így nem kerül a tényleges tulajdonos házaspár nevére az ingatlan, hogy ki hibázott, nemtudni, ők leélték az életüket benne, szerintem abban a tudatban hogy az övék a ház, az öröklésnél bukott ki a dolog, akkor a meg már az 50 évvel korábbi tulajok örökösei éltek csak, és az ő nevükön volt. Azóta a faluban több ilyen eset is előfordult házakkal, mindnél örökléskor derült ki, hogy rendezetlenek a tulajdonviszonyok. Volt olyan, akinek kiderült hogy a kertje nincs a saját nevén, nem írtak adásvételt, vagy nemtudom, valahol elakadt az ügyintézés. Volt akinél valaki bejelentkezett, hogy megvenné a telket, a kertje végét aztán építkezne rá, a földhivatalban megtudakolta kinek a nevén van, és nem annak a nevén, aki úgy tudta, hogy ő anno megvette.
Olyan is kiderült, hogy egyik tsz telep sarka, nem a telephez tartozik, hanem a mellette lévő erdősávhoz. Az erdősáv tulaj kijelöltette az erdősáv határait, aztán beleesett egyik istálló vége. De igazából azóta is úgy van, nem tudta kiszakítani azt a darabot. Hogy pereskednek-e azt nemtudom.
Válasz lemken #6287. hozzászólásáraNem vagyok egy kötekedős fajta ha csak sima föld volna akkor nem is volna ez akkora gond de így nem boludultam meg hogy szét szedem a vázakat mert neki úgy állt fel a farka
Válasz Szalai A P #6279. hozzászólásáraEz esetben a két csak csak 2 csíkként értékesíthető. Különben meg ki az a Droid akinek ilyen jut eszébe hogy mennj arrébb meg kapsz egy hét gondolkodási időt. Megáll az ember esze hogy mennyi höe szaladgál ebben AZ országban szabadon és büntetlenül. Mikor megkaptam volna ezt a kedvező ajánlatot tőle úgy rúgtam volna picsán hogy a lába sem érte volna a földet. Amennyiben 1/1 tulajdonú a hrsz-ed onnan téged csak atombombával lehet eltávolítani.
Válasz Szalai A P #6279. hozzászólásáraEz tuti csak egy blöff lesz, hogy hátha rád tudja sózni aranyárban. Épeszű ember nem fog 2 különálló darabért ennyit fizetni.
Válasz Szalai A P #6279. hozzászólásáraMióta tartod te karban a szomszéd földrészleteket, és egyébként milyen művelési ágban van nyilvántartva ez a két földrészlet?
Válasz csoppika #6280. hozzászólásáraNem osztatlan ami az enyém az az enyém csak szomszédok vagyunk! Én úgy gondolom hogy mehet ő a picsába arra nem tud rá kényszeríteni semmivel hogy a sajátomból odébb menjek.
Csak le írom hogy jártam ma! Van egy belterületi földem majdnem 1 ha lényegében ez a telephelyem meg itt vannak a fólia sátraim. Az egész az én tulajdonom 1/1 es. Jobbról is balról is ugyanaz a személy a szomszéd két kis 2500 nm es csíkkal A csíkokat is én kezeltem eddig ma meg előáll a szomszéd hogy ő 4.5 millió forintos ajánlatot kapott a területekre vagy vegyem meg én de nekem ennyit nem ér vagy mindenáron egybe vonná a két területet úgy hogy költözzek jobbra vagy balra. Evvel csak az a gond hogy jobbról a területemen új építésű fólia vázak vannak meg a villanyórám ipari árammal a bal szélen meg gazdasági épületek, műhej meg egyebek meg a fúrt kútam. Persze az én részem be van kerítve is. Ha csak sima szántó volna még nem is zárkóznék el a dologtól de így ez nekem nem buli. A drága úriember meg finoman de érthetően a tudtomra adta hogy ő pont le szarja mi van velem. Nagyvonalúan kaptam egy hét gondolkodási időt.
Csak le írom hogy jártam ma! Van egy belterületi földem majdnem 1 ha lényegében ez a telephelyem meg itt vannak a fólia sátraim. Az egész az én tulajdonom 1/1 es. Jobbról is balról is ugyanaz a személy a szomszéd két kis 2500 nm es csíkkal A csíkokat is én kezeltem eddig ma meg előáll a szomszéd hogy ő 4.5 millió forintos ajánlatot kapott a területekre vagy vegyem meg én de nekem ennyit nem ér vagy mindenáron egybe vonná a két területet úgy hogy költözzek jobbra vagy balra. Evvel csak az a gond hogy jobbról a területemen új építésű fólia vázak vannak meg a villanyórám ipari árammal a bal szélen meg gazdasági épületek, műhej meg egyebek meg a fúrt kútam. Persze az én részem be van kerítve is. Ha csak sima szántó volna még nem is zárkóznék el a dologtól de így ez nekem nem buli. A drága úriember meg finoman de érthetően a tudtomra adta hogy ő pont le szarja mi van velem. Nagyvonalúan kaptam egy hét gondolkodási időt.
Válasz Radocz #6272. hozzászólásáraSokszor elmondtam már egyébként. Keresni kell olyan ügyvédeket, akik hajlandóak többször, alaposan elolvasnia termőföldre vonatkozó jogszabályokat, hajlandóak azt helyesen értelmezni, és vállalják, hogy a téves hatósági, illetve bírósági jogértelmezéssel szemben elviszik a Kúriáig a saját álláspontjukat.
"Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat a bírói gyakorlat a következők szerint alakította ki:
Ha a tulajdonostárs a tulajdoni illetőségét el kívánja adni, a kívülálló személytől eredő vételi ajánlatot köteles közölni minden egyes tulajdonostársával, kivéve ha a közlés az elővásárlásra jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ilyen - a közlési kötelezettség alól mentesítő - kivételnek számíthat a tulajdonostársak viszonylag nagy száma is. Ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el."
Válasz Radocz #6272. hozzászólására
Nem annak van jelentősége az első körben, hogy a tulajdonostárs helyben lakó-é, hanem, hogy földműves-é.
Az adásvételnél, ha jól emlékszem az az egyetlen kikötés, amely a Ptk.-ra hivatkozik.
Válasz Blasi_ #6268. hozzászólásáraNem értem az ellenkezéseiteket. Van egy törvény, ami egyértelműen kimondja, hogy a tulajdonostársakat értesíteni kell, itt maximum a nagy számú tulajdonostárs mértékén lehet pereskedni. Hogy miért hoztak egy ilyen törvényt azon is, mikor kifüggesztésből is értesülhet, azon lehet filozofálni, de attól még a törvény az úgy szól, hogy közvetlenül ki kell értesíteni. Az ügyvéd nem mérlegelhet, hogy Ő tudja hogy a Mari néninek úgysem kell, meg XY-t úgyis megelőzi az eredeti vevő, egy ügyvéd, vagy egy civil, ezekkel perdöntően nem lehet tisztában, hogy aktuálisan éppen ki milyen ranghelyen áll, ezért ki kell értesíteni, tértivevényes levélben és kész, nincs alternatíva. Ha valaki ezt nem teszi, egy esetleges perben veszíteni fog és akkor még a perköltséget is fizetheti.
Válasz csoppika #6270. hozzászólásáraMegveheti, de csak akkor ha a már tulajdonában lévő és a megvásárolni kívánt tulrésszel együtt sem lesz több mint 1 ha összterülete. Ugyanakkor a ptk szerinti elővásárlási jogot egy sima földműves is megelőzi az ország túlfeléről.
Ettől függetlenül ki kell értesíteni a tulajdonostársakat. Akkor tekintenek el ettől ha nagyszámú tultárs van a területben.
Válasz quercuserdesz #6269. hozzászólásáraNem vagyok egy jog fenomén... De nekem ebből a végét olvasva az jön le, hogy a tulajdonos társ akkor is megveheti a tulajdonrészt, ha nem földműves pl? Vagy csak arra gondolnak, hogy akkor sem mulaszthatja el a kiértesítést az eladó, ha a tul.társ amúgy se vehetne földet?
[9] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új, a kereseti kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan az ügyben eljárt másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság megsértette a Ptk. 5:81. § (1) bekezdését, valamint az Fftv. 21. § (1) bekezdését. Lényeges tényként hivatkoztak arra, hogy a hirdetményi közzétételre vonatkozó eljárási szabályok nem zárják ki és nem is gátolják a közvetlen közlési kötelezettség teljesítését. Így nincs akadálya a tényállás tisztázási kötelezettség körében, hogy az engedélyező hatóság ellenőrzési feladatának eleget tegyen, mivel a hirdetményi közzétételi kérelemhez kell csatolni a közvetlen közlési kötelezettség teljesítésének igazolásait, amelyet a jegyző továbbít az engedélyező hatósághoz. Az előbbieket alátámasztóan hivatkoztak az alperes korábban folytatott engedélyezési gyakorlatára, amellyel az Fftv. 21. § (1) bekezdése és a Fétv. 17. § (2) bekezdése alapján a közvetlen közlési kötelezettséget ellenőrizte, és annak elmulasztása esetén a jóváhagyást megtagadta. Hangsúlyozták, hogy a közvetlen közlést nem a vevő, hanem az eladó kötelezettségeként határozta meg a jogalkotó, ugyanúgy, mint a hirdetményi közlést. A felperesek – szemben a másodfokú bíróság álláspontjával – hivatkoztak arra a jogalkotói szándékra, amely az Fftv. 21. § (1), illetőleg a Fétv. 17. § (2) bekezdéseiből egyértelműen kitűnik. Megjegyezték, hogy a jogerős ítélet is rögzíti, miszerint kétségtelen, hogy az ingatlan tulajdoni lapjából az alperes számára is kitűnhettek további tulajdonostársak. Az alperes azonban az adásvételi szerződést jóváhagyó határozatában még annak megállapítását és rögzítését is elmulasztotta, hogy az ingatlanrész közös tulajdonú ingatlanban van. Ugyancsak nem szentelt figyelmet annak sem, hogy a szerződés szerinti vevő harmadik személy, és tulajdonostársakat – külön törvény alapján – elővásárlási jog illeti meg harmadik személlyel szemben, ezért az elővásárlási jog gyakorlására az adásvételi szerződést közvetlenül is közölni kell minden tulajdonostárssal. A felperesek sérelmezték azt is, hogy az eladó közvetlen közlési kötelezettségének elmulasztása anyagi jogszabálysértésnek minősül, amely a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. § (1) bekezdése alapján mérlegelés nélkül kihat az ügy érdemére, ezért az alperesnek az Fftv. 23. § (2) bekezdésében foglaltak vizsgálatakor meg kellett volna tagadnia az adásvételi szerződés jóváhagyását, vagy utóbb megállapítani azt, hogy az Fftv. 27. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján kellett volna következtetéseket levonni.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felperesek felülvizsgálati kérelme alapos.
[12] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves következtetésre jutott a közigazgatási határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság nem ért egyet.
[13] A Ptk. 5:81. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. A perben nem volt vitatott, hogy a felperesek tulajdonostársak, így elővásárlási joguk van. Az Fftv. 21. § (1) bekezdése szerint a tulajdonost közvetlen közlési kötelezettség terheli, az adásvételi szerződést az aláírástól számított nyolc napon belül közölnie kell az elővásárlási jog jogosultjaival. A Kúria egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a tulajdonos elővásárlási joga a szerzési képességétől független és az Fftv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely előírná az eladónak, hogy a közlési kötelezettség szempontjából a tulajdonostárs szerzési képességét vizsgálnia kellene, és a jogszabályi előírást megkerülhetné. Ennélfogva mind az I. rendű, mind a II. rendű felperes elővásárlási jog gyakorlása sérült. Ezt nem cáfolja az a tény sem, hogy a II. rendű felperes más úton tudomást szerzett az eladás tényéről."
Válasz blaskoistvan #6261. hozzászólásáraAttól hogy már van tulajdonna attól még lehet pl. nem helybenlakó és lehet a többi tulajdonostárs között aki meg igen, így megelőzi, ezért kell kiértesíteni a tulajdonostársakat.
Válasz Blasi_ #6263. hozzászólásáraNekem 3/4d eve a földhivatal visszadobta hogy 1 tulaj marad nem ertesitettem ki holott mar tulaj voltam akkor irtunk meg egy papirt hogy lemond es ugy fogadták el.
Válasz ..MZ/X.. #6259. hozzászólásáraHa a vásárlónak van már tulajdona az adott közös osztatlanban és úgy vásárol, akkor nem kell kiértesíteni a tulajdonostársakat.
Válasz sörhas #6258. hozzászólásáraAddig örülj míg nem volt gondod ebből.
Nekünk dobott vissza földhivatal szerződést mert nem volt kiértesítve a többi tultárs. Ismerősnek a tulajdonostárs bíróságra vitte érvénytelenségi perben.
Ftv 21§ (1) bek. szerint "Az adás-vételi szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell."
PK 9. számú kúria állásfoglalás is ezt mondja a ptk alapján.
Elővásárlási joga van a Ptk szerint a tulajdonostársnak. Az ügyvéd a szerződésben le is írja, hogy van-e más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joga valakinek. Ha sok az osztatlanban a tultárs akkor leírja, hogy a nagy számú tultárs miatt a közvetlen közlési kötelezettségüket mellőzik.
Az meg már földhivatal, ügyintéző függő, hogy hol, mennyitől van nagy számú tultárs. Van ahol 19-et még értesíteni kellett, volt ahol 10 felett már nem foglalkoztak vele.
Válasz Aleyei #6257. hozzászólásáraÉn már elég sok osztatlan közösből vettem,de soha nem értesítettük ki a tul társakat.
Azért van hirdetményi oldal,azért van ki függesztve.
Jól nézne ki ha 100-150 tulajdonost kiértesitgetnénk.
De ahol 10 tulaj van azt se.
8957 hozzászólás
Válasz sanyi1965 #6304. hozzászólásáraMert ha nem kivett terület, akkor vonatkozik rá a Fftv.
Válasz FantasyLandia #6305. hozzászólásáraHa nem neked akarnám eladni én is így csinálnám.
Tisztelt Fórumozók!
Kicsit kesze-kusza a történet, de megpróbálom megfogalmazni.
Az eladó eladja a két termőföldjét, de egyben. Nekünk pofátlanul magas árat kínál (telekszomszédok vagyunk), nem kérjük.
Majd 1 hónap múlva látjuk kifüggesztve 500e ft-al kevesebb árért, gyors önkormányzat, ügyvéd, majd újra önkormányzat: nyilatkozat beadása.
Elővásárlási jogunk van, várjuk a csodát...
Jön egy hivatalos levél, semmis a szerződés..., formai hibára hivatkozva megtagadják a szerződésüket, így nincs mire elővásárlási jogunk, tehát mi is kiestünk a sorból.
Gondoltuk, akkor úgyis tudják - mert időközben beszéltünk az eladóval és a vevővel is (így utólag már lehet hiba volt) hogy beadtuk az elővásárlásra a nyilatkozatot mint Földműves.
Teltek a hetek, semmi nem történt.
Ma nézegetem a hirdetményeket és elébem ugrik egy ismerős helyrajzi szám. Na most ez a helyrajzi szám nem a közvetlen mellettünk lévő telek, hanem az az melletti, ergo erre nincs ugye elővásárlási jogunk. Amikor jobban megnézem az árát, akkor látom hogy 200 ezerrel kevesebbre írták, mint ami az előbbi szerződésen volt. Az előbbi szerződésükön a mellettünk lévő telek volt ennyi, amire ezt az árat kiírták.
Feltételezem hogy így akarnak kijátszani bennünket (vagy az ügyvéd véletlen felcserélte kifüggesztett árakat), mert ugye a második földrész már nem közvetlen mellettünk van.
Ez mennyire spekuláció vagy a Földtörvény kijátszása hogy kevesebb árat írtak rá mint az előző szerződésen szerepel?
Érdemes-e tovább menni ez ügyben?
Amennyiben igen, akkor van-e értelme vagy ezt szépen kitalálták és semmit nem tudunk tenni?
Köszönöm a válaszokat!
Válasz lajurba977 #6303. hozzászólásáraMiért lenne?
Válasz Szalai A P #6301. hozzászólásáraBelterületen a szomszédnak nincs elővásárlási joga?
Válasz quercuserdesz #6298. hozzászólásáraIgazából nem is segítség kérés akart ez lenni inkább csak meg akartam osztani veletek hogy mekkora az Isten állatkertje
Egyébbként kivett beépítetlen területként vannak ezek itt javarészt nyilvántartva
Válasz Rabó001 #6297. hozzászólásáraSzerintem is blöff az egész hátha hülyét talál Bőviteni én itt már nem akarok
Mivel belterület nincs elővásárlási jog csak ha egy a hrsz
Válasz csoppika #6296. hozzászólásáraMérve nem volt mostanában a mezsgyék meg vannak meg az építmények odébb vannak a határoktól tehát el van hagyva a mezsgyétől bőven
Válasz SCHLEPPER #6295. hozzászólásáraIgen önálló
Válasz Szalai A P #6294. hozzászólásáraMár többször le akartam írni, de visszafogtam magam. Na most nem.
Azért ha idejöttök segítséget kérni, és ezt komolyan is gondoljátok, akkor kurva jó volna, ha nem játszanátok el a néma leventét.
Ha valóban gondotok van, és szeretnétek, hogy segítsenek, akkor ne keljen már virágot szórni elétek, hogy kinyögjetek valami érdemi információt.
Válasz Szalai A P #6279. hozzászólásáraHa a telkednek 1/1 tulajdonosa vagy, a telked a nyilvántartás szerinti helyén van, a valós méretben, akkor nem tud veled mit csinálni. Igazából ha nem 1/1 tulajdonos lennél, akkor se nagyon, de az vagy, úgyhogy ezt hagyjuk is. Arra tudok gondolni, hogy ki akarja ugrasztani a nyulat a bokorból, belengeti hogy eladja-eladná, már vevője is van, hátha te is ráharapsz, mivel melletted van, ami nem elvetendő, mert melletted van, ha egyszer bővíteni akarod a teleped, akkor kézenfekvő megoldás, de persze nem mindenáron. Azt nem tudom, hogy elővásárlási jogod van-e, mint szomszédnak. Közös udvarnál van (tudod mikor 1 telken van 2-3-4 ház, már nagyrészt megszűntek az ilyenek, felénk legalábbis), ilyen ügyünk volt is. Ilyen esetben az elővásárlási jog annyit jelent, hogy ha az elővásárlásra jogosult mindenben elfogadja az aláírt adásvételi szerződést, akkor az övé az ingatlan.
Azért lehetnek érdekes esetek, leírok párat, amit megtapasztaltunk, hátha más is jár majd ilyen cipőben, időm meg most épp van erre.
Vettünk meg egy házat. Idős bácsié volt, meghalt, meg akartuk venni. Kiderült, hogy a ház nem a bácsi nevén volt, csak valami töredéke, így a nagy részét nem a gyerekeitől vettük meg, mint örökösöktől, hanem valami nagyon-nagyon távoli rokonaitól, sőt egy része idegen volt. Volt vagy 15 tulajdonos, az ügyvéd felderítette a tulajokat, mi meg fél országot lejártuk értük. Nagy részük csak lesett, mikor beállítottunk hozzájuk, hogy van egy házrésze itt és itt, amit meg akarunk venni. Szerencsére egyik se kukacoskodott, se az áron, semmin, aláírta, átvette a pénzt. Még elérhetetlen tulaj is volt, annak a vételára talán még ma is az ügyvédnél van letétbe. Szerencsére nem magas vételár volt, mert a felértékelt összegről írtuk az adásvételt, még a ház se volt egy szuper valami. Utólag kiderült, hogy az történt, hogy amikor építették a házat, nem papírozták le az adásvételt, így nem kerül a tényleges tulajdonos házaspár nevére az ingatlan, hogy ki hibázott, nemtudni, ők leélték az életüket benne, szerintem abban a tudatban hogy az övék a ház, az öröklésnél bukott ki a dolog, akkor a meg már az 50 évvel korábbi tulajok örökösei éltek csak, és az ő nevükön volt. Azóta a faluban több ilyen eset is előfordult házakkal, mindnél örökléskor derült ki, hogy rendezetlenek a tulajdonviszonyok. Volt olyan, akinek kiderült hogy a kertje nincs a saját nevén, nem írtak adásvételt, vagy nemtudom, valahol elakadt az ügyintézés. Volt akinél valaki bejelentkezett, hogy megvenné a telket, a kertje végét aztán építkezne rá, a földhivatalban megtudakolta kinek a nevén van, és nem annak a nevén, aki úgy tudta, hogy ő anno megvette.
Olyan is kiderült, hogy egyik tsz telep sarka, nem a telephez tartozik, hanem a mellette lévő erdősávhoz. Az erdősáv tulaj kijelöltette az erdősáv határait, aztán beleesett egyik istálló vége. De igazából azóta is úgy van, nem tudta kiszakítani azt a darabot. Hogy pereskednek-e azt nemtudom.
Válasz Szalai A P #6293. hozzászólásáraLáttad a tulajdoni lapodat?
Ki volt mérve mostanság?
Válasz Szalai A P #6279. hozzászólásáraÖnálló hrsz?
Válasz nemerdőmérnök #6288. hozzászólásáraMég nincs ki zárva nem lesz vele egyszerű
Válasz lemken #6287. hozzászólásáraNem vagyok egy kötekedős fajta ha csak sima föld volna akkor nem is volna ez akkora gond de így nem boludultam meg hogy szét szedem a vázakat mert neki úgy állt fel a farka
Válasz Blasi_ #6286. hozzászólásáraSzerintem is csak kamu vagy valaki nagyon nagy marha
Válasz quercuserdesz #6285. hozzászólásáraÉn csak három éve addig is mi használtuk csak az öreg nevén futott Ő meg három éve hunyt el.
Válasz Wilde #6284. hozzászólásáraPedig nem forgat az eke aranyat mikor szántasz a reális ára itt bent úgy kb 1 millió forint volna
Válasz csoppika #6283. hozzászólására
Válasz Szalai A P #6278. hozzászólásáraVicces szomszéd. Egy karóval kergettem volna hazáig.
Válasz Szalai A P #6279. hozzászólásáraEz esetben a két csak csak 2 csíkként értékesíthető. Különben meg ki az a Droid akinek ilyen jut eszébe hogy mennj arrébb meg kapsz egy hét gondolkodási időt. Megáll az ember esze hogy mennyi höe szaladgál ebben AZ országban szabadon és büntetlenül. Mikor megkaptam volna ezt a kedvező ajánlatot tőle úgy rúgtam volna picsán hogy a lába sem érte volna a földet. Amennyiben 1/1 tulajdonú a hrsz-ed onnan téged csak atombombával lehet eltávolítani.
Válasz Szalai A P #6279. hozzászólásáraEz tuti csak egy blöff lesz, hogy hátha rád tudja sózni aranyárban. Épeszű ember nem fog 2 különálló darabért ennyit fizetni.
Válasz Szalai A P #6279. hozzászólásáraMióta tartod te karban a szomszéd földrészleteket, és egyébként milyen művelési ágban van nyilvántartva ez a két földrészlet?
Válasz Szalai A P #6279. hozzászólására0,5 ha .ért 4,5 milla???
mi van ott aranybánya??
Válasz Szalai A P #6281. hozzászólásáraEzt hogy gondolta az a barom?
Válasz Szalai A P #6281. hozzászólásáraSzerintem jól gondolod...
Válasz csoppika #6280. hozzászólásáraNem osztatlan ami az enyém az az enyém csak szomszédok vagyunk! Én úgy gondolom hogy mehet ő a picsába arra nem tud rá kényszeríteni semmivel hogy a sajátomból odébb menjek.
Válasz Szalai A P #6278. hozzászólásáraOsztatlan közös, vagy mi?
Birtokvédelem is van... Nézz utána.
Csak le írom hogy jártam ma! Van egy belterületi földem majdnem 1 ha lényegében ez a telephelyem meg itt vannak a fólia sátraim. Az egész az én tulajdonom 1/1 es. Jobbról is balról is ugyanaz a személy a szomszéd két kis 2500 nm es csíkkal A csíkokat is én kezeltem eddig ma meg előáll a szomszéd hogy ő 4.5 millió forintos ajánlatot kapott a területekre vagy vegyem meg én de nekem ennyit nem ér vagy mindenáron egybe vonná a két területet úgy hogy költözzek jobbra vagy balra. Evvel csak az a gond hogy jobbról a területemen új építésű fólia vázak vannak meg a villanyórám ipari árammal a bal szélen meg gazdasági épületek, műhej meg egyebek meg a fúrt kútam. Persze az én részem be van kerítve is. Ha csak sima szántó volna még nem is zárkóznék el a dologtól de így ez nekem nem buli. A drága úriember meg finoman de érthetően a tudtomra adta hogy ő pont le szarja mi van velem. Nagyvonalúan kaptam egy hét gondolkodási időt.
Csak le írom hogy jártam ma! Van egy belterületi földem majdnem 1 ha lényegében ez a telephelyem meg itt vannak a fólia sátraim. Az egész az én tulajdonom 1/1 es. Jobbról is balról is ugyanaz a személy a szomszéd két kis 2500 nm es csíkkal A csíkokat is én kezeltem eddig ma meg előáll a szomszéd hogy ő 4.5 millió forintos ajánlatot kapott a területekre vagy vegyem meg én de nekem ennyit nem ér vagy mindenáron egybe vonná a két területet úgy hogy költözzek jobbra vagy balra. Evvel csak az a gond hogy jobbról a területemen új építésű fólia vázak vannak meg a villanyórám ipari árammal a bal szélen meg gazdasági épületek, műhej meg egyebek meg a fúrt kútam. Persze az én részem be van kerítve is. Ha csak sima szántó volna még nem is zárkóznék el a dologtól de így ez nekem nem buli. A drága úriember meg finoman de érthetően a tudtomra adta hogy ő pont le szarja mi van velem. Nagyvonalúan kaptam egy hét gondolkodási időt.
Válasz Radocz #6272. hozzászólásáraSokszor elmondtam már egyébként. Keresni kell olyan ügyvédeket, akik hajlandóak többször, alaposan elolvasnia termőföldre vonatkozó jogszabályokat, hajlandóak azt helyesen értelmezni, és vállalják, hogy a téves hatósági, illetve bírósági jogértelmezéssel szemben elviszik a Kúriáig a saját álláspontjukat.
Nem ördöngős feladat. Vagy mégis?
"Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat a bírói gyakorlat a következők szerint alakította ki:
Ha a tulajdonostárs a tulajdoni illetőségét el kívánja adni, a kívülálló személytől eredő vételi ajánlatot köteles közölni minden egyes tulajdonostársával, kivéve ha a közlés az elővásárlásra jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ilyen - a közlési kötelezettség alól mentesítő - kivételnek számíthat a tulajdonostársak viszonylag nagy száma is. Ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el."
Válasz Radocz #6272. hozzászólására
Nem annak van jelentősége az első körben, hogy a tulajdonostárs helyben lakó-é, hanem, hogy földműves-é.
Az adásvételnél, ha jól emlékszem az az egyetlen kikötés, amely a Ptk.-ra hivatkozik.
Válasz Pont #6273. hozzászólására
Válasz Blasi_ #6268. hozzászólásáraNem értem az ellenkezéseiteket. Van egy törvény, ami egyértelműen kimondja, hogy a tulajdonostársakat értesíteni kell, itt maximum a nagy számú tulajdonostárs mértékén lehet pereskedni. Hogy miért hoztak egy ilyen törvényt azon is, mikor kifüggesztésből is értesülhet, azon lehet filozofálni, de attól még a törvény az úgy szól, hogy közvetlenül ki kell értesíteni. Az ügyvéd nem mérlegelhet, hogy Ő tudja hogy a Mari néninek úgysem kell, meg XY-t úgyis megelőzi az eredeti vevő, egy ügyvéd, vagy egy civil, ezekkel perdöntően nem lehet tisztában, hogy aktuálisan éppen ki milyen ranghelyen áll, ezért ki kell értesíteni, tértivevényes levélben és kész, nincs alternatíva. Ha valaki ezt nem teszi, egy esetleges perben veszíteni fog és akkor még a perköltséget is fizetheti.
Válasz quercuserdesz #6269. hozzászólásáraMi van akkor, ha a tulajdonostárs nem helyben lakó?
Akkor van egy másik törvény, vagy a T. Bíróság politikai alapon döntött?
Válasz csoppika #6270. hozzászólásáraMegveheti, de csak akkor ha a már tulajdonában lévő és a megvásárolni kívánt tulrésszel együtt sem lesz több mint 1 ha összterülete. Ugyanakkor a ptk szerinti elővásárlási jogot egy sima földműves is megelőzi az ország túlfeléről.
Ettől függetlenül ki kell értesíteni a tulajdonostársakat. Akkor tekintenek el ettől ha nagyszámú tultárs van a területben.
Válasz quercuserdesz #6269. hozzászólásáraNem vagyok egy jog fenomén... De nekem ebből a végét olvasva az jön le, hogy a tulajdonos társ akkor is megveheti a tulajdonrészt, ha nem földműves pl? Vagy csak arra gondolnak, hogy akkor sem mulaszthatja el a kiértesítést az eladó, ha a tul.társ amúgy se vehetne földet?
https://www.kuria-birosag.hu/hu/elvhat/222018-szamu-kozigazgatasi-elvi-hatarozat
"A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új, a kereseti kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan az ügyben eljárt másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság megsértette a Ptk. 5:81. § (1) bekezdését, valamint az Fftv. 21. § (1) bekezdését. Lényeges tényként hivatkoztak arra, hogy a hirdetményi közzétételre vonatkozó eljárási szabályok nem zárják ki és nem is gátolják a közvetlen közlési kötelezettség teljesítését. Így nincs akadálya a tényállás tisztázási kötelezettség körében, hogy az engedélyező hatóság ellenőrzési feladatának eleget tegyen, mivel a hirdetményi közzétételi kérelemhez kell csatolni a közvetlen közlési kötelezettség teljesítésének igazolásait, amelyet a jegyző továbbít az engedélyező hatósághoz. Az előbbieket alátámasztóan hivatkoztak az alperes korábban folytatott engedélyezési gyakorlatára, amellyel az Fftv. 21. § (1) bekezdése és a Fétv. 17. § (2) bekezdése alapján a közvetlen közlési kötelezettséget ellenőrizte, és annak elmulasztása esetén a jóváhagyást megtagadta. Hangsúlyozták, hogy a közvetlen közlést nem a vevő, hanem az eladó kötelezettségeként határozta meg a jogalkotó, ugyanúgy, mint a hirdetményi közlést. A felperesek – szemben a másodfokú bíróság álláspontjával – hivatkoztak arra a jogalkotói szándékra, amely az Fftv. 21. § (1), illetőleg a Fétv. 17. § (2) bekezdéseiből egyértelműen kitűnik. Megjegyezték, hogy a jogerős ítélet is rögzíti, miszerint kétségtelen, hogy az ingatlan tulajdoni lapjából az alperes számára is kitűnhettek további tulajdonostársak. Az alperes azonban az adásvételi szerződést jóváhagyó határozatában még annak megállapítását és rögzítését is elmulasztotta, hogy az ingatlanrész közös tulajdonú ingatlanban van. Ugyancsak nem szentelt figyelmet annak sem, hogy a szerződés szerinti vevő harmadik személy, és tulajdonostársakat – külön törvény alapján – elővásárlási jog illeti meg harmadik személlyel szemben, ezért az elővásárlási jog gyakorlására az adásvételi szerződést közvetlenül is közölni kell minden tulajdonostárssal. A felperesek sérelmezték azt is, hogy az eladó közvetlen közlési kötelezettségének elmulasztása anyagi jogszabálysértésnek minősül, amely a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. § (1) bekezdése alapján mérlegelés nélkül kihat az ügy érdemére, ezért az alperesnek az Fftv. 23. § (2) bekezdésében foglaltak vizsgálatakor meg kellett volna tagadnia az adásvételi szerződés jóváhagyását, vagy utóbb megállapítani azt, hogy az Fftv. 27. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján kellett volna következtetéseket levonni.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felperesek felülvizsgálati kérelme alapos.
[12] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves következtetésre jutott a közigazgatási határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság nem ért egyet.
[13] A Ptk. 5:81. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. A perben nem volt vitatott, hogy a felperesek tulajdonostársak, így elővásárlási joguk van. Az Fftv. 21. § (1) bekezdése szerint a tulajdonost közvetlen közlési kötelezettség terheli, az adásvételi szerződést az aláírástól számított nyolc napon belül közölnie kell az elővásárlási jog jogosultjaival. A Kúria egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a tulajdonos elővásárlási joga a szerzési képességétől független és az Fftv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely előírná az eladónak, hogy a közlési kötelezettség szempontjából a tulajdonostárs szerzési képességét vizsgálnia kellene, és a jogszabályi előírást megkerülhetné. Ennélfogva mind az I. rendű, mind a II. rendű felperes elővásárlási jog gyakorlása sérült. Ezt nem cáfolja az a tény sem, hogy a II. rendű felperes más úton tudomást szerzett az eladás tényéről."
Válasz Pont #6265. hozzászólásáraEzért van a 60 napos kifüggesztés. Attól mert nem kell külön kiértesíteni őket még gyakorolhatják ezeket a jogokat.
Sziasztok.
Ha làzàr a kifüggesztés és van elővásárlási jog gyakorló.
Mennyi idő alatt jön meg a határozat hogy ki veheti meg a földet?
Válasz blaskoistvan #6261. hozzászólásáraAttól hogy már van tulajdonna attól még lehet pl. nem helybenlakó és lehet a többi tulajdonostárs között aki meg igen, így megelőzi, ezért kell kiértesíteni a tulajdonostársakat.
Válasz Blasi_ #6263. hozzászólásáraNekem 3/4d eve a földhivatal visszadobta hogy 1 tulaj marad nem ertesitettem ki holott mar tulaj voltam akkor irtunk meg egy papirt hogy lemond es ugy fogadták el.
Válasz J.D. Borda #6262. hozzászólásáraTévedés!
Csak akkor van ha 3. félnek adod el.
Válasz blaskoistvan #6261. hozzászólásáraEz nem igaz. Hiába vagyok tulaj ettől még van kötelesség kiértesíteni.
Válasz ..MZ/X.. #6259. hozzászólásáraHa a vásárlónak van már tulajdona az adott közös osztatlanban és úgy vásárol, akkor nem kell kiértesíteni a tulajdonostársakat.
Válasz ..MZ/X.. #6259. hozzászólásáraNálam még a 13db-ot tisztességesen kiértesítette az ügyvéd!
Válasz sörhas #6258. hozzászólásáraAddig örülj míg nem volt gondod ebből.
Nekünk dobott vissza földhivatal szerződést mert nem volt kiértesítve a többi tultárs. Ismerősnek a tulajdonostárs bíróságra vitte érvénytelenségi perben.
Ftv 21§ (1) bek. szerint "Az adás-vételi szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell."
PK 9. számú kúria állásfoglalás is ezt mondja a ptk alapján.
Elővásárlási joga van a Ptk szerint a tulajdonostársnak. Az ügyvéd a szerződésben le is írja, hogy van-e más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joga valakinek. Ha sok az osztatlanban a tultárs akkor leírja, hogy a nagy számú tultárs miatt a közvetlen közlési kötelezettségüket mellőzik.
Az meg már földhivatal, ügyintéző függő, hogy hol, mennyitől van nagy számú tultárs. Van ahol 19-et még értesíteni kellett, volt ahol 10 felett már nem foglalkoztak vele.
Válasz Aleyei #6257. hozzászólásáraÉn már elég sok osztatlan közösből vettem,de soha nem értesítettük ki a tul társakat.
Azért van hirdetményi oldal,azért van ki függesztve.
Jól nézne ki ha 100-150 tulajdonost kiértesitgetnénk.
De ahol 10 tulaj van azt se.