Válasz Szabi. #2832. hozzászólásáraHát, nem nagyon térsz el másoktól. Vagy eggyáltalán nem. Mivel ez a téma kicsit a videóbol indult ki, hozzá kellene tenni, hogy a saját területeken forgatás nélküli himbilimbi bemutatása. Lehet más országokban a bérelt területek is másképp alakulnak anyagilag, nem 0llára izgatva a gazdákat. Tehát, nagy átlagban a gabonaárak emelkedése hozzájárulna a termőföld javulásához, vagy nem további pusztulásához, mert kevesebb kaja is biztosítana bevételt a tulajnak és bérlőnek. Sok emberre nézve siralmas lenne ha 3 mázsával termelnéd meg az a pénzt amit jelenleg kapsz és ki tudsz fizetni mindent. Ez is egy ok, hogy szarban legyünk, mert igy mindenki jó jár rajtunk kívül. Talán a lombtrágya a leg hasznosabb ebben az időben de az is sok pénz.
Válasz kolbász #2833. hozzászólásáraKb nulla a végeredmény, ugye ez attól függ, hogy ki miként számolja a saját munkáit. Én bérmunka tarifával számolok.
Bérleti díjak 80-130ezer/ha.
Kénytelen vagy etetni a növényt.
Az idén 7,2 búza, 10,3 kuki. Fizető súlyok.
A kukit kicsit elbasztam:
1. magágykészítéskor kiszórtam 4,5q 27-est, majd erre jött 80-100mm eső.
2. nem mertem korán vetni, mert úgy gondoltam, hogy még hideg van.
3. a korai nitrogén szórás végig látszódott és kultivátorozáskor nem egészítettem ki, mert még a kultit is sajnáltam, ahogy kinézet.
A búza érdekes volt. A legrosszabban kinéző ritka termet a legjobban.
Válasz Szabi. #2828. hozzászólásáraEz olyan kérdés'hogy ha 30ezerrel többet raksz ki'akkor mégtöbb terem. Miért nem teszed? Eldobsz magadtol x összeget hektáronként. Kinek Mi az a mennyiség'amit sokall?6 máusa 8'vagy 12 ?15 mázsa 27es kukunak elosztva? Csak behozza az árát.
Válasz Bárány #2820. hozzászólásáraAz a baj, nekem rengeteg nagyon gyenge adottságú területem van, de még mindig ez a legjobb rossz amit tehetek. Valamikor ezekre azt mondták a nagyok, hogy legelőként kell hasznosítani. Persze ez így van, csak éppen nekem van jószág is, nem is csak hobbi szinten, de sajnos ma magyarországon az állatból nem lehet megélni, sőt, folyamatos mínuszt termelő ágazat, rengeteg plussz időtöltés mellett...
Szóval nem tudom a 6 koronás domboldalamat sem nem beművelni, mert ha ügyes és szakszerű vagyok, valamint átlagos vagy annál jobb az idő akkor 28-35mázsa közötti napraforgó is lejön róla meg 60-100 mázsa közötti kukorica is, amelyekből az alsó érték is pozitív mérleget produkál de ha 1000-el több juhom lenne akkor csak a mínuszom szaporodna nem más...
Válasz endypapa #2824. hozzászólásáraNyugodtan, bírom a kritikát, azokból lehet tanulni, az esetek többségében építő jellegűek.
Győz meg, hogy azt az évi pár millát hagyjam kint a területeimen.
Nincs ez szét offolva, egyáltalán nem!
Épenhogy az ilyen megvitatásoknak van értelme!
Kökénynek a módszereivel és üzleti fogásaival volt bajom és bajunk itt többekkel együtt, a stílusról nem is beszélve... Nem pedig a mondandójával.
Én értsem meg végre, hogy mi a helyzet de ő nem tudta, hogy kifagyó takarónövény után úgy fog kinézni a területem mint marha karámban az itató vályú előtt a flaszter..... Mert még ha ebben rejlene is a megváltás, akkor sem tudnám ilyen külső okok végett tartani ezt a módszert.
Szerintem van létjogosultsága annak, hogy okszerűen gazdálkodunk, nem pedig megszokásból, ugyan akkor egyenlőre bevallom nekem is az a fontos, hogy a lehető legjobb idő és gép kihasználtság mellett csökkentett idő és energia periódusok mellett termésátlagaink szintjeit fenntartsuk vagy épp növeljük. Ehhez tartozik az olcsósítás lehetősége is már amennyire van ilyen a mai világban. Nekem ez most fontosabb közvetlenül a megélhetésem és az utódom későbbi megélhetésének megalapozása miatt, nem mellékesen a dolgozóim és családjainak megélhetése okán, mint hogy mint mond egy külföldi prof. hogy az ő álláspontja szerint jó vagy nem jó úton járunk, mert ő az én háttér dolgaimról semmit nem tud persze...
Viszont összegezve úgy látom vannak kézzel fogható eredmények is bizonyos dolgokkal ami akár a barázdafenék többé nem taposása is lehet és további hasonló történetek, ezeket kell figyelni, mérlegelni és folytatni fejleszteni.
Személyes véleményem szerint a striptill az arany középútja az egésznek.
Válasz Bárány #2820. hozzászólásáraA jó földeden megtermelt kukoricára szüksége van a piacnak? Ez már rég nem növénytermesztés, ez ipari alapanyag előállítás. A faluban termett kukoricának 1%-a ha felhasználásra kerül helyben, a maradék 99% még a megyét is elhagyja.
Nekem mindegy, ha valaki a talaját szép lassan feléli, ugye, kitudja h a gyerek akar-e vele foglalkozni. Csak egy tipp volt, a jövőre nézve, mert ha a világ többi részén a magyartól gyorsabb a szántók leromlása, meg ugye lesznek száraz/forró klímájú területek, szóval a rendelkezésre álló termőföld csökken, a népesség meg ugye nő, akkor a jövőben relatíve nagyobb igény lesz a termőföldre, szóval mint hosszútávú befektetés, úgy kéne figyelni a meglévő jó minőségű földekre, nem pedig kizsarolni amit lehet. Úgy értem víztakarékos művelés, akár valamivel csökkentett termésátlag és társai. Majd ha nem csak a homokhátságon megy lejjebb 6 méterrel a talajvíz, hanem a déldunántúlon is, majd lehet körbekörbe szaladgálni. De ez ugye mindenkinek a saját döntése, meg attól függ ki hány évre tervez.
Válasz *** HM *** #2822. hozzászólásáraAmúgy valóban erről szól: nem agrártámogatás, hanem valójában szociális. Pl. munkahelyeket teremtenek, és tartanak fenn vele.
Na, jól szétoffoltuk a témát.
Válasz bandigh #2818. hozzászólásáraGyerekem ezt ne csinálja, van ennél kényelmesebb, nyugodtabb, szebb munka is.
Pénzből működik minden, amit lehet a földről pénzért tenni azt megteszem 20 éve és nem veszem észre hogy romlanának a talajaim, sőt !!!
Kalászosoknál lejön nálam 4-6 tonna szalma, kukoricáim az idén 10 tonna fölötti bálákat adnak.
Nekem senki nem fogja megköszönni azt, ha ezt a pénzt leforgatom, ebben én nem hiszek.
Ezek a talajok(egy ismerősömet idézzek) év milliók alatt alakultak ki ilyenné. Na mi ebből a “tortából” teszünk/veszünk, szólunk bele 20-40 évet. Hát lehet itt várni a csodát akkor.........
Én meg azt látom h akik jó talajokon gazdálkodnak, azokat nem izgatja ez az egész. Mert akkor is terem. Ha megvan a 11t kukorica akkor mit flancoljon, felszántja oszt jólvan. A változás onnan szokott jönni, ahol szarok az adottságok, mind művelhetőségben, tápanyagszolgáltató képességben. Persze lehet vitatni a videóban látottakat, egyértelmű h nincs olyan hogy valami mindenhol tuti.
Viszont gondolom azt senki nem vitatja, hogy ha kiszórok 6q Pétit, és leviszem a jó termést, az a módszer nagyon messze áll a “fenntartható” fogalmától. Persze terem. De ha magába néz az ember, látja, hogy az elmúlt 20 évben mennyit változott az éves kijuttatott műtrágya mennyisége. Nem csökkent..
Szóval most jól terem. De 30 év múlva is jól fog? Egyre neccesebb klímán, egyre több műtrágyával, és egyre sivárabb talajjal? Sokan úgy vannak vele, hogy rájuk ez már nem fog vonatkozni. És a gyerek? Legyen az ő gondja?
Válasz envagyok2 #2808. hozzászólásáraMi baktérium-trágyáztunk pár évig, idén is mert AKG-ben egyszer kötelező. Nem vettünk észre semmi hasznát, de biztos mi csináljuk rosszul. Azért hajlok arra az álláspontra, hogy mivel a baktérium elég szapora fajta, ha kedvezőek a feltételek számára akkor úgyis szaporodik, ha meg nem akkor hiába juttatsz ki pluszban, el fognak pusztulni. De igazából én ráérek megvárni amíg bevált technológia lesz, egy kicsit elegem van már a kísérletezgetésből. Ha valami jó, akkor az úgy terjed mint az influenza a gazdák körében, pl. nitrogén, glifó, ezt egyenlőre még nagyon kell nyomni, hogy vegyék....
Bacterolit-al oltják a trágyát és úgy kerül a trágya tárolóba. Onnan Figel letolós al viszik ki a földre. És nem tolják össze mert nem érik úgy be.
Kb 150-200q megy ki 1 ha ra.
Válasz Rabó001 #2809. hozzászólásáraA trágya azért nincs rendesen összerakva, mert épp kezelve van. A videó végén feltűnik a neve, valami köze van a dologhoz.
Amúgy ez nem egy szakmai videó, a tv-be nem tesznek olyat hogy xy munkagéppel ezt meg azt csinálja, hanem laikusoknak is érthető, gondolatébresztő szándéka van. Hogy ökológiai rendszerben kellene gondolkodni, nem papíron. Nem úgy hogy megvan a talajvizsgálat, és abból kiszámolom hogy 214 kg map meg 415,3 kg péti kell X tonna kukoricához. Kell a N minden bizony, de ha a talajt csak termesztő közegnek tekintjük akkor az összes többit is ki kell hordani a növény alá, és az nem 1-2q komplex lenne évente. Ezt akarja mondani, hogy nem a mesterséges hatóanyagok emelése felé kell elindulni. És azon ne akadjunk fel h pont egy tehenészetről van szó, meg mert ott van trágya. Van persze, de gondolom be is hordanak hozzá egy csomó szalmát meg inputot, a tehén nem a levegőtől nyomja ki a trágyát. Jó esetben ugyanoda kerül majd a tràgya ahonnan levitték a szalmát. De amit mond is, a trágyában itt sem az npk tartalom a lényeg, hanem, hogy be van oltva, tele van élettel, és nem mellesleg, az ilyenből nem is kell kiszórni 500 mázsát egy hektárra hanem töredékét..
Válasz Rabó001 #2809. hozzászólásáraPersze nem mondja ki hogy mekkora területre mennyi tehenük van, de azért egy komoly telepnek néz ki, szaporulattal együtt. Földnek meg ha jól emlékszem 1000 hektárt mond. Lehet összesen 1000 állat is, növendékkel együtt. Ha ennek a trágyáját rendesen elszórja akkor nem akkora tragédia, hogy ősszel nem alaptrágyáz műtrágyával.
Válasz bandigh #2803. hozzászólásáraVégignéztem a videót, hát, nemtudom. Kicsit leegyszerűsített, kicsit hatásvadász, mond is valamit, de konkrétumot nem sokat. Az idős bácsit se tudom hova tenni a kertecskéjével. Aki a bála hőerőműbe hordásáról beszél egy könyvtárban annak meg a nevét se írják ki.
Az egész film a talaj forgatásra van kihegyezve, hogy ez mennyire rossz, de közbe meg a fél ország már nem szánt, vagy nem az összes területén, vagy nem minden évben.
Még a pusztaszabolcsi ágazatvezető a legértelmesebb, legszakmaibb, de ő se mond igazán sok konkrétumot. Vagy csak reklámozni nem akartak vajon? Azt kimondta hogy ők is ugyanúgy vegyszereznek, tehát az idős bácsi teóriája már a filmben megdőlt. Műtrágyázásról nem beszélt, illetve hogy alapműtrágyát nem szórnak, mégis van olyan termésük, mint a szomszédnak. De azt nem mondta, hogy egyáltalán nem műtrágyáznak. Én is ismerek sok olyan gazdát, gazdaságot ahol ősszel nem szórnak alapműtrágyát már marha régóta, mégis jó terméseik vannak. Amúgy ez tudtommal úgy van, hogy nem muszáj a talajba minden évben tápanyagot kijuttatni, ha van benne akkor lehet belőle csak "kivenni is", főleg P-t és K-t.
A gödörásás a 2 táblán látványos, meg tényleg van különbség, nem tagadom.
Veri magát a trágyakezelésre, hogy régen nem sokat foglalkoztak vele, aztán erre fel turkál egy föld szélére kihordott, kupacot, ami össze sincs rendesen tolva-rakva.
Meg hogy régen büdös volt a trágya, meg nehezen szórható, csomós. Véleményem szerint, de ( javítsatok ki bátran) az érett trágya is átalakul az érés során, már nem lesz büdös, persze lesz szaga, de más lesz. A színe sötétbarna, vöröses, majdnem fekete lesz. A szalma nem vagy alig vehető észre benne. És megfelelő géppel jól szórható.
A youtube-n Kökény Attila nevű csatornán van fent. Neki is lehet köze a filmhez, vagy a pusztaszabolcsi gazdasághoz?
Válasz bandigh #2805. hozzászólásáranagyon sokat töprengek ezeken a talajbaktériumokon, de nem merem elkezdeni. két okból, az egyiket épp ezek gyártói kiabálják úton útfélen, a másik a biznisz.
szóval azt kiabálják, hogy majdnem tönkretettünk mindent, mert forgatunk, beavatkozunk a talajba, nagy rendzser, azt se tudjuk micsoda. oké. és akkor elkezdünk 1000 km-re tőlnk kinyert/kitenyészett gombát, baktériumot hinteni. hmmm. akkor ez micsoda, ha nem barbarizmus, akkor ezzel nem avatkozunk bele? honnan tudjuk, hogy nem ezzel tesszük-e végképp tönkre a mikrofaunát? ki tudja milyen özön fajokat tolunk bele a talajba is, ami aztán ott sivárságot okoz? nyilván, ha a hely fauna nem volt képes 7 év alatt kitermelni 1 méter humuszt, hanem ez a franica kellett, akkro gondolom ez sokkal agrsszívebb, sokkal életrevalóbb a helyinél. namost akkor biztos ez a megoldás?
naponta járok állatokhoz, traktorból nem tudom kisöpörni a harlekin katicákat. rendes, hazai hétpöttyöst nem is tudom mikor láttam utoljára. ez kell nekünk a talajban is? biztos hogy ez jó megoldás?
másik a biznisz. szóval nem elég, hgy ekével belenyúlunk, és szerencsétlen talajélet alkalmazkodott hozzá ahogy tudott, volt rá mondjuk helyben is 500 éve. fogjuk, és beletoljuk ezt is. mi van, ha ezzel kiírtunk mindent, ezek az újak meg nem olyan életképsek, hogy egy új ökoszisztéma kialakuljon, és mondjuk innen kezdve évente/3évente/10évente "felül kell vetni" az talajéletet is, nem kis pénzért. valahogy sosem lett olcsóbb az újabb vetőmag, az újabb növ.védőszer, valahogy mindig minden drágább lett, pedig mekkora újításnak tűnt, aztán kiderült, hogy csak fizess, a többi nem számít...
Válasz Szabi. #2806. hozzászólásárababa miatt hang nélkül néztem végig, rozsot lekaszáláták alóla, és abba ment kukorica? hol volt ez, mennyi a szezonbeli csapadék és hőösszeg ott? megmondjuk ami csövet kibontott, hát nem tudom, 12 sor lehet, abból azért majdnem olyan hosszú kéne, mint a tehetségem, hogy adjom is valamit, nem?
Válasz bandigh #2803. hozzászólásáranyilvánvaló, soha az életben nem adtam el szalmát, pedig kérő errefelé lenne rá bőven.
de az sem igaz, hogy "ne szántsunk", azt méteres humusz lesz, 13 éve az agyagon kívül nem szántunk, nem mondom, nem rosszabb a talaj, mint a szomszédé, de nem lett méteres humusz a semmiből...
Válasz envagyok2 #2802. hozzászólásáraAzt is mondták, hogy baromság hőerőműbe küldeni a szalmát. Ha már ezt nem csinálnák sokan, az is jó lenne. Vagy ha nem adnák oda az emberek 700 forintért a csutkát. Egyébként pont azoknak akiknek állata van, és trágya lesz belőle. És saját magának fogja felhasználni
Amúgy ez a legszebb, amikor az ilyen telepek, megveszik a szántós földszomszédtól fillérekért a szalmát és kijuttatja a sajátjára. És a szomszéd meg mondja h könnyű neki, mert van trágyája.
Fura kérdések, fura hosszútávú tervek néhol
Válasz ekkaton #2800. hozzászólásáraazért nem ezt csinljuk, mert nem mondta meg, hogy mit csinál. villával beletúrt a ganajba, azt kb. ennyi. de hogy milyen eszközökkel dolgozik, azt nem mondta. azt sem, hogy nem csinál semmit. ennyit erről...
meg akkor egy kis matek, egy ideje számológéppel meg ceruzával olvassuk a fórumot ugye. szóval nem mondta, hogy hány tehenük van, de nem 10. meg nem is 100. gondolom 1000. 100 hektár földre. szuper, jut a ganajból mindenhova. akkor kérdés, van helye ebbe az országba 4.800.000 darab tehénnek, hogy minden hektár földre jusson egy tehén ganaja? akkor ez fenntartható, vagy sem?
nah ennyit erről, hogy miért nem ezt csináljuk.
de ha már externáliát emelgetett, akkor nézzükaz ő externáliáját. ebbe az országba fene tudja milyen pontos ismereteim szerint 600-700 ezer tehén van/lehet? nem tudom,mintha ez rémlene. szóval 7 hektáronmként egy tehénnek van helye, és piaca a húsnak meg a tejnek, már amilyen piaca van, vagy éppen nincs, attól függ melyik évet nézzük. nah mindegy, ennyit tartanak abban a hitben, hogy megéri... szóval ők ennek éppen a hatszorosát tartják, vagyis másik 5000 hektárra jutó tehén húsának/tejének piacát birtokolják, foglalják el, árasztják el áruval. ez az ő externáliájuk, hogy lerabolják másik 5000 hektár állattartási kvótáját.
értem én a viccet, persze, piacgazdság, meg beruházás, meg mérethatékonyság, és nem a mennyből kapták az ezer tehénnyi piacot, hanem megdolgoztak érte, megszenvedtek érte, nélkülöztek érte. értem, tudom, nincs is ezzel baj, így működik a világgazdaság.
de abból a székből kibeszélve ne kérdezzük meg, hogy miért nem ezt csináljuk, mert persze szép meg demagóg, de fentieket figyelembe véve akár pofátlan is lehetne. azért nem azt csináljuk, meg legtöbbünknek nincs rá lehetősége, de attól legtöbbünk még a tőle telhető legjobbat igyekszik/akarja/szándékozik csinálni.
Válasz *** HM *** #2796. hozzászólásáraAz én elképzelésem, ami nem tmmg meg direktvetés, hanem striptill:
150-200 hektárra, kicsit túl biztosítva, tehát nem a minimum gépigényt mondva és most pénz nem számít kategória hehe:
-Egy 200-220-as RTK-s traktor fronthidróval
-6 soros sávművelő szerszám, front tartállyal
-egy jóképű 6 soros vetőgép a direktvetős cuccokkal felszerelve(ez nem mindig kell ám csak ha mégis legyen)
-(Én magamnak egy Noran injektálót vennék újra, de a frint tartályos dologgal vetőgéppel amúgy minden megoldható, többféle műtrágyákkal spécin)
-egy komolyabb vetőgép, pl Mzuri vagy Focus 4 Td
-ja meg egy crosscutteres carrier
-100 ló körüli traki
-permetező
-műtrágya szóró
szegényesebben pedig:
-Kubota M135Gx traki kormánnyal
-4 soros sávhúzó, ilyenre vn felszerelt műtrágya szóró nemkell front...
-egy 6 soros vetőgép
-gabonából meg valami Gaspardo DP300 vagy Tume novacombi300
-permetező
-szóró
Traki így mindenre jó, befér 380-480 gumizással a sorba, alapművelni növényvédeni mindenre alkalmas és ki is lenne korrektül használva de nem túl használva.
Főképpen a szalma szecskázás a gond. Én kevés kombájnost láttam aki foglalkozott azzal, hogy van szétszórva a szalma. Rendszerint keskenyen terítenek nehogy rámenjen az álló gabonára, meg a sor végén kiér odalöki neki és már fordul is. Kukorica csutkát sem zúz mindenki.
Ha bérbe jönnek akkor meg mindíg eső után és széttapossák a földet.
Válasz szanberg #2782. hozzászólásáraPont ezen agyaltam tegnap hogy megint átismétélhetnénk mi is az a pár vas ami megoldja a talajtnempiszkálós szántóföldi növényezést....
200ha alatt max 2db 6henger alja traktor... 3000 permetelő... 2 vetőgép.........
Kombájn se kell ha levágatom...
Pót se kell ha elhordatom...
Folytathatjátok....
A szántással marhajól megéltünk.... eddig... Igaz... giliszták nélkül.... talajromlással.... nem sok szabadidővel...
Lenne csak pár vas a sok helyett... Giliszták... Talajjavulás.... Szabadidő....
Oszt zseton? Hehe
Válasz endypapa #2781. hozzászólásáraMütrágyaszóró,ásóborona, esetleg henger utánna. Szerintem kevés egy tag ásóborona a bedolgozáshoz, meg minek bajlódni vele, jobb nem lesz.
Válasz szanberg #2782. hozzászólásáraIgen kb ennyi. Az utolsó még képlékeny, jövőre kap egy hullámos elővágót még. Mert a martin till tömörítők nagyon összezárták az agyagos talajt, ha picit meg lenne mozgatva a nyitótárcsa útja hátha jobb lenne a mag tömörítése.
Ez ugyan nem ide vág de azért leírom hátha valakinek a jövőben hasznára válik
Többen azt vettük észre hogy ezek a dögök felismerik az Adengó szagát, idén is ameddig nem fújtam le, szinte hozzá sem nyúltak a kukorica sorokhoz, miután le lett kezelve, azonnal elkezdtek benne rendezkedni, az sem érdekelte őket hogy már ki volt sorolva, előtte meg szinte semmi.
Válasz Tom250 #2790. hozzászólásáraAkkor térsége válogatja. Felénk is rengeteg a disznó (Somogy d-i része) és egészen más a tapasztalatom. Pl. a szántatlan kukoricát nem bántja a disznó. A sorközöket túrja a rengeteg giliszta után.
Válasz endypapa #2786. hozzászólásáraÉn ugyan már kerülöm a kukorica után való gabona vetést, de néhány éve az egyik cég kísérletezett az egyik táblájukon, az egyik felét szántották a másikat csak lazítózták,
a lazított oldalt tavaszig szinte lenullázták a disznók, élmény lehetett learatni.
Válasz Bárány #2785. hozzászólásáraKaposváron voltam egy fejtágításon. Az egyik előadó azt fejtegette, hogy a megfelelően (max 10 cm-es) aprított szárban, nem telelnek át a károsítók.
Válasz Sz_Pisti #2783. hozzászólásáraOlyannal még nem találkoztam, hogy a vetett gabonáért túrt volna. Azzal igen, hogy a leforgatott kukorica csövek miatt feltúrt mindent. Mióta nem szántok, nincs túrás. Felszedik a föld tetejéről és továbbállnak.
7485 hozzászólás
Válasz Szabi. #2832. hozzászólásáraHát, nem nagyon térsz el másoktól. Vagy eggyáltalán nem. Mivel ez a téma kicsit a videóbol indult ki, hozzá kellene tenni, hogy a saját területeken forgatás nélküli himbilimbi bemutatása. Lehet más országokban a bérelt területek is másképp alakulnak anyagilag, nem 0llára izgatva a gazdákat. Tehát, nagy átlagban a gabonaárak emelkedése hozzájárulna a termőföld javulásához, vagy nem további pusztulásához, mert kevesebb kaja is biztosítana bevételt a tulajnak és bérlőnek. Sok emberre nézve siralmas lenne ha 3 mázsával termelnéd meg az a pénzt amit jelenleg kapsz és ki tudsz fizetni mindent. Ez is egy ok, hogy szarban legyünk, mert igy mindenki jó jár rajtunk kívül. Talán a lombtrágya a leg hasznosabb ebben az időben de az is sok pénz.
Válasz kolbász #2833. hozzászólásáraKb nulla a végeredmény, ugye ez attól függ, hogy ki miként számolja a saját munkáit. Én bérmunka tarifával számolok.
Bérleti díjak 80-130ezer/ha.
Kénytelen vagy etetni a növényt.
Az idén 7,2 búza, 10,3 kuki. Fizető súlyok.
A kukit kicsit elbasztam:
1. magágykészítéskor kiszórtam 4,5q 27-est, majd erre jött 80-100mm eső.
2. nem mertem korán vetni, mert úgy gondoltam, hogy még hideg van.
3. a korai nitrogén szórás végig látszódott és kultivátorozáskor nem egészítettem ki, mert még a kultit is sajnáltam, ahogy kinézet.
A búza érdekes volt. A legrosszabban kinéző ritka termet a legjobban.
Válasz Szabi. #2832. hozzászólásáraHa nem titok ilyen mennyiségű kaja mellet, kukiban és búzában milyen átlagod szokott lenni
Válasz .Richard. #2831. hozzászólására2q - 2,5q MAP
2q - 2,5q Káli
5-5,5q 27N vagy kb ennyi nitrosol
Nem hiszem, hogy spórolok.
Minimum 2x gomba
Lombtrágyák
Válasz Szabi. #2828. hozzászólásáraEz olyan kérdés'hogy ha 30ezerrel többet raksz ki'akkor mégtöbb terem. Miért nem teszed? Eldobsz magadtol x összeget hektáronként. Kinek Mi az a mennyiség'amit sokall?
6 máusa 8'vagy 12 ?15 mázsa 27es kukunak elosztva? Csak behozza az árát.
Válasz Szabi. #2828. hozzászólásáraVannak olyanok.
Válasz Bárány #2820. hozzászólásáraAz a baj, nekem rengeteg nagyon gyenge adottságú területem van, de még mindig ez a legjobb rossz amit tehetek. Valamikor ezekre azt mondták a nagyok, hogy legelőként kell hasznosítani. Persze ez így van, csak éppen nekem van jószág is, nem is csak hobbi szinten, de sajnos ma magyarországon az állatból nem lehet megélni, sőt, folyamatos mínuszt termelő ágazat, rengeteg plussz időtöltés mellett...
Szóval nem tudom a 6 koronás domboldalamat sem nem beművelni, mert ha ügyes és szakszerű vagyok, valamint átlagos vagy annál jobb az idő akkor 28-35mázsa közötti napraforgó is lejön róla meg 60-100 mázsa közötti kukorica is, amelyekből az alsó érték is pozitív mérleget produkál de ha 1000-el több juhom lenne akkor csak a mínuszom szaporodna nem más...
Válasz *** HM *** #2821. hozzászólásáraÍgy van, termeltek is 1,5-2 tonnát hektáronként.......
Szóval aki ez fölött termel az kizsákmányol ????
Válasz endypapa #2824. hozzászólásáraNyugodtan, bírom a kritikát, azokból lehet tanulni, az esetek többségében építő jellegűek.
Győz meg, hogy azt az évi pár millát hagyjam kint a területeimen.
Nincs ez szét offolva, egyáltalán nem!
Épenhogy az ilyen megvitatásoknak van értelme!
Kökénynek a módszereivel és üzleti fogásaival volt bajom és bajunk itt többekkel együtt, a stílusról nem is beszélve... Nem pedig a mondandójával.
Én értsem meg végre, hogy mi a helyzet de ő nem tudta, hogy kifagyó takarónövény után úgy fog kinézni a területem mint marha karámban az itató vályú előtt a flaszter..... Mert még ha ebben rejlene is a megváltás, akkor sem tudnám ilyen külső okok végett tartani ezt a módszert.
Szerintem van létjogosultsága annak, hogy okszerűen gazdálkodunk, nem pedig megszokásból, ugyan akkor egyenlőre bevallom nekem is az a fontos, hogy a lehető legjobb idő és gép kihasználtság mellett csökkentett idő és energia periódusok mellett termésátlagaink szintjeit fenntartsuk vagy épp növeljük. Ehhez tartozik az olcsósítás lehetősége is már amennyire van ilyen a mai világban. Nekem ez most fontosabb közvetlenül a megélhetésem és az utódom későbbi megélhetésének megalapozása miatt, nem mellékesen a dolgozóim és családjainak megélhetése okán, mint hogy mint mond egy külföldi prof. hogy az ő álláspontja szerint jó vagy nem jó úton járunk, mert ő az én háttér dolgaimról semmit nem tud persze...
Viszont összegezve úgy látom vannak kézzel fogható eredmények is bizonyos dolgokkal ami akár a barázdafenék többé nem taposása is lehet és további hasonló történetek, ezeket kell figyelni, mérlegelni és folytatni fejleszteni.
Személyes véleményem szerint a striptill az arany középútja az egésznek.
Válasz Bárány #2820. hozzászólásáraA jó földeden megtermelt kukoricára szüksége van a piacnak? Ez már rég nem növénytermesztés, ez ipari alapanyag előállítás. A faluban termett kukoricának 1%-a ha felhasználásra kerül helyben, a maradék 99% még a megyét is elhagyja.
Nekem mindegy, ha valaki a talaját szép lassan feléli, ugye, kitudja h a gyerek akar-e vele foglalkozni. Csak egy tipp volt, a jövőre nézve, mert ha a világ többi részén a magyartól gyorsabb a szántók leromlása, meg ugye lesznek száraz/forró klímájú területek, szóval a rendelkezésre álló termőföld csökken, a népesség meg ugye nő, akkor a jövőben relatíve nagyobb igény lesz a termőföldre, szóval mint hosszútávú befektetés, úgy kéne figyelni a meglévő jó minőségű földekre, nem pedig kizsarolni amit lehet. Úgy értem víztakarékos művelés, akár valamivel csökkentett termésátlag és társai. Majd ha nem csak a homokhátságon megy lejjebb 6 méterrel a talajvíz, hanem a déldunántúlon is, majd lehet körbekörbe szaladgálni. De ez ugye mindenkinek a saját döntése, meg attól függ ki hány évre tervez.
Válasz Szabi. #2819. hozzászólásáraGondoltkodom, hogy válaszolok az írásodra, de úgy döntöttem nincs értelme. Elég ha ennyi a reakcióm.
Válasz *** HM *** #2822. hozzászólásáraAmúgy valóban erről szól: nem agrártámogatás, hanem valójában szociális. Pl. munkahelyeket teremtenek, és tartanak fenn vele.
Na, jól szétoffoltuk a témát.
Válasz Bárány #2820. hozzászólásáraNekünk van szükségünk minden fityingre róla.
Válasz Szabi. #2819. hozzászólásáraCsak az öregapáink összesen nem tettek akkora kárt benne mint amekkora kárt tehetünk mi kurvarövid idő alatt.
Válasz bandigh #2818. hozzászólásáraSzüksége van a piacnak a szar adottságú területeken megtermelt terményre?
Válasz bandigh #2818. hozzászólásáraGyerekem ezt ne csinálja, van ennél kényelmesebb, nyugodtabb, szebb munka is.
Pénzből működik minden, amit lehet a földről pénzért tenni azt megteszem 20 éve és nem veszem észre hogy romlanának a talajaim, sőt !!!
Kalászosoknál lejön nálam 4-6 tonna szalma, kukoricáim az idén 10 tonna fölötti bálákat adnak.
Nekem senki nem fogja megköszönni azt, ha ezt a pénzt leforgatom, ebben én nem hiszek.
Ezek a talajok(egy ismerősömet idézzek) év milliók alatt alakultak ki ilyenné. Na mi ebből a “tortából” teszünk/veszünk, szólunk bele 20-40 évet. Hát lehet itt várni a csodát akkor.........
Én meg azt látom h akik jó talajokon gazdálkodnak, azokat nem izgatja ez az egész. Mert akkor is terem. Ha megvan a 11t kukorica akkor mit flancoljon, felszántja oszt jólvan. A változás onnan szokott jönni, ahol szarok az adottságok, mind művelhetőségben, tápanyagszolgáltató képességben. Persze lehet vitatni a videóban látottakat, egyértelmű h nincs olyan hogy valami mindenhol tuti.
Viszont gondolom azt senki nem vitatja, hogy ha kiszórok 6q Pétit, és leviszem a jó termést, az a módszer nagyon messze áll a “fenntartható” fogalmától. Persze terem. De ha magába néz az ember, látja, hogy az elmúlt 20 évben mennyit változott az éves kijuttatott műtrágya mennyisége. Nem csökkent..
Szóval most jól terem. De 30 év múlva is jól fog? Egyre neccesebb klímán, egyre több műtrágyával, és egyre sivárabb talajjal? Sokan úgy vannak vele, hogy rájuk ez már nem fog vonatkozni. És a gyerek? Legyen az ő gondja?
A pusztaszabolcsi "kísérlet" és "bizonyítékok" margójára:
pusztaszabolcsi bizonytalanságok
https://www.facebook.com/ecofriagro/posts/2423400167753308?__tn__=K-R
Válasz envagyok2 #2808. hozzászólásáraMi baktérium-trágyáztunk pár évig, idén is mert AKG-ben egyszer kötelező. Nem vettünk észre semmi hasznát, de biztos mi csináljuk rosszul. Azért hajlok arra az álláspontra, hogy mivel a baktérium elég szapora fajta, ha kedvezőek a feltételek számára akkor úgyis szaporodik, ha meg nem akkor hiába juttatsz ki pluszban, el fognak pusztulni. De igazából én ráérek megvárni amíg bevált technológia lesz, egy kicsit elegem van már a kísérletezgetésből. Ha valami jó, akkor az úgy terjed mint az influenza a gazdák körében, pl. nitrogén, glifó, ezt egyenlőre még nagyon kell nyomni, hogy vegyék....
Válasz MrPoke #2812. hozzászólásáraAzért Pusztaszabolcs körül ha nem felejtenek el vetni akkor már van 12 tonna kukorica.......
Válasz envagyok2 #2807. hozzászólásáraIgazából csak a technika érdekessége miatt tettem be.
Válasz MrPoke #2812. hozzászólásáraÉs utána? Rövidtárcsa?
Válasz Rabó001 #2809. hozzászólásáraAz a Pusztaszabolcsi gazdaság. Voltam ott beszéltem is a fílmben szereplő uriemberrel.
Bacterolit-al oltják a trágyát és úgy kerül a trágya tárolóba. Onnan Figel letolós al viszik ki a földre. És nem tolják össze mert nem érik úgy be.
Kb 150-200q megy ki 1 ha ra.
Válasz Rabó001 #2809. hozzászólásáraA trágya azért nincs rendesen összerakva, mert épp kezelve van. A videó végén feltűnik a neve, valami köze van a dologhoz.
Amúgy ez nem egy szakmai videó, a tv-be nem tesznek olyat hogy xy munkagéppel ezt meg azt csinálja, hanem laikusoknak is érthető, gondolatébresztő szándéka van. Hogy ökológiai rendszerben kellene gondolkodni, nem papíron. Nem úgy hogy megvan a talajvizsgálat, és abból kiszámolom hogy 214 kg map meg 415,3 kg péti kell X tonna kukoricához. Kell a N minden bizony, de ha a talajt csak termesztő közegnek tekintjük akkor az összes többit is ki kell hordani a növény alá, és az nem 1-2q komplex lenne évente. Ezt akarja mondani, hogy nem a mesterséges hatóanyagok emelése felé kell elindulni. És azon ne akadjunk fel h pont egy tehenészetről van szó, meg mert ott van trágya. Van persze, de gondolom be is hordanak hozzá egy csomó szalmát meg inputot, a tehén nem a levegőtől nyomja ki a trágyát. Jó esetben ugyanoda kerül majd a tràgya ahonnan levitték a szalmát. De amit mond is, a trágyában itt sem az npk tartalom a lényeg, hanem, hogy be van oltva, tele van élettel, és nem mellesleg, az ilyenből nem is kell kiszórni 500 mázsát egy hektárra hanem töredékét..
Válasz Rabó001 #2809. hozzászólásáraPersze nem mondja ki hogy mekkora területre mennyi tehenük van, de azért egy komoly telepnek néz ki, szaporulattal együtt. Földnek meg ha jól emlékszem 1000 hektárt mond. Lehet összesen 1000 állat is, növendékkel együtt. Ha ennek a trágyáját rendesen elszórja akkor nem akkora tragédia, hogy ősszel nem alaptrágyáz műtrágyával.
Válasz bandigh #2803. hozzászólásáraVégignéztem a videót, hát, nemtudom. Kicsit leegyszerűsített, kicsit hatásvadász, mond is valamit, de konkrétumot nem sokat. Az idős bácsit se tudom hova tenni a kertecskéjével. Aki a bála hőerőműbe hordásáról beszél egy könyvtárban annak meg a nevét se írják ki.
Az egész film a talaj forgatásra van kihegyezve, hogy ez mennyire rossz, de közbe meg a fél ország már nem szánt, vagy nem az összes területén, vagy nem minden évben.
Még a pusztaszabolcsi ágazatvezető a legértelmesebb, legszakmaibb, de ő se mond igazán sok konkrétumot. Vagy csak reklámozni nem akartak vajon? Azt kimondta hogy ők is ugyanúgy vegyszereznek, tehát az idős bácsi teóriája már a filmben megdőlt. Műtrágyázásról nem beszélt, illetve hogy alapműtrágyát nem szórnak, mégis van olyan termésük, mint a szomszédnak. De azt nem mondta, hogy egyáltalán nem műtrágyáznak. Én is ismerek sok olyan gazdát, gazdaságot ahol ősszel nem szórnak alapműtrágyát már marha régóta, mégis jó terméseik vannak. Amúgy ez tudtommal úgy van, hogy nem muszáj a talajba minden évben tápanyagot kijuttatni, ha van benne akkor lehet belőle csak "kivenni is", főleg P-t és K-t.
A gödörásás a 2 táblán látványos, meg tényleg van különbség, nem tagadom.
Veri magát a trágyakezelésre, hogy régen nem sokat foglalkoztak vele, aztán erre fel turkál egy föld szélére kihordott, kupacot, ami össze sincs rendesen tolva-rakva.
Meg hogy régen büdös volt a trágya, meg nehezen szórható, csomós. Véleményem szerint, de ( javítsatok ki bátran) az érett trágya is átalakul az érés során, már nem lesz büdös, persze lesz szaga, de más lesz. A színe sötétbarna, vöröses, majdnem fekete lesz. A szalma nem vagy alig vehető észre benne. És megfelelő géppel jól szórható.
A youtube-n Kökény Attila nevű csatornán van fent. Neki is lehet köze a filmhez, vagy a pusztaszabolcsi gazdasághoz?
Válasz bandigh #2805. hozzászólásáranagyon sokat töprengek ezeken a talajbaktériumokon, de nem merem elkezdeni. két okból, az egyiket épp ezek gyártói kiabálják úton útfélen, a másik a biznisz.
szóval azt kiabálják, hogy majdnem tönkretettünk mindent, mert forgatunk, beavatkozunk a talajba, nagy rendzser, azt se tudjuk micsoda. oké. és akkor elkezdünk 1000 km-re tőlnk kinyert/kitenyészett gombát, baktériumot hinteni. hmmm. akkor ez micsoda, ha nem barbarizmus, akkor ezzel nem avatkozunk bele? honnan tudjuk, hogy nem ezzel tesszük-e végképp tönkre a mikrofaunát? ki tudja milyen özön fajokat tolunk bele a talajba is, ami aztán ott sivárságot okoz? nyilván, ha a hely fauna nem volt képes 7 év alatt kitermelni 1 méter humuszt, hanem ez a franica kellett, akkro gondolom ez sokkal agrsszívebb, sokkal életrevalóbb a helyinél. namost akkor biztos ez a megoldás?
naponta járok állatokhoz, traktorból nem tudom kisöpörni a harlekin katicákat. rendes, hazai hétpöttyöst nem is tudom mikor láttam utoljára. ez kell nekünk a talajban is? biztos hogy ez jó megoldás?
másik a biznisz. szóval nem elég, hgy ekével belenyúlunk, és szerencsétlen talajélet alkalmazkodott hozzá ahogy tudott, volt rá mondjuk helyben is 500 éve. fogjuk, és beletoljuk ezt is. mi van, ha ezzel kiírtunk mindent, ezek az újak meg nem olyan életképsek, hogy egy új ökoszisztéma kialakuljon, és mondjuk innen kezdve évente/3évente/10évente "felül kell vetni" az talajéletet is, nem kis pénzért. valahogy sosem lett olcsóbb az újabb vetőmag, az újabb növ.védőszer, valahogy mindig minden drágább lett, pedig mekkora újításnak tűnt, aztán kiderült, hogy csak fizess, a többi nem számít...
Válasz Szabi. #2806. hozzászólásárababa miatt hang nélkül néztem végig, rozsot lekaszáláták alóla, és abba ment kukorica? hol volt ez, mennyi a szezonbeli csapadék és hőösszeg ott? megmondjuk ami csövet kibontott, hát nem tudom, 12 sor lehet, abból azért majdnem olyan hosszú kéne, mint a tehetségem, hogy adjom is valamit, nem?
https://youtu.be/CFhclBSY7jc
Válasz envagyok2 #2804. hozzászólásáraKi mondta h a semmiből? Egyébként
Válasz bandigh #2803. hozzászólásáranyilvánvaló, soha az életben nem adtam el szalmát, pedig kérő errefelé lenne rá bőven.
de az sem igaz, hogy "ne szántsunk", azt méteres humusz lesz, 13 éve az agyagon kívül nem szántunk, nem mondom, nem rosszabb a talaj, mint a szomszédé, de nem lett méteres humusz a semmiből...
Válasz envagyok2 #2802. hozzászólásáraAzt is mondták, hogy baromság hőerőműbe küldeni a szalmát. Ha már ezt nem csinálnák sokan, az is jó lenne. Vagy ha nem adnák oda az emberek 700 forintért a csutkát. Egyébként pont azoknak akiknek állata van, és trágya lesz belőle. És saját magának fogja felhasználni
Amúgy ez a legszebb, amikor az ilyen telepek, megveszik a szántós földszomszédtól fillérekért a szalmát és kijuttatja a sajátjára. És a szomszéd meg mondja h könnyű neki, mert van trágyája.
Fura kérdések, fura hosszútávú tervek néhol
Válasz ekkaton #2800. hozzászólásáraazért nem ezt csinljuk, mert nem mondta meg, hogy mit csinál. villával beletúrt a ganajba, azt kb. ennyi. de hogy milyen eszközökkel dolgozik, azt nem mondta. azt sem, hogy nem csinál semmit. ennyit erről...
meg akkor egy kis matek, egy ideje számológéppel meg ceruzával olvassuk a fórumot ugye. szóval nem mondta, hogy hány tehenük van, de nem 10. meg nem is 100. gondolom 1000. 100 hektár földre. szuper, jut a ganajból mindenhova. akkor kérdés, van helye ebbe az országba 4.800.000 darab tehénnek, hogy minden hektár földre jusson egy tehén ganaja? akkor ez fenntartható, vagy sem?
nah ennyit erről, hogy miért nem ezt csináljuk.
de ha már externáliát emelgetett, akkor nézzükaz ő externáliáját. ebbe az országba fene tudja milyen pontos ismereteim szerint 600-700 ezer tehén van/lehet? nem tudom,mintha ez rémlene. szóval 7 hektáronmként egy tehénnek van helye, és piaca a húsnak meg a tejnek, már amilyen piaca van, vagy éppen nincs, attól függ melyik évet nézzük. nah mindegy, ennyit tartanak abban a hitben, hogy megéri... szóval ők ennek éppen a hatszorosát tartják, vagyis másik 5000 hektárra jutó tehén húsának/tejének piacát birtokolják, foglalják el, árasztják el áruval. ez az ő externáliájuk, hogy lerabolják másik 5000 hektár állattartási kvótáját.
értem én a viccet, persze, piacgazdság, meg beruházás, meg mérethatékonyság, és nem a mennyből kapták az ezer tehénnyi piacot, hanem megdolgoztak érte, megszenvedtek érte, nélkülöztek érte. értem, tudom, nincs is ezzel baj, így működik a világgazdaság.
de abból a székből kibeszélve ne kérdezzük meg, hogy miért nem ezt csináljuk, mert persze szép meg demagóg, de fentieket figyelembe véve akár pofátlan is lehetne. azért nem azt csináljuk, meg legtöbbünknek nincs rá lehetősége, de attól legtöbbünk még a tőle telhető legjobbat igyekszik/akarja/szándékozik csinálni.
Válasz ekkaton #2800. hozzászólásáraÉn tegnap láttam, nagyon jól összerakott dokumentumfilm!
Berakom kattinthatóan: https://mediaklikk.hu/video/mergezett-fold/
Ez volt már?
https://mediaklikk.hu/video/mergezett-fold/
Mérgezett föld
Másoknak is ajánlható, friss, magyar dokumentumfilm forgatás nélküli talajművelésről, magyarországi példákkal. Szemléletformálásra igen alkalmas.
50 perc
(Ha akad, jobb oldalon, alul a HD gombra kattintva kisebb felbontás is választható.)
Elnézést, a már túl vannak rajta.
Búza vetés.
Válasz *** HM *** #2796. hozzászólásáraAz én elképzelésem, ami nem tmmg meg direktvetés, hanem striptill:
150-200 hektárra, kicsit túl biztosítva, tehát nem a minimum gépigényt mondva és most pénz nem számít kategória hehe:
-Egy 200-220-as RTK-s traktor fronthidróval
-6 soros sávművelő szerszám, front tartállyal
-egy jóképű 6 soros vetőgép a direktvetős cuccokkal felszerelve(ez nem mindig kell ám csak ha mégis legyen)
-(Én magamnak egy Noran injektálót vennék újra, de a frint tartályos dologgal vetőgéppel amúgy minden megoldható, többféle műtrágyákkal spécin)
-egy komolyabb vetőgép, pl Mzuri vagy Focus 4 Td
-ja meg egy crosscutteres carrier
-100 ló körüli traki
-permetező
-műtrágya szóró
szegényesebben pedig:
-Kubota M135Gx traki kormánnyal
-4 soros sávhúzó, ilyenre vn felszerelt műtrágya szóró nemkell front...
-egy 6 soros vetőgép
-gabonából meg valami Gaspardo DP300 vagy Tume novacombi300
-permetező
-szóró
Traki így mindenre jó, befér 380-480 gumizással a sorba, alapművelni növényvédeni mindenre alkalmas és ki is lenne korrektül használva de nem túl használva.
Válasz *** HM *** #2796. hozzászólásáraKombájn kell.
Főképpen a szalma szecskázás a gond. Én kevés kombájnost láttam aki foglalkozott azzal, hogy van szétszórva a szalma. Rendszerint keskenyen terítenek nehogy rámenjen az álló gabonára, meg a sor végén kiér odalöki neki és már fordul is. Kukorica csutkát sem zúz mindenki.
Ha bérbe jönnek akkor meg mindíg eső után és széttapossák a földet.
Válasz szanberg #2782. hozzászólásáraPont ezen agyaltam tegnap hogy megint átismétélhetnénk mi is az a pár vas ami megoldja a talajtnempiszkálós szántóföldi növényezést....
200ha alatt max 2db 6henger alja traktor... 3000 permetelő... 2 vetőgép.........
Kombájn se kell ha levágatom...
Pót se kell ha elhordatom...
Folytathatjátok....
A szántással marhajól megéltünk.... eddig... Igaz... giliszták nélkül.... talajromlással.... nem sok szabadidővel...
Lenne csak pár vas a sok helyett... Giliszták... Talajjavulás.... Szabadidő....
Oszt zseton? Hehe
Válasz endypapa #2781. hozzászólásáraMütrágyaszóró,ásóborona, esetleg henger utánna. Szerintem kevés egy tag ásóborona a bedolgozáshoz, meg minek bajlódni vele, jobb nem lesz.
Válasz szanberg #2782. hozzászólásáraIgen kb ennyi. Az utolsó még képlékeny, jövőre kap egy hullámos elővágót még. Mert a martin till tömörítők nagyon összezárták az agyagos talajt, ha picit meg lenne mozgatva a nyitótárcsa útja hátha jobb lenne a mag tömörítése.
Ha nem válik be akkor passz.... talán kuhn
Ez ugyan nem ide vág de azért leírom hátha valakinek a jövőben hasznára válik
előtte meg szinte semmi.
Többen azt vettük észre hogy ezek a dögök felismerik az Adengó szagát, idén is ameddig nem fújtam le, szinte hozzá sem nyúltak a kukorica sorokhoz, miután le lett kezelve, azonnal elkezdtek benne rendezkedni, az sem érdekelte őket hogy már ki volt sorolva,
Válasz Tom250 #2790. hozzászólásáraAkkor térsége válogatja. Felénk is rengeteg a disznó (Somogy d-i része) és egészen más a tapasztalatom. Pl. a szántatlan kukoricát nem bántja a disznó. A sorközöket túrja a rengeteg giliszta után.
Válasz Tom250 #2790. hozzászólásáraAzt hozzá kell tennem hogy 1 km-re van tőlünk a duna-dráva nemzeti park
Válasz endypapa #2786. hozzászólásáraÉn ugyan már kerülöm a kukorica után való gabona vetést, de néhány éve az egyik cég kísérletezett az egyik táblájukon, az egyik felét szántották a másikat csak lazítózták,
a lazított oldalt tavaszig szinte lenullázták a disznók, élmény lehetett learatni.
Válasz kis Zombi #2779. hozzászólásáraHajdú, nem voltam ott de kb 2 hete(?). Lesz majd hosszú távú parcella is beállítva, no(min?)-tillel
Válasz endypapa #2780. hozzászólásáraKitúrják! volt benne részem.
Válasz Bárány #2785. hozzászólásáraKaposváron voltam egy fejtágításon. Az egyik előadó azt fejtegette, hogy a megfelelően (max 10 cm-es) aprított szárban, nem telelnek át a károsítók.
Válasz Sz_Pisti #2783. hozzászólásáraOlyannal még nem találkoztam, hogy a vetett gabonáért túrt volna. Azzal igen, hogy a leforgatott kukorica csövek miatt feltúrt mindent. Mióta nem szántok, nincs túrás. Felszedik a föld tetejéről és továbbállnak.