Nekünk most először van étkezési rozs vetve. Mi számít normális termésátlagnak? Nyilván óriási aszály van, de nem tudom mihoz viszonyítani, mert nincs benne tapasztalat. Holnap talán már vághatjuk.
Válasz termelo #26244. hozzászólásáraA viagrát is szívgyógyszerként indították, de a tesztelés során az intenzív osztályon fekvő szívbetegek sátortábora rávilágított a sok milliót érő mellékhatására.
A repcére fújt gombaölőt is már vissza akarták vonni a forgalomból, mert megfogta a repcét, aztán jöttek rá áldásos hatására, mikor a gyökér jobban fejlődött.
Válasz Gatti #26248. hozzászólásáraNem néznek ki jobban, csak abban bízok, hogy a tél végén jól bokrosodtak és ha kicsi is, de remélem sok darab lesz. Az árpa is úgy jön be az asztalra, mintha 90 mázsa lenne, a bokrosodás jó volt, rengeteg kalász van, csak a szemek kicsik, szorultak, ezért marad el a jó termésátlag. De nem panaszkodok, mert ilyen kevés esőből többet nem is lehet kihozni.
Válasz Szlovákiából #26240. hozzászólásáraAminek a hatása szemmel nem látható,az nem sokat ér.Ha 2q pétit bárminek odavágsz,egy hét múlva már észre veszed.A többi csak mese.Mindamellett minden hülyeséget kipróbálok,de a végén mindig ez a tanulság.
Válasz Gatti #26246. hozzászólásáraMegégett... Az árpa levele meg piros, olyan, minha vérezne és olyan fehér pora van, hogy a kombájnok olyanok, mintha lisztben jártak volna.
Válasz termelo #26243. hozzászólásáraTényleg!
Ha hiszed ha nem, új fajtákat is akkor ismernek el, ha van előrehaladás a eddigiekhez képest. Vagyis szarabb legalàbb ne legyen. Én amúgy azt làtom, hogy ez olyan termék, mint a prémium kertészeti lombtrágyák. Ha már minden klappol, ki van szolgálva a növény, de még bírja a büdzsé, akkor lehet még adni plusszt. Tehát nem az alaptrágya kiváltása a cél. Viszont ha úgy nézed, sima szántóföldiben is, hogy adott esetben a növény nem tud fölvenni mondjuk nitrogént, mert a felső 20 centi csontszáraz(és te oda tetted a nitrót) de ivóvize az lejjebb van még, akkor nem fog termésdepresszióval reagálni, mert lesz elérhető némi nitrogén. Vagy ami fontosabb: nem fogja emiatt pocsékolni a vizet, azt a keveset. Mert ha egy makroelemből mondjuk hiányt szenved a növény, azt csak a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel intenzívebbé tételével tudja megoldani, bár semmi nem garantàlja, hogy a többletben felvett vízben meg is találja azt a makroelemet. Tehát ha modjuk a nitró hiány miatt vesz fel +20% vizet, de nem is talál benne nitrót, akkor azt a vizet kb kidobta a picsába, ezt esetleg meg lehet előzni azzal, ha a levélben “magának” állít elő valamennyi tápelemet. Szóval érted
Valójában a történet több sebből vérzik, ez egy talajlakó baktérium és először a burgonyánál "számolták" a 30 kg-ot de annak a "gümői" a földben vannak...
Rendes szántóföldön (szinte) lehetetlen elvégezni kísérletet, ahol 5%-os különbséget ki tud mutatni.
Az egyik ismerősöm eljátszogatott vele, az aratásnál, minden egyes fordulót lemértek. az teljesen normális volt, hogy egyik térő 100 mázsa/ hektár volt, a másik 105 mázsa/ha. Egy kis kavicsfolt és máris csal a végeredmény.
Én ilyeneknek csak akkor hinnék, ha laboratóriumi körülmények között teljesen egyforma feltételekkel lenne megcsinálva többhektáros kísérlet.
Ezt azért írom, mert 30 évig területi képviselő voltam az agro szektorban és mindig jött valami csoda, aztán elmúlt.
Mindenkinek minden eladó és mindent meg is tesznek érte, hogy meggyőzzék az embert
Válasz HektárHarcos #26238. hozzászólásáraÉn is voltam Pesten, akkor találkoztunk. Csak nem tudtunk róla
Igen, estefelé fujtuk mi is, illetve volt egy nap amikor borongott egész nap, akkor hajnaltól ment egész délelőtt, akkor fejeztük be.
Válasz szanberg #26237. hozzászólásáraNekem is látszik a kezelt ész kezeletlen kukoricán . Voltam Pesten Pio rendezvényen és ott bele merültünk és mondták a naprán tudja a legtöbbet hozno . Ezert is csinálom veluk a kisérletet . Viszont mondták nem ajánlott más szerrel kijutatni legalább egy óra kell a baciknak a vizben hogy rendesen fittek legyenek és ugye a kijutatás . Vagy hajnal vagy este .25 fok alatt . Én mindik estefelé nyomtam .
Válasz termelo #26233. hozzászólására30 kiló Nitrót tud elvileg megkötni papírforma szerint.
Én tavaly is használtam kukoricában, kézzel foghatóan volt némi differencia egymás melletti táblák esetén.
BlueN -el kezelt 97-98q volt, míg a nem kezelt 92-93q
Több ilyen eset volt, ezen a termés szinten egy fél tonnát tudott hozni itt nálam.
Idén is megvettem, teljes területre.
(Csak essen már egy eső, most is kimaradtunk belőle)
Válasz termelo #26232. hozzászólásáraRégen 200x200 mázsa 27% adtunk most vetés 150-180 között. Napra kultival csak 50kg kukorica 100kg . Inkább kap greenman agrót meg . Nutrino turbó +
Válasz t.romsics #26228. hozzászólásáraNem fog . Nem olyan vagyok ha jó akkor jó ha nem akkor is kimondom hogy nem jó.
Ugyan igy vagyok a Greenman al nemek eddig csak jó volt. Tavaly csak búza. Idén a buzát naprát kukoricát is kezeltem .
Válasz termelo #26231. hozzászólásáraAkkor az egy rosszul beállított kisérlet. Viszonylag homogén területen kell több ismétlés, és ha nincs szignifikáns különbség, akkor nem kell vele foglalkozni. De ha ilyen egy termék, akkor azt nem fogja egy nagy cég fölvenni a termékei közé, meg nem fog az eredményekről beszámolni. Nyilván egy kiszáradás határán billegő növénynél, aki még nem döntötte el, hogy elpusztuljon vagy túléljen, nem ez lesz a csodaszer, de értelmes viszonyok között nem gondolom azt, hogy konkrétan semmit sem csinàl. Én is tettem ki, kontrol is lesz, ha lesz eredmény, elmondom. Amúgy a (marketing anyagban) a gazda azt mondta, ők 2q pétit számolnak rá, tehát ennyivel vették le a technológiában a szilárdat, mióta használják.
Környezeti szempontból a hasznossága azon alapul, hogy azok a termelők akik 300 kg pl. pétit szórnak de nem értik meg hogy ugyanannyi teremne 150 kg al is. Azok most "belemennek" a 150kg + baciba amivel nem lesz különbség a kiinduló technológiához képest tehát jó.
Válasz t.romsics #26223. hozzászólásáraÉn búzát kukoricát és naprát is kezeltem BlueN el . Mindegyiknél van kontrol csoport is .
Napránál 4 fajta He van kisèrletbe és abbol is van fajta fele sima fele BlueN es .
Aztán jőn majd a Pios üzletkötö ismerösöm hozza a papucsot és minden le lesz mérve hogy mi is a helyzet .
Válasz Szlovákiából #26222. hozzászólásáraEz teljesen máshogy működik, a növényre juttatva bejut a növénybe, és ott a növényi sejtjei között szimbiózisban ammóniumot állít elő a növény részére. Amíg él a növény, addig elvileg működik. Felénk használják, egyre többen, én még nem próbáltam.
Válasz t.romsics #26220. hozzászólásáraEzt sem nagyon tudom elképelni, hogyan működik a baci. A földben él, akkor honnan köti le a nitrogént? Aztán ha elpusztul, csak akkor adja le, vissza oda, ahonnan vette?
Gondolom amíg él, nem tudja felvenni a növény. Vagy ez a mellékterméke? Arról ne is beszéljünk, hogy a kukoricának elég mélyre megy a gyökérzete, ezzel a bacis nitrogénnel esetleg csak 2-3 év múlva tudna találkozni. Hasonlóan, mint a kukorica tövéhez adagolt műtrágyával.
Válasz termelo #26215. hozzászólásáraA bacival kezelt termésmennyiség dekára megegyezett a kezelt kontrollal? Maradt ki olyan rész, ami semmit nem kapott?
Válasz termelo #26217. hozzászólásáraBevallom neked, mint üzletkötő számtalan csodaszert árultunk, de az idő igazolta, hogy egyik sem volt az. Ahogy jöttek, úgy eltűntek. És persze mindig lesznek újak.
A parasztra mindig rá tudnak sózni bármit.
A legtöbb szemétből készül, amit el kell tüntetni.
Nem tudták hova eltüntetni a csirketollat....csináltak belőle lombtrágyát. Csak kilúgozták a humín savat belőle. Aztán bebizonyították, hogy ez kell a növénynek.
Az egyetemet elvégző ismerősöm azt mondta, a humín sav óriás molekula, nem fér be a légzőnyíláson, így a növény a levelén nem tudja felvenni.
A forgalmazó tulaja számtalan mesét mondott. Még azt is, hogy a kutyájuk rájárt az oldatra, amit a felesége a növények öntözésére használt. Meglepődtek, ötven évet fiatalodott. :-)
Nem akarok márkát írni perveszély miatt de magyarázzátok meg, hogy lehet az, hogy 1 egységnyi (34kg nitrogén hatóanyagra) pluszba kijuttatott nitrogén emelte a fehérjét az árpánál ezzel ellentétben a pluszban kijuttatott "nitrogénmegkötő" csodaszer 0%-al emelte a fehérjetartalmat a kontrollhoz képest.
Válasz Rabó001 #26213. hozzászólásáraMikor nálunk a csúcson volt a száj és körömfájás, az egyik tehenészeti telepen likvidálták az állományt, pedig nem találtak fertőzést. Mivel a dánok sertéstelepe is le volt zárva, állítólag kifizették a kárt, hogy végre elindíthassák a szállítást, mert a sertések túlnőnek.
A dánoknak semmi sem drága, korlátlan hitel áll a rendelkezésükre, a dán királyi bank kezességével. Csak minél több földet tudjanak megszerezni.
Válasz Szlovákiából #26210. hozzászólásáraAz egyik csoda nedű a hígtrágya. Tolják mindenhova, minden alá.
Csak a nagymegyeri dán már több, mint 10 ezer hektárt szedett össze. Minden évben a legmodernebb technikát vetik be, sorakoznak náluk a kereskedők, 30-50%-os engedményekkel kényeztetik őket.
Ki engedheti meg magának, hogy egy parcellára 2 körbejáró öntözőberendezést telepít, mert a parcellát elfelezi egy villanyvezeték? Egyikkel az egyik felét, a másikkal a másikat öntözi, fél-fél kört használva.
26256 hozzászólás
Termés 88 q/ha, viszont a sikért nagyon leosztályozzták (26).
Válasz Gatti #26254. hozzászólásáraja a nedvesség 9,2 es, jó száraz volt
Cellule 40q/ha malmi minőségben. 14,8 fehérje 38 as sikér. Ilyen jó értékű búzánk mostanság nem volt, kár hogy csak 40q át adott
Nekünk most először van étkezési rozs vetve. Mi számít normális termésátlagnak? Nyilván óriási aszály van, de nem tudom mihoz viszonyítani, mert nincs benne tapasztalat. Holnap talán már vághatjuk.
Válasz termelo #26244. hozzászólásáraA viagrát is szívgyógyszerként indították, de a tesztelés során az intenzív osztályon fekvő szívbetegek sátortábora rávilágított a sok milliót érő mellékhatására.
A repcére fújt gombaölőt is már vissza akarták vonni a forgalomból, mert megfogta a repcét, aztán jöttek rá áldásos hatására, mikor a gyökér jobban fejlődött.
Válasz Gatti #26248. hozzászólásáraNem néznek ki jobban, csak abban bízok, hogy a tél végén jól bokrosodtak és ha kicsi is, de remélem sok darab lesz. Az árpa is úgy jön be az asztalra, mintha 90 mázsa lenne, a bokrosodás jó volt, rengeteg kalász van, csak a szemek kicsik, szorultak, ezért marad el a jó termésátlag. De nem panaszkodok, mert ilyen kevés esőből többet nem is lehet kihozni.
Válasz Szlovákiából #26240. hozzászólásáraAminek a hatása szemmel nem látható,az nem sokat ér.Ha 2q pétit bárminek odavágsz,egy hét múlva már észre veszed.A többi csak mese.Mindamellett minden hülyeséget kipróbálok,de a végén mindig ez a tanulság.
Ez a darab hamarosan le lesz !
Válasz Bzs2 #26247. hozzászólásáraIgen.
Nektek jobban néznek ki a búza szemek?
Válasz Gatti #26246. hozzászólásáraMegégett... Az árpa levele meg piros, olyan, minha vérezne és olyan fehér pora van, hogy a kombájnok olyanok, mintha lisztben jártak volna.
Cellule, meglátszik hogy még tejes érésben elszáradt a növény
Válasz termelo #26243. hozzászólásáraTényleg!
Ha hiszed ha nem, új fajtákat is akkor ismernek el, ha van előrehaladás a eddigiekhez képest. Vagyis szarabb legalàbb ne legyen. Én amúgy azt làtom, hogy ez olyan termék, mint a prémium kertészeti lombtrágyák. Ha már minden klappol, ki van szolgálva a növény, de még bírja a büdzsé, akkor lehet még adni plusszt. Tehát nem az alaptrágya kiváltása a cél. Viszont ha úgy nézed, sima szántóföldiben is, hogy adott esetben a növény nem tud fölvenni mondjuk nitrogént, mert a felső 20 centi csontszáraz(és te oda tetted a nitrót) de ivóvize az lejjebb van még, akkor nem fog termésdepresszióval reagálni, mert lesz elérhető némi nitrogén. Vagy ami fontosabb: nem fogja emiatt pocsékolni a vizet, azt a keveset. Mert ha egy makroelemből mondjuk hiányt szenved a növény, azt csak a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel intenzívebbé tételével tudja megoldani, bár semmi nem garantàlja, hogy a többletben felvett vízben meg is találja azt a makroelemet. Tehát ha modjuk a nitró hiány miatt vesz fel +20% vizet, de nem is talál benne nitrót, akkor azt a vizet kb kidobta a picsába, ezt esetleg meg lehet előzni azzal, ha a levélben “magának” állít elő valamennyi tápelemet. Szóval érted
Válasz szanberg #26237. hozzászólására30 kilót? ebben a cikkben hol írja?
Valójában a történet több sebből vérzik, ez egy talajlakó baktérium és először a burgonyánál "számolták" a 30 kg-ot de annak a "gümői" a földben vannak...
Válasz hashtag #26234. hozzászólására"De ha ilyen egy termék, akkor azt nem fogja egy nagy cég fölvenni a termékei közé, "
Tényleg?
Csak azt felejted el, hogy a nagy cég a napraforgóját is peronoszpóra rezisztensként hirdeti de a valóságban meg nem az
Válasz HektárHarcos #26241. hozzászólásáraÉn a pultnál ültem és toltam a pálinkát ezerrel a srácokkal
Válasz szanberg #26239. hozzászólásáraNa akkor kicsi a világ ????????
Ha jól megy az év akkor lehet megint ott találkozunk csak nem tudunk róla ????
Rendes szántóföldön (szinte) lehetetlen elvégezni kísérletet, ahol 5%-os különbséget ki tud mutatni.
Az egyik ismerősöm eljátszogatott vele, az aratásnál, minden egyes fordulót lemértek. az teljesen normális volt, hogy egyik térő 100 mázsa/ hektár volt, a másik 105 mázsa/ha. Egy kis kavicsfolt és máris csal a végeredmény.
Én ilyeneknek csak akkor hinnék, ha laboratóriumi körülmények között teljesen egyforma feltételekkel lenne megcsinálva többhektáros kísérlet.
Ezt azért írom, mert 30 évig területi képviselő voltam az agro szektorban és mindig jött valami csoda, aztán elmúlt.
Mindenkinek minden eladó és mindent meg is tesznek érte, hogy meggyőzzék az embert
Válasz HektárHarcos #26238. hozzászólásáraÉn is voltam Pesten, akkor találkoztunk. Csak nem tudtunk róla
Igen, estefelé fujtuk mi is, illetve volt egy nap amikor borongott egész nap, akkor hajnaltól ment egész délelőtt, akkor fejeztük be.
Válasz szanberg #26237. hozzászólásáraNekem is látszik a kezelt ész kezeletlen kukoricán . Voltam Pesten Pio rendezvényen és ott bele merültünk és mondták a naprán tudja a legtöbbet hozno . Ezert is csinálom veluk a kisérletet . Viszont mondták nem ajánlott más szerrel kijutatni legalább egy óra kell a baciknak a vizben hogy rendesen fittek legyenek és ugye a kijutatás . Vagy hajnal vagy este .25 fok alatt . Én mindik estefelé nyomtam .
Válasz termelo #26233. hozzászólására30 kiló Nitrót tud elvileg megkötni papírforma szerint.
Én tavaly is használtam kukoricában, kézzel foghatóan volt némi differencia egymás melletti táblák esetén.
BlueN -el kezelt 97-98q volt, míg a nem kezelt 92-93q
Több ilyen eset volt, ezen a termés szinten egy fél tonnát tudott hozni itt nálam.
Idén is megvettem, teljes területre.
(Csak essen már egy eső, most is kimaradtunk belőle)
Válasz termelo #26232. hozzászólásáraRégen 200x200 mázsa 27% adtunk most vetés 150-180 között. Napra kultival csak 50kg kukorica 100kg . Inkább kap greenman agrót meg . Nutrino turbó +
Válasz t.romsics #26228. hozzászólásáraNem fog . Nem olyan vagyok ha jó akkor jó ha nem akkor is kimondom hogy nem jó.
Ugyan igy vagyok a Greenman al nemek eddig csak jó volt. Tavaly csak búza. Idén a buzát naprát kukoricát is kezeltem .
Válasz termelo #26231. hozzászólásáraAkkor az egy rosszul beállított kisérlet. Viszonylag homogén területen kell több ismétlés, és ha nincs szignifikáns különbség, akkor nem kell vele foglalkozni. De ha ilyen egy termék, akkor azt nem fogja egy nagy cég fölvenni a termékei közé, meg nem fog az eredményekről beszámolni. Nyilván egy kiszáradás határán billegő növénynél, aki még nem döntötte el, hogy elpusztuljon vagy túléljen, nem ez lesz a csodaszer, de értelmes viszonyok között nem gondolom azt, hogy konkrétan semmit sem csinàl. Én is tettem ki, kontrol is lesz, ha lesz eredmény, elmondom. Amúgy a (marketing anyagban) a gazda azt mondta, ők 2q pétit számolnak rá, tehát ennyivel vették le a technológiában a szilárdat, mióta használják.
Válasz t.romsics #26227. hozzászólásáraBocsánat, erre a kérdésre hol a cikkben a válasz?
Mekkora nitrogénmennyiséget képes megkötni a készítmény?
Válasz HektárHarcos #26221. hozzászólásáraHiánypótló termék! Ez a legkörnyezetkímélőbb.
Környezeti szempontból a hasznossága azon alapul, hogy azok a termelők akik 300 kg pl. pétit szórnak de nem értik meg hogy ugyanannyi teremne 150 kg al is. Azok most "belemennek" a 150kg + baciba amivel nem lesz különbség a kiinduló technológiához képest tehát jó.
Válasz HektárHarcos #26224. hozzászólásáraPontosan előre megmondom mi lesz.
szórt eredmények lesznek amiből 1x a kezelt; 1x a kezeletlen lesz a jobb; tehát jó erről fognak meggyőzni a végén
Válasz t.romsics #26220. hozzászólásáraEzzel a gondolattal csak az ember a saját döntését próbálja legitimizálni.
Nincs értelme termés mennyiségről beszélni ahol a 30-70 q-ig bármit mutat pl. a hozammérő.
A csemege kukorica pl. mivel csöves ott sem a betakarított mennyiséget nézik...
Válasz HektárHarcos #26224. hozzászólásáraés van ember, aki ezt idegekkel végigcsinálja? haha
Válasz HektárHarcos #26224. hozzászólásáraNe maradjon el a beszámoló.
Válasz Szlovákiából #26225. hozzászólásárahttps://www.magro.hu/hu/agrarhirek/cikk/bluen-a-fenntarthato-nitrogenforras-corteva-mikrobiologiai-keszitmeny-promo/
fejtágító, még pont érthetően.
Válasz HektárHarcos #26224. hozzászólásáraErre én is nagyon kíváncsi lennék. Mit vesz el a növénytől, hogy aztán kényeztethesse,
Válasz t.romsics #26223. hozzászólásáraÉn a talajlakó bacira gondoltam, nálunk azoter-nek hívják.
Válasz t.romsics #26223. hozzászólásáraÉn búzát kukoricát és naprát is kezeltem BlueN el . Mindegyiknél van kontrol csoport is .
Napránál 4 fajta He van kisèrletbe és abbol is van fajta fele sima fele BlueN es .
Aztán jőn majd a Pios üzletkötö ismerösöm hozza a papucsot és minden le lesz mérve hogy mi is a helyzet .
Válasz Szlovákiából #26222. hozzászólásáraEz teljesen máshogy működik, a növényre juttatva bejut a növénybe, és ott a növényi sejtjei között szimbiózisban ammóniumot állít elő a növény részére. Amíg él a növény, addig elvileg működik. Felénk használják, egyre többen, én még nem próbáltam.
Válasz t.romsics #26220. hozzászólásáraEzt sem nagyon tudom elképelni, hogyan működik a baci. A földben él, akkor honnan köti le a nitrogént? Aztán ha elpusztul, csak akkor adja le, vissza oda, ahonnan vette?
Gondolom amíg él, nem tudja felvenni a növény. Vagy ez a mellékterméke? Arról ne is beszéljünk, hogy a kukoricának elég mélyre megy a gyökérzete, ezzel a bacis nitrogénnel esetleg csak 2-3 év múlva tudna találkozni. Hasonlóan, mint a kukorica tövéhez adagolt műtrágyával.
Válasz termelo #26215. hozzászólásáraMi volt az a csoda szer talán a BlueN? Attól ha leírod a nevét az csak egy vélemény .
Válasz termelo #26215. hozzászólásáraA bacival kezelt termésmennyiség dekára megegyezett a kezelt kontrollal? Maradt ki olyan rész, ami semmit nem kapott?
Válasz Szlovákiából #26218. hozzászólásáraLátod én is elgyengülök, kidobtam 2 millát az balakon próbára mert nagy cég mondta, h jó
Matematikailag a lottó többet hozott volna a konyhára
Válasz termelo #26217. hozzászólásáraBevallom neked, mint üzletkötő számtalan csodaszert árultunk, de az idő igazolta, hogy egyik sem volt az. Ahogy jöttek, úgy eltűntek. És persze mindig lesznek újak.
A parasztra mindig rá tudnak sózni bármit.
A legtöbb szemétből készül, amit el kell tüntetni.
Nem tudták hova eltüntetni a csirketollat....csináltak belőle lombtrágyát. Csak kilúgozták a humín savat belőle. Aztán bebizonyították, hogy ez kell a növénynek.
Az egyetemet elvégző ismerősöm azt mondta, a humín sav óriás molekula, nem fér be a légzőnyíláson, így a növény a levelén nem tudja felvenni.
A forgalmazó tulaja számtalan mesét mondott. Még azt is, hogy a kutyájuk rájárt az oldatra, amit a felesége a növények öntözésére használt. Meglepődtek, ötven évet fiatalodott. :-)
Válasz Szlovákiából #26216. hozzászólására
Válasz termelo #26215. hozzászólásáraAnnyira megkötötte a nitrogént, hogy már a növény nem tudta felvenni. :-)
Nem akarok márkát írni perveszély miatt de magyarázzátok meg, hogy lehet az, hogy 1 egységnyi (34kg nitrogén hatóanyagra) pluszba kijuttatott nitrogén emelte a fehérjét az árpánál ezzel ellentétben a pluszban kijuttatott "nitrogénmegkötő" csodaszer 0%-al emelte a fehérjetartalmat a kontrollhoz képest.
Válasz Rabó001 #26213. hozzászólásáraMikor nálunk a csúcson volt a száj és körömfájás, az egyik tehenészeti telepen likvidálták az állományt, pedig nem találtak fertőzést. Mivel a dánok sertéstelepe is le volt zárva, állítólag kifizették a kárt, hogy végre elindíthassák a szállítást, mert a sertések túlnőnek.
A dánoknak semmi sem drága, korlátlan hitel áll a rendelkezésükre, a dán királyi bank kezességével. Csak minél több földet tudjanak megszerezni.
Válasz Szlovákiából #26211. hozzászólásáraEz semmi, a magyar nagymenők elrakatjak a villanyvezeteket.
Válasz Szlovákiából #26203. hozzászólásáraNa backi, én ennek 90%-át értem. Fordító nélkül is.
Válasz Szlovákiából #26210. hozzászólásáraAz egyik csoda nedű a hígtrágya. Tolják mindenhova, minden alá.
Csak a nagymegyeri dán már több, mint 10 ezer hektárt szedett össze. Minden évben a legmodernebb technikát vetik be, sorakoznak náluk a kereskedők, 30-50%-os engedményekkel kényeztetik őket.
Ki engedheti meg magának, hogy egy parcellára 2 körbejáró öntözőberendezést telepít, mert a parcellát elfelezi egy villanyvezeték? Egyikkel az egyik felét, a másikkal a másikat öntözi, fél-fél kört használva.
Válasz $HMP$ #26204. hozzászólásáraTavalyi évben 8 millió eurós nyereséget hoztak össze. A dánok tudnak valamit. :-)
Válasz Sk Laci #26206. hozzászólásáraNekem ma már 9,2 volt a vize! :)
Válasz HektárHarcos #26198. hozzászólásáraUtolsó 2-3 napban tényleg rengeteget érett - sült be.