Válasz MTZ1221.3 #25283. hozzászólásáraDe az is érdekes hogy pl Debrecenben a betondzsungelban hetente 3x esik.. De 50 km el alrébb a puszta közepén ahol még egy járda sincs ott meg kiszárad minden.
Válasz HektárHarcos #25282. hozzászólásáraSzerintem meg régen egy év sem telt el hó és fagy nélkül. Na itt nyugaton 15 éve nem láttam havat, fagy meg csak akkor van, amikor virágzik a barack.
Válasz HektárHarcos #25282. hozzászólásáraAzért biztosan az sem segít, hogy egyre több helyen aszfaltoznak, betonoznak, térköveznek le udvarokat, parkolókat. A zöldfelületek jelentősen csökkennek a városokban is és már a falvakban is. Egyre több porta falun is szépen le van térkövezve. Nyáron a térkő meg tolja felfelé a meleget, aztán a házban meg kapcsolják a klímát. Nekünk a diófa már szépen megnőt és egész sok zöldfelület van a ház mellett, így a klímát idén pl. alig kellett bekapcsolni is, pedig jó meleg idők is voltak.
Az biztos, hogy a szántóföldeken a napelemek nem segítenek, de szerintem ez a divatos udvar megoldás sem a jó irányba viszi a klímát.
Nagy áruházak parkolóiba is kihagyják az 1m-es kockát a fáknak, de szerencsétlennek esélye nincs megnőni, mert az aszfalton túl sok víz nemigen jut be.
Régen is voltak ilyen évek, nem hiába mostanában dölnek meg a régi meleg rekordok meg tavaszi hideg rekordok .csak már nem élnek azok akik el tudnak mondani hogy 1896 ban kb milyen év volt . Én ahogy figyelem most már 20 éve az időjárás azt látom felénk 2-3 év ami nagyon száraz és utána jön egy átlagos 4-5 év. De a mikor klímát a sok nap elem is befolyásolja mert az a 100-200ha napelem azért tolja felfelé a meleget ami meg a felhőket .
Válasz Gatti #25279. hozzászólásáraAz átlaghőmérséklet emelkedése régóta tart.
A hőség napok számának növekedése és a csapadék hiány és eloszlás (nyári hónapok hiánya) ami állandósulni látszik.
Itt már a szőlőnek is kevés a víz. Az gyümölcsfák is szenvednek. Ezeket eddig nem érintette a változás. Ezekre gondoltam új jelenségként.
Válasz Zoli1437 #25278. hozzászólásáraMár látszott a 2000 es évek elején hogy változik, eltűntek a havas és hideg telek. Egyre forróbbak és szárazabbak lettek a nyarak, persze volt pár év kivétel de többségében ez érvényesült. Mára pedig folyamatosan forró és száraz nyarak vannak, legalábbis az ország keleti részén, valamint a telek is igen enyhék lettek.
Ez látszik a mediterrán növényeken is, a füge jó pár éve nem fagyott el, nem úgy mint korábban.
Válasz Gatti #25277. hozzászólásáraItt 20-25 éve is volt már ilyen év. Csak akkor jó évek jöttek utána, most meg mintha ez állandósulna. Pedig a remény minden év elején az, hogy talán ez jobb év lesz.
Válasz Zoli1437 #25276. hozzászólásáraJól látszik hogy az utóbbi években magyarországon és romániába zuhan a kukorica hozam, míg lengyelbe nő. Tolódik a klíma, most lengyelbe van kb olyan éghajlat mint nálunk 5-10 éve.
Válasz Gandhy #25270. hozzászólásáraEgyébként szemre néztem én is csak, azért írtam, hogy egész pontos táblaszél szórással is.
Sőt, van egy keskeny tetületem, azt máshogy nem is tudom szórni, körbekerülöm táblaszéllel és kész.
Válasz Gumóka #25269. hozzászólásáraÉn nem számolom a zsebben maradó pétisószemeket, így egy métert áteresztem a szomszédra, 100%-os a fedése(Bogballe).
Szomszéd csillivilli Amazone-jának a szélszórása sokkal jobb, vagy 5 métert kapok belőle, de nem panaszkodom.
Válasz Gandhy #25266. hozzászólásáraA Bogballe szélszórása egyébként majdhogynem' tökéletes, én eddig nem igazán vettem észre, hogy kevesebb lenne a széle, az út mellett esetleg, de ott fogja a növényt a por is sztem.
Válasz Szlovákiából #25264. hozzászólásáraTápanyag, pont ezért tértünk át a folyékony technológiára.
A kalászos, repce kultúrák szinte saroktól sarokig egyformák.
A szemenkéntinél az egyszerűbb kezelhetőség és pontosabb dozírozás miatt is átáltunk a folyékonyra.
Az npk sajnos szemes de van szegélyszóró az axison.
És inkább túlszórjuk 1-2méterrel vagy akár többel is mint 3-4méteren a szegélyen nelegyen semmi.
Sokkal kissebb így a veszteség a szegélyhatás miatt.
A kelés robbanásszerűsége fontos, ahogy a kolléga is leírta. A többmint 24 36órás keléskülömbség már meglátszik a hátrány.
És minnél több annál inkább!
Válasz Szlovákiából #25264. hozzászólásáraA növények versengenek az erőforrásokért, de nagyon nem bírják az elnyomottságot. A kisebbik néhány nappal később kelt ki, ez kevésnek tűnhet, de ez kezdettől megpecsételte a sorsát, a szomszédja mindig előtte lesz, és ezt ő nem fogja bírni. A magasaága meglesz, de gyenge lesz. Ezért fontos a jó magàgy, mert ha 24 órán belül kel ki a növények nagyrésze, akkor jó, efölött már hátrányt szenvedhet a kései. Ha még a tőtáv is egyenetlen, és közel vannak, plussz még később is kelt, akkor látod ezt.
Válasz hashtag #25263. hozzászólásáraEzt tudom, de mindenhol azt mondják, óriási jelentősége van a tápanyag pótlásnak. Azt meg mindenki tudja, hogy a parcella legszéle szinte semmit nem kap, csak ha kultivátorral, vagy vetőgéppel egyenesen odateszi a tövéhez.
A másik kérdés, hogy mitől van az, hogy a sorban egymás mellett áll 2 kukorica, az egyiken egy óriási csővel, a mellette lévőn meg csak egy szivar nagyságnyi van, vagy nincs is semmi.
Milyen érdekes ez a mezőgazdaság! Autóból nézegetve nálunk elég szép kukorica csöveket látni. Ha az ember beljebb sétál, ott meg 20 centis csöveket találunk. Az tény, hogy a szélső sor mellett már nincs mi elszívja a tápanyagot, de oda nagyon ritkán is jut, mert nem hiszem, hogy valaki úgy szórja ,hogy a szomszédnak is jusson.
Azt ne felejtsd el, hogy bármi, ami részvénytársaság, vagy tőzsdei cég, az nem kartatív jótékonysági , Teréz Anya jellegű szervezet.
Ott vannak a kibaszottul mohó tulajdonosok/részvényesek, akik minden évben többet akarnak látni az osztalékos borítékjukban.
Ezzel a vezetői kör is tisztában van és mindent elkövet, hogy a kuncsaftjaikat lehúzzák, mert milliós € prémiumjaik is ettől függenek.
Ráadásul ők nem úgy gondolkodnak mint mi, hogy ebben az évben 300.000 Ft hozott egy hektár, tavaly 600.000 Ft, talán jövőre megint lesz 500.000 bevételünk.
Ők kőkemény terveket gyártanak a jövővel kapcsolatban és abban nem igen szerepel a csökkenő trend, csak az emelkedés.
Na ezért lesznek egyre pofátlanabbak és mohóbbak és egyre jobban lehúznak mindenkit, nem csak minket.
Ez igaz minden multira legyen az autógyár vagy traktorgyár, vagy esetleg biztosító.
Mert nincs az a pénz, ami elég volna a tulajnak, vagy a részvényesnek.
Válasz Koczka József #25248. hozzászólásáraJa értem már bocsánat. Az 5% feltétlen önrészre gondoltál biztosan.
Az jó az Agrárnál sincs de nekem azt mondták pl az Allianznál van
Válasz Ohaza63 #25247. hozzászólásáraEz nem így működik. Majd ha lesz kedvem le írom. Mint írtam én már akkor is kötötten mikor még nem volt támogatott a biztosítás,akkor még a biztosító is korrektebb volt aszály esetén.
Az egyik gazda kötött 50 Ha kukoricára ilyen magán aszálykáros biztosítást , plusz lejelentette az MVH felé is az aszálykárt, hátha onnan is leesik valami.
A lényeg, hogy az üzleti biztosító valami apróval kiszúrta a szemét, az állam pedig megüzente neki, hogy megkapta már a magánbiztosítótól a kárenyhítést, így az államtól már nem jár neki semmi.
Válasz Gandhy #25241. hozzászólásáraDehogynem.. Annyira kötöd a biztosítást amennyire akarod, csak a befizetett díjat bírjad fizetni. Nálam az 5 éves referencia hozam pl kukoricából 65 q.. Mégis a biztosítást 100q 10.000 ftal kötöm. Ha van egy 10% jégkár akkor ehhez mérten fizet.. Csak nyilván befelé többet kell fizetni mint ha 70 q 8000 ft ra kötném. Aszálykárnál viszont 5 éves referencia hozamot néznek, ez mindenhol igy van.. Ami nálunk 65q..ennek 50% önrésze a gazdáé.. Tehát ha 32,5q alatt van az üzemi átlag akkor ahány % al alatta van annyi %át fizeti a biztosított összegnek, tehát jelen esetben 100 q 10000 ft.. / ha
Válasz Koczka József #25233. hozzászólásáraAzt hittem csak az agrár köt, de akkor tévedtem. A generalinal van 5% feltétlen önrész a jég, vihar károknál?
Az aszálynál az 50% önrészt tudom, sajnos 2022 óta tapasztaltam is folyamatosan. És ez kormányrendelet ráadásul. Viszont valamennyire ez kiküszöbölhető ha magas összegre köti az ember a biztosítást.
Válasz Gandhy #25241. hozzászólásáraSzia,de kötnek. Csak a kár számitásánal veszik figyelembe amit írsz és csak az aszály kárnál. Minden más kár esetében nem átlagolnak.
Válasz Ohaza63 #25238. hozzászólásáraSzerintem nincs olyan kamikaze biztosító, aki általános mennyiségre kötne. A termelő azon területén, ahol az elmúlt 5 év átlaga(legnagyobb, legkisebb törölve) 5 tonna, ott nem biztosítanak 9 tonnára.
Na megkérdeztem. Remélem jól értettem
Agrár Biztosító 9 Ha .
Búza 70 q x 8.000 Ft
Kukorica 90 q x 7.000 Ft
Napra 35 q x 20.000 Ft
Ilyenek az alapok.
17.700 Ft/Ha a biztosítás összege
ha nincs kár, akkor 5.000 Ft/ha visszafizet a biztosító, ha van akkor levonja a kifizetéskor
60 %-át az állam visszafizeti költségtérítésként
A Te költséged kb. 4.800 Ft/Ha
Jégkár esetén 100 % a térítés
Aszály esetén az 50 % felettit fizeti meg
Válasz Ohaza63 #25235. hozzászólásáraAz hogy irdatlan mennyiségű az egy kicsit túlzás de igaz esett 60 pár mm három hónap alatt ebből 29 augusztus végén májusban meg 9mm . De tudod ez is úgy van hogy 15 éve minden évben kötök a teljes területemre és hát az ilyet meg becsülik. De szójara ők sem kötnek aszályra.
25435 hozzászólás
Válasz MTZ1221.3 #25283. hozzászólásáraDe az is érdekes hogy pl Debrecenben a betondzsungelban hetente 3x esik.. De 50 km el alrébb a puszta közepén ahol még egy járda sincs ott meg kiszárad minden.
Válasz HektárHarcos #25282. hozzászólásáraSzerintem meg régen egy év sem telt el hó és fagy nélkül. Na itt nyugaton 15 éve nem láttam havat, fagy meg csak akkor van, amikor virágzik a barack.
Válasz HektárHarcos #25282. hozzászólásáraAzért biztosan az sem segít, hogy egyre több helyen aszfaltoznak, betonoznak, térköveznek le udvarokat, parkolókat. A zöldfelületek jelentősen csökkennek a városokban is és már a falvakban is. Egyre több porta falun is szépen le van térkövezve. Nyáron a térkő meg tolja felfelé a meleget, aztán a házban meg kapcsolják a klímát. Nekünk a diófa már szépen megnőt és egész sok zöldfelület van a ház mellett, így a klímát idén pl. alig kellett bekapcsolni is, pedig jó meleg idők is voltak.

Az biztos, hogy a szántóföldeken a napelemek nem segítenek, de szerintem ez a divatos udvar megoldás sem a jó irányba viszi a klímát.
Nagy áruházak parkolóiba is kihagyják az 1m-es kockát a fáknak, de szerencsétlennek esélye nincs megnőni, mert az aszfalton túl sok víz nemigen jut be.
Régen is voltak ilyen évek, nem hiába mostanában dölnek meg a régi meleg rekordok meg tavaszi hideg rekordok .csak már nem élnek azok akik el tudnak mondani hogy 1896 ban kb milyen év volt . Én ahogy figyelem most már 20 éve az időjárás azt látom felénk 2-3 év ami nagyon száraz és utána jön egy átlagos 4-5 év. De a mikor klímát a sok nap elem is befolyásolja mert az a 100-200ha napelem azért tolja felfelé a meleget ami meg a felhőket .
Válasz Zoli1437 #25280. hozzászólásáraigen, sajnos nálunk is ez a helyzet.
Válasz Gatti #25279. hozzászólásáraAz átlaghőmérséklet emelkedése régóta tart.
A hőség napok számának növekedése és a csapadék hiány és eloszlás (nyári hónapok hiánya) ami állandósulni látszik.
Itt már a szőlőnek is kevés a víz. Az gyümölcsfák is szenvednek. Ezeket eddig nem érintette a változás. Ezekre gondoltam új jelenségként.
Válasz Zoli1437 #25278. hozzászólásáraMár látszott a 2000 es évek elején hogy változik, eltűntek a havas és hideg telek. Egyre forróbbak és szárazabbak lettek a nyarak, persze volt pár év kivétel de többségében ez érvényesült. Mára pedig folyamatosan forró és száraz nyarak vannak, legalábbis az ország keleti részén, valamint a telek is igen enyhék lettek.
Ez látszik a mediterrán növényeken is, a füge jó pár éve nem fagyott el, nem úgy mint korábban.
Válasz Gatti #25277. hozzászólásáraItt 20-25 éve is volt már ilyen év. Csak akkor jó évek jöttek utána, most meg mintha ez állandósulna. Pedig a remény minden év elején az, hogy talán ez jobb év lesz.
Válasz Zoli1437 #25276. hozzászólásáraJól látszik hogy az utóbbi években magyarországon és romániába zuhan a kukorica hozam, míg lengyelbe nő. Tolódik a klíma, most lengyelbe van kb olyan éghajlat mint nálunk 5-10 éve.
https://mezohir.hu/2025/09/16/agrar-magyar-roman-kukorica-termes-orosz-buza-mezogazdasag/
Válasz Ohaza63 #25274. hozzászólásáraSzia hát meglepő de sok a két cső . Utól érte a májusban vetettet.
Válasz Koczka József #25273. hozzászólásáraÜdv Józsi!



Mint a csacsi f@sza és egy száron 2-3 db?
Az ott a Kánaán, az ígéret földje!!!
Valami csak lesz belőle. Június 3.vetes.


Válasz Gandhy #25270. hozzászólásáraEgyébként szemre néztem én is csak, azért írtam, hogy egész pontos táblaszél szórással is.
Sőt, van egy keskeny tetületem, azt máshogy nem is tudom szórni, körbekerülöm táblaszéllel és kész.
Válasz Gandhy #25270. hozzászólásáraNekem van 2 földem, ahol unokatesóm a szomszédom, megoldjuk
Válasz Gumóka #25269. hozzászólásáraÉn nem számolom a zsebben maradó pétisószemeket, így egy métert áteresztem a szomszédra, 100%-os a fedése(Bogballe).
Szomszéd csillivilli Amazone-jának a szélszórása sokkal jobb, vagy 5 métert kapok belőle, de nem panaszkodom.
Válasz Gandhy #25266. hozzászólásáraA Bogballe szélszórása egyébként majdhogynem' tökéletes, én eddig nem igazán vettem észre, hogy kevesebb lenne a széle, az út mellett esetleg, de ott fogja a növényt a por is sztem.
Dunaföldvár.



Válasz Szlovákiából #25264. hozzászólásáraTápanyag, pont ezért tértünk át a folyékony technológiára.
A kalászos, repce kultúrák szinte saroktól sarokig egyformák.
A szemenkéntinél az egyszerűbb kezelhetőség és pontosabb dozírozás miatt is átáltunk a folyékonyra.
Az npk sajnos szemes de van szegélyszóró az axison.
És inkább túlszórjuk 1-2méterrel vagy akár többel is mint 3-4méteren a szegélyen nelegyen semmi.
Sokkal kissebb így a veszteség a szegélyhatás miatt.
A kelés robbanásszerűsége fontos, ahogy a kolléga is leírta. A többmint 24 36órás keléskülömbség már meglátszik a hátrány.
És minnél több annál inkább!
Válasz Szlovákiából #25264. hozzászólására"Azt meg mindenki tudja, hogy a parcella legszéle szinte semmit nem kap" - ezt Én eddig nem tudtam.
Válasz Szlovákiából #25264. hozzászólásáraA növények versengenek az erőforrásokért, de nagyon nem bírják az elnyomottságot. A kisebbik néhány nappal később kelt ki, ez kevésnek tűnhet, de ez kezdettől megpecsételte a sorsát, a szomszédja mindig előtte lesz, és ezt ő nem fogja bírni. A magasaága meglesz, de gyenge lesz. Ezért fontos a jó magàgy, mert ha 24 órán belül kel ki a növények nagyrésze, akkor jó, efölött már hátrányt szenvedhet a kései. Ha még a tőtáv is egyenetlen, és közel vannak, plussz még később is kelt, akkor látod ezt.
Válasz hashtag #25263. hozzászólásáraEzt tudom, de mindenhol azt mondják, óriási jelentősége van a tápanyag pótlásnak. Azt meg mindenki tudja, hogy a parcella legszéle szinte semmit nem kap, csak ha kultivátorral, vagy vetőgéppel egyenesen odateszi a tövéhez.
A másik kérdés, hogy mitől van az, hogy a sorban egymás mellett áll 2 kukorica, az egyiken egy óriási csővel, a mellette lévőn meg csak egy szivar nagyságnyi van, vagy nincs is semmi.
Válasz Szlovákiából #25262. hozzászólásáraNincs szomszédja aki elszívja a vizet, és fényt is többet kap.
Milyen érdekes ez a mezőgazdaság! Autóból nézegetve nálunk elég szép kukorica csöveket látni. Ha az ember beljebb sétál, ott meg 20 centis csöveket találunk. Az tény, hogy a szélső sor mellett már nincs mi elszívja a tápanyagot, de oda nagyon ritkán is jut, mert nem hiszem, hogy valaki úgy szórja ,hogy a szomszédnak is jusson.
Válasz R Sándor #25260. hozzászólásáraFérjemé...
Válasz szanditulok #25259. hozzászólásáraÚgy látom elég vékony rövid karod van
Vas megye, még tartja magát.
P92841 253mm csapadék .abból 89mm 3 napja esett ugy hogy 164mm tenyész idö .
Válasz Koczka József #25249. hozzászólásáraÜdv Józsi!
Azt ne felejtsd el, hogy bármi, ami részvénytársaság, vagy tőzsdei cég, az nem kartatív jótékonysági , Teréz Anya jellegű szervezet.
Ott vannak a kibaszottul mohó tulajdonosok/részvényesek, akik minden évben többet akarnak látni az osztalékos borítékjukban.
Ezzel a vezetői kör is tisztában van és mindent elkövet, hogy a kuncsaftjaikat lehúzzák, mert milliós € prémiumjaik is ettől függenek.
Ráadásul ők nem úgy gondolkodnak mint mi, hogy ebben az évben 300.000 Ft hozott egy hektár, tavaly 600.000 Ft, talán jövőre megint lesz 500.000 bevételünk.
Ők kőkemény terveket gyártanak a jövővel kapcsolatban és abban nem igen szerepel a csökkenő trend, csak az emelkedés.
Na ezért lesznek egyre pofátlanabbak és mohóbbak és egyre jobban lehúznak mindenkit, nem csak minket.
Ez igaz minden multira legyen az autógyár vagy traktorgyár, vagy esetleg biztosító.
Mert nincs az a pénz, ami elég volna a tulajnak, vagy a részvényesnek.
Válasz Ohaza63 #25247. hozzászólásáraEz így volt velünk is.
Válasz Csabesz555 #25251. hozzászólásáraIgen arra.
Válasz Koczka József #25248. hozzászólásáraÉn is a Kite alkuszon keresztül kötöttem de csak ebben az évben először, előtte más alkusznál voltam
Válasz Koczka József #25248. hozzászólásáraJa értem már bocsánat. Az 5% feltétlen önrészre gondoltál biztosan.
Az jó az Agrárnál sincs de nekem azt mondták pl az Allianznál van
Válasz Koczka József #25248. hozzászólásáraMilyen nincsen? Én 8-10 éve mindig van biztosításom.
Válasz Ohaza63 #25247. hozzászólásáraEz nem így működik. Majd ha lesz kedvem le írom. Mint írtam én már akkor is kötötten mikor még nem volt támogatott a biztosítás,akkor még a biztosító is korrektebb volt aszály esetén.
Válasz Csabesz555 #25245. hozzászólásáraNincs ilyen. Én a KITE alkuszon keresztül kötöm így talán még kedvezőbb díjat is kapok.
Válasz én 11 #25244. hozzászólásáraÜdv!
Még egy adalék, amit kb. félórája hallottam.
Az egyik gazda kötött 50 Ha kukoricára ilyen magán aszálykáros biztosítást , plusz lejelentette az MVH felé is az aszálykárt, hátha onnan is leesik valami.
A lényeg, hogy az üzleti biztosító valami apróval kiszúrta a szemét, az állam pedig megüzente neki, hogy megkapta már a magánbiztosítótól a kárenyhítést, így az államtól már nem jár neki semmi.
Válasz Gandhy #25241. hozzászólásáraDehogynem.. Annyira kötöd a biztosítást amennyire akarod, csak a befizetett díjat bírjad fizetni. Nálam az 5 éves referencia hozam pl kukoricából 65 q.. Mégis a biztosítást 100q 10.000 ftal kötöm. Ha van egy 10% jégkár akkor ehhez mérten fizet.. Csak nyilván befelé többet kell fizetni mint ha 70 q 8000 ft ra kötném. Aszálykárnál viszont 5 éves referencia hozamot néznek, ez mindenhol igy van.. Ami nálunk 65q..ennek 50% önrésze a gazdáé.. Tehát ha 32,5q alatt van az üzemi átlag akkor ahány % al alatta van annyi %át fizeti a biztosított összegnek, tehát jelen esetben 100 q 10000 ft.. / ha
Válasz Koczka József #25233. hozzászólásáraAzt hittem csak az agrár köt, de akkor tévedtem. A generalinal van 5% feltétlen önrész a jég, vihar károknál?
Az aszálynál az 50% önrészt tudom, sajnos 2022 óta tapasztaltam is folyamatosan. És ez kormányrendelet ráadásul. Viszont valamennyire ez kiküszöbölhető ha magas összegre köti az ember a biztosítást.
Válasz Gandhy #25241. hozzászólásáraDe van.
Válasz Gandhy #25241. hozzászólásáraSzia,de kötnek. Csak a kár számitásánal veszik figyelembe amit írsz és csak az aszály kárnál. Minden más kár esetében nem átlagolnak.
Válasz Gandhy #25241. hozzászólásáraÜdv!



Őszinte embernek tartom a barátomat, de ha ő körített, akkor Én is rosszat írtam.
A falujukban 44 Ak földek vannak és kétszer annyi eső (az idei kivételével), mint a környéken bárhol.
Talán azért, mert sokat imádkoznak és sok pénzt dobnak be a perselybe a misén.
Válasz Ohaza63 #25238. hozzászólásáraSzerintem nincs olyan kamikaze biztosító, aki általános mennyiségre kötne. A termelő azon területén, ahol az elmúlt 5 év átlaga(legnagyobb, legkisebb törölve) 5 tonna, ott nem biztosítanak 9 tonnára.
Válasz Ohaza63 #25238. hozzászólására Üdv!Értem köszönöm.
Válasz medikus #25234. hozzászólásáraLehet csak erdőbe mentek autózni a többi 4en.


Válasz én 11 #25229. hozzászólásáraÜdv!
Na megkérdeztem. Remélem jól értettem
Agrár Biztosító 9 Ha .
Búza 70 q x 8.000 Ft
Kukorica 90 q x 7.000 Ft
Napra 35 q x 20.000 Ft
Ilyenek az alapok.
17.700 Ft/Ha a biztosítás összege
ha nincs kár, akkor 5.000 Ft/ha visszafizet a biztosító, ha van akkor levonja a kifizetéskor
60 %-át az állam visszafizeti költségtérítésként
A Te költséged kb. 4.800 Ft/Ha
Jégkár esetén 100 % a térítés
Aszály esetén az 50 % felettit fizeti meg
Válasz Koczka József #25236. hozzászólásáraBocsi nem hagyhattam ki!!!




Válasz Ohaza63 #25235. hozzászólásáraAz hogy irdatlan mennyiségű az egy kicsit túlzás de igaz esett 60 pár mm három hónap alatt ebből 29 augusztus végén májusban meg 9mm . De tudod ez is úgy van hogy 15 éve minden évben kötök a teljes területemre és hát az ilyet meg becsülik. De szójara ők sem kötnek aszályra.