Válasz R Sándor #25310. hozzászólásáraVan egy cég Szabolcsban, 36 a vágás + szállitás /h Áfásan ha nekik adod el a teményt .
És még Tuzsér környéki nagy gazdák száritás, rostálási kölcségeik allat dolgoznak.
Igen tág határok között megy itt az aratás.
Ma hallottam 27.000 feketén, nekem 36.000-ért vágtak számlával, de volt akinek 42.000 +Áfaért=53.340 Ft ért vágtak 8-10 q/Ha kukoricát
Szóval nem is értem, hogy működik itt az árképzés.
Mellesleg az sem normális, aki itt a Dél Békésben vetni akar bármit most őszre.
Sajnos nem működik az a termésbecslés, amit itt a múltkor levezettem 13,3 méter terménye lemorzsolva, mert nekem kijött, az, hogy 16,5 q/Ha termésem lesz, de összesen 965 kg/Ha vágtak ma nekem.
Ennyit tudott P9757 66.000 szemmel és 84 mm esővel
De legalább kifutja a kombájnolási költséget.
Válasz Ohaza63 #25306. hozzászólásáraÉs akkor az idén is 4000 ft körül lesz a toxinos? És nem is mérik?
De régen is volt toxin, akkor miért nem foglalkozott vele senki?
A zúzás megvan 2-3 liter gázolajjal, de pont annyiért vágják a 140 kg/Ha (1,4 q/Ha), mint a 140 q/Ha -t.
Ilyenkor nem igen van barátság.
Most a béraratók legalább kerekítenek maguk felé a számaikon, mert náluk is hasonlóak a termés mennyiségek.
(Tudom most majd jönnek az okosok, hogy vegyünk kombájnt)
De ide egy tolikapa, vagy kézi kapircs beruházása is felesleges.
Na az fasza mennyiség. Most jól rám ijesztettél.
Most hívott a kombájnosom, hogy hétfőn vágjuk az enyémet, de ha nem lesz 10 q/ha, akkor inkább lezúzom a fenébe az egészet.
Válasz szanberg #25293. hozzászólásáraRégen pedig azt mondták a Lengyel liba zabos liba, mert azon hízlalták, nem termeltek kukoricát nagyon az éghajlat miatt.
Ma meg ott van.
Nem jártam erre én sem már vagy 12 éve, csak most néztem, némi gabonatarló, repce, aztán árvakelés e, vagy vetett, nem tudtam eldönteni, van. Szója még, de ránézésre nem egy erős.
Kukorica meg rengeteg, szerintem ott a környék 80%-a az.
'22-ben az aszályban ide hozzánk is rengeteg lengyel kukorica jött az üzembe.
Válasz kisparasztkaim #25296. hozzászólására Nem ugyanaz a beton meg az égő tarló,egyébként igazad van,döglött földeken az emberek nagy többsége nem is tud nem is akar változást csak termelni,na ők az igazi Liebig és Bige árvái.Sokan vannak.
Felénk nem nagyon van silózógép.
Mindenki erőlködik a kombájnolással.
Igaz pl. az egyik ismerős is levágta a kukoricáját és a 4,5 Ha -ról, bő 18 q-t vágott, ami egy csúcs 4 q/Ha eredményt hozott.
Én is dilemmázok, hogy ezért érdemes e 38.000 -42.000 Ft -ot kiadni a kombájnra.
De a másik, hogy kell e vetni gabonát.
Vetettem már porba búzát októberbe, ami februárban kelt ki, de akkoriban azért jobban bízhattunk az esőkben , mint most.
Az idei 35-40 q/Ha termés, még az önköltséget sem érte el.
Szóval van fejfájás, hogy hogyan tovább.
A földárak is zuhanórepülésben, már 40.000 Ft/Ak ról beszélnek, az egyik ismerős is most adott el 4,5 Ha földet 45.000 Ft/Ak -ért, pedig elvileg 40 Ak, valamikor jó föld volt.
Szóval mi itt a Dél Alföldön erősen a szarabbik oldalán vagyunk a kerítésnek.
Válasz Gumóka #25292. hozzászólásáraÉn meg most értem haza Észak -Lengyelországból, Gdansk közeléből. Tegnap mentünk ma jöttünk, volt egy kis business
Viszont!
Hihetetlen de igaz. Nem rosszak a kukoricák, de egészen ott északon a tenger közelében is a java már olyan, hogy kb mindjárt aratni fogják!!! Nem is értem. Közben meg most fejezték be szeptember elején a repce aratást!!! Wisztulában alig van víz, és 10 éve Kielce felett nem kukoricát esetleg silót láttál, most meg kényszer érik, megsül az északi tenger mellett baxki. Nem is értem.
Krakkó alatt voltak érdekes módon teljesen zöld kukoricák, gondolom ott a magas tátra mellett van lepattanó esőjük.
Válasz Traktoros30 #25286. hozzászólásáraFelfelé áramló meleg levegő kell az esőhöz,ez az egyik oka a tarlóégetés betiltásának,hogy ne legyen. Természeti népeknél ez alaptevékenység, hogy megújuljon-éljen-megtisztuljon környezetük,itt meg térkövezünk-betonozunk,ügyes.
Válasz Gatti #25287. hozzászólásáraMi sokszor ezért maradunk ki amikor nyugat felől jön a csapadék. A kiskunsagba kiszárad, nincs ami táplálja. Majd amikor át ér a tiszán kezd belőlünk erősödni de az majd csak tőlünk keletre fog jelentős esőzést okozni.
Válasz Traktoros30 #25286. hozzászólásáraMert ami pl nálatok kialakul a zöld területen az ahogy mozog már a beton dzsungel fölött esik le. A beton tenger pedig segíti a kihullást a nagyobb hő kisugárzás miatt. De ha nálatok vagy máshol nem lenne zöld terület, akkor ott se esne.
Válasz Csabesz555 #25285. hozzászólásáraÉn 30km-re vagyok Debrecentől és én is így tapasztaltam. Ott állandóan szakad. Múlt héten állt az utcákban a víz, ittjon egy sem volt. Szerintem aszfalt kell, hogy essen eső, nem erdő...
Válasz MTZ1221.3 #25283. hozzászólásáraDe az is érdekes hogy pl Debrecenben a betondzsungelban hetente 3x esik.. De 50 km el alrébb a puszta közepén ahol még egy járda sincs ott meg kiszárad minden.
Válasz HektárHarcos #25282. hozzászólásáraSzerintem meg régen egy év sem telt el hó és fagy nélkül. Na itt nyugaton 15 éve nem láttam havat, fagy meg csak akkor van, amikor virágzik a barack.
Válasz HektárHarcos #25282. hozzászólásáraAzért biztosan az sem segít, hogy egyre több helyen aszfaltoznak, betonoznak, térköveznek le udvarokat, parkolókat. A zöldfelületek jelentősen csökkennek a városokban is és már a falvakban is. Egyre több porta falun is szépen le van térkövezve. Nyáron a térkő meg tolja felfelé a meleget, aztán a házban meg kapcsolják a klímát. Nekünk a diófa már szépen megnőt és egész sok zöldfelület van a ház mellett, így a klímát idén pl. alig kellett bekapcsolni is, pedig jó meleg idők is voltak.
Az biztos, hogy a szántóföldeken a napelemek nem segítenek, de szerintem ez a divatos udvar megoldás sem a jó irányba viszi a klímát.
Nagy áruházak parkolóiba is kihagyják az 1m-es kockát a fáknak, de szerencsétlennek esélye nincs megnőni, mert az aszfalton túl sok víz nemigen jut be.
Régen is voltak ilyen évek, nem hiába mostanában dölnek meg a régi meleg rekordok meg tavaszi hideg rekordok .csak már nem élnek azok akik el tudnak mondani hogy 1896 ban kb milyen év volt . Én ahogy figyelem most már 20 éve az időjárás azt látom felénk 2-3 év ami nagyon száraz és utána jön egy átlagos 4-5 év. De a mikor klímát a sok nap elem is befolyásolja mert az a 100-200ha napelem azért tolja felfelé a meleget ami meg a felhőket .
Válasz Gatti #25279. hozzászólásáraAz átlaghőmérséklet emelkedése régóta tart.
A hőség napok számának növekedése és a csapadék hiány és eloszlás (nyári hónapok hiánya) ami állandósulni látszik.
Itt már a szőlőnek is kevés a víz. Az gyümölcsfák is szenvednek. Ezeket eddig nem érintette a változás. Ezekre gondoltam új jelenségként.
Válasz Zoli1437 #25278. hozzászólásáraMár látszott a 2000 es évek elején hogy változik, eltűntek a havas és hideg telek. Egyre forróbbak és szárazabbak lettek a nyarak, persze volt pár év kivétel de többségében ez érvényesült. Mára pedig folyamatosan forró és száraz nyarak vannak, legalábbis az ország keleti részén, valamint a telek is igen enyhék lettek.
Ez látszik a mediterrán növényeken is, a füge jó pár éve nem fagyott el, nem úgy mint korábban.
Válasz Gatti #25277. hozzászólásáraItt 20-25 éve is volt már ilyen év. Csak akkor jó évek jöttek utána, most meg mintha ez állandósulna. Pedig a remény minden év elején az, hogy talán ez jobb év lesz.
Válasz Zoli1437 #25276. hozzászólásáraJól látszik hogy az utóbbi években magyarországon és romániába zuhan a kukorica hozam, míg lengyelbe nő. Tolódik a klíma, most lengyelbe van kb olyan éghajlat mint nálunk 5-10 éve.
Válasz Gandhy #25270. hozzászólásáraEgyébként szemre néztem én is csak, azért írtam, hogy egész pontos táblaszél szórással is.
Sőt, van egy keskeny tetületem, azt máshogy nem is tudom szórni, körbekerülöm táblaszéllel és kész.
Válasz Gumóka #25269. hozzászólásáraÉn nem számolom a zsebben maradó pétisószemeket, így egy métert áteresztem a szomszédra, 100%-os a fedése(Bogballe).
Szomszéd csillivilli Amazone-jának a szélszórása sokkal jobb, vagy 5 métert kapok belőle, de nem panaszkodom.
Válasz Gandhy #25266. hozzászólásáraA Bogballe szélszórása egyébként majdhogynem' tökéletes, én eddig nem igazán vettem észre, hogy kevesebb lenne a széle, az út mellett esetleg, de ott fogja a növényt a por is sztem.
Válasz Szlovákiából #25264. hozzászólásáraTápanyag, pont ezért tértünk át a folyékony technológiára.
A kalászos, repce kultúrák szinte saroktól sarokig egyformák.
A szemenkéntinél az egyszerűbb kezelhetőség és pontosabb dozírozás miatt is átáltunk a folyékonyra.
Az npk sajnos szemes de van szegélyszóró az axison.
És inkább túlszórjuk 1-2méterrel vagy akár többel is mint 3-4méteren a szegélyen nelegyen semmi.
Sokkal kissebb így a veszteség a szegélyhatás miatt.
A kelés robbanásszerűsége fontos, ahogy a kolléga is leírta. A többmint 24 36órás keléskülömbség már meglátszik a hátrány.
És minnél több annál inkább!
Válasz Szlovákiából #25264. hozzászólásáraA növények versengenek az erőforrásokért, de nagyon nem bírják az elnyomottságot. A kisebbik néhány nappal később kelt ki, ez kevésnek tűnhet, de ez kezdettől megpecsételte a sorsát, a szomszédja mindig előtte lesz, és ezt ő nem fogja bírni. A magasaága meglesz, de gyenge lesz. Ezért fontos a jó magàgy, mert ha 24 órán belül kel ki a növények nagyrésze, akkor jó, efölött már hátrányt szenvedhet a kései. Ha még a tőtáv is egyenetlen, és közel vannak, plussz még később is kelt, akkor látod ezt.
Válasz hashtag #25263. hozzászólásáraEzt tudom, de mindenhol azt mondják, óriási jelentősége van a tápanyag pótlásnak. Azt meg mindenki tudja, hogy a parcella legszéle szinte semmit nem kap, csak ha kultivátorral, vagy vetőgéppel egyenesen odateszi a tövéhez.
A másik kérdés, hogy mitől van az, hogy a sorban egymás mellett áll 2 kukorica, az egyiken egy óriási csővel, a mellette lévőn meg csak egy szivar nagyságnyi van, vagy nincs is semmi.
25463 hozzászólás
Tegnap délután 12,5ha letolva szemre 6 tonnás kellemes csalódást okozott... 13-as szárítottra vissza számolva 88q/ha! Örülök, mint majom a farkának! Vagy fordítva...
Válasz barkaspisti #25311. hozzászólásáraBászna...
Válasz R Sándor #25310. hozzászólásáraVan egy cég Szabolcsban, 36 a vágás + szállitás /h Áfásan ha nekik adod el a teményt .
És még Tuzsér környéki nagy gazdák száritás, rostálási kölcségeik allat dolgoznak.
Válasz Ohaza63 #25309. hozzászólására36 volt áfásan??
Válasz SzikiSzokeveny #25308. hozzászólásáraÜdv !
vágtak ma nekem.
Igen tág határok között megy itt az aratás.
Ma hallottam 27.000 feketén, nekem 36.000-ért vágtak számlával, de volt akinek 42.000 +Áfaért=53.340 Ft ért vágtak 8-10 q/Ha kukoricát
Szóval nem is értem, hogy működik itt az árképzés.
Mellesleg az sem normális, aki itt a Dél Békésben vetni akar bármit most őszre.
Sajnos nem működik az a termésbecslés, amit itt a múltkor levezettem 13,3 méter terménye lemorzsolva, mert nekem kijött, az, hogy 16,5 q/Ha termésem lesz, de összesen 965 kg/Ha
Ennyit tudott P9757 66.000 szemmel és 84 mm esővel
De legalább kifutja a kombájnolási költséget.
Válasz Ohaza63 #25304. hozzászólásáraMi nagyon rendesek voltunk akkor annó, mert ha jól emlékszem 25000+gázolajban arattunk, mikor utoljára csináltam.
Válasz Ohaza63 #25306. hozzászólásáraÉs akkor az idén is 4000 ft körül lesz a toxinos? És nem is mérik?
De régen is volt toxin, akkor miért nem foglalkozott vele senki?
Válasz Traktoros30 #25305. hozzászólásáraÜdv !
Tavaly és tavalyelőtt mértek, 5.000-6.000 Ft+Áfa volt kocsinként. Minden kocsit mértek.
Tavaly a jó kukorica 7.200 Ft volt, a toxinosért 3-4-5.000 Ft/q kínáltak, teleptől függően.
Tavasszal pedig eladták a toxinost is 7.500 Ft ért. Ügyes!
Tavaly és előtte 10 ből 8 db volt toxinos, idén már nem is mérnek, mert itt felénk, mind az.
Nálatok a szárítókban kell fizetni a toxin mérésért? Ha igen mennyit? Mit mutatnak eddig a toxin mérések?
Válasz SzikiSzokeveny #25303. hozzászólásáraÜdv!
A zúzás megvan 2-3 liter gázolajjal, de pont annyiért vágják a 140 kg/Ha (1,4 q/Ha), mint a 140 q/Ha -t.
Ilyenkor nem igen van barátság.
Most a béraratók legalább kerekítenek maguk felé a számaikon, mert náluk is hasonlóak a termés mennyiségek.
(Tudom most majd jönnek az okosok, hogy vegyünk kombájnt)
De ide egy tolikapa, vagy kézi kapircs beruházása is felesleges.
Válasz Ohaza63 #25302. hozzászólásáraA zúzás is pénz. Mondjuk pofa kell 10 mázsás kukit 40ért aratni, mintha 100 mázsás lenne.
Válasz barazdabetyar. #25300. hozzászólására
Üdv!
Na az fasza mennyiség. Most jól rám ijesztettél.
Most hívott a kombájnosom, hogy hétfőn vágjuk az enyémet, de ha nem lesz 10 q/ha, akkor inkább lezúzom a fenébe az egészet.
Válasz barazdabetyar. #25300. hozzászólásáraItt a nagy részét lesilózták. De korrektül művelő cégnek 4 bála/ha. Térdig ért.
Válasz Ohaza63 #25291. hozzászólásáraAz jó.Itt volt aki 14 kg./ha.
Válasz szanberg #25293. hozzászólásáraRégen pedig azt mondták a Lengyel liba zabos liba, mert azon hízlalták, nem termeltek kukoricát nagyon az éghajlat miatt.
Ma meg ott van.
Nem jártam erre én sem már vagy 12 éve, csak most néztem, némi gabonatarló, repce, aztán árvakelés e, vagy vetett, nem tudtam eldönteni, van. Szója még, de ránézésre nem egy erős.
Kukorica meg rengeteg, szerintem ott a környék 80%-a az.
'22-ben az aszályban ide hozzánk is rengeteg lengyel kukorica jött az üzembe.
Válasz kisparasztkaim #25296. hozzászólására Nem ugyanaz a beton meg az égő tarló,egyébként igazad van,döglött földeken az emberek nagy többsége nem is tud nem is akar változást csak termelni,na ők az igazi Liebig és Bige árvái.Sokan vannak.
Válasz Ohaza63 #25295. hozzászólásáraItt a belga meg továbbra is 100 ezres nagyságrendben dobàlózik, bérelni is 100-135 ezres árakon bérel.
Válasz szelindi1965 #25289. hozzászólásáraA beton is meleg.
Az is felfele áramlik, és nem csinál esőt.
Nem értek hozzá, de a tarlóégetés az melegebb?
A talaj élet ami régen nem volt téma, most meg van.
Válasz apuci #25294. hozzászólásáraÜdv apuci!
Felénk nem nagyon van silózógép.
Mindenki erőlködik a kombájnolással.
Igaz pl. az egyik ismerős is levágta a kukoricáját és a 4,5 Ha -ról, bő 18 q-t vágott, ami egy csúcs 4 q/Ha eredményt hozott.
Én is dilemmázok, hogy ezért érdemes e 38.000 -42.000 Ft -ot kiadni a kombájnra.
De a másik, hogy kell e vetni gabonát.
Vetettem már porba búzát októberbe, ami februárban kelt ki, de akkoriban azért jobban bízhattunk az esőkben , mint most.
Az idei 35-40 q/Ha termés, még az önköltséget sem érte el.
Szóval van fejfájás, hogy hogyan tovább.
A földárak is zuhanórepülésben, már 40.000 Ft/Ak ról beszélnek, az egyik ismerős is most adott el 4,5 Ha földet 45.000 Ft/Ak -ért, pedig elvileg 40 Ak, valamikor jó föld volt.
Szóval mi itt a Dél Alföldön erősen a szarabbik oldalán vagyunk a kerítésnek.
Válasz Ohaza63 #25291. hozzászólásáraGONDOLOM NÁLATOK IS VAN ZÚZÁS SILLÓZÁS!
Válasz Gumóka #25292. hozzászólásáraÉn meg most értem haza Észak -Lengyelországból, Gdansk közeléből. Tegnap mentünk ma jöttünk, volt egy kis business
Viszont!
Hihetetlen de igaz. Nem rosszak a kukoricák, de egészen ott északon a tenger közelében is a java már olyan, hogy kb mindjárt aratni fogják!!! Nem is értem. Közben meg most fejezték be szeptember elején a repce aratást!!! Wisztulában alig van víz, és 10 éve Kielce felett nem kukoricát esetleg silót láttál, most meg kényszer érik, megsül az északi tenger mellett baxki. Nem is értem.
Krakkó alatt voltak érdekes módon teljesen zöld kukoricák, gondolom ott a magas tátra mellett van lepattanó esőjük.
Szlovén-Magyar határon Szlovén oldalon minden kukorica kb. ahogy néztem, vágják is, de még igen zöldek.
Válasz Agrárkopó #25290. hozzászólásáraDél Békés 5-15 q/Ha
Aratott már valaki milyen átlagokat lehet hallani Gondolom siralmas.
Válasz Traktoros30 #25286. hozzászólásáraFelfelé áramló meleg levegő kell az esőhöz,ez az egyik oka a tarlóégetés betiltásának,hogy ne legyen. Természeti népeknél ez alaptevékenység, hogy megújuljon-éljen-megtisztuljon környezetük,itt meg térkövezünk-betonozunk,ügyes.
Válasz Gatti #25287. hozzászólásáraMi sokszor ezért maradunk ki amikor nyugat felől jön a csapadék. A kiskunsagba kiszárad, nincs ami táplálja. Majd amikor át ér a tiszán kezd belőlünk erősödni de az majd csak tőlünk keletre fog jelentős esőzést okozni.
Válasz Traktoros30 #25286. hozzászólásáraMert ami pl nálatok kialakul a zöld területen az ahogy mozog már a beton dzsungel fölött esik le. A beton tenger pedig segíti a kihullást a nagyobb hő kisugárzás miatt. De ha nálatok vagy máshol nem lenne zöld terület, akkor ott se esne.
Válasz Csabesz555 #25285. hozzászólásáraÉn 30km-re vagyok Debrecentől és én is így tapasztaltam. Ott állandóan szakad. Múlt héten állt az utcákban a víz, ittjon egy sem volt. Szerintem aszfalt kell, hogy essen eső, nem erdő...
Válasz MTZ1221.3 #25283. hozzászólásáraDe az is érdekes hogy pl Debrecenben a betondzsungelban hetente 3x esik.. De 50 km el alrébb a puszta közepén ahol még egy járda sincs ott meg kiszárad minden.
Válasz HektárHarcos #25282. hozzászólásáraSzerintem meg régen egy év sem telt el hó és fagy nélkül. Na itt nyugaton 15 éve nem láttam havat, fagy meg csak akkor van, amikor virágzik a barack.
Válasz HektárHarcos #25282. hozzászólásáraAzért biztosan az sem segít, hogy egyre több helyen aszfaltoznak, betonoznak, térköveznek le udvarokat, parkolókat. A zöldfelületek jelentősen csökkennek a városokban is és már a falvakban is. Egyre több porta falun is szépen le van térkövezve. Nyáron a térkő meg tolja felfelé a meleget, aztán a házban meg kapcsolják a klímát. Nekünk a diófa már szépen megnőt és egész sok zöldfelület van a ház mellett, így a klímát idén pl. alig kellett bekapcsolni is, pedig jó meleg idők is voltak.
Az biztos, hogy a szántóföldeken a napelemek nem segítenek, de szerintem ez a divatos udvar megoldás sem a jó irányba viszi a klímát.
Nagy áruházak parkolóiba is kihagyják az 1m-es kockát a fáknak, de szerencsétlennek esélye nincs megnőni, mert az aszfalton túl sok víz nemigen jut be.
Régen is voltak ilyen évek, nem hiába mostanában dölnek meg a régi meleg rekordok meg tavaszi hideg rekordok .csak már nem élnek azok akik el tudnak mondani hogy 1896 ban kb milyen év volt . Én ahogy figyelem most már 20 éve az időjárás azt látom felénk 2-3 év ami nagyon száraz és utána jön egy átlagos 4-5 év. De a mikor klímát a sok nap elem is befolyásolja mert az a 100-200ha napelem azért tolja felfelé a meleget ami meg a felhőket .
Válasz Zoli1437 #25280. hozzászólásáraigen, sajnos nálunk is ez a helyzet.
Válasz Gatti #25279. hozzászólásáraAz átlaghőmérséklet emelkedése régóta tart.
A hőség napok számának növekedése és a csapadék hiány és eloszlás (nyári hónapok hiánya) ami állandósulni látszik.
Itt már a szőlőnek is kevés a víz. Az gyümölcsfák is szenvednek. Ezeket eddig nem érintette a változás. Ezekre gondoltam új jelenségként.
Válasz Zoli1437 #25278. hozzászólásáraMár látszott a 2000 es évek elején hogy változik, eltűntek a havas és hideg telek. Egyre forróbbak és szárazabbak lettek a nyarak, persze volt pár év kivétel de többségében ez érvényesült. Mára pedig folyamatosan forró és száraz nyarak vannak, legalábbis az ország keleti részén, valamint a telek is igen enyhék lettek.
Ez látszik a mediterrán növényeken is, a füge jó pár éve nem fagyott el, nem úgy mint korábban.
Válasz Gatti #25277. hozzászólásáraItt 20-25 éve is volt már ilyen év. Csak akkor jó évek jöttek utána, most meg mintha ez állandósulna. Pedig a remény minden év elején az, hogy talán ez jobb év lesz.
Válasz Zoli1437 #25276. hozzászólásáraJól látszik hogy az utóbbi években magyarországon és romániába zuhan a kukorica hozam, míg lengyelbe nő. Tolódik a klíma, most lengyelbe van kb olyan éghajlat mint nálunk 5-10 éve.
https://mezohir.hu/2025/09/16/agrar-magyar-roman-kukorica-termes-orosz-buza-mezogazdasag/
Válasz Ohaza63 #25274. hozzászólásáraSzia hát meglepő de sok a két cső . Utól érte a májusban vetettet.
Válasz Koczka József #25273. hozzászólásáraÜdv Józsi!
Mint a csacsi f@sza és egy száron 2-3 db?
Az ott a Kánaán, az ígéret földje!!!
Valami csak lesz belőle. Június 3.vetes.
Válasz Gandhy #25270. hozzászólásáraEgyébként szemre néztem én is csak, azért írtam, hogy egész pontos táblaszél szórással is.
Sőt, van egy keskeny tetületem, azt máshogy nem is tudom szórni, körbekerülöm táblaszéllel és kész.
Válasz Gandhy #25270. hozzászólásáraNekem van 2 földem, ahol unokatesóm a szomszédom, megoldjuk
Válasz Gumóka #25269. hozzászólásáraÉn nem számolom a zsebben maradó pétisószemeket, így egy métert áteresztem a szomszédra, 100%-os a fedése(Bogballe).
Szomszéd csillivilli Amazone-jának a szélszórása sokkal jobb, vagy 5 métert kapok belőle, de nem panaszkodom.
Válasz Gandhy #25266. hozzászólásáraA Bogballe szélszórása egyébként majdhogynem' tökéletes, én eddig nem igazán vettem észre, hogy kevesebb lenne a széle, az út mellett esetleg, de ott fogja a növényt a por is sztem.
Dunaföldvár.
Válasz Szlovákiából #25264. hozzászólásáraTápanyag, pont ezért tértünk át a folyékony technológiára.
A kalászos, repce kultúrák szinte saroktól sarokig egyformák.
A szemenkéntinél az egyszerűbb kezelhetőség és pontosabb dozírozás miatt is átáltunk a folyékonyra.
Az npk sajnos szemes de van szegélyszóró az axison.
És inkább túlszórjuk 1-2méterrel vagy akár többel is mint 3-4méteren a szegélyen nelegyen semmi.
Sokkal kissebb így a veszteség a szegélyhatás miatt.
A kelés robbanásszerűsége fontos, ahogy a kolléga is leírta. A többmint 24 36órás keléskülömbség már meglátszik a hátrány.
És minnél több annál inkább!
Válasz Szlovákiából #25264. hozzászólására"Azt meg mindenki tudja, hogy a parcella legszéle szinte semmit nem kap" - ezt Én eddig nem tudtam.
Válasz Szlovákiából #25264. hozzászólásáraA növények versengenek az erőforrásokért, de nagyon nem bírják az elnyomottságot. A kisebbik néhány nappal később kelt ki, ez kevésnek tűnhet, de ez kezdettől megpecsételte a sorsát, a szomszédja mindig előtte lesz, és ezt ő nem fogja bírni. A magasaága meglesz, de gyenge lesz. Ezért fontos a jó magàgy, mert ha 24 órán belül kel ki a növények nagyrésze, akkor jó, efölött már hátrányt szenvedhet a kései. Ha még a tőtáv is egyenetlen, és közel vannak, plussz még később is kelt, akkor látod ezt.
Válasz hashtag #25263. hozzászólásáraEzt tudom, de mindenhol azt mondják, óriási jelentősége van a tápanyag pótlásnak. Azt meg mindenki tudja, hogy a parcella legszéle szinte semmit nem kap, csak ha kultivátorral, vagy vetőgéppel egyenesen odateszi a tövéhez.
A másik kérdés, hogy mitől van az, hogy a sorban egymás mellett áll 2 kukorica, az egyiken egy óriási csővel, a mellette lévőn meg csak egy szivar nagyságnyi van, vagy nincs is semmi.