Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
- Milyen bálacsomagolot vegyek??? új
- Vadászat, vadgazdálkodás, vadászati jog – minden ami vadászat....... új
- Lucerna telepítése, termesztése új
- Cseresznye és egyéb gyümölcs termesztés új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Árpa termesztése új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Fagyvédelmi szélgép új
- Töktermesztés új
Cikkajánló
Drágul és lassul a vendégmunkások behozatala – mi lesz az idénymunkákkal?
A román kormány friss sürgősségi rendelete kötelező letéthez és egy új, központi...
3471 hozzászólás
Válasz atisgyulai #1970. hozzászólásáraÉn a pioneer ha jól emlékszem 1155 tipusjelű készítményét használom. Más gyártóról nem is tudok, ez bevállt és nem is vészes az ára olyan 300 ft-ra jön ki bálánként. Praktikus csomagolásban van nem úgy mint a szenázsoltók, hogy egy tubusban hatalmas mennyiség, hanem 20 bálánkénti adagokban van kis műanyag dobozokban. Nekem nyáron mindíg van a bálázós traktorban egy kartonnal, mert nem csak olyankor használom amikor nem szárad meg eléggé, hanem a levélpergés elkerülése végett éjszaka bálázzuk a lucit, és a nagyobb földekkel nem lehet végezni abban a kb 3 órában ami optimális. Folyamatosan mérem a bála nedvességtartalmát, és amikor 18-as fölé menne bekeverek egy adag penészedésgátlót, és mehet tovább.
Hivatalosan 22-es vízig védi meg a lucernát a penészedéstől, de azokkal a dolgokkal amit írtam (puha, hengeres bálázóval készített bála) bőven 22-es fölé is lehet menni.
A lényeg, hogy nem kell valami rákkeltő kémiai vegyszerre gondolni, egy egyszerű baktériumtörzsről van szó ami meggátolja a lucerna penészedését, ezért nem működik fűszénával sajnos.
A kijuttatása ugyan azzal a kijuttatóval történik amivel a szenázsbálákba a vízoldékony oltót fújod ki, a pioneernél lehet kapni, nekem is ilyen van, viszont ez így kicsit komolyabb összeg. Főleg, hogy nekem be van kötve a bálázó monitorjába, viszont ennek az a hátránya, hogy ha a bálázó megy a háztól, akkor ez is, és vehetek új kijuttatót. De lehet kapni külön vezérlővel, ekkor neked kell állandóan ki-be kapcsolgatni. Viszont házilag is megoldható az összehozása nem egy bonyolult szerkezet. Kell egy tartály(lehetőleg sötét, mert a világos bealgásodik), pár méter cső, egy elektromos szivattyú, egy szűrőház szűrőstül, egy csap, meg 2-3 permetező fúvóka.
A bekeverést meg úgy oldom meg, hogy kb 1 liter vizes oldat megy egy bálába, ennél kissebb mennyiséget sajnos nem lehet pontosan beállítani, és eloszlatni a bálában. Azt hiszem mindent el mondtam ami fontos.
Válasz MFM #1969. hozzászólásáraÜdv!
Erről a penészgátlós dologról tudnál még írni. Kijuttatóról, szerekről, ill. minden gyakorlati tapasztalat érdekelne.
Sokszor küzdünk mi is ezzel a száradás problémával.
Válasz szanberg #1967. hozzászólásáraPróbáltuk mi már így is, de így se volt megbízható a minőség.
Ezzel a "levél nélküli fekete lucernakóró"-val meg az a helyzet, hogy általában amikor kiderül, hogy nem fog teljesen megszáradni esőig, addigra már késő, mert szenázsnak túl száraz. 40-es vízre nagyon hamar ledobja, azt a maradék 20-30 %-ot nem nagyon akarja. Erre a problémára nekem egy penészedésgátló adalék lett a megoldás, azt merem ajánlani, 25-ös vízü lucerna még teljesen tökéletes lett. Plusz nagyon fontos még a laza bála, és a hengeres bálázó, így sokkal nagyobb nedvességgel lehet bálázni, 1-3 napot lehet spórolni a száradáson.
Válasz endypapa #1966. hozzászólásáraEz sajnos így van, a siló íze átmegy kicsit a tejbe is, és néhány érlelt saj meghasadozik ha sok szenázst esznek a tehenek. Csak sajnos ilyenkor télen lédús takarmány nélkül nagyon nehéz jó eredményeket elérni tejelés téren.
Válasz MFM #1965. hozzászólásáraMegmondom én mi a gond ezzel nálad. Az, hogy kint csomagolsz. Én úgy csinálom, hogy megy a sodró utána a bálázó és már bálázás közben pakoljuk fel kocsira és hordjuk be a telephelyre ahol meg folyamatosan csomagolódik.
Leseprett betonplaccra billentjük a bálát oda, ahol lakni fog, onnan már nem mozdítjuk. Fűben nem jó mert az egér a bála alatt járatokat kikapar magának és ott a fólia is sérül és bepenészedik az alja, betonon nincsen ilyen gond, abszolút tökéletes plusz nemkell a lyukaktól félni. Becsomagoljuk végigmegyünk rajta egykét helyen valami kapacsa vagy vastagabb szárú kóró kiszokta szúrni, azt leragasztjuk a széles szallaggal oszt jónapot, persze időközben azért rá-rá nézegetünk hogy van e valahol még lyuk amit nem vettünk észre, de így tökéletes szokott lenni az anyag. Nyílván ha harmatos volt az anyag mikor sodródott akkor foltokban penészes lesz az idegen víztől, nagyon fontos, hogy csak a lucerna saját vize legyen a csomagban, máskülönben penészedik.
Juhnál mióta használjuk jobban tőgyelnek, a bárányok jobban indulnak, nem robban le az anyjuk még kettes bárány után sem, hamarabb indúl majd újra a termelésbe, láthatóan érezhetően javít a helyzeten, nem beszélve arról, hogy nincsen levél nélküli fekete lucerna kóró azóta, mert van egy plussz járható út amivel megmarad a levél és a beltartalom is
Válasz MFM #1965. hozzászólásáraTejelő marhák etetésekor jobban szeretem a jó minőségű száraz takarmányt. Sokkal testesebb, ízesebb a tej tőle, mint a szenázstól vagy silótól. Piacon jobban értékesíthatőbb ez a tej.
Válasz szanberg #1963. hozzászólásáraEz a csomagolás dolog érdekes történet...
Saját részre én is csomagolok évi 200-at, és itt kereslet is van rá, így próbálkoztunk eladással is, de sajnos nagyon nehézkes, sok buktatója van. Kapásból ott van az, hogy mire a földről behordjuk a telepre, onnan meg át van szállítva a vevőhöz minimum 4x meg kell fogni, rengeteg bála sérül, és utánna ragaszgathatja az ember, akkor sem lesz az igazi. És egyébként is a fő probléma az, hogy nem lehet belelátni a bálába, nem tudom ti hogy vagytok vele, de nálunk nagyon gyakran előfordul, hogy itt-ott van benne egy-egy penészes vagy rohadt folt, sőt néha olyan is van, hogy mondjuk 10 bála tökéletes, és a 11. az egész szar. Sőt olyan is volt, hogy teljesen jó anyag, jó vízzel minden időben elvégezve rajta, és egy szál nem lett jó belőle. 3 éven át kisérleteztünk vele, de nem bírok rá jönni, hogy min múlik.
És ilyen bizonytalan takarmánnyal nem érdemes piacra menni, csak elrontja a megítélésünket, és egyéb takarmányt se vesznek tőlünk, sok konfliktus származott már ebből a dologból.
Írod, hogy takarmánykészítésből nem lehet profitálni. Na erre én csúnyán rá tudok cáfolni, a földjeink nagy része kaszáló, és a bevételünk igen nagy része ebből származik. Nyílván, úgy nem működik, hogy valakinek van x hektár rétje, begépesít, és azt várja, hogy visszajöjjön takarmány értékesítésből a gépek ára, meg még meg is gazdagodjon belőle. Ez csak úgy működik, hogy állatokat kell tartani, ezekhez úgy is begépesít az ember hogy megcsínálja a saját takarmányát, és az ezen fellül maradót eladja. Így lehet manipulálni a piacot, most nem megy a lucerna, a fűszéna viszont nagyon megy, ezért most qrva boldogok az állatkák, mert lucernát ehetnek amennyit akarnák, fűszénát alig esznek.
Továbbá ha nincs állata az illetőnek mit csinál ha mondjuk szétborul néhány bála, ha megázik egy adag széna, a föld szélén keletkező gyomos bálákkal, stb... Úgy nem lehet a piacon maradni, hogy mindent eladsz. 3 fontos kulcsszó van: a minőség a mennyiség, és a választék, ha ezek tartósan meg vannak, akkor lehet profitra szert tenni takarmánykészítéssel is.
Válasz ..MZ/X.. #1961. hozzászólásáraAz biztos, de történetesen öko területekről van szó, és deszikkálás nélkül tudtommal nem egyszerű magot fogni. Pedig a kombájnunkhoz minden megvan a lucernamag aratáshoz.
Válasz sanyi1965 #1962. hozzászólásáraA jó takarmány ugyanúgy kell a juhnak is kecskének is mint marhának vagy bármi más jószágnak. Nyílván extenzívebb kategória mint egy tejelő állomány, nem is kérdés, de jó takarmányra lehet alapozni.
Én csomagolok is zölden lucernát pár éve. Luxus és igazából nem bírja el a juh ágazat de mégsem így van, mert ha meg azt nézem amikor csapadékos az idő mint tavaly vagy kétéve és nembírt a lucerna megszáradni, mire igen, akkorra fekete volt és a levelet már csak a postás hozta utána, mind lepergett a sok forgatástól... Akkor meg nem luxus.
Van ahol keresik megvételre az ilyen szenázst is, felénk nem, így magamnak 100-150darabot készítek évente amiből nagyonjó kiegészítő, kiváló beltartalmi értéket képviselő ízletes takarmányt tudunk adni nekik.
Visszatérve az alap kérdésre, szerintem jelenleg takarmánytermesztésből profitálni nem lehet, a mesterséges beavatkozások mindig ezt okozzák...
bár egyébként is 15ezerért két bálát venni szerintem legalább annyira nem kifizetődő, az nagyon drága, jószágtartó nem bírja megfizetni
Válasz ..MZ/X.. #1961. hozzászólásáraaki kiszántogatta mert eladhatatlan a lucernája,nem fog venni magot.a zöldítést értelmesebben/olcsóbban/ is meg tudja oldani bárki.ráadásként az állatállomány csökken nem is kicsit.kecskébe-birkába pedig ritka ember pocsékol el jó takarmányt.
Válasz MFM #1960. hozzászólásáraMagot kell fogni, annak most jobb piaca van.
Válasz UE-28 #1959. hozzászólásáraNekem is van még kb 200 db 120-as bálám a saját szükségleten kívül 3. És 4. Kaszálásból betárolva, de én nem aggódom az eladás miatt már kaptam rá ígéretet hogy megveszik, és fogyogat is szép lassan. De az idénre tervezett 30 hektár lucernatelepítést szerintem újratervezzük, ez a zöldítés nagyon tönkrevágta a lucerna piacát. Eddig 5500 ft-ért annyit el tudtam minden gond nélkül adni, amennyit akartam, most meg 15 eurót kapok érte, és így is örülök, hogy elviszik. Megy még az ára lejjebb is szerintem.
Válasz szanberg #1957. hozzászólásáraÜdv!
Nekem is van még első osztályú anyagom elég sok, tető alá betárolva, igaz már van egy kevés juh, de még azokon felül is van vagy 500-600 bálám, pedig már a miskolci vadasparkba is szállítottam elég sokat.
Már megfordult a fejemben, hogy lehet keveset engedni kéne, de apám azt mondja, messze még a május, és senki nem tudhatja milyen évünk lesz.
Lehet igaza van!
Válasz Bán Zsolt #1955. hozzászólásáraFelénk is csak 1-2 hobbipacis 'oszt jónapot...
)
(azoknak meg az se lenne baj, ha első osztályú cucc lenne...ingyér
Válasz oprita #1956. hozzászólásáraÉrtem, én meg kettőt 8ért, száraz helyen van első osztályú anyag de nem nagyon kell, főleg mikor sok van meghagyva.
Válasz szanberg #1954. hozzászólásáraAsszondotta,kettőt ad annyiéRT
Válasz szanberg #1954. hozzászólásáraennyire nincs jószág felétek?
itt szalmát nem kapsz ennyiért
Válasz Radocz #1951. hozzászólására2bálát 8000ért adok, de 200 is van eladó.
15ért ki veszi meg?
Az, hogy bio-nak van mondva semmire sem mész vele, esetleg gyomosabb, de mikor álltál át biora? Most? 3esztendő az átállás eleve.
Válasz Radocz #1951. hozzászólásáraEzt vázoltam Miskolcon,bátyja?'15 november...Csak le merted írni,óne köntörfal.
Válasz mtarka #1946. hozzászólására+25.000 ha még ráadásul THÉT es is a terület (régi KAT19)
Válasz Mf-es? #1948. hozzászólásáraElőre sejtettük, hogy az AKG nem nyerő, így minden ügyfelünknek mondtuk, hogy mi BIO-ban pályázunk. (kevesebb, de biztosabb pénz).
A lucernára visszatérve lesz eladó BIO, ha érdekel valakit.
Jelenleg nem BIO vevő van, Ő is 15 000 Ft-ért vesz. (két bálát)
Válasz Mf-es? #1948. hozzászólásáraIsmereteim szerint, mindenki nyert, aki ezen indult. 2015. december 31-ig lehetett rajta indulni, mint az AKG-n.
Válasz colizoli #1947. hozzászólásáraNekünk azért nem akkora tragédia,ha az alom is lucerna a birka alatt.
Válasz mtarka #1946. hozzászólásáraÖKO-támogatás,kinek jár?
Válasz mtarka #1946. hozzászólásáraMajd 4-5 év múlva lesz annyi megint, mikor kezdik kiszántani a mostani lucernákat. Most boldog-boldogtalan lucernát vet.
Válasz colizoli #1944. hozzászólásáraNem felvesszük (mint mondtam, egyébként is csak "segítség" vagyok ebben a bizniszben), hanem adják maguktól. És ennek a barátomnak tényleg adták. Kicsit szomorú is vagyok, hogy én meg nem kapom (másnak mindig könnyebb jó tanácsot adni).
Még egyszer kihangsúlyozom, hogy én sem tartom szép dolognak ezt, normálisnak meg végképp nem, sőt engem (mint gazdát) kifejezetten hátrányosan érint. De mivel azt kérdezte valaki a fórumon, hogy mégis mi a csudáért éri meg valakinek 100.000.-Ft/ha bérleti díjat fizetni gyenge minőségű szántóért, próbáltam erre válaszolni a saját tapasztalatom alapján.
Ha esetleg érdekel valakit, hogyan jön ki ez a magas támogatási összeg:
- területalapú: 45.000.-Ft/ha/év
- zöldítés: 25.000.-Ft/ha/év
- termeléshez kötött szálas: 30.000.-Ft/ha/év
- fiatal mg-i termelő: 20.000.-Ft/ha/év
- ÖKO-támogatás: 60.000.-Ft/ha/év
Nincs benne semmi trükk, a jogosultsághoz nem kell még állat sem.
Rizikó nyilván az eladhatatlan lucernában van (mint idén), de emlékszem azért arra is, hogy tavaly ilyenkor 15.000.- forint/bála volt a jó minőségű lucerna ára. Lesz az még ennyi.
Válasz Radocz #1937. hozzászólásáraHa augusztusban elvetetted, akkor nem lesz baj, ha utána, akkor lehet, hogy gondjaid lesznek vele.
Válasz Vadmalac #1940. hozzászólásáraSAPS, zöldités, fehérje, öko, gázolaj, meg esetleg az AKG.
Felvesznek mindent amit lehet.
Válasz atisgyulai #1942. hozzászólására
Nekem már most is van egy 10 hektár ilyen.Csak betakarítok a bociknak.
Válasz Vadmalac #1929. hozzászólásáraNem kell neki két év, fordulni fog nagyot a helyzet.
Most mindenki bezöldített,meg még fognak ezután is, ráadásul csapadékos évnek mondható az elmúlt esztendő.
Nézd meg a hirdetéseket, annyi takarmány van, mégsem kell a kutyának sem (nincs ami megegye)
Szerinted ki fog jövőre a lucernákért pénzt adni, mikor ott rohadt rá az előző.
Majd az állattartók bevállalják hogy az "újgazdáknak" ingyen letakarítják a lucernájukat, ahol meg nincs jószágtartó aki ezt meglépné, ott még fizetni is fognak érte, csak valaki kaszálja,sodorja, bàlázza meg vigye már el.
Az ilyenek nem csinálják meg maguknak, attól lustábbak.
Válasz Radocz #1937. hozzászólásáraHány valódi levelet növesztett a télig?
Válasz mtarka #1936. hozzászólásáraA nagyobbik baj, hogy ezt ki hogyan tudja majd lenyeletni a tulajjal. Ezért mondom én hogy nem a támogatás megszűnése lenne a legnagyobb gond, hanem az, ha egyik évről a másikra szűnne meg. Fokozatosan könnyebb lenne alkalmazkodni hozzá.
Mellesleg ez a 180.000 Ft/ha támogatás amit pár hozzászólással ezelőtt írtál, az miből jön össze?
Válasz Radocz #1937. hozzászólásáraAugusztus 14.-én szórtuk tavaly, sztem. semmi gond vele.
Válasz mtarka #1936. hozzászólásáraSzerintem a tulajdonos tulajdonos abérlő meg csak bérlő marad és dönt a piac,
Kedveskéim!
Mi lenne ha kimennétek megnézni az új vetés lucernát?
Két hete néztem az enyémet és nem látni benne a sikeres őszi vetést.
Mi lesz belőle tavaszra?
"Ritka szép lesz"?
Válasz Vadmalac #1935. hozzászólásáraTámogatás nélkül ugyanoda fog visszamenni.
Akkor kinek is adják a támogatást? A tulajnak vagy a gazdának? Elvileg a gazdának, de valahogy mindig a tulajnál köt ki (ráadásul adómentesen)!
Ugyanez a géptámogatásoknál, furcsa módon a támogatás idején furcsa módon 15-20%-kal mindig drágább (nemcsak a számlán)! Akkor kinek adják a támogatást? A gazdának vagy a gépkereskedőknek? Elvileg a gazdának, de valahogy mindig a gépkereskedőnél köt ki.
Válasz mtarka #1932. hozzászólásáraBékés megye, Gyomaendrőd. Kb. a támogatással együtt mentek feljebb a bérleti díjak. 2004-ben kb. 20.000 Ft-tal kezdtük, vagy még annyival sem, most meg itt tartunk.
Válasz Szilard97 #1933. hozzászólásáraNagykunság. Mi a sok? A támogatás? A haszonbérleti díj?
Miért ne érné meg? Szerinted 160-180ezer Ft/ha évi támogatás nem elegendő indok?
Miről beszéltek? Ahol jó föld van, ott mit gondoltok, mennyi a haszonbérleti díj? Ahol biztosan terem 100q kukorica minden évben, ott mennyi a bérleti díj? Amikor az NFA-s nagy területeket "osztották" pár évvel ezelőtt, a "biztos befutó" "földműves" 200ezer/ha évi "díj" alatt szóba sem akart állni!!
A gyengébb minőségű szántókon, meg úgy általában a kaszálókon, legelőkön ki akar ténylegesen gazdálkodni? Támogatás nélkül?? SENKI! Nyilván mindenki arra törekszik, hogy a lehető legtöbb támogatást megszerezze MOST, aztán ha vége a támogatásoknak "utánam a vízözön"...
Az "igazi gazda" meg kapkodja a fejét, nem is érti ezt az egészet. Viszont cserében egyre inkább kiszorul a haszonbérlői rendszerből. Támogatási rendszer végeztével, kétségkívül az ő idejük jön el. Csak győzzék kivárni...
Válasz mtarka #1932. hozzászólásáraarra kíváncsi vagyok én is hogy hol van ez, az rengeteg, ott már nem nagyon van haszon csak a támogatás marad... megéri úgy művelni? mert szerintem se
Válasz Vadmalac #1929. hozzászólására" nálunk a gyengébb, kötött földeket 60-70e Ft/ha ért adják ki bérbe"
Hol van ilyen terület, melyik megye?
Válasz Vadmalac #1929. hozzászólásáraEgyébként vannak ennél sokkal cifrább történetek is.
Milliárdos emberke, tartozásban elhoz ingyen 150 ha-t, saját nevére nem tudja íratni, sőt már a közvetlen családtagjai nevére sem, hiszen már régen beteltek (300 ha, 6000AK), így a tulajdonjog egy távoli rokon nevére (pesti bankár srác) kerül.
Papíron haszonbérbe van adva - több mint 5 évre -, szóval jön a "földműves" haszonbérlő felveszi a támogatást, majd továbbutalja, azt felveszik, amely hivatalos, legális és teljesen adómentes.
Valójában egy harmadik csapat műveli a földeket, akik még csak a nevét sem hallották a valóságos "tulajnak". Adnak 20.000. Ft/ha-t a "földműves" haszonbérlőnek - persze zsebbe. Ez a harmadik csapat egy helyi nagycég embereiből áll, akik maszekban itt "használják fel" a nagycégtől "kikerülő" műtrágyát, vegyszert, vetőmagot, gázolajat. Agyon nem művelik a földet: tárcsa-vetés-vegyszerezés, aztán vagy bejön vagy nem. Nincs nagy kockázat, viszont, ha bejön jó "kiegészítés".
Akkor erre mit mondasz? Ez a magyar valóság. Mi főztük, jó étvágyat hozzá...
Válasz Vadmalac #1929. hozzászólásáraAzért ne törj pálcát felette, csak kihasználja az üres kapus gólhelyzetet. Ki ne tenné ezt?
Normál esetben ilyenkor még "dukál" egy fiatal gazda induló támogatás is, illetve +10% bármilyen beruházási pályázaton (mondjuk egy 60%-os traktor+pótkocsi gépbeszerzés). Kár, hogy nála ezeket nem használtuk ki.
Mint mondtam, ezen esetben sajnos nem én vagyok a tulajdonos, csak a "szaktanácsadó".
Barátom is azért folyamodott ilyen eszközökhöz, mert messze lakik, meg egyébként sincs sok köze a mezőgazdasághoz (papíron persze felső fokú mg-i végzettsége van) és a helyi gazdák is annyira nyakasak, hogy nem látnak az orruknál tovább.
A terület egyébként örökölt föld, valaha évszázadokig a családjáé volt a terület, aztán elvették tőlük, majd nagypapa visszakárpótolta. Ezért kötődik hozzá, nem szeretné eladni. Pedig egyébként jobban járna (adnának érte kb. 250 millió Ft-ot). Ha úgy nézzük 250 millióra jönne bárhol évi 5%, az pedig barátok közt is 12,5 millió Ft/év. Mondjuk ez így sokkal több (20 millió), de ha egyszer nem lesz támogatás, mennyit fog érni ez a szántó, 500-600 ezer Ft/ha?
Korábban fillérekért vette ki a helyinagycég, normális "gazdát" pedig nem találtunk, aki rendes bérleti díjat (100.000.- Ft/ha) fizetett volna. Szóval maradt az én ötletem, amely nyilván rohadtul megéri a tulajnak.
Nem szép, nem szép, de ez van, ismeritek: "ha adják, fogadd el..."
Szóval addig, amíg a lucernát agyontámogatják, hülye, aki nem használja ki. Persze elmondtam azt is, hogy ez nem lesz örökké így. Amit adnak nem szabad elszórni, mert lehet 2020-21 után cumi jön...
Hogy mik vannak! A tulaj műveli a földjét papíron (merthogy ő veszi fel a támogatást), mással művelteti, vetteti, nem is a saját pénzén, és aztán még a lucernáért is pénzt kér (nyilván)! Van arca az embernek! Persze biztos még ő a jó arc, mert ezeken felül nem kér bérleti díjatr!
Aki ebbe belemegy az nem normális.
Vagy ő műveli a földjét, és akkor ő telepítse be a saját pénzén lucernával és akkor a szénáját adja ahogy akarja! Ha egyáltalán elsőre sikerül a telepítés! Ha nem akkor majd másodjára! Meg persze ha 1-2 év után kiviszi a víz foltokban, kieszi a pocok akkor kezdheti előről. Meg persze szaladgáljon a papírokkal egy kicsit, legyen könyvelője, fizessen közterheket, stb...
Vagy adja ki bérbe, és akkor a bérlő majd betelepíti, meg kaszálja ahogy akarja, a tulaj meg vegye fel az adómentes bérleti díjat!
Csak abból induljunk már ki, hogy nálunk a gyengébb, kötött földeket 60-70e Ft/ha ért adják ki bérbe! Ehhez képest emberünk nulla beruházással megkapja a támogatást, plusz még durván 30.000 Ft-ot, semmi rizikóval! Aki meg beleinvesztál, kockáztatja a saját pénzét, idejét, görcsöl rajta hogy jó legyen, az meg keres 50.000-et?
Válasz mtarka #1927. hozzászólásáraMi felénk ez nem kérdés ki takarítja le a megázott rendet, mindig aki kaszál, az takarít. Még működik a bizalom és becsület. Na meg, ha egyszer nem úgy történik, ahogy a tulaj kéri, akkor nem csak tőle, de mástól se kap legközelebb semmit.
Válasz ..MZ/X.. #1925. hozzászólásáraNem értelek, ugyanazokat a számokat mondjuk, csak TE a saját szemszögedből számolsz.
Ne csak azt nézd, hogy "gazdaként" mi az érdeked, azért egy picit képzeld bele magad a "tulajdonos" helyzetébe is. Ő is csak maximalizálni akarja a hasznát, a legkisebb kockázat mellett.
Az úgy meglehetősen egyoldalú elképzelés, hogy a tulaj kapja a támogatást, a gazda meg a lucernát. Ebből soha, sehol nem szokott semmi jó kialakulni. Ha ingyen kapsz valamit, akkor az olyan is lesz. Ráadásul majd mi lesz, ha nincs támogatás? Vesse el a tulaj a lucernát, a gazda meg majd jön és segít "letakarítani"? Fenntartható gondolkodás...
Annak se sok értelme van, hogy a tulaj nem csinál semmit (csak felveszi a támogatást), a gazda meg nyomja bele a saját pénzét, veszi a vetőmagot, elvégzi a talajmunkákat, szívja végig az első évet, aztán meg koppan a második évben, amikor elhajtják a picsába. Velem egyébként pont most történt ilyen... Bíztam a tulajban, nem kellett volna, inkább egy 5 éves művelési szerződést kellett volna aláíratni vele, komoly kötbérrel (utólag okosabb vagyok én is).
Szerintem mindenki ugyanazt írta, amire én is próbáltam rámutatni, ez a "közös buli" csak akkor jó (akkor működik), ha a tulaj is tesz bele pénzt (már az elején), de a "gazda" végzi az összes munkát már a szántástól kezdve.
Ezt mi úgy hidaltuk át, hogy a tulaj vette a vetőmagot, a többit (szántás, szántáselmunkálás, vetés) a gazda végezte saját költségre, de kiszámlázta dec.31-es fizetési határidővel (hogy a tulaj a támogatás-előlegből ki tudja fizetni). A tulaj egyébként nyilván ott volt végig, saját szemével meggyőződhetett a munkavégzés minőségéről.
Innentől érdeke volt mindkét félnek, hogy a lucernavetés a lehető legjobb legyen. Jól is sikerült.
Az első évben mindkét kaszálás 50%-os áron mozgott.
Második évtől 10.000.- Ft/ha kaszálásonként, készpénzben előre. Évente négyszer kaszálja a gazda.
Amit írsz, 1500.-Ft/120-as bála van amikor több, és van, amikor kevesebb, mint a 10.000.- Ft/ha/kaszálás. De azért általában több, tehát TE még többet fizetsz érte, csak éppen a bála előállításának kockázatát rátolod a tulajdonosra (ha nincs bála, nincs 1500.- Ft/guriga sem).
Szerintem tisztább helyzetet teremt, ha hektárban van meghatározva az "ár", mert ilyenkor nincs cigánykodás, hogy most akkor mekkora a bálaméret, milyen tömörséggel, illetve nem kell a tulajnak meresztgetni a szemét, hogy na hány bála is jött le a területről. Jobb azért is mindkét félnek, de főleg a tulajnak, hogy könnyebb ezzel kalkulálni.
Ugyancsak durva az, ha elázik, főleg ha renden ázik el, mondjuk kétszer. Ilyenkor ez kinek a felelőssége, kinek a kockázata a TE rendszeredben? A tulajé? Miért lenne az övé? Kinek a költsége, ilyenkor "letakarítani"?
Szerintem ez a gazda felelőssége, ez az ő kockázata. A gazda döntse el mikor kaszálja le. Ha odaázik az ő baja. Ezért követeljük meg minden esetben az előre fizetést. Addig nincs kaszálás, amíg nincs kifizetve. Ne félj, jobban koncentrál a gazda is, nem kockáztat ilyenkor semmit.
Válasz ..MZ/X.. #1925. hozzászólásáraÜdv!
Szerintem a "telepítés" teljes!! költsége mindenképpen a tulajt terhelje, akár ő végzi, akár bérmunkában az esetleges későbbi használóval.
Így nincs a későbbiekben ilyen általad említett affér, ha esetleg másnak akarja bérbe adni.
Övé a terület, és ha beállt a lucerna akkor megegyezés szerint eladhatja, hektárra, darabra vagy ahogy akarja.
Ez a támogatás dolog is nézhető mindkét oldalról. De ha valaki mást termel, és azt "talpon" eladja (pl. kukorica) akkor sem a vevőé a támogatás.
Az szerintem csak rendes, haszonbérleti szerződéssel megkötött üzletnél jár a bérlőnek.
Nekünk is van ilyen lucernánk. 6+3 ha. A terület sajàt volt, a 3ha-os friss telepítés, a 6-os már vagy öt éves.
Az egészet birtokegyesítés miatt elcseréltük a szomszéd kérésére.
A 6-ost, első kaszálàs után kitàrcsáztàk, kiszántottàk, majd tavasszal újravetették. Azóta használjuk, papíron az övé, de a lucerna a miénk.
És természetesen nincs olyan hogy rajta marad a rossz termés. Mondjuk nálunk nem jellemző a rossz termés
Milyen számokról beszéltek itt.
Nálunk ez úgy megy, hogy a hirtelen jött emberke megcsináltatja a földmunkát. Mi pedig 1500-at adunk bálánként (120x170). Korábban volt, hogy megcsináltam mindent aztán a 2. évben mikor már beállt rendesen mentem volna kaszálni de már be volt gurítva. Elfelejtettek szólni, hogy már nincs közöm a területhez, meg anyátok. Hamar telefon minden hadra fogható ismerősnek és húztuk haza a gurigákat 6 géppel. Volt is hüppögés, majdnem ott tartottunk, hogy még fel is akartak jelenteni.
Nem szeretem az ilyen bulikat, bármikor elküldhetnek a csudába és még szavam sem lehet. Többen égettük meg magunk ilyenben itt a környéken.
Korrekt tulajjal akit régóta ismerünk azóta úgy megy, hogy a földmunkát mi csináljuk, de a költséget bérmunka árában felezzük a tulajjal, vetőmag az ő sara. Aztán 1500/guriga.
Persze mindig akad olyan tulaj aki nekiáll okoskodni, tavaly is volt egy muki 400-at akart elkérni 5 hektárért. Mert ő kiszámolta mennyit ér. Még mindig lábon van neki a tavalyi első növedék.
Válasz Vadmalac #1918. hozzászólásáraSzomszéd 8 hektárját én takarítom ,1500/db , 120x160,ha lerohad nincs fizetség,de le kell hordjam.A támogatás az övé.
Válasz mtarka #1921. hozzászólásáraNálatok ... drága lehet minden, mert én ha bele számolok minden költséget, úgy hogy bérbe báláztatok 1300Ft ért, akkor is megáll 3000 Ft ba a lucerna. Ha ötért adja akkor is van rajta haszon. Bár én nem értem a lucerna miért annyival drágább, mint a széna, mikor kisebb költsége van jóformán.
Nem jár jól a tulaj???? Miért???? Mert évente kb 100eFt tiszta jövedelme van 5 éven keresztül hektáranként. Nincs bér, gépkopás, idegesség munka semmi. Akkor mi a szar? Kukoricából mennyivel több a tiszta jövedelem??? És mennyivel több a munka és a rizikó???
Ti kizsákmányolni akartok nem bérbe adni. Itt is volt olyan, akitől ki akartam bérelni X hektár legelőt, jó nádas sásos vizes, és úgy gondolta hogy én adom be támogatásra, ha baxogtatás van akkor engem keressen az mvh, a terület alapu az övé, csökkentve egyszeri szártépőzés költségével(5000 Ft ot számolt hektáranként), ha bedom akg-ra, akkor az is az övé és még az anyatehén támogatás 30% a is neki jár, ha értéknövelő beruházást hajtok vége, akkor a bérleti szerződés lejárta után őt illeti meg. Hát gondolhatod hova küldtem
Moderátor által módosítva: 2017-04-06 09:06:42
Válasz broll79 #1920. hozzászólásáraJa, majd elfelejtettem, a támogatás "természetesen" nálunk marad.
Tulajdonosként ez ma Kelet-Magyarországon az alap. Haszonbérlet lassan fel sem merülhet kérdésként. Haszonbérlet maximum "adóoptimalizálási" kérdésként vetődhet fel.