Válasz Koczka József #5136. hozzászólásáraA föld kellet mert ott a csatorna.
Csak nemélnek vele!
Na az ilyentől elvenném a földet!
Más összetenné a kezét ha ilyen lehetősége lenne!
Olyan mint a napelempark.
40ak ás földön.
Megvette a jó födet, de jobb üzlet a napelem.
Máshol sívóhonokon kinlódnak a termeléssel 3-5ak án.
Vagy a domboldalt zúzzák ahol a kecske is éhenhalna.
A kutya is a dombra szarik!
Válasz rtamas1976 #5135. hozzászólásáraSzia Tamás, ezt az öntöző csatornát valamikor a 70 években építették ki és a Tiszából emelik fel a vizet több méterre a medertől szivattyúkkal. Na már most ha nem olyan területeken menne ahol nagyemberek gazdálkodnak akkor ez is üres lenne. Viszont érdemes megnézni hol van a csatorna vége.
Válasz Koczka József #5129. hozzászólásáraNekünk olyan öntözőcsatorna kellene amin felfolyna a víz!
Onnan pedig gravitációval barázda árasztással tudnánk öntözni!
Itt folyik a hernád kb50 métert kellene emelni
Dimbes dombos a vidék, kutat a faluban 1nap alatt fúrhatsz.
Kint a szántón nemmindenhol tudnak fúrni.
Ahol véletlenül sikerül 70-100m
Van homokkő réteg és nemtudják áttörni.
Nemértem, ahol van csatorna miértnem öntöznek?
Csak 1 területem lenne amit tudnék öntözni!
Biztos nem ősziárpát termelnék rajta!
De ha 1000 házat/portát nézel, akkor már az már 120.000 m3 az meg 12.000 mm eső/Ha/év.
Az viszont 12 méter/Ha/év eső és nem 600-700 mm/év, azért az elég sok eső lenne.
A gyerekkoromban a szülőfalum 10.000 fő lakta, most már csak 5.500 vannak, de így is nagy mennyiség, ami jelentősen feljebb tornázná a talajvizet.
Persze így kényelmesebb az EU nak is meg az államnak is, mert két lóbőrt is lehúz rólunk.
500 Ft a víz+ 500 Ft a szennyvíz és ez még az olcsóbb víz kategória.
Akkor mindenki rizst termelne Magyarországon!
Így meg szennyvíz a Kula Bácsival meg a pisivel együtt átfolyik a szomszéd faluba, ahol tisztítják, majd a sűrejét veszélyes hulladéknak minősítve valahová elszállítják, a vizet meg bele engedik a csatornába, ami meg a fene sem tudja hogy hová megy.
A legnagyobb üzlet volt annak idején gebines szippantósnak lenni, mert elvitte a derítőből 1500 Ft a szennyvizet, majd a parasztnak ráengedte a földjére megint 1500 Ft-ért.
A leggazdagabb emberek voltak annak idején, egy nap csinált 2-3 kanyart és keresett 3 szor annyit, mint más a munka helyén egész hónapban.
Bizony a pénznek nem volt szaga, csak a szarnak!!!!
Életember egyszer hallgattam a nejemre, igaz akkor még csak a menyasszonyom volt.
A cégemnél (OKGT/MOL) volt egy eladó gyári állapotú, 2.500 km futott Prága szippantó az 1980-as évek elején, árverésem meg is vettem, de miután a "KIS DRÁGÁM" kijelentette, hogy nem megy hozzá egy szarszippantóshoz, így visszaléptem.
Aki azután megvette, mára egy nábob, azt sem tudja, hogy mije van.
1 hétig ült rajta, majd már csak számolta pénzt, mert alkalmazottai voltak
Válasz Ohaza63 #5126. hozzászólásáraNálam kénes a víz de néha annyira, hogy messziről bűzlik. Valami más is van benne de nem tudom mi. Az biztos, hogy még a gyom se nő tőle. Túlélnek a növényeim az öntözéstől csak. Egyedül az uborka szereti.
Akkor nektek a kukorica lába/gyökere fuldoklik a vízben 50-60 cm-re.
Nálunk meg szerencsétlennek 5-6 m-es gyökerek kell növeszteni, hogy találjon valami nedvességet, hiába vagyunk a Körös-Maros hordalékkúp tetején.
Szerintem sokat romlott a helyzet a csatornázás kiépítésével, mert amíg a derítő és ülepítő rendszerek voltak minden háznál, akkor lényegesen feljebb volt a talajvízszint.
Most, hogy mindenki rákötött a hálózatra és elvezetik a szennyvizet a másik faluba és ott beleengedik egy csatornába, ami valahová elvezeti.
Egyébként erősen látszik, hogy ott ahol a víz kiengedésre kerül, ott bizony sokkal szebb a termény.
Míg régen kb. 120 m3/év vizet használt egy háztartás pl. az egy faluban 1000 ház esetén az már igen komoly mennyiség volt, ami vissza került a természetbe és emelte a talajvizet.
Igen, erről írtam, Nagy Pista megígérte 2022 ben , hogy telerakják a csatornákat vízzel, hogy legalább a talajvíz feljebb legyen, netalántán valamelyik bátor gazda esetleg még beruházna és öntözné a földjeit.
Bizony itt felénk is sokan rengeteget költöttek a öntözésre, főleg a nagyok közül, de a fúrt kutas megoldás itt nem működik.
Olyan szennyezett ásványi anyagokkal (vas, mangán, jód, alumínium, arzén, lítium, metán) a talajvíz, hogy az inkább árt a növénynek.
Itt a OKGT/MOL 1960-óta teljesen elszennyezte a vizet a rengeteg olaj és gázkút fúrásával.
Teljesen eltűntek az 1970 években a magától folyó kifolyókutak, amiből mindenféle gyógyvíz folyt.
Gyerekként még Én is hordtam haza Tatámnak kannával, kantakasban a 40 C fokos, sárga színű (jódos) vizet, amiben a köszvényes lábait áztatta.
Azután elapadtak, majd egy olajkút kitörés során 5-6 évvel később addig szórakoztak az olajosok a rétegnyomás emelésével, hogy megint beindultak maguktól, de csak 1-2 hónapig folyta a víz belőlük, azután végleg kiszáradtak.
Itt is látszik, hogy az olajosok 1000-2000 m mély olaj/gázkútjaik, tönkre tették a feljebb lévő vízréteget is, csak ezt senki nem akarja elismerni és bevallani.
A legjobb példa a saját udvarom és füvem, hiába locsoltam az elmúlt két hónapban a füvemet az aszályban az automata öntözővel este , reggel 5-5 mm -el, csak kínlódott a szegény fű, de mikor egy zsebkendőnyi felhőből kapott a város 30 mm esőt, két nap múlva, mintha újjászületett volna a fű.
Pedig a Nagy Pistán 2022 -es aszály után ígért fűt fát, hogy teleengedik a csatornákat vízzel, meg hasonlóakat.
Erre elköltik a több száz milliárdot kínai akku és autógyárakra meg támogatásokra.
Miközben folyamatosan esik vissza az e-autó eladás
Pedig ez is sokat jelentene, mert nem volna olyan légköri aszály és a talajvíz is sokkal feljebb jönne és már ez is nagy segítség volna.
A legjobb példa a barátom földje a szomszédos településen kb. 2 km megy el az öntöző csatorna, aminek a vízszintje 2 m el magasabb, mint a talajszint és még zöld a napraforgója, tavasszal vetéskor meg elsüllyed a vetőgép, míg nálam az ellenkező irányban abban a Maros-holtágban, amiben a gyerekek még 2006 ban szép nagy kárászokat fogtak, már nincs víz 2012 óta.
Nekem már egy hete a napraforgóm 4 -es a kukoricám 8 vízzel lett learatva.
Édesapám mesélte hogy ez a holtág 1944 ben úgy kiöntött, hogy 200 m széles lett a 5-6 méter széles csatorna. Volt is riadalom akkor.
Itt del bekesben mindig minden a legalacsonyabb áron kerul felvasarlasra az utobbi években, de sajnos a termeny mennyisege is fos. A napraért 140ft/kg adnak. Annyiért marad. A tarolasi koltseg meg az egekben.
Válasz V.L. #5085. hozzászólásáraMár többször írtam ugyanezt,amikor kint gazdálkodó ismerőst kérdezem,mindig nagyobb átvételi árat mond a miénknél,forgónál és kukoricánál is.Ezért nem értem az olcsó ukrán kukoricát.
Válasz wolfmk5 #5106. hozzászólásáraMeg nem kellene ilyen helyzetben a kárenyhítésen ülniük ott fenn,a támogatásról meg nem is beszélve június 30 ez röhej ez is csak nálunk van..máshol dec.30....ülnek a pénzünkön..
Válasz V.L. #5091. hozzászólásáraSenki sem jókedvében adja, a számlákat, munkabéreket fizetni kell. Akkor érdemes várni, ha a világpiaci ár sokkal magasabb. 10-20 e ft, különbségért behozzák külföldről, mint tavaly előtt, itt 280 eft volt, kintről meg lehetett hozni 250-ért, mire adtad volna 250 ért kintről már 200-ért hozták, a vége 140 lett.....
Válasz Bekre Pál #5095. hozzászólásáraAzért olyan nagy aszály csak nem volt ha 30+-ost vársz. Itt esett, és a legjobbkor esett kivételesen, és a 29,5 mázsásnak örülök. 4,5 -ös vízzel lett vágva 4 napja, deszikálás nélkül.
Válasz V.L. #5091. hozzászólásáraÉn 200 alatt nem adom, ha jövő nyárig kell rá várni, akkor úgy lesz. 30pár q lesz max., ez az elbaszott aszály ezt is kinyírta.
Válasz Soma123 #5093. hozzászólásáraNekem is furcsa, lehet mindenki nyaral még.. Felénk egy helyen vágták le eddig, pedig nagyon sok a csont száraz tábla, de mégse vágják. Enyém speciel még zöld, remélem termés szempontjából ez jó jel. Ez a kezdő ár is sajátos. Pár napig él aztán elkezd bezuhanni mint tavaly. A kereskedő elmondhatja, hogy aratáskor milyen jó ár volt, de a javát már a bezuhant áron vette át valójában..
Válasz V.L. #5091. hozzászólásáraHová küldjem ?? Az anyjába vissza?? ha aratni kell mert 8-9 a víze aratok. 70 hektárra nem szoktak szárítót meg raktárat építeni, pláne a mai árakon. Nálunk annyi a szerencse hogy 15 km es körzetbe van 3 felvásárló is. Mondjuk szerintem sokszor ezek is karteleznek.
Mégegyszer:
Ha mi termelők csak 170 000- 180 000 Ft/t áron értékesítünk, akkor annyiért veszik, ha olcsóbban is meg tudják venni a feldolgozók, akkor extra profituk lesz!!!!!!! Ez rajtunk múlik. Ha mindenki elküldi azt a kereskedőt aki 150 ft-ot ad, akkor előbb-utóbb emelkedik az ár, de ehhez mindenkinek így kell döntenie!!!
Válasz Gatti #5087. hozzászólásáraIde hordták az ukrán naprát tízezer tonna szám, a kamionok egy jó része messzire bűzlött, avas, penészes volt, tele szeméttel. De a gabona, szója, kukorica sem volt sokkal jobb.
Válasz Gatti #5086. hozzászólásáraNemérted mert nemvagy körülmetélve!
A borsodisört feviszik pestre és elküdik miskolcra.
Bőcsön lehet drágább a sör mint pesten!
Sőtt biztos.
5988 hozzászólás
Árakat tudtok? Változás esetleg(felfelé)?
Válasz Koczka József #5136. hozzászólásáraA föld kellet mert ott a csatorna.
Csak nemélnek vele!
Na az ilyentől elvenném a földet!
Más összetenné a kezét ha ilyen lehetősége lenne!
Olyan mint a napelempark.
40ak ás földön.
Megvette a jó födet, de jobb üzlet a napelem.
Máshol sívóhonokon kinlódnak a termeléssel 3-5ak án.
Vagy a domboldalt zúzzák ahol a kecske is éhenhalna.
A kutya is a dombra szarik!
Válasz rtamas1976 #5135. hozzászólásáraSzia Tamás, ezt az öntöző csatornát valamikor a 70 években építették ki és a Tiszából emelik fel a vizet több méterre a medertől szivattyúkkal. Na már most ha nem olyan területeken menne ahol nagyemberek gazdálkodnak akkor ez is üres lenne. Viszont érdemes megnézni hol van a csatorna vége.
Válasz Koczka József #5129. hozzászólásáraNekünk olyan öntözőcsatorna kellene amin felfolyna a víz!
Onnan pedig gravitációval barázda árasztással tudnánk öntözni!
Itt folyik a hernád kb50 métert kellene emelni
Dimbes dombos a vidék, kutat a faluban 1nap alatt fúrhatsz.
Kint a szántón nemmindenhol tudnak fúrni.
Ahol véletlenül sikerül 70-100m
Van homokkő réteg és nemtudják áttörni.
Nemértem, ahol van csatorna miértnem öntöznek?
Csak 1 területem lenne amit tudnék öntözni!
Biztos nem ősziárpát termelnék rajta!
Válasz Ohaza63 #5133. hozzászólásáraMég az előző tulaj volt. A felesége vagy úgy jött fel vagy ott telefonált haza.
Válasz SzikiSzokeveny #5128. hozzászólásáraÜdv!
Talán nem kellett volna olyan mély kutat fúratni, hogy a szűrő lent legyen a kénköves pokolban!!!
Bocsi a viccért!!!
Válasz termelo #5130. hozzászólásáraÜdv!
"120 m3 = 12 mili eső / hektár nem ?"
De!
120 m3 /év = 1 ház vízfogyasztása 3-4-5 fővel (10 m3/hó)
De ha 1000 házat/portát nézel, akkor már az már 120.000 m3 az meg 12.000 mm eső/Ha/év.
Az viszont 12 méter/Ha/év eső és nem 600-700 mm/év, azért az elég sok eső lenne.
A gyerekkoromban a szülőfalum 10.000 fő lakta, most már csak 5.500 vannak, de így is nagy mennyiség, ami jelentősen feljebb tornázná a talajvizet.
Persze így kényelmesebb az EU nak is meg az államnak is, mert két lóbőrt is lehúz rólunk.
500 Ft a víz+ 500 Ft a szennyvíz és ez még az olcsóbb víz kategória.
Akkor mindenki rizst termelne Magyarországon!
Így meg szennyvíz a Kula Bácsival meg a pisivel együtt átfolyik a szomszéd faluba, ahol tisztítják, majd a sűrejét veszélyes hulladéknak minősítve valahová elszállítják, a vizet meg bele engedik a csatornába, ami meg a fene sem tudja hogy hová megy.
A legnagyobb üzlet volt annak idején gebines szippantósnak lenni, mert elvitte a derítőből 1500 Ft a szennyvizet, majd a parasztnak ráengedte a földjére megint 1500 Ft-ért.
A leggazdagabb emberek voltak annak idején, egy nap csinált 2-3 kanyart és keresett 3 szor annyit, mint más a munka helyén egész hónapban.
Bizony a pénznek nem volt szaga, csak a szarnak!!!!
Életember egyszer hallgattam a nejemre, igaz akkor még csak a menyasszonyom volt.
A cégemnél (OKGT/MOL) volt egy eladó gyári állapotú, 2.500 km futott Prága szippantó az 1980-as évek elején, árverésem meg is vettem, de miután a "KIS DRÁGÁM" kijelentette, hogy nem megy hozzá egy szarszippantóshoz, így visszaléptem.
Aki azután megvette, mára egy nábob, azt sem tudja, hogy mije van.
1 hétig ült rajta, majd már csak számolta pénzt, mert alkalmazottai voltak
Válasz termelo #5130. hozzászólásáraAnnyi.
Válasz Ohaza63 #5126. hozzászólására120 m3 = 12 mili eső / hektár nem ?
Válasz Radocz #5124. hozzászólásáraTiszafüredi öntöző csatorna? Egész nyáron tele volt.
Válasz Ohaza63 #5126. hozzászólásáraNálam kénes a víz de néha annyira, hogy messziről bűzlik. Valami más is van benne de nem tudom mi. Az biztos, hogy még a gyom se nő tőle. Túlélnek a növényeim az öntözéstől csak. Egyedül az uborka szereti.
Válasz Radocz #5124. hozzászólásáraMivel ebből öntöznek/öntöztek azért van tele.
Válasz Radocz #5124. hozzászólásáraÜdv!
Akkor nektek a kukorica lába/gyökere fuldoklik a vízben 50-60 cm-re.
Nálunk meg szerencsétlennek 5-6 m-es gyökerek kell növeszteni, hogy találjon valami nedvességet, hiába vagyunk a Körös-Maros hordalékkúp tetején.
Szerintem sokat romlott a helyzet a csatornázás kiépítésével, mert amíg a derítő és ülepítő rendszerek voltak minden háznál, akkor lényegesen feljebb volt a talajvízszint.
Most, hogy mindenki rákötött a hálózatra és elvezetik a szennyvizet a másik faluba és ott beleengedik egy csatornába, ami valahová elvezeti.
Egyébként erősen látszik, hogy ott ahol a víz kiengedésre kerül, ott bizony sokkal szebb a termény.
Míg régen kb. 120 m3/év vizet használt egy háztartás pl. az egy faluban 1000 ház esetén az már igen komoly mennyiség volt, ami vissza került a természetbe és emelte a talajvizet.
Igen, erről írtam, Nagy Pista megígérte 2022 ben , hogy telerakják a csatornákat vízzel, hogy legalább a talajvíz feljebb legyen, netalántán valamelyik bátor gazda esetleg még beruházna és öntözné a földjeit.
Bizony itt felénk is sokan rengeteget költöttek a öntözésre, főleg a nagyok közül, de a fúrt kutas megoldás itt nem működik.
Olyan szennyezett ásványi anyagokkal (vas, mangán, jód, alumínium, arzén, lítium, metán) a talajvíz, hogy az inkább árt a növénynek.
Itt a OKGT/MOL 1960-óta teljesen elszennyezte a vizet a rengeteg olaj és gázkút fúrásával.
Teljesen eltűntek az 1970 években a magától folyó kifolyókutak, amiből mindenféle gyógyvíz folyt.
Gyerekként még Én is hordtam haza Tatámnak kannával, kantakasban a 40 C fokos, sárga színű (jódos) vizet, amiben a köszvényes lábait áztatta.
Azután elapadtak, majd egy olajkút kitörés során 5-6 évvel később addig szórakoztak az olajosok a rétegnyomás emelésével, hogy megint beindultak maguktól, de csak 1-2 hónapig folyta a víz belőlük, azután végleg kiszáradtak.
Itt is látszik, hogy az olajosok 1000-2000 m mély olaj/gázkútjaik, tönkre tették a feljebb lévő vízréteget is, csak ezt senki nem akarja elismerni és bevallani.
A legjobb példa a saját udvarom és füvem, hiába locsoltam az elmúlt két hónapban a füvemet az aszályban az automata öntözővel este , reggel 5-5 mm -el, csak kínlódott a szegény fű, de mikor egy zsebkendőnyi felhőből kapott a város 30 mm esőt, két nap múlva, mintha újjászületett volna a fű.
Válasz Ohaza63 #5118. hozzászólásáraEnnek a feltöltése, csak döntés kérdése lenne.
Nem került volna rengeteg pénzbe.
Itt ma is volt egy kis eső.
Válasz Ohaza63 #5118. hozzászólásáraFelénk tele van.
Ez nem itt van, de ez is tele van.
Válasz barazdabetyar. #5119. hozzászólásáraIlyen jo arat ne hallottam. Vegul is 15000be elment plussz 250 az olajtartalomra.
Válasz Ohaza63 #5118. hozzászólásáraEgy biztos. Ha nem lesz vmilyen vizgazdalkodasi megoldas hamar lehuzzuk a rolot.
Dél Borsod KITE Lo 157 ezer /t.
Szentistván Lo 150 ezer /t.
Dél-Békés 2024.09.05.
Napraforgó LO:14.800 - 15.100 Ft+komp
Válasz Soma123 #5115. hozzászólására156 ba eladva.Dél békésbe.
Válasz Soma123 #5117. hozzászólásáraÜdv!
Pedig a Nagy Pistán 2022 -es aszály után ígért fűt fát, hogy teleengedik a csatornákat vízzel, meg hasonlóakat.
Erre elköltik a több száz milliárdot kínai akku és autógyárakra meg támogatásokra.
Miközben folyamatosan esik vissza az e-autó eladás
Pedig ez is sokat jelentene, mert nem volna olyan légköri aszály és a talajvíz is sokkal feljebb jönne és már ez is nagy segítség volna.
A legjobb példa a barátom földje a szomszédos településen kb. 2 km megy el az öntöző csatorna, aminek a vízszintje 2 m el magasabb, mint a talajszint és még zöld a napraforgója, tavasszal vetéskor meg elsüllyed a vetőgép, míg nálam az ellenkező irányban abban a Maros-holtágban, amiben a gyerekek még 2006 ban szép nagy kárászokat fogtak, már nincs víz 2012 óta.
Nekem már egy hete a napraforgóm 4 -es a kukoricám 8 vízzel lett learatva.
Édesapám mesélte hogy ez a holtág 1944 ben úgy kiöntött, hogy 200 m széles lett a 5-6 méter széles csatorna. Volt is riadalom akkor.
Válasz Ohaza63 #5116. hozzászólásáraA fold 8m melyen ki van szaradva. Így indulunk a jovonek. Sivatag. Engem ez is befordít.
Válasz Soma123 #5115. hozzászólásáraÜdv!
Itt felénk nem nagyon akarják, hogy tároltasd a terményemet, add el, vagy vidd máshová.
Gyalázatos eredmények vannak, mind a napra, mind a kukorica esetében.
Aki esetleg egy zsebkendőnyi felhőből kapott időben esőt, az talán kevésbé szomorú, mint a nagy átlag.
De ez megint nem a Mi évünk és már a harmadik a sorban.
Itt del bekesben mindig minden a legalacsonyabb áron kerul felvasarlasra az utobbi években, de sajnos a termeny mennyisege is fos. A napraért 140ft/kg adnak. Annyiért marad. A tarolasi koltseg meg az egekben.
Válasz B.laca #5112. hozzászólásáraNa azt erre senki nem veszi.
Válasz Igazi Földönfutó #5110. hozzászólásáraMert nemvagy körülmetélve!
Válasz trikolor5 #5111. hozzászólásáraHO felfelé 180+boni
Mozdul valamerre az ár?
Válasz V.L. #5085. hozzászólásáraMár többször írtam ugyanezt,amikor kint gazdálkodó ismerőst kérdezem,mindig nagyobb átvételi árat mond a miénknél,forgónál és kukoricánál is.Ezért nem értem az olcsó ukrán kukoricát.
Válasz wolfmk5 #5106. hozzászólására156 ba eladva.Nincs semmi boni,olaj,víz,stb.
Válasz wolfmk5 #5106. hozzászólásáraJövőre tuti kevesebben kötnek majd.
Válasz wolfmk5 #5106. hozzászólásáraMeg nem kellene ilyen helyzetben a kárenyhítésen ülniük ott fenn,a támogatásról meg nem is beszélve június 30 ez röhej ez is csak nálunk van..máshol dec.30....ülnek a pénzünkön..
Válasz barazdabetyar. #5105. hozzászólásáraLO 158+boni +olaj+víz pest megye,kartereznek mert sokan kötöttek,nem kötne senki csak figyelnének!
Akkor a 155 az nem rossz ár.Emelkedést lát valaki?
Lo 151 ma Encsen Bódi!
Válasz szikszaipeter72 #5102. hozzászólásáraNálunk is ekörül szór, ma már 150 is volt egy helyen , kérdés a többi átvevő követi-e!
Válasz barazdabetyar. #5101. hozzászólásáraMa hallottam 148-at!
Hol,mennyi az ár?
Válasz V.L. #5091. hozzászólásáraSenki sem jókedvében adja, a számlákat, munkabéreket fizetni kell. Akkor érdemes várni, ha a világpiaci ár sokkal magasabb. 10-20 e ft, különbségért behozzák külföldről, mint tavaly előtt, itt 280 eft volt, kintről meg lehetett hozni 250-ért, mire adtad volna 250 ért kintről már 200-ért hozták, a vége 140 lett.....
Válasz VMisi #5096. hozzászólásáraSimán 40+s lett volna, de kifogyott alóla a hákettőó- 2x is volt aszály, tavasszal meg nyáron, nem vagyok happy.
Válasz trikolor5 #5094. hozzászólásáraTavaly a végét kb 20% 10.500 adtam oda decemberben. Nem kellett volna panikolni. Tavasszal joval folment.
Válasz VMisi #5096. hozzászólásáraSimán 40+s lett volna, de kifogyott alóla a hákettőó- 2x is volt aszály, tavasszal meg nyáron, nem vagyok happy.
Válasz Bekre Pál #5095. hozzászólásáraAzért olyan nagy aszály csak nem volt ha 30+-ost vársz. Itt esett, és a legjobbkor esett kivételesen, és a 29,5 mázsásnak örülök. 4,5 -ös vízzel lett vágva 4 napja, deszikálás nélkül.
Válasz V.L. #5091. hozzászólásáraÉn 200 alatt nem adom, ha jövő nyárig kell rá várni, akkor úgy lesz. 30pár q lesz max., ez az elbaszott aszály ezt is kinyírta.
Válasz Soma123 #5093. hozzászólásáraNekem is furcsa, lehet mindenki nyaral még.. Felénk egy helyen vágták le eddig, pedig nagyon sok a csont száraz tábla, de mégse vágják. Enyém speciel még zöld, remélem termés szempontjából ez jó jel. Ez a kezdő ár is sajátos. Pár napig él aztán elkezd bezuhanni mint tavaly. A kereskedő elmondhatja, hogy aratáskor milyen jó ár volt, de a javát már a bezuhant áron vette át valójában..
Nalunk 8 % nem lehet tobb a vize. A kereskedok kivarnak mivel tudjak sok napra van vetve es sokaknak surgos a lé.
Válasz V.L. #5091. hozzászólásáraHová küldjem ?? Az anyjába vissza?? ha aratni kell mert 8-9 a víze aratok. 70 hektárra nem szoktak szárítót meg raktárat építeni, pláne a mai árakon. Nálunk annyi a szerencse hogy 15 km es körzetbe van 3 felvásárló is. Mondjuk szerintem sokszor ezek is karteleznek.
Mégegyszer:
Ha mi termelők csak 170 000- 180 000 Ft/t áron értékesítünk, akkor annyiért veszik, ha olcsóbban is meg tudják venni a feldolgozók, akkor extra profituk lesz!!!!!!! Ez rajtunk múlik. Ha mindenki elküldi azt a kereskedőt aki 150 ft-ot ad, akkor előbb-utóbb emelkedik az ár, de ehhez mindenkinek így kell döntenie!!!
Válasz Gatti #5087. hozzászólásáraIde hordták az ukrán naprát tízezer tonna szám, a kamionok egy jó része messzire bűzlött, avas, penészes volt, tele szeméttel. De a gabona, szója, kukorica sem volt sokkal jobb.
Válasz Gatti #5086. hozzászólásáraNemérted mert nemvagy körülmetélve!
A borsodisört feviszik pestre és elküdik miskolcra.
Bőcsön lehet drágább a sör mint pesten!
Sőtt biztos.