Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon! Határidő: augusztus 31.
Fórum
- Kukorica várhatóan........! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Cirok termesztése új
- Vetésforgó új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Napraforgó-termesztés új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
- Jégkármérséklő rendszer új
Cikkajánló
A franciák szerint is újra kell gondolni az agrártámogatások feltételeit
A gyakoribbá váló aszályok miatt egyes zöldelőírások teljesítése rendszeresen...
933 hozzászólás
Válasz medikus #232. hozzászólásáraNa téged is mindjárt törölnek mint engem a múltkor!
mentsd le a képernyőt.
Válasz nagypistivagyok2 #231. hozzászólásáraTalán azt is korlátozni kellene,hogy állambácsi ne adja,adhassa el korlátlanul alólunk a vizet a zsidóknak,flakponban!
Válasz Radocz #227. hozzászólásáraTiszteletem!Nem arról van szó,hogy fizetni kell a vízért(egyenlőre!) hanem a legalitásból illegalitásba vonult kutakat akarják legalizálni.
Ezzel sem lenne probléma ha csak adminisztratív eljárás lenne,hogy az állam felmérést készítsen(nem fizetőst). Magyar ember leleményes ha a jószág szomjas annak innia kell! Minap láttam egy állattartó telep "kúteltüntetését". Ha meg fizetni kell majd a vízért azt oldják meg úgy,hogy a befizetett pénz maradjon a megyében és a víz tisztaságát szolgálja de nem kell még egy vizitársulásbohóccsapat! Az biztos,hogy a választásokon a falun élő kispénzű idős embereknek ezt elég nehéz lesz elmagyaráznia a polgármesternek. Ezt a lépést véleményem szerint soha de ha muszáj(unio) akkor a választások után kellene meglépniük.
Válasz máris szomszéd #229. hozzászólására
Válasz Radocz #227. hozzászólásáraJa könnyen beszél akinek nincs víz problémája.
Valószínűleg (nem biztos) fogalmad sincs a kis teljesítményű kútból való öntözés problémáiról tetézve,hogy mindezt rossz homokon.
Válasz Radocz #227. hozzászólásáraMi meg a Duna-Tisza csatornából öntöznénk,Kecskemét vonalában!
Válasz nagypistivagyok2 #226. hozzászólásáraMost először nem értünk egyet.
Nem vagyok jövőbe látó, de ki-ki feljelenti illetve bejelenti saját magát.
Az átkosban is fizettünk az állattartó telepek vízfelhasználása után.
A Tejüzembe kocsimosásra (kívűlről) használtuk a saját kutat. Azt nem mondtuk senkinek így nem is fizettünk utána.
Felénk nincsenek ilyen kutak.
Mi a Keleti főcsatornából öntözünk, öntöztünk.
Szerintem ezzel a kút mizériával csak spanolják a vidéki hangulatot, aztán majd jön a nagy megmentő aki nem lesz más mint egy NER lovag,és eltörölteti a törvény tervezetet. Ez csak hangolás a jövő évi polgi választásra. Hogy lássa a nép ki a nagy megmentő!!!
nernerner....
Janibácsit kérdezném!!!Mikor lesz Duna-Tisza csatorna!!!Nagyon várom a homokhátságon,abból öntöznék!!!Nem az 50-es csőkútból!
Válasz Gabzso #223. hozzászólásáraEz a másik. Évek óta megy a szöveg hogy fejleszteni kell az öntözést növelni. Most is miniszteri szintén. És akkor a lakossági kutyákkal is ezt művelik.
Válasz Tomszi #222. hozzászólásáraHát talán győz a józan ész. Eddig úgy néz ki mint írtam is ,hogy az kivitelezés gyakorlatilag lehetetlen.Ráadásul nekem már kezd értelmezhetetlenné válni.Most akkor az öntözött területeket akarják növelni, és így kibővíteni a gazdák lehetőségét ,vagy még a kedvüket is elakarják venni
Válasz Gabzso #221. hozzászólásáraItt olyat rakott ki a jegyző hogy minden kutat engedélyeztetni kell. Egyik kisváros jegyzője meg 10 évvel elirta a dátumot a hirdetményben. De legalább utólag beismerte és helyesbitette. A kivárás a jó taktika szerintem most. Nekünk az itthoni háznál ahol lakunk van 4 kút. A franc se akarja tervezetnek darabját 100ezerert. Sőt egy cikkben azt feszegettek hogy nem is vállalná minden tervező, mert ő adja nevét valamihez, amit nem is lát, nem tudja milyen a kút. De attól kezdve őt is elő lehetne venni.
Válasz Tomszi #220. hozzászólásáraAzt beszélik ,hogy a 2016-utániakra kell és 18 méternél mélyebbre.
A szivar szoba csak képletes név, egyetemisták találták ki.Te magad is bemehettél volna bár melyikbe nem úri hely. Így lehetett legálisan cigizni a Pabbokban.
Mivel ekkora szárazság van és az időjárás sem normális az utóbbi időben,ezért gondoltam ha nem engednek a szorításból, kell találni valamilyen megoldást.Az még sem normális,hogy kifizetted a fúrást csövezést a saját telkeden, most meg megint fizess.De még ez hagyján nehogy még vízóra is kerüljön rá.A legújabb a 2500 négyzetméternél nagyobb gyümölcsös bejelentése.Úgy látszik kinyílt az ötlet láda, és kifogyhatatlan.
Válasz Gabzso #219. hozzászólásáraÖtletnek jó, de szerintem nem lenen ilyen egyszerű. Én abban bízok, hogy év végig módosítják a törvényt, amit beszélnek, hogy 2 évvel kitolják, aztán a 2 évben meg rájönnek hogy leegyszerűsítik az egész kút mizériát. Mert igazából az egyszerűsítés lenne a megoldás.
Én még nem jártam olyan étterembe vagy kocsmában, ahol szivarszobát rendeztek be (attól még persze lehet), no nem járok elit pesti helyekre. Szerintem ez sem tömeges.
Az azért érdekes hogy más törvényt egyik napról a másikra beterjesztik-megszavazzák, lásd. lakáskassza, előtte szó sincs róla.
Tényleg vettem részt ilyen tüzivíztározó kialakításban meg hasonlókban. Ne tudd meg milyen macera, gondoltuk hogy a megszüntetett föld alatti gázolajtartályt (mivel átálltunk gázra) kinevezzük tüzivíztározónak, hogy ne kelljen felszedi, ártalmatlanítani, stb. Az se csak úgy ment hogy beleteszem a csonkot meg egy táblát. Papírhegyek, vizsgálat, engedélyeztetés. Meg van adva hogy hány méternél messzebb nem lehet a potenciális tűzforrástól, de a telepen belüli megközelítésben. A sima tüzivízgödörnél se mindegy milyen szívócsövek, áhh.
Válasz Tomszi #216. hozzászólásáraAzért nézz utána hátha mégse.
A dohányzást is betiltották,a kocsmákba ,éttermekbe, intézményekbe,és megnyíltak helyettük a szivarozó szobák.
Mivel kidolgozva szinte semmi nincs csak eldöntve, azon gondolat meneten elindulva majd az embereken letesztelik,biztos van valami amit rá lehet húzni.
A tűzoltás csak példa volt, mivel nem ivó víz, vagy önözésre alkalmas víz is jó, csak ne tartalmazzon a környezetre káros anyagokat.
Válasz Matyi50 #152. hozzászólásáraJegyzoi fennhatosag ala tartozik, koszonom a valaszod!
Válasz nagypistivagyok2 #214. hozzászólásáraEzt én is remélem, hogy észbe kapnak az okosok odafent.
Válasz Gabzso #215. hozzászólásáraA hivatalosan megnevezett tűzoltóvíznyerő helynek is van ám procedúrája, meg kitételek, szerintem közel olyan, mint egy kút terveztetés.
Keressetek valami agyast aki talál jogszabályt arra,hogy tűz esetén oltáshoz használjátok.
Válasz Tomszi #213. hozzászólásáraInkább fogalmazzunk úgy,hogy PRÓBÁLJÁK LENYELETNI! Nem fog sikerülni nekik mert annyira elrugaszkodott a valóságtól az irányítás,hogy koppanni fognak. Nem kicsit hanem nagyot.Türelem.
Válasz moll1983 #211. hozzászólásáraAz iternetado tervezete ellen legalább volt felháborodás, le is vették a napirendről. Ezt a kút témát megint a falusival nyeletik le.
Válasz moll1983 #211. hozzászólásáraIgen, a hulladéklerakókkal meg senki nem törődik milyen súlyosan szennyezik a vizet Pl a vegyiművek ezertonnás lerakata Pesten,amit még mindig nem vittek el sehova,meg még országszerte a sok mutyi cég lerakata,amibe sumákba zsebmilliókért megy sok sok tonna kifejezetten veszélyes anyag is... A parasztot meg a saját levegővételéért is külön megadóztatják lassan.
2020 lesz ebből a kutas mizériából, nyugi!
Egyszerű a képlet senkinek sem szabad bejelenteni és akkor nem tudnak mit csinálni,egységben az erő.
Átlag polgárnak szó szerint már lassan a levegőért is fizetni kell(nem zárom ki,hogy már el van adva a vízkészletek és emiatt van az egész).
Mészáros Lőrinc-nek meg mindent lehet,örűlet.
Válasz medikus #208. hozzászólásáraEz egy agyrém. Nem a te felvetésed, hanem ami a kút téma körül van.
Itt felénk aki nem volt lusta, az fél, egynapos munkával fúrt egy kutat. Kért egy felszerelést, fúrót meg iszapolót, szerzett egy öntözőcsövet vagy vett egy 110-es PVC-t, reggel nekiállt, délutánra szivathatta a vizet.
Mikor nagyba ment a disznózás, voltak sokan úgy hogy fogták, a pajta felét lebetonozták, pár lábat leállítottak, kifutót hozzá, és mehetett bele a malac hízónak. Mellé meg fúrt egy kutat, rá egy Nortont, hogy ott legyen a víz.
Válasz dobiapo #206. hozzászólásáraEzt már én is láttam, facebookon osztogatták. Ez lenne a normális és életszerű hozzáállás. Ugyanazt a törvényt mér értelmezhetik máshogy más-más helyeken???
Mellesleg szerintem mindenki azt mondaná, hogy az ő kútja 2016 előtt készült, mert állapítsa meg hitelesen, hogy valóban mikor. Egyszer egy másik fórumon beleolvastam ilyen jogi dolgokba, és ott írtak olyat, hogy az állampolgárokról alapesetben a jóhiszeműséget kell feltételezni. Nem tudom a jogi szakkifejezéseket, de ez volt a lényege.
-----------------------------
Ezek a szóban forgó kutak léteznek, 50 éve, 100 éve, akármikortól, egy részét használják, egy részét nem, ha eddig nem ártott a vízkészletnek, akkor ezután se fog, függetlenül attól, hogy most utólag felmérnék és megterveznék.
Én még azt is elképzelhetőnek tartanám, ha azt mondanák, hogy egy adott dátum előtt készített kutakat be kell jelenteni, regisztrálni kell, a tulaj adja be az adatait (mélység, átmérő, ásott vagy fúrt, mittudomén cső anyaga, meg azt hogy lakossági vagy üzleti célt szolgál, belterületen ha nem kapcsolódik hozzá vállalkozás, akkor lakossági). Szóval hogy legyen egy nyilvántartás. És akkor mostantól pedig terveztetni és engedélyeztetni kell, de itt megint szét kéne választani az engedélyezést. Egy kerti kutat a jegyző engedélyeztethetne, üzleti célú kutat pedig az illetékes vízügyi hatóság. Azt csak zárójelben írom le hogy a pontos helyet is nehéz lenne meghatározni a tulajnak, mert itt felénk legalábbis minden udvar 3-5 helyrajzi számon van, plusz még a kert további számokon. Az én udvarom 3 HRSZ határait nem ismerem, meg szerintem senki se, mert nem érdekes hogy meddig tart a lakóingatlan, meddig a gazdasági épület és melyik az udvar, hisz mind az enyém, együtt van kezelve. De ez már csak a szarrágás tényleg. Egyébként itt igen sok telken 3 kút minimum van, ezt terveztessem meg 120ezerért darabját? Ha meg betemetem azt is csak tervezés engedélyezés után lehet. Vagy ez is olyan lesz, mint mondjuk a dohányzás ellenes törvények, van egy nagyon szigorú szabályzás, de nemtudom büntettek-e meg valakit a megszegéséért? De ha annyira pontos nyilvántartás kell, jöjjön ki egy hivatal GPS-szel, és mérje be, aztán lesz egy állami adatbázis, állami pénzből.
-------------
Azt keresse meg és írja már le valaki hozzáértő, hogy mikortól kellett és milyen szabály a kútfúráshoz.
Alanyi jogon kellene hogy járjon 1 kút,mindegy mire használom!Fizetés nélkül!!!!!!!!
Válasz dobiapo #206. hozzászólásáraHonnan tudják vagy hogyan tudom bizonyítani hogy mikor létesült a kutam?
Válasz Drisa #205. hozzászólásáraÉrdekesen, totál káosz van, van ahol azt mondják, hogy szinte minden jukra és gödörre amiböl vizet lehet nyerni. Máshol meg hirdetményeket ad ki az önkormányzat.
Most hogy állunk? Mikorra és mire kell engedély terv stb?
Válasz bandigh #202. hozzászólásáraAzóta kiderült hogy a papa is ügynök volt!Azért nem lehet nyilvánosságra hozni!
Válasz endypapa #196. hozzászólásáraPest megyében 6600ha sóderbányató van ami non stop párologtat. Ott vajon mennyi víz megy el?
Válasz dobiapo #201. hozzászólásáraOFF
20 éve lehetett az éttermekben dohányozni. Ma nemlehet.
Mindig az a jó, amit az aktuális pártunk és kormányunk kigondol. Például, a minap volt a 18(tizennyolcadik) alkalom, hogy a kétharmados kormány leszavazta azt, hogy nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat. 20 éve például erről is másképp vélekedtek a fiatal demokraták..
Válasz nagypistivagyok2 #200. hozzászólására. Ezzel én is maximálisan egyet értek. Írja már le valaki, hogy milyen számú engedélyt, vagy törvényt nem tartott be valaki az elmúlt kb. száz évben mikor kutat fúrt.
Mert ha nem tud ilyet, akkor ne mondja már azt, hogy engedély nélkül nélkül készült. Mint ha mindjárt bűnösek lennénk mert nem tartottunk be valami olyat ami akkor még nem is létezett.
Én azt nem értem,hogy amit az öregapám LEGÁLISAN ásott a házunk udvarán 1959-ben az hogy lesz ILLEGÁLIS 2018-ra? Na mármost engem ne küldözgessenek semmiféle vízügyi hatósághoz,ha az igen nem tisztelt hatóságuk nem végezte a feladatát akkor be kell kéretni őket. Nem baj ha nyugdíjas már akkor adjon számot hogy miért nem legálisak ezek a kutak! Ja és nem felmentő körülmény a "rendszerváltáskor minden elveszett" MERT A KISZ TITKÁROK SEM VESZTEK EL!!!
Válasz Isssti #193. hozzászólásáraSzerintem jól becsülöd Csongrád megyében lehet a legtöbb kút.
Itt még most is legalább egy hónapot kell a kútfúróra várni pedig napi 3-4 a teljesítményük,és a fene tudja hány kútfúró van.
Viszont az is látszik,hogy nyáron mikor mindenki öntöz a nyugvó vízszint látványosan csökken.
Válasz Isssti #195. hozzászólásáraNálunk az agyagban nem kisérletezik senki , max. ezerből egy öntözőkúttal.Vannak viszont az 100-200 éves parasztkutak,amit be kéne esetleg tömni?Daradszámra szerintem ezek adják a 80%-ot.Sajnálatos.Amikor kiépült helyben a vezetékes víz,újtelepiek betömték szeméttel a vén kutakat,máig is ingyen van nékijek a vezetékes.Én kímélgettem,Éder Úr meg is hálálta...
Válasz endypapa #191. hozzászólásáraDehogy van jogod!A saját földeden nincs jogod!Nem Ámerikában vagyunk!Csak lakhatsz, de arra is engedély kell!Bányászni,szelet kifogni sem lehet!amit a földed rejt az mind az államé!A víz is!Ha nem iható minőség akkor is!
Röhej ez az egész kút téma, mikor felénk határok nélkül telepíthetik a "nemes" nyárt, aminek darabja napi 450 liter vizet emészt el. akkor a mi kis kútjainkra vannak rácuppanva? Röhej!
Válasz ..MZ/X.. #194. hozzászólásáraValami kitételt csak kellene szabni vagy mélységre vagy vízhozamra mivel azért kell ennyi kis kút mert szépen száradnak ki a nyár végére, ez nen ugyanaz a kategória mint amikor Győr megyébe az ásotkútba beengedi az Ma350-et (~3000l/min) és fütyülve tolja a vizet a kavicsból...
Így rengeteg kistermelőt hobbistát ellehetetlenítenek, nem fogunk 4-5-10db kutakat bejelenteni, nem éri meg, le kell húzni a rolót, a kutakat feltépni vagy telihordani amit találunk azzal és nem is volt ott semmi...
Válasz Isssti #193. hozzászólásáraA mi jegyzőnk szerint a zártkerti kutak mind a gazdasági használatú kategóriába esnek. Sok az állandó lakos, vízvételi lehetőség csak kútból megoldott, de mivel hivatalosan gazdasági használat besorolású a terület ezért így járt mindenki. Ugyan ez van ahol pl őstermelőnek bejegyzett telephelye van.
Mellesleg azt sem tudják az önkormányzatnál mit kezdjenek a dologgal, gyűjtik a papírokat egy sarokban aztán majd alakul valahogyan.
Bízom benne kezdenek ezzel valamit mert kardomba dőlök, sok kis zártkerti területem van ahol divat volt 300szögölenként 3 kút, jelenleg nem tudom hány kutam van, van olyan hektár ahol 10db is van, ha tippelnem kell 40-50db-om van amiből ha 5-6 db-ot én fúrattam plussz még 8-10db ásott kút...
És ezek az életbe nem hoznak annyi hasznot mint amibe kerül a bejelentésük ráadásul nagyrészük öregebb nálam...
Csongrád megye északi részén nem csak én vagyok ilyen cipőben, itt minden kiskert teli van ezekkel a 40-es pvc kutakkal 8-10m-es talpmélységgel amik alig adnak 40-50litert percenként és ha valaki kicsit is kertészkedni akart annak kellett 2-3db 1000m2-ként.
Valahol olvastam egy becslést hogy pár 10ezer kútról van szó, szerintem csak Csongrád megye több 100ezres tételt közelít...
Válasz dobiapo #188. hozzászólásáraAhogy az is kérdőjel,mi számít gazdasági és háztartási használatnak.
Ez a jegyző írja,hogy szerinte a gazdasági már az ha locsolsz vele bármit is...magyarán öreganyám ha a paprikáját locsolgatja belőle már gazdasági és onnantól katasztrófavédelem csinálja 1millioért a papirokat...???????????? !!!!!!!!!!
Válasz ..MZ/X.. #189. hozzászólásáraSzerintem ami nem "nagyüzemi" méretű az nem lehetne engedély köteles. Mindenkinek alapvető joga van a létfentartásához szükséges vízhez. Főleg itt nálunk, ahol van is!
"Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról"
Mi számít engedély nélkülinek? Mikortól kellett egyáltalán engedély? Ami engedély kötelesség előtt készült, az nem engedély nélküli.
Válasz dobiapo #188. hozzászólásáraLényegében minden lyuk amiből vizet nyer a halandó bejelentés köteles, amihez pedig kell a műszaki dokumentáció.
Érdekes buli lesz, mert itt felénk 150e-től indulnak a tervezők. Sokak nem fogják ezt kifizetni.
Válasz Matyi50 #187. hozzászólására Akkor most anyósom 17 méter mély, 40mm-s csővel fúrt norton fejes kútjának fennmaradási engedélyéhez kell műszaki dokumentáció vagy nem ? Mert én ezt nem igazán tudom egyértelműen értelmezni. Kicsit magas ez nekem mint birkának a lórács.
Kéretik figyelmesen elolvasni! (bocs a terjedelemért)
A Nak. 2020 ig történő kezdeményezése még nincs elfogadva hivatalosan! Talán jövő héten vagy azt követő héten lesz róla parlamenti szavazás,remélhetőleg el is lesz fogadva és legalább így 2020ig lesz idő,nem pedig idén dec 31ig kell kapkodni!.
"Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról
Az utóbbi időben rengeteget foglalkozott a média, az engedély nélkül fúrt vízilétesítmények (a továbbiakban: kutak) engedélyeztetésének témakörével. Nyugodtan kijelenthető, hogy a téma iránt nemcsak a Homokhátságon, de országosan is hatalmas az érdeklődés, amelyről most megpróbálok átfogó képet nyújtani. Az alábbi cikkben a kutak fennmaradási engedélyezési eljárását kívánom bemutatni.
Az Országgyűlés 2016. május 10-i ülésnapján módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2016. június 4-én lépett hatályba. A módosítás értelmében 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik 2016. június 4-e előtt engedély nélkül létesítettek kutat.
Milyen engedélyt ad ki a jegyző?
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges.
Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.
Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges:
Olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
a) az a kút, amely karszt- vagy rétegvíz készlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel;
b) kút épülettel, vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és a magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja;
c) a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!
Vízjogi fennmaradási engedélyezés
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVM rendelet) szerint.
Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik.
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a KHVM rendelet által előírt adatokat. A kérelemhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Mellékletének XXII. pontja szerint 5.000,- Ft-os illetéket kell megfizetni.
A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a KHVM rendelet szerint.
Amennyiben a kút házi ivóvízigény kielégítés céljából létesült, akkor az engedélyezési eljárásba szakhatóságként a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörben eljáró elsőfokú hatóságát (Népegészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Főosztály, régi nevén ÁNTSZ, még régebbi nevén KÖJÁL) is be kell vonni. A kérelem benyújtását megelőzően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet alapján szakhatósági díjat (23.900,- Ft) is be kell fizetni a Népegészségügyi Főosztály 10028007-00302584 számú számlaszámára (a közlemény rovatba a nevet, címet és „ivóvíz szakhatósági díja” elnevezést kell feltűntetni).
A szakhatósági díj befizetéséről szóló bizonylatot a kérelemhez szintén csatolni kell.
A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.
Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!
Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?
Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.
A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?
Fontos, hogy csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni.
A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.
Más szakhatóságokat is be kell-e vonni az eljárásba?
Fontos, hogy a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozó fennmaradási engedélyezési eljárás során más szakhatóságokat is bevonhat az eljárásba. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Kormányrendelet szerint attól függően, hogy pl. ha a kút termőföldre gyakorol hatást, vagy ha a tevékenység erdőt, védett természeti területet, vagy kulturális, örökségvédelmi területet érint stb. akkor a Katasztrófavédelmi Igazgatóság köteles az illetékes szakhatóságot, szakhatóságokat bevonni az eljárásba.
A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.
Mely esetekben jegyzői hatáskör a kút fennmaradási engedélyének kiadása?
Lényeges, hogy a cikkben korábban felsorolt feltételek (a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál) együttes fennállása esetén tartozik a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe. Mivel a jogszabály konjunktív feltételeket ír elő, ezért bármelyik feltétel nem teljesülése esetén a Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el engedélyező hatóságként, nem a jegyző.
Kell-e fizetni a kútból kitermelt víz után járulékot, vagy adót?
A Vgtv. alapján nem kell a vízhasználónak vízkészlet járulékot fizetnie a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után, vagyis sem járulékot, sem adót nem kell fizetni.
Kell-e vízgazdálkodási bírságot fizetni és mekkora összegben?
A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat.
Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság összege a Vgtv. alapján jogi személy esetén az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1.000.000,- Forintig, természetes személy esetén 300.000,- Forintig terjedhet!
Mikor nem adható meg a vízjogi fennmaradási engedély és ennek mi a következménye?
Amennyiben az engedély nélkül megvalósított vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és az átalakítással sem szüntethető meg, a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
Remélem, hogy sikerült világosabb képet teremteni a kutak engedélyezésével kapcsolatban. Fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó jogszabályokat a közeljövőben várhatóan módosítani fogják, mivel nagyon sok észrevétel érkezett a jogalkalmazóktól a jogszabályok nehezen alkalmazhatósága miatt.
dr. Csúcs Áron
Zsombó Nagyközség Jegyzője
"
2016. évi XLI. törvény
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600041.TV×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról:https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600072.KOR
Na akkor nincs semmi konkrét fejlemény?
Mondjuk a homokon gazdálkodókkal (pl. Csongrád déli részével) érdekes lesz lenyeletni ezt. Mert akkor kb. azon a tájékon be is fejezhetik az egészet!
Válasz Matyi50 #183. hozzászólásáraMár semmi sem lehetetlen.
Sziasztok!
Tud valaki pontos jogszabályt linkelni a témában?
Kb. 800nm-es zárt kertünkön (amely üres, lakóház nem áll rajta) van egy használaton kívüli kút. A kertbe is évente egyszer megyünk ki, így nem tudom, hogy erre is olyan jogszabály vonatkozik-e, mintha lakóház állna azon vagy gondozás alatt álló telekről lenne szó.