Válasz z_papai #1750. hozzászólására547/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet
a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására irányuló kérelmek benyújthatóságának elhalasztásáról1
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A földnek minősülő ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdonnak az ingatlan megosztásával történő megszüntetése iránt a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 2. alcíme szerinti eljárás lefolytatásával összefüggő, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelem nem nyújtható be az ingatlanügyi hatósághoz.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2021. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 3. § 2021. január 16-án lép hatályba.
A vészhelyzet 90 napos meghosszabbításával megint ugrott a megosztás elindításának lehetősége. Főleg miután ha jól látom, a földhivatalok szokás szerint megint kiterjesztően értelmezik a jogszabályt, és nem fogadják be azokat az iratokat sem, amelyek egy tulajdonostárs bekebelezéséről szólnak. Mert ez esetben nincs szó arról, hogy a megosztás megkezdését be kell jelenteni a földhivatalnak. Márpedig a korm. rendelet csak ezt a 2. alcím alatti verziót függesztette föl.
Természetesen a járványnak ehhez semmiköze. Egyszerűen nincs kész az osztóprogram. Szerintem nem is fogják tudni összehozni.
Válasz pamko #1745. hozzászólásáraVan olyan járás,ahol 100ezer fölött van egy aranykorona,hasonló adottságú másik járásban pedig ugyanaz 30-50.Táblázat szerint.
A valóságban meg pont fordítottja az igaz.
Válasz Géza15 #1742. hozzászólására1.) Ha szántó és valaki kezdeményezi a megosztást, akkor bekebelezés lesz, a törvényben leírt rangsor szerinti nyerő számára., ha senki nem kezdeményezi a megosztást akkor minden marad mint jelenleg.
2.) Ha csak ketten vagytok, akkor be fogja kebelezni, ha nem tudtok megegyezni az árban akkor hatósági áron. Ha esetleg vannak még 1 ha alattiak, akkor össze lehet fogni és kialakítani egy 1 ha-nál nagyobb osztatlant.
Sziasztok!
Lenne 2 kérdésem, hátha tudtok valamit:
1. Olyan esetben mire lehet számolni, ha van egy 1,9 ha-os osztaltan közös fele-fele arányban és a társ nem akarja eladni nekem, illetve meg se akarja tőlem venni (bár én nem is akarnám egyébként eladni).
2. Másik osztatlan közös: Kötelező vagyok eladni a vevőnek abban az esetben ha az én részem kisebb mint 1 ha az övé pedig nagyobb és meg akarja vásárolni tőlem?
Válasz Rabó001 #1740. hozzászólásáraNem lesz itt semmi látnivaló, mindenki tud mindent.
Bár a földhivatalok már most készülnek. Szerintük lesznek olyan cirkuszok, hogy még az ínyencek is csettinteni fognak.
Válasz D. Csaba szakirányító #1739. hozzászólásáraNa, ez egy egész korrekt cikknek tűnik a témában.
Én tegnap ezt olvastam, ugyanezen az oldalon, ez talán még egy fokkal korrektebb, bár ez rövidebb.
Ez kimondta ezt is: "De ha nem kezdeményezik az osztatlan közös tulajdon megosztását, akkor nem történik semmi, marad minden a régiben. Az eljárást nem kötelező megindítani, és a hatóság hivatalból se fogja kezdeményezni"
A legtöbb megjelenő cikk ezt elhallgatja, sőt valaki úgy terjeszti hogy kötelező megszüntetni.
https://www.agrarszektor.hu/fold/vallottak-a-szakertok-nem-lesz-konnyu-menet-az-osztatlan-kozos-tulajdon-rendezese.28056.html
1920 - ban vett dédnagyapám 1.2 ha beltelket( megvan az adásvétel ) , mert akkor mindenki ebbe fektetett.Ezt a földterületet az elmúlt 100 évben pár év kivételével mi használtuk.
2008 -ban derült ki hagyatéki eljárás után , hogy 70 ember nevére került 2002 -ben osztatlan közös lett (sorsolással).
Mit javasoltok?Elbirtoklás lehetséges-e?
AMúgy az agrárminiszternek , Buday Gyulának , földhivataloknak írtunk , mind azt tanácsolta jogi útra tereljük. Szerintetek mit tudok tenni?
választ előre is köszi
Válasz D. Csaba szakirányító #1736. hozzászólásáraTizenpár éve helyi földhivatalban téma volt az elbirtoklás, hivatalvezető mondta, hogy változott a régi eljárás, amikor pár tanúval bizonyították az elbirtoklást, mivel volt fizetett tanú xarásig, ezért jelezned kell előre, különben sohasem jegyzik be. Nálunk ez van! Értsd meg, hogy más az elmélet és a gyakorlat, sőt azt is, hogy egy országban vagyunk, mégsem működik egységesen mindenhol minden!
Válasz gcastle #1734. hozzászólásáraAz elbirtoklást megkezdését senkinek nem kell bejelenteni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a későbbi bizonyítás kedvéért nem jelentheted be mondjuk az önkormányzatnak.
Az elbirtoklás feltételeit kell teljesíteni 15 éven keresztül.
Ha a 15 év eltelt, és a törvényi feltételek teljesültek, akkor a tulajdonjogot a törvény erejénél fogva, ex lege szerzi meg az elbirtokló. Viszont ha a tulajdonszerzést nem rendezi az ingatlannyilvántartásba, akkor arra jóhiszemű harmadik féllel szemben (pl. egy vevő) nem hivatkozhat.
Válasz juhaszsanyi #1723. hozzászólásáraÉn ugy tudom csak jóhiszemü elbirtoklást fogadnak el.Vagyis ugy használtad 15 évig hogy magadénak hitted ,és senki nem jelentkezett hogy az övé.Ebben az esetben ez nem áll meg ,mert van tulajdonosa ,aki név szerint is fel van tüntetve a tulajdoni lapon......
Válasz juhaszsanyi #1723. hozzászólásáraFeltéve, ha már 15 éve földhivatalnál bejelentette, hogy elbirtoklási céllal használja! Nem elég vinni pár tanút, hogy 15 éve ő használja!
Válasz beginneragro #1722. hozzászólásáraIgen a 2012 és 2014 között beadott állami kimérési kérelmekre még a régi szabályozás vonatkozik: szántó min 3000 nm, zártkert 1500 nm, a min. belterület pedig a helyi szabályozás szerint.
Válasz erik18 #1724. hozzászólásáraNekem volt ilyen ügyem. Ráadásul öko-s terület volt...
Nem kellett új haszonbérleti szerződést kötni, "csak" haszonbérleti szerződés módosítást kellett készíteni, amelyet nem kellett kifüggeszteni, nem kellett jóváhagyatni, de a földhasználat "átvezetéséhez" be kellett adni a földhivatalhoz.
Az én esetemben az volt a szerencse, hogy a terület mérete nem csökkent, illetve az elhelyezkedése sem változott.
Válasz én 11 #1718. hozzászólásáraAzt hiszem az állam elbirtokolja, ha 90 napig nincs meg a tulaj.
De ha te használod min. 15 éve akkor te is elbirtokolhatod.
Hallot valaki olyat, hogy elviekben "beadott" de még nem kimért osztatlanál (amit az állam mérne ki, és csuszik pl. mert még megy a hagyaték)a régi szabályok lesznek érvényesek, gondolok itt a birtokminimum szántónál 0,35ha-ra.
Válasz Rabó001 #1717. hozzászólásáraKöszönöm a választ. A másik tulaj rokon, így inkább nekem adná. Csak a bérlője egy erőszakos nagygazda és már most nyaggatja, hogy hosszabbítsanak (pedig még van négy év a lejáratig). Megnézem ezt a többlethasználati megállapodást amit említettél. Köszi még egyszer.
Válasz Rabó001 #1707. hozzászólásáraNem lesz ez a dolog egyszerű még ügyvédnek sem.
El kell olvasni a vhr-t.
Szerintem nem sokan fognak saját maguk belefogni a dologba, főleg, ha sok a tulajdonos.
Sziasztok.Szerintetek mi lehet ha nekem van 3ha. másik tulajnak 1.1 ha. aranykorona értéke,a többi 6 ha.tulaja nem található ill. meghalt 1 vagy max.3 ak.val.Elöbb megosztás ?Mi van ha nem egyezünk meg a kimérés irányában? És azután a bekebelezés?
Válasz mcandoure #1716. hozzászólásáraJoga? Ezt hogy érted?
Joga a tulajnak lesz. Vagy akivel bérleti szerződést köt. Ha bérbe adja, és kifüggesztésköteles lesz a bérleti szerződés, akkor jön az előhaszonbérleti sorrend.
Most nem túrtam fel a földtörvényt, de emlékeim szerint van olyan eset, amikor a tulajdonostársnak előnye lehet a bérbeadáskor.
Azért feltételes módban írom, mert sok lehetőség van. Többlethasználati megállapodással ki se kell függeszteni, ezt itt olvastam, persze ha a tulaj nem neked akarja adni, akkor ilyet nem fog veled kötni. El kell olvasni a földtörvény legalább ide vonatkozó részét. Egész érthető különben. És sokat segít ilyen ügyekben.
Sziasztok! Szerintetek ez, hogy fog majd működni?.....
Van egy terület, aminek ketten vagyunk a tulajdonosai, kb 4/5-öd 1/5-öd arányban az én javamra. Én saját magam művelem a 4/5-öt a másik tulaj bérbe adta az ő részét egy 3. félnek.
A bérleti szerződés lejártakor - ha nem történik szerződés hosszabbítás - kinek lesz joga tovább használni azt az 1/5-nyi területet?
Nekem mint másik tulajdonosnak, vagy az eddigi bérlőnek???
A Ptk szerinti közös tulajdonra vonatkozo használati szerzödést kellet volna egyszerüsiteni! A szántóföldek vonatkozásában! aztán máris mindenki használhatná az ingatlanát aki vállalja hogy maga müveli! Továbbra is közös tulajdonban maradva! Igy fenmaradna az osztatlan nyujtotta elönyjog!
Válasz rongyos #1710. hozzászólásáraLegyen úgy! Én csak D.Csaba felvetésére reagáltam.
Végülis az tényleg logikusabb hogy ha többség akkor többség, ha egy embernek is megvan akkor ő a többség. Az meg egy baromság, hogy megvan a törvény, de miniszter indoklást fűz hozzá.
Válasz rongyos #1712. hozzászólásáraMaga a törvény szerintem egyértelmű, mert a tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többséget definiál.
A miniszteri indokolás kavar be.
Válasz D. Csaba szakirányító #1711. hozzászólásáraHát ha a tulajdoni hányad alapján számítják a többséget, akkor kénytelen beleegyezni a 2 hektáros abba, ahogy a 8 hektáros akarja.
Ez szerintem pont olyan mint bármilyen cégnél, ha a részvényeid képeznek 50%-ot plusz egy szavazatot, akkor te vagy egyszemélyeben a managemant. A jogalkotónak pont az volt a célja, hogy egyértelműsíteni lehessen azt, hogy egy rendezetlen jogállású területen menjen a bringa innentől, minél többen kezdjenek valamit az osztatlanukkal, és minél többen fizessenek adót, ha elkezdenek gazdálkodni rajta.
Én is így vagyok csak erdővel, juliska néni, meg józsibácsi eddig blokkolta ezerrel, hogy nekiálljak, de szerencse, hogy meg tudtam venni az egyszerű többséget. Így amint lehet szétszedem az egészet, és nekiállok megmenteni belőle a saját részemet, a többi ősi jussot, amire annyira büszkék, verje fel a dudva...vagy létrehozok egy EBT-t és egy személyben megmondom, hogy innentől kezdve mi lesz...de nincs kedvem sok hülyével szótérteni..
Válasz rongyos #1710. hozzászólásáraEz majd megint a földhivatalok jogértelmezésén múlik.
Józan észre hallgatva, kizárt, hogy az lett volna a jogalkotói szándék, hogy ha mondjuk egy 10 ha-os földrészletnek két tulajdonosa van, az egyiknek van benne 8 ha-ja, a másiknak 2 ha-ja, akkor csakúgy lehetne megszüntetni a közös tulajdont, hogy a 2 hektáros társ is beleegyezik. Szerintem a tulajdoni hányad alapján számított többség lesz az irányadó akkor is ha ezt a többséget egy tulajdonostárs adja.
Válasz Rabó001 #1707. hozzászólásáraLehet többség egy ember is..mert nem az ember számít, hanem a szavazat. Ha te birsz mondjuk 1000 szavazatból 501 gyel..akkor te vagy a többség.
Válasz D. Csaba szakirányító #1705. hozzászólásáraIgen, pontosan ebben reménykedtem. Vannak ugyanis olyanok, akik megpróbálják meghiúsítani a megosztást. Mert mondjuk tagjai a szövetkezetnek, melyek az egész táblát művelik és nem érdekük az, hogy egy része kiugorjon a közösből és művelhesse az, aki pénzt adott érte, nem pedig örökölte a papi mamitól.
Válasz D. Csaba szakirányító #1706. hozzászólásáraEz is érdekes részlet amit írsz, hogy egy ember is lehet-e a többség, vagy minimum kettő kell hozzá.
Itt szerintem ahány eset lesz, annyi féle.
A múltkor az FB is feldobott egy ügyvéd hirdetését, ilyesmi szöveggel: az osztatlan közös tulajdon kötelező megszüntetése. Durván félrevezetik az embereket ezzel. Politikusok, vezetők szintén, csak azok nem mondják ki hogy kötelező, de az sem hogy nem kötelező, csak nyomják hogy most majd megoldjuk, megszüntetjük.
"(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed."
A kérdés az, mit ért a jogalkotó a tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többségen. Jelenti-é ez azt,hogy ha mondjuk valakinek 67% a tulajdoni hányada egy földrészleten belül, akkor az egyedül dönthet.
Nos szerintem nem. A törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint ugyan is:
"Ennek kiküszöbölése érdekében rendelkezik úgy a javaslat, hogy az egyezség létrejöttéhez elegendő a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többsége (50%+1 szavazat)."
Az én értelmezésemben ez azt jelenti, hogy a fenti példa alapján a többségi tulajdonnal rendelkező tulajdonostárshoz csatlakozni kell legalább még egy tulajdonostársnak.
Válasz TeljesenMindegy #1697. hozzászólásáraVáltozatlanul nem értem a problémádat.
Ha 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezel egy földrészletben, van lehetőséged arra -ha eleget tudsz tenni a jogszabályi feltételeknek-, hogy a tulajdoni hányadodból önálló ingatlant csinálj.
Vagy azt szeretted volna, hogy te egyedül eldönthesd, hogy a tulajdoni hányadodat kiméred ahol akarod, a többi tulajdonostárs meg le van szarva?
Válasz Mihály #1703. hozzászólásáraJo reggelt kolléga, ez az 5o+1 % ez hol szerepel a törvényben, vagy a vh rendeletben? lehet elkerülte a figyelemem...mert én úgy tudtam 5o%+ 1 szavazat elég..és az nem biztos, hogy 51 % ...de lehet én tudom rosszul...:/
Válasz TeljesenMindegy #1697. hozzászólására Szerintem ezt felejtős a számodra mert meg kell egyezni kivéve ha olyan többségi tulajdonos vagy ami a birtok 50+1%legalább s a többi elfelejt elmenni az egyeztetésre mert akkor te vagy a nyerő ....
3152 hozzászólás
Válasz z_papai #1750. hozzászólására547/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet
a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására irányuló kérelmek benyújthatóságának elhalasztásáról1
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A földnek minősülő ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdonnak az ingatlan megosztásával történő megszüntetése iránt a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 2. alcíme szerinti eljárás lefolytatásával összefüggő, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelem nem nyújtható be az ingatlanügyi hatósághoz.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2021. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 3. § 2021. január 16-án lép hatályba.
Válasz Erdőjaro #1748. hozzászólásáraVan még 1.000.000 feletti is!
Válasz D. Csaba szakirányító #1749. hozzászólásáraMeg tudod írni, hogy mely melyik kormány rendelet szabályozza ezt?
A vészhelyzet 90 napos meghosszabbításával megint ugrott a megosztás elindításának lehetősége. Főleg miután ha jól látom, a földhivatalok szokás szerint megint kiterjesztően értelmezik a jogszabályt, és nem fogadják be azokat az iratokat sem, amelyek egy tulajdonostárs bekebelezéséről szólnak. Mert ez esetben nincs szó arról, hogy a megosztás megkezdését be kell jelenteni a földhivatalnak. Márpedig a korm. rendelet csak ezt a 2. alcím alatti verziót függesztette föl.
Természetesen a járványnak ehhez semmiköze. Egyszerűen nincs kész az osztóprogram. Szerintem nem is fogják tudni összehozni.
Válasz pamko #1745. hozzászólásáraVan olyan járás,ahol 100ezer fölött van egy aranykorona,hasonló adottságú másik járásban pedig ugyanaz 30-50.Táblázat szerint.
A valóságban meg pont fordítottja az igaz.
Válasz pamko #1745. hozzászólásáraEz mi butaság :D hozzánk 69000 ft-ot ír és pedig 110-120 ezer között lehet venni földet.
Válasz pamko #1745. hozzászólásáraVannak szép számok de rendesen!
Válasz Ares 826 #1744. hozzászólásáraAz ár járásonként változik
Válasz Pont #1743. hozzászólásáraA kivásárlási ár ha jól tudom 85.000 Ft aranykoronánként!
Válasz Géza15 #1742. hozzászólására1.) Ha szántó és valaki kezdeményezi a megosztást, akkor bekebelezés lesz, a törvényben leírt rangsor szerinti nyerő számára., ha senki nem kezdeményezi a megosztást akkor minden marad mint jelenleg.
2.) Ha csak ketten vagytok, akkor be fogja kebelezni, ha nem tudtok megegyezni az árban akkor hatósági áron. Ha esetleg vannak még 1 ha alattiak, akkor össze lehet fogni és kialakítani egy 1 ha-nál nagyobb osztatlant.
Sziasztok!
Lenne 2 kérdésem, hátha tudtok valamit:
1. Olyan esetben mire lehet számolni, ha van egy 1,9 ha-os osztaltan közös fele-fele arányban és a társ nem akarja eladni nekem, illetve meg se akarja tőlem venni (bár én nem is akarnám egyébként eladni).
2. Másik osztatlan közös: Kötelező vagyok eladni a vevőnek abban az esetben ha az én részem kisebb mint 1 ha az övé pedig nagyobb és meg akarja vásárolni tőlem?
Válasz Rabó001 #1740. hozzászólásáraNem lesz itt semmi látnivaló, mindenki tud mindent.
Bár a földhivatalok már most készülnek. Szerintük lesznek olyan cirkuszok, hogy még az ínyencek is csettinteni fognak.
Válasz D. Csaba szakirányító #1739. hozzászólásáraNa, ez egy egész korrekt cikknek tűnik a témában.
Én tegnap ezt olvastam, ugyanezen az oldalon, ez talán még egy fokkal korrektebb, bár ez rövidebb.
Ez kimondta ezt is: "De ha nem kezdeményezik az osztatlan közös tulajdon megosztását, akkor nem történik semmi, marad minden a régiben. Az eljárást nem kötelező megindítani, és a hatóság hivatalból se fogja kezdeményezni"
A legtöbb megjelenő cikk ezt elhallgatja, sőt valaki úgy terjeszti hogy kötelező megszüntetni.
https://www.agrarszektor.hu/fold/vallottak-a-szakertok-nem-lesz-konnyu-menet-az-osztatlan-kozos-tulajdon-rendezese.28056.html
https://www.agrarszektor.hu/fold/itt-van-minden-amit-az-osztatlan-kozos-foldtulajdon-felszamolasarol-tudni-kell.28044.html
1920 - ban vett dédnagyapám 1.2 ha beltelket( megvan az adásvétel ) , mert akkor mindenki ebbe fektetett.Ezt a földterületet az elmúlt 100 évben pár év kivételével mi használtuk.
2008 -ban derült ki hagyatéki eljárás után , hogy 70 ember nevére került 2002 -ben osztatlan közös lett (sorsolással).
Mit javasoltok?Elbirtoklás lehetséges-e?
AMúgy az agrárminiszternek , Buday Gyulának , földhivataloknak írtunk , mind azt tanácsolta jogi útra tereljük. Szerintetek mit tudok tenni?
választ előre is köszi
Válasz D. Csaba szakirányító #1736. hozzászólásáraTizenpár éve helyi földhivatalban téma volt az elbirtoklás, hivatalvezető mondta, hogy változott a régi eljárás, amikor pár tanúval bizonyították az elbirtoklást, mivel volt fizetett tanú xarásig, ezért jelezned kell előre, különben sohasem jegyzik be. Nálunk ez van! Értsd meg, hogy más az elmélet és a gyakorlat, sőt azt is, hogy egy országban vagyunk, mégsem működik egységesen mindenhol minden!
Válasz gcastle #1734. hozzászólásáraAz elbirtoklást megkezdését senkinek nem kell bejelenteni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a későbbi bizonyítás kedvéért nem jelentheted be mondjuk az önkormányzatnak.
Az elbirtoklás feltételeit kell teljesíteni 15 éven keresztül.
Ha a 15 év eltelt, és a törvényi feltételek teljesültek, akkor a tulajdonjogot a törvény erejénél fogva, ex lege szerzi meg az elbirtokló. Viszont ha a tulajdonszerzést nem rendezi az ingatlannyilvántartásba, akkor arra jóhiszemű harmadik féllel szemben (pl. egy vevő) nem hivatkozhat.
Az elbirtoklást ne hasonlítsuk a bekebelezéshez! Közük nincs egymáshoz!
Válasz D. Csaba szakirányító #1731. hozzászólásáraEgy dolog, hogy mi a törvény szövege, a másik az, ahogyan hivatali eljárás keretében, vagy bírói gyakorlatban működik!
Válasz D. Csaba szakirányító #1731. hozzászólásáraAkkor a kormányhivatalban tudják rosszul!
Válasz juhaszsanyi #1723. hozzászólásáraÉn ugy tudom csak jóhiszemü elbirtoklást fogadnak el.Vagyis ugy használtad 15 évig hogy magadénak hitted ,és senki nem jelentkezett hogy az övé.Ebben az esetben ez nem áll meg ,mert van tulajdonosa ,aki név szerint is fel van tüntetve a tulajdoni lapon......
Válasz gcastle #1730. hozzászólásáraEz nem igaz.
Válasz juhaszsanyi #1723. hozzászólásáraFeltéve, ha már 15 éve földhivatalnál bejelentette, hogy elbirtoklási céllal használja! Nem elég vinni pár tanút, hogy 15 éve ő használja!
Válasz Borz #1728. hozzászólásáraÉs ami pl 2015-2016-ba került napirendre azoknál már nem?
Válasz beginneragro #1722. hozzászólásáraIgen a 2012 és 2014 között beadott állami kimérési kérelmekre még a régi szabályozás vonatkozik: szántó min 3000 nm, zártkert 1500 nm, a min. belterület pedig a helyi szabályozás szerint.
Válasz D. Csaba szakirányító #1685. hozzászólásáraNagyon jó észrevétel és nagyon jó érvelés, köszönjük, hogy felhívtad rá a figyelmünket.
Válasz beginneragro #1722. hozzászólásáraAmik be lettek adva, azok a régi szerint mennek, úgy tudom. Szántónál 0,3 ha volt a birtokminimum.
Válasz erik18 #1724. hozzászólásáraNekem volt ilyen ügyem. Ráadásul öko-s terület volt...
Nem kellett új haszonbérleti szerződést kötni, "csak" haszonbérleti szerződés módosítást kellett készíteni, amelyet nem kellett kifüggeszteni, nem kellett jóváhagyatni, de a földhasználat "átvezetéséhez" be kellett adni a földhivatalhoz.
Az én esetemben az volt a szerencse, hogy a terület mérete nem csökkent, illetve az elhelyezkedése sem változott.
Üdv. Kérdésem az lenne h ha felosztásra kerül egy osztatlanközös akkor a haszonbérleti szerződést is újra kell kötni?
Válasz én 11 #1718. hozzászólásáraAzt hiszem az állam elbirtokolja, ha 90 napig nincs meg a tulaj.
De ha te használod min. 15 éve akkor te is elbirtokolhatod.
Hallot valaki olyat, hogy elviekben "beadott" de még nem kimért osztatlanál (amit az állam mérne ki, és csuszik pl. mert még megy a hagyaték)a régi szabályok lesznek érvényesek, gondolok itt a birtokminimum szántónál 0,35ha-ra.
Válasz Rabó001 #1717. hozzászólásáraKöszönöm a választ. A másik tulaj rokon, így inkább nekem adná. Csak a bérlője egy erőszakos nagygazda és már most nyaggatja, hogy hosszabbítsanak (pedig még van négy év a lejáratig). Megnézem ezt a többlethasználati megállapodást amit említettél. Köszi még egyszer.
Válasz Rabó001 #1707. hozzászólásáraNem lesz ez a dolog egyszerű még ügyvédnek sem.
El kell olvasni a vhr-t.
Szerintem nem sokan fognak saját maguk belefogni a dologba, főleg, ha sok a tulajdonos.
Osztatlan közös tulajdonból nem lehet "kilépni" úgy, hogy kiméretni és külön helyrajzi számot kérni rá?
Sziasztok.Szerintetek mi lehet ha nekem van 3ha. másik tulajnak 1.1 ha. aranykorona értéke,a többi 6 ha.tulaja nem található ill. meghalt 1 vagy max.3 ak.val.Elöbb megosztás ?Mi van ha nem egyezünk meg a kimérés irányában? És azután a bekebelezés?
Válasz mcandoure #1716. hozzászólásáraJoga? Ezt hogy érted?
Joga a tulajnak lesz. Vagy akivel bérleti szerződést köt. Ha bérbe adja, és kifüggesztésköteles lesz a bérleti szerződés, akkor jön az előhaszonbérleti sorrend.
Most nem túrtam fel a földtörvényt, de emlékeim szerint van olyan eset, amikor a tulajdonostársnak előnye lehet a bérbeadáskor.
Azért feltételes módban írom, mert sok lehetőség van. Többlethasználati megállapodással ki se kell függeszteni, ezt itt olvastam, persze ha a tulaj nem neked akarja adni, akkor ilyet nem fog veled kötni. El kell olvasni a földtörvény legalább ide vonatkozó részét. Egész érthető különben. És sokat segít ilyen ügyekben.
Sziasztok! Szerintetek ez, hogy fog majd működni?.....
Van egy terület, aminek ketten vagyunk a tulajdonosai, kb 4/5-öd 1/5-öd arányban az én javamra. Én saját magam művelem a 4/5-öt a másik tulaj bérbe adta az ő részét egy 3. félnek.
A bérleti szerződés lejártakor - ha nem történik szerződés hosszabbítás - kinek lesz joga tovább használni azt az 1/5-nyi területet?
Nekem mint másik tulajdonosnak, vagy az eddigi bérlőnek???
A Ptk szerinti közös tulajdonra vonatkozo használati szerzödést kellet volna egyszerüsiteni! A szántóföldek vonatkozásában! aztán máris mindenki használhatná az ingatlanát aki vállalja hogy maga müveli! Továbbra is közös tulajdonban maradva! Igy fenmaradna az osztatlan nyujtotta elönyjog!
Válasz rongyos #1710. hozzászólásáraLegyen úgy! Én csak D.Csaba felvetésére reagáltam.
Végülis az tényleg logikusabb hogy ha többség akkor többség, ha egy embernek is megvan akkor ő a többség. Az meg egy baromság, hogy megvan a törvény, de miniszter indoklást fűz hozzá.
Válasz rongyos #1712. hozzászólásáraMaga a törvény szerintem egyértelmű, mert a tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többséget definiál.
A miniszteri indokolás kavar be.
Válasz D. Csaba szakirányító #1711. hozzászólásáraHát ha a tulajdoni hányad alapján számítják a többséget, akkor kénytelen beleegyezni a 2 hektáros abba, ahogy a 8 hektáros akarja.
Ez szerintem pont olyan mint bármilyen cégnél, ha a részvényeid képeznek 50%-ot plusz egy szavazatot, akkor te vagy egyszemélyeben a managemant. A jogalkotónak pont az volt a célja, hogy egyértelműsíteni lehessen azt, hogy egy rendezetlen jogállású területen menjen a bringa innentől, minél többen kezdjenek valamit az osztatlanukkal, és minél többen fizessenek adót, ha elkezdenek gazdálkodni rajta.
Én is így vagyok csak erdővel, juliska néni, meg józsibácsi eddig blokkolta ezerrel, hogy nekiálljak, de szerencse, hogy meg tudtam venni az egyszerű többséget. Így amint lehet szétszedem az egészet, és nekiállok megmenteni belőle a saját részemet, a többi ősi jussot, amire annyira büszkék, verje fel a dudva...vagy létrehozok egy EBT-t és egy személyben megmondom, hogy innentől kezdve mi lesz...de nincs kedvem sok hülyével szótérteni..
Válasz rongyos #1710. hozzászólásáraEz majd megint a földhivatalok jogértelmezésén múlik.
Józan észre hallgatva, kizárt, hogy az lett volna a jogalkotói szándék, hogy ha mondjuk egy 10 ha-os földrészletnek két tulajdonosa van, az egyiknek van benne 8 ha-ja, a másiknak 2 ha-ja, akkor csakúgy lehetne megszüntetni a közös tulajdont, hogy a 2 hektáros társ is beleegyezik. Szerintem a tulajdoni hányad alapján számított többség lesz az irányadó akkor is ha ezt a többséget egy tulajdonostárs adja.
Válasz Rabó001 #1707. hozzászólásáraLehet többség egy ember is..mert nem az ember számít, hanem a szavazat. Ha te birsz mondjuk 1000 szavazatból 501 gyel..akkor te vagy a többség.
Válasz D. Csaba szakirányító #1706. hozzászólásáraKöszönöm szépen Csaba! Akkor jól tudtam, tehát úgy mint az egyéb helyeneken, résztvénytársaság, parlament stb...
Válasz D. Csaba szakirányító #1705. hozzászólásáraIgen, pontosan ebben reménykedtem. Vannak ugyanis olyanok, akik megpróbálják meghiúsítani a megosztást. Mert mondjuk tagjai a szövetkezetnek, melyek az egész táblát művelik és nem érdekük az, hogy egy része kiugorjon a közösből és művelhesse az, aki pénzt adott érte, nem pedig örökölte a papi mamitól.
Válasz D. Csaba szakirányító #1706. hozzászólásáraEz is érdekes részlet amit írsz, hogy egy ember is lehet-e a többség, vagy minimum kettő kell hozzá.
Itt szerintem ahány eset lesz, annyi féle.
A múltkor az FB is feldobott egy ügyvéd hirdetését, ilyesmi szöveggel: az osztatlan közös tulajdon kötelező megszüntetése. Durván félrevezetik az embereket ezzel. Politikusok, vezetők szintén, csak azok nem mondják ki hogy kötelező, de az sem hogy nem kötelező, csak nyomják hogy most majd megoldjuk, megszüntetjük.
Válasz rongyos #1704. hozzászólásáraA törvény szövege egész pontosan így hangzik:
"(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed."
A kérdés az, mit ért a jogalkotó a tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többségen. Jelenti-é ez azt,hogy ha mondjuk valakinek 67% a tulajdoni hányada egy földrészleten belül, akkor az egyedül dönthet.
Nos szerintem nem. A törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint ugyan is:
"Ennek kiküszöbölése érdekében rendelkezik úgy a javaslat, hogy az egyezség létrejöttéhez elegendő a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többsége (50%+1 szavazat)."
Az én értelmezésemben ez azt jelenti, hogy a fenti példa alapján a többségi tulajdonnal rendelkező tulajdonostárshoz csatlakozni kell legalább még egy tulajdonostársnak.
Válasz TeljesenMindegy #1697. hozzászólásáraVáltozatlanul nem értem a problémádat.
Ha 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezel egy földrészletben, van lehetőséged arra -ha eleget tudsz tenni a jogszabályi feltételeknek-, hogy a tulajdoni hányadodból önálló ingatlant csinálj.
Vagy azt szeretted volna, hogy te egyedül eldönthesd, hogy a tulajdoni hányadodat kiméred ahol akarod, a többi tulajdonostárs meg le van szarva?
Válasz Mihály #1703. hozzászólásáraJo reggelt kolléga, ez az 5o+1 % ez hol szerepel a törvényben, vagy a vh rendeletben? lehet elkerülte a figyelemem...mert én úgy tudtam 5o%+ 1 szavazat elég..és az nem biztos, hogy 51 % ...de lehet én tudom rosszul...:/
Válasz TeljesenMindegy #1697. hozzászólására Szerintem ezt felejtős a számodra mert meg kell egyezni kivéve ha olyan többségi tulajdonos vagy ami a birtok 50+1%legalább s a többi elfelejt elmenni az egyeztetésre mert akkor te vagy a nyerő ....
