Tegnap neztem meg az olajretek mustàr keverékből àlló takarónövényes földemet. Júlisusban közepèn lett elvetve búza tarló után. Majdnem 4 ha a terület de egy jó fél heki ki se kelt:S
Tárcsázott földbe lett vetve szórvavetéssel. Elég szèp az àllomány sok helyen dérdmagassàgú vagy még magasabb. Egy àsóval próbàltam gilisztát keresni de olyan beton kemény a föld hogy lábbal se tudtam fél ásónyomninál jobban lenyomni az ásót. S gilisztának híre sincs. A föld elég szàraz, szárazabb mint pl a kuki tarló. (Gondolom felszívtàk a növények). Amennyi földet sikerült kikapargatni, az szemcsésen omlik, szabályos sokszög formában. A növény gyökere pedig így nèz ki:
Válasz Netparaszt #2739. hozzászólásáraKukoricát, napraforgót milyen géppel lehet megfelelő minőségben elvetni egy általad javasolt talajtakarós technológiába. Akár úgy is, hogy a lefagyó keverék után ne kelljen más eszközzel hozzányúlni a talajhoz.
Válasz Netparaszt #2738. hozzászólásáraHalott földön nem kéne ekkora árva kelésnek lenni.
az elmúlt hetek esőzéséből csak kapott a terület valamit,vetésig is csak fog esni.
egy erősen gyomos talaj totális gyom irtása folyamán hihetetlen mértékű lazultság tapasztalható a talajban,csak sokan nem tapasztalják,mivel általános szokás totálozás után tárcsa,vagy eke .
gyomos tarló művelésénél nem csak a talaj kötöttsége okoz gondot,hanem az élő gyökérzet talajhoz való "ragaszgodása"nehezíti meg a művelést,totálozás folyamán a gyökérzet elernyed és el engedik a talajt.
Saját tapasztalat többszöri kontroll parcella műveléssel
Válasz Netparaszt #2736. hozzászólásáraA direkt vetés gépeiről milyen tapasztalataid vannak, melyek a megfelelő típusú, márkájú gépek, akár tavaszi kapás kultúra vagy gabona vetésére?
Válasz VMisi #2735. hozzászólására Betakarítások után várható több előadás.
Ezeket az előadásokat általában egy helyi ember szervezi a környékbeli érdeklődőkkel, én csak meghirdetem és megyek beszélni.
Válasz mag-i #2732. hozzászólásáraa kolléga azt írta szántani akarta de azt sem tudta mert olyan mint a beton
én azért betonkemény földbe nem vetnék bele
meg szerintem kalászos után nem igazán jó a felszínen hagyott sok szalma a következő kalászosnak
Válasz Dinnyés Laci #2731. hozzászólásáraEbben a topikban ezt a földet szántás helyet totálozni és direktbe vetni a búzát .
Az elhalt növény gyökérmaradványain képes lenne a vetett növény fejlódeni.
én mos fogok totálozni és vetem direktbe.
ilyenkor totálozás után a talaj valósággal "megkel" a gyomnövény gyökerei elengedik a talajt és fel lazul csak a saját tapasztalat.
szerintem ilyen esetben kikel használni a elhalt növények gyökér csatornáját, és nem "elvágni "azt (szántás ,tárcsázás stb.
nekem működik
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraezt a földet le kellett volna tárcsázni vagy háromszor akkor jó lenne a szalma is elrohadt volna,így már nehéz lesz jó magágyat csinálni
Válasz esze-lény #2724. hozzászólására Ebben az esetben csak akkor kellene kinyírni a humuszképző növényt, mikor jön már utána a következő vagy a gyomok problémát okoznának.
Aszályban azonban a vízmegőrzés a legfontosabb feladat, víz hiányában a talajélet is túlélésre kapcsol.
Az átlag magyar klímán kora ősztől tavasz végéig zajlanak az aktív folyamatok, nyáron csapadék hiányában csak a jobb állapotú, nedvességet megőrző talajokon várható aktivitás.
Akinél még nyár végén is több giliszta van egy ásónyomban, az bármikor gondolkozhat takaró és társnövényen, de mások inkább csak óvatosan kezeljék a témát.
Válasz esze-lény #2722. hozzászólására Nincs mit kimagyarázni. Azért van az ember, hogy a humuszképződés folyamatát irányítsa a szántóföldi körülmények között.
Az ember pedig ésszel él, s akkorra tervezi a biomassza gyarapítását és az élő gyökereket, amikor a csapadékviszonyok azt lehetővé is teszik.
Az aszály közepén, nulla csapadékkal kevés növény gyarapít biomasszát, de egy vetésnek is megfelelő sűrűségű árvakelés kifejezetten nem sikeres stratégia.
A kalászosok és repce után vagy ott kell hagyni a szétfújt szárat, vagy sekélyen tarlóhántani, amíg nem kerül vetésre a takarónövény augusztus közepe-végétől. Addig a nedvesség megőrzése a cél.
Természetesen a vetés is okszerűen, amikor elég nedvesség van vagy várható már nagyobb eső. Esős évben el lehetne szórni a növényt korábban is, de most éppen évszázados aszály van néhány területen az országban.
Szombathely felett volt, aki mustárt vetett búza után a következő őszi kultúra elé, neki jól sikerült és a talaja sem száradt ki, de itt 250 mm felett volt csapadék. A Nyírségben meg a parlagfű sem nőtt meg csapadék hiányában.
Ésszel és okszerűen, másként nem fog menni.
A szántás meg végképp nem illik a képbe. Az árvakelés kikapta az összes vizet, de gyarapította is közben a talajszenet, amit most gyorsan le is szántott a kolléga, jóval több szenet elpörkölve, mint amennyivel gazdagította volna a talajt ez a biomassza.
A felszínen kellett volna hagyni ezt, akkor még lett volna némi értelme.
Én csak közvetlen a búza vetése előtt nyúltam volna bele ebbe a földbe gyomirtó után grubberral vagy lazítóval, talajállapottól függően, s megvártam volna a legkésőbbi időpontot a vetésre, amíg esélyesen beázik a talaj, jobb talajállapotot eredményezve.
A másik, hogy a gyökerekben a változatosság is számít, kalászos után monokultúrás kalászos takarónövény, amire megint kalászos jön, nem túl sikeres ötlet.
Az előadáson a takarónövényes fejezet egyik legfontosabb pontja: az ötletszerű takarónövény használat megbosszulja magát.
Ez az eset ennek egy példája.
Nagy hasznot és nagy kárt is tud okozni az ember, ha nem gondolkozik rendszerben.
Válasz .Feco. #2725. hozzászólásáraMestőr vóltak mán nálad kedvezőtlen csapadékviszonyok?
Mitomén mondgyuk, hogy januártó május végiig összesen 40mm vagy ilyesmi?
Válasz esze-lény #2722. hozzászólásárakívánatos lenne, hogy mindig legyen élő gyökér, de amikor a capadékviszonyok kedvezőtlenek akkor bele kell nyúlni! A kicsi növények gyökerein is ugyanúgy megélnek a talajlakó élőlények, csak korántsem veszít a talaj annyi vizet, mint egy intenzíven növő állománnyal!
Amúgy megint oda jutunk vissza, hogy ezt nem szabad eszetlenül, tankönyvszerűen durr-bele rendszerben csinálni, hanem mindig alkalmazkodni kell a körülményekhez. Most pl. ahhoz, hogy haramada csapadék sincs, mint egy átlagos évben...
Válasz fida91 #2723. hozzászólásáraMi a mellédobás szted?
Nem kötözködni jöttem, ellenkezőleg tanulni....
És azt megtanultam itt.. hogy az élő gyökér környezetében lehet humuszképződést várni.
Na most akkor miért kell totállal kinyírni a humuszképző növényt?
Végezetül attól hogy kérdezek még nem kötözködöm max. nem értem az összefüggést....
Válasz .Feco. #2719. hozzászólásáraÉs az élő gyökér humusztermelése az smafu?
Ugyan már be kell látni hogy ez mindig legyen valami élő gyökér a talajban nem mindig jó ez esetben jó nagy kapufa.
De majd NETPARASZT kimagyarázza....
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraSzámtalan hiba van a rendszerben... addig jó, hogy szétfújod a szalmát. Az is jó még, hogy totálisozod a gyomokat. Innentől két dolgot lehetett volna tenni. két héttel a totális utámn meghúzni 5 cm mélyen rövidtárcsával, vagy amikor 5-10 cm-es az árvakelés lecsengetni megint totálissal. (gabona árvakélést 1 liter is visz!). Innentől pedig kellett volna hagyni tavaszig vagy valamilyen nem-forgató kapás eszközzel átmozgatni.
A túl nagyra meghagyott árvakelés a száraz nyár miatt nagyon megszipákolta a tarlódat, és nem volt lehetősége alaposan átnyersülni. Most pedig a szántással a maradék pozitív eredményeket is eltünteted...
Válasz Tobszi #2706. hozzászólására Elvitték az összest az egész zsákosok, nem maradt a kis mennyiségekre. Jövőre időben felveszem az előrendeléseket, hogy ne legyen szűk keresztmetszet.
Válasz kis Zombi #2707. hozzászólására Aki komolyan veszi a munkát Két tartály, 1100 Watt, 10-40 Ha preventív növényvédelemre és talajoltásra elegendő, házi készítésű, humuszvegyületekben és mikrobiológiában gazdag komposztból készült oldattal.
Válasz Netparaszt #2700. hozzászólásáraBirkánk nincs '94 óta. Tehén '96 óta, Bika meg tavaly óta(trágyatároló, mélyalmos szabályos karám drága ahhoz, hogy haszon nem nagyon van rajta. Lucernát, szénát gond eladnom azt is , ami a kaszálómon terem(50-60bála/év)...
Tehát szálas takarmány termelés kilőve...
Válasz csoppika #2698. hozzászólásra Tudsz-e legeltetni a szántón? Felveszi-e valaki, ha zöldtakarmányt termelsz? Mit tudsz eladni ott?
Szerintem a vetésforgó attól függ, hogy mit tudsz pénzzé tenni, mire van géoészeted. Szinte bármilyen forgóval neg lehet találni a javítási pontokat.
Válasz Netparaszt #2688. hozzászólásáraMondjuk búza mellé mit javasolsz vetésforgóba homok földbe, ami eléggé hajlamos a tömörödésre. Búza után 1 késes lazítóval rámennék majd... Most szója után gondoltam simán gruberba búzát... aztán majd jövőre a takarót és a többit....
Válasz emcett #2670. hozzászólására Időközben utánanéztem ennek a Collovati openernek, árnyalnám a véleményem. Érdekes koncepció, látni kellene élőben, mit csinál a sorokkal és a mulccsal.
Válasz endypapa #2689. hozzászólására Már tudjátok alkalmazni az őszi szántás elhagyását, takarónövények alkalmazását és a forgatás nélküli művelést.
Cikk kicsit később, mert lelépett a kőműves és be kell fejeznem a munkáját.
15570 hozzászólás
Tegnap neztem meg az olajretek mustàr keverékből àlló takarónövényes földemet. Júlisusban közepèn lett elvetve búza tarló után. Majdnem 4 ha a terület de egy jó fél heki ki se kelt:S
Tárcsázott földbe lett vetve szórvavetéssel. Elég szèp az àllomány sok helyen dérdmagassàgú vagy még magasabb. Egy àsóval próbàltam gilisztát keresni de olyan beton kemény a föld hogy lábbal se tudtam fél ásónyomninál jobban lenyomni az ásót. S gilisztának híre sincs. A föld elég szàraz, szárazabb mint pl a kuki tarló. (Gondolom felszívtàk a növények). Amennyi földet sikerült kikapargatni, az szemcsésen omlik, szabályos sokszög formában. A növény gyökere pedig így nèz ki:
Válasz Netparaszt #2739. hozzászólásáraKukoricát, napraforgót milyen géppel lehet megfelelő minőségben elvetni egy általad javasolt talajtakarós technológiába. Akár úgy is, hogy a lefagyó keverék után ne kelljen más eszközzel hozzányúlni a talajhoz.
Válasz Netparaszt #2738. hozzászólásáraHalott földön nem kéne ekkora árva kelésnek lenni.
az elmúlt hetek esőzéséből csak kapott a terület valamit,vetésig is csak fog esni.
egy erősen gyomos talaj totális gyom irtása folyamán hihetetlen mértékű lazultság tapasztalható a talajban,csak sokan nem tapasztalják,mivel általános szokás totálozás után tárcsa,vagy eke .
gyomos tarló művelésénél nem csak a talaj kötöttsége okoz gondot,hanem az élő gyökérzet talajhoz való "ragaszgodása"nehezíti meg a művelést,totálozás folyamán a gyökérzet elernyed és el engedik a talajt.
Saját tapasztalat többszöri kontroll parcella műveléssel
Válasz PéZé #2737. hozzászólására Elég sok gyártmány van a piacon, mi érdekelne pontosan?
Válasz mag-i #2732. hozzászólására Halott és száraz földbe azért kissé vakmerőnek kell lenni a direktvetéssel...a többi rendben volna.
Válasz Netparaszt #2736. hozzászólásáraA direkt vetés gépeiről milyen tapasztalataid vannak, melyek a megfelelő típusú, márkájú gépek, akár tavaszi kapás kultúra vagy gabona vetésére?
Válasz VMisi #2735. hozzászólására Betakarítások után várható több előadás.
Ezeket az előadásokat általában egy helyi ember szervezi a környékbeli érdeklődőkkel, én csak meghirdetem és megyek beszélni.
Válasz Netparaszt #2734. hozzászólásáraTervek szerint lesz majd máshol is?
Október 18. Somogyvámos.
Talajmegújító Mezőgazdaság Előadás Somogyban
Válasz mag-i #2732. hozzászólásáraa kolléga azt írta szántani akarta de azt sem tudta mert olyan mint a beton
én azért betonkemény földbe nem vetnék bele
meg szerintem kalászos után nem igazán jó a felszínen hagyott sok szalma a következő kalászosnak
Válasz Dinnyés Laci #2731. hozzászólásáraEbben a topikban ezt a földet szántás helyet totálozni és direktbe vetni a búzát .
Az elhalt növény gyökérmaradványain képes lenne a vetett növény fejlódeni.
én mos fogok totálozni és vetem direktbe.
ilyenkor totálozás után a talaj valósággal "megkel" a gyomnövény gyökerei elengedik a talajt és fel lazul csak a saját tapasztalat.
szerintem ilyen esetben kikel használni a elhalt növények gyökér csatornáját, és nem "elvágni "azt (szántás ,tárcsázás stb.
nekem működik
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraezt a földet le kellett volna tárcsázni vagy háromszor akkor jó lenne a szalma is elrohadt volna,így már nehéz lesz jó magágyat csinálni
Válasz Netparaszt #2728. hozzászólásáraminden világos
Válasz esze-lény #2724. hozzászólására Ebben az esetben csak akkor kellene kinyírni a humuszképző növényt, mikor jön már utána a következő vagy a gyomok problémát okoznának.
Aszályban azonban a vízmegőrzés a legfontosabb feladat, víz hiányában a talajélet is túlélésre kapcsol.
Az átlag magyar klímán kora ősztől tavasz végéig zajlanak az aktív folyamatok, nyáron csapadék hiányában csak a jobb állapotú, nedvességet megőrző talajokon várható aktivitás.
Akinél még nyár végén is több giliszta van egy ásónyomban, az bármikor gondolkozhat takaró és társnövényen, de mások inkább csak óvatosan kezeljék a témát.
Válasz esze-lény #2722. hozzászólására Nincs mit kimagyarázni. Azért van az ember, hogy a humuszképződés folyamatát irányítsa a szántóföldi körülmények között.
Az ember pedig ésszel él, s akkorra tervezi a biomassza gyarapítását és az élő gyökereket, amikor a csapadékviszonyok azt lehetővé is teszik.
Az aszály közepén, nulla csapadékkal kevés növény gyarapít biomasszát, de egy vetésnek is megfelelő sűrűségű árvakelés kifejezetten nem sikeres stratégia.
A kalászosok és repce után vagy ott kell hagyni a szétfújt szárat, vagy sekélyen tarlóhántani, amíg nem kerül vetésre a takarónövény augusztus közepe-végétől. Addig a nedvesség megőrzése a cél.
Természetesen a vetés is okszerűen, amikor elég nedvesség van vagy várható már nagyobb eső. Esős évben el lehetne szórni a növényt korábban is, de most éppen évszázados aszály van néhány területen az országban.
Szombathely felett volt, aki mustárt vetett búza után a következő őszi kultúra elé, neki jól sikerült és a talaja sem száradt ki, de itt 250 mm felett volt csapadék. A Nyírségben meg a parlagfű sem nőtt meg csapadék hiányában.
Ésszel és okszerűen, másként nem fog menni.
A szántás meg végképp nem illik a képbe. Az árvakelés kikapta az összes vizet, de gyarapította is közben a talajszenet, amit most gyorsan le is szántott a kolléga, jóval több szenet elpörkölve, mint amennyivel gazdagította volna a talajt ez a biomassza.
A felszínen kellett volna hagyni ezt, akkor még lett volna némi értelme.
Én csak közvetlen a búza vetése előtt nyúltam volna bele ebbe a földbe gyomirtó után grubberral vagy lazítóval, talajállapottól függően, s megvártam volna a legkésőbbi időpontot a vetésre, amíg esélyesen beázik a talaj, jobb talajállapotot eredményezve.
A másik, hogy a gyökerekben a változatosság is számít, kalászos után monokultúrás kalászos takarónövény, amire megint kalászos jön, nem túl sikeres ötlet.
Az előadáson a takarónövényes fejezet egyik legfontosabb pontja: az ötletszerű takarónövény használat megbosszulja magát.
Ez az eset ennek egy példája.
Nagy hasznot és nagy kárt is tud okozni az ember, ha nem gondolkozik rendszerben.
Válasz .Feco. #2725. hozzászólásáraAzért nekem kicsit sántít ez a magyarázat!!!!
Válasz .Feco. #2725. hozzászólásáraMestőr vóltak mán nálad kedvezőtlen csapadékviszonyok?
Mitomén mondgyuk, hogy januártó május végiig összesen 40mm vagy ilyesmi?
Válasz esze-lény #2722. hozzászólásárakívánatos lenne, hogy mindig legyen élő gyökér, de amikor a capadékviszonyok kedvezőtlenek akkor bele kell nyúlni! A kicsi növények gyökerein is ugyanúgy megélnek a talajlakó élőlények, csak korántsem veszít a talaj annyi vizet, mint egy intenzíven növő állománnyal!
Amúgy megint oda jutunk vissza, hogy ezt nem szabad eszetlenül, tankönyvszerűen durr-bele rendszerben csinálni, hanem mindig alkalmazkodni kell a körülményekhez. Most pl. ahhoz, hogy haramada csapadék sincs, mint egy átlagos évben...
Válasz fida91 #2723. hozzászólásáraMi a mellédobás szted?
Nem kötözködni jöttem, ellenkezőleg tanulni....
És azt megtanultam itt.. hogy az élő gyökér környezetében lehet humuszképződést várni.
Na most akkor miért kell totállal kinyírni a humuszképző növényt?
Végezetül attól hogy kérdezek még nem kötözködöm max. nem értem az összefüggést....
Válasz .Feco. #2719. hozzászólásáraÉs az élő gyökér humusztermelése az smafu?
Ugyan már be kell látni hogy ez mindig legyen valami élő gyökér a talajban nem mindig jó ez esetben jó nagy kapufa.
De majd NETPARASZT kimagyarázza....
Válasz Praetor #2709. hozzászólásáraKevés volt most benne a "jószág", múltkorában, mikor teszteltem a kajákat sokkal jobbat sikerült kotyvasztani.
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraHogy lett neked ennyi- árva kelésed-???
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraSzámtalan hiba van a rendszerben... addig jó, hogy szétfújod a szalmát. Az is jó még, hogy totálisozod a gyomokat. Innentől két dolgot lehetett volna tenni. két héttel a totális utámn meghúzni 5 cm mélyen rövidtárcsával, vagy amikor 5-10 cm-es az árvakelés lecsengetni megint totálissal. (gabona árvakélést 1 liter is visz!). Innentől pedig kellett volna hagyni tavaszig vagy valamilyen nem-forgató kapás eszközzel átmozgatni.
A túl nagyra meghagyott árvakelés a száraz nyár miatt nagyon megszipákolta a tarlódat, és nem volt lehetősége alaposan átnyersülni. Most pedig a szántással a maradék pozitív eredményeket is eltünteted...
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraDe legalább tanultál belőle remélhetőleg, hogy valamit elrontottál.
ma megkezdtem a szántást az őszi búza alá
72 q/ha árpatarló, a szalma szétfújva
majd amint kikeltek a gyomok, totális gyomírtás
majd most így álltam bele az ekével
borzasztóan száraz és rögös a föld
azt gondoltam hogy a szalmatakarás, nem engedi ennyire kiszáradni a földet illetve az árvakeléssel / ami most 30 cm magas / lesz egy kis zöldtrágyám
Válasz endypapa #2715. hozzászólására2 kg-ot átpasszolsz nekem??
Válasz Tobszi #2714. hozzászólásáraNekem van 25kg, amiből a búzámhoz csak 16kg kell. Az annyi mint 9kg +-om van.
Válasz Netparaszt #2713. hozzászólásáraSajnálom, majd visszatérünk rá!
De ha mégis valakinek kimaradna 1 ha -ba való, azt szívesen átvenném!
Válasz Tobszi #2706. hozzászólására Elvitték az összest az egész zsákosok, nem maradt a kis mennyiségekre. Jövőre időben felveszem az előrendeléseket, hogy ne legyen szűk keresztmetszet.
Válasz kis Zombi #2707. hozzászólására Aki komolyan veszi a munkát
Két tartály, 1100 Watt, 10-40 Ha preventív növényvédelemre és talajoltásra elegendő, házi készítésű, humuszvegyületekben és mikrobiológiában gazdag komposztból készült oldattal.
Válasz kis Zombi #2707. hozzászólására Aki komolyan veszi a munkát
Válasz kis Zombi #2707. hozzászólásáraGratulálok!
Válasz kis Zombi #2707. hozzászólásáraEz igen!
Légfúvó bírja? Tea "összetétele" hogy sikerült?
Válasz Netparaszt #2579. hozzászólásáraEbben az ügyben mi újság?
Válasz Netparaszt #2693. hozzászólására2,5q 7-20-28 as yara npk-t kapott, a szonda kb 35-40 centire ment le lazítás után.
Válasz Netparaszt #2700. hozzászólásáraBirkánk nincs '94 óta. Tehén '96 óta, Bika meg tavaly óta(trágyatároló, mélyalmos szabályos karám drága ahhoz, hogy haszon nem nagyon van rajta. Lucernát, szénát gond eladnom azt is , ami a kaszálómon terem(50-60bála/év)...
Tehát szálas takarmány termelés kilőve...
Válasz fida91 #2697. hozzászólásáraDirekt vetőgéppel vetetted ?
OFF
Írtam privátot
Üdv. Zombi
Válasz Netparaszt #2701. hozzászólásáraÍrtam emailt is de csörgess már meg ha új számod mert régi nem elérhető. 30/4759182
Válasz Berente Antal #2696. hozzászólására Ess eső...
Válasz csoppika #2698. hozzászólásra Tudsz-e legeltetni a szántón? Felveszi-e valaki, ha zöldtakarmányt termelsz? Mit tudsz eladni ott?
Szerintem a vetésforgó attól függ, hogy mit tudsz pénzzé tenni, mire van géoészeted. Szinte bármilyen forgóval neg lehet találni a javítási pontokat.
Válasz fida91 #2697. hozzászólására A látvány magáért beszél. Remélem hosszú, esős őszünk lesz.
Válasz Netparaszt #2688. hozzászólásáraMondjuk búza mellé mit javasolsz vetésforgóba homok földbe, ami eléggé hajlamos a tömörödésre. Búza után 1 késes lazítóval rámennék majd... Most szója után gondoltam simán gruberba búzát... aztán majd jövőre a takarót és a többit....
Vetés:szept. 9.
Válasz emcett #2670. hozzászólására Időközben utánanéztem ennek a Collovati openernek, árnyalnám a véleményem. Érdekes koncepció, látni kellene élőben, mit csinál a sorokkal és a mulccsal.
Válasz Netparaszt #2692. hozzászólásáraOK.)
Válasz Jupe #2690. hozzászólására Nekem tetszik. Mennyi startert adtál ki? Megnézted lazítás előtt és után, mennyire tömörödött a talajod?
Válasz endypapa #2689. hozzászólására Már tudjátok alkalmazni az őszi szántás elhagyását, takarónövények alkalmazását és a forgatás nélküli művelést.
Cikk kicsit később, mert lelépett a kőműves és be kell fejeznem a munkáját.
Válasz Netparaszt #2685. hozzászólásáraPosztot a parsztoknak!!!