Levélre permetezzük.
Van egy ismerősöm, ki üzletkötő Bigénél. Nekik volt előadás tartva erről a kérdésről. ott is azt mondták, hogy ez lesz a "jövő". Erre "gyúrnak". Bevallásuk szerint amit mi szórunk szilárd műtrágyát jelenleg, jó ha 10%-a hasznosul. A többi kidobott pénz a részünkről.
Ha eső előtt szórod tavasszal a nitrogént akkor az bemosódik.
Nekem meg az nem világos hogy mondjuk gabona után kukorica előtt hogyan történik a takarónövények vetése.
Van tarlóhántás vagy nincs? Ha van akkor mivel?
Mikor veti a takarónövény keveréket és az mind elfagy-e? A komposzt vagy baktériumkészítmény kijuttatása hogyan történik?
Mi van akkor ha túl nagy lesz a vegetáció, vagy ha gyomos?
Sok kérdés vetődik fel de én szerintem is ez lesz a jövő. Van több olyan tapasztalatom ami alapján tudok hinni ebben a rendszerben. Csak sokáig fog tartani amíg ki lesznek a részletek dolgozva.
Egy picit térjünk már ki a takarónövényes no-till rendszerben történő műtrágyaszórásra! Most tekintsünk el attól, hogy ebben a rendszerben a végcél a műtrágyázás elhagyása, legalább az átmeneti időkben, hogy kellene ezt végezni? Pl. kalászosban addig oké, hogy vetéssel egymenetben sor mellé megy az alaptrágya, de hogyan tovább tavasszal abban az esetben, ha nagyon sok a szármaradvány, mert jól sikerül nyáron-ősszel a takarónövény plusz az elővetemény szármaradványa is ott van. Azt tudom, hogy a gabona szalmája nem bomlik le télen. Viszont az gyakorlati tény, hogy némely növény ami nem bírja a fagyot szinte takonnyá válik az első komolyabb fagy után. Ezekből gondolom nem sok marad tavaszra. Pl. mustár v. olajretek. Ha tavasszal lesz egy jó vastag mulch réteg, akkor mi történik a felületre kiszórt műtrágyával? Nyilván injektálni nem fogjuk sem a folyékony sem a szilárd műtrágyát. Jó esetben legurulnak a szemcsék a mulch között a földre, esetleg a csapadék lemossa a talajra? Ebben az esetben gondolom nitrosolt alkalmazni nem célszerű.
Ezt hogy érted, hogy nem függetlenítenéd a vetőtárcsát az elővágótól? Én nem gondolkodom nagy szélességben így fix tengelyre tenném a hullámos tárcsákat. Az csak elé művelne a vetőcsoroszlyáknak, amiket hasonlóan egyedileg mélységtartó kerékkel ellátnék. Vagy annak is kéne a nagyobb rugóerő?
A kapástól azért tartok, mert félek a nagy sortávtól.
Elvileg működhet.
A hullámos(wave)tárcsa művelő széllessége a hullámok számának függvénye. Vetőgépnél elegendőnek ítélem a 8 hullámút.
Én jobban preferálnám a "turbó" tárcsát neked
sokkal könnyebb a behatolása (penetráció).
Ilyen pl great plains vető gépje.
Én a vetőcsoroszlyát a nyitó tárcsától nem függetlenítenem
Nodet Gougis. Duplatárcsás vetőgép 15,5cm sortávval. Ezt kompletten alakítanám, csak a csoroszlya részt és a magtartályt megtartani, elé meg szépen sorba berakva a hullámos tárcsasor.
Ebben lehet valami, de szerintem éppen ez a lényege az elővágó tárcsáknak, hogy közvetlenül a csoroszlyák vonalában felszeletelik a mulchot, és így a csoroszlyák nem fogják összehúzni. Pont mint azok a lazítók, amiket no-till kiegészítésre használnak a kukorica tarlón. Az nem tetszik, ha az egyenletesen elterített mulch réteget csomókba szedi a vetőgép, ráadásul az egyik sor rálöki a mellette lévőre, így egyik helyen kopasz a föld, mellette meg a magoknak még át is kell verekedni magukat egy-egy csomón.
Amúgy a vetőkultira visszatérve azért jó ha rugdoskodik a kapa mert jobban tisztúl nagy szárban!
Ahogy lökdösi a talaj úgy nemtud megállni rajta a szalma mert lerugdossa róla aztán ha egyszer egy kapánál tovább jut a tömeg az már át is meg a gép alatt mert beforog szépen.
A fix merev kapaszár szerintem kevésbé jó ez miatt is, meg ha van valami egyenőtlenség akkor ott rögtön mélyre túr nemtud játszani engedni mint egy rúgós
Biztos jobb a john deere masszívabb vagy valami, de szerintem kb háromszor olyan drága lehet mint egy gaspardo, nekünk pedig ez utóbbi is bőven megtenné minőségben mert amúgy nem rossz eszközök, nem az eldobni való kategória tudod.
Hát ha most belekezdünk a szárítóba akkor egy pár évig nemigen lesz fejlesztés semmiben, esetleg ha megépítek magamnak egy vetőkultit, mint írtam van egy 420-as csukható vontatott hankóm meg ott a vogel pneumatikus vetőgép, a 35x35-ös amazone rugós kapaszárak 20ezer alatt kijönnek megfelelő helyről rendelve és ez kemény grubber kapa szóval erős bitang.
Válasz #979. hozzászólásra A JD 750 kedvelt gép, 5 méteressel vet évente többször 2000 hektárt az egyik kedvenc parasztom. Valamiért neki sem kell nagyobb...
Hasonló az elv a JD hez. Szerintem jó dolog a mag "rögzítő" nyomókerék amit ennél hiányolok.
nagy előnyük ezeknek az elrendezésűeknek a egyedi mélység állítókerék ezáltal bátrabban vet lazább talajba is, meg a vető egységek "szelősebb " elrendezése. kiforrott vetőegység ezt alkalmazzák a mechanikus vetőgépeknél is JD
Válasz #974. hozzászólásra Én is szívesen élnék egy olyan világban, amikor optimális időben mosolyogva jön a nagygazda direktvetőgépével a földemre vagy a helyi gépszövetkezetből tudom kihozni, mikor szükségem van rá...kár, hogy felém 30 km körzetben sem gép, sem erre vállalkozó nincs és ezzel attól tartok nem vagyok egyedül
10 éve voltam Ausztriában egy farmon, ahol no-Till gazdálkodást csináltak. Volt egy 3 m-es John Deere 750A-ja, 1998-as, meg egy 2003-as 6 m-es ilyen Gaspardo-ja. Valamiert a JD-t használta gyakrabban, de nem emlékszem mar az okára...
Amennyibe ez a gép kerül annak az áráért vagy az ára kamatáért, a nagy géppel sok tíz évig elvetik bérbe a magot! Hallod itt hirdetik a fenti fejlécben kiskockabálázó Velger akcióban 33.000 juró helyett 24.000 juró, menjenek "oda" és dolgozzanak vele, több mint 7.000.000FT+áfa!!!De csak már 7 daradra szól az akció!!
A kultivátoros vetőgép mellet a fenntartási költség szól,ez elég érv mondjuk, Az általad említett takarónövényes , termesztésben direktvetésben a tárcsás előnyösebb ,álló takarónövénybe simán húzhatom a tárcsásat növény fektetése nélkül . Takarónövény esetén kisebb a talaj extrém helyzet jelentősége. ez az én véleményem, nekem tárcsás van,és a talajaimnak magas az agyagtartalma és kultivátorozás alkalmával tapasztalva ,hát nem épen egyenlet vetés mélységet produkálnák .
Két gyártót ismerek amelyik ötvözte a kultivátor és a tárcsa előnyeit a Cross Slot és a Kanadai Clean Seed.
Sikerült kedvező áron vennem egy tárcsás vetőgépet,de előtte terveztem a kombinált készítését
a csoroszlya flexi -coil lett volna
és egy 540 tárcsa lap elé szerkesztve
de a kukorica vetőgépet így alakítom át.
Válasz #962. hozzászólásra Az én szempontjaim a kultivátorkapás vetőgép mellett:
1. Egyszerű, könnyű szerkezet, karbantartási, állítási igény minimális, alacsony a vonóerő igénye, könnyebb géppel húzható, kisebb a taposási kár (mély tömörödés).
2. Meglévő vetőgép is átalakítható kultivátorkerettel és kapákkal, így a legolcsóbb az áttérés minimál művelésre.
3. Szélesebb a vetési tartománya, mint a tárcsásnak, extrémebb helyzetekben is lehet vele vetni. A kultivátoros egyaránt belehúzza a magot az iszapba sekélyen és a keményre száradt talajba is mélyen, ahol a nedvesség még megvan. Ha egy földre rá lehet menni traktorral, akkor lehet vetni is. A tárcsásnál iszapba vetni sok állítást és takarítást igényel, száraz, tömörödött talajnál a csoroszlyanyomásnak magasnak kell lennie, hogy bele is vágjon a talajba, nehéz gép kell hozzá, sok lóerővel.
4. Nedves talajnál a tárcsa tömörítheti a magárok falát, a kultivátor mindig lazán hagyja a mag és magárok környezetét. Ezért érzem fontosnak a magágyban futó rugós takarólemezt is, mert így a mag közvetlen környezete mindig tömör, a csírázáshoz jó talajkontaktot adva, miközben a környező talajt lazán hagyja a jó gyökérfejlődéshez és nem akadályozza meg a mélyre vetést száraz talajnál sem. A tárcsás vetőgépek a talajfelszínen tömörítenek, ezért limitáltak a vetési mélységek.
Szerintem optimálishoz közelítő vetési körülmények esetén a tárcsás verhetetlen, nagyobb sebességgel is tud vetni, jobb a talajkövetése és mélységtartása.
Szélsőségesebb viszonyoknál és kis farmoknál viszont a kultivátoros előnyösebb, amivel minden talajállapotnál erős közepes teljesítménnyel lehet dolgozni, alacsony fenntartási költséggel.
Válasz #961. hozzászólásra A gépnél egyébként a kapák közti távolságot keveselltem, mert összehúzhatják a mulcsot ilyen szűken.
Több gerendára elosztva a kapákat jobban folyna a szármaradvány meg a gyomok a kapák között.
Válasz #961. hozzászólásra Én dupla sortávval kísérletezek külföldi példák alapján, de még nincs elég tapasztalatom, hogy a hagyományos sortávhoz képest miként hoz.
A tesztekben ugyanolyan hozamot értek el dupla sortávval, mint a szokásossal, de a jól bokrosodó fajtaválasztás nagyon fontos, ha szélesedik a sortáv.
Válasz #958. hozzászólásra Igen, ezért szerelném én is fix szárakkal. Nedves és optimális talajállapotnál szépen dolgozik, de száraz talajnál már kiemelheti a csoroszlyákat.
Vagy fix szárak vagy erős rugók kellenek.
A kérdés mindenkihez szól: miért kultivatorkapa? És miért nem tarcsas vetogep?
És ha tarcsas vetogep akkor milyen?
Ez? Acra Plant Drill Unit
Ez leginkabb a Tume-ra hasonlít, nem is túl bonyolult, nem tudom mennyibe kerülhet.
Vagy ez? John Deere 90 series opener
Mert ez sokkal elterjedtebb, egytarcsas, de kilencszáz ropi 2 (!) db!!!! Ez tényleg annyira bonyolult, hogy nem lehet kisuzemben lemásolni? Vagy tényleg annyira sokkal jobb, hogy?
Netparaszt! Szerinted mi az a sortávolság, ami optimális lenne egy gabonavetőgépnek, ha a főnövényt és a takarónövényt is ezzel akarnám vetni? A Simtech 15 ill. 18cm-es sortávval van, régebben azt írtad, hogy keveselled. Szerinted még a 18 is kicsi? Affölé már nagyon ódzkodva mennék, bár ilyen jellegű tesztről még nem olvastam.
De mocskosul irritál engem a kapák állandó előre-hátra rugózása! Van amelyik 20cm-t hátraugrott. Harmatgyengék ezek a rugók. A hosszirányú egyenetlenség csak engem zavar a vetésnél? A Simtech-nek is ez az egyik gyenge pontja, de mintha az nem ugrálna ennyire. Vagy csak ez keményebb föld. Egyszerűbb lenne fix kapákkal, nyírócsavarral!
A 2-2.5x-ös termésszintet a megnövelt légköri CO2 mellett én nem tolerálásnak nevezném, hanem turbónak.
A CO2 szint, és a klímaváltozás közötti ilyen irányú ok-okozati összefüggés nem lett bizonyítva. Illetve az lett bizonyítva, hogy a légköri CO2 szint növekedés időben mindig csak követte(!) a hőmérséklet növekedést, nem pedig megelőzte. Tehát emelkedik a hőmérséklet, ami megnöveli többek között a CO2 szintet is.
Klímaváltozás van, csak teljesen más okokra vezethető vissza.
Szerintem lehet azzal "puhába" is ha a mélység szabályzó kerék nem csoportos .
minden egyes csoroszlyánál egyedi mélység határoló kerék.
És lényeges a vetőelemek éltoltsága(mátrix) a földáram elfolyása végett és így nem torlaszol.
Eddig ez a leg komolyabb direktvető gép amit láttam.
Viszont ezzel puhára művelt földön nemigen lehet jól vetni, hacsaknem lehet levenni gyengusra a csoroszjanyomást, viszont luxus is lenne ilyenre használni, ez echte direkt
16394 hozzászólás
Hazai verzió ? Vélemény ?
Válasz #1001. hozzászólásra
Levélre permetezzük.
Van egy ismerősöm, ki üzletkötő Bigénél. Nekik volt előadás tartva erről a kérdésről. ott is azt mondták, hogy ez lesz a "jövő". Erre "gyúrnak". Bevallásuk szerint amit mi szórunk szilárd műtrágyát jelenleg, jó ha 10%-a hasznosul. A többi kidobott pénz a részünkről.
Válasz #1001. hozzászólásra
Ha eső előtt szórod tavasszal a nitrogént akkor az bemosódik.
Nekem meg az nem világos hogy mondjuk gabona után kukorica előtt hogyan történik a takarónövények vetése.
Van tarlóhántás vagy nincs? Ha van akkor mivel?
Mikor veti a takarónövény keveréket és az mind elfagy-e? A komposzt vagy baktériumkészítmény kijuttatása hogyan történik?
Mi van akkor ha túl nagy lesz a vegetáció, vagy ha gyomos?
Sok kérdés vetődik fel de én szerintem is ez lesz a jövő. Van több olyan tapasztalatom ami alapján tudok hinni ebben a rendszerben. Csak sokáig fog tartani amíg ki lesznek a részletek dolgozva.
Egy picit térjünk már ki a takarónövényes no-till rendszerben történő műtrágyaszórásra! Most tekintsünk el attól, hogy ebben a rendszerben a végcél a műtrágyázás elhagyása, legalább az átmeneti időkben, hogy kellene ezt végezni? Pl. kalászosban addig oké, hogy vetéssel egymenetben sor mellé megy az alaptrágya, de hogyan tovább tavasszal abban az esetben, ha nagyon sok a szármaradvány, mert jól sikerül nyáron-ősszel a takarónövény plusz az elővetemény szármaradványa is ott van. Azt tudom, hogy a gabona szalmája nem bomlik le télen. Viszont az gyakorlati tény, hogy némely növény ami nem bírja a fagyot szinte takonnyá válik az első komolyabb fagy után. Ezekből gondolom nem sok marad tavaszra. Pl. mustár v. olajretek. Ha tavasszal lesz egy jó vastag mulch réteg, akkor mi történik a felületre kiszórt műtrágyával? Nyilván injektálni nem fogjuk sem a folyékony sem a szilárd műtrágyát. Jó esetben legurulnak a szemcsék a mulch között a földre, esetleg a csapadék lemossa a talajra? Ebben az esetben gondolom nitrosolt alkalmazni nem célszerű.
Válasz #995. hozzászólásra
Ezt hogy érted, hogy nem függetlenítenéd a vetőtárcsát az elővágótól? Én nem gondolkodom nagy szélességben így fix tengelyre tenném a hullámos tárcsákat. Az csak elé művelne a vetőcsoroszlyáknak, amiket hasonlóan egyedileg mélységtartó kerékkel ellátnék. Vagy annak is kéne a nagyobb rugóerő?
A kapástól azért tartok, mert félek a nagy sortávtól.
Van ilyen fajta is
Válasz #989. hozzászólásra
Még egy érv a vágótárcsa mellett!
Válasz #991. hozzászólásra
Elvileg működhet.
A hullámos(wave)tárcsa művelő széllessége a hullámok számának függvénye. Vetőgépnél elegendőnek ítélem a 8 hullámút.
Én jobban preferálnám a "turbó" tárcsát neked
sokkal könnyebb a behatolása (penetráció).
Ilyen pl great plains vető gépje.
Én a vetőcsoroszlyát a nyitó tárcsától nem függetlenítenem
Válasz #992. hozzászólásra
Nodet Gougis. Duplatárcsás vetőgép 15,5cm sortávval. Ezt kompletten alakítanám, csak a csoroszlya részt és a magtartályt megtartani, elé meg szépen sorba berakva a hullámos tárcsasor.
Válasz #990. hozzászólásra
Akkor a gabonavetőgép is ezzel a csoroszlyával lesz? Sima tárcsás csoroszlya nem maradhatna, ha úgyis elővág a hullámos tárcsa?
Válasz #985. hozzászólásra
Nem, attól cseppet precízében
legg egyszerűbb
Eszt fogom kukoricára gyártani
Válasz #987. hozzászólásra
Ebben lehet valami, de szerintem éppen ez a lényege az elővágó tárcsáknak, hogy közvetlenül a csoroszlyák vonalában felszeletelik a mulchot, és így a csoroszlyák nem fogják összehúzni. Pont mint azok a lazítók, amiket no-till kiegészítésre használnak a kukorica tarlón. Az nem tetszik, ha az egyenletesen elterített mulch réteget csomókba szedi a vetőgép, ráadásul az egyik sor rálöki a mellette lévőre, így egyik helyen kopasz a föld, mellette meg a magoknak még át is kell verekedni magukat egy-egy csomón.
Amúgy a vetőkultira visszatérve azért jó ha rugdoskodik a kapa mert jobban tisztúl nagy szárban!
Ahogy lökdösi a talaj úgy nemtud megállni rajta a szalma mert lerugdossa róla aztán ha egyszer egy kapánál tovább jut a tömeg az már át is meg a gép alatt mert beforog szépen.
A fix merev kapaszár szerintem kevésbé jó ez miatt is, meg ha van valami egyenőtlenség akkor ott rögtön mélyre túr nemtud játszani engedni mint egy rúgós
Válasz #979. hozzászólásra
Biztos jobb a john deere masszívabb vagy valami, de szerintem kb háromszor olyan drága lehet mint egy gaspardo, nekünk pedig ez utóbbi is bőven megtenné minőségben mert amúgy nem rossz eszközök, nem az eldobni való kategória tudod.
Hát ha most belekezdünk a szárítóba akkor egy pár évig nemigen lesz fejlesztés semmiben, esetleg ha megépítek magamnak egy vetőkultit, mint írtam van egy 420-as csukható vontatott hankóm meg ott a vogel pneumatikus vetőgép, a 35x35-ös amazone rugós kapaszárak 20ezer alatt kijönnek megfelelő helyről rendelve és ez kemény grubber kapa szóval erős bitang.
aztán majd lesz valami
Válasz #967. hozzászólásra
Akkor a gabona vetőgépet hogy alakítod át? Vagy csak egy sor tárcsát teszel elővágónak a tárcsás vetőgép elé?
Válasz #983. hozzászólásra
Nagyon szépen köszönöm!
Válasz #976. hozzászólásra
http://webshop.szegana.hu/termekek/vetesi-technologia-bourgault-rendszer-1966/200-vrt-1040-cserelheto-kes-5608
A kramp tol is meg lehet rendelni
Válasz #979. hozzászólásra A JD 750 kedvelt gép, 5 méteressel vet évente többször 2000 hektárt az egyik kedvenc parasztom. Valamiért neki sem kell nagyobb...
Válasz #979. hozzászólásra
Hasonló az elv a JD hez. Szerintem jó dolog a mag "rögzítő" nyomókerék amit ennél hiányolok.
nagy előnyük ezeknek az elrendezésűeknek a egyedi mélység állítókerék ezáltal bátrabban vet lazább talajba is, meg a vető egységek "szelősebb " elrendezése. kiforrott vetőegység ezt alkalmazzák a mechanikus vetőgépeknél is JD
Válasz #974. hozzászólásra Én is szívesen élnék egy olyan világban, amikor optimális időben mosolyogva jön a nagygazda direktvetőgépével a földemre vagy a helyi gépszövetkezetből tudom kihozni, mikor szükségem van rá...kár, hogy felém 30 km körzetben sem gép, sem erre vállalkozó nincs és ezzel attól tartok nem vagyok egyedül
Válasz #978. hozzászólásra
10 éve voltam Ausztriában egy farmon, ahol no-Till gazdálkodást csináltak. Volt egy 3 m-es John Deere 750A-ja, 1998-as, meg egy 2003-as 6 m-es ilyen Gaspardo-ja. Valamiert a JD-t használta gyakrabban, de nem emlékszem mar az okára...
Válasz #977. hozzászólásra
Ezt néztem énis mármint a típust, de itthon nincsen ezt csak kintről lehet megvenni.
Jó volna ebből nekem egy 6méteres nagyobb gép után
Válasz #970. hozzászólásra
http://www.almex.rs/REPOSITORY/224_dirwktno%20gigante.pdf
Gaspardo Gigant 400
Válasz #967. hozzászólásra
Honnan tudtál ilyen sornyitót szerezni? Mennyibe kerül?
Elővágó tárcsát hol lehet találni? Én hullámosat szeretnék.
Válasz #971. hozzászólásra
Amennyibe ez a gép kerül annak az áráért vagy az ára kamatáért, a nagy géppel sok tíz évig elvetik bérbe a magot! Hallod itt hirdetik a fenti fejlécben kiskockabálázó Velger akcióban 33.000 juró helyett 24.000 juró, menjenek "oda" és dolgozzanak vele, több mint 7.000.000FT+áfa!!!De csak már 7 daradra szól az akció!!
Válasz #971. hozzászólásra
Egy 100 hektáros gazdaságnak a nagyüzemi gép még drága egy ilyen meg kicsi .
Válasz #964. hozzászólásra
A dupla sortáv alatt 25cm-t értesz? A hagyományos szimpla gabona sortáv nálunk 12,5 - 16cm-ig terjed. Az duplán 25-32cm.
Válasz #969. hozzászólásra Nagyüzemi gépekkel teli a piac, de kis gazdaságoknak mennyi alternatívát ismersz?
Válasz #967. hozzászólásra
Milyen tárcsás vetőgéept sikerült venned?
Válasz #955. hozzászólásra
Fasza "nagyüzemi gép" !! Napi 1 heki talán el van vele vetve?????
Válasz #967. hozzászólásra
https://www.landbrugsinfo.dk/Tvaerfaglige-emner/FarmTest/Sider/Ploejefri_dyrkning.aspx
Válasz #966. hozzászólásra
A kultivátoros vetőgép mellet a fenntartási költség szól,ez elég érv mondjuk, Az általad említett takarónövényes , termesztésben direktvetésben a tárcsás előnyösebb ,álló takarónövénybe simán húzhatom a tárcsásat növény fektetése nélkül . Takarónövény esetén kisebb a talaj extrém helyzet jelentősége. ez az én véleményem, nekem tárcsás van,és a talajaimnak magas az agyagtartalma és kultivátorozás alkalmával tapasztalva ,hát nem épen egyenlet vetés mélységet produkálnák .
Két gyártót ismerek amelyik ötvözte a kultivátor és a tárcsa előnyeit a Cross Slot és a Kanadai Clean Seed.
Sikerült kedvező áron vennem egy tárcsás vetőgépet,de előtte terveztem a kombinált készítését
a csoroszlya flexi -coil lett volna
és egy 540 tárcsa lap elé szerkesztve
de a kukorica vetőgépet így alakítom át.
Válasz #962. hozzászólásra Az én szempontjaim a kultivátorkapás vetőgép mellett:
1. Egyszerű, könnyű szerkezet, karbantartási, állítási igény minimális, alacsony a vonóerő igénye, könnyebb géppel húzható, kisebb a taposási kár (mély tömörödés).
2. Meglévő vetőgép is átalakítható kultivátorkerettel és kapákkal, így a legolcsóbb az áttérés minimál művelésre.
3. Szélesebb a vetési tartománya, mint a tárcsásnak, extrémebb helyzetekben is lehet vele vetni. A kultivátoros egyaránt belehúzza a magot az iszapba sekélyen és a keményre száradt talajba is mélyen, ahol a nedvesség még megvan. Ha egy földre rá lehet menni traktorral, akkor lehet vetni is. A tárcsásnál iszapba vetni sok állítást és takarítást igényel, száraz, tömörödött talajnál a csoroszlyanyomásnak magasnak kell lennie, hogy bele is vágjon a talajba, nehéz gép kell hozzá, sok lóerővel.
4. Nedves talajnál a tárcsa tömörítheti a magárok falát, a kultivátor mindig lazán hagyja a mag és magárok környezetét. Ezért érzem fontosnak a magágyban futó rugós takarólemezt is, mert így a mag közvetlen környezete mindig tömör, a csírázáshoz jó talajkontaktot adva, miközben a környező talajt lazán hagyja a jó gyökérfejlődéshez és nem akadályozza meg a mélyre vetést száraz talajnál sem. A tárcsás vetőgépek a talajfelszínen tömörítenek, ezért limitáltak a vetési mélységek.
Szerintem optimálishoz közelítő vetési körülmények esetén a tárcsás verhetetlen, nagyobb sebességgel is tud vetni, jobb a talajkövetése és mélységtartása.
Szélsőségesebb viszonyoknál és kis farmoknál viszont a kultivátoros előnyösebb, amivel minden talajállapotnál erős közepes teljesítménnyel lehet dolgozni, alacsony fenntartási költséggel.
Válasz #961. hozzászólásra A gépnél egyébként a kapák közti távolságot keveselltem, mert összehúzhatják a mulcsot ilyen szűken.
Több gerendára elosztva a kapákat jobban folyna a szármaradvány meg a gyomok a kapák között.
Válasz #961. hozzászólásra Én dupla sortávval kísérletezek külföldi példák alapján, de még nincs elég tapasztalatom, hogy a hagyományos sortávhoz képest miként hoz.
A tesztekben ugyanolyan hozamot értek el dupla sortávval, mint a szokásossal, de a jól bokrosodó fajtaválasztás nagyon fontos, ha szélesedik a sortáv.
Válasz #958. hozzászólásra Igen, ezért szerelném én is fix szárakkal. Nedves és optimális talajállapotnál szépen dolgozik, de száraz talajnál már kiemelheti a csoroszlyákat.
Vagy fix szárak vagy erős rugók kellenek.
A kérdés mindenkihez szól: miért kultivatorkapa? És miért nem tarcsas vetogep?
És ha tarcsas vetogep akkor milyen?
Ez? Acra Plant Drill Unit
Ez leginkabb a Tume-ra hasonlít, nem is túl bonyolult, nem tudom mennyibe kerülhet.
Vagy ez? John Deere 90 series opener
Mert ez sokkal elterjedtebb, egytarcsas, de kilencszáz ropi 2 (!) db!!!! Ez tényleg annyira bonyolult, hogy nem lehet kisuzemben lemásolni? Vagy tényleg annyira sokkal jobb, hogy?
Netparaszt! Szerinted mi az a sortávolság, ami optimális lenne egy gabonavetőgépnek, ha a főnövényt és a takarónövényt is ezzel akarnám vetni? A Simtech 15 ill. 18cm-es sortávval van, régebben azt írtad, hogy keveselled. Szerinted még a 18 is kicsi? Affölé már nagyon ódzkodva mennék, bár ilyen jellegű tesztről még nem olvastam.
Zöldtrágya vetőmagot termel valaki ? Facélia, mustár, olajretek. Facéliát legolcsóbban 1000 Ft / kg áron találtam hirdetve.
Válasz #920. hozzászólásra
De mocskosul irritál engem a kapák állandó előre-hátra rugózása! Van amelyik 20cm-t hátraugrott. Harmatgyengék ezek a rugók. A hosszirányú egyenetlenség csak engem zavar a vetésnél? A Simtech-nek is ez az egyik gyenge pontja, de mintha az nem ugrálna ennyire. Vagy csak ez keményebb föld. Egyszerűbb lenne fix kapákkal, nyírócsavarral!
Az egyenes lapú hullámos tárcsát hol lehet venni? Illetve mennyiért?
Válasz #913. hozzászólásra
A 2-2.5x-ös termésszintet a megnövelt légköri CO2 mellett én nem tolerálásnak nevezném, hanem turbónak.
A CO2 szint, és a klímaváltozás közötti ilyen irányú ok-okozati összefüggés nem lett bizonyítva. Illetve az lett bizonyítva, hogy a légköri CO2 szint növekedés időben mindig csak követte(!) a hőmérséklet növekedést, nem pedig megelőzte. Tehát emelkedik a hőmérséklet, ami megnöveli többek között a CO2 szintet is.
Klímaváltozás van, csak teljesen más okokra vezethető vissza.
Válasz #952. hozzászólásra
a földáram elfolyása végett és így nem torlaszol.
Szerintem lehet azzal "puhába" is ha a mélység szabályzó kerék nem csoportos .
minden egyes csoroszlyánál egyedi mélység határoló kerék.
És lényeges a vetőelemek éltoltsága(mátrix)
Válasz #902. hozzászólásra
nem lázszik a link vagy a kép
Válasz #949. hozzászólásra
Na ez irtó komoly!
Eddig ez a leg komolyabb direktvető gép amit láttam.
Viszont ezzel puhára művelt földön nemigen lehet jól vetni, hacsaknem lehet levenni gyengusra a csoroszjanyomást, viszont luxus is lenne ilyenre használni, ez echte direkt
Válasz #948. hozzászólásra
Vélemény?