Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
- Búza termény felvásárlási árak új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Kukorica várhatóan........! új
- Aratás új
- Milyen pótkocsit vegyek? új
- Sorközművelés! új
- Műtrágya árak új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Terménytároló csarnok, szín, épület tervezés, építés, szigetelés új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
20 év a magyar mezőgazdaság szolgálatában
A francia hátterű RAGT vetőmagcég fennállásának 20. évfordulóját ünnepli...
344 hozzászólás
Úgy látszik alakul valami.
Válasz Törppapa #342. hozzászólásáraSajnos ez már csak idő kérdése.
Válasz Igazi Földönfutó #341. hozzászólásáraNe aggódj bele fogunk gebedni,mi kezdjük itt a homokdombon,aztán szépen sorban jöttök ti is.
Válasz Törppapa #339. hozzászólásáraA pestiek már csak tudják.Mellesleg ha a természet úgy döntött hogy klimaváltozás lesz,akkor az meg is lesz ha belegebedünk is.p
Válasz Törppapa #339. hozzászólásáraIgen ,dicséretes hogy elkezdtek aggódni!Sok esetben a kényelem elsőbséget élvez,mint a természet v.viz védelme.
Mikor a pestiek is kezdenek aggódni-eddig hol voltak?
Válasz Törppapa #337. hozzászólásáraLehet uniós támogatásra.
Vizet a tájba.
Mocsár.
Válasz Watson #323. hozzászólásáraHát super!
Válasz mtz1221 #334. hozzászólásáraFelületesen elolvastam.
Nem találtam a cikkben a tuti megoldási javaslatot!
Aki tudja, írja már meg!
Felénk sok “árokban” van víz!
Köszönet érte.
https://www.agrarszektor.hu/fenntarthatosag/20260607/ezert-tunt-el-20-millio-kobmeter-viz-a-velencei-tobol-itt-az-igazsag-62601
Válasz mtz1221 #332. hozzászólásáraUgyanazt írtad, mint én.
De ne barmoljuk szét a vizet a tájba topikot,
Van erre alkalmasabb. Pl. Tápanyag utánpótlás, stb.
Válasz Radocz #331. hozzászólásáraMarhaság. Van nekem 16 hektáros darabom aminek tavalyig csak a közepe volt az enyém. Az 3-4 évente 20 éven keresztül megvolt trágyázva, mindig minden körülményben jobban termett. Tavaly megvettük belőle az eggyik 1/3át, ősdzel vastagon megszórva, na ott most be fog sülni s kukorica.
Válasz szelindi1965 #327. hozzászólásáraTapasztalatunk:
Erősen trágyázott földben következő évben a kukorica kevesebbet terem, mintha nem kapott volna istálló trágyát.
Ezt nézzétek meg, mennyire nem egyszerű ez az egész. Első képen én 6-7 éve fizettem nekik feketén mikor pucolták a kanálist, hogy csináljanak oda kicsit szélesebben és mélyebben 15-20 méter hosszan. Ui náddal mit csinálnak, mert 2 hete nem jártam erre, és több 10 km hosszan valakik elvitték az összeset ??? Nem is értjük mivel vagy hogyan ?
Válasz szelindi1965 #327. hozzászólásáraEzt is tanítani kellene az AGRÁR iskolákban.
Meg azt is, hogy a saját tapasztalatot(családi) ne nyomják el az oskolába.
Az a terület ami két évente van kaszálva az sokkal többet ad.
A Natura 2000 besorolású területeink szervestrágya illetve mindennemű tápanyagpótlás tiltása azzal fog járni, hogy a legelőink el fogynak és el fognak tűnni mert el hagyják az állatok és a PÁSZTOROK(akik még csinálják).
Pásztor vagyok.
A legeltetés a megoldás, és a szerénység .
Válasz Watson #315. hozzászólására Régebben olvastam.
Pakisztánban a kutakbó túlzott vízkivétel miatt süllyed a talaj. Azaz a talajszint szép lassan megy lefele,van ahol eléri az évi 10 cm-eres süllyedést is.
Azért remélem itt ez nem fordul elő.
"A legsúlyosabban érintett térségek Pakisztánban:Lahor (Lahore): Pakisztán második legnépesebb városa, ahol a kutatások szerint a talaj évente átlagosan 2,5 – 4,3 cm-t süllyed, de bizonyos csomópontokban akár a 11 cm-es süllyedés is előfordul.Quetta-völgy (Beludzsisztán): Az intenzív mezőgazdaság miatt egyes területeken a talajvízszint évente akár 1,5 – 5 métert is csökken, ami miatt a talaj évente 10 cm-t, extrém esetekben akár 12 cm-t is süllyedhet.Pesavar (Peshawar): A kutatások alapján a városban a túlzott vízkitermelés miatt a süllyedés mértéke elérheti az évi 5 cm-t is.A süllyedés komoly veszélyeket rejt magában:Megrongálja a felszíni infrastruktúrát (utak, épületek, csővezetékek"
Válasz Watson #326. hozzászólásáraRipp-ropp le tudod építeni hidd el,nem mai történet,egy szavahihető dinnyetermelő mesélte ahhoz hogy a dinnye-tritikálé vetésfogót tartani tudja,évi 700 q szervestrágyát kellett hektáronként kitenni hogy öntözve termelhessen.Látnod kellene milyen különbség van egy szervestrágyázott és egy ipari módon használt termőföld között nálunk kukorica esetén pld. most.Eső nincs egyikre sem,öntözésre esély szintén,mindkettő tisztán tartva.Lazítózott illetve szántott ez is lényeges különbség tud lenni.Kiszáradt kőzet azt írod,szerintem itt öntéstalajok vannak,változó minőségűek és úgy is viselkednek,idomulunk hozzá.Sok föld erre menthetetlen bármilyen technikával , szervesanyag pótláson és az okszerű pihentetésen-többnyomásos gazdálkodáson sok múlna de mi sem tesszük eléggé,a nagyobb termelők pláne.Változtatnunk kell nyilvánvaló de nem az öntözés a Bölcsek köve,szerintem.
Válasz szelindi1965 #325. hozzászólásáraA talajt hogyan építed le az öntözéssel? Gondolom a szikesedésre célzol.
De kérdem én, milyen hatással van a talaj élőszervezeteire, szerves anyagára az, ha minden évben többször nullára csonttá kiszárad, egy atomnyi víz sem marad benne? Az nem árt neki? Egy élő talaj számtalan dologra képes, még a szennyezéseket is kimozogja adott esetben. De egy kiszáradt kőzet mire képes?
Válasz Radocz #320. hozzászólásáraA józan ész is azt diktálja hogy ne építsük le a talajt öntözéssel.A haszon a zseb egy másiktörténet.Vízzel amúgy nincs baj felénk,mert nincs eső,ígérnek ide néhány mm-t Medárd-tól,hagyjuk.Blokkolva a szálas eladása,terem ami terem a többi,minimál költséggel,marad a túlélő show.Ja és az állatállomány folyamatos húzása felfelé,mondván:-Szembe a nappal ,takszír!-.
Válasz Watson #321. hozzászólásáraTud tenni csak nagyon sokszor már későn derül ki, hogy rosszat tett. Hollandia pl. lehet hogy igen súlyos árat fog fizetni azért hogy a tengerszint alatt van.
Válasz én 11 #322. hozzászólásáraPéldàul. 22 milliárd.
Tudom demagógia, de úgy szoktak számolni, hogy 1000+ milliárd ment el csak propagandára, abból elég sok ilyen program kijött volna.
Zárójel bezárva.
https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/vizgazdalkodas/109604-az-eszak-nyirseg-vizgazdalkodasanak-fejleszteset-celzo-projekt-elokeszitese
Válasz Igazi Földönfutó #319. hozzászólásáraOké, majd a jóisten eldönti, hogy ad-e vizet.
De azért az ember csak tudta szabályozni a folyókat, gátakat, csatornàkat létesít, például hollandia egynegyede a tengerszint alatt van. Szóval igenis tud tenni az ember is sokmindent az őt körülvevő környezettel, kérdés hogy mit akar.
Válasz szelindi1965 #316. hozzászólásáraEz a tudás azért már nem újkeletű.
Netparaszt is ezt hirdette.
Csak Ő még az öntözést nem keverte bele.
Válasz Watson #315. hozzászólásáraA kiszáradás nem a miniszter lázàlma hanem a javitás módja lesz az.A természet vagy megoldja vagy nem de az ember biztos nem tudja rendbe tenni.De ez most egy trendi téma.
Válasz Watson #317. hozzászólásáraTermészetesen,csak természetesen!
Válasz szelindi1965 #316. hozzászólásáraRemélem a bérleti díj is ennek megfelelő
Válasz Watson #315. hozzászólásáraVan olyan földbérleti szerződésem,neves tanár-vízmérnok tulaj,kimondottan megtiltotta hogy bármilyen módon öntözzem-műtrágyázzam-vegyszerezzem a földjét,és e szerződés nem tegnapi.
Válasz Igazi Földönfutó #314. hozzászólásáraA homokhàtság kiszáradása nem a miniszter lázálma. Meg úgy eleve a talajvízszint csökkenése sem.
Van itt szó a folyóból öntözés veszélyeiről, hogy az milyen vízpazarló, de ettől sokkal veszélyesebb amikor többszáz illegális mélykúti szivattyúval öntöznek nagy vízigènyű kultúrákat, és mondogatjàk hogy valamit kezdeni kell mert szabadesésben csökken a talpuk alatt a vízbàzis szintje.
Vajon mitől?
Válasz .Richard. #313. hozzászólásáraEz bizony igy van. Most is majd az aktuális miniszter lázálmát kell majd megvalósitani.
Válasz Igazi Földönfutó #312. hozzászólásáraÈn bízok benne,hogy .mire valamit is kezdenek a bajjal,ha tudnák,max vödörbe vizet visznek,lesz víz az Alföldön bőven. Ugyanis máshol sem esik elèg,hiszen a Tisza soha nem árad,mert kint sincs elèg csapadèk. Mert attól,hogy itt nem esik, attól mèg a folyó a kinti viztől áradhatna. 97meg 2005-7között Nyugaton is kiszáradtak a kutak. Mint anno a Balatonba Rába vizet. Akkor szerintem az Alföld nem volt szárazon. Most fordítva van. Csak akkor nem vt ilyen nagy netfüggôsèg. Szóval,2000 elejèn azt vizionálták,hogy a nagy melegedès miatt sok esö lesz,így az Alföld vizalá kerülhet. Na most akkor ki a hülye?.mindig az aktuális bölcs jelentèse èrvènyesül. Talán nem most a mi èletünkben hal ki az Alföld.
Válasz MTZ1221.3 #310. hozzászólásáraAfrikában pedig erdőt telepítenek.Egy nagy ötletbörze ez az egész.
Egy újabb kemény hangvételű riport.
Sok mindenre választ ad, amit lentebb “okfejtegettek” páran.
Válasz Praetor #309. hozzászólásáraVan olyan riport ahol pont ezt fejtegetik hozzáértők, hogy az ésszerűtlen erdősítés is kárt okoz, a kipárolgás növelésével, pont a homokhátságon. A vadgazdálkodás hibáit és a szaporulat kezelésének átgondolatlanságát szintén több helyen említik, ez utóbbit mi gazdák tapasztaljuk a jelentősen növekedett vadkár formájában.
Kíváncsi leszek milyen döntések születnek majd, az új kormánytól.
Válasz MTZ1221.3 #308. hozzászólásáraBiztos nem vonnék ki 1 millió hektárt a művelés alól. Több, mint 200 éve van ilyen, és ehhez hasonló arányú megművelése az ország területeinek. Ráadásul az erdősített területek aránya csonka Magyarországon a trianonkori 7%-ról már valahova 23-25% köré emelkedett, és tovább növelik. Az állami erdők és területek sok felé elhanyagoltak, van hogy életveszélyesek.
A vadállományt is visszaszorítanám a 100 évvel ezelőtti szintre, mert kezelhetetlen mértékűre szaporodtak. Komoly böjtje lesz ennek.
Válasz Praetor #303. hozzászólásáraNem hergelni szeretnék, de Kulcsár László már régóta erről beszél. Ő 1 millió hektárt adna vissza a természetnek. Ez azért kemény…
Én mintha a mostani agrárminiszter szavaiból is azt értem ki, hogy valami magasabb hozzáadott értéket kell kapcsolni a mezőgazdasági termeléshez, mert kommersz kukorica, búza, stb termeléssel nem versenyképes Magyarország.
Én továbbra is hangsúlyozom, hogy nem vagyok döntéshozó, csak azt másoltam be, amit találtam. A vizes élőhelyekben látnék rációt, de azért több kérdés merül fel bennem. A megoldást én nem látom.
Válasz Törppapa #306. hozzászólásáraigen, de csalóka. A balatonba nem mély, sok helyen csak alig 2 méter mély, így nem olyan őrült sok az a víz mint amennyinek tűnik :)
Válasz Gatti #305. hozzászólásáraAzért szoktam a balatonnyi vízmennyiséggel beszélni,mert így mindenki megérti mekkora óriási mennyiségről is beszélünk.
Pláne ha négy balatonnyi vízről van szó,8 km3 így kimondva sokaknak nem tűnik nagynak.
Válasz Törppapa #295. hozzászólásáraja látom 4 balatonnyi írtál, bocsi :)
Válasz Törppapa #295. hozzászólásáraén úgy tudom a Balaton vízkészlete átlagosan megközelítőleg 1,8 – 2 milliárd köbméter.
Válasz MTZ1221.3 #302. hozzászólásáraVan igazságod, de azért mégis csak az lenne normális, hogy az állam először a saját háza táján sepregessen (pl az állami tulajdonú területeken), és utána akarjon csak bevonni magánterületeket.
Válasz Koczka József #299. hozzászólásáraAz előző kormány is hasonlóan gondolkodott, mint amit itt leírtàl.
Ezt már tudjuk, hogy hogy működik.
Mostanában ezen jellegű diskurzusok jelennek meg, amit ide belinkeltem. Az új kormányzat még ebben nem foglalt állást, de lehet ezen elvek mentén fognak dönteni. Hamarosan kiderül, de én is az élőhely teremtésben hiszek, mint a betonozott “akváriumokban”, vagy “fényesre” kotort csatornákban.
Viszont én döntéshozó nem vagyok, így csak véleményem lehet.
Gajdos László miniszter urat viszont ismerjük, szerintem jó szakember és elkötelezett is az élő környezet megóvása iránt.
Válasz Koczka József #299. hozzászólásáraÉs ez még csak a jéghegy csúcsa. És nem is csak regionálisan, hanem országos szinten ment ez. Annó kivágtunk egy félig az útra dőlt fát, nem fért el tőle a kombájn. Egy rossz, pudvás nyárfa volt. Komolyan mondom, még nem végeztünk, a nemzeti park már ott volt.
Válasz Koczka József #299. hozzászólására
Válasz MTZ1221.3 #298. hozzászólásáraElég érdekes ez ,mindig a másén akarnak valamit. Soha nem a sajátjukon. Mikor 1982- ben kisajátították az árteret hogy majd a Tiszatót fel duzzasztják és kell a terület rengeteg ártéri gyümölcsös és szántó ment tönkre,mert duzzasztás nem lett de gyalogakác igen elvakult tönkre ment minden. Aztán 1990- ben a földosztáskor a Nemzeti Parkok az összes kissebb nagyobb holt ágat kisajátították úgy mond vizes élőhely megtartása címen. Ezek a kubikok 75 % mára feltöltődött és már nincs víz benne. Régen ezeket a kubikokat a halászok meg a falusiak takarították mert le vágták a nádast,le termelték a gyékényt, kaszálták a meder partot, a Természetvédelem egyiket sem engedte. Ezek a kubikok és csatornák közel 200-250 ha területűek csak már nem alkalmasak víz megtartására. Így elhanyagolt állapotban könnyeb azt mondani hogy a gazdák adjanak helyet a művelt területükön ha vizet akarnak. Én meg azt mondom hogy amit az állami szervek tönkre tettek javítsák ki,kotorják ki a csatornákat takaritsák ki a régi tó medreket emeljék meg a szivárgó csatornák víz szintjét és lesz víz a tájban. Ne mindig a művelt területen akarják megváltani a világot.
A hodoktól tanulhatnánk mi lenne ha megemelnénk a duna fenék kuszöbét megemelkedne a víz jutna víz a csatornákba
https://www.agroinform.hu/szantofold/257-milliard-forint-erkezik-az-alfold-megmentesere-de-a-szakertok-szerint-a-betoncsatornak-mar-nem-segitenek-94450-001?
Válasz Mtz..1221 #293. hozzászólásáraEzt amit itt írnak,páran (fiatalkori tanulmányok alapján aminek van egy kis köze ehhez is)a domborzati térképet nézegetve már megvitattuk vagy 15 éve a témát és nagyjából erre az eredményre jutottunk a homokhátság vízpótlásának a megoldására.
De most már késő,mert mire a kész lenne (mégha teljes gőzzel azonnal nekikezdenének) már átesünk azon a szinten ahol még vissza lehetne fordítani belátható időn belül a folyamatot.
Ha jól tudom eddig 4(?) balatonnyi = azaz 8 km3 azaz 8.000.000.000 m3 víz hiányzik a homokhátságból és ez nőni fog tovább.
És ez a vízmennyiség "csak" 800mm csapadéknak felel meg.
Szóval piszokul nem egyszerű a történet.
És akkor még nem beszéltünk a tiszántúl X részéről(ott nem vagyok képben csak az itteni infókra támaszkodom) oda is kellene "kicsi" víz.