Válasz termelo #13657. hozzászólásáraNagy tévedés szerintem nem lehet benne, de szerintem nem egy az egyben kell értelmezni a meteorológiai hőmérséklet adatokkal.
Mert ugye a meteorológusok (amennyire én tudom) árnyékban mérnek. A kocsi meg többnyire menet közben nincs árnyékban, meg a menetszél és a motorhő is csak kavar.
Én magamnak, pusztán nem tudományos alapon a menet közben mutatott hőmérsékletből levonok 3 fokot, és azt veszem valósnak
Válasz ev0 #13655. hozzászólásáraEz igazán akkor állta meg a helyét, amikor normális időjárás volt és a következő évi csapadék rendbe tette a talajt. Ez sajnos 2021. nyara óta már ritkán valósul meg. Mi hagytunk ki rosszabb táblarészeket zöldugarnak (zúzózott dudvafészeknek...) is és "fekete ugarnak" is, de nem látszik, hogy jobban teljesítettek volna miután újra termelésbe vettük őket. Egy-egy esetben igen, de nagy általánosságban sajnos nem.
Válasz JDFERI #13658. hozzászólására... és sajnos nem csak kapás kultúra után vetett kalászos esetén , hanem bármilyen vetésforgóban , vagy monokultúrában észrevehető .
Úgy tűnik az elővetemény termésmennyiségének is van köze az adott évi termés nagyságához.
Az elmúlt pár nap konklúziója hogy lehet jobb ott a gabona ahol tavaly rosszabb volt pl. a kukorica.
Válasz Koczka József #13649. hozzászólásáraHàt ez nem egy nagy durranás.
Ennek hektáronként kellett volna tudni a 80 mázsát lucerna földben.
Persze több esővel tudta is volna.
Plusz 0 a dolog
Válasz Gatti
Azt nem mondom hogy sok de azért volt.
Mostanában is volt, de nem látszik meg.
A kukorica már itt is kezd pipálni.
Pedig az elmúlt kb 2 hétben kapott vagy 25 mm esőt.
De majd össze számolom már hogy mennyi eső volt januártól idáig.
Válasz szanberg #13641. hozzászólásáraInkább felette aratok a falu átlagának,mint alatta.De ezt se fogod elhinni.De még,ha kevesebbet is,a nyereségem biztos több.
Válasz szanberg #13641. hozzászólásáraSoha nem adjuk fel amig élünk. Te vissza veszed a juhaidat, meg én is veszek és legeltetünk. Nyugati befektetőké soha nem lesz a magyar föld.
Válasz szanberg #13641. hozzászólásáraLutri lett az egész. Én nem panaszkodok, mert egyelőre jobbak az eredményeim mint a szomszédaimnak. De a város másik oldalán még a trehányok is 6 tonnás árpát vágtak de volt 8 is. Ott jóval több eső volt. 10 kmes körben júniusban volt ahol 100mm volt, máshol meg 20 se.
Azt nem értem, hogy évek óta ilyen eredményeket produkálsz, sőt egyre gyengébbeket, akkor egyáltalán mi a túrónak vetsz szántóföldi kultúrát!?!?!?!
Sajnos már hozzánk is ugyanaz a forróság és csapadék nélküli helyzet alakul ki évek óta, sőt idén kevesebb esett mint az Alföldön, így itt is tudjuk milyen az ha nem esik.
Válasz szanberg #13628. hozzászólásáraEbben teljesen igazad van, a te termőtájadon, a kilúgzott, savanyú, agyagos talajokban közel nincs akkora tápanyagtőke, mint a békési talajokban. Nálatok az alap tápanyagszint annyira alacsony, hogy ha nem adod meg neki a kezdőlökést, a növénynek egyszerűen nincs miből kalászt nevelnie, ezért jönnek a 2 centis csonkok. Ott a műtrágya elhagyása egyenlő a nullázással. Szerintem érdemes ezeket külön kezelni, nem lehet sablonosan alkalmazni semmit a mezőgazdaságban.
Válasz szanberg #13628. hozzászólásáraMelyik szomszéd volt az,ha szabad tudni.Mert itt az idén senki nem aratott annyit.Észrevételeid addig igazak,míg van csapadék,és kisebb a hőhullám.Miest nem volna csapadék,a vadföld lenne a jobb. Van még mit tanulnod az életbe.
Válasz Gatti #13620. hozzászólásáraNekünk is csak MTZ van, nem is volt más, nem is valószínű (nem éri meg tartani), hogy lesz más, de már biztos van 15 éve, hogy szántottam.
Gabona alá is van már 8 éve, hogy nem mélyművelek, tehat 8cm-től mélyebben nem dolgozom alá. Most idén 3cm volt a max.
Érdemes tanulni, fejlődni, mert lemaradsz. A mostani agrárminiszter sem a szántást pártolja és ért is hozzá, így a támogatási rendszer is lehet arra az irányba fog ösztönözni. Már rengeteg tudás, tapasztalat hozzáférhető ingyen, magyarul. Érdemes elkezdeni tanulni, ha eddig nem is kellett.
Válasz MrPoke #13627. hozzászólásáraIgen, de egy minimális pótlás akkor is kell!
Van vetve néhány vadföld mindene évben, amin szoktam játszani ezzel. Ami nem kapott műtrágyát ilyen búza, azokon 2cm rövid kalászok vannak és alig van benne szem, kb nulla termés. Ami 1mazsat kapott, az sokszorosát fogja megteremni.
De amúgy én egyik majdnem szomszédjával beszéltem Lacinak, 2 mázsa pétisót adott neki és 3-4 tonna között aratott.
Itt akik pl nitrosollal kezelték vagy túlműtrágyázták a gabonákat azokat nem nagyon kell aratni. 5-10q
Beszéltem pár emberrel és sokan úgy voltak vele tavasszal hogy úgyis jön eső és nyomták a műtrágyát.
De tudomásul kell venni jelenleg a minimalizáló tényező a csapadék. Itt kb 150mm csapadék volt egész tenyészidőben amiből a növényeknek be kell érnie.
És ehez a csapadék mennyiséghez kell a műtrágyát időzíteni, hogy a legtöbbet ki lehessen hozni a földből.
Sajnos 2 tábla nem.sikerült a legjobban így az árpa üzemi átlaga 47q
Búzákat ma holnap vágom. Egy 30q remélem lesz. De necces a próbavágás alapján.
Válasz t.romsics #13625. hozzászólásáraitt 45 kötöttség alatt nincs, a többsége nekünk 46-48. Gondolom ezért repednek könnyen ezek a talajok, szárazság idején.
Válasz Gandhy #13618. hozzászólásáraEzért írtam azt, hogy a talajművelési módszereket úgy kell megválogatni, hogy főleg a tavasziak esetében, korai vetéssel, gyors fejlődést elérve, a nyár elejére meg kell nőnie annyira a növényeknek, hogy sort összezárják (pl. 50 cm-es sortáv). Forróságban erre semmi esély, még akkor sem, ha “vízben áll a lába”. Nálam, erre szántás nélkül is van esély, még sok évben min-tillben is. No-tillben semmi, ezt látom. Ellenben kalászos esetében a no-till is teljesen jól működik.
A magágy készítés külön probléma, a szármaradványok vetési mélység fölé történő bedolgozása csökkentheti a kelési problémákat. Vagy semmilyen bedolgozás. Bár mindkét esetben a vetőgép nem az spc…
Lazítani a korábbi időkben nem lazítottam, most Akg-ben lazítok, mert vállaltam, de annak sem látom nagy értelmét. Tizenegy-öt literből megoldom, alig pörgő motorral (néha felmegy 1600-1700-re), egyenes késsel. Csak emel, majd visszaejt.
De már nagyobb ellenség ez a pusztító napocska, mint a vízhiány. Ha lenne víz, akkor is így járnék, ahogy, minden elég az utóbbi években.
Válasz t.romsics #13619. hozzászólásáraMivel nekem nincs területem és csak egy MTZ, ezért nem nagyon ugrálhatok ilyen olyan művelésekre. Nálam a szántás is max 30cm ősszel, majd tavasszal egy sor kombinator és vetés. Gabona alá is 2 sor nehéz tárcsa és kész, mehet a vetés.
Válasz Gatti #13611. hozzászólásáraTudom, hogy a szakirodalom csak a szántásos művelést sorolja a forgatásos talajművelési technológiák közé, de számomra egy grúberral, vésőekével, nehéztárcsával (a legnépszerűbbek) történő munkaművelet is tökéletesen egyenértékű a szántással. Mind ráfordításban, mind energiában, mind talajkímélésben.
Nem én akarom megmondani a tutit, a saját földjeimen szerzett saját tapasztalataimat osztom meg. De itt a forgatásos és a forgatásnélküli művelések között lényeges különbség nincs, semmilyen téren. Egy min-till, no-till az egészen más. Ott már nincsenek annyira sikerélményeim, főleg tavasziakban…
Válasz t.romsics #13610. hozzászólásáraJól látod, a szántottban gyorsabban indul a kukorica, min-till-ben lassabban indul, aztán beéri. Szántott gyorsabban szárad ki, min-till-ben tovább zöld. A lazítás és a szántás nem összehasonlítási alap, mert a jó lazítás csak a gyökérnek csinál utat és nem igazán műveli a magágyat. A csak lazításhoz elengedhetetlen a már kialakult minimálisan bolygatott felsőréteg. Vésőeke nem lazító.
Nekem a napraforgó szàntot igaz nem is tudnánk mást.
De amilyen szépen indult na most olyan gyorsan megállt.
Jó 120cm kb
Hogy milesz belőle az kérdés es.
Válasz .Richard. #13615. hozzászólására4-5 évente muszáj mélylazítani hogy ne tömörödjön össze a talaj.
Nekünk ez így bevált, az utóbbi 10 évbe pedig gyarapodott a humusz és a tápanyag is a földeken. Igaz minden visszaforgatunk bele amit csak tudunk.
Válasz Gatti #13613. hozzászólásáraHa szántasz, akkor szánts,utánna se hagyd el. Ha lazítasz ,felejtsd el az ekèt,utánna mindig lazits,felváltva semmi èrtelme,ha eredmènyt vársz. de a tudomány leírja,milyen hatrányokra számits,ha èrdekel. Szántás nèlkül ha nem agyagban kell rögöt törni,vagy gyurmázn I,már fèl siker. De a szántás után csak lazítani,az visszafog mindent. Ez be van bizonyítva. Eleve szarabb.
13664 hozzászólás
Válasz termelo #13657. hozzászólásáraNagy tévedés szerintem nem lehet benne, de szerintem nem egy az egyben kell értelmezni a meteorológiai hőmérséklet adatokkal.
Mert ugye a meteorológusok (amennyire én tudom) árnyékban mérnek. A kocsi meg többnyire menet közben nincs árnyékban, meg a menetszél és a motorhő is csak kavar.
Én magamnak, pusztán nem tudományos alapon a menet közben mutatott hőmérsékletből levonok 3 fokot, és azt veszem valósnak
Válasz Bzs2 #13662. hozzászólásáravágtatok már búzákat? Ha igen hogy adta és milyen a vize?
Válasz ev0 #13655. hozzászólásáraEz igazán akkor állta meg a helyét, amikor normális időjárás volt és a következő évi csapadék rendbe tette a talajt. Ez sajnos 2021. nyara óta már ritkán valósul meg. Mi hagytunk ki rosszabb táblarészeket zöldugarnak (zúzózott dudvafészeknek...) is és "fekete ugarnak" is, de nem látszik, hogy jobban teljesítettek volna miután újra termelésbe vettük őket. Egy-egy esetben igen, de nagy általánosságban sajnos nem.
Válasz mtz1221 #13644. hozzászólásáraMár Torgyán papa idején nyugati kezekbe került a magyar föld.
Szerintem magyar azt már akkor sem tudta visszavásárolni.
Válasz JDFERI #13658. hozzászólásáraEzt a szabályt erősítí , hogy rossz termés után a következő évben jobb eredmény produkálhat egy parcella.
Válasz JDFERI #13658. hozzászólására... és sajnos nem csak kapás kultúra után vetett kalászos esetén , hanem bármilyen vetésforgóban , vagy monokultúrában észrevehető .
Válasz ev0 #13655. hozzászólásáraEzt a konklúziót a 2000 ben bekövetkezett aszály óta látom. Rendre beigazolódik.
Válasz ND #13656. hozzászólásáraJa-ja de ezek valós számok lehetnek?
Válasz termelo #13639. hozzászólásáraNekem az autó 46-47-et 2-kor indításkor. 41-ig ment le menet közben
Válasz szanberg #13641. hozzászólásáraSzerintem pufferol a talaj valamennyit nedvességet így kell pár év mire kiderül mekkora a baj.
Úgy tűnik az elővetemény termésmennyiségének is van köze az adott évi termés nagyságához.
Az elmúlt pár nap konklúziója hogy lehet jobb ott a gabona ahol tavaly rosszabb volt pl. a kukorica.
Válasz Koczka József #13653. hozzászólásáraNemigen éri meg tároltatni.
Ez olyan kis mennyiség.
Adják a pénzt és elköltjúk azonnal csúszórakodora.
Kellene 1 trágyázni.
Válasz csabahegeszt #13651. hozzászólásáraNem tudom felénk mi lesz , jövő héten vágódna. Én a 40q ki egyeznék. El attad vagy tárolod?
Válasz csabahegeszt #13651. hozzászólásáraÁprilis elején még a miénk is 80q nak nézett ki, most jó ha lesz 30-40q, de lehet sokat mondok.
Válasz Koczka József #13649. hozzászólásáraHàt ez nem egy nagy durranás.
Ennek hektáronként kellett volna tudni a 80 mázsát lucerna földben.
Persze több esővel tudta is volna.
Plusz 0 a dolog
Válasz Gatti
Azt nem mondom hogy sok de azért volt.
Mostanában is volt, de nem látszik meg.
A kukorica már itt is kezd pipálni.
Pedig az elmúlt kb 2 hétben kapott vagy 25 mm esőt.
De majd össze számolom már hogy mennyi eső volt januártól idáig.
Válasz csabahegeszt #13632. hozzászólásáraEsővel konnyű.
Válasz csabahegeszt #13640. hozzászólásáraArra valamivel több eső volt mint itt az alföldön ugye?
Válasz barazdabetyar. #13645. hozzászólásáraElhiszem! Nem kell ellenségeskedni.
Válasz csabahegeszt #13640. hozzászólásáraElnézést
Csak 62 ft a kenyérnek való búza
Válasz szanberg #13641. hozzászólásáraInkább felette aratok a falu átlagának,mint alatta.De ezt se fogod elhinni.De még,ha kevesebbet is,a nyereségem biztos több.
Válasz szanberg #13641. hozzászólásáraSoha nem adjuk fel amig élünk. Te vissza veszed a juhaidat, meg én is veszek és legeltetünk. Nyugati befektetőké soha nem lesz a magyar föld.
Válasz szanberg #13641. hozzászólásáraLutri lett az egész. Én nem panaszkodok, mert egyelőre jobbak az eredményeim mint a szomszédaimnak. De a város másik oldalán még a trehányok is 6 tonnás árpát vágtak de volt 8 is. Ott jóval több eső volt. 10 kmes körben júniusban volt ahol 100mm volt, máshol meg 20 se.
Válasz csabahegeszt #13640. hozzászólásáraElnézést
Csak 62 ft a kenyérnek való búza
Válasz barazdabetyar. #13631. hozzászólásáraVan, de te már persze mindent tudsz
Azt nem értem, hogy évek óta ilyen eredményeket produkálsz, sőt egyre gyengébbeket, akkor egyáltalán mi a túrónak vetsz szántóföldi kultúrát!?!?!?!
Sajnos már hozzánk is ugyanaz a forróság és csapadék nélküli helyzet alakul ki évek óta, sőt idén kevesebb esett mint az Alföldön, így itt is tudjuk milyen az ha nem esik.
Válasz Gatti #13637. hozzászólásáraBorsod megye
Oszlár
Átvevevő agroker,Hejőkürti telephely
Válasz ND #13601. hozzászólásáraMa délután 4 kor 41.5 fokot írt menet közben fél öt fele ment le 41 re ezek mennyire lehetnek valósak?
5500ft/q kombájn tisztán nem szégyellik ki mondani , vicc az egész
Válasz csabahegeszt #13632. hozzászólásárahelyszín?
Válasz szanberg #13628. hozzászólásáraEbben teljesen igazad van, a te termőtájadon, a kilúgzott, savanyú, agyagos talajokban közel nincs akkora tápanyagtőke, mint a békési talajokban. Nálatok az alap tápanyagszint annyira alacsony, hogy ha nem adod meg neki a kezdőlökést, a növénynek egyszerűen nincs miből kalászt nevelnie, ezért jönnek a 2 centis csonkok. Ott a műtrágya elhagyása egyenlő a nullázással. Szerintem érdemes ezeket külön kezelni, nem lehet sablonosan alkalmazni semmit a mezőgazdaságban.
Válasz szanberg #13628. hozzászólására3 éve szerves trágyázunk.Nem sok,de a semmitől jobb.
Válasz csabahegeszt #13633. hozzászólásáraItt az csak 61.
Ja 65 ft plusz komp
Lucerna föld tárcsázva.
200kg mal vetve exotic.
Egy gyomírtás semmi más.
Ma aratva 2 hektár 95 mázsa
33 sikér
10 es víz
Stb
Válasz szanberg #13628. hozzászólásáraMelyik szomszéd volt az,ha szabad tudni.Mert itt az idén senki nem aratott annyit.Észrevételeid addig igazak,míg van csapadék,és kisebb a hőhullám.Miest nem volna csapadék,a vadföld lenne a jobb. Van még mit tanulnod az életbe.
Válasz szanberg #13628. hozzászólásáraTudom Laci az Laci... Az exrtém véglet.
Válasz Gatti #13620. hozzászólásáraNekünk is csak MTZ van, nem is volt más, nem is valószínű (nem éri meg tartani), hogy lesz más, de már biztos van 15 éve, hogy szántottam.
Gabona alá is van már 8 éve, hogy nem mélyművelek, tehat 8cm-től mélyebben nem dolgozom alá. Most idén 3cm volt a max.
Érdemes tanulni, fejlődni, mert lemaradsz. A mostani agrárminiszter sem a szántást pártolja és ért is hozzá, így a támogatási rendszer is lehet arra az irányba fog ösztönözni. Már rengeteg tudás, tapasztalat hozzáférhető ingyen, magyarul. Érdemes elkezdeni tanulni, ha eddig nem is kellett.
Válasz MrPoke #13627. hozzászólásáraIgen, de egy minimális pótlás akkor is kell!
Van vetve néhány vadföld mindene évben, amin szoktam játszani ezzel. Ami nem kapott műtrágyát ilyen búza, azokon 2cm rövid kalászok vannak és alig van benne szem, kb nulla termés. Ami 1mazsat kapott, az sokszorosát fogja megteremni.
De amúgy én egyik majdnem szomszédjával beszéltem Lacinak, 2 mázsa pétisót adott neki és 3-4 tonna között aratott.
Válasz szanberg #13595. hozzászólásáraMütrágya nélkül idén kb 15q ami elérhető volt.
Itt akik pl nitrosollal kezelték vagy túlműtrágyázták a gabonákat azokat nem nagyon kell aratni. 5-10q
Beszéltem pár emberrel és sokan úgy voltak vele tavasszal hogy úgyis jön eső és nyomták a műtrágyát.
De tudomásul kell venni jelenleg a minimalizáló tényező a csapadék. Itt kb 150mm csapadék volt egész tenyészidőben amiből a növényeknek be kell érnie.
És ehez a csapadék mennyiséghez kell a műtrágyát időzíteni, hogy a legtöbbet ki lehessen hozni a földből.
Sajnos 2 tábla nem.sikerült a legjobban így az árpa üzemi átlaga 47q
Búzákat ma holnap vágom. Egy 30q remélem lesz. De necces a próbavágás alapján.
Válasz t.romsics #13625. hozzászólásáraitt 45 kötöttség alatt nincs, a többsége nekünk 46-48. Gondolom ezért repednek könnyen ezek a talajok, szárazság idején.
Válasz Gatti #13624. hozzászólásáraA földjeim zöme 30-50 közötti. Egy-két könnyebb, nehezebb folttal megáldva, de ezeknek semmi jelentősége. Lúgosak, agyagos vályogok, mészben gazdagok(természetesen Na, Mg is), egy részük szikesedésre hajlamos. A területeim 4/5-e magas fekvésű, “sütős”, 1/5-e mély, vízállásra hajlamos (ezek a kötöttebbek).
Alapjában nem rossz kávéház, gazdaságos, rentábilis művelésre alkalmasak, nem szenvedősek, könnyű művelésűek. 140 hektáron gazdálkodom.
Az előző hozzászólásodra is szeretnék reagálni. A járt utat a járatlanra ne cseréld le, tudom, hogy kevés területen gazdálkodsz.
Válasz t.romsics #13622. hozzászólásáraFelétek milyen kötöttségű földek vannak?
Válasz szanberg #13595. hozzászólásáraTévedsz.De úgyse hiszed.Adok tel.számot gazdákhoz,ha gondolod.Egyik gazda őszi szerves trágyával,13 mázsa/ha. árpát aratott.Másik,a legtutibban csinálja,szerves trágya,műtrágya.20 ha árpát otthagyott,kalászt se hozott.
Válasz Gandhy #13618. hozzászólásáraEzért írtam azt, hogy a talajművelési módszereket úgy kell megválogatni, hogy főleg a tavasziak esetében, korai vetéssel, gyors fejlődést elérve, a nyár elejére meg kell nőnie annyira a növényeknek, hogy sort összezárják (pl. 50 cm-es sortáv). Forróságban erre semmi esély, még akkor sem, ha “vízben áll a lába”. Nálam, erre szántás nélkül is van esély, még sok évben min-tillben is. No-tillben semmi, ezt látom. Ellenben kalászos esetében a no-till is teljesen jól működik.
A magágy készítés külön probléma, a szármaradványok vetési mélység fölé történő bedolgozása csökkentheti a kelési problémákat. Vagy semmilyen bedolgozás. Bár mindkét esetben a vetőgép nem az spc…
Lazítani a korábbi időkben nem lazítottam, most Akg-ben lazítok, mert vállaltam, de annak sem látom nagy értelmét. Tizenegy-öt literből megoldom, alig pörgő motorral (néha felmegy 1600-1700-re), egyenes késsel. Csak emel, majd visszaejt.
De már nagyobb ellenség ez a pusztító napocska, mint a vízhiány. Ha lenne víz, akkor is így járnék, ahogy, minden elég az utóbbi években.
Válasz Gatti #13620. hozzászólására"Nincs sok területem"
Válasz t.romsics #13619. hozzászólásáraMivel nekem nincs területem és csak egy MTZ, ezért nem nagyon ugrálhatok ilyen olyan művelésekre. Nálam a szántás is max 30cm ősszel, majd tavasszal egy sor kombinator és vetés. Gabona alá is 2 sor nehéz tárcsa és kész, mehet a vetés.
Válasz Gatti #13611. hozzászólásáraTudom, hogy a szakirodalom csak a szántásos művelést sorolja a forgatásos talajművelési technológiák közé, de számomra egy grúberral, vésőekével, nehéztárcsával (a legnépszerűbbek) történő munkaművelet is tökéletesen egyenértékű a szántással. Mind ráfordításban, mind energiában, mind talajkímélésben.
Nem én akarom megmondani a tutit, a saját földjeimen szerzett saját tapasztalataimat osztom meg. De itt a forgatásos és a forgatásnélküli művelések között lényeges különbség nincs, semmilyen téren. Egy min-till, no-till az egészen más. Ott már nincsenek annyira sikerélményeim, főleg tavasziakban…
Válasz t.romsics #13610. hozzászólásáraJól látod, a szántottban gyorsabban indul a kukorica, min-till-ben lassabban indul, aztán beéri. Szántott gyorsabban szárad ki, min-till-ben tovább zöld. A lazítás és a szántás nem összehasonlítási alap, mert a jó lazítás csak a gyökérnek csinál utat és nem igazán műveli a magágyat. A csak lazításhoz elengedhetetlen a már kialakult minimálisan bolygatott felsőréteg. Vésőeke nem lazító.
Nekem a napraforgó szàntot igaz nem is tudnánk mást.
De amilyen szépen indult na most olyan gyorsan megállt.
Jó 120cm kb
Hogy milesz belőle az kérdés es.
Válasz .Richard. #13615. hozzászólására4-5 évente muszáj mélylazítani hogy ne tömörödjön össze a talaj.
Nekünk ez így bevált, az utóbbi 10 évbe pedig gyarapodott a humusz és a tápanyag is a földeken. Igaz minden visszaforgatunk bele amit csak tudunk.
Válasz Gatti #13613. hozzászólásáraHa szántasz, akkor szánts,utánna se hagyd el. Ha lazítasz ,felejtsd el az ekèt,utánna mindig lazits,felváltva semmi èrtelme,ha eredmènyt vársz. de a tudomány leírja,milyen hatrányokra számits,ha èrdekel. Szántás nèlkül ha nem agyagban kell rögöt törni,vagy gyurmázn I,már fèl siker. De a szántás után csak lazítani,az visszafog mindent. Ez be van bizonyítva. Eleve szarabb.