Fórum
Vadászat, vadgazdálkodás, vadászati jog – minden...
Létrehozta: jólaci , 2008-07-21 12:15:26
Kedvencekhez
Segítség
- Szántóföld árak Magyarországon új
- MTZ 1221 traktor új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Robotkormány új
- Kukorica várhatóan........! új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Öntözés új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Napraforgó-termesztés új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
Soha rosszabb évet! Kiemelkedő a magyar búzatermés 2025-ben +VIDEÓ
Az aratás országszerte zajlik, az első hozamok ígéretesek, a terménytárolás és...
1153 hozzászólás
Válasz csontii #701. hozzászólásáraNa mesélj.
Válasz tuto1 #697. hozzászólásáraGyönyörű!
Nekem is van egy ugyan ekkora trófeám, egy hajtáson lőttem meg.
24centis, a pont is ugyan ennyi.
Manapság ritka már az ekkora kan, legalábbis erre felé.
Válasz szg2 #700. hozzászólásáraHa elolvastad volna a vadászati törvényt és a végrehajtási rendeletét nem beszélnél ilyen zöldségeket.
Válasz jamo #699. hozzászólásáraEz nem igaz. Ha ez igaz lenne, mi értelme lenne a kárszakértőnek? Ha perre kerül a dolog, ütköztetik a szakértői véleményeket és azoknak meg kell védeniük, alá kell támasztaniuk az általuk készített jegyzőkönyvet.
Válasz szg2 #698. hozzászólásáraDe ha nincs egyezseges perre kerül a dolog akkor a birosag csak a jegyző által kirendelt szakerto velemenyet fogadja el. Szoval erdemes egyből a jegyzővel kirendeltetni a szakertot.
Válasz tuto1 #696. hozzászólásáraBeleszólhat, csak leszarja. Ha hivatalból kirendelt kárszakértő akkor meg pláne, hiszen ha beleszólsz a dolgába, befolyásolási kísérlet. Termés kiesést nem tud megállapítani hiszen hol van még a betakarítás. Csak károsítás mértéket tud mondani (megközelítőleg). Önkormányzat? Csak akkor jön a képbe ha a gazda nem a vadászatra jogosulttal vette fel a kapcsolatot... Vadkárszakértőt mindkét fél fogadhat nem kell ahhoz önkormányzat. Bár ha ők hívnak egyet, azt mindkét félnek illik elfogadni (de nem kötelező).
Arany érem, 129,25 pont. Vendégem lőtte.
Válasz szg2 #695. hozzászólásáraBármely fél beleszólhat, hogy milyen módszerrel méri fel a kárt.
Termés kiesést fog megállapítani 1 ha hány %-a.
Ezt követően újra önkormányzat, és ott vagy van egyezség, vagy bíróság. Ha nincs egyezség aratás előtt újabb szakértő kirendelése, termés átlag becslés miatt.
Válasz Bigyófelügyelő #689. hozzászólásáraEgy, általa választott módszerrel felméri a károsítás mértékét. Erről jegyzőkönyvet készít. Aki kihívta, annak, aláírás (és a számla rendezése) után készít egy hivatalos, nyomtatott formátumot.
Válasz papszi06 #693. hozzászólásáraNincsen 20
Válasz szanberg #692. hozzászólásáraMennyi lett a kan 22-23 cm?
Válasz csontii #691. hozzászólásáraCimboránké.
Gyári utánkereső vérebek.
Válasz szanberg #690. hozzászólásáraKié a kutya?
Mára
Vadkárszakértő kijön az érintett területre utána mi a történet? Mit hogy csinál?
Válasz csontii #687. hozzászólásáraAhhhh dehogy.
Ez több. Nem látszik de 7 centit lóg ki az alsó agyar az állkapocsból, vastag is meg elég jó már a fenése neki. Plusz egy helyre járt már elég rég óta, nem tudták eddig megfogni, rafinált volt ha les volt elkerülte, ha cserkelés kiszagolta.... egy búza tábla szélén esett, a telephely kapunktól 200méterre
Válasz szanberg #686. hozzászólásáraGratula! 3 éves?
Vádkár elhárítás szép eredménye
Válasz Sk Laci #682. hozzászólásáraMagyarországon olyan mint sportlövészet gyakorlatilag alig létezik, csak a legelvetemültebb fegyverkedvelök állják a sarat. (Fegyverjogi szempontból igen elmaradottak vagyunk, Szlovákiához képest). Egy nem létezö piacra a kereskedök nem fárasztják magukat. Sportlövész szempontból nulla.
Válasz szanberg #683. hozzászólásáraPuskát, legyen az sörétes, vagy golyós akor lehet tulajdonodban, ha vadász vagy, vagy ha valamelyik sportlövészklub tagja vagy. Az utóbinál sörétesel agyaggalambar lőhetsz, golyósnál céltáblára. Az utóbinál van több kategória 100 m, 300, 500, 1000 m , vanak taktikai pályák is, ........
.
Amikor lehetőséget adtak rá jó 10+ éve mindenki aki áteset kötelező katanai szolgálaton , belépet tagnak ilyen sportklubba azok lehetőséget kaptak hoszú fegyver vásárlására. Természetesen a fegyvertartási vizsgát sikeresen le kelet tenni. Mára a katonai szolgálat már nem lett feltétel, így olyanok is kérvényezhetik, akik anak idején azért választotak civil szolgálatot, mert állitólag tiltsa a vallásuk fegyvert fogni
Válasz Sk Laci #682. hozzászólásáraVan ott mindenféle fegyver és ahhoz tartozó dolgok, érdemes elmenni.
Egyébként nálatok ez hogy megy? Mi az, hogy sportlövész? Ki lehet jogosult erre? Itthon én nem is tudom, hogy van e ilyen éles lőfegyverrel.
Szeretném megkérdezni azokat, akik járnak a Fehovára, ami öszefügg a vadászatal, csak tisztán vadászfegyverek vanak kiállitva, vagy vanak tipikusan sportlövészetre alkalmas fegyverek is kiállitva?
Válasz envagyok2 #680. hozzászólásáraLáttad a drónt?
ezt is drónok hajtották biztos
Válasz szanberg #678. hozzászólásáraKöszi az infot!
Válasz UE-28 #677. hozzászólásáraItt sokkal kevesebb a disznó már, biztosan voltak gyengébb fialások is, de ami látszik az a nagyon intenzív vadászat. Vannak olyan társaságok akik féltik kuporgatják a disznóikat, mi vadásszuk és vadásztatjuk. Ki van adva 3 területrész bérkilövőknek, egész évben vadásznak rajta, azokra nincs gond a tagoknak, a többin pedig mi vadászunk. Nem sok időm van, megmondom őszintén alig ültem kint 2018-ban is, de majdnem minden napra volt vendégem, hagy menjenek és lőjék meg azt ami károsítana. Azokon a legelőkön is ha csak heti kétszer ülne ki két-két vadász meglövöldözné szépen és csökkenne is a kár. Nem mellékesen egész évben szórtuk a szórókat de ott meg nem vadásztunk, ez önmagában nem megoldás viszont érezhető, hogy ha van neki anyag akkor kevesebbet fog kimenni a kultúrára, ezt mérhető minőségben tapasztaltuk.
Aztán ha olyan sok a disznó akkor míg csíkos malacokkal van egy koca addig nem bántjuk mert etikailag ez nem elfogadott, utána viszont ha pendűlnek a malacok és ütik a kukoricát tekintet nélkül kell fellépni máskülönben úgy elszaporodnak, hogy nem fogsz velük bírni. Továbbá hajtani kell télen, azzal is tizedelődik a disznó állomány.
2017-ben több mint 200 disznó esett a vadászat esztendőben, 2018-ban már 150sem lesz de lehet 100hoz közelebb lesz a vége. Ennyit jelent, hogy egész évben intenzíven vadászat folyik egy területen.
Válasz szanberg #676. hozzászólásáraÜdv!
És a disznóval mi a helyzet?
Biztos 1000-szer rágott csont, de engem szinte csak az bosszant.
Belterületen,a faluban is túrnak, lesz@rják a rengetek kutyát, nem félnek semmitől.
Unom már, hogy a vetett kaszálókat, réteket, minden tavasszal fel kell újítani, mert összevágnak mindent, és csak a gyom nő a túrt részen,és persze az összes munkafolyamatot zavarja.
Nyilván ezeket Te mint gazdálkodó vadász tudod, de ezekkel mit próbálnak tenni a társaságok?
Vagy ezt csak a pestis tudja már megoldani?
Válasz kis Zombi #675. hozzászólásáraMert az alap igazságokra épülnek a számok, régen ez nem így volt de még régebben sem. A plussz 4 igényelt bikához kaptunk plussz 12 tarvadat ha jól emlékszem, de az meg nem kellett volna mert abból meg kevés van főleg ilyenkor.
Szeptemberben bőgés idején kell egyébként a bikát meglövetni, szokott is sikerülni de akkor még nincsen itt olyan sok, a 10 az pont jó. Viszont utána mikor zárul az mg-kultúrák lekerülésével az esztendő, összeverődik a jószág, nagyobb távolságokból is ide jönnek, azért van ennyi, soha nem látott mennyiségű vad itt, illetve bika, mert szinte kizárólag csak az van...
Következő vadász idényre selejt dárdás vagy villás fiatal korosztályú bikából szeretnék kérni plusszba még 10-et, de úgy, hogy tarvadból meg csökkentsenek mert az "kevés" van, abból épen elég ha a nem emelt mennyiséget megtudjuk lőni, az sem kis munka, nem úgy megy ez, hogy kimész és lőssz, de nagyon nem...
Beszéltem hatósággal erről idén ősszel is, meghallgattak, mondták, hogy konzultálnak kollégáikkal aztán meglátjuk, mindenesetre az állomány becslésbe be fogjuk írni, hogy bikából mennyi van a területen, mégha első ránézésre falsnak is tűnik az infó és a régi megszokott számoktól jelentősen eltérő is lesz, remélem tudják engedélyezni a kérésünket.
Ez egyébként most véletlenszerűen összevág a vaddisznó ASP helyzettel is, még nincs itt de biztos, hogy be fog gyűrűzni a mi területünkre is, szóval mivel szakmailag is nagyon indokolt és esetleges válsághelyzet is fennállhat, nekünk a társaság sorsát is nagyon befolyásolhatja az esetleges kedvező döntés, igaz hogy kevesebb kár lesz ha berombol a pestis, de a többi van még ittvan azok után fizetni kellessz, 10db 70-100kilós fiatalabb bikával is 700-1000kg húst tudnánk plusszba leadni ami annyi ezer Ft, kis társaság vagyunk, nekünk létkérdés a sztori, mert kb nullszaldós évek voltak idáig is...
Válasz szanberg #674. hozzászólásáraRosszul fogalmaztam. Miért ilyen alacsony a kilövési kvóta, ha sok van belöle, és komoly kárt okoz ?
Válasz kis Zombi #673. hozzászólásáraAzért mert kap belőle a társaság valamennyi kilövésre jogosultságot, nevezetesen itt 6 volt korábban évente, amit megkértem 10 egyedre és ennyi.
Ki volt lőve már szeptemberben, innentől kezdve csak úgy tudod megoldani ha ellopod, ami bűncselekmény.
Tisztességes emberek vagyunk, a szabály az szabály, innentől kezdve riasztgatni lehet de mást nem.
Válasz szanberg #669. hozzászólásáraSzarvasbikát miért nem lehet löni ? Miért büncselekmény ?
Tény,hogy van migráció.Azért kellett bekeríteni a földeket,mert megjelent a szarvas gím-dám és a kertészet nem bírta el a kárt amit okoztak.A disznó viszont eltűnt teljesen.
Viszont felszaporodott a mókus is azokra nem haragszom még mogyorót is ültettünk nekik az ablak alá ha terem egész nap ott nézem,hogy lopkodják.
Válasz broll79 #668. hozzászólásáraFácán meg nyúl a róka miatt nincs. Őzet keményen ritkítani kellene. A disznóval meg nem tudsz mit csinálni. Pedig felénk lövik rendesen, de mindig marad
Válasz szanberg #669. hozzászólásáraLátod ebben a migrációban van valami.
Pár éve hallottam először, hogy egy muflon család ide vetődött a síkvidékre. Olyan jól érzi magukat, hogy a nyáron kb 30 darabot számoltam belőlük. Nem vadásszák. Csak vannak.
A szarvas ritka vendég, de pár évente fel fel bukkan pár példány, de nem telepszik meg.
Nekem fura az itteni VT hozzá állása, mert rengeteg a vad, főként disznó és őz és nem nagyon látni mozogni őket. Ahol felnőttem, ott a helyi VT akkora vadászatokat tart a mai napig minden hétvégén, hogy irigylésre méltó. Sokat jártam tiniként hajtásokra.
Ha leteszem a vadászvizsgát, akkor tuti meglátogatlak. Bár ezt már más megfontolásból is megigértem, de egyszer sort kerítek rá
Válasz broll79 #668. hozzászólásáraNem mesterséges a történet. Egyszerűen migráció van mint az embereknél is. Hogy miért? IGazából senki sem tudja. feljebb a Tátrában sok a farkas, szorúl lefelé a vad állomány(főleg a szarvas). Nem csak ide, hanem az egész tájegységbe. Aztán télen tőlünk feljebb nem sok vetés van már, itt meg repcék búzák elég sok, hát ide verődik a sok vad. Jelentős része bika, amivel nem tehetünk semmit, zavarni lehet de más egyebe nem.
Mondhatja erre bárki is ,hogy lőjük halomra és adjuk el kolbásznak de őszintén! Ez nem járható út mert ugyanolyan bűncselekmény mint egy rablás vagy mást is mondhatnék akár...
Én az intenzív vadászatot preferálom. Nem sok időm van kiülni, de minden nap vendégeim vadásznak egész évben amíg vadkár játszik, meg amúgy télen is szórón is. Ha szeretne bárki jönni vadászni innen közületek is, várom szeretettel, ne restelkedjen felhívni, díszpecsétes meghívót sem fogok küldeni, telefon és jöjjetek el. Emeltetem minden évben a kilőhető egyedek számát hatósággal és egészen addig fogunk ezzel menni ameddig érezzük, hogy most már sok. Akkor visszább kell venni, dem ég nem tartunk ott. Nem azért van vaddisznó hajtás, hogy tele tömjük a zsebünket, hanem azért, hogy gyérítsük a kondákat és az adott év vadkárjait ki tudjuk fizetni. Mert ha nem tudjuk akkor bukik a történet és tudom, hogy csak rosszabb lesz. Igaz itt nálunk szerintem korrekt mértékű a vadkár, csak ott nem lehet normálisan kezelni ahol az életben nem vetettek kukoricát annó 50éve sem mert akkor is védhetetlen kategóriát képezett. Egy ésszerű normális vetésforgót ha készít a gazda, akkor maximális vállszélességgel tudjuk kezelni a kényes kérdéseket, ha direkt baxakodás van akkor onnantól kezdve szerencse játék mennyi marad a végén. Lehet itt dobálózni, hogy még akkor is sok a vad, de egykét konda is nagy kárt tud tenni egy éjjel alatt is és 3000hektáron nem sok ennyi jószág, nagyon nem.
Véleményem szerint tudatos irányítással és emberi hozzáállással a disznó állomány kezelhető legyen az bárhol is, viszont a szarvasbikákkal nem tudunk mint kezdeni.
Nehéz kérdés ez.
Válasz szanberg #667. hozzászólásárasajnos én nem vadászok, mert eddigi életemben elég heves és hirtelen természet voltam, és ha lett volna fegyverem, akkor hegyre halomra lőttem volna kutyáimat, teheneimet, ellenségeimet, így nem tettem le a vadászvizsgát, hogy ne lehessen fegyverem. De a vadászat és a vadgazdálkodás mindig érdekelt.
A vad állomány néhol mesterségesen van felszaporítva néhol és néhány faj sajnos magátol szaporodik olyan ütemben, amivel sem a vadgazdálkodók nem tudnak lépést tartani, sem a gazdák. Gondolom felétek a szarvas populáció növekedése inkább a mesterséges felduzzasztás eredménye. DE a disznó mindenhol problémát jelent. Ennek is sok oka lehet, az egyik, hogy jól alkalmazkodik, enyhék a telek, nincs hó, nincs ami szelektáljon. A másik ok a rengeteg tölgyes telepítése az utóbbi 20 évben, mely sok búvó és táplálkozó helyet biztosít számukra.
A másik nagy talány az őz. REégen 3.5 db szaladt egyszerre, 10-15ös rudlik voltak télen. Most szeptemberben huszondarabos rudlik vannak. A tanya mellett nekem van 4ha luci és 7 ha triti plusz az egyik oldalon kb ugyan ez egy másik gazdának. 60-100db őz legelészik rajta. Bejárnak a tanyába az istálok tövébe legelnek, a magtárba járnak táplálkozni(nincs rajta ajtó) az összes villanypásztorom darabokba. Az őzek felszaparodása itt szerintem a vt hibája, mertt csak a disznó a mindenük, mással ritkán foglalkoznak.
De ezeken nem mérgelődöm, mert nekik is élettérre van szükségük. Ha minden vadat kilövünk, felborul az egyensúly. Nálunk sok a legelő(kb 200heki egy tagba) rengeteg a tölgyes és a nyaras és sok a nádas. Van élettér, van táplálék. Nyári hajnalokba sok a fürj, nyúl kevés vanb fácánszinte eltűni. Pár éve kaszáláskor sok fácánnal találkoztam, tavaly nyáron 20 hektáron 1db tojót láttam. Róka viszont annyi van, hogy bunda gyárat lehetne rájuk alapozni.
Felénk is van vadkár de szinte senki nem őrjöng, nem akar vadász akasztást. Pedig volt aki 3x vetette újra a 10 hektáros kuki táblát.
A vadat tényleg azért etetik télen, hogy helyben tartsák és ne a határba keresse meg a napi betevőt. Bár nekem személyes tapasztalatom volt, hogy a hivatásos vadász a bérelt kaszálóm sarkára tette a sózót és oda etette a disznó, mert nem voltunk jóba. Tavasszal nem lehetett rámenni a kaszálóra, mert a traki felborult. Vissza adtam, erre a fővadásszal kaszáltatta a tulaj
Már nem tudommi akart a mondandóm lényege lenni, de legalább hosszú lett
Az a baj mindenki osztja az észt meg követelőzködik de sosem jutott még eszébe, hogy a másik fejével gondolkodjon. Legyen az gazda vagy vadász...
Én első sorban gazda vagyok, másodlagosan vadász. Ez itt a lényeg, a leg fontosabb a gazdálkodásom, DE!!!
de...
ha kibaxtok a vadászokkal leshettek mert nem lesz aki képviseljen benneteket majd később amikoris ha keresztbe lett téve nekik és mondjuk megvonják jogosultságukat fizetés képtelenség végett és mondjuk nem lesz kilőve az az évi 150-200 disznó amiből 50-80 koca volt, akkor jövőre az 250-400 plussz malac lesz majd és kb. két-három év alatt oda jutunk, hogy mindent megesznek.
Ezért kell együtt működni, mert később sokkal rosszabb lesz, ha nincs egyezség.
Azt látom, hogy eddig ehhez hasonló választ csak egy ember adott itt, a többiek rettenetesen vadász ellenesek miközben fogalmuk sincsen kb semmiről ami a vadászatot illeti.
Azt mondom erre, vizsgázzál le, ruházzál be vegyél meg mindent ami szükséges és járjál ki védjed a saját földedet. Ha sikerült elégedett lehetsz, ha nem akkor így jártál, miért nem ültél kint többet!?!?!?!?(minden estétől reggelig lehet kint ülni, semmilen törvény nem tiltja)
Nem utolsó sorban nem azért van sok vad mert etetjük az erdőben, hanem azért etetjük, hogy kifelé kevesebb szivárogjon a földedre...
Amíg ezt nem fogja fel egy ember addig kár is szóba állni vele...
Mondom ezt én, akinek minden évben sokkal több vadkárja van mint bármelyikőtöknek itt a fórumon, ezt nyíltan ki merem mondani!!!(beszéltek itt 10 őzről, nekem meg százasával járnak a szarvasbikák...)
Válasz Matyi50 #645. hozzászólásáraIgazából én is laikus vagyok a témában, mert nem vagyok vadász, csak gondolkodok néha.
Vaddal nem sok gondom van, nem nagy a terület, az is ültetvény. Van ugyan tessék-lássék kerítés, de csak az nem megy be ami v aki nem akar.
Korábban írtam h "saját" őzeim vannak. Egy suta jár be évek óta, ott ellik meg neveli fel a gidákat. Idén már 3-4en voltak, egy kis bak a többi suta. Gondolom a bakok egy idő után elpártolnak.
Békésen megférünk egymás mellett.
Nyulat, fácánt,rókát nem is tartom számon, pedig csak 7ha.
Viszont ha nagy kárt csinálnának én is bosszankodnék, de be kellene látni h igazából ők voltak hamarabb, és nekik is kellene életteret hagyni.
Ha viszont a vadász "urak" okoznának szándékosan v nemtörődömségből kárt hamar bepipulnék.
Az lenne a normális amit Sk Laci ír, h a vadászoknak kellene kivetni maguk közül az ilyeneket, de ugye a pénz és a kapcsolatok számítanak.
Viszont az is tény, h az állomány istentelenül fel lett szaporítva mesterségesen, és lényegében a gazdákkal tartatják el...
Kölyök koromban (v 30éve) közel sem volt ennyi vad, se apró se nagy. Elvétve láttunk 1-1et, most meg úton-útfélen.
Mondjuk akkoriban helikopterről permeteztél a szőlőket, nem csak szenteltvizet szórtak, az adott mindennek
Válasz envagyok2 #659. hozzászólásáraSoha nem hagyok, még egy m2 se parlagon, azon a vélemenyen vagyok, hogy inkáb kultúrnövény legyen a területen, mint gyom, mert valami haszon van a sok gyommag helyett. Inkáb másodvetésnek zöldtrágyának való köztesnövényt vetek. "csemege a vadnak+megbúvó hely".
Az igazat megmondva, nekem a vadászok sohase mondják, mit hová hogyan, mert lássák maguktól, hogy próbálom a legjobban öszehozni a vetésforgót a károk csökkentése érdekében. A termeléshez való hozáállásban nincsen mit nekem szemrevetniük. Próbálok velük kijönni, de ha valami nemtetszik akor azt gond nélkül megmondom nekik. Sok haverom is van a társaságban, és ha a kicsi napraforgóban sok a vad, hívom is őket, üljenek ki inkáb oda, vagy ha lehet lőni akor egy párat ejtsenek el ott, hogy máshová szokjanak.
Már a multban nem egyszer leírtam a 2017 évi 40 000 eurós veszteségem a vad miatt. Akkor piszokul fel voltam húzva, tudtam, hogy pénzt nem látok, de megmondtam egyenesen, hétfőn ülünk az autóba, és a járási erdészeti osztagon azonnali 20% szarvaskilövést kérünk. Együtmüködtek, és saját maguk bizonygaták, hogy a területemen a vad valóban hatalmas kárt csinált. El is lett érve az emelt kilövési kóta, amit teljesítetek is. Nem volt egyszerü lenyelni a békát, de sajnos más nem maradt.
Válasz envagyok2 #662. hozzászólásáraLátom értesz hozzá,mint hajdú a harangöntéshez!
Válasz d-032a #661. hozzászólásáranekem senki nem döntötte el helyettem, hogy megvédem a sajátomat, vagy nem, és senki nem is csinálta meg helyettem. én eldöntöttem, és megcsináltam. hajrá.
Válasz bandigh #657. hozzászólásáranekem az a véleményem, hogy ha 100 hektáros táblán napnta keresztbe megy 10 őz, az nagyobb kárt csinál a 100 hektrábna, mint ha 1 csapán (teszem fel 0,1 hektáron) menne keresztül. pont azért, amit írsz. ha mindig más csapába lép, akkor minden újabb lépésével károsít, míg ha egy csapán, 0,1 hektáron vonul, akkor persze az a 0,1 az gatya, de azét, mert itt már harmadik vonulásnál eléri a 100%-os kért, a következő 150 vonulása már nem tesz újabb kárt, míg a nagy táblában minden egyes vonulása újabb és újabb kár.
az más kérdés, hogy mekkora kárt tesz egy őzlépés, de kárt tesz, az biztos. hogy ez 0,1%, 1 %, 10 % 100 %, sok mindentől függ, valszeg egy szárazabb talajon minden egyes lépés az adott nyomban lévő növény potenciális termésének mondjuk 10%ába kerül, s nedves, agyagos talajon akár a nyomba lévő növény potenciális termésnek a 98%-a is elmehet. a gond ott is van, hogy jövő júniusban, a híres vajákoláskor, a szakértői vadkárbecsléskor ebbeől a tapőosásból már semmi nem látszik, csak azt látod, hogy ritka, fejletlen, stresszelt, gyomos az állomány. és mondja is a szakértő, hogy itt alapban sem lett volna termés, miközben meg éppen ez a folyamatos taposás, legelés, rágás okozza a kár jelentős részét, a kalászoláskori zabálás jól kordában tartható akár riasztással, őrzéssel, célzott kilövéssel.
jah, jut eszembe, kerítés, oké, nem, de akkor pl. őrizni, riasztani, célzottan meglőni a kondát az lehet? hiszen ennek éppen az a célja, és következménye, hogy a te tábládból menjen ki. namost akkor ez hova, nem a szomszédéba? akkor a kerítéssel ha odarekeszted, az nem okés, ha odariasztod, az okés?
Válasz envagyok2 #654. hozzászólásáraA nagy köpködés meg "észérkedés" (az mit jelent?) közben azt is megmondod, hogy kinek a 200 hektárját zabálja fel a vad és kinek a 800-a maradjon meg?
Mert majdnem ez lenne a lényeg.
Vagy azt is a nagyobb arcméret dönti el?
Válasz bandigh #658. hozzászólásáraha nem eteti, akkor nem LESZ vad, ami kimenejen a szántóra, és ott kárt tegyen, mert éhen döglik. kevés vadászból nézem ki, pláne nem abból, aki a vadgarázdálkodásból él, hogy azért etessen, hogy ne tegyen kárt. legfőbb közös ismérvük, hogy a saját pénztárcájuknak nem ellenségei, csak úgy nem hordanák ki a kukoricát halomra a terüeltre, ha az nem térülne meg (sokszorosan).
Válasz Sk Laci #651. hozzászólásárade Laci, az az elmaradt hasznod is a károd, amit akkor veszítesz el, mikor a jó termő földbe nem vethetsz kukoricát, hanem csak rozsot, vagy éppen hagyod parlagon, mert a vadak szétszabnák cafatokra.
értem én, mikor azt mondja az agyoniskolázott vadász, hogy miért vetettem ide repcét, miért nem rozsot, az jobban kiheveri a taposást, legelést, értem én, csak kérdem, kifizeted a két növényen elérhető nyereség különbözetét? mert akkor vetek ide rozsot, sőt, hagyom a retekbe, de nekem az is károm, amit így elbukok. persze, úgy könnyű a vadkárt megelőzni, ha a paraszt nem vet semmit, rendben is van, de egyelőre nem erről szól a magántulajdonon alapuló piacgazdaság. de még jöhetnek ilyen idők...
Válasz envagyok2 #655. hozzászólásáraAmikor azt írod, amit a táj eltart, más ezt úgy mondja, hogy vadkár.. És amíg az erdőben eteted a vadat, mondjuk az addig nem fog kimenni kidúrni a vetésedet.
Válasz envagyok2 #653. hozzászólásáraA kerítés itt nem körbekerítés... Ahol autópálya megy el, ott gyakran csak az egyik oldalra szorul be a disznó, ott több a kár nyilván. Meg ha egy 100 hektáros táblán naponta keresztülsétál 10 őz, azt szinte meg sem látod, de ha ezt 1 hektáron teszi meg, ott már van taposás. És nem igaz hogy a nagy területen is ugyanannyi a taposás, mert az állat kétszer nem lép ugyanoda, viszont kis területen meg tuti biztos, szóval meggyúrja a földet rendesen. jó, a szarvas az első lépéssel is szánt ha olyan puha a föld, de kisebb vad azért nem feltétlen
Válasz envagyok2 #655. hozzászólásáraez lemaradt
Válasz bandigh #648. hozzászólásáraez lenne az első, amit megtiltanik: téli etetés. ugye arról beszélünk, hogy a táj eltartó képessége, és annyi vad van, amennyit az eltart, és stb, ezt viselnünk kell.
namost itt borul a dolog, mert ha annyi lenne, amennyit eltart, akkor nem kéne etetni, mert akkor a táj eltartaná, ahogy a fogalom is mondja, de etetni kell, mert különben kidöglene a fele, meg a nem kevés lóvé, amit a bérvadásztatásból zsebre tesznek.
ne etessen, akkor annyi lesz,amennyit eltart. annyival nincs gondom.
ennyivel van:
Válasz Matyi50 #645. hozzászólásárahogyne működnék együtt, minden trógernek segítem az arcbőrét ápolni, hidratálni. ti. beleköpök...
dehogy ha már az erdészetet emlegetted, láttál már olyan erődtelepítést, amit az erédszet nem kerít körbe? megjegyzem, felénk ők voltak az első "kerítők", ők voltak azok, akik a vad természetes élőhelyéről kirekesztették a vadat. ha ár offródozunk.