Válasz Netparaszt #9930. hozzászólására2013-ban szántottam utoljára a talajaim, amióta az eszemet tudom szalma nem lett lehordva a területről, vagy ha levitték, akkor hoztak helyette szarvasmarha trágyát. Sajna az a cég azóta felszámolta állattenyésztését. 6-10 ak-s homok-homok, nem az a humuszos homok, vagy barnahomok. Cirkot próbáltam, de az sajna nagy kudarc volt, szemes kukoricát sem fogok soha többé, mert egyszerűen gazdaságtalan. Lucernán agyaltam már, de semmi gépsorom nincs hozzá, és nem is tervezem. Így maradt a kalászosok, és a napraforgó. A takarónövény is elég gyatrán növekedett. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy a közelben egy biogazda a 30 hekis táblájába zöldtrágyát vetett, és piszok jól nézett ki neki, nagy zöldtömeggel. Megkérdeztem a Szaktanácsadóját milyen keveréket használtak, és hát a Démétértől volt az egyik keverék...
Válasz dr.T #9949. hozzászólásáraSemmi. Elővetemény búza, vetés előtt közvetlen egy sor grúber, tarlóhántás nem volt, majd vetés és hengerezés. A gyengébb rész nem lett bevetve takarónövénnyel, ott csak árvakelés volt elenyésző mértékben.
Válasz KAC #9976. hozzászólására Őszi borsó, lóbab hozhat valami zöldtömeget a palántázás előtt. Tegyél hozzá zabot és mustárt is, aztán palántázás előtt egy héttel fűnyírózd le az egészt.
Eddig volt alapanyag a saját baromfi tenyészetemből mélyalmos trágya.Idén már akarok egy kicsit palántázni.ezért kérdeztem a borsót.Őszre mér szerzek trágyát de most ez egy gyors megoldás lenne.Meg kell még ismerni a környéket hogy kitől mit lehet beszerezni.
szalmával vagy
apróra darált gallyal vagy
érett istállótrágyával vagy
komposzttal.
Legjobb lenne különböző helyen különbözőket tenned. Majd megosztod velünk, hogy mi sikerült és mi nem.
Egy utánfutó komposztom van. Felét kölcsön adom neked.
Tavaly még volt benne talaj élet.
Ha meg tudod nézetni küldök mintát egy marékkal.
Szerintem ....... is van jó komposztja.
Akkor még én sem hallottam Netparasztról. Csak parasztokról.
Mikroszkópot már láttam, de mióta itt van mellettem a műszer azóta azon töröm a fejem hogy be kellene kapcsolni, mert álltában leamortizál.
Ő kicsit másképp látja ezen tudományt, mint Bíró Borbála professzor asszony.
Mi meg próbáljuk megtalálni az utat, hogy .....
Talán a Czina György egész jól áll, mert haszonnal gazdálkodik.
Őt már több előadáson hallottam. Viszont Ő Birkás Márta proftól szívja magába a tudást.
És akkor itt vannak a "fiatalok" akiknek jó a marketingjük. (vagy nem)
Szőllősi G, Kökény A, D. Zsombor, stb.
Válasz Radocz #9971. hozzászólásáraMost költöztünk 3 hónapja az új házba.Tavaszra már akarok egy kis paprikát/kb.400 m2/,homok talaj és a vizet szeretném megfogni első körben.Előtte lucerna volt azt tavaly 2x vágtam.
Válasz Radocz #9969. hozzászólásáraAmikor utoljára kezetráztam a professzorúrral, akkor még azt hiszem pont egy féloldal volt a tmmg a könyvében. Valóban változik a világ.
Neked az ALKO főzés és a mikorrhiza "tudományába" kellene elmélyedned.
Olvasgasd a BIO-sok növénytársítási lehetőségeit. Ott is sok okosság van.
Makón volt egy előadó homokos kertészeti ismeretekkel. Remélem ott lesz Debrecenbe is.
Válasz bandigh #9963. hozzászólására1. Ma Magyarországon egyre több mikrobiális készítményt használnak. Véleménye
szerint milyen mértékben terjedt el az AM oltóanyag használta az EU-ban és hazánkban?
Mi várható a következő évtizedekre?
A kérdés innen van.
http://real-d.mtak.hu/639/13/V%C3%A1lasz%20K%C3%A1tai%20J%C3%A1nosnak.pdf
Most feltesszük a Fórumtalin professzor úrnak is. Kiegészítve azzal, hogy gyakorlati használatáról valami kézzelfoghatót.
Kihez menyünk "üzemlátogatásra?
Ha az ALKO gyümölcsösben működik, talán a mikorhiza is működik a talajainkban?
Egyébként mi a magyarázat arra, hogy .....
De ezekről egyesek sokkal többet tudnak, mint én.
https://www.google.hu/search?client=firefox-b&dcr=0&ei=fFpMWp7yFInOkgXu2JBg&q=mikorrhiza&oq=mikorh&gs_l=psy-ab.1.0.0i10k1l3j0i10i203k1j0i10k1l2j0i10i30k1j0i30k1j0i10i30k1j0i30k1.624528.629161.0.634791.22.12.0.0.0.0.249.1246.4j6j1.12.0....0...1c.1.64.psy-ab..14.8.989.6..0j0i13k1j0i13i30k1j0i13i5i30k1j35i39k1j0i131k1j0i67k1.123.EVe1IWniiiw
Válasz bandigh #9963. hozzászólására Van ilyen kísérlet, de rovarokkal, nem a nyulakkal. Arra nem dzsal a darázs meg az egyéb ragadozó rovarok, inkább a levéltetűre.
Válasz Mf-es? #9964. hozzászólásáraok, tegyük fel, tudja hogy a szomszédját eszik a nyulak.
És? elmenni nem tud, agyonütni nem tudja, mást riasztani nem tud... max. már jóelőre bestresszel és akkor is kevesebbet terem ha nem rágja a nyúl... ez szerintem egy számunkra lényegtelen kérdés.
Válasz bandigh #9963. hozzászólásáraMűködik a jel átvitel,többször volt szó az előadásokon róla.A másikban,a tápanyag szolgáltatásban.Lényeg,ezeket a kis élőlényeket,talajmunkával lehet elpusztítani,Fejleszteni,szaporítani,meg élő gyökereken lehet.Kivéve keresztes virágúak.
Válasz mtz1221 #9962. hozzászólásáraNem tűnik a legtudományosabb prezentációnak, de ha létezik is ilyen jellegű jelátvitel, és válasz, akkor, a nyulak elég lassúak lehetnek.
Válasz Kémlelő #9943. hozzászólására Már nem is emlékszem, melyik híres talajoltó készítményhez egy közép ázsiai diktatúra fővárosa körforgalmának virágágyásából izololálta a törzset az éppen arra járó magyar prof.
Nagyjából ilyen alapokról származnak a szabadalmazott készítmények.
Válasz Sk Laci #9945. hozzászólására Gabona után, kukorica elé szép nitrogénes mutatványt lehet csinálni a semmirevaló maghozamú, de brutális zöldtömeget hozó szarvasi őszi borsó fajtákkal.
A magyar fehérjeprogram dicsőítésével is már évek óta teli a média, csak épp a kutya sem veszi át a borsót. Miért is nem lepődöm meg?
De téli-kora tavaszi takarónövénynek nagyon jók ezek.
Válasz Sk Laci #9945. hozzászólására Gabona után, kukorica elé szép nitrogénes mutatványt lehet csinálni a semmirevaló maghozamú, de brutális zöldtömeget hozó szarvasi őszi borsó fajtákkal.
A magyar fehérjeprogram dicsőítésével is már évek óta teli a média, csak épp a kutya sem veszi át a borsót. Miért is nem lepődöm meg?
De téli-kora tavaszi takarónövénynek nagyon jók ezek.
Válasz Radocz #9944. hozzászólására Dalmandon sem hozott semmilyen kimutatott hozamvátozást vagy eredményt több, mint tíz év alatt, pedig minden műveletnél öntötték a talajba. Ja, de hozott. Könnyebb lett húzni a gépeket.
Ezt Phylazonit nélkül is elérjük.
Válasz Kémlelő #9942. hozzászólásáraIBC tartály,víz,nagy mennyiségű levegő,mint a tea főzőnek.Teszel bele kaját,kb.5%-os oldat.Kaja,izocukrok,kukoricalekvár,stb.Szabadegyházi gyár termékei.Öntesz bele 10 liter,olcsóbb kereskedelmi forgalomba lévő bacit.Már szaporodik is.
Válasz borda77 (Joe) #9937. hozzászólásáraNincs tuti receptem, amit akkor használtam, az a bíborhere, pohánka, facélia, mustár, olajretek volt. Akkor látszott, hogy óvatosan kell bánnom a mustárral és az olajretekkel is, mert még a 2 kg/ha mennyiséggel is dominánssá vált, bár el nem nyomta a keverék többi összetevőjét. A nevemre kattintva megtalálod a képeket is valahol. Akkor írtam, hogy mikor a szomszéd szántása már csonttá volt fagyva, ez alatt a talaj még élt, a giliszták hemzsegtek, a gombafonalak szemmel jól láthatóan bontották az elővetemény búza szalma maradványokat.
A löttyökhöz hozzászólva, valóban erős hittel kell annak rendelkeznie, aki azt hiszi, hogy ér valamit. Hacsak az agrobiot nézzük, az egész cég 12 törzsre alapozza működését. Szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy ettől azért lényegesen több minden van a talajokban. Arról nem is beszélve, hogy a szántás elhagyásáról szinte soha nem tesznek említést, és nyugodt lelkiismerettel ajánlják oda is, ahol minden évben szántanak, feketére művelik a talajt. Nyilván, üzletileg ez a legjobb számukra. Én gyakorlatilag majdnem az összes nevesebb "löttyöt" kipróbáltam, kontrolloztunk, de semmi eltérést nem tapasztaltunk. Ellenben a fentebb említett takarónövényezés után, olyan szembetűnő különbség alakult ki, mintha a terület egyik fele kapott volna nitrogén műtrágyát, a másik meg nem. Ez is megtalálható a korábbi hozzászólásaim között.
Válasz Kémlelő #9941. hozzászólásáraEzek a nitrogén megkötések mint főnövényre értendő, köztesnövényként jóval alacsonyab a nitrogén kötése. Aki fel tudja hasznosítani a N kötő növényeket állattartásban, megértem, hogy foglalkozik vele. Nekem volt 3 éve borsóm, nem kelet a kutyának se, mert mindenki kamion menyiséget akart. Jó egy hópapig tartott még találtam rá vevőt, az is csak búza árában vete meg. Volt egy jókora ráfizetés. Azóta se próbálkozok hüvelyesel.
És főleg 2018 tól, ha nem lehet lesz használni ńövényvédőszert eu-s támogatásnál, jöval le fog csökeni a vetésterület. Herét-lucernát esetleg az fog teni ha nincsen hová értékesíteni, aki a területjeit nem akarja tisztán ugaron hagyni a gyom részére. De ezt az 5% ugaroltatást is hülyeségnek tartom. A szántóföld azért van, hogy növényeket termeljünk és ne gyomot.
Ilyen bactifitos vagy hasonló mutatvány volt nálunk is a helyi TSZ-ben. Nem kell mütrágya, a baktérium megtermeli. Betakarításkor volt görbeszáj, meg morgás. Nekem mütrágyával majd háromszoros termésem volt mint a TSZ-nek. Akkor adták meg a TSZ kezdeti kegyelmi döfését. Azóta egy nagy cég/növényvédőszer forgalmazó/ megszerezte a TSZ töbségi tulajdonát, és az elnök mára a saját 100% cégjéből csak kisebségi tulaj.
"II. A búza vetése előtt a beoltjuk talajt olyan baktérium készítménnyel, amely megköti a nitrogént (Azotobacter, Azospirillum) és az immobilis foszfort is mobilissá teszi.
Nagyszámú szabadalom alapján fejlesztették ki azokat a baktérium készitményeket amelyek felhasználnak 1-20 liter/hektár mennyiségben. Ilyen készítmény például a Bactofil.
38. kép. Bactofil – egy baktériumokat tartalmazó készítmény"
"35. ábra. A nitrogénformák ideális eloszlása a talajban
A talaj nitrogén vesztesége pazarlásnak tekinthető, emellett szennyezés forrása is lehet. Törekedni kell arra, hogy a talajban csak annyi nitrogén maradjon amennyi a növények által felhasználható. Egy kg nitrogén megkötéséhez szükséges energia egyenlő egy 50 km távolságú út gépkocsival történő megtételével (Knut Schmidtke – Dresda- Pillnitz).
A kutatók által napjainkban támogatott elv az, hogy a következő 20-30 évben az energia igényes nitrogénműtrágya előállítása szűnjön meg, helyét a szimbiotikus és az asszociatív biológiai megkötés vegye át.
Néhány adat a különböző mikroorganizmusok által különböző növényeken megkötött nitrogén mennyiségére vonatkozóan:
Szántóföldi bab 17,9 → 379,7 kg/ha (193 kg/ha átlagosan)
Borsó 18,3 → 334,5 (141,3 kg/ha átlagosan)
Sárga csillagfürt 53,7 → 291,8 (153,5 kg/ha átlagosan)
Lóhere 257 kg/ha átlagosan
Lucerna 277 kg/ha átlagosan
Szója 142 kg/ha átlagosan.
Professzor Schmidtke azt állítja, hogy a szimbiotikus és asszociatív úton megkötött nitrogén mennyisége annál nagyobb, minél szegényebb a talaj nitrogénben. A nitrogén fixálás előtt alkalmazott nitrogén műtrágyázás (+ 5oC felett) szignifikánsan csökkenti a megkötött nitrogén mennyiségét.
Saját kutatási eredményekre alapozva azért ellenezzük tehát az őszi és a téli műtrágyázást, mert azzal ellátjuk a talajt ásványi nitrogénnel azelőtt, mielőtt az Azospirillium asszociatív baktériumok megkezdték volna a 80 kg/ha nitrogén hektáronkénti megkötését(36. és 37.ábra –saját kutatási eredmények).
36. ábra. Az asszociativ úton megkötött nitrogén (összesített) dinamikája a CAPO búzafajta rizoszférájában, műtrágya felhasználása nélkül
37. ábra. Az asszociatív úton megkötött nitrogén dinamikája a CAPO búzafajta rizoszférájában, műtrágya felhasználása nélkül
Fontos lenne, hogy a pillangós növények (a borsó vagy bab) betakarítását követően a megkötött nagy nitrogénmennyiség felhasználásra kerüljön egy köztes növénnyel. Így nem veszne el a megkötött nitrogén, hanem a növény immobilizálja azt szerves formában és aztán visszajuttatja a talajba fokozatos mineralizációval, a beforgatást követően."
Válasz Netparaszt #9934. hozzászólásáraPedig eléggé értelmezhető. Bactifille nagyob fogyasztása esetén lehet számolni esetleges provízióról, teafőzésből nem nagyon csepegne ösze, mert mindenki magának megcsinálja otthon.
Én is voltam olyan előadáson, ahol az egyetemi profeszor anak termékét istenítete akinek a rendezvényén volt.
Válasz Berkó_ #9924. hozzászólásáraNem tudom az általad művelt homok milyen homok, de saját tapasztalataim szerint szűk vetésforgóval is látványos javulás érhető el, megfelelő összetételű takarónövények beiktatásával. Repcét miért nem próbálod meg betenni a forgóba? A mi homok területeinken mind a napraforgó, mind a repce elfogadható eredményeket produkál. Napraforgó elé nagyon jó takarónövényezni, 2 évvel ezelőtt takarónövény után 3,5 t/ha napraforgót sikerült betakarítani. Kalászosoknál a kezdeti 1,5-2 tonnás eredményeket búzánál már sikerült 4-4,5 tonnára feltornázni, árpánál hasonló növekedés tapasztalható. Repce után, ha az időjárás kegyes, akkor búza, árpa elé még belefér egy keverék vetése is, ami nyilván nem fog akkora zöldtömeget eredményezni, de legalább addig is takarva van a felszín, és októberig folyamatosan él a talaj, és abban az időszakban már nem kell attól tartani, hogy kiszárad a talaj. Ugyanezt meg lehet csinálni két kalászos között is.
Egyébként itt is a búza, árpa, tritikálé megy kalászosból, sajnos a tritikálét nem igazán keresik, így jobban az előbbi kettő a népszerűbb.
Szóval szerintem véghez lehet vinni
15534 hozzászólás
Válasz Berkó_ #9983. hozzászólásáraEgy ideig küzdöttem én is a vakolóhomokon..
Azután egyszer csak kiadtam zöldségezni. Így mindenki örül.
Válasz Netparaszt #9930. hozzászólására2013-ban szántottam utoljára a talajaim, amióta az eszemet tudom szalma nem lett lehordva a területről, vagy ha levitték, akkor hoztak helyette szarvasmarha trágyát. Sajna az a cég azóta felszámolta állattenyésztését. 6-10 ak-s homok-homok, nem az a humuszos homok, vagy barnahomok. Cirkot próbáltam, de az sajna nagy kudarc volt, szemes kukoricát sem fogok soha többé, mert egyszerűen gazdaságtalan. Lucernán agyaltam már, de semmi gépsorom nincs hozzá, és nem is tervezem. Így maradt a kalászosok, és a napraforgó. A takarónövény is elég gyatrán növekedett. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy a közelben egy biogazda a 30 hekis táblájába zöldtrágyát vetett, és piszok jól nézett ki neki, nagy zöldtömeggel. Megkérdeztem a Szaktanácsadóját milyen keveréket használtak, és hát a Démétértől volt az egyik keverék...
Válasz otis #9981. hozzászólásáraMi volt a takarónövény
Válasz dr.T #9949. hozzászólásáraSemmi. Elővetemény búza, vetés előtt közvetlen egy sor grúber, tarlóhántás nem volt, majd vetés és hengerezés. A gyengébb rész nem lett bevetve takarónövénnyel, ott csak árvakelés volt elenyésző mértékben.
Válasz otis #9947. hozzászólására?
Válasz Netparaszt #9978. hozzászólásáraKöszönöm,így fogom csinálni.
Válasz KAC #9976. hozzászólására Őszi borsó, lóbab hozhat valami zöldtömeget a palántázás előtt. Tegyél hozzá zabot és mustárt is, aztán palántázás előtt egy héttel fűnyírózd le az egészt.
Eddig volt alapanyag a saját baromfi tenyészetemből mélyalmos trágya.Idén már akarok egy kicsit palántázni.ezért kérdeztem a borsót.Őszre mér szerzek trágyát de most ez egy gyors megoldás lenne.Meg kell még ismerni a környéket hogy kitől mit lehet beszerezni.
Válasz KAC #9973. hozzászólásáraTakard be az egészet.
szalmával vagy
apróra darált gallyal vagy
érett istállótrágyával vagy
komposzttal.
Legjobb lenne különböző helyen különbözőket tenned. Majd megosztod velünk, hogy mi sikerült és mi nem.
Egy utánfutó komposztom van. Felét kölcsön adom neked.
Tavaly még volt benne talaj élet.
Ha meg tudod nézetni küldök mintát egy marékkal.
Szerintem ....... is van jó komposztja.
Válasz bandigh #9972. hozzászólásáraAz 2011 előtt volt.
Akkor még én sem hallottam Netparasztról. Csak parasztokról.
Mikroszkópot már láttam, de mióta itt van mellettem a műszer azóta azon töröm a fejem hogy be kellene kapcsolni, mert álltában leamortizál.
Ő kicsit másképp látja ezen tudományt, mint Bíró Borbála professzor asszony.
Mi meg próbáljuk megtalálni az utat, hogy .....
Talán a Czina György egész jól áll, mert haszonnal gazdálkodik.
Őt már több előadáson hallottam. Viszont Ő Birkás Márta proftól szívja magába a tudást.
És akkor itt vannak a "fiatalok" akiknek jó a marketingjük. (vagy nem)
Szőllősi G, Kökény A, D. Zsombor, stb.
Válasz Radocz #9971. hozzászólásáraMost költöztünk 3 hónapja az új házba.Tavaszra már akarok egy kis paprikát/kb.400 m2/,homok talaj és a vizet szeretném megfogni első körben.Előtte lucerna volt azt tavaly 2x vágtam.
Válasz Radocz #9969. hozzászólásáraAmikor utoljára kezetráztam a professzorúrral, akkor még azt hiszem pont egy féloldal volt a tmmg a könyvében. Valóban változik a világ.
Válasz KAC #9970. hozzászólásáraAzt kérdezik tőlünk, hogy mi a célod vele?
Neked az ALKO főzés és a mikorrhiza "tudományába" kellene elmélyedned.
Olvasgasd a BIO-sok növénytársítási lehetőségeit. Ott is sok okosság van.
Makón volt egy előadó homokos kertészeti ismeretekkel. Remélem ott lesz Debrecenbe is.
Sziasztok.Tavaszi borsó szabadföldi paprika elé jó megoldás e? Köszönöm a válaszokat.
Válasz bandigh #9963. hozzászólására1. Ma Magyarországon egyre több mikrobiális készítményt használnak. Véleménye
szerint milyen mértékben terjedt el az AM oltóanyag használta az EU-ban és hazánkban?
Mi várható a következő évtizedekre?
A kérdés innen van.
http://real-d.mtak.hu/639/13/V%C3%A1lasz%20K%C3%A1tai%20J%C3%A1nosnak.pdf
http://real-d.mtak.hu/639/13/V%C3%A1lasz%20K%C3%A1tai%20J%C3%A1nosnak.pdf
Most feltesszük a Fórumtalin professzor úrnak is. Kiegészítve azzal, hogy gyakorlati használatáról valami kézzelfoghatót.
Kihez menyünk "üzemlátogatásra?
Válasz .Feco. #9965. hozzászólásáraÉs aki úgy gondolja, hogy nem lényegtelen kérdés?
Az elkezdett talaj megújítani.
Ha az ALKO gyümölcsösben működik, talán a mikorhiza is működik a talajainkban?
Egyébként mi a magyarázat arra, hogy .....
De ezekről egyesek sokkal többet tudnak, mint én.
https://www.google.hu/search?client=firefox-b&dcr=0&ei=fFpMWp7yFInOkgXu2JBg&q=mikorrhiza&oq=mikorh&gs_l=psy-ab.1.0.0i10k1l3j0i10i203k1j0i10k1l2j0i10i30k1j0i30k1j0i10i30k1j0i30k1.624528.629161.0.634791.22.12.0.0.0.0.249.1246.4j6j1.12.0....0...1c.1.64.psy-ab..14.8.989.6..0j0i13k1j0i13i30k1j0i13i5i30k1j35i39k1j0i131k1j0i67k1.123.EVe1IWniiiw
https://www.google.hu/search?client=firefox-b&dcr=0&ei=fFpMWp7yFInOkgXu2JBg&q=mikorrhiza&oq=mikorh&gs_l=psy-ab.1.0.0i10k1l3j0i10i203k1j0i10k1l2j0i10i30k1j0i30k1j0i10i30k1j0i30k1.624528.629161.0.634791.22.12.0.0.0.0.249.1246.4j6j1.12.0....0...1c.1.64.psy-ab..14.8.989.6..0j0i13k1j0i13i30k1j0i13i5i30k1j35i39k1j0i131k1j0i67k1.123.EVe1IWniiiw
Fórumtali talajmegújítóknak. Ma megyek létszám, és terem egyeztetés miatt, az Egyetemre.
Válasz Netparaszt #9966. hozzászólására Ezért mondtam a vadászoknak, agyon csapom őket ha piszkálják a külön bejáratú rókámat a területre.
Na az takarít !
Válasz bandigh #9963. hozzászólására Van ilyen kísérlet, de rovarokkal, nem a nyulakkal.
Arra nem dzsal a darázs meg az egyéb ragadozó rovarok, inkább a levéltetűre.
Válasz Mf-es? #9964. hozzászólásáraok, tegyük fel, tudja hogy a szomszédját eszik a nyulak.
És? elmenni nem tud, agyonütni nem tudja, mást riasztani nem tud... max. már jóelőre bestresszel és akkor is kevesebbet terem ha nem rágja a nyúl... ez szerintem egy számunkra lényegtelen kérdés.
Válasz bandigh #9963. hozzászólásáraMűködik a jel átvitel,többször volt szó az előadásokon róla.A másikban,a tápanyag szolgáltatásban.Lényeg,ezeket a kis élőlényeket,talajmunkával lehet elpusztítani,Fejleszteni,szaporítani,meg élő gyökereken lehet.Kivéve keresztes virágúak.
Válasz mtz1221 #9962. hozzászólásáraNem tűnik a legtudományosabb prezentációnak, de ha létezik is ilyen jellegű jelátvitel, és válasz, akkor, a nyulak elég lassúak lehetnek.
Válasz Mf-es? #9960. hozzászólására?????
https://www.youtube.com/watch?v=kzIJSeJeTAs
https://www.youtube.com/watch?v=rRv2_kFQBVo
Válasz Berente Antal #9958. hozzászólásáraMellette nem árt néha az ásót is elővenni.
Válasz ND #9957. hozzászólásáraA nedves talaj tud becsapós lenni. Művelhetőségi nedves, vagy annál szárazabb legyen a föld.
sziasztok,
egy kérdés a tanult és kiművelt főkhöz.
Gazdabotot mikor, milyen körülmények között kell használni, hogy valós képet kapjunk?
Előre is köszi
Válasz Kémlelő #9943. hozzászólására Már nem is emlékszem, melyik híres talajoltó készítményhez egy közép ázsiai diktatúra fővárosa körforgalmának virágágyásából izololálta a törzset az éppen arra járó magyar prof.
Nagyjából ilyen alapokról származnak a szabadalmazott készítmények.
Válasz Sk Laci #9945. hozzászólására Gabona után, kukorica elé szép nitrogénes mutatványt lehet csinálni a semmirevaló maghozamú, de brutális zöldtömeget hozó szarvasi őszi borsó fajtákkal.
A magyar fehérjeprogram dicsőítésével is már évek óta teli a média, csak épp a kutya sem veszi át a borsót. Miért is nem lepődöm meg?
De téli-kora tavaszi takarónövénynek nagyon jók ezek.
Válasz Sk Laci #9945. hozzászólására Gabona után, kukorica elé szép nitrogénes mutatványt lehet csinálni a semmirevaló maghozamú, de brutális zöldtömeget hozó szarvasi őszi borsó fajtákkal.
A magyar fehérjeprogram dicsőítésével is már évek óta teli a média, csak épp a kutya sem veszi át a borsót. Miért is nem lepődöm meg?
De téli-kora tavaszi takarónövénynek nagyon jók ezek.
Válasz Sk Laci #9939. hozzászólására Megtaláltad az egyedüliként értelmezhető összefüggést
Komposzt teából senki nem megy Kubába.
Válasz Radocz #9944. hozzászólására Dalmandon sem hozott semmilyen kimutatott hozamvátozást vagy eredményt több, mint tíz év alatt, pedig minden műveletnél öntötték a talajba. Ja, de hozott. Könnyebb lett húzni a gépeket.
Ezt Phylazonit nélkül is elérjük.
Válasz szanberg #9950. hozzászólásáraA kérdéseket én csak összegyűjtöm, amiket kapok az Internetről és telefonon.
Van egy kép Szaniszlóról a jobbikos oldalon.
Felteszem egy illő topikba.
Addig is kérdésem van-e az ügyhöz közöd?
Mert a TMMG-hez vajmi kevés.
Sokkal bölcsebb lennél, ha nem vaauú bele.
Válasz Radocz #9931. hozzászólásáraHülye kérdésekre hülye válasz várható...
Válasz otis #9947 hozzászólás.
Mi itt a különbség,mármint a muveletek kozott,mert a kulombseget látni
Válasz Kémlelő #9942. hozzászólásáraIBC tartály,víz,nagy mennyiségű levegő,mint a tea főzőnek.Teszel bele kaját,kb.5%-os oldat.Kaja,izocukrok,kukoricalekvár,stb.Szabadegyházi gyár termékei.Öntesz bele 10 liter,olcsóbb kereskedelmi forgalomba lévő bacit.Már szaporodik is.
Válasz otis #9946. hozzászólásáraILyet egyik csodaszer után sem láttam:
Válasz borda77 (Joe) #9937. hozzászólásáraNincs tuti receptem, amit akkor használtam, az a bíborhere, pohánka, facélia, mustár, olajretek volt. Akkor látszott, hogy óvatosan kell bánnom a mustárral és az olajretekkel is, mert még a 2 kg/ha mennyiséggel is dominánssá vált, bár el nem nyomta a keverék többi összetevőjét. A nevemre kattintva megtalálod a képeket is valahol. Akkor írtam, hogy mikor a szomszéd szántása már csonttá volt fagyva, ez alatt a talaj még élt, a giliszták hemzsegtek, a gombafonalak szemmel jól láthatóan bontották az elővetemény búza szalma maradványokat.
A löttyökhöz hozzászólva, valóban erős hittel kell annak rendelkeznie, aki azt hiszi, hogy ér valamit. Hacsak az agrobiot nézzük, az egész cég 12 törzsre alapozza működését. Szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy ettől azért lényegesen több minden van a talajokban. Arról nem is beszélve, hogy a szántás elhagyásáról szinte soha nem tesznek említést, és nyugodt lelkiismerettel ajánlják oda is, ahol minden évben szántanak, feketére művelik a talajt. Nyilván, üzletileg ez a legjobb számukra. Én gyakorlatilag majdnem az összes nevesebb "löttyöt" kipróbáltam, kontrolloztunk, de semmi eltérést nem tapasztaltunk. Ellenben a fentebb említett takarónövényezés után, olyan szembetűnő különbség alakult ki, mintha a terület egyik fele kapott volna nitrogén műtrágyát, a másik meg nem. Ez is megtalálható a korábbi hozzászólásaim között.
Válasz Kémlelő #9941. hozzászólásáraEzek a nitrogén megkötések mint főnövényre értendő, köztesnövényként jóval alacsonyab a nitrogén kötése. Aki fel tudja hasznosítani a N kötő növényeket állattartásban, megértem, hogy foglalkozik vele. Nekem volt 3 éve borsóm, nem kelet a kutyának se, mert mindenki kamion menyiséget akart. Jó egy hópapig tartott még találtam rá vevőt, az is csak búza árában vete meg. Volt egy jókora ráfizetés. Azóta se próbálkozok hüvelyesel.
És főleg 2018 tól, ha nem lehet lesz használni ńövényvédőszert eu-s támogatásnál, jöval le fog csökeni a vetésterület. Herét-lucernát esetleg az fog teni ha nincsen hová értékesíteni, aki a területjeit nem akarja tisztán ugaron hagyni a gyom részére. De ezt az 5% ugaroltatást is hülyeségnek tartom. A szántóföld azért van, hogy növényeket termeljünk és ne gyomot.
Ilyen bactifitos vagy hasonló mutatvány volt nálunk is a helyi TSZ-ben. Nem kell mütrágya, a baktérium megtermeli. Betakarításkor volt görbeszáj, meg morgás. Nekem mütrágyával majd háromszoros termésem volt mint a TSZ-nek. Akkor adták meg a TSZ kezdeti kegyelmi döfését. Azóta egy nagy cég/növényvédőszer forgalmazó/ megszerezte a TSZ töbségi tulajdonát, és az elnök mára a saját 100% cégjéből csak kisebségi tulaj.
Válasz Kémlelő #9943. hozzászólásáraVan aki csak hisz benne. Nem tudja bizonyítani, hogy műkösik csak használja.
Felénk a Philazonit nem hozott kimutatható eredményt.
Ezt kerestem az előbb, de nem találtam.
"II. A búza vetése előtt a beoltjuk talajt olyan baktérium készítménnyel, amely megköti a nitrogént (Azotobacter, Azospirillum) és az immobilis foszfort is mobilissá teszi.
Nagyszámú szabadalom alapján fejlesztették ki azokat a baktérium készitményeket amelyek felhasználnak 1-20 liter/hektár mennyiségben. Ilyen készítmény például a Bactofil.
38. kép. Bactofil – egy baktériumokat tartalmazó készítmény"
És működik is.
Válasz Mf-es? #9940. hozzászólásáraMennyiért adsz 1 000 négyzetméterre valót?
Hogy csinálod? Ha elárulnád azt megfizetném.
Válasz Sk Laci #9939. hozzászólásáraEzért van az, hogy mindig a 2 helyezettet kell választani.
idézet Kátai Proftól.
"35. ábra. A nitrogénformák ideális eloszlása a talajban
A talaj nitrogén vesztesége pazarlásnak tekinthető, emellett szennyezés forrása is lehet. Törekedni kell arra, hogy a talajban csak annyi nitrogén maradjon amennyi a növények által felhasználható. Egy kg nitrogén megkötéséhez szükséges energia egyenlő egy 50 km távolságú út gépkocsival történő megtételével (Knut Schmidtke – Dresda- Pillnitz).
A kutatók által napjainkban támogatott elv az, hogy a következő 20-30 évben az energia igényes nitrogénműtrágya előállítása szűnjön meg, helyét a szimbiotikus és az asszociatív biológiai megkötés vegye át.
Néhány adat a különböző mikroorganizmusok által különböző növényeken megkötött nitrogén mennyiségére vonatkozóan:
Szántóföldi bab 17,9 → 379,7 kg/ha (193 kg/ha átlagosan)
Borsó 18,3 → 334,5 (141,3 kg/ha átlagosan)
Sárga csillagfürt 53,7 → 291,8 (153,5 kg/ha átlagosan)
Lóhere 257 kg/ha átlagosan
Lucerna 277 kg/ha átlagosan
Szója 142 kg/ha átlagosan.
Professzor Schmidtke azt állítja, hogy a szimbiotikus és asszociatív úton megkötött nitrogén mennyisége annál nagyobb, minél szegényebb a talaj nitrogénben. A nitrogén fixálás előtt alkalmazott nitrogén műtrágyázás (+ 5oC felett) szignifikánsan csökkenti a megkötött nitrogén mennyiségét.
Saját kutatási eredményekre alapozva azért ellenezzük tehát az őszi és a téli műtrágyázást, mert azzal ellátjuk a talajt ásványi nitrogénnel azelőtt, mielőtt az Azospirillium asszociatív baktériumok megkezdték volna a 80 kg/ha nitrogén hektáronkénti megkötését(36. és 37.ábra –saját kutatási eredmények).
36. ábra. Az asszociativ úton megkötött nitrogén (összesített) dinamikája a CAPO búzafajta rizoszférájában, műtrágya felhasználása nélkül
37. ábra. Az asszociatív úton megkötött nitrogén dinamikája a CAPO búzafajta rizoszférájában, műtrágya felhasználása nélkül
Fontos lenne, hogy a pillangós növények (a borsó vagy bab) betakarítását követően a megkötött nagy nitrogénmennyiség felhasználásra kerüljön egy köztes növénnyel. Így nem veszne el a megkötött nitrogén, hanem a növény immobilizálja azt szerves formában és aztán visszajuttatja a talajba fokozatos mineralizációval, a beforgatást követően."
Válasz Sk Laci #9939. hozzászólásáraBaktofilt is megcsinalom itthon.
Válasz Netparaszt #9934. hozzászólásáraPedig eléggé értelmezhető. Bactifille nagyob fogyasztása esetén lehet számolni esetleges provízióról, teafőzésből nem nagyon csepegne ösze, mert mindenki magának megcsinálja otthon.
Én is voltam olyan előadáson, ahol az egyetemi profeszor anak termékét istenítete akinek a rendezvényén volt.
Válasz borda77 (Joe) #9937. hozzászólásáraEz engem is érdekelne...
Válasz otis #9936. hozzászólásáranapra elő milyen keveréket teszel?
Válasz Berkó_ #9924. hozzászólásáraNem tudom az általad művelt homok milyen homok, de saját tapasztalataim szerint szűk vetésforgóval is látványos javulás érhető el, megfelelő összetételű takarónövények beiktatásával. Repcét miért nem próbálod meg betenni a forgóba? A mi homok területeinken mind a napraforgó, mind a repce elfogadható eredményeket produkál. Napraforgó elé nagyon jó takarónövényezni, 2 évvel ezelőtt takarónövény után 3,5 t/ha napraforgót sikerült betakarítani. Kalászosoknál a kezdeti 1,5-2 tonnás eredményeket búzánál már sikerült 4-4,5 tonnára feltornázni, árpánál hasonló növekedés tapasztalható. Repce után, ha az időjárás kegyes, akkor búza, árpa elé még belefér egy keverék vetése is, ami nyilván nem fog akkora zöldtömeget eredményezni, de legalább addig is takarva van a felszín, és októberig folyamatosan él a talaj, és abban az időszakban már nem kell attól tartani, hogy kiszárad a talaj. Ugyanezt meg lehet csinálni két kalászos között is.
Egyébként itt is a búza, árpa, tritikálé megy kalászosból, sajnos a tritikálét nem igazán keresik, így jobban az előbbi kettő a népszerűbb.
Szóval szerintem véghez lehet vinni
Válasz Netparaszt #9930. hozzászólásáraMikrobiológiai oltással ellátott zt.keverékeket kellene forgalmaznotok.