Válasz szanberg #4827. hozzászólásáraHa már megkérdőjelezed az írásaim, akkor ne mondatokat ragadj ki, hanem olvasd végig és ne támadj, hanem kérdezz és hidd el válaszolni fogok.
Az össz. területem 48 ha, ez 10 parcellát jelent, 5-25 ak talajok.
A humuszemelésről annyit, hogy van plusz 11 ha terület ami családi és nincs benne a talajépítésben, mert telepített gyep volt, ott a humusz 0,7 %.
Szerintem asz első előadást nem merte vállalni, mert még nem készült fel eléggé a témában.
Ő sosem mondta, hogy oktat.
Maximum előadást tart. De leginkább megossza ismereteit velünk parasztokkal.
Szabolcs megyében már két fő vett mikroszkópot. A Fórumon már más is érdeklődött felőle, hogy mit érdemes venni.
Én is rájöttem, hogy nem elég ha mással megnézetem a talajmintát. Ezt nekem is me kell tudni vizsgálni, vagy megbízható helyen olcsón megnézetni.
"A típust, amit gondoltam 400 dollárért egyelőre csak Amerikai kereskedőknél találtam meg, és onnan a szállítási költség még 32 000 forint. Így a teljes ár 144 000,- Ft.
Netparaszt!
Én még felvetnék egykét észrevételemet, ha nem haragszol meg. Nem szőrszál hasogatás, csak ha embereket okítassz akkor legyél tisztába mindennel és ne félre történjen mindez.
Momentán ami hirtelen eszembe jutott kicsit átgondolva az egész pár napot.
Régebben írtad, hogy Agrárteenáger vakolóhomokból olyan talajt csinált, hogy a szomszédos full öntözött kukoricáját leverte egy szem műtrágya nélkül.
Itt azért tegyük hozzá, hogy búza volt előtte amit levert a jég, az biztosan kapott ősszel is meg tavasszal is műtrágyát, ráadásul ahol ilyen 100%-os jéges ővan ott kuuvasok csapadék is, lehet 50mm is lejön rövid idő alatt vagy több, szóval ezt tegyük a dolgok mellé, mert nagyon nem mindegy. Másik kérdés, hogy akkora különbség van öntözött és nem öntözött pálya között szárazságban, hogy ihajj, halál/jó termés kategória kb... ezért ha haragszol ha nem nekem ez továbbra is sántítani fog, ezt fogadd el, így érzek, nem meghazuttolok csak így érzek.
No meg. Szóval írtad, hogy vakolóhomokból ilyen talajt.
Aztán pár oldallal később írod, hogy öntéstalaja van agrárteenágernek.
Aztán Agrárteenáger meg írja nekem, hogy igen, 7késsel 120lóerővel kötött réti talajon símán dolgozik mikor mellette 5késses a hevederes a szomszédnak.
Eddig 3féle talajról beszéltetek, mindig arról meg úgy, hogy az jól hangozzon az adott témában. élettelen vakolóhomok kontra jó termés, kötött réti kontra könnyű művelhetőség mindezek ellenére.
Engem ez zavar, eddig is zavart, csak most futottak össze a gondolatok.
Ja és igen. Azt is írtad régebben, hogy tizenX százalékkal nőtt a talajvizsgálat eredményeképpen a humusztartalom, arra már nem emlékszem kinél, az is lehet ez is teenágernél.
Ezt is tegyük félre. A humuszt Te sosem fogod növelni meg Teenáger sem és senki, illetve igen, majd 1000 spécin átdolgozott esztendő után biztosan egy kicsit.
Legyél tisztába a fogalmakkal, ha már oktatol. A szerves anyag tartalom nem egyenlő a humusztartalommal. Ok-okozati összefüggés van közöttük, mert csak soksok szerves anyagból és hozzá szükséges biológiából lesz humusz növekedés de azt sosem fogod mérni.
Annó a főiskolán tanulmányoztuk a Vescsik féle vetésforgót. Nyíregyházán marha régen csinálnak így egy kis területet, humusz növelés céljából is. Javult a homok mert tizen vagy huszon éve nem műtrágyáztak meg szerintem a vegyszerek is nagyon hanyagolva voltak ahogy emlékszem, szóval javult a terület, lett a homokból "földes" termőréteg valamelyest, de humusz ott sem nőtt. Okés nemvolt fedőnövény meg ilyesmi, bár klasszikus zöldtrágyázás igen.
A múltkori sok ellenérv nem direktmódon indított hadjárat volt, de az ilyen dolgok ha nincsenek a helyükön akkor az egész témádat nem lehet hitelesen mire felépíteni, innentől kezdve agymosásnak nevezhető, ezért tedd rendbe az ilyen dolgokat, ismereteidet.
Ember! Eddig mglha volt is egykét off-os szösszenet, kimondottan a témáról ment a vite és nem 1-2ember egyoldalúan, hanem "22" magyarul az volt aminek egy fórumon lennie kell.
Most erre te fainúl egymagad meg is oldottad a történet végét, gratulálok.
Szerinted kifogja végig olvasni? gondolkodni is kéne néha...
A gumitémához még annyit, hogy oké hogy vesszük a belapulást, meg az elméleti felfekvő felületet, de nem lehet egy homogén sima felületnek számolni. Arra célzok hogy egy mai új nagytraktornak a gumiján 10+ cm es körmök vannak, ezáltal mire a gumiköpeny úgymond felhasal a talajra, a körmök nyomában általában már betonkemény a talaj. Egy mtznek meg van általában 4cm körme. De attól a nagyobb persze jobb, bár ilyen kaszálás meg hasonló nagy vonóerőt nem igénylő munkákra jó lenne az a fűnyírótraktor mintájú gumi vagy ami a közutas traktorokon van. Bocs az offért de szerintem ez a gumi téma sem áll távol a talajélet témájától, sokaknak kézzelfoghatóbb ez rövidtávon mint a teafőzés.
Válasz kis Zombi #4817. hozzászólásáraNem lehet atrakni,max.fel napos munkaval.ilyen iranyba volna meg dolguk a fejlesztoknek.Llegegszserubb volna,ha nyomtalanul lehetne torolni hozzaszolast.Ez a Bence dolga,hogy igenyli e.
Az ember fia hosszú gyötrelmes munkával betelepítette szántóföldjébe a talajéletet.
Ezt egy roszsz időben nagy taposási kárral elvégzett művelet azonnal tönkre teheti.
Lásd bővebben a mellékelt hozzászólásokat.
Kérlek Sanyi bácsi, hogy dönts.
"ezért ez szerintem nem echte offtopic"
szerintem a vég kezdete.
Mivel Te adtad a címet a topiknak, így gondolom van még róla papírod és az utolsó két nap történéseit átteszed egy közvetetten kapcsolódó gyűjtő-be, ha úgy gondolod.
Anno az MHSZ idején még a kanyarodáskor fellépő oldalirányú erőket is bemutattuk a diagonál és a radiál esetében.
Kérdem én a szója betakarításom azon múlt, hogy összetapostatom a földemet, vagy majd a tél betakarítja a termésem.
Választhatok még, hogy az éppen ráérő szállító jármű színe, taposási kártétele stb. megfelel nekem, vagy a hátamon hordom le a terményt. Ez egy lucerna mag esetén, még megoldható de egy nagyobb termés átlagú növénynél már talán nem is annyira jó ötlet.
Ahhoz hogy eltüntessenek emberek egy hozzászólást egy topikból írnak hozzá annyit, hogy eltűnjön az oldalról és akkor már sokan nem lapoznak vissza, így az a hozzászólás feledésbe merül.
Válasz kis Zombi #4817. hozzászólásáraIgazad van. Viszont, ha a kontrollált taposást nézzük, az elsősorban a no-tillesek számára a legfontosabb. Nagy szerepe lehet a talaj aerob körülményeinek fenntartásában, ezért ez szerintem nem echte offtopic.
Már megint kib.szottul szét van OFF -olva a topik.
A taposási kár egyáltalán nem elhanyagolandó probléma, de ezt nem ebben a topikban kellene ilyen részletesen kitárgyalni. Több mint 50 hsz. született már a gumis témában.
Miért nem lehet ezeket a kérdéseket a megfelelő topikban kitárgyalni ?
Ha már itt kezdték a témát, miért nem rakják át a moderátorok a megfelelő topikba ?
Ha valaki tanulásképpen végig szeretné olvasni a topikot az elejétől (vannak ilyen emberek is ) legalább 20 % OFF hsz.-t kell elolvasnia, ami jelenleg 20 oldalnyi szöveg.
Válasz szanberg #4778. hozzászólásra
Köszi a kerékméretet.
Lerajzoltam neked, mit jelöl a T/m.
Ha a két traktort két azonos átmérőjű (mert nincs kerékméret) de különböző sűrűségű (5,5T és 14T) és hosszú (a keréknyom szélessége 0,8 és 1,3m) hengernek veszed, ami egy sík felületre terhel (nem tudjuk a kerekek felfekvő ívét és így felületét sem számolni), akkor oldalról nézve egy pontban, fölülről nézve egy vonalban terhel (világoskék).
Ahhoz, hogy összehasonlíthasd, kell egy közös paraméter. Legyen ez a vonal hossza (világoskék), ami 1m. Osztás-szorzás után látható,hogy mekkora tömeg hat a vonalra.
Ez egy egyszerű megközelítés,de az megadott számokból csak ennyire futotta.
A gumiabroncs felfekvési paramétereinek változásáról:
Ami kellene meg: 6m-es gabonavetogep, illetve a permetezőbol 30 m-es. (Vagy 18...) amit nem lehet megoldani az az alapmuveles. 6m-es nehézkultivatort, 8 soros striptill-t vagy 6m-es lazitot túl nagy gép húzna...
Válasz 4964 #4804. hozzászólásáraEz emlékeim szerint kicsit összetettebb dolog. A talajvizsgálatok során különböző oldószerek segítségével próbálják kimutatni az egyes tápanyagokat, de ez nem mutatja ki a szerves formában kötött (de egyébként a növény számára esetlegesen felvehető) elérhető tápanyag szinttel.
Ha egyébként a lucerna majd kicsattan az egészségtől és jó hozamú, akkor lehet, hogy szerves formában van számára elérhető P,K,mikroelem.
A lucerna szimbionta kapcsolatot épít a michorizza gombával, ami képes ásványi kötöttségből kioldani a szükséges makro, mezo, mikroelemeket is. Ezeket tudtommal szerves formában szállítja a micélium hálózatban, és látja el a gazdanövényt, akitől cserébe a fotoszintézis termékeit, cukrokat kap.
Ha egyébként a lucerna rossz állapotú, gyenge hozamú, akkor tényleg lehet valami gond az adott területen.
A talajbolygatás csökkentése nem csak a talaj szerkezetességének megőrzése miatt, hanem a michorizza hálózat kímélése miatt is szükséges. A termesztett fő növényeink legtöbbje profitál a michorizzából (búza, kukorica, napraforgó igen, repce nem).
Válasz emcett #4795. hozzászólásáraNem hinném hogy lényegi változást okozna a két abroncstípus használata talajtömörítés szempontjából, bár eltérő a karkasz kialakításuk.
A diagonál gumik használatát a traktorok megnövelt sebessége indokolja, hogy csendesen és jó tapadással fussanak a betonutakon. Hoztunk be JCB traktort, ami 80 km/h sebességre volt képes. Ilyen sebesség indokolja a defekttűrő gumi használatát.
"Diagonál gumi esetében a szövetváz fölé, radiálnál az övréteg fölé kerül vulkanizálva a futófelület. Szokás a futófelület és az övréteg közé párnaréteget is beiktatni, ez több szövetrétegből, gumipárnából állhat. Csillapítja a lökéseket, védi az övréteget, szövetvázat, növeli az abroncs defekttűrő képességét."
Válasz Pici #4803. hozzászólásáraNemrégiben csináltattam talajvizsgálatot 5 év lucerna után.
Siralmasak a kapott értékek.
p,k és a mikroelemek is alacsonyak, harmada mint a jól műtrágyázott, évente lazított szomszéd földnek.
Válasz szanberg #4787. hozzászólásárahagyjuk már ezt a kerék méretet kiaa fas...om fogja ezeket nézegetni ? mindenkinek meg van már a gépe itt nem a kerék méret röl van szó felejtsétek már el hanem hog ya lucerna nállunk 5 ször van kaszálva kell kaszálni sodorni bálázni meg lehordani az 5x4 müvelet és ez 4-5 évig !!!!!!!!!! közben nincsen talaj lazitás meg talajmüvelés !!
Az évenkénti vetésforgónál akár midnen évben is meghuzhatod a talajt lazitoval és akkor már megint nincsen tömörödésed ne mugy mint a lucernánál !!! Fogd már fel hogy 1 év ben 4-5 müvelet nem az mint 4-5 évi taposás
Most itt mindeki összeméri a fas...át hogy neki 12 méteres asztala van de nagy király fas...t se érdekli ha nem fog fel alap dolgokat !
Válasz monolit #4772. hozzászólására"A traktor négy kerekének felfekvési területe számít. Amennyiben ez kicsi így mélyebbre merül a sáros talajban egészen addig, amíg az abroncs felülete (ív területe) ki nem egyensúlyozza azt. A szélesebb gumi nagyobb felülete (cm2) miatt kisebb a besüllyedés nagysága"
ez sáros avgy nagyon laza viszonyok között, és keményre fújt abroncs esetén igaz, normál körülmények között nem.
Az abroncs fellfekvési felületére sokkal inkább az abroncs természetes torzulása van hatással. Az alsó részen az abroncs a súly alatt belapul, tehát nem teljesen kerek formát mutat. minél nagyobb az átmérő és minél alacsonyabb a keréknyomás annál hosszabb az a szakasz, amely így álló helyzetben a talajhoz ér. Ezt megfigyelheted betonon is, ahol 0 a besüppdés. Egy Group44-es abroncs akár fele olyan hosszan sem ér a talajhoz, minr egy Group47-es.
Válasz .Feco. #4794. hozzászólásáraA sebesség paramétert is figyelembe kellene venni szerintem.
Nem mindegy hogy 5 vagy 15 km/ó a sebesség.
Az úthenger sem megy gyorsan.
A másik tényező a hevederes gépeknél az hogy hány görgő van a gép alatt. A másik a vontatás során fellépő átterhelődés, ami miatt jóval kedvezőtlenebb a talajnyomása mint amit reklámoznak.
Azt olvastam egy tanulmányban hogy a képlékenységi határnál nedvesebb talaj (sár ) esetén már nem lép fel talajtömörödés.
Mi van akkor hogy ha teljesen és mélyen átázik a tömörödött talaj? Már mint fellazul ha újra megszárad vagy tömör marad?
Válasz .Feco. #4794. hozzászólásáraFeltételezhetően "összeméretezik" a mérnökök a gumiméretet a tömeggel, viszont rögtön változik a helyzet, ha a gép a lehetséges (gyárilag engedélyezett) határig fel van súlyozva.
Válasz monolit #4793. hozzászólásáranem független. Egy diagonál abroncs keresztmetszeti profilja oválishoz közelítő formát mutat, míg egy radiál abroncsé téglatestet. Nézd meg az általam belinkelt ábrát. Azonos tömeg és azonos kerékméret esetén is a diagonál egy cm2-re nagyobb tömeggel fekszik, mint ugyanazon méretű radiál.
Válasz emcett #4792. hozzászólásáratudjuk, hoyg erre gondoltál, de ez szimplán nem igaz. Akkor lenne igaz, és akkor lenne igaz a belinkált ábra is, ha változna a gépsúly, de azonos mardna a kerékméret.
Viszont egy nyugati 150-250 Le-s traktornak az első kereke is nagyobb felfekvési felületben, mint egy MTZ-nek a hátsó. Így hiába nagyobb a gépsúly, nagyobb a tengelyterhelés, a talajra egységnyi felületére ható tömeg, ezzel együtt a tömörítő hatás lényegesen kisebb, mint egy MTZ esetében.
Válasz emcett #4784. hozzászólásáraOszt mit látsz azokon az ábrákon?
Fő van tüntetve a gumiméret a tengelyterhelís vagy bármi?
Az első ábrán szerintem csak az látszik, hogy ha nő a tengelyterhelés akkó mélyebben tömörödik semmi más.
A másodikon meg az hogy a talajnedvesség nő akkor is mélyebben tömörödik.
Válasz Pici #4785. hozzászólásáraés ha takarónövényezel szántón azt nemfogod annyit taposni mint egy lucernatáblát amit 2-3-szor tudunk megkaszálni évente???
neeeeeemár.
Főnövény vetés, aratás, terményhordás, takarónövény vetés, lehengerlés majd az új növény vetése...így tovább.
és akkor nem beszéltünk növényvédelemről műtrágya szórásról melyek több menetet képviselnek ugye és persze a vetés sem echte direkt mindenhol, valamiféle talajmunkát is kéne végezni.
és minél kisebb géppel mész rá annál többször és nagyobb felületet taposol le a táblán.
vegyük pl a kombájnt. Egy 4,5méteres asztallal rendelkező mittudomén 2254-es JD kombájn 620-as gumikon elmegy 40szer mondjuk egy táblán. A 9,2-es asztalú géppel én csak 20-szor fogok elmenni. és 900-as a gumi, a kombájn nyomon a taposás sem nagyobb szerintem mint a kisebbik gépnél.
Válasz emcett #4782. hozzászólására
Feco alsó ábráján az látható hogy a szélesebb és kisebb nyomású abroncs a felsőbb talajfelületet tömöríti, szemben az első ábrán láthatóval ami a mélyebb rétegeket is.
Az hogy kis/nagytraki tömörít jobban ezen formában nem megválaszolható, számolást igényel minden esetben.
p=F/A
F a nyomóerőt (traktor súlya)
A a felületet (abroncsok) jelenti.
jele:Pascal Pa=1N/m2
1 Kilopond [kp] = 9,806 65 Newton (N)
A gyakorlatban 10-nek vesszük.
Válasz .Feco. #4744. hozzászólásáraBolhábol csináltok megint elefántot ! Nem az volt a felvetés hogy mi mennyire tapos hanem az hogy a lucerna azért ne mfejti ki talajmegujjitó hatását mert taposva van a föld ! Mindegy hogy most mi tapossa de tapossa és ennek hatására ne mfog több vizet betárolni meg több nitrogént meg kötni mint más szántóföldi kultúra !
És megint eltértünk a tárgytól!
Egy fórumtárs irta is a lucernásban talán hogy van egyenes késes lazitója amivel meghuzza évente a lucerna földet igy felllazul a talaj de ugy ne msérül a növény csak a csikok látszanak picit !
Válasz Sötét Paraszt #4783. hozzászólására4762-es hozzászólás. Bár lehet, hogy az ábra csalóka, mert a talajnedvesség is növekszik a mélyebb tömörödés felé. A tévedés jogát fennntartom papa!
Válasz szanberg #4777. hozzászólásáraÉrtem. Viszont nekem akkor is az jön le a mellékelt ábrákból, hogy a "nagy" trakik mélyebbre tömörítenek, zömítenek, még ha felületesen csak a kapaszkodó mintát látjuk benyomódni a talajba, amit nem biztos, hogy mechanikusan vissza tudsz lazítani, a "kis" trakik meg felületesebben, de nagyobb intenzitással, viszont azt egy mélylazítóval elvileg orvosolni tudsz. De a TR és egyéb több összetevős ZT hosszabb távú okszerű használatával talán mindkét esetben csökkenthető a kár, amit a tömörödés okoz.
15553 hozzászólás
Válasz szanberg #4827. hozzászólásáraHa már megkérdőjelezed az írásaim, akkor ne mondatokat ragadj ki, hanem olvasd végig és ne támadj, hanem kérdezz és hidd el válaszolni fogok.
Az össz. területem 48 ha, ez 10 parcellát jelent, 5-25 ak talajok.
A humuszemelésről annyit, hogy van plusz 11 ha terület ami családi és nincs benne a talajépítésben, mert telepített gyep volt, ott a humusz 0,7 %.
Válasz szanberg #4827. hozzászólására"ha már oktatol"
Szerintem asz első előadást nem merte vállalni, mert még nem készült fel eléggé a témában.
Ő sosem mondta, hogy oktat.
Maximum előadást tart. De leginkább megossza ismereteit velünk parasztokkal.
Szabolcs megyében már két fő vett mikroszkópot. A Fórumon már más is érdeklődött felőle, hogy mit érdemes venni.
Én is rájöttem, hogy nem elég ha mással megnézetem a talajmintát. Ezt nekem is me kell tudni vizsgálni, vagy megbízható helyen olcsón megnézetni.
Na ilyet egyelőre nem ismerek.
Szanberg!
Hogy állsz, az alaptankönyv olvasásával?
Én már itt-ott másodjára olvasom.
Válasz szanberg #4825. hozzászólására"Szerinted kifogja végig olvasni?"
Legalább annyian, mint a 68 hozzászólást a guminyomásról.
Legfeljebb mások.
Ha gondolod végezz egy felmérést.
Kaptam üzenetet mikroszkóp ügyben.
http://www.amazon.com/OMAX-40X-400X-Compound-Siedentopf-Microscope/dp/B00FG8BZ7S
http://www.amazon.com/OMAX-40X-400X-Compound-Siedentopf-Microscope/dp/B00FG8BZ7S
"A típust, amit gondoltam 400 dollárért egyelőre csak Amerikai kereskedőknél találtam meg, és onnan a szállítási költség még 32 000 forint. Így a teljes ár 144 000,- Ft.
Erről van szó:
http://www.amazon.com/OMAX-40X-400X-Compound-Siedentopf-Microscope/dp/B00FG8BZ7S
"
Ha netparaszt szerint jó nekünk, akár hosszabb távra, akkor megrendelem.
Esetleg több darab esetén kevesebb lenne a szállítási költség.
Netparaszt!
Én még felvetnék egykét észrevételemet, ha nem haragszol meg. Nem szőrszál hasogatás, csak ha embereket okítassz akkor legyél tisztába mindennel és ne félre történjen mindez.
Momentán ami hirtelen eszembe jutott kicsit átgondolva az egész pár napot.
Régebben írtad, hogy Agrárteenáger vakolóhomokból olyan talajt csinált, hogy a szomszédos full öntözött kukoricáját leverte egy szem műtrágya nélkül.
Itt azért tegyük hozzá, hogy búza volt előtte amit levert a jég, az biztosan kapott ősszel is meg tavasszal is műtrágyát, ráadásul ahol ilyen 100%-os jéges ővan ott kuuvasok csapadék is, lehet 50mm is lejön rövid idő alatt vagy több, szóval ezt tegyük a dolgok mellé, mert nagyon nem mindegy. Másik kérdés, hogy akkora különbség van öntözött és nem öntözött pálya között szárazságban, hogy ihajj, halál/jó termés kategória kb... ezért ha haragszol ha nem nekem ez továbbra is sántítani fog, ezt fogadd el, így érzek, nem meghazuttolok csak így érzek.
No meg. Szóval írtad, hogy vakolóhomokból ilyen talajt.
Aztán pár oldallal később írod, hogy öntéstalaja van agrárteenágernek.
Aztán Agrárteenáger meg írja nekem, hogy igen, 7késsel 120lóerővel kötött réti talajon símán dolgozik mikor mellette 5késses a hevederes a szomszédnak.
Eddig 3féle talajról beszéltetek, mindig arról meg úgy, hogy az jól hangozzon az adott témában. élettelen vakolóhomok kontra jó termés, kötött réti kontra könnyű művelhetőség mindezek ellenére.
Engem ez zavar, eddig is zavart, csak most futottak össze a gondolatok.
Ja és igen. Azt is írtad régebben, hogy tizenX százalékkal nőtt a talajvizsgálat eredményeképpen a humusztartalom, arra már nem emlékszem kinél, az is lehet ez is teenágernél.
Ezt is tegyük félre. A humuszt Te sosem fogod növelni meg Teenáger sem és senki, illetve igen, majd 1000 spécin átdolgozott esztendő után biztosan egy kicsit.
Legyél tisztába a fogalmakkal, ha már oktatol. A szerves anyag tartalom nem egyenlő a humusztartalommal. Ok-okozati összefüggés van közöttük, mert csak soksok szerves anyagból és hozzá szükséges biológiából lesz humusz növekedés de azt sosem fogod mérni.
Annó a főiskolán tanulmányoztuk a Vescsik féle vetésforgót. Nyíregyházán marha régen csinálnak így egy kis területet, humusz növelés céljából is. Javult a homok mert tizen vagy huszon éve nem műtrágyáztak meg szerintem a vegyszerek is nagyon hanyagolva voltak ahogy emlékszem, szóval javult a terület, lett a homokból "földes" termőréteg valamelyest, de humusz ott sem nőtt. Okés nemvolt fedőnövény meg ilyesmi, bár klasszikus zöldtrágyázás igen.
A múltkori sok ellenérv nem direktmódon indított hadjárat volt, de az ilyen dolgok ha nincsenek a helyükön akkor az egész témádat nem lehet hitelesen mire felépíteni, innentől kezdve agymosásnak nevezhető, ezért tedd rendbe az ilyen dolgokat, ismereteidet.
vita, nem vite mint ahogy előbb írtam...
Valaki penderítse már ki ezt a marhát innen.
Ember! Eddig mglha volt is egykét off-os szösszenet, kimondottan a témáról ment a vite és nem 1-2ember egyoldalúan, hanem "22" magyarul az volt aminek egy fórumon lennie kell.
Most erre te fainúl egymagad meg is oldottad a történet végét, gratulálok.
Szerinted kifogja végig olvasni? gondolkodni is kéne néha...
A gumitémához még annyit, hogy oké hogy vesszük a belapulást, meg az elméleti felfekvő felületet, de nem lehet egy homogén sima felületnek számolni. Arra célzok hogy egy mai új nagytraktornak a gumiján 10+ cm es körmök vannak, ezáltal mire a gumiköpeny úgymond felhasal a talajra, a körmök nyomában általában már betonkemény a talaj. Egy mtznek meg van általában 4cm körme. De attól a nagyobb persze jobb, bár ilyen kaszálás meg hasonló nagy vonóerőt nem igénylő munkákra jó lenne az a fűnyírótraktor mintájú gumi vagy ami a közutas traktorokon van. Bocs az offért de szerintem ez a gumi téma sem áll távol a talajélet témájától, sokaknak kézzelfoghatóbb ez rövidtávon mint a teafőzés.
Moderálási elveink miatt törölve: 2016-02-14 11:31:44
Moderálási elveink miatt törölve: 2016-02-14 11:30:20
Válasz kis Zombi #4817. hozzászólásáraNem lehet atrakni,max.fel napos munkaval.ilyen iranyba volna meg dolguk a fejlesztoknek.Llegegszserubb volna,ha nyomtalanul lehetne torolni hozzaszolast.Ez a Bence dolga,hogy igenyli e.
A kérdés adott:
"Válasz .Szabi. #4711. hozzászólására
"egetverő baromságok kiverik néha a biztosítékot."
Mi az eget verő baromság?
Szeretném előre tudni és ne kövessem el"
A több mint 50 hozzászólás az inkább 68 hozzászólás.
Talán mindkettőnek igaza van.
Az ember fia hosszú gyötrelmes munkával betelepítette szántóföldjébe a talajéletet.
Ezt egy roszsz időben nagy taposási kárral elvégzett művelet azonnal tönkre teheti.
Lásd bővebben a mellékelt hozzászólásokat.
Kérlek Sanyi bácsi, hogy dönts.
"ezért ez szerintem nem echte offtopic"
szerintem a vég kezdete.
Mivel Te adtad a címet a topiknak, így gondolom van még róla papírod és az utolsó két nap történéseit átteszed egy közvetetten kapcsolódó gyűjtő-be, ha úgy gondolod.
Anno az MHSZ idején még a kanyarodáskor fellépő oldalirányú erőket is bemutattuk a diagonál és a radiál esetében.
Kérdem én a szója betakarításom azon múlt, hogy összetapostatom a földemet, vagy majd a tél betakarítja a termésem.
Választhatok még, hogy az éppen ráérő szállító jármű színe, taposási kártétele stb. megfelel nekem, vagy a hátamon hordom le a terményt. Ez egy lucerna mag esetén, még megoldható de egy nagyobb termés átlagú növénynél már talán nem is annyira jó ötlet.
Ahhoz hogy eltüntessenek emberek egy hozzászólást egy topikból írnak hozzá annyit, hogy eltűnjön az oldalról és akkor már sokan nem lapoznak vissza, így az a hozzászólás feledésbe merül.
Válasz kis Zombi #4817. hozzászólásáraIgazad van. Viszont, ha a kontrollált taposást nézzük, az elsősorban a no-tillesek számára a legfontosabb. Nagy szerepe lehet a talaj aerob körülményeinek fenntartásában, ezért ez szerintem nem echte offtopic.
OFF
Már megint kib.szottul szét van OFF -olva a topik.
A taposási kár egyáltalán nem elhanyagolandó probléma, de ezt nem ebben a topikban kellene ilyen részletesen kitárgyalni. Több mint 50 hsz. született már a gumis témában.
Miért nem lehet ezeket a kérdéseket a megfelelő topikban kitárgyalni ?
Ha már itt kezdték a témát, miért nem rakják át a moderátorok a megfelelő topikba ?
Ha valaki tanulásképpen végig szeretné olvasni a topikot az elejétől (vannak ilyen emberek is ) legalább 20 % OFF hsz.-t kell elolvasnia, ami jelenleg 20 oldalnyi szöveg.
Válasz .Szabi. #4814. hozzászólásárakönnyen. A kombájn alapból sorközben jár, csak annyi, hogy 4 sor van a hasa alatt.
A megoldás majd a sor legvégén ez lesz:
de ennek még nagyon sok híjja van....
Válasz szanberg #4778. hozzászólásra
Köszi a kerékméretet.
Lerajzoltam neked, mit jelöl a T/m.
Ha a két traktort két azonos átmérőjű (mert nincs kerékméret) de különböző sűrűségű (5,5T és 14T) és hosszú (a keréknyom szélessége 0,8 és 1,3m) hengernek veszed, ami egy sík felületre terhel (nem tudjuk a kerekek felfekvő ívét és így felületét sem számolni), akkor oldalról nézve egy pontban, fölülről nézve egy vonalban terhel (világoskék).
Ahhoz, hogy összehasonlíthasd, kell egy közös paraméter. Legyen ez a vonal hossza (világoskék), ami 1m. Osztás-szorzás után látható,hogy mekkora tömeg hat a vonalra.
Ez egy egyszerű megközelítés,de az megadott számokból csak ennyire futotta.
A gumiabroncs felfekvési paramétereinek változásáról:
Válasz .Feco. #4813. hozzászólásáraa kombájnt miként illeszted a traktornyomokhoz?
Válasz Praetor #4797. hozzászólásáraRészben. Eddig megvan: magagykeszito, kukoricavetogep, sorkultuvator, kombájn minden adapterevel, GPS.
Ami kellene meg: 6m-es gabonavetogep, illetve a permetezőbol 30 m-es. (Vagy 18...) amit nem lehet megoldani az az alapmuveles. 6m-es nehézkultivatort, 8 soros striptill-t vagy 6m-es lazitot túl nagy gép húzna...
Válasz Sötét Paraszt #4811. hozzászólásáraA mi szempontunkból tényleg tökmindegy...!
Válasz emcett #4802. hozzászólásáraSzerintem meg nem, de tökmindegy.
Válasz 4964 #4804. hozzászólásáraEz emlékeim szerint kicsit összetettebb dolog. A talajvizsgálatok során különböző oldószerek segítségével próbálják kimutatni az egyes tápanyagokat, de ez nem mutatja ki a szerves formában kötött (de egyébként a növény számára esetlegesen felvehető) elérhető tápanyag szinttel.
Ha egyébként a lucerna majd kicsattan az egészségtől és jó hozamú, akkor lehet, hogy szerves formában van számára elérhető P,K,mikroelem.
A lucerna szimbionta kapcsolatot épít a michorizza gombával, ami képes ásványi kötöttségből kioldani a szükséges makro, mezo, mikroelemeket is. Ezeket tudtommal szerves formában szállítja a micélium hálózatban, és látja el a gazdanövényt, akitől cserébe a fotoszintézis termékeit, cukrokat kap.
Ha egyébként a lucerna rossz állapotú, gyenge hozamú, akkor tényleg lehet valami gond az adott területen.
A talajbolygatás csökkentése nem csak a talaj szerkezetességének megőrzése miatt, hanem a michorizza hálózat kímélése miatt is szükséges. A termesztett fő növényeink legtöbbje profitál a michorizzából (búza, kukorica, napraforgó igen, repce nem).
Válasz .Feco. #4800. hozzászólásáraTudom én is, csak endypapa már elsüllyedt diagonál gumijára adtam a választ.
Válasz .Feco. #4796. hozzászólásáraA számítási metódus nem változik, a p=F/A továbbra is alkalmazandó.
Természetesen igazad van abban hogy a megnövekedett A felületet kell ez esetben használni.
Nem akartam ennyire bonyolítani.
Válasz Pici #4803. hozzászólásáraAz utolsó mondatodat köszönöm, szép volt...
Ha minden évben lazítózol azzal is talpalni fogsz egy idő után meg járod a pályát méterről méterre, az sem az a megoldás amit mindenki keresne itt.
Válasz emcett #4795. hozzászólásáraNem hinném hogy lényegi változást okozna a két abroncstípus használata talajtömörítés szempontjából, bár eltérő a karkasz kialakításuk.
A diagonál gumik használatát a traktorok megnövelt sebessége indokolja, hogy csendesen és jó tapadással fussanak a betonutakon. Hoztunk be JCB traktort, ami 80 km/h sebességre volt képes. Ilyen sebesség indokolja a defekttűrő gumi használatát.
"Diagonál gumi esetében a szövetváz fölé, radiálnál az övréteg fölé kerül vulkanizálva a futófelület. Szokás a futófelület és az övréteg közé párnaréteget is beiktatni, ez több szövetrétegből, gumipárnából állhat. Csillapítja a lökéseket, védi az övréteget, szövetvázat, növeli az abroncs defekttűrő képességét."
Válasz Pici #4803. hozzászólásáraNemrégiben csináltattam talajvizsgálatot 5 év lucerna után.
Siralmasak a kapott értékek.
p,k és a mikroelemek is alacsonyak, harmada mint a jól műtrágyázott, évente lazított szomszéd földnek.
Válasz szanberg #4787. hozzászólásárahagyjuk már ezt a kerék méretet kiaa fas...om fogja ezeket nézegetni ? mindenkinek meg van már a gépe itt nem a kerék méret röl van szó felejtsétek már el hanem hog ya lucerna nállunk 5 ször van kaszálva kell kaszálni sodorni bálázni meg lehordani az 5x4 müvelet és ez 4-5 évig !!!!!!!!!! közben nincsen talaj lazitás meg talajmüvelés !!
Az évenkénti vetésforgónál akár midnen évben is meghuzhatod a talajt lazitoval és akkor már megint nincsen tömörödésed ne mugy mint a lucernánál !!! Fogd már fel hogy 1 év ben 4-5 müvelet nem az mint 4-5 évi taposás
Most itt mindeki összeméri a fas...át hogy neki 12 méteres asztala van de nagy király fas...t se érdekli ha nem fog fel alap dolgokat !
Válasz Sötét Paraszt #4801. hozzászólásáraMivel egyik idézetben sincs konkrét adat (gumiméret) megadva, jelentheti ugyanazt. Szerintem.
Válasz emcett #4792. hozzászólásáraAzé remélem a két idézet nem ugyanazt jelenti.?
Válasz monolit #4772. hozzászólására"A traktor négy kerekének felfekvési területe számít. Amennyiben ez kicsi így mélyebbre merül a sáros talajban egészen addig, amíg az abroncs felülete (ív területe) ki nem egyensúlyozza azt. A szélesebb gumi nagyobb felülete (cm2) miatt kisebb a besüllyedés nagysága"
ez sáros avgy nagyon laza viszonyok között, és keményre fújt abroncs esetén igaz, normál körülmények között nem.
Az abroncs fellfekvési felületére sokkal inkább az abroncs természetes torzulása van hatással. Az alsó részen az abroncs a súly alatt belapul, tehát nem teljesen kerek formát mutat. minél nagyobb az átmérő és minél alacsonyabb a keréknyomás annál hosszabb az a szakasz, amely így álló helyzetben a talajhoz ér. Ezt megfigyelheted betonon is, ahol 0 a besüppdés. Egy Group44-es abroncs akár fele olyan hosszan sem ér a talajhoz, minr egy Group47-es.
Válasz .Feco. #4794. hozzászólásáraA sebesség paramétert is figyelembe kellene venni szerintem.
Nem mindegy hogy 5 vagy 15 km/ó a sebesség.
Az úthenger sem megy gyorsan.
A másik tényező a hevederes gépeknél az hogy hány görgő van a gép alatt. A másik a vontatás során fellépő átterhelődés, ami miatt jóval kedvezőtlenebb a talajnyomása mint amit reklámoznak.
Azt olvastam egy tanulmányban hogy a képlékenységi határnál nedvesebb talaj (sár ) esetén már nem lép fel talajtömörödés.
Mi van akkor hogy ha teljesen és mélyen átázik a tömörödött talaj? Már mint fellazul ha újra megszárad vagy tömör marad?
Válasz .Feco. #4794. hozzászólásáraFeltételezhetően "összeméretezik" a mérnökök a gumiméretet a tömeggel, viszont rögtön változik a helyzet, ha a gép a lehetséges (gyárilag engedélyezett) határig fel van súlyozva.
Válasz .Feco. #4794. hozzászólásáraFeco, te alkalmazod a kontrollált taposást a tábláidon?
Válasz monolit #4793. hozzászólásáranem független. Egy diagonál abroncs keresztmetszeti profilja oválishoz közelítő formát mutat, míg egy radiál abroncsé téglatestet. Nézd meg az általam belinkelt ábrát. Azonos tömeg és azonos kerékméret esetén is a diagonál egy cm2-re nagyobb tömeggel fekszik, mint ugyanazon méretű radiál.
Válasz monolit #4793. hozzászólásáraKíváncsi lennék, hogy a radiálnál ez hogy változhat?
Válasz emcett #4792. hozzászólásáratudjuk, hoyg erre gondoltál, de ez szimplán nem igaz. Akkor lenne igaz, és akkor lenne igaz a belinkált ábra is, ha változna a gépsúly, de azonos mardna a kerékméret.
Viszont egy nyugati 150-250 Le-s traktornak az első kereke is nagyobb felfekvési felületben, mint egy MTZ-nek a hátsó. Így hiába nagyobb a gépsúly, nagyobb a tengelyterhelés, a talajra egységnyi felületére ható tömeg, ezzel együtt a tömörítő hatás lényegesen kisebb, mint egy MTZ esetében.
Válasz emcett #4791. hozzászólásáraFeco említette hogy az a diagonál abroncsokra vonatkozik.
Abroncstípustól függetlenül a számítási metódus ugyanaz.
Válasz Sötét Paraszt #4789. hozzászólásáraOlvasd el a két kiragadott mondatot, mondatrészt...
Az elsőt én írtam, a másodikat Te...
"a "nagy" trakik mélyebbre tömörítenek, zömítenek,"
"Az első ábrán szerintem csak az látszik, hogy ha nő a tengelyterhelés akkó mélyebben tömörödik semmi más."
Na ezt írtam, hogy ez jött le a mellékelt ábrából...
Válasz monolit #4786. hozzászólásáraIgen, ezzel egyetértek, és elfogadom, de én audista80 első ábrájára gondoltam!
Válasz Sötét Paraszt #4789. hozzászólásáraennyi
Válasz emcett #4784. hozzászólásáraOszt mit látsz azokon az ábrákon?
Fő van tüntetve a gumiméret a tengelyterhelís vagy bármi?
Az első ábrán szerintem csak az látszik, hogy ha nő a tengelyterhelés akkó mélyebben tömörödik semmi más.
A másodikon meg az hogy a talajnedvesség nő akkor is mélyebben tömörödik.
Válasz Pici #4785. hozzászólásáraPontosan milyen az a késforma?
Válasz Pici #4785. hozzászólásáraés ha takarónövényezel szántón azt nemfogod annyit taposni mint egy lucernatáblát amit 2-3-szor tudunk megkaszálni évente???
neeeeeemár.
Főnövény vetés, aratás, terményhordás, takarónövény vetés, lehengerlés majd az új növény vetése...így tovább.
és akkor nem beszéltünk növényvédelemről műtrágya szórásról melyek több menetet képviselnek ugye és persze a vetés sem echte direkt mindenhol, valamiféle talajmunkát is kéne végezni.
és minél kisebb géppel mész rá annál többször és nagyobb felületet taposol le a táblán.
vegyük pl a kombájnt. Egy 4,5méteres asztallal rendelkező mittudomén 2254-es JD kombájn 620-as gumikon elmegy 40szer mondjuk egy táblán. A 9,2-es asztalú géppel én csak 20-szor fogok elmenni. és 900-as a gumi, a kombájn nyomon a taposás sem nagyobb szerintem mint a kisebbik gépnél.
Válasz emcett #4782. hozzászólására
Feco alsó ábráján az látható hogy a szélesebb és kisebb nyomású abroncs a felsőbb talajfelületet tömöríti, szemben az első ábrán láthatóval ami a mélyebb rétegeket is.
Az hogy kis/nagytraki tömörít jobban ezen formában nem megválaszolható, számolást igényel minden esetben.
p=F/A
F a nyomóerőt (traktor súlya)
A a felületet (abroncsok) jelenti.
jele:Pascal Pa=1N/m2
1 Kilopond [kp] = 9,806 65 Newton (N)
A gyakorlatban 10-nek vesszük.
Válasz .Feco. #4744. hozzászólásáraBolhábol csináltok megint elefántot ! Nem az volt a felvetés hogy mi mennyire tapos hanem az hogy a lucerna azért ne mfejti ki talajmegujjitó hatását mert taposva van a föld ! Mindegy hogy most mi tapossa de tapossa és ennek hatására ne mfog több vizet betárolni meg több nitrogént meg kötni mint más szántóföldi kultúra !
És megint eltértünk a tárgytól!
Egy fórumtárs irta is a lucernásban talán hogy van egyenes késes lazitója amivel meghuzza évente a lucerna földet igy felllazul a talaj de ugy ne msérül a növény csak a csikok látszanak picit !
Válasz Sötét Paraszt #4783. hozzászólására4762-es hozzászólás. Bár lehet, hogy az ábra csalóka, mert a talajnedvesség is növekszik a mélyebb tömörödés felé. A tévedés jogát fennntartom papa!
Válasz emcett #4782. hozzászólásáraMelyik ábrábú?
Válasz szanberg #4777. hozzászólásáraÉrtem. Viszont nekem akkor is az jön le a mellékelt ábrákból, hogy a "nagy" trakik mélyebbre tömörítenek, zömítenek, még ha felületesen csak a kapaszkodó mintát látjuk benyomódni a talajba, amit nem biztos, hogy mechanikusan vissza tudsz lazítani, a "kis" trakik meg felületesebben, de nagyobb intenzitással, viszont azt egy mélylazítóval elvileg orvosolni tudsz. De a TR és egyéb több összetevős ZT hosszabb távú okszerű használatával talán mindkét esetben csökkenthető a kár, amit a tömörödés okoz.