Válasz szanberg #4765. hozzászólásáraVagy egy arányszám,amihez mértékegység sem kellene, de tájékoztatás képen odaírtam.
A megadott adatokból azt lehet kiszámolni, mekkora tömeg gördül át 1m széles keréknyom egy vonalában.
.Feco. a 4738-ban nem írt kerékátmérőt amiből számolható lehetne a kerekek felfekvő felülete.
Te sem írtál kerékátmérőt,pedig ott állnak a gépek az udvarodban x éve használod őket. Elintézted annyival "A kombájnon 900-as első és 620-as hátsó gumik vannak. Nagyok, maradjunk ennyiben."
Neked milyen szám jönne ki, milyen mértékegységben a 33T, 900, 620, és a "nagy" -ból?
Magaddal szemben is légy olyan kritikus, mint másokkal.
Mint ismeretes minden erőre egy ellenirányú erő hat. Jelen esetben a traktor súlyát kell az abroncsoknak (azok xcm2 -nyi felületének) kiegyensúlyozni.
A traktor négy kerekének felfekvési területe számít. Amennyiben ez kicsi így mélyebbre merül a sáros talajban egészen addig, amíg az abroncs felülete (ív területe) ki nem egyensúlyozza azt. A szélesebb gumi nagyobb felülete (cm2) miatt kisebb a besüllyedés nagysága. A hevederes traktor adott esetben be sem süllyed, mivel a felfekvési mérete neki a legnagyobb.
Tehát ennek a nagysága számít.
A Szaharában ismert trükk, hogy a gumifelületet megnövelik annak leengedésével és így elkerülik az elakadást a homokban.
Válasz endypapa #4769. hozzászólásáraSzerintem is így van. Ha a kisebb szélességű kerék jobban "belesüllyed" a talajba (és ezáltal jobban tömörít), akkor a besüllyedés miatt nagyobb kerékív érintkezik a talajjal, tehát a kép nem helyes. Ha csak nincs valamilyen egyéb tényező, amit nem vettem számításba...
Válasz .Feco. #4767. hozzászólásáraItt valami nem jól van. Ha egyforma átmérőlyűek a kerekek, a keskenyebb kerék, talajjal érintkező része, a gördülési irányban téglalap a lakú, és hosszabb felvekvési felületet kéne mutasson, a szélesebb abroncshoz képest, ha a szélesebb abroncs nem süllyed annyira a talajba, mint a keskeny.
ez egy részlet egy debreceni egyetemi PHD hallgató dolgozatából, aki épp ezt a témát vizsgálta:
a viszgálat azonos tengelyterhelés, és azonos átmérő de küönböző abroncsszélességet feltételezett. Ezzel szembn az említett pélában látszik ugyan, hogy a tengelyterhelés nagyobb, de az abroncsok átmérője is nagyban különbözik. Míg egy MTZ-n R34-es abroncsok vannak, úgy egy modern nagytraktoron általában ma már R42-es abroncsok azaz még azonos szélesség mellett is sokkal nagyobb lenne a felfekvőfelület, mert sokkal hosszabban érintkezik a talajjal.
A másik dolog a talajra gyakorolt nyomás formája:
ehhez nem fűzök magyarázatot:
tanacsot kernek hogy szarithatnam ki legjobban az agyig azott szantasaimat, milyen zt vessek ami kepes kivenni a talajbol a vizet, ugy hogy kozben nem tudok ramenni a talajra, lazitozott kotott talaj?
A kombájn vágóasztal nélkül is 20tonna, asztallal vagy adapterrel plussz 3. Minden évben van olyan, hogy puhább lápásabb részen kell dolgozni, vagy csak szimplán átvonúlni.
A kombájnon 900-as első és 620-as hátsó gumik vannak. Nagyok, maradjunk ennyiben. Picit amúgyis ilyen lapulós terülős nagy felületen dolgozó mai kornak megfelelő abroncsok. MTZ plussz EB7-es egytengelyes gépkapcsolat többször üresen!!!!! elsüllyedt nekem meg csak a futók lenyomata látszott ugyanolyna helyen.
Volt ahol 40centi mély nyomot vágott szergely utánam amikor mentünk át egy puhább mezei részen egyik parcelláról a másikra. A kombájn nyomán megintcsak a futó körmeinek lenyomatát láttad, míg a sokkalsokkal könyebb masínán de keskeny keréken már mélyre is hatol.
turbós MTZ 45mázsa, EB 20körül és ha megvan pattintva anyaggal akkor 70mázsa fér rá kb. 135 összesen, így meg már el is süllyedt ezen a helyen.
Kombájn meg 23tonna felett adapterével, ha pedig 9tonna kukorica van a tartályban akkor 32tonna. és higgyétek el kisebb a taposása, mert nem vág olyan méyre, sőt nagyon sokáig bele sem vág a fődbe amíg a keskenyebb gumikkal töredék súly igen.
Ez nem mérésen, hanem csak szemrevételezésen alapul, de kijön a különbség
Válasz Kisvuk #4752. hozzászólásáraÉrtem,hogy termelékenységben jobb a zöld traki, de sokkal intenzívebben tömöríti a talajt és sokkal mélyebben.
Zöld traki 14T/1,3m = 10,77 T/m
Piros traki 5,5T/0,84m = 6,54T/m
És ez csak statikus terhelés/aránypár, nem egy 10km/h-val haladó gép dinamikus terhelése,ami nem egyenes arányban nő.
Az első képen láthatod,hogy 1T-val nehezebb gép ballonosabb gumikon is 25cm-el mélyebben tömöríti a talajt. Akkor egy majdnem 2x-es terhelés milyen mélyen tömörítene, mivel fogod azt fellazítani?
Válasz .Szabi. #4751. hozzászólására Te ott voltál az egyik előadásom egy részén és közben végig telefonozgattál, elszórakozgattál, így nem maradhatott túl sok időd a gondolkodásra és megértésre. Sajnálom a kidobott pénzed.
IGNORE ON.
Válasz Kisvuk #4752. hozzászólására Fecónak sok dologban igaza van, de ez még az ő felvetésénél is bonyolultabb probléma, mert számít a guminyomás is.
A kisebb súlyú gép 50 cm alatti mély tömörítése kisebb, mint a nagy gépé, ami akár 1-1.5 méter mélységig is tömörít. A kicsi viszont sekély tömörödést okoz nagyobb felületen, de ezzel még lazítóval el lehet bánni.
A guminyomás pedig mindkettőnél még jobban súlyosbíthatja vagy enyhítheti a problémát.
Ebben mindenki maga dönt, mi a fontosabb számára.
Én a mély tömörödés kiküszöbölését tartom szem előtt, mert a sekély tömörödésre van eszköz, illetve én kis parcellákon dolgozom, 100 hektáron elvan a kis gép is. Vannak akik még az MTZ-t is ikerkerekesítik, az is segít valamit.
Itt van egy doksi: Guminyomas es tomorodes
Nem a rendszer működése a kérdés, én azt nagyon jól tudom mire jó egy zöldtrágya vagy fedőnövény, pedig csak alap szinten foglalkozok vele, nem mikroszkópozok ésatöbbi...
Nekem a szélsőséges agymosások nem teccenek csak ti beszélitek itt alaptalanul, hogy én a rendszer ellensége vagyok. -pedig nem-
Megint mondom, már akkor takarónövényeztem amikor többőtöknek eszük ágában sem volt, netparaszt kolégátoknak sem, de ha tévedek akkor elnézést kérek.
Én azt akartam, hogy monosemmel elvetem az olajretket majd tavasszal ezekbe a sorokba vetem a kukoricát. Egy notill-es striptill-t terveztem persze nem magamtól teljesen csak teccett a téma. Viszont sosem lett erre lehetőségem idő, technika és sokmás egyéb feltételek miatt meg továbbá, hogy ez a rendszer illetve az egész takarónövényes téma nagyon kis szegmensben alkalmazható, kalászosok meg repce elé nincs ilyen, hogy takarónövény, tavaszi vetésűeknél működhet.
A taposásról meg annyit, hogy amikor nagy hengerekkel döngölik le a takarónövényt ami minden egyes négyzecentit visszadöngöl az nem baj? Minden más tapos csak ez nem igaze!?!
Válasz audista80 #4750. hozzászólásáraSzerintem ezt gondold át még egyszer,nem az számít hogy ez 4 a másik meg 9 tonna hanem az hogy ezek a tömegek mekkora felületen fekszenek fel és ahogy Fecó is írta adott területnél a nagyobb munkaszélességnél kevesebb a taposás is.
Válasz .Feco. #4744. hozzászólásáraNem tudom mekkora terhelést bír el a talaj helyreállítható módon, de a MTZ pillanatnyi talajterhelése kb. a fele mint a másik traktoré.
Ha Pl. veszünk egy 6T-ra méretezett hidat,ott csak az MTZ-vel mehetsz. De ha 15T-ra méretezték, gazdaságosabb a másik traki.
Válasz szanberg #4725. hozzászólásáraVan egy gyógyszer ami az orvos összes páciensének használt, kivéve nekem. Írassak fel másik fajtát vagy kezdjem el szidni az orvost?
Válasz .Feco. #4744. hozzászólásáraSzerintem nem annyira a kaszálás, mintsem inkább az azt követő bálalehordás okozza a legnagyobb károkat egy egy lucernatáblán! Igaz, ez csak az én tapasztalatom, de felénk sajnos az a jellemző, hogy legkevésbé sem veszik figyelembe a talaj nedvességét bálahordáskor, arról már nem is beszélve, hogy szinte kivétel nélkül lepusztult mbp kocsikat kókányolnak át bálaszállító kocsinak, amiket alapból nem engednék még csak szántóföld közelébe sem, nemhogy egy felázott talajra a vékony virsli gumijaival!
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az mtz közel sincs 5 tonna, inkább 4, de ez nem sokat számít, a felvetésed elgondolkodtató!
A kérdés mindenkinek szól: Melyik okoz nagyobb tömörítést?
a, pillangó-kasza szársértővel, egy menetben 9 m munkaszélesség, azaz 9 méteren 2x650mm vagy 2x710mm taposott sáv, összes tömeg 9 tonna traktor+ 5 tonna kasza, majd megy mögötte mondjuk 9 m-ként egy rendképző, 6 tonna traktor és 2 tonna munkagép ugyanazon a nyomon 2x650mm, majd ugyanígy a bálázó 9 tonna traktor és 8 tonna bálázó (2x650mm traktornyom és 2x550 tandemtengelyen bálázó)
b, mtz hagyományos dobos kazsával, munakszélesség 185 cm, de rátartás miatt inkább 150, azaz 150 cm-enként 2x420mm taposás, az 9 méteren 6x2x420mm 5 tonna traktor+ 500 kb kasza, rendsodráshoz csillagkerekes rendsodró, kb. 3 m munkaszélesség, azaz 9 m-en 3x2x420mm 5 tonna traktor és 800 kg munakgép valamint bálázáskor 6m-enként rend kis körbálázóval, 9 m-en 1,5x2x420mm 5 tonna traktor és 3 tonna bálázó 2x320mm taposás szimpla tengelyen...
én személy szerint az a-ra gondolok, hogy az a talajkímélőbb, sokszor körömig talán, ha süllyed.. míg vettünk át gyepeket korábban, amit mtz-vel kaszáltak, ahol kicsit nedvesebb volt 10 év mulva is döccent a keréknyom...
A N megkötés megint érdekes kérdés. A telpítés évében nincsenek gumók, a második évtől a harmadikig avgy a negyedikig vannak, utána megint nincsenek. Aki talajjavításra akarja hasznlni a lucernát a harmadik év közepén kell kifordítani, és nagyon jó eredményei lesznek. Az 5. évre már lucerna sincs, évelő gazokat, kórót, porcsint meg fűvéléket lehet kaszálni a legtöbbről, attól mit vár bárki is?
Válasz Bence. #4741. hozzászólására Én csak ismeretterjesztésnek hívom, ez még nem képzés, s vakolóhomokon még a sarat sem ígérhetem. De földturka az lesz
Válasz VTR-es #4737. hozzászólására
Segítek az értelmezésben. Más dolog a vélemény és ellenvélemény és más a tények kétségbevonása, kollegák lehazugozása. Az utóbbiakra talán kár volna időt vesztegetni, hogy kétségbe vonjanak olyan dolgokat, amelyek megfoghatóak, megszagolhatóak, mázsajeggyel rendelkeznek.
Erről a negatív tevékenységről szólt az utóbbi több tucat hozzászólás.
Nem hiszem, hogy annak kellene védekeznie megalapozatlan vádak ellen, akinek bizonyítékai vannak a valóságról.
Ennyi.
Válasz Netparaszt #4738. hozzászólásáraÉn, mint a fórumot általában csendben olvasó tagja várom nagyon a holnapi továbbképződést. Annak ellenére, hogy várhatóan nem lesznek dögös, bögyös macák sem ingyen pogácsa. Kárpótlásként remélem azért kilépünk az előadó teremből és összesarazzuk magunkat.
Válasz szanberg #4729. hozzászólásáraSajnálom hogy idáig fajult a diskurzus. Főleg, hogy olyan emberekről van szó, akiket nagyra értékelek.
Mindössze a hétfői határszemle meglepő tapasztalatait írtam le pár sorban egy lehetséges magyarázattal. Nem gondoltam volna, hogy ilyen vita lesz ebből.
Ha valami jelenséget megosztunk itt, és letorkolják az embert, akkor ez nem segíti elő a kommunikációt és az ismeretmegosztást. Pedig ennek a fórumnak ez lehetne a fő pozitív hozadéka. Szerintem.
Mindegy is, hogy ki téved, és hogy miért. Meg lehet ezt normálisan is beszélni.
Válasz Pici #4735. hozzászólására Kösz, hogy megemlítetted a lucernát. Addig, míg kézzel meg lóval kaszálták, nem műtrágyázták, addig volt szó nitrogénmegkötésről és egyéb jótékony hatásról.
Most viszont évekig a legnagyobb Claassal rohannak padlógázon front és oldalkaszákkal, nagy bálázókkal át a lucernáson, méter alá tömörítik betonra a földet, oszt nyoma nincs gyökérgümőknek mikor kiássuk a gyökeret, de váltig állítja az összes, hogy jót tesz a talajnak a lucernával.
Persze, hogyne.
Egy nagyon sok összetevős rendszer a talaj, nem csoda, hogy beletörik a bicska, ha nem látja át valaki a rendszert.
Szóval szombaton, azaz holnap egy kicsit jobban átnézzük ezt a témát Kajdacson
Válasz ata0 #4734. hozzászólásáraMiért nem itt kell ezt csinálni? Nem íródott itt semmi durva dolog, ez egy fórum ahol vannak és lehetnek ellenvélemények is és lehet itt többen azt is szivesen olvassuk nem csak a hú de nagy egyetértést.
Válasz szanberg #4726. hozzászólásáraItt pl az hibádzik hogy hiába lucerna és 10 méter gyökér mivel egy éveben 5 ször kaszálsz 15 ször megtaposod a földet ott ne várjál viz befogadó képesség növekedést !
A lentebb i irásaidböl pedig az jön le hogy ne mfogod fel hogy ha 2 növényt vetsz zöldtrágyának az közel sem olyan mint ha 15-20 vagy több fajta növény gyökere lazitja a földet vagy hozza fel a tápanyagokat a mélyebb részröl és midnegyik másra jó, neked beidegzödött hogy zöldtrágya akkor az mustár meg olajretek.....
Olyanokról próbálsz irni amiröl csak sejtéseid vannak !
Nekem is volt olyan földem hogy egyik évben állt rajtaa viz mikor szántottam másik évben meg csak meg kaparásztam buzát vetettem bele és semmi pedig a szomszédnál meg nagyobb foltban állt a viz mint az elözö évben !
Javaslatom hogy csöndben olvasgasd a fórumot mint sok százan ezt tesszük és ha nem értessz egyet se szolj hozzá mivel ezt senki ne merölteti senkire itt midnenki ugy szánt vagy nem ahogy akar nem eröszzak a disznótor !
Lehet nyitok egy tmm hiszek nem hiszek pro kontra stb fórumot és akinek kedve van ehhez akkor az folytassa ott.
Semmi bajom az egésszel csak nem itt kell ezt csinálni.
Tiszteletbe kéne tartani azt az esetleges pár száz embert aki olvassa a fórumot és nem arra kíváncsi hogy arcoskodik-e netparszat vagy ki hazudik nagyobbat stb.
Ő nyitotta ezt a témát és tudomásom szerint aki itt van sz önszántából van itt.Nem azért mert netparszt ígért bárkinek is bármit.
A kolega felrakta a vizes tzés képeket és ehhez már közel 100 hozzászólás arról szól hogy ez így volt ez nem így volt netparszat dr nem dr meg a többi szarság.
A dolgot aki nem hiszi vagy hiszi 1 hozzászólássál lehet konstatálni és kész.
Ha pedig mélyebben akar a sztorival foglalkozni mert annyi ideje van akkor meg kell nyitni egy másik fórumot.
Válasz szanberg #4729. hozzászólására Nem érzem, hogy dühös volnék bármiért is.
Amiket leírsz, az a te tapasztalatod a világról.
Amiket én írok, az mások tapasztalatai.
Ez olyan, mikor egy tucat vakot beengednek a szobába, ahol egy elefánt van.
Mindegyik más részét tapizza és mindegyiknek kialakul egy képe az állatról. Ettől fogva már csak vérmérséklet és szándék kérdése, hogy összerakják-e az ismereteiket és kialakítanak egy teljes képet, vagy mindegyik körömszakadtáig ragaszkodik a saját képéhez.
Én és sokan mások túl vagyunk azon, hogy szántani kell normál üzemi körülmények között.
Én is szántok, mikor lucernát vagy gyepet török fel, mert nem használhatok gyomirtót.
Vagy szántok, mikor egy teljesen ismeretlen területen kell egy héttel vetés előtt megoldanom az embermagasságú fenyércirok problémáját és grubber a környéken sincs.
De utána már másként kezelem a területet és azok példájt követem, akik meg tudták csinálni azt, amit te valamiért nem.
Biztos vannak reménytelen helyzetek, ahol kilátástalan lehet a talajépítés.
Eddig viszont láttam 68-70 KA volt rizsföldben átlag feletti hozamú direktvetést, ahogy 7AK talajban is, ezért az én hitem inkább arról szól, hogy azt igyekszem átadni, ami segít elérni ezt.
Tisztellek, mint bármely értelmes és dolgos kollegát, ezért nem értem, miért kell keresztes hadjáratot folytatnod olyan dolgok ellen, ami másoknak természetes és a gazdálkodásuk része. Láttam Praetor kollega friss képeit a területéről.
Nyoma nincs domboknak, ugyanúgy össze kellene folynia a víznek, mint a szomszédnál. Mégis éles a határ a takarónövényes és a hagyományos művelésű szomszéd tocsogós földje között.
Tehát valami történt a területen, ami összefüggésben áll a forgatás nélküli műveléssel és a takarónövény ciklussal.
Látatlanban nehéz megmondani pontosan, mi okozza a szokatlan jelenséget, de létező dologról van szó, ami egyben pozitív változás is, mert több vizet képes eltárolni és befogadni is egyszerre a talaj, ami jó jel.
A tényeket nem tagadni kell, hanem megérteni, csak ez visz előbbre mindent.
Tudom, ha beállít egy paraszthoz három dögös bögyös maca a baktériumtrágyával, hogy mennyire jó lesz a földje meg a hozama tőle, rögtön vesz belőle egy kamionnal a ...lázban, én meg csak egy szőrös heteroszexuális vagyok, aki ráadásul ingyenpogit sem ad, ezért nem szabad elhinni, amit mondok.
Válasz szanberg #4728. hozzászólásáraNem értelek, nem azt kellene bizonygatnod, hogy miért nem lehet a te területeiden alkalmazni ennek a technológiának egyes elemeit, csak akarat kérdése a változtatás.
Amiről beszélsz, hogy 120 le-vel cibálom a lazítómat sima ügy egy 4-5 % humusztartalmú kötött réti talajon. A szomszéd kft. Nagy challangerrel húz öt kést!
Válasz szanberg #4729. hozzászólásáraMegértelek,és nem is idegesítsz fel az írásaiddal.Olyan ez,mint,hogy hiszel Istenbe vagy se.
Sokszor az élet nehézségein,a hit vezet át.
Válasz Mf-es? #4727. hozzászólásáraAz legyen a Te szegénységi bizonyítványod, de legalább őszinte vagy. Én az összőtök írását végigolvasom és nem önt el a düh mint titeket és kiragadok egy sort és arra válaszolok, hanem végigolvasom és értelmezem.
Innentől kezdve megint ott vagyunk, hogy kezdhetjük előről, mármint Te, olvasd végig a két nap szösszeneteit FIGYELVE és lehet megérted a másik álláspontját is.
és olyan is van amikor szántani kell mert nemtudsz mást.
Hiába 5-10éve nemvolt szántva egy terület, csak lazító meg grubber, egy kemény kötött nyirok az nem az Agrárteenager talaja, ahol 40centin 7kést húz a 120 lóerővel.
Elmondanám, hogy 3kést húz a 260-as traki ami 5darab 120-as gépet egyszerre összekötve farkonfogva húzna. IGaz mostmár 5-el mert többször átfésültem még annó 3késsel és jobb lett, nincs talpazat. Szóval itt lehetne 7késezni persze.... Challengerrel meg quadtrack-al.
Pedig kuuvarégen nemvolt szántva, nincs talpalás. De van amikor a búzatarló aratás utántól tocsog a víztől és terepjáróval nemtudsz elmenni rajta, nem megy fel a parton ilyenkor. Erre jöhetsz akármivel... MAjd ha fagy! de akkor is ami nem barázdában jár nem működik, amíg lágy addig azért nem, amikor megjön a fagy az ilyen úgy lekeményedik, hogy semmi kapás vakaró nemjó neki, csak a RABEWERK ágyeke.
Ha meg nem csinálok vele semmit akkor következő tavasszal jól felszikkad hirtelen, mint a beton olyan lesz abba nem vetsz semmivel direktbe eredményesen, elhiheted. Viszont bérelt terület nem tehetem meg, hogy nem termelek rajta, mégha nem is csúcs sikerrel de az embereimnek munkát tudok adni és valamennyire kijövünk.
No ezért kell ekét akasztani olykor, nem pedig mikroszkópot...
Ezt most újra megírom, hogy lássátok kétszer, mert jön a vád, hogy ellentmondunk, közben meg netparaszt koléga a nagy ellentmondó.
A summa az, hogy ha nem vagyok egyvéleményen talajdoktor úrral, akkor az én hibáim miatt nem működik a rendszer nálam, (bár ezt sosem írtam, hogy nem működik) hiába zöldtrágyázok keresztesvirágúakkal vetésforgóban soksok éve, 10éve, az semmi és szakmailag nem meríti ki a tárházak sokaságát, de a koléga egy zöldtrágyával elvezette a földjén álló víz tömkeleget nevezzük árvíznek belvíznek tök mindegy, nem a kifejezésen kell lovagolni.
Tovább írom, annak idején 3-évben kétszer lazított területbe került lucernákon is megáll a víz, pedig ott már lentvan a gyökér 10méteren az is lehet, itt nincsen talajbolygatás, semmi felesleges munka, pillangós van tökéletes állomány mégsem jobb a főd, sőt ha felkell majd törni meglehe nézni milyen betyár munka lesz, mert azlesz...
16448 hozzászólás
Válasz .Feco. #4767. hozzászólásáraKöszi frissebb irodalmat.
Válasz szanberg #4765. hozzászólásáraVagy egy arányszám,amihez mértékegység sem kellene, de tájékoztatás képen odaírtam.
A megadott adatokból azt lehet kiszámolni, mekkora tömeg gördül át 1m széles keréknyom egy vonalában.
.Feco. a 4738-ban nem írt kerékátmérőt amiből számolható lehetne a kerekek felfekvő felülete.
Te sem írtál kerékátmérőt,pedig ott állnak a gépek az udvarodban x éve használod őket. Elintézted annyival "A kombájnon 900-as első és 620-as hátsó gumik vannak. Nagyok, maradjunk ennyiben."
Neked milyen szám jönne ki, milyen mértékegységben a 33T, 900, 620, és a "nagy" -ból?
Magaddal szemben is légy olyan kritikus, mint másokkal.
Válasz endypapa #4769. hozzászólásáraA problíma az mestőr, hogy a széles tök lapos 0,4 bar , én el se merník induni vele hehe.
Válasz .Feco. #4744. hozzászólásárac variáció
Válasz emcett #4771. hozzászólásáraEjnye magyarok, fordítva ültök a lovon
Mint ismeretes minden erőre egy ellenirányú erő hat. Jelen esetben a traktor súlyát kell az abroncsoknak (azok xcm2 -nyi felületének) kiegyensúlyozni.
A traktor négy kerekének felfekvési területe számít. Amennyiben ez kicsi így mélyebbre merül a sáros talajban egészen addig, amíg az abroncs felülete (ív területe) ki nem egyensúlyozza azt. A szélesebb gumi nagyobb felülete (cm2) miatt kisebb a besüllyedés nagysága. A hevederes traktor adott esetben be sem süllyed, mivel a felfekvési mérete neki a legnagyobb.
Tehát ennek a nagysága számít.
A Szaharában ismert trükk, hogy a gumifelületet megnövelik annak leengedésével és így elkerülik az elakadást a homokban.
Ha így sem érthető, nézz hótalpat
Válasz endypapa #4769. hozzászólásáraSzerintem is így van. Ha a kisebb szélességű kerék jobban "belesüllyed" a talajba (és ezáltal jobban tömörít), akkor a besüllyedés miatt nagyobb kerékív érintkezik a talajjal, tehát a kép nem helyes. Ha csak nincs valamilyen egyéb tényező, amit nem vettem számításba...
Válasz ermike #4766. hozzászólásáraHa nem tudsz rámenni a talajra, hogy akarsz egyáltalán bármit is vetni? Helikopter?
Válasz .Feco. #4767. hozzászólásáraItt valami nem jól van. Ha egyforma átmérőlyűek a kerekek, a keskenyebb kerék, talajjal érintkező része, a gördülési irányban téglalap a lakú, és hosszabb felvekvési felületet kéne mutasson, a szélesebb abroncshoz képest, ha a szélesebb abroncs nem süllyed annyira a talajba, mint a keskeny.
Az ország középső részén mikor lesz előadás?
Válasz Netparaszt #4756. hozzászólásáraezek az ábrák kb. diagonál abroncsora voltak igazak, a mai abroncsok keresztmetszeti profilja teljesen más.
ez egy részlet egy debreceni egyetemi PHD hallgató dolgozatából, aki épp ezt a témát vizsgálta:
a viszgálat azonos tengelyterhelés, és azonos átmérő de küönböző abroncsszélességet feltételezett. Ezzel szembn az említett pélában látszik ugyan, hogy a tengelyterhelés nagyobb, de az abroncsok átmérője is nagyban különbözik. Míg egy MTZ-n R34-es abroncsok vannak, úgy egy modern nagytraktoron általában ma már R42-es abroncsok azaz még azonos szélesség mellett is sokkal nagyobb lenne a felfekvőfelület, mert sokkal hosszabban érintkezik a talajjal.
A másik dolog a talajra gyakorolt nyomás formája:
ehhez nem fűzök magyarázatot:
tanacsot kernek hogy szarithatnam ki legjobban az agyig azott szantasaimat, milyen zt vessek ami kepes kivenni a talajbol a vizet, ugy hogy kozben nem tudok ramenni a talajra, lazitozott kotott talaj?
Válasz Sötét Paraszt #4763. hozzászólásárakamionosok tonnakilométerben számolnak, ez is olyasmi lehet
Válasz audista80 #4762. hozzászólásáraTöbb ízben tapasztaltam a következőket.
A kombájn vágóasztal nélkül is 20tonna, asztallal vagy adapterrel plussz 3. Minden évben van olyan, hogy puhább lápásabb részen kell dolgozni, vagy csak szimplán átvonúlni.
A kombájnon 900-as első és 620-as hátsó gumik vannak. Nagyok, maradjunk ennyiben. Picit amúgyis ilyen lapulós terülős nagy felületen dolgozó mai kornak megfelelő abroncsok. MTZ plussz EB7-es egytengelyes gépkapcsolat többször üresen!!!!! elsüllyedt nekem meg csak a futók lenyomata látszott ugyanolyna helyen.
Volt ahol 40centi mély nyomot vágott szergely utánam amikor mentünk át egy puhább mezei részen egyik parcelláról a másikra. A kombájn nyomán megintcsak a futó körmeinek lenyomatát láttad, míg a sokkalsokkal könyebb masínán de keskeny keréken már mélyre is hatol.
turbós MTZ 45mázsa, EB 20körül és ha megvan pattintva anyaggal akkor 70mázsa fér rá kb. 135 összesen, így meg már el is süllyedt ezen a helyen.
Kombájn meg 23tonna felett adapterével, ha pedig 9tonna kukorica van a tartályban akkor 32tonna. és higgyétek el kisebb a taposása, mert nem vág olyan méyre, sőt nagyon sokáig bele sem vág a fődbe amíg a keskenyebb gumikkal töredék súly igen.
Ez nem mérésen, hanem csak szemrevételezésen alapul, de kijön a különbség
Válasz audista80 #4762. hozzászólásáraÉs a tonna per mítőr minek a mírtíkegysíge mestőr?
Válasz Kisvuk #4752. hozzászólásáraÉrtem,hogy termelékenységben jobb a zöld traki, de sokkal intenzívebben tömöríti a talajt és sokkal mélyebben.
Az első képen láthatod,hogy 1T-val nehezebb gép ballonosabb gumikon is 25cm-el mélyebben tömöríti a talajt. Akkor egy majdnem 2x-es terhelés milyen mélyen tömörítene, mivel fogod azt fellazítani?
Zöld traki 14T/1,3m = 10,77 T/m
Piros traki 5,5T/0,84m = 6,54T/m
És ez csak statikus terhelés/aránypár, nem egy 10km/h-val haladó gép dinamikus terhelése,ami nem egyenes arányban nő.
A 2.képet nem kell magyarázni.
Válasz Mokári Ádám #4760. hozzászólásáraÚriember ilyenről nem beszél......
Válasz .Szabi. #4758. hozzászólásáraMi volt vicces?
Válasz szanberg #4753. hozzászólásáraNem, te azt mondtad, hogy másnál nem működik. Lehazugoztad még ha nem is nevezted a nevén.
Válasz Netparaszt #4757. hozzászólásáraIgazad van,kidobott pénz volt,bár ritkán hall az ember annyi vicceset,mint én akkor!
Válasz .Szabi. #4751. hozzászólására Te ott voltál az egyik előadásom egy részén és közben végig telefonozgattál, elszórakozgattál, így nem maradhatott túl sok időd a gondolkodásra és megértésre. Sajnálom a kidobott pénzed.
IGNORE ON.
Válasz Kisvuk #4752. hozzászólására Fecónak sok dologban igaza van, de ez még az ő felvetésénél is bonyolultabb probléma, mert számít a guminyomás is.
Guminyomas es tomorodes
A kisebb súlyú gép 50 cm alatti mély tömörítése kisebb, mint a nagy gépé, ami akár 1-1.5 méter mélységig is tömörít. A kicsi viszont sekély tömörödést okoz nagyobb felületen, de ezzel még lazítóval el lehet bánni.
A guminyomás pedig mindkettőnél még jobban súlyosbíthatja vagy enyhítheti a problémát.
Ebben mindenki maga dönt, mi a fontosabb számára.
Én a mély tömörödés kiküszöbölését tartom szem előtt, mert a sekély tömörödésre van eszköz, illetve én kis parcellákon dolgozom, 100 hektáron elvan a kis gép is. Vannak akik még az MTZ-t is ikerkerekesítik, az is segít valamit.
Itt van egy doksi:
Válasz tajbor89 #4754. hozzászólásáraHivatalos kezdés 9 óra.
A holnapi kajdacsi előadás 9kor vagy 11kor lesz, mert ezt a két időpontot láttam?!
Válasz nyilasmisi1 #4748. hozzászólásáraKi mondta, hogy nálam nem működött a rendszer? Én sosem mondtam ilyet.
Nem a rendszer működése a kérdés, én azt nagyon jól tudom mire jó egy zöldtrágya vagy fedőnövény, pedig csak alap szinten foglalkozok vele, nem mikroszkópozok ésatöbbi...
Nekem a szélsőséges agymosások nem teccenek csak ti beszélitek itt alaptalanul, hogy én a rendszer ellensége vagyok. -pedig nem-
Megint mondom, már akkor takarónövényeztem amikor többőtöknek eszük ágában sem volt, netparaszt kolégátoknak sem, de ha tévedek akkor elnézést kérek.
Én azt akartam, hogy monosemmel elvetem az olajretket majd tavasszal ezekbe a sorokba vetem a kukoricát. Egy notill-es striptill-t terveztem persze nem magamtól teljesen csak teccett a téma. Viszont sosem lett erre lehetőségem idő, technika és sokmás egyéb feltételek miatt meg továbbá, hogy ez a rendszer illetve az egész takarónövényes téma nagyon kis szegmensben alkalmazható, kalászosok meg repce elé nincs ilyen, hogy takarónövény, tavaszi vetésűeknél működhet.
A taposásról meg annyit, hogy amikor nagy hengerekkel döngölik le a takarónövényt ami minden egyes négyzecentit visszadöngöl az nem baj? Minden más tapos csak ez nem igaze!?!
Válasz audista80 #4750. hozzászólásáraSzerintem ezt gondold át még egyszer,nem az számít hogy ez 4 a másik meg 9 tonna hanem az hogy ezek a tömegek mekkora felületen fekszenek fel és ahogy Fecó is írta adott területnél a nagyobb munkaszélességnél kevesebb a taposás is.
Válasz audista80 #4750. hozzászólásáraTe egy lángelme vagy
Válasz .Feco. #4744. hozzászólásáraNem tudom mekkora terhelést bír el a talaj helyreállítható módon, de a MTZ pillanatnyi talajterhelése kb. a fele mint a másik traktoré.
Ha Pl. veszünk egy 6T-ra méretezett hidat,ott csak az MTZ-vel mehetsz. De ha 15T-ra méretezték, gazdaságosabb a másik traki.
Válasz ata0 #4734. hozzászólásáraNagyon jól látod.
Válasz szanberg #4725. hozzászólásáraVan egy gyógyszer ami az orvos összes páciensének használt, kivéve nekem. Írassak fel másik fajtát vagy kezdjem el szidni az orvost?
Válasz .Feco. #4744. hozzászólásáraSzerintem nem annyira a kaszálás, mintsem inkább az azt követő bálalehordás okozza a legnagyobb károkat egy egy lucernatáblán! Igaz, ez csak az én tapasztalatom, de felénk sajnos az a jellemző, hogy legkevésbé sem veszik figyelembe a talaj nedvességét bálahordáskor, arról már nem is beszélve, hogy szinte kivétel nélkül lepusztult mbp kocsikat kókányolnak át bálaszállító kocsinak, amiket alapból nem engednék még csak szántóföld közelébe sem, nemhogy egy felázott talajra a vékony virsli gumijaival!
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az mtz közel sincs 5 tonna, inkább 4, de ez nem sokat számít, a felvetésed elgondolkodtató!
Válasz .Feco. #4744. hozzászólásáraA !
Lassan dühöngő lesz !
Válasz Netparaszt #4738. hozzászólásáraNem akarom szítani a tüzet, de ezt a "mennyire tapossuk a lucernát" dolgot én is máshogy látom.
A kérdés mindenkinek szól: Melyik okoz nagyobb tömörítést?
a, pillangó-kasza szársértővel, egy menetben 9 m munkaszélesség, azaz 9 méteren 2x650mm vagy 2x710mm taposott sáv, összes tömeg 9 tonna traktor+ 5 tonna kasza, majd megy mögötte mondjuk 9 m-ként egy rendképző, 6 tonna traktor és 2 tonna munkagép ugyanazon a nyomon 2x650mm, majd ugyanígy a bálázó 9 tonna traktor és 8 tonna bálázó (2x650mm traktornyom és 2x550 tandemtengelyen bálázó)
b, mtz hagyományos dobos kazsával, munakszélesség 185 cm, de rátartás miatt inkább 150, azaz 150 cm-enként 2x420mm taposás, az 9 méteren 6x2x420mm 5 tonna traktor+ 500 kb kasza, rendsodráshoz csillagkerekes rendsodró, kb. 3 m munkaszélesség, azaz 9 m-en 3x2x420mm 5 tonna traktor és 800 kg munakgép valamint bálázáskor 6m-enként rend kis körbálázóval, 9 m-en 1,5x2x420mm 5 tonna traktor és 3 tonna bálázó 2x320mm taposás szimpla tengelyen...
én személy szerint az a-ra gondolok, hogy az a talajkímélőbb, sokszor körömig talán, ha süllyed.. míg vettünk át gyepeket korábban, amit mtz-vel kaszáltak, ahol kicsit nedvesebb volt 10 év mulva is döccent a keréknyom...
A N megkötés megint érdekes kérdés. A telpítés évében nincsenek gumók, a második évtől a harmadikig avgy a negyedikig vannak, utána megint nincsenek. Aki talajjavításra akarja hasznlni a lucernát a harmadik év közepén kell kifordítani, és nagyon jó eredményei lesznek. Az 5. évre már lucerna sincs, évelő gazokat, kórót, porcsint meg fűvéléket lehet kaszálni a legtöbbről, attól mit vár bárki is?
Válasz Bence. #4741. hozzászólására Én csak ismeretterjesztésnek hívom, ez még nem képzés, s vakolóhomokon még a sarat sem ígérhetem. De földturka az lesz
Válasz VTR-es #4737. hozzászólására
Segítek az értelmezésben. Más dolog a vélemény és ellenvélemény és más a tények kétségbevonása, kollegák lehazugozása. Az utóbbiakra talán kár volna időt vesztegetni, hogy kétségbe vonjanak olyan dolgokat, amelyek megfoghatóak, megszagolhatóak, mázsajeggyel rendelkeznek.
Erről a negatív tevékenységről szólt az utóbbi több tucat hozzászólás.
Nem hiszem, hogy annak kellene védekeznie megalapozatlan vádak ellen, akinek bizonyítékai vannak a valóságról.
Ennyi.
Válasz Netparaszt #4738. hozzászólásáraÉn, mint a fórumot általában csendben olvasó tagja várom nagyon a holnapi továbbképződést. Annak ellenére, hogy várhatóan nem lesznek dögös, bögyös macák sem ingyen pogácsa. Kárpótlásként remélem azért kilépünk az előadó teremből és összesarazzuk magunkat.
Válasz szanberg #4729. hozzászólásáraSajnálom hogy idáig fajult a diskurzus. Főleg, hogy olyan emberekről van szó, akiket nagyra értékelek.
Mindössze a hétfői határszemle meglepő tapasztalatait írtam le pár sorban egy lehetséges magyarázattal. Nem gondoltam volna, hogy ilyen vita lesz ebből.
Ha valami jelenséget megosztunk itt, és letorkolják az embert, akkor ez nem segíti elő a kommunikációt és az ismeretmegosztást. Pedig ennek a fórumnak ez lehetne a fő pozitív hozadéka. Szerintem.
Mindegy is, hogy ki téved, és hogy miért. Meg lehet ezt normálisan is beszélni.
Válasz Pici #4735. hozzászólására Kösz, hogy megemlítetted a lucernát. Addig, míg kézzel meg lóval kaszálták, nem műtrágyázták, addig volt szó nitrogénmegkötésről és egyéb jótékony hatásról.
Most viszont évekig a legnagyobb Claassal rohannak padlógázon front és oldalkaszákkal, nagy bálázókkal át a lucernáson, méter alá tömörítik betonra a földet, oszt nyoma nincs gyökérgümőknek mikor kiássuk a gyökeret, de váltig állítja az összes, hogy jót tesz a talajnak a lucernával.
Persze, hogyne.
Egy nagyon sok összetevős rendszer a talaj, nem csoda, hogy beletörik a bicska, ha nem látja át valaki a rendszert.
Szóval szombaton, azaz holnap egy kicsit jobban átnézzük ezt a témát Kajdacson
Válasz ata0 #4734. hozzászólásáraMiért nem itt kell ezt csinálni? Nem íródott itt semmi durva dolog, ez egy fórum ahol vannak és lehetnek ellenvélemények is és lehet itt többen azt is szivesen olvassuk nem csak a hú de nagy egyetértést.
Válasz szanberg #4726. hozzászólásáraItt pl az hibádzik hogy hiába lucerna és 10 méter gyökér mivel egy éveben 5 ször kaszálsz 15 ször megtaposod a földet ott ne várjál viz befogadó képesség növekedést !
ahogy akar nem eröszzak a disznótor !
A lentebb i irásaidböl pedig az jön le hogy ne mfogod fel hogy ha 2 növényt vetsz zöldtrágyának az közel sem olyan mint ha 15-20 vagy több fajta növény gyökere lazitja a földet vagy hozza fel a tápanyagokat a mélyebb részröl és midnegyik másra jó, neked beidegzödött hogy zöldtrágya akkor az mustár meg olajretek.....
Olyanokról próbálsz irni amiröl csak sejtéseid vannak !
Nekem is volt olyan földem hogy egyik évben állt rajtaa viz mikor szántottam másik évben meg csak meg kaparásztam buzát vetettem bele és semmi pedig a szomszédnál meg nagyobb foltban állt a viz mint az elözö évben !
Javaslatom hogy csöndben olvasgasd a fórumot mint sok százan ezt tesszük és ha nem értessz egyet se szolj hozzá mivel ezt senki ne merölteti senkire itt midnenki ugy szánt vagy nem
Lehet nyitok egy tmm hiszek nem hiszek pro kontra stb fórumot és akinek kedve van ehhez akkor az folytassa ott.
Semmi bajom az egésszel csak nem itt kell ezt csinálni.
Tiszteletbe kéne tartani azt az esetleges pár száz embert aki olvassa a fórumot és nem arra kíváncsi hogy arcoskodik-e netparszat vagy ki hazudik nagyobbat stb.
Ő nyitotta ezt a témát és tudomásom szerint aki itt van sz önszántából van itt.Nem azért mert netparszt ígért bárkinek is bármit.
A kolega felrakta a vizes tzés képeket és ehhez már közel 100 hozzászólás arról szól hogy ez így volt ez nem így volt netparszat dr nem dr meg a többi szarság.
A dolgot aki nem hiszi vagy hiszi 1 hozzászólássál lehet konstatálni és kész.
Ha pedig mélyebben akar a sztorival foglalkozni mert annyi ideje van akkor meg kell nyitni egy másik fórumot.
További jó hozászolásokat kívánok mindenkinek.
Válasz Radocz #4723. hozzászólásárahttp://gazdakorok.hu/?p=572
"A fenti linken szereplő 70/453-asdf számon elérhető ugyan az a személy?"
Igen, ugyanaz a személy.
Jó lenne egy előzetes felmérés, hány személyt érdekelne egyáltalán az előadás.
Válasz szanberg #4729. hozzászólására Nem érzem, hogy dühös volnék bármiért is.
Amiket leírsz, az a te tapasztalatod a világról.
Amiket én írok, az mások tapasztalatai.
Ez olyan, mikor egy tucat vakot beengednek a szobába, ahol egy elefánt van.
Mindegyik más részét tapizza és mindegyiknek kialakul egy képe az állatról. Ettől fogva már csak vérmérséklet és szándék kérdése, hogy összerakják-e az ismereteiket és kialakítanak egy teljes képet, vagy mindegyik körömszakadtáig ragaszkodik a saját képéhez.
Én és sokan mások túl vagyunk azon, hogy szántani kell normál üzemi körülmények között.
Én is szántok, mikor lucernát vagy gyepet török fel, mert nem használhatok gyomirtót.
Vagy szántok, mikor egy teljesen ismeretlen területen kell egy héttel vetés előtt megoldanom az embermagasságú fenyércirok problémáját és grubber a környéken sincs.
De utána már másként kezelem a területet és azok példájt követem, akik meg tudták csinálni azt, amit te valamiért nem.
Biztos vannak reménytelen helyzetek, ahol kilátástalan lehet a talajépítés.
Eddig viszont láttam 68-70 KA volt rizsföldben átlag feletti hozamú direktvetést, ahogy 7AK talajban is, ezért az én hitem inkább arról szól, hogy azt igyekszem átadni, ami segít elérni ezt.
Tisztellek, mint bármely értelmes és dolgos kollegát, ezért nem értem, miért kell keresztes hadjáratot folytatnod olyan dolgok ellen, ami másoknak természetes és a gazdálkodásuk része. Láttam Praetor kollega friss képeit a területéről.
Nyoma nincs domboknak, ugyanúgy össze kellene folynia a víznek, mint a szomszédnál. Mégis éles a határ a takarónövényes és a hagyományos művelésű szomszéd tocsogós földje között.
Tehát valami történt a területen, ami összefüggésben áll a forgatás nélküli műveléssel és a takarónövény ciklussal.
Látatlanban nehéz megmondani pontosan, mi okozza a szokatlan jelenséget, de létező dologról van szó, ami egyben pozitív változás is, mert több vizet képes eltárolni és befogadni is egyszerre a talaj, ami jó jel.
A tényeket nem tagadni kell, hanem megérteni, csak ez visz előbbre mindent.
Tudom, ha beállít egy paraszthoz három dögös bögyös maca a baktériumtrágyával, hogy mennyire jó lesz a földje meg a hozama tőle, rögtön vesz belőle egy kamionnal a ...lázban, én meg csak egy szőrös heteroszexuális vagyok, aki ráadásul ingyenpogit sem ad, ezért nem szabad elhinni, amit mondok.
Moderátor által módosítva: 2016-10-13 11:59:58
Válasz szanberg #4728. hozzászólásáraNem értelek, nem azt kellene bizonygatnod, hogy miért nem lehet a te területeiden alkalmazni ennek a technológiának egyes elemeit, csak akarat kérdése a változtatás.
Amiről beszélsz, hogy 120 le-vel cibálom a lazítómat sima ügy egy 4-5 % humusztartalmú kötött réti talajon. A szomszéd kft. Nagy challangerrel húz öt kést!
Válasz szanberg #4729. hozzászólásáraMegértelek,és nem is idegesítsz fel az írásaiddal.Olyan ez,mint,hogy hiszel Istenbe vagy se.
Sokszor az élet nehézségein,a hit vezet át.
Válasz Mf-es? #4727. hozzászólásáraAz legyen a Te szegénységi bizonyítványod, de legalább őszinte vagy. Én az összőtök írását végigolvasom és nem önt el a düh mint titeket és kiragadok egy sort és arra válaszolok, hanem végigolvasom és értelmezem.
Innentől kezdve megint ott vagyunk, hogy kezdhetjük előről, mármint Te, olvasd végig a két nap szösszeneteit FIGYELVE és lehet megérted a másik álláspontját is.
és olyan is van amikor szántani kell mert nemtudsz mást.
Hiába 5-10éve nemvolt szántva egy terület, csak lazító meg grubber, egy kemény kötött nyirok az nem az Agrárteenager talaja, ahol 40centin 7kést húz a 120 lóerővel.
Elmondanám, hogy 3kést húz a 260-as traki ami 5darab 120-as gépet egyszerre összekötve farkonfogva húzna. IGaz mostmár 5-el mert többször átfésültem még annó 3késsel és jobb lett, nincs talpazat. Szóval itt lehetne 7késezni persze.... Challengerrel meg quadtrack-al.
Pedig kuuvarégen nemvolt szántva, nincs talpalás. De van amikor a búzatarló aratás utántól tocsog a víztől és terepjáróval nemtudsz elmenni rajta, nem megy fel a parton ilyenkor. Erre jöhetsz akármivel... MAjd ha fagy! de akkor is ami nem barázdában jár nem működik, amíg lágy addig azért nem, amikor megjön a fagy az ilyen úgy lekeményedik, hogy semmi kapás vakaró nemjó neki, csak a RABEWERK ágyeke.
Ha meg nem csinálok vele semmit akkor következő tavasszal jól felszikkad hirtelen, mint a beton olyan lesz abba nem vetsz semmivel direktbe eredményesen, elhiheted. Viszont bérelt terület nem tehetem meg, hogy nem termelek rajta, mégha nem is csúcs sikerrel de az embereimnek munkát tudok adni és valamennyire kijövünk.
No ezért kell ekét akasztani olykor, nem pedig mikroszkópot...
Válasz szanberg #4725. hozzászólásáraTúl sokat írsz egyszerre,és nem olvassuk végig.
Ezt most újra megírom, hogy lássátok kétszer, mert jön a vád, hogy ellentmondunk, közben meg netparaszt koléga a nagy ellentmondó.
A summa az, hogy ha nem vagyok egyvéleményen talajdoktor úrral, akkor az én hibáim miatt nem működik a rendszer nálam, (bár ezt sosem írtam, hogy nem működik) hiába zöldtrágyázok keresztesvirágúakkal vetésforgóban soksok éve, 10éve, az semmi és szakmailag nem meríti ki a tárházak sokaságát, de a koléga egy zöldtrágyával elvezette a földjén álló víz tömkeleget nevezzük árvíznek belvíznek tök mindegy, nem a kifejezésen kell lovagolni.
Tovább írom, annak idején 3-évben kétszer lazított területbe került lucernákon is megáll a víz, pedig ott már lentvan a gyökér 10méteren az is lehet, itt nincsen talajbolygatás, semmi felesleges munka, pillangós van tökéletes állomány mégsem jobb a főd, sőt ha felkell majd törni meglehe nézni milyen betyár munka lesz, mert azlesz...