Válasz Netparaszt #2681. hozzászólásáraA géppark korlátozottsága miatt kb 4 éve egy dondi lazítóval váltom ki a szántást ez a szudáni egyszer lett lekaszálva majd másodjára mikor kb 20-30 cent volt kapott egy lazitot egy hengerrel arra yara komplex majd kombinator,henger, vetés( ez van a képen) majd egy záró henger+gyomirtás
Vélemény?
Válasz Netparaszt #2685. hozzászólásáraCsak azt ne mondd majd, hogy az egyik növény kapás... Mert ha én a hasonló földembe azt kell hogy vessek, akkor igazából vadföldet művelek a vadászoknak...
Válasz Berente Antal #2683. hozzászólására Meg lesz, de egyszerű, mint a faék, se komposzt, se tea, két növényes vetésforgó, takarónövény, forgatás nélküli és direktvetés, vakolóhomoktól réti öntéstalajig neglepően homogén a javulás minősége.
Voltam egy kollegánál, aki eléggé elöl jár a talajépítésben. A képen az egyik 2% körüli humuszértékű homoktalaja látható. Minden ásónyomból kifordul aktív giliszta, helyenként 5-6 db is, a felszín alatt 3-4 centiméterrel már laza és nedves a talaja. Homoktalajról beszélünk, május óta kb. 130 mm csapadékkal, két hete vokt az utolsó eső, most is 30 fok feletti hőmérséklettel. Vannak részek, ahol a gombafonalak vastagon hálóznak be minden szerves anyagot, a gabona szármaradványok 2 hónap alatt már csak puha maszatok.
Ha befejeztem a vizsgálatokat, megosztom egy cikkben a részleteket. A szomszéd szántós földje éles váltással mentes minden biológiától, így egyértelmű a minimál művelésű technológia hatása és előnye. Még a mulcshagyás nélkül is rengeteg vizet tárol a javuló talaj.
Válasz Zonin #2673. hozzászólásáraNem értem miért kérdezed. Attól, hogy a vetőgép elé fel lehet akasztani RT.-t, forgó boronát, vagy kompaktort, attól még az a gépkapcsolat nem lesz direkt vetőgép.
Válasz Netparaszt #2667. hozzászólásáraKözben megnéztem jobban a katalógust, prospektust, és az igaz, hogy pl. a 3m-es gépen 10 csoroszlya van, ami 30 cm-es sortávot jelent, de középre a műtrágyát adagolja, a vetőmagot a csoroszlya két szélére, ami már 15 cm-es sortávot jelent. Műtrágya helyezz meg mehet valami társnövény magja középre...!
Ha minden 5. csoroszlya veti a kapásokat, akkor meg kijön a 75 cm, és a többi csoroszlya, esetleg a középső műtrágya adagoló meg vetheti a társnövényeket.Persze akkor már kellene valamilyen (házi) megoldás, ami a főnövényt és a társnövényt elkülöníti a magtartályban.
Szerintem életképes lehetne.
Èrdeklődnèk! Egyszer volt tèma,őszi bùzàval vetni 1hekt. 2kg fehèr lòhert. Következmènye? Tavasszal,gyomirtòzni kell,vagy meghagyni? Gyomot nem nyomja el,vagy a bùzàt? Ha megmarad,elvileg,a bùzàval van valami jòtèkony hatàsa?
Válasz emcett #2663. hozzászólására Nálam semmire sem volna jó. Túl sokat túr, sortávja állíthatatlan és nem passzol semmihez, hacsak duplán nem járom meg a földet.
Nem tudom, mire jó ez az eszköz.
Válasz Pintér Zoltán #2664. hozzászólására Arra gondolsz, hogy statikusan feltöltődnek a kis magok?
Nem tudom.
Ha gond van a frakciókkal, lehet keverni valamilyen vivőanyaggal, mint kukoricadara, amivel jobban eloszlanak.
A másik: stril körülmények között, tiszta törzstenyészetekből állítják elő a készítményeket, laborban tesztelve, így nem lehet benne oda nem illő mikroorganizmus.
Eddig nem hallottam szennyezett termékről.
Érdekes a téma, de óhatatalanul is felvetődik azért egy-két kérdés részemről.
Hogyan tudom megoldani hogy ne ragadjon össze az aprómag ? Ha rossz a kérdés nézd el nekem és tudjuk be annak hogy nem ismerem a gyakorlatát.
A másik pedig:
Mi a garancia arra hogy az oltóanyaggal nem kerül-e be valami szennyeződés, baktériumok,gombák amelyeknek komoly kockázata van.
Teszteli ezeket valamely labor humán és növény patogénekkel szemben.
Amire még kíváncsi lennék elméleti szinten, hogy a Tonutti Quasar-ról mi a véleményed? A csoroszlyakialakítás, meg úgy általában a vetőcsoroszlyák távolságáról, mert azt írták róla, hogy sorbavetésre és kapások vetésére is alkalmas (2:1), viszont a kultivátorkapák osztástávolsága ha jól láttam 30 cm, ami a duplagabona sortávra még kijönne sorbavetésnél, de kapásoknál a 60 vagy 90 cm semmiképp sem.
Válasz emcett #2660. hozzászólására Nem bántja, s benne is van némi mikroorganizmus. Persze fényévekre van egy tisztességes komposzttól, de trágya helyett jó.
Ugyan már kérdeztem régebben, de erről van valakinek tapasztalata, véleménye?
Beilleszthető ebbe a rendszerbe műtrágya helyett, főleg az első években, az átálláskor?
Válasz Berente Antal #2654. hozzászólására A gyártó cég azt mondja, hogy lehet használni, de előtte érdemes elküldeni nekik a csávázószer nevét.
A legjobb megoldás azonban szerintük is a kezeletlen vetőmag.
Szerintem meg azért engedik meg a csávázott magok utókezelését, mert úgysem tudod ellenőrizni az oltás hatását, csávázatlan magot pedig kevesen vetnek.
Válasz Netparaszt #2651. hozzászólásáraa konkrét mennyiségre nem tudok most válaszolni, mert kinn van a lap a telepen. A növények amúgy olajretek, fehérmustár, repce, olaszperje, búza, árpa, kukorica, napraforgó, őszi borsó, fehérhere, lucerna, cukorrépa, meg még egy-két dolog, ami most nem jut eszembe...
behasználtam az elmúlt évekből visszamaradt elfekvő magvakat, és csináltam egy laza 16 növényes takarónövény mixet... Nem volt könnyű. Amitől korábban is féltem, sk magtipus előszeretettel osztályozódik ki, egyesek lefelé, mások felfelé...végül külön összekevertük a kisfrakciót, és a nagyfrakciót, és külön rétegenként töltöttük össze őket... folyamatosan figyeljük majd melyik növény hogy viselkedik, és következő években célirányosan kevergetünk...
Vannak bolyhos- és karógyökeresek is, mélyen és sekélyen gyökerezők, kúszók, alacsonyak és magas növények is, kifagyók és áttelelők is. Sőt kifagyók között is vannak olyanok, amelyek korai fagyokkal elhalnak, míg mások tél közepére fognak elhalni. kíványcsan várjuk az eredményt...
Válasz decsi #2647. hozzászólására Azért ne szántsd le, mert:
- nagy mennyiségű vizet szántasz csak be, pénzbe kerülő munkával, üzemanyaggal és gépórával (zöld mustár és olajretek kb. 70-75%-a víz)
- a növényi biomasszában felgyűlő összes tápanyagot leküldöd mélyre a föld alá, ahonnan már csak lefelé fog szivárogni tavaszig. Ha jó a talajod, minimum 2-3 mázsa mikroelemes komplexnek megfelelő tápanyagot vesztesz egy ilyen akcióval.
- összeomlasztod az épp kialakuló természetes pórusokat, gyökércsatornákat, amikben mehetne mélyebbre a kukorica gyökere, jobb aszálytűrést és több tápanyagot kapva.
- a gyökerek szoros környezetében szaporodik fel a növényeket segítő és humuszosodást létrehozó talajélet, amit a következő növény készen kap, ha nem rombolod le a talaj kialakuló szerkezetét.
- a takarónövény leszántásával több szenet veszít a talajod, mint amennyit beviszel.
- a felszínen hagyott növénytakaró lebomlása lassan zajlik, március-áprilisban, így a tápanyag pontosan a fejlődő kukorica gyökérkörnyezetében lesz még.
- a novembertől csupaszon hagyott talajfelszín ideális körülményeket biztosít a szántással felszínre hozott gyommagvak csírázásának, míg a lefagyott mustár-olajretek lepelként borul a földre, február-márciusig.
- a télen csupaszon hagyott talajból úszik el a tápanyag és pusztul a talajélet, ami nélkül soha nem lesz jobb minőségű talajod.
Nagyjából ennyi további apróságok nélkül, megyek komposztot forgatni
Válasz Netparaszt #2643. hozzászólásáraAkkor miért ne szántsam le novemberben?Ugyan úgy fog haszosulni ha a föld tetején bomlik el?(egyébbként lazított talajba lett vetve)
Válasz kacar #2641. hozzászólására Mindkettő.
A legjobban a Mantelsaat néven futó, mikronnyi vastagságú, több rétegű magkezelés tetszik, mikroőrleményekkel, táppal, nedvszívó anyagokkal kezelik az aprómagvakat.
Gyorsabb és biztosabb a csírázás vele, gyártó szerint fűtelepítésnél fele mennyiségű mag elég ebből.
Ahogy kivettem az üzemben, valami szerves tapétaragasztó a kötőanyag, amivel permetezik forgatás közben a magokat.
A köpenybe mikrobiális oltóanyagokat is fel lehet vinni, ez az igazi biocsávázás.
Válasz Hunter_ #2644. hozzászólására A legelérhetőbbek a tavaszi zab, szudáni fű, cirok, ezek elfagyva megfelelő takarást biztosítanak.
Bármi jó, amit tavasszal kezelni tudsz és szármaradványt hagy.
Száraz tavaszokon sok nedvességet megspórol ez a takarás, miközben az őszi, kora téli holtszezonban gyarapítja a szerves anyagot és a talajéletet.
Válasz decsi #2639. hozzászólására Ezek a növények márciusra nem hagynak értékelhető takarást, lebomlanak. Itt jön képbe az összetettebb keverékek szerepe. Ha vizet szeretnél őrizni, szármaradványt hagyó növényt is érdemes lett volna hozzá keverni, ami lefagyva a kukorica vetéséig takarná a talajt, csökkentve a gyomnyomást és a kipárolgást. A takarónövényekkel sokoldalú szolgáltatásokat lehet megvalósítani.
15570 hozzászólás
Válasz Netparaszt #2681. hozzászólásáraA géppark korlátozottsága miatt kb 4 éve egy dondi lazítóval váltom ki a szántást ez a szudáni egyszer lett lekaszálva majd másodjára mikor kb 20-30 cent volt kapott egy lazitot egy hengerrel arra yara komplex majd kombinator,henger, vetés( ez van a képen) majd egy záró henger+gyomirtás
Vélemény?
Válasz Netparaszt #2685. hozzászólásáraJó lenne minél előbb, hátha tudunk már idén alkalmazni belőle.
Válasz csoppika #2686. hozzászólására Bármilyen növénnyel alkalmazható a technológia, de itt a kukorica alap a forgóban.
Válasz Netparaszt #2685. hozzászólásáraNagyon kiváncsian várom.
Válasz Netparaszt #2685. hozzászólásáraCsak azt ne mondd majd, hogy az egyik növény kapás... Mert ha én a hasonló földembe azt kell hogy vessek, akkor igazából vadföldet művelek a vadászoknak...
Válasz Berente Antal #2683. hozzászólására Meg lesz, de egyszerű, mint a faék, se komposzt, se tea, két növényes vetésforgó, takarónövény, forgatás nélküli és direktvetés, vakolóhomoktól réti öntéstalajig neglepően homogén a javulás minősége.
Válasz kis Zombi #2682. hozzászólására Igen
Válasz Netparaszt #2680. hozzászólásáraMegosztanád a technológiát?
Válasz Netparaszt #2680. hozzászólásáraJózsinál jártál ?
Válasz Jupe #2678. hozzászólására Technológia?
Voltam egy kollegánál, aki eléggé elöl jár a talajépítésben. A képen az egyik 2% körüli humuszértékű homoktalaja látható. Minden ásónyomból kifordul aktív giliszta, helyenként 5-6 db is, a felszín alatt 3-4 centiméterrel már laza és nedves a talaja. Homoktalajról beszélünk, május óta kb. 130 mm csapadékkal, két hete vokt az utolsó eső, most is 30 fok feletti hőmérséklettel. Vannak részek, ahol a gombafonalak vastagon hálóznak be minden szerves anyagot, a gabona szármaradványok 2 hónap alatt már csak puha maszatok.
Ha befejeztem a vizsgálatokat, megosztom egy cikkben a részleteket. A szomszéd szántós földje éles váltással mentes minden biológiától, így egyértelmű a minimál művelésű technológia hatása és előnye. Még a mulcshagyás nélkül is rengeteg vizet tárol a javuló talaj.
Válasz Vadmalac #2672. hozzászólására Igen, köszönöm, alakul a cikk.
Repce vetès szudáni fű után.
Egy kis talajmegújítás
Válasz kis Zombi #2675. hozzászólásáraOk, ezt benéztem...
Válasz Zonin #2673. hozzászólásáraNem értem miért kérdezed. Attól, hogy a vetőgép elé fel lehet akasztani RT.-t, forgó boronát, vagy kompaktort, attól még az a gépkapcsolat nem lesz direkt vetőgép.
Válasz Zonin #2673. hozzászólásáraElső ránézésre az opciós tömörítő kerekeket leszámítva nem tud többet mint egy Lajta. Valakinek van ilyen?
Üdv!
Ehhez a vetőgéphez mit szóltok?
BOMET vetőgépBOMET vetőgépBOMET vetőgépBOMET vetőgép
Válasz Netparaszt #2667. hozzászólásáraMegkaptad a levelemet?
Válasz Netparaszt #2667. hozzászólásáraAlapvetően találtam egy jobb leírást is:
http://eurolandmezogep.hu/cpg/556991/Quasar-Vetogep
A vetési lehetőségekre ez a kép adja meg a magyarázatot:
http://eurolandmezogep.hu/ordered/4380/pic/Tonutti/kep1.gif
(mivel nem jpg, így nem engedte feltölteni..., ezért linkeltem, remélem meg lehet majd nyitni)
Válasz Netparaszt #2667. hozzászólásáraKözben megnéztem jobban a katalógust, prospektust, és az igaz, hogy pl. a 3m-es gépen 10 csoroszlya van, ami 30 cm-es sortávot jelent, de középre a műtrágyát adagolja, a vetőmagot a csoroszlya két szélére, ami már 15 cm-es sortávot jelent. Műtrágya helyezz meg mehet valami társnövény magja középre...!
Ha minden 5. csoroszlya veti a kapásokat, akkor meg kijön a 75 cm, és a többi csoroszlya, esetleg a középső műtrágya adagoló meg vetheti a társnövényeket.Persze akkor már kellene valamilyen (házi) megoldás, ami a főnövényt és a társnövényt elkülöníti a magtartályban.
Szerintem életképes lehetne.
Èrdeklődnèk! Egyszer volt tèma,őszi bùzàval vetni 1hekt. 2kg fehèr lòhert. Következmènye? Tavasszal,gyomirtòzni kell,vagy meghagyni? Gyomot nem nyomja el,vagy a bùzàt? Ha megmarad,elvileg,a bùzàval van valami jòtèkony hatàsa?
Válasz Netparaszt #2665. hozzászólásáraKöszönöm a választ.
Válasz emcett #2663. hozzászólására Nálam semmire sem volna jó. Túl sokat túr, sortávja állíthatatlan és nem passzol semmihez, hacsak duplán nem járom meg a földet.
Nem tudom, mire jó ez az eszköz.
Válasz Praetor #2662. hozzászólására Rendben, beszéljünk majd róla, talán a télen foglalkozom vele majd, ha lesz lehetőségem szaporításra.
Válasz Pintér Zoltán #2664. hozzászólására Arra gondolsz, hogy statikusan feltöltődnek a kis magok?
Nem tudom.
Ha gond van a frakciókkal, lehet keverni valamilyen vivőanyaggal, mint kukoricadara, amivel jobban eloszlanak.
A másik: stril körülmények között, tiszta törzstenyészetekből állítják elő a készítményeket, laborban tesztelve, így nem lehet benne oda nem illő mikroorganizmus.
Eddig nem hallottam szennyezett termékről.
Válasz Netparaszt #2633. hozzászólásáraKedves Netparaszt
Érdekes a téma, de óhatatalanul is felvetődik azért egy-két kérdés részemről.
Hogyan tudom megoldani hogy ne ragadjon össze az aprómag ? Ha rossz a kérdés nézd el nekem és tudjuk be annak hogy nem ismerem a gyakorlatát.
A másik pedig:
Mi a garancia arra hogy az oltóanyaggal nem kerül-e be valami szennyeződés, baktériumok,gombák amelyeknek komoly kockázata van.
Teszteli ezeket valamely labor humán és növény patogénekkel szemben.
Válasz Netparaszt #2661. hozzászólásáraKöszönöm a választ!
Amire még kíváncsi lennék elméleti szinten, hogy a Tonutti Quasar-ról mi a véleményed? A csoroszlyakialakítás, meg úgy általában a vetőcsoroszlyák távolságáról, mert azt írták róla, hogy sorbavetésre és kapások vetésére is alkalmas (2:1), viszont a kultivátorkapák osztástávolsága ha jól láttam 30 cm, ami a duplagabona sortávra még kijönne sorbavetésnél, de kapásoknál a 60 vagy 90 cm semmiképp sem.
Válasz Netparaszt #2657. hozzászólásáraKikkel érdemes üzletelni? Ha esetleg tervezel rendelni, akkor szívesen társulnék.
Válasz emcett #2660. hozzászólására Nem bántja, s benne is van némi mikroorganizmus. Persze fényévekre van egy tisztességes komposzttól, de trágya helyett jó.
Válasz Netparaszt #2659. hozzászólásáraAlapvetően nem bántja a baktériumokat, ahogy a műtrágya?
Válasz emcett #2658. hozzászólására Gond nélkül használható, az a hangzatos név némiképp komposztált aranyárú csirkeganét takar
Üdv!
Ugyan már kérdeztem régebben, de erről van valakinek tapasztalata, véleménye?
Beilleszthető ebbe a rendszerbe műtrágya helyett, főleg az első években, az átálláskor?
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2010/02/20100305112907362000000618.html
Válasz Praetor #2656. hozzászólására Lehet, hogy nem kerestem eleget, de én is az USÁból hozom a por állagú mikorriza oltóanyagot.
Belföldön kapható nem granulátum mikorrhiza készítmény? A symbivit több helyen is kapható, de pl aegis sym irriga, vagy clay-t nem találok.
Válasz Berente Antal #2654. hozzászólására A gyártó cég azt mondja, hogy lehet használni, de előtte érdemes elküldeni nekik a csávázószer nevét.
A legjobb megoldás azonban szerintük is a kezeletlen vetőmag.
Szerintem meg azért engedik meg a csávázott magok utókezelését, mert úgysem tudod ellenőrizni az oltás hatását, csávázatlan magot pedig kevesen vetnek.
Válasz Netparaszt #2633. hozzászólásáraA willbest videóján csávázott kalászoshoz keveri a port.... Vagy valamit félreértettem?
Válasz .Feco. #2650. hozzászólásáraA rétegenként töltést úgy érted, hogy a magtartályba rétegenként?
Válasz Netparaszt #2651. hozzászólásáraa konkrét mennyiségre nem tudok most válaszolni, mert kinn van a lap a telepen. A növények amúgy olajretek, fehérmustár, repce, olaszperje, búza, árpa, kukorica, napraforgó, őszi borsó, fehérhere, lucerna, cukorrépa, meg még egy-két dolog, ami most nem jut eszembe...
Válasz .Feco. #2650. hozzászólására Átdobsz majd egy listát, miből mennyi ment bele? Nagyon kíváncsi vagyok az elképzeléshez képest mit hoz
behasználtam az elmúlt évekből visszamaradt elfekvő magvakat, és csináltam egy laza 16 növényes takarónövény mixet... Nem volt könnyű. Amitől korábban is féltem, sk magtipus előszeretettel osztályozódik ki, egyesek lefelé, mások felfelé...végül külön összekevertük a kisfrakciót, és a nagyfrakciót, és külön rétegenként töltöttük össze őket... folyamatosan figyeljük majd melyik növény hogy viselkedik, és következő években célirányosan kevergetünk...
Vannak bolyhos- és karógyökeresek is, mélyen és sekélyen gyökerezők, kúszók, alacsonyak és magas növények is, kifagyók és áttelelők is. Sőt kifagyók között is vannak olyanok, amelyek korai fagyokkal elhalnak, míg mások tél közepére fognak elhalni. kíványcsan várjuk az eredményt...
Kukorica tarloval mit csináltok őszel? Elég egy gruber?
Válasz decsi #2647. hozzászólására Azért ne szántsd le, mert:
- nagy mennyiségű vizet szántasz csak be, pénzbe kerülő munkával, üzemanyaggal és gépórával (zöld mustár és olajretek kb. 70-75%-a víz)
- a növényi biomasszában felgyűlő összes tápanyagot leküldöd mélyre a föld alá, ahonnan már csak lefelé fog szivárogni tavaszig. Ha jó a talajod, minimum 2-3 mázsa mikroelemes komplexnek megfelelő tápanyagot vesztesz egy ilyen akcióval.
- összeomlasztod az épp kialakuló természetes pórusokat, gyökércsatornákat, amikben mehetne mélyebbre a kukorica gyökere, jobb aszálytűrést és több tápanyagot kapva.
- a gyökerek szoros környezetében szaporodik fel a növényeket segítő és humuszosodást létrehozó talajélet, amit a következő növény készen kap, ha nem rombolod le a talaj kialakuló szerkezetét.
- a takarónövény leszántásával több szenet veszít a talajod, mint amennyit beviszel.
- a felszínen hagyott növénytakaró lebomlása lassan zajlik, március-áprilisban, így a tápanyag pontosan a fejlődő kukorica gyökérkörnyezetében lesz még.
- a novembertől csupaszon hagyott talajfelszín ideális körülményeket biztosít a szántással felszínre hozott gyommagvak csírázásának, míg a lefagyott mustár-olajretek lepelként borul a földre, február-márciusig.
- a télen csupaszon hagyott talajból úszik el a tápanyag és pusztul a talajélet, ami nélkül soha nem lesz jobb minőségű talajod.
Nagyjából ennyi további apróságok nélkül, megyek komposztot forgatni
Válasz Netparaszt #2643. hozzászólásáraAkkor miért ne szántsam le novemberben?Ugyan úgy fog haszosulni ha a föld tetején bomlik el?(egyébbként lazított talajba lett vetve)
Válasz kacar #2641. hozzászólására Mindkettő.
A legjobban a Mantelsaat néven futó, mikronnyi vastagságú, több rétegű magkezelés tetszik, mikroőrleményekkel, táppal, nedvszívó anyagokkal kezelik az aprómagvakat.
Gyorsabb és biztosabb a csírázás vele, gyártó szerint fűtelepítésnél fele mennyiségű mag elég ebből.
Ahogy kivettem az üzemben, valami szerves tapétaragasztó a kötőanyag, amivel permetezik forgatás közben a magokat.
A köpenybe mikrobiális oltóanyagokat is fel lehet vinni, ez az igazi biocsávázás.
Válasz Hunter_ #2644. hozzászólására A legelérhetőbbek a tavaszi zab, szudáni fű, cirok, ezek elfagyva megfelelő takarást biztosítanak.
Bármi jó, amit tavasszal kezelni tudsz és szármaradványt hagy.
Száraz tavaszokon sok nedvességet megspórol ez a takarás, miközben az őszi, kora téli holtszezonban gyarapítja a szerves anyagot és a talajéletet.
Válasz Netparaszt #2643. hozzászólásáraÉs akkor milyen takaró növényt raknál még a keverékbe?Én is tegnap előtt vetettem mustár-olajretek keveréket.
Válasz decsi #2639. hozzászólására Ezek a növények márciusra nem hagynak értékelhető takarást, lebomlanak. Itt jön képbe az összetettebb keverékek szerepe. Ha vizet szeretnél őrizni, szármaradványt hagyó növényt is érdemes lett volna hozzá keverni, ami lefagyva a kukorica vetéséig takarná a talajt, csökkentve a gyomnyomást és a kipárolgást. A takarónövényekkel sokoldalú szolgáltatásokat lehet megvalósítani.
Aki vetett Tillage Radisht tenne majd fel képeket?
Válasz Netparaszt #2633. hozzászólásáraA cukoroldat ragasztóként szolgál csak vagy tápanyag is a gombának ?