Válasz Praetor #26191. hozzászólásáraNem tudom, itt olvastam az oldalon. Gondolom “jobb” évjáratban nem jön ki a különbség de végiggondolva mivel egy szemből nem egy kalász lesz lehetett a bokrosodással is baj
Válasz termelo #26189. hozzászólásáraSzerintem ez nem feltétlenül igaz. A '22-es évből is fogtunk "vetőmagot", de az nagyjából ocsu volt. Brutális szemméret intervallumban mozgott, 60 pár százalék csírázóképességgel. Kalászvédelemkor pedig nem volt ilyen eltérés a magasságban a tövek között.
Válasz Praetor #26187. hozzászólásáraUgyanabból a fajtából az apróbb mag kisebb lesz mint a nagyobb, ezért nem mindegy az osztályozottság ahogy írtam, én így tudom
Válasz rtamas1976 #26183. hozzászólásáraHa volt rendes eső, és megnőtt rendesen, akkor lehet hogy úgy van, ahogy mondod. Viszont itt nálam a nemerében is előfordul a 10-15cm méretkülönbség. Megfordult nekem is a fejembe, hogy idegen, de itt a magasság van ahol alig fele a tavalyinak.
Ez pedig talán csak annyit jelent, hogy a stressz nem egyformán érte a töveket. Valószínűleg a elnyúlt és vontatott kelés miatt. Nálunk egy jó része január végére kelt ki.
Válasz termelo #26185. hozzászólásáraMost jut eszembe! Itt olvastam pár éve egy cikkben hogy az osztályozottság lehet gond…
Persze ez előállítási hiba nem a magé!
Válasz rtamas1976 #26183. hozzászólásáraElképzelhetőnek tartom hogy a vetőmag előállító bxott el valamit. Itt nem tapasztaltunk ilyent, sőt sajnos alul értékelt fajta. Ha valami márkás külföldi neve lenne vinnék mint a cukrot…
Válasz Kanegér88 #26182. hozzászólásáraFelénk nem a nádor visszavetésén gondolkodnak hanem a kivezetésén.
A vetőmag előállítók aztmondják hasad a mag. Tehát az utód heterogén lessz.
Sokbenne a 10-15cm méretkülömbség.
Ami úgynéz ki mintha telelenne idegennel.
És még habitusában is eltérő.
Nemere, stressztűrőb.
Válasz termelo #26159. hozzászólásáraaz a baja, hogy a hibris búza is közönséges búza, mármint a hibrid búza ugyan úgy Triticum aestivum mint ahogy a fajta búza. amit modani akartál az az, hogy az a fajta, amit mondtál, az fajta búza, nem hibtid. azaz szabadevirágzású, nem pedig xx vonalas hibrod. mint ahogy a pátrohai pénisznövelő 1-es kukroica is ugyan úgy kukorica, mint a dejakb 457785411, mint a kettő kukorica faj, csak az egyk szabadelvirágzású mondjuk azt hogy fajta (kukoricára ezt nem hallottam mondani, ott s szabadelvirágázás inkébb a használatos), míg a másik hibrid.
Válasz attilasz #26178. hozzászólásáraSzárbaindulás és amikor a zászlós levél már látszott . Csiga fehéritö semmi nem volt hála neki de a tetvek azok jöttek. És ami volt kéz él az ment a naprára igy kapott egy rovar ölőt
Válasz JD 4630 #26175. hozzászólásáraOké, ez valami. Jegyzői igazolast például nem mindegy jegyző állít ki. Egy nagy cégnél van több 100 föld tulajnal, a 88 évestől a világ végén lakóig....csináld meg hogy mindnek a sajt nevén fut a földhasznalat, fele se menne, meg ez akkora macera, és onnan jndult ki higy támogatás miatt szetirjak a nagy gazdaságot többféle, és akkor pont nem a gazdaság kapja a támogatást.
Na mindegy, csak erdeklodesbol kérdeztem. Ahol már korábban megcsináltak az oké, ott csak tovább kell vinni.
Válasz Rabó001 #26174. hozzászólásáraOlvasd el mit fogad el földhasználat igazolására a kincstár, a listán a megfejtés, de van más opció is, minden helyzetfüggő és minél nagyobb vagy jobb minőségű a terület, annál több lehetőség van Pl.:a tulaj nevén fut a támogatás és bérmunkával le van fedve a dolog.
Válasz Rabó001 #26170. hozzászólásáraSzlovákiában semmilyen megkötés nincs. Annak adod el, akinek akarod és annak adod bérbe, akivel meg tudsz egyezni. Csak annyi, hogy ha bérbe adod, 5 évre kötődik a szerződés, utána meg kellene újítani. Ahol csak résztulajdonos vagy, ott a többi tulaj előnyt élvezne, ha rájön 3 éven belül, hogy változás volt.
Válasz termelo #26166. hozzászólásáraA foldberleteket szét lehet írni? Ha ma bérli x kft, akkor csak kifuggesztes után kerülhet át y kft nevére, ahol az új bérlő kb. az utolsó helyen lesz a sorban. Ha az új bérlő allattarto, akkor asszem első helyen lesz. Saját tulajdonú földeket könnyebben lehet ide-oda kötni, főleg 25%-bdn tulaj vagy a cégben, na de a többi ezer hektáros cégek sok-sok tulajtól bérlik a földeket.
Válasz trikolor5 #26161. hozzászólásáraEz már nálunk is így van, de van egy kiskapu, méghozzá a bérek.
Az alkalmazottaknak fizetett fizetés magasságáig megkapják a területalapút. Itt csak az a kérdés, hogy melyik alkalmazottat lehet beleszámolni, mert állítólag a könyvelőnőt nem.
Azt tudni kell, hogy a nagyok a kereskedőktől 50% feletti árkedvezményt is kaphatnak, így óriási előnyük van így is.
Válasz termelo #26166. hozzászólásáraMindent meg lehet papírozni, és nem véletlen szállt ki sok idősebb 1 generációs Rt Kft tulaj a buliból, minden fog tovább menni a maga módján, csak egyre több papírozással, akinek ez sok az továbbadja.
Válasz Gandhy #26152. hozzászólásáraÉn nem bánnám, ha eltörölnék a támogatásokat. De mindenkinek mindent. Akkor majd az árak kikompenzálják a veszteséget. A háború kitörésekor nagyon sokan gondolkodtak, hogy nem kérnek támogatást, hiszen a 320 euró/tonnás kukorica ár, meg a 600 -800 eurós repce ár meg a 270 eurós búza ár sokszorosan behozta.
Az orbánék reklámja, hogyha nem kapsz támogatást, a kenyér ára sokszorozódik. Hát? Egy kiló kenyérhez nagyjából 1 kiló búza kell. A 4 tonnás hektárhozam a 4000 kenyér. Egy hektárra 210 euró támogatást kaptam, így 210/4000 az 0,052. Ennyi euró, kb 5 cent egy kenyérben a támogatás, ha 40 mázsával számolsz, ha 80 mázsa akkor a fele.
Válasz trikolor5 #26161. hozzászólására Osztottak már földet akárhányszor,felesleges , úgy is eladják és felélik.Jól él belőle egy generáció és nincs tovább,csak a mostnak élnek.
Válasz JD 4630 #26158. hozzászólásáraSávosan lesznek. A legtöbbet a kicsik aztán a közepes stb.. A lényeg, hogy a több ezer ha-os nem kap semmit. Azok területalapúját osztják szét a kicsik közepesek pár 100ha-osak között. Már most is van ilyen sávosság a területalapúnál. 10ha ig 30ha ig.. ezt fejlesztik tovább. Ezek mellé öko-s és más természetvédelmi vállalásokra plusz pénz. Az irány üdvözlendő. Persze nem a több ezer ha-on vegyszerező támogatást lenyúló cégeknek.. Hátha a sok oligarha kiszáll és ad pár hektárt a helyben gazdálkodóknak.
Válasz Szlovákiából #26143. hozzászólásáraMert a cégnek kötelező könyvelést csinálniuk. Attól hogy te nem számolsz ilyet, mert nem muszáj, attól még neked se csak az inputanyag árában van a termelés, ha van géped, az se csak a gázolaj árából van. Ha nincs annyi embered területarányosan, akkor valószínűleg neked valamivel alacsonyabb önköltség jönne ki. De hát ugye írod is, hogy saját munkadíjadat, gépkopást, javítást nem számolod. Így az összehasonlítás se lehet valós.
Válasz trikolor5 #26157. hozzászólásáraA kistermelői kategória az jelenleg az EU szerint a max 2500 eur/év méretig terjed, erre nem árt figyelni, sokan 50-100 ha területtel kicsinek sorolják be magukat, holott marhára nem férnek bele ebbe a kategóriába.
Válasz Gandhy #26152. hozzászólásáraEzek honnan jönnek mindig? Pont, hogy egyre több lesz a támogatás az eu-ban a kicsiknek és környezetkímélő technológiával termelőknek. Az lesz bajban aki termelésből akar megélni.
Válasz Sanyiii70 #26154. hozzászólásáraTavaszi árpa is általában jobb minőségű mint az őszi(csak kevesebbet terem), legalábbis régen igy volt. Manapság már nem lehet tavaszit vetni, esetleg ősszel. Nagyon rizikós
Válasz Gatti #26149. hozzászólásáraEgyszer a 90-es évek közepén volt egy 0,7 hektáros GK Élet búzám ami tavasszal kelt ki, de a malomban ahová leadtam kérdezték, hogy van-e még belőle, mert minden paramétere kiugróan jó volt, nem csak a 38-as sikér. De sajnos nem volt csak az a 35 mázsa.
Válasz Gandhy #26152. hozzászólásáraAz érdekes lesz, de szerintem nem fogják tudni benyeletni a békát, és főleg tőlünk nyugatabbra fog kiborulni a bili.
Ha nem akkor meg kézen állva sem leszel versenyképes, ennyi sok előírással, meg járulékos költséggel esélytelen.
ja és valamiért a bokrosodás is elmaradt, pedig azért tavasz elején még volt is eső, lehet a hirtelen meleg miatt vagy nemtom. De szabályosan látszanak most is a sorok, igaz lehet azért is mert levél már nem sok van
Válasz Szlovákiából #26148. hozzászólásáranekem napraforgó után ment, de nem lehetett jó magágyat csinálni, vagy csak nagyon nehezen modern gépekkel. Eztán meg nem jött az eső és későn kelt ki valamikor január környékén.
Február 24. én még így nézett ki, de valamikor meg ezek jönnek be, évjárat függő.
Válasz Gatti #26147. hozzászólásáraNálunk ha támogatást akarsz, az egyik feltétel, hogy ugyanazt a növényt nem vetheted egymás után. Így a kukorica után búzát kellett vetnem. Nem elég, hogy a kombájn későn jött, a szárzúzás egy okádék volt így november 10-éig bajlódtam, mire a mag földbe került. A szárazság miatt meg közel egy hónapig ki sem kelt, azután meg jött a hideg.
Sokáig a tavaszi sörárpa volt a kukorica után vetve, meg persze újra kukorica, de az árpa már kétszer megtréfált a 27 mázsás és a 32 mázsás hozamával. Így vágtam bele a napraforgóba, ami tavaly 2,4 tonnát termett, az egyik parcella víznyomásos részén, ami a 8 hektár fele volt, csak gyom termett.
Most a napraforgóm nagyon szépnek tűnik, de sikerült jól besűrítenem. Így kíváncsi leszek ismét az eredményre.
Annak ellenére, hogy nem volt jó termés, a napraforgó után elég silánynak néz ki a kukorica, gyengébb, mint a többi helyen, pedig ugyan azt kapta.
Válasz SzikiSzokeveny #26145. hozzászólásáraMár nekem se így néz ki, szinte már csak a szára zöldes és a kalász. De a szemnek még fejlődnie kéne, most a késői vetések megszívták.
26294 hozzászólás
Válasz zsoltbohos74 #26193. hozzászólásáraItt megoldja a természet!
Üdv ki mikor kezdi a repce deszikálást???
Válasz Praetor #26191. hozzászólásáraNem tudom, itt olvastam az oldalon. Gondolom “jobb” évjáratban nem jön ki a különbség de végiggondolva mivel egy szemből nem egy kalász lesz lehetett a bokrosodással is baj
Válasz termelo #26189. hozzászólásáraSzerintem ez nem feltétlenül igaz. A '22-es évből is fogtunk "vetőmagot", de az nagyjából ocsu volt. Brutális szemméret intervallumban mozgott, 60 pár százalék csírázóképességgel. Kalászvédelemkor pedig nem volt ilyen eltérés a magasságban a tövek között.
Válasz termelo #26189. hozzászólásáramagból
Válasz Praetor #26187. hozzászólásáraUgyanabból a fajtából az apróbb mag kisebb lesz mint a nagyobb, ezért nem mindegy az osztályozottság ahogy írtam, én így tudom
Válasz Rabó001 #26173. hozzászólásáraTudom, közel 10 évig a magyar agrárszektorban is dolgoztam
Válasz rtamas1976 #26183. hozzászólásáraHa volt rendes eső, és megnőtt rendesen, akkor lehet hogy úgy van, ahogy mondod. Viszont itt nálam a nemerében is előfordul a 10-15cm méretkülönbség. Megfordult nekem is a fejembe, hogy idegen, de itt a magasság van ahol alig fele a tavalyinak.
Ez pedig talán csak annyit jelent, hogy a stressz nem egyformán érte a töveket. Valószínűleg a elnyúlt és vontatott kelés miatt. Nálunk egy jó része január végére kelt ki.
Válasz termelo #26185. hozzászólásáraMost jut eszembe! Itt olvastam pár éve egy cikkben hogy az osztályozottság lehet gond…
Persze ez előállítási hiba nem a magé!
Válasz rtamas1976 #26183. hozzászólásáraElképzelhetőnek tartom hogy a vetőmag előállító bxott el valamit. Itt nem tapasztaltunk ilyent, sőt sajnos alul értékelt fajta. Ha valami márkás külföldi neve lenne vinnék mint a cukrot…
Válasz Kanegér88 #26182. hozzászólásáraVan 30 hektár csávázatlan minden mentes, full homogén az állomány. Ha
Levágtam megírom mennyi lett.
Válasz Kanegér88 #26182. hozzászólásáraFelénk nem a nádor visszavetésén gondolkodnak hanem a kivezetésén.
A vetőmag előállítók aztmondják hasad a mag. Tehát az utód heterogén lessz.
Sokbenne a 10-15cm méretkülömbség.
Ami úgynéz ki mintha telelenne idegennel.
És még habitusában is eltérő.
Nemere, stressztűrőb.
van olyan aki nádort már vetett vissza és nem volt csávázva mennyi volt a.második termése?
Válasz termelo #26159. hozzászólásáraaz a baja, hogy a hibris búza is közönséges búza, mármint a hibrid búza ugyan úgy Triticum aestivum mint ahogy a fajta búza. amit modani akartál az az, hogy az a fajta, amit mondtál, az fajta búza, nem hibtid. azaz szabadevirágzású, nem pedig xx vonalas hibrod. mint ahogy a pátrohai pénisznövelő 1-es kukroica is ugyan úgy kukorica, mint a dejakb 457785411, mint a kettő kukorica faj, csak az egyk szabadelvirágzású mondjuk azt hogy fajta (kukoricára ezt nem hallottam mondani, ott s szabadelvirágázás inkébb a használatos), míg a másik hibrid.
Válasz attilasz #26178. hozzászólásáraSzárbaindulás és amikor a zászlós levél már látszott . Csiga fehéritö semmi nem volt hála neki de a tetvek azok jöttek. És ami volt kéz él az ment a naprára igy kapott egy rovar ölőt
Válasz Rabó001 #26174. hozzászólásáravagy mondjuk földarabolod a céget kiválással húsz felé...
Válasz HektárHarcos #26139. hozzászólásáraSzia!
Greenmant milyen fejlettségnél raktad ki?
Válasz JD 4630 #26175. hozzászólásáraOké, ez valami. Jegyzői igazolast például nem mindegy jegyző állít ki. Egy nagy cégnél van több 100 föld tulajnal, a 88 évestől a világ végén lakóig....csináld meg hogy mindnek a sajt nevén fut a földhasznalat, fele se menne, meg ez akkora macera, és onnan jndult ki higy támogatás miatt szetirjak a nagy gazdaságot többféle, és akkor pont nem a gazdaság kapja a támogatást.
Na mindegy, csak erdeklodesbol kérdeztem. Ahol már korábban megcsináltak az oké, ott csak tovább kell vinni.
Alakul.
Válasz Rabó001 #26174. hozzászólásáraOlvasd el mit fogad el földhasználat igazolására a kincstár, a listán a megfejtés, de van más opció is, minden helyzetfüggő és minél nagyobb vagy jobb minőségű a terület, annál több lehetőség van Pl.:a tulaj nevén fut a támogatás és bérmunkával le van fedve a dolog.
Válasz JD 4630 #26171. hozzászólásáraRészleteznéd?
Válasz Szlovákiából #26172. hozzászólásáraŐ Magyarországról írt.
Válasz Rabó001 #26170. hozzászólásáraSzlovákiában semmilyen megkötés nincs. Annak adod el, akinek akarod és annak adod bérbe, akivel meg tudsz egyezni. Csak annyi, hogy ha bérbe adod, 5 évre kötődik a szerződés, utána meg kellene újítani. Ahol csak résztulajdonos vagy, ott a többi tulaj előnyt élvezne, ha rájön 3 éven belül, hogy változás volt.
Válasz Rabó001 #26170. hozzászólásáraVan rá megoldás.
Válasz termelo #26166. hozzászólásáraA foldberleteket szét lehet írni? Ha ma bérli x kft, akkor csak kifuggesztes után kerülhet át y kft nevére, ahol az új bérlő kb. az utolsó helyen lesz a sorban. Ha az új bérlő allattarto, akkor asszem első helyen lesz. Saját tulajdonú földeket könnyebben lehet ide-oda kötni, főleg 25%-bdn tulaj vagy a cégben, na de a többi ezer hektáros cégek sok-sok tulajtól bérlik a földeket.
Válasz trikolor5 #26161. hozzászólásáraEz már nálunk is így van, de van egy kiskapu, méghozzá a bérek.
Az alkalmazottaknak fizetett fizetés magasságáig megkapják a területalapút. Itt csak az a kérdés, hogy melyik alkalmazottat lehet beleszámolni, mert állítólag a könyvelőnőt nem.
Azt tudni kell, hogy a nagyok a kereskedőktől 50% feletti árkedvezményt is kaphatnak, így óriási előnyük van így is.
Válasz termelo #26166. hozzászólásáraMindent meg lehet papírozni, és nem véletlen szállt ki sok idősebb 1 generációs Rt Kft tulaj a buliból, minden fog tovább menni a maga módján, csak egyre több papírozással, akinek ez sok az továbbadja.
Válasz trikolor5 #26162. hozzászólásáraOk, de ez hol van leírva?
Eddig az egyetlen, amit leírva megleltem Eus anyagban az a 2500 eurós határig értelmezett kistermelő, mint kategória.
Vagy ki állítja?
Válasz trikolor5 #26161. hozzászólásáraA környékünkön nincs is több ezer hektáros cég, mind szét van írva 300 alá.
2025-öt írunk nem értem ki hisz még a mesékben
Válasz Gandhy #26152. hozzászólásáraÉn nem bánnám, ha eltörölnék a támogatásokat. De mindenkinek mindent. Akkor majd az árak kikompenzálják a veszteséget. A háború kitörésekor nagyon sokan gondolkodtak, hogy nem kérnek támogatást, hiszen a 320 euró/tonnás kukorica ár, meg a 600 -800 eurós repce ár meg a 270 eurós búza ár sokszorosan behozta.
Az orbánék reklámja, hogyha nem kapsz támogatást, a kenyér ára sokszorozódik. Hát? Egy kiló kenyérhez nagyjából 1 kiló búza kell. A 4 tonnás hektárhozam a 4000 kenyér. Egy hektárra 210 euró támogatást kaptam, így 210/4000 az 0,052. Ennyi euró, kb 5 cent egy kenyérben a támogatás, ha 40 mázsával számolsz, ha 80 mázsa akkor a fele.
Válasz kukaccsosz #26146. hozzászólására
örülök,hogy véletlenul összefutottunk!
Válasz trikolor5 #26161. hozzászólására Osztottak már földet akárhányszor,felesleges , úgy is eladják és felélik.Jól él belőle egy generáció és nincs tovább,csak a mostnak élnek.
Válasz trikolor5 #26161. hozzászólására(*10ha ig van most csak) am meg
Válasz JD 4630 #26158. hozzászólásáraSávosan lesznek. A legtöbbet a kicsik aztán a közepes stb.. A lényeg, hogy a több ezer ha-os nem kap semmit. Azok területalapúját osztják szét a kicsik közepesek pár 100ha-osak között. Már most is van ilyen sávosság a területalapúnál. 10ha ig 30ha ig.. ezt fejlesztik tovább. Ezek mellé öko-s és más természetvédelmi vállalásokra plusz pénz. Az irány üdvözlendő. Persze nem a több ezer ha-on vegyszerező támogatást lenyúló cégeknek.. Hátha a sok oligarha kiszáll és ad pár hektárt a helyben gazdálkodóknak.
Válasz Szlovákiából #26143. hozzászólásáraMert a cégnek kötelező könyvelést csinálniuk. Attól hogy te nem számolsz ilyet, mert nem muszáj, attól még neked se csak az inputanyag árában van a termelés, ha van géped, az se csak a gázolaj árából van. Ha nincs annyi embered területarányosan, akkor valószínűleg neked valamivel alacsonyabb önköltség jönne ki. De hát ugye írod is, hogy saját munkadíjadat, gépkopást, javítást nem számolod. Így az összehasonlítás se lehet valós.
Válasz szanberg #26144. hozzászólásáraNem tehetek róla hogy ez a hivatalos elnevezése.
Triticum aestivum L = közönséges búza
Eleve másoltam az elnevezést, nem is értem mi a bajod ezzel
Válasz trikolor5 #26157. hozzászólásáraA kistermelői kategória az jelenleg az EU szerint a max 2500 eur/év méretig terjed, erre nem árt figyelni, sokan 50-100 ha területtel kicsinek sorolják be magukat, holott marhára nem férnek bele ebbe a kategóriába.
Válasz Gandhy #26152. hozzászólásáraEzek honnan jönnek mindig? Pont, hogy egyre több lesz a támogatás az eu-ban a kicsiknek és környezetkímélő technológiával termelőknek. Az lesz bajban aki termelésből akar megélni.
Válasz Gatti #26155. hozzászólásáraTudom. Volt pár éve tavaszi sörárpám.
Időben el lett vetve, de nem kapott esőt és le se lett aratva.
Válasz Sanyiii70 #26154. hozzászólásáraTavaszi árpa is általában jobb minőségű mint az őszi(csak kevesebbet terem), legalábbis régen igy volt. Manapság már nem lehet tavaszit vetni, esetleg ősszel. Nagyon rizikós
Válasz Gatti #26149. hozzászólásáraEgyszer a 90-es évek közepén volt egy 0,7 hektáros GK Élet búzám ami tavasszal kelt ki, de a malomban ahová leadtam kérdezték, hogy van-e még belőle, mert minden paramétere kiugróan jó volt, nem csak a 38-as sikér. De sajnos nem volt csak az a 35 mázsa.
Válasz Gandhy #26152. hozzászólásáraAz érdekes lesz, de szerintem nem fogják tudni benyeletni a békát, és főleg tőlünk nyugatabbra fog kiborulni a bili.
Ha nem akkor meg kézen állva sem leszel versenyképes, ennyi sok előírással, meg járulékos költséggel esélytelen.
Válasz Szlovákiából #26143. hozzászólásáraPár év és nem kapsz támogatást, ebben a formájában biztosan nem. Akkor hobbiból termelsz majd?
Válasz Gatti #26149. hozzászólásáraVasárnap pedig így nézett ki
ja és valamiért a bokrosodás is elmaradt, pedig azért tavasz elején még volt is eső, lehet a hirtelen meleg miatt vagy nemtom. De szabályosan látszanak most is a sorok, igaz lehet azért is mert levél már nem sok van
Válasz Szlovákiából #26148. hozzászólásáranekem napraforgó után ment, de nem lehetett jó magágyat csinálni, vagy csak nagyon nehezen modern gépekkel. Eztán meg nem jött az eső és későn kelt ki valamikor január környékén.
Február 24. én még így nézett ki, de valamikor meg ezek jönnek be, évjárat függő.
Válasz Gatti #26147. hozzászólásáraNálunk ha támogatást akarsz, az egyik feltétel, hogy ugyanazt a növényt nem vetheted egymás után. Így a kukorica után búzát kellett vetnem. Nem elég, hogy a kombájn későn jött, a szárzúzás egy okádék volt így november 10-éig bajlódtam, mire a mag földbe került. A szárazság miatt meg közel egy hónapig ki sem kelt, azután meg jött a hideg.
Sokáig a tavaszi sörárpa volt a kukorica után vetve, meg persze újra kukorica, de az árpa már kétszer megtréfált a 27 mázsás és a 32 mázsás hozamával. Így vágtam bele a napraforgóba, ami tavaly 2,4 tonnát termett, az egyik parcella víznyomásos részén, ami a 8 hektár fele volt, csak gyom termett.
Most a napraforgóm nagyon szépnek tűnik, de sikerült jól besűrítenem. Így kíváncsi leszek ismét az eredményre.
Annak ellenére, hogy nem volt jó termés, a napraforgó után elég silánynak néz ki a kukorica, gyengébb, mint a többi helyen, pedig ugyan azt kapta.
Válasz SzikiSzokeveny #26145. hozzászólásáraMár nekem se így néz ki, szinte már csak a szára zöldes és a kalász. De a szemnek még fejlődnie kéne, most a késői vetések megszívták.
Válasz Laller #26140. hozzászólásáraA rozzsal keresztezett búzát tritikálénak hívják!
Válasz Gatti #26104. hozzászólásáraMezőtúr déli oldalán ennél is rosszabbnak néz ki a helyzet. 3-4t között várják a kalászost.