Válasz termelo #25636. hozzászólásáraÉrtem. Nálunk a 70-80-as években a tablasitaskor volt ilyen hogy fasorokat kivettek, utat, árkot megszüntettek, több táblát összevontak. Természetesen csináltak új utat, árkot. Azóta a területek csak kisebbek lettek/lesznek. Tehát itt gyakorlatilag értelmetlen amit írsz, nem is csinálja senki.
Válasz Rabó001 #25635. hozzászólásáraEzek a föld közepén voltak 8-10 hektáros táblákba ahol a szomszédok már korábban beművelték ugyanezzel a módszerrel. Nem a terület nyerés végett volt hanem az egybeművelés végett.
Terület művelésbevonása végett fás bokros részeket szoktunk eltávolítani de ez 3 millió per hektár és van hogy bérelt földnél is megcsinálom nem csak saját esetében.
Akitől a legtöbb földet bérlem ott már 10 milla körül vagyok a tereprendezéssel de még nincs vége. Van még 8 hektár amivel kellene kezdenem valamit.
Válasz termelo #25632. hozzászólásáraJó, persze, be lehet művelni, de ehhez az kell hogy egy darab fa ne legyen benne. Tudom, azt is ki lehet vágni. Meg egy árokkal sokkal beljebb nem vagy, oké, némi területet lehet nyerni. Na meg ahol kis parcellak vannak ott se igazán életszerű hogy a pár hektáros folded végén beszantod az árkot.
Válasz Ohaza63 #25633. hozzászólásáraNa ez a másik . Ezt ide ne a sok őssze esküvö gyartó mehet máshova .
Aki nem tudja miért van egy az hogy az egyik repülőnek van csík a másiknak nincs az üljön vissza az iskola padba .
Válasz Rabó001 #25630. hozzászólásáraIH tárcsa árkonként 10x oda vissza majd keresztbe szántás ez 2 méter mély árokig jó recept. A következő évtől lehet hosszába szántani.
Próbáltam Terranóval is az is vállalható de több év után is huppanni fog ha nincs szántva.
Válasz Rabó001 #25630. hozzászólásáraAz a baj sokan nem veszik az se figyelembe hogy 50 év alatt egy folyó is mélyül és ugye igy változik a talaj viz is . Ezért lehetne a legjobb megoldás a duzzadztás de az is csak arra lenne hogy a maximum kőzeli szinten tartás . Itt a berek minden csatornánál van benne 30-40 cm deszka hogy annyi viz mindeig legyen ne engedje leürülni lassan teljesen. Sajna ezt az utat az ottani gazdáknak kell kijárni hogy legyen szivattyú ház az árkok takaritva legyenek es legyen mindegyiknél legalább 40cm duzasztó az aljába .
Válasz Gatti #25628. hozzászólásáraSzerintem csatornákat sehol nem szantottak be. A nagyokat nemis lenne egyszerű beszantani, maximum bulldozerral betolni, de az már nagy munka. Megvannak a csatornák, árkok, mindegy minek nevezzük, csak java része erősen elhanyagolva, feltöltődve, fával benőve. Sokszor már nem is látszik, aztán ha bemész egy fás sávba-bozotosba, akkor még fel lehet fedezni, hogy jé, itt volt valami.
Válasz Gatti #25627. hozzászólásáraAkkora termő területeken nem akkora kockázat a jég de amikor van ott is tarol mindent csak kb lehet az egy gazdának 10% itt egy kiterjedt ciklon vagy szupercella az ország mezőgazdaságát 80% le tudja nullátni . Nem is volt olyan régen amikor egy kiterjedt cella ami 400 vagy tőbb km hosszú volt és az egész országot szinte lefedve att haladt .talán meg ha keresnem lehet meg is lenne a radar kép , és akkor is volt jéger es esett is rendesen . De nem volt jég kár vagy minimális a szomszédokat meg szêtt verte mint ahogy most is. Volt olyan ahol a 2m kukorica meg naprából csalamádé maradt.
De ennyi erővel a napelemparkokat mikroklimáját is nézd. 100-300ha területeken melegíti a lég kőrt és brutális felhajtó hatást generál . De azt sem vizsgálja senki .
Itt megvannak a csatornák, egyáltalán nem szántották be, lehet a dunántúlon ezt tették.
Víz nincs benne évek óta, de miből is lenne? A tisza több éve nem volt kint a gátnál, nem lépett ki a medréből. Jelenleg a Tisza a valaha mért legalacsonyabb vízszinten van, a tisza tóból táplálják de folyamatosan apad ott is a vízszint.
Nem lenne annyi víz hogy teleengedjék az összes csatornát és még újakat is létesítsenek, több balatonnyi víz hiányzik a talajból az Alföldön.
Valamint a párolgás is érdekes dolog, sose volt még magyarországon akkora az erdőborítottság mint most, mégse esik az eső. Korábban beraktak egy cikket hogy kínába mekkora erdőt telepítettek hogy legyen eső és fordítva sült el.
Válasz HektárHarcos #25626. hozzászólásáraSemmi hivatalos irat nincs róla hogy mit okozhat az Alföldön, ami európába sajátos klímával rendelkezik. Csak ezeket a sablon szöveget lehet olvasni.
Több érdekes dolgot is olvastam már erről, de ki tudja mi igaz.
Olyat is olvastam hogy mivel itt mi jóval mélyebben ülünk az alföld közepén, ezért itt koncentrálódhat a légkörben és nehezebben tisztul ki.
Olyat is olvastam hogy ha túl kicsit a jégszemcsék fent, amire leér elpárologhat.
Olyat is olvastam hogy mivel nem keletkeznek nagyobb jégszemcsék, ezáltal sokkal kisebb utat tud megtenni egy csapadék felhő és ahol esik jóval többet ont ki magából.
Tehát amíg nincs hivatalos mérés és papír róla, amihez valaki a nevét is adja és vállalja a felelőséget hogy mit csinál itt az alföldön, addig szerintem nem kellene erőltetni. Mint ahogy semilyen módon nem kellene belenyúlni az időjárásba, had jöjjön aminek jönnie kell.
Nem véletlen hogy amerikába sok helyen leállították a működését, mert megnövekedett az aszály, sőt több államba be is tiltották hogy ne nyúljanak bele az időjárásba.
Vagy ők is hülyék?
Válasz Gatti #25624. hozzászólásáraA Jáger egy állomás max 30km sugaru kőrt vedd optimális esetben . Én nem olszwt.felhőt ez a legnagyobb tév hit..
Az ezüst-jodid nem oszlatja el és nem nyomja el a felhőket. Inkább arra használják, hogy bizonyos típusú felhőkben elősegítse a jégkristályok kialakulását. Ennek lehetséges céljai:
a csapadékképződés elősegítése,
vagy a jégeső okozta károk mérséklése azáltal, hogy sok kisebb jégszem alakul ki a kevesebb nagy helyett.
A hatása azonban:
csak megfelelő meteorológiai körülmények között lehetséges,
nem működik minden felhőnél,
és a tudományos kutatások szerint az eredményessége korlátozott és esetenként vitatott.
Tehát nem lehet vele egyszerűen eltüntetni a felhőket vagy megakadályozni a felhők kialakulását. Inkább a már meglévő, megfelelő típusú felhőkben zajló folyamatokat próbálja befolyásolni.
A lényeg az hogy a talajból kiparolgó ledvesség is hozzá járul a felhő képzéshez ami az alfőldőn alig van . Ne kellene semmi más mit kellene 2/3 duszasztó gát amivel lehetne a talajvíz szintet emelni és ujra kellene a csatornákat ásni takarítani amit a nagyobb gazdák már eltüntettek és azokat fel kellene duzasztani . Mindenki azt várja valaki.csináljon.valamit.. nem állnak őssze és mondják azt hogy na akkor itt van az a csatorna rész takaritsuk ki és akonek van ott főldja szálljon bele a költségbe vagy fizika munkával.
Válasz HektárHarcos #25623. hozzászólásáraAzt viszont ne felejtsd el hogy amióta elindult az Alföldön is, azóta erre nagyon keveset esik az eső. Felétek teljesen más klíma van, ott lehet nincs akkora hatással mint itt. Itt 2021 óta folyamatosan aszály van, egyedül a 2023 volt normál de az se tudta pótolni az előtte lévő 2 évet.
Válasz Bekre Pál #25619. hozzászólásáraEzt a jéger hűséget el kell már felejteni . Arra jó hogy legyen mire fogni .nálunk kb 30 de lehet 40 éve megy a Tsz üzemeltette majd most a nagyobb gazdák dobják össze . És itt is volt jobb meg rosszabb év . 2002- 2003 aszály de nalunk pl 2007 be 8t kukorica volt amikor az ország 3/4 elsült. 2008 átlagos 2010 annyi eső volt hogy a 6-8 ak homokon 13-15 t kukorica volt . Utánna 11-12 átlagos év 13-14 száraz 15-19 ig atlagos év ebben a 4 évben 10t felett volt a kukorica tiszta nagy átlag . 20-21 szaraz de nem vêszes 22-23 aszály homokon 3.5t kukorica lett . 24-25 átlagos év . 26 eddig olyan mint a 2022 .
Válasz szanberg #25621. hozzászólásáraNyilván kell az eső, vagy kellene. De azért termohely és termohely között van különbség. Van ahol kevés esővel is egész jó gabonákat vágnak. Persze konkrét mmillimetereket nem tudok írni, hogy itt vagy ott mennyi, a sajátomat kivéve persze.
Válasz rtamas1976 #25506. hozzászólásáraTegnap mentem Gesztely Szerencs Tokaj vonalon, baszki nálatok olyan szinten brutális kukorica és napraforgó van, hogy kb a hihetetlen kategória, le fog szakadni a föld alatta.
2 fajta fajta kukorica 2 föld egymástól 8km első Kite sensor itt elég szèp de itt több eső volt mint a 2 földön az p92841 először vettem ezt a fajtát alig kapott esőt nem hiszem hogy fog teremni
Válasz t.romsics #25614. hozzászólásáraTéd meg volt lazítva, itt meg belevetették a tavalyi tarlóba. Ráadásul a gyomirtást is vetés utánra hagyták. Semmi glifó. Az árvakelés meg a tavasz folyamán kivette-elhasználta a vizet a talajból.
Válasz szanberg #25611. hozzászólásáraZólyomban és fentebb esik.
Lévai járás északi részén úgy szintén, a Selmeci hegyek odahúzzák a csapadékot. Lévától délebre csak a felhők vonulnak, alig esik néhanapján.
Lejjebb délre jóval Zselíz alatt esik, ahol a Börzsöny hegység segít az esőkben.
Lent Párkánynál még alig volt tegnap valami learatva. Nem úgy, mint nálunk. Kivétel a helyi új cég, aki még egy szalmaszálat se vágott le. Új a tulaj.
Válasz Sk Laci #25610. hozzászólásáraEz az év nem tipikus, felülír mindent. Hasonló megállapítások vannak felénk is a tavasziak (napra és kukorica) esetében. Eső az elmúlt egy évben így történt felénk: tavaly július második hetében egy 60-80 mm zivataros időszak, majd október végég semmi. Novemberben kb. 80 mm, az idén, januárban 25 cm hó, február második felében 15 mm, márciusban 10-15 mm, május közepén 60 mm, júniusban 5-20 mm zivatarokból, össze-vissza. Én inkább erre fogom, mert a mélyebb, jobb vízháztartású földekben még szépnek mondható a kukorica, napraforgó. Nem is mondhatnám utolsó órásnak.
Ez saját, forgatás nélküli (lazított), nagyon magasra megnőtt (nem is értem, hogy miért), a táblám egyik része rosszabb képességű (sárga agyagos homok), ott pedig derekamig nőve megsült, az már biztos kuka. Naprák no-till-ben (csak azt láttam, kukorica szerintem nincs) nem úgy fejlődtek az idei tavaszon, majd jött a június vége, nagy potenciál nincs bennük.
De a kalászosaimban is azok a “mélyebb” részek voltak értékelhetetlenek, ahol mindig szép szokott lenni. Most meg semmi, kalászt alig hozott. De idén minden gabona a magasabb földjeimben volt. Az idén 1 tonnával termett kevesebbet, mint tavaly. A határ mélyebb részeiben (nekem csak napra és kukorica van azokban) meg teljesen átlagos gabonatermés (sőt, néhol kiváló) volt.
Kevés volt a víz, cserébe hűvös volt a tavasz.. ez lehetett az oka.
Válasz szanberg #25611. hozzászólásáraA környező országokba szinte mindenhol esik az eső csak nálunk nem, meg talán szerbiába. De most is zenta környékén jó esők voltak, míg itt alig.
Válasz szanberg #25611. hozzászólásáraKisebb gyerek Romániában vaj, azt írja ott minden másnap volt eddig kisebb eső, és max 25-28 fok van arra. Ész megáll kb ugyanazon a magasságban van mint mi, csak 600 km-re keletre.
Válasz Sk Laci #25610. hozzászólásáraÉn a multkoraban jártam Zólyom felé innen tőlünk, hallod ott nálatok amilyen szép volt a határ, az nem közönséges!
Akkor is esett az eső, meg kb minden héten. Láttam a mélyebb foltokban kiveszett növényeket, mert megnyomta a belvíz.
Minden dupla akkora volt mint itt délebbre nálunk.
Ma voltam egy 60 km-es körúton.
A későn vetett és a notilles kukoricák ahol későn elimitálták a gyomokat megadták magukat ebben a szárazságban.
Szántottakban és időben elevetettek meg gyönyörüek. Természetesen a szárazság jelei nagyon láthatók /csavarodott levelek/ de nem száradtak ki!
Akkortájt lett a kukoricából vegyipari alapanyag és a bioetanolosok nem ahogy ígérték felfele, hanem lefele nyomják és importokkal stabilan alacsonyan tartják az árakat.Tiszta holland keletindiai társaság féle "gyarmatárú" eljárás, nincs új a nap alatt,
Válasz termelo #25604. hozzászólásáraElőtte 07-ben 65ezret is tudott, ami addig soha nem látott rekord ár volt. Akkor jöttek először házalni Szabadegyházáról, mert volt viszonylag normális termésünk, és ők strófolták az árat, hogy ne a cargillnak vagy glencorenak adjuk oda.
Aztán következő évben gatya, de mint írtam vissza állt a 40ezres árszint röviddel utána. 2009-ben 44ezer volt emlékeim szerint.
Válasz Igazi Földönfutó #25593. hozzászólásáraahhopz a 40hez tegyél hozzá még egy negyvenet, éppen a március-május vége közte időszakra, és így lesz igaz.
itt lehet megnézni, hogy mennyi esett
https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/csapadek/
Csanádapáca1 (Kaszaper felé): 650 cm
Csanádapáca2 (Gerendás felé): 437 cm
M Kovácsháza : 544 cm
Kaszaper: 585 cm
Tótkomlós: 248 cm
M bodzás: 491 cm
Pusztaföldvár: 517 cm
Kardoskút: 556 cm
Orosháza: 362, 471 cm
Válasz Gatti #25594. hozzászólásáraKonkrétan a nyírségben vagyok, itt tapasztalat hogy a homokon jobban bírja a növény mint a kötött talajokon.Na de még messze a vége.
Válasz Gatti #25591. hozzászólásáraPersze elhiszem, de itt is márc. végétől május végéig egy mili sem volt, azóta kb. vagy 40 mili több részletben, utoljára két hete volt 6 mm.És ez tavaszi szántás , vetés előtt 2q/ha 27-es és kész.Persze ha nem lesz komolyabb eső akkor ez is megadja magát. A kukorica igy néz ki,nem birja úgy mint a napra.
Válasz Gatti #25591. hozzászólásáraHidd el nekem is van saját földem béreltek között, amit 3-4 évente ganézok vadtagon, úgy néz ki mintha két gazdáé lenne az a darab.Béreltbe kiég a kukorica, sajátba meg mintha nem lenne 40+ fok, és aszály. De ez még nem jelenti hogy nála csak a megszokott csapadékhoz van kevesebb, ami lehet így is 3xsa a miénknek.
Válasz Igazi Földönfutó #25589. hozzászólásáraAkkor nem így nézne ki, hidd el nagyon sok hely van ahol nagyobb a csapadékhiány.
Persze elhiszem hogy nálatok is vízhiány van, de sok helyen itt a környéken már oda az alsó levelek és fonnyadnak.
25789 hozzászólás
Válasz termelo #25636. hozzászólásáraÉrtem. Nálunk a 70-80-as években a tablasitaskor volt ilyen hogy fasorokat kivettek, utat, árkot megszüntettek, több táblát összevontak. Természetesen csináltak új utat, árkot. Azóta a területek csak kisebbek lettek/lesznek. Tehát itt gyakorlatilag értelmetlen amit írsz, nem is csinálja senki.
Válasz termelo #25637. hozzászólásáraEz az egész téma egy szép nagy hízott kacsa.
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-07-06 08:22:20
Válasz Rabó001 #25635. hozzászólásáraEzek a föld közepén voltak 8-10 hektáros táblákba ahol a szomszédok már korábban beművelték ugyanezzel a módszerrel. Nem a terület nyerés végett volt hanem az egybeművelés végett.
Terület művelésbevonása végett fás bokros részeket szoktunk eltávolítani de ez 3 millió per hektár és van hogy bérelt földnél is megcsinálom nem csak saját esetében.
Akitől a legtöbb földet bérlem ott már 10 milla körül vagyok a tereprendezéssel de még nincs vége. Van még 8 hektár amivel kellene kezdenem valamit.
Válasz termelo #25632. hozzászólásáraJó, persze, be lehet művelni, de ehhez az kell hogy egy darab fa ne legyen benne. Tudom, azt is ki lehet vágni. Meg egy árokkal sokkal beljebb nem vagy, oké, némi területet lehet nyerni. Na meg ahol kis parcellak vannak ott se igazán életszerű hogy a pár hektáros folded végén beszantod az árkot.
Válasz Ohaza63 #25633. hozzászólásáraNa ez a másik . Ezt ide ne a sok őssze esküvö gyartó mehet máshova .
Aki nem tudja miért van egy az hogy az egyik repülőnek van csík a másiknak nincs az üljön vissza az iskola padba .
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-07-06 08:21:33
Válasz Rabó001 #25630. hozzászólásáraIH tárcsa árkonként 10x oda vissza majd keresztbe szántás ez 2 méter mély árokig jó recept. A következő évtől lehet hosszába szántani.
Próbáltam Terranóval is az is vállalható de több év után is huppanni fog ha nincs szántva.
Válasz Rabó001 #25630. hozzászólásáraAz a baj sokan nem veszik az se figyelembe hogy 50 év alatt egy folyó is mélyül és ugye igy változik a talaj viz is . Ezért lehetne a legjobb megoldás a duzzadztás de az is csak arra lenne hogy a maximum kőzeli szinten tartás . Itt a berek minden csatornánál van benne 30-40 cm deszka hogy annyi viz mindeig legyen ne engedje leürülni lassan teljesen. Sajna ezt az utat az ottani gazdáknak kell kijárni hogy legyen szivattyú ház az árkok takaritva legyenek es legyen mindegyiknél legalább 40cm duzasztó az aljába .
Válasz Gatti #25628. hozzászólásáraSzerintem csatornákat sehol nem szantottak be. A nagyokat nemis lenne egyszerű beszantani, maximum bulldozerral betolni, de az már nagy munka. Megvannak a csatornák, árkok, mindegy minek nevezzük, csak java része erősen elhanyagolva, feltöltődve, fával benőve. Sokszor már nem is látszik, aztán ha bemész egy fás sávba-bozotosba, akkor még fel lehet fedezni, hogy jé, itt volt valami.
Válasz Gatti #25627. hozzászólásáraAkkora termő területeken nem akkora kockázat a jég de amikor van ott is tarol mindent csak kb lehet az egy gazdának 10% itt egy kiterjedt ciklon vagy szupercella az ország mezőgazdaságát 80% le tudja nullátni . Nem is volt olyan régen amikor egy kiterjedt cella ami 400 vagy tőbb km hosszú volt és az egész országot szinte lefedve att haladt .talán meg ha keresnem lehet meg is lenne a radar kép , és akkor is volt jéger es esett is rendesen . De nem volt jég kár vagy minimális a szomszédokat meg szêtt verte mint ahogy most is. Volt olyan ahol a 2m kukorica meg naprából csalamádé maradt.
De ennyi erővel a napelemparkokat mikroklimáját is nézd. 100-300ha területeken melegíti a lég kőrt és brutális felhajtó hatást generál . De azt sem vizsgálja senki .
Válasz HektárHarcos #25626. hozzászólásáraA bekezdésed utolsó részére reagálva.
Itt megvannak a csatornák, egyáltalán nem szántották be, lehet a dunántúlon ezt tették.
Víz nincs benne évek óta, de miből is lenne? A tisza több éve nem volt kint a gátnál, nem lépett ki a medréből. Jelenleg a Tisza a valaha mért legalacsonyabb vízszinten van, a tisza tóból táplálják de folyamatosan apad ott is a vízszint.
Nem lenne annyi víz hogy teleengedjék az összes csatornát és még újakat is létesítsenek, több balatonnyi víz hiányzik a talajból az Alföldön.
Valamint a párolgás is érdekes dolog, sose volt még magyarországon akkora az erdőborítottság mint most, mégse esik az eső. Korábban beraktak egy cikket hogy kínába mekkora erdőt telepítettek hogy legyen eső és fordítva sült el.
Válasz HektárHarcos #25626. hozzászólásáraSemmi hivatalos irat nincs róla hogy mit okozhat az Alföldön, ami európába sajátos klímával rendelkezik. Csak ezeket a sablon szöveget lehet olvasni.
Több érdekes dolgot is olvastam már erről, de ki tudja mi igaz.
Olyat is olvastam hogy mivel itt mi jóval mélyebben ülünk az alföld közepén, ezért itt koncentrálódhat a légkörben és nehezebben tisztul ki.
Olyat is olvastam hogy ha túl kicsit a jégszemcsék fent, amire leér elpárologhat.
Olyat is olvastam hogy mivel nem keletkeznek nagyobb jégszemcsék, ezáltal sokkal kisebb utat tud megtenni egy csapadék felhő és ahol esik jóval többet ont ki magából.
Tehát amíg nincs hivatalos mérés és papír róla, amihez valaki a nevét is adja és vállalja a felelőséget hogy mit csinál itt az alföldön, addig szerintem nem kellene erőltetni. Mint ahogy semilyen módon nem kellene belenyúlni az időjárásba, had jöjjön aminek jönnie kell.
Nem véletlen hogy amerikába sok helyen leállították a működését, mert megnövekedett az aszály, sőt több államba be is tiltották hogy ne nyúljanak bele az időjárásba.
Vagy ők is hülyék?
Válasz Gatti #25624. hozzászólásáraA Jáger egy állomás max 30km sugaru kőrt vedd optimális esetben . Én nem olszwt.felhőt ez a legnagyobb tév hit..
Az ezüst-jodid nem oszlatja el és nem nyomja el a felhőket. Inkább arra használják, hogy bizonyos típusú felhőkben elősegítse a jégkristályok kialakulását. Ennek lehetséges céljai:
a csapadékképződés elősegítése,
vagy a jégeső okozta károk mérséklése azáltal, hogy sok kisebb jégszem alakul ki a kevesebb nagy helyett.
A hatása azonban:
csak megfelelő meteorológiai körülmények között lehetséges,
nem működik minden felhőnél,
és a tudományos kutatások szerint az eredményessége korlátozott és esetenként vitatott.
Tehát nem lehet vele egyszerűen eltüntetni a felhőket vagy megakadályozni a felhők kialakulását. Inkább a már meglévő, megfelelő típusú felhőkben zajló folyamatokat próbálja befolyásolni.
A lényeg az hogy a talajból kiparolgó ledvesség is hozzá járul a felhő képzéshez ami az alfőldőn alig van . Ne kellene semmi más mit kellene 2/3 duszasztó gát amivel lehetne a talajvíz szintet emelni és ujra kellene a csatornákat ásni takarítani amit a nagyobb gazdák már eltüntettek és azokat fel kellene duzasztani . Mindenki azt várja valaki.csináljon.valamit.. nem állnak őssze és mondják azt hogy na akkor itt van az a csatorna rész takaritsuk ki és akonek van ott főldja szálljon bele a költségbe vagy fizika munkával.
Válasz Gatti #25624. hozzászólására23-ban is ment a jeger.
Válasz HektárHarcos #25623. hozzászólásáraAzt viszont ne felejtsd el hogy amióta elindult az Alföldön is, azóta erre nagyon keveset esik az eső. Felétek teljesen más klíma van, ott lehet nincs akkora hatással mint itt. Itt 2021 óta folyamatosan aszály van, egyedül a 2023 volt normál de az se tudta pótolni az előtte lévő 2 évet.
Válasz Bekre Pál #25619. hozzászólásáraEzt a jéger hűséget el kell már felejteni . Arra jó hogy legyen mire fogni .nálunk kb 30 de lehet 40 éve megy a Tsz üzemeltette majd most a nagyobb gazdák dobják össze . És itt is volt jobb meg rosszabb év . 2002- 2003 aszály de nalunk pl 2007 be 8t kukorica volt amikor az ország 3/4 elsült. 2008 átlagos 2010 annyi eső volt hogy a 6-8 ak homokon 13-15 t kukorica volt . Utánna 11-12 átlagos év 13-14 száraz 15-19 ig atlagos év ebben a 4 évben 10t felett volt a kukorica tiszta nagy átlag . 20-21 szaraz de nem vêszes 22-23 aszály homokon 3.5t kukorica lett . 24-25 átlagos év . 26 eddig olyan mint a 2022 .
Válasz szanberg #25621. hozzászólásáraNyilván kell az eső, vagy kellene. De azért termohely és termohely között van különbség. Van ahol kevés esővel is egész jó gabonákat vágnak. Persze konkrét mmillimetereket nem tudok írni, hogy itt vagy ott mennyi, a sajátomat kivéve persze.
Válasz rtamas1976 #25506. hozzászólásáraTegnap mentem Gesztely Szerencs Tokaj vonalon, baszki nálatok olyan szinten brutális kukorica és napraforgó van, hogy kb a hihetetlen kategória, le fog szakadni a föld alatta.
A töredéke esőt ha megkaptuk volna itt.....
2 fajta fajta kukorica 2 föld egymástól 8km első Kite sensor itt elég szèp de itt több eső volt mint a 2 földön az p92841 először vettem ezt a fajtát alig kapott esőt nem hiszem hogy fog teremni
Válasz Gatti #25613. hozzászólásáraLehet, hogy nem kéne jégerkedni pölö?
Válasz t.romsics #25614. hozzászólásáraTéd meg volt lazítva, itt meg belevetették a tavalyi tarlóba. Ráadásul a gyomirtást is vetés utánra hagyták. Semmi glifó. Az árvakelés meg a tavasz folyamán kivette-elhasználta a vizet a talajból.
Válasz szanberg #25611. hozzászólásáraZólyomban és fentebb esik.
Lévai járás északi részén úgy szintén, a Selmeci hegyek odahúzzák a csapadékot. Lévától délebre csak a felhők vonulnak, alig esik néhanapján.
Lejjebb délre jóval Zselíz alatt esik, ahol a Börzsöny hegység segít az esőkben.
Lent Párkánynál még alig volt tegnap valami learatva. Nem úgy, mint nálunk. Kivétel a helyi új cég, aki még egy szalmaszálat se vágott le. Új a tulaj.
Válasz Radocz #25615. hozzászólásáraSzeretem a szerencsejátékot, mondjuk, csak a pokert, meg a kukorica termesztését. Egyiket sem nagy tétben játszva…
Válasz t.romsics #25614. hozzászólásáraTavaly egyik KFT kukoricája végig szép volt.
Nem hozott szemet.
Oka ismeretlen eddig. Jó minőségű földben volt.
Válasz Sk Laci #25610. hozzászólásáraEz az év nem tipikus, felülír mindent. Hasonló megállapítások vannak felénk is a tavasziak (napra és kukorica) esetében. Eső az elmúlt egy évben így történt felénk: tavaly július második hetében egy 60-80 mm zivataros időszak, majd október végég semmi. Novemberben kb. 80 mm, az idén, januárban 25 cm hó, február második felében 15 mm, márciusban 10-15 mm, május közepén 60 mm, júniusban 5-20 mm zivatarokból, össze-vissza. Én inkább erre fogom, mert a mélyebb, jobb vízháztartású földekben még szépnek mondható a kukorica, napraforgó. Nem is mondhatnám utolsó órásnak.
Ez saját, forgatás nélküli (lazított), nagyon magasra megnőtt (nem is értem, hogy miért), a táblám egyik része rosszabb képességű (sárga agyagos homok), ott pedig derekamig nőve megsült, az már biztos kuka. Naprák no-till-ben (csak azt láttam, kukorica szerintem nincs) nem úgy fejlődtek az idei tavaszon, majd jött a június vége, nagy potenciál nincs bennük.
De a kalászosaimban is azok a “mélyebb” részek voltak értékelhetetlenek, ahol mindig szép szokott lenni. Most meg semmi, kalászt alig hozott. De idén minden gabona a magasabb földjeimben volt. Az idén 1 tonnával termett kevesebbet, mint tavaly. A határ mélyebb részeiben (nekem csak napra és kukorica van azokban) meg teljesen átlagos gabonatermés (sőt, néhol kiváló) volt.
Kevés volt a víz, cserébe hűvös volt a tavasz.. ez lehetett az oka.
Válasz szanberg #25611. hozzászólásáraA környező országokba szinte mindenhol esik az eső csak nálunk nem, meg talán szerbiába. De most is zenta környékén jó esők voltak, míg itt alig.
Válasz szanberg #25611. hozzászólásáraKisebb gyerek Romániában vaj, azt írja ott minden másnap volt eddig kisebb eső, és max 25-28 fok van arra. Ész megáll kb ugyanazon a magasságban van mint mi, csak 600 km-re keletre.
Válasz Sk Laci #25610. hozzászólásáraÉn a multkoraban jártam Zólyom felé innen tőlünk, hallod ott nálatok amilyen szép volt a határ, az nem közönséges!
Akkor is esett az eső, meg kb minden héten. Láttam a mélyebb foltokban kiveszett növényeket, mert megnyomta a belvíz.
Minden dupla akkora volt mint itt délebbre nálunk.
Ma voltam egy 60 km-es körúton.
A későn vetett és a notilles kukoricák ahol későn elimitálták a gyomokat megadták magukat ebben a szárazságban.
Szántottakban és időben elevetettek meg gyönyörüek. Természetesen a szárazság jelei nagyon láthatók /csavarodott levelek/ de nem száradtak ki!
Múlthét szombat óta adott neki a hőség
Válasz mtz1221 #25588. hozzászólásáraJók a számaid tetszik nagyon CSAK 2-5% nak kellene MARADNI a tőbbi mehet
Akkortájt lett a kukoricából vegyipari alapanyag és a bioetanolosok nem ahogy ígérték felfele, hanem lefele nyomják és importokkal stabilan alacsonyan tartják az árakat.Tiszta holland keletindiai társaság féle "gyarmatárú" eljárás, nincs új a nap alatt,
Válasz termelo #25604. hozzászólásáraElőtte 07-ben 65ezret is tudott, ami addig soha nem látott rekord ár volt. Akkor jöttek először házalni Szabadegyházáról, mert volt viszonylag normális termésünk, és ők strófolták az árat, hogy ne a cargillnak vagy glencorenak adjuk oda.
Aztán következő évben gatya, de mint írtam vissza állt a 40ezres árszint röviddel utána. 2009-ben 44ezer volt emlékeim szerint.
Válasz termelo #25604. hozzászólásáraDe csak egy pillanatra!
Utána vissza korrigált és új évben már 4000-ért adtam el
Válasz .Richard. #25585. hozzászólásáraszerintem meg 2008 ban 1700 forint volt a kukorica nettó
Válasz Igazi Földönfutó #25593. hozzászólásáraahhopz a 40hez tegyél hozzá még egy negyvenet, éppen a március-május vége közte időszakra, és így lesz igaz.
itt lehet megnézni, hogy mennyi esett
https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/csapadek/
Köszönöm szépen!
Válasz Ohaza63 #25600. hozzászólásáraÉn is úgy nézem. Szerintem amit én linkeltem az eredeti és azt használja a vízügy.
Válasz Gatti #25599. hozzászólásáraÜdv!
Szerintem ez ugyanaz a térkép, csak más link mutat rá.
Válasz Ohaza63 #25598. hozzászólásáraén itt néztem
https://geoportal.vizugy.hu/talajvizkutak/index.html
Válasz apuci #25597. hozzászólásáraÜdv apuci!
Csanádapáca1 (Kaszaper felé): 650 cm
Csanádapáca2 (Gerendás felé): 437 cm
M Kovácsháza : 544 cm
Kaszaper: 585 cm
Tótkomlós: 248 cm
M bodzás: 491 cm
Pusztaföldvár: 517 cm
Kardoskút: 556 cm
Orosháza: 362, 471 cm
Itt a link, mazsolázhatsz!
Üdv: Ohaza
https://www.vizugy.hu/?mapModule=OpTalajviz&mapData=TalajvizTajekoztatok
Válasz Gatti #25596. hozzászólásáraBékésen is meg tudnád nézni ha megkérlek?
Válasz Igazi Földönfutó #25595. hozzászólásáramegnéztem a nyírség nagy részén 400-700cm között van a talajvíz, ott is nagyon lent van.
Válasz Gatti #25594. hozzászólásáraKonkrétan a nyírségben vagyok, itt tapasztalat hogy a homokon jobban bírja a növény mint a kötött talajokon.Na de még messze a vége.
Válasz Igazi Földönfutó #25593. hozzászólásáraAz is lehet hogy ott magasabban van a talajviz, itt az utóbbi évek mind csapadékszegények voltak és több métert csökkent.
Válasz Gatti #25591. hozzászólásáraPersze elhiszem, de itt is márc. végétől május végéig egy mili sem volt, azóta kb. vagy 40 mili több részletben, utoljára két hete volt 6 mm.És ez tavaszi szántás , vetés előtt 2q/ha 27-es és kész.Persze ha nem lesz komolyabb eső akkor ez is megadja magát.
A kukorica igy néz ki,nem birja úgy mint a napra.
Válasz Gatti #25591. hozzászólásáraHidd el nekem is van saját földem béreltek között, amit 3-4 évente ganézok vadtagon, úgy néz ki mintha két gazdáé lenne az a darab.Béreltbe kiég a kukorica, sajátba meg mintha nem lenne 40+ fok, és aszály. De ez még nem jelenti hogy nála csak a megszokott csapadékhoz van kevesebb, ami lehet így is 3xsa a miénknek.
Válasz Igazi Földönfutó #25589. hozzászólásáraAkkor nem így nézne ki, hidd el nagyon sok hely van ahol nagyobb a csapadékhiány.
Persze elhiszem hogy nálatok is vízhiány van, de sok helyen itt a környéken már oda az alsó levelek és fonnyadnak.
Válasz Igazi Földönfutó #25589. hozzászólásáraItt a táblák 90%án már 4-5 levél is oda van. Rossz partos részen annyira meg van fonnyadva, hogy lóg a bimbó.