Válasz .Richard. #13615. hozzászólására4-5 évente muszáj mélylazítani hogy ne tömörödjön össze a talaj.
Nekünk ez így bevált, az utóbbi 10 évbe pedig gyarapodott a humusz és a tápanyag is a földeken. Igaz minden visszaforgatunk bele amit csak tudunk.
Válasz Gatti #13613. hozzászólásáraHa szántasz, akkor szánts,utánna se hagyd el. Ha lazítasz ,felejtsd el az ekèt,utánna mindig lazits,felváltva semmi èrtelme,ha eredmènyt vársz. de a tudomány leírja,milyen hatrányokra számits,ha èrdekel. Szántás nèlkül ha nem agyagban kell rögöt törni,vagy gyurmázn I,már fèl siker. De a szántás után csak lazítani,az visszafog mindent. Ez be van bizonyítva. Eleve szarabb.
Válasz Gatti #13613. hozzászólásáraEzt már többször leírtam, alapvető probléma, hogy 90% nem tudja beállítani a lazítót. Innestől kezdve meg félig halott az egész.
Válasz SzikiSzokeveny #13612. hozzászólásáraTavaly nálunk a későbbi vetés gatya lett mert derékig se nőtt meg a napra, a korábbi vetések pedig aránylag jók lettek.
De több év tapasztalatából mondom hogy a szántott valamivel mindig jobb volt mint a lazított.
Válasz Gatti #13609. hozzászólásáraÉn úgy látom a vetés ideje volt a legfontosabb. Az április 10-20 közt vetettek a legjobbak. Tavaly a későn vetettek lettek a jobbak. Előtte meg évekig a koraiak voltak jók.
Válasz t.romsics #13610. hozzászólásáraÉn csak arra céloztam hogy nem mindenhol működik a forgatás nélküli termesztés. Ha lehet akkor mi szántunk mert sokkal jobb eredményeket érünk el, 4-5 évente pedig lazitunk.
Válasz Gatti #13609. hozzászólásáraA titok nyitja szerintem, hogy a nyár (forróság) elejére el kell érni, egy jó terméshez szükséges növényfejlettséget, ami azt jelenti, hogy az állomány összezáródjon. Ha ezt a földjeid zömében el tudod érni szántás nélkül, akkor azt el lehet hagyni. Ha nem tudod, akkor ez a művelet kihagyhatatlan. Felénk is azt látom, hogy a szántott földbe vetett növénynek a legdinamikusabb a fejlődési erélye, főleg ha rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségű víz. A másik szűk keresztmetszet pedig ez a forróság. Ha a növény fejlettsége gyengébb, akkor ezekben a melegekben már nem is fog fejlődni, ami abban nyilvánul meg, hogy derékig érve virágba borul, és terem annyit, amennyit.
Szóval, ha melegebb földjeid vannak, akkor egy korai vetéssel simán el tudsz érni egy megfelelő állományt, ha viszont kötöttebb, hűvösebb földjeid vannak, meg még vársz is arra, hogy a vetéshez minden ideálissá váljon (talaj, környezeti hőmérséklet), akkor nem sok minden lesz a tavaszi vetéseidből, az biztos. Nem véletlen mentek el a nemesítők a hidegtűrés irányában vetőmag fronton, főleg csírázáskori, korai időszakban. Hidd el sokkal jobban bírják a tavaszi hideget, mint a nyári forróságot…
Válasz Gatti #13606. hozzászólásáraNekem a napraforgó csak szántott területen van. De sajnos a szikes részén ott sem kelt ki. De a többi aránylag jónak tűnik. 26ha ból olyan 7ha hiányzik. Van egy 7ha kukorica ami egy tízen pár éve forgatásnélküli területemen van na az gatya , még annál is rosszabb mint amit próbának csináltam.
Válasz barazdabetyar. #13593. hozzászólásáraAzért mert hívő ember létedre, te sem jól értelmezed az add meg nékünk a mindennapi kenyerünket. Zab kell a teheneidnek. Többire most nincs szükséged.
Válasz szanberg #13595. hozzászólásáraMeg a talajművelés fajtája. Csináltam próbát egy táblánál szántot meg csak tárcsa és 30 cm lazított a szántott válig ér a lazított pupig. Minden ugyan az, vetőmag, műtrágya,növszer.
Válasz ND #13601. hozzászólásáraMeg ahol évszázadokon át birkát legeltettek, és az is sokszor éhen döglött, mert nem nőtt a fű, ott nem kell a vízigényes kultúrákat erőltetni.
Én is elgondolkodtam a kaktuszon meg datolyán, meg lehet rakok közé pár tevét
Válasz Gatti #13600. hozzászólásárahát hidd el, mi sem fázunk.
Az autó hetek óta 36-38 fokot ír induláskor, ez kb 34-36-ra megy le menet közben
A nap itt is ugyan úgy perzsel, és a fok is megvan hozzá.
Ja meg a süvítő folyamatos szél, csak hogy legyen ami kiveszi azt ami esetleg összecsepereg
Pont ugyan az, mint amiket délebbre írtok.
Tény, vannak szép harsogó zöld kukoricák itt-ott, de van térdig érő szürke is ami már egy hónapja is össze volt sodródva és lekaszálni sem lesz érdemes.
Itt látom a technológia beli különbségeket előjönni, mert sokszor ezek egymás mellett vannak
Válasz ND #13599. hozzászólásáraTudom hogy ott is kevés a csapadék, bizonyos részeken, viszont valahol nagyon jó.
De ami még fontos hogy arra mindig hűvösebb van, ami szárazság esetén nagy előny.
Válasz Gatti #13598. hozzászólásáraitt északon is hol milyen a helyzet.
Szanberg is írta a minap, hogy a két szomszédos völgyben esett, az övéké kimaradt.
Nálam is ez van. Jobbról-balról a két szomszédos településen rendszeresen esik, mi meg középen kimaradunk, mert a mögöttünk lévő domb ketté választja azt ami jön.
Legalábbis én erre gondolok...
Válasz barazdabetyar. #13576. hozzászólásáraAz megsem fordult a fejedben, hogy a sokéve tartó tápanyag pótlás híjja miatt ennyi az ennyi?
Azért van ott melletted gazda aki 2 mázsa pétisót adott neki és 35 mázsát aratott!!!
Válasz Gatti #13587. hozzászólásáraA zabra ki mert írni ennyit?! Abból amúgy is kevesebb terem, mint bármiből. Felteszi az ember lovas fórumokra és másfélszer-kétszer ennyiért elviszik.
Egyébként én legszívesebben azért vetnék zabot, hogy zölden lekaszáljam és bebálázzam a lovaknak. Egyszer volt így nekünk kiskockabálában és imádták a lovak (na meg az egerek...).
Válasz Gatti #13591. hozzászólásáraRégebben volt, sose lett belőle nagy vagyon de mindig volt rajta haszon. Most nekem is annyi van, amit a jószág megeszik. Bár ilyen áron jobb lett volna zabot venni, a földet meg ugaron hagyni.
Ezt Én is kérdeztem tőlük, miután végig dolgozták szorgalmasan az életüket.
Ezek a gazdák 60-70 +-osak
A válasz:
A nagy értékű gépekből, földekből egyetemi nagyvárosokban lakásokat vesznek és kiadják.
Eddig is voltak nekik ilyenek, úgy gondolom, hogy ez könnyebb kenyérkereset, mint lesni az eget és várni az esőt és bosszankodni a felvásárlási árakon.
Az egyik pl. lakóbuszt vett és minden hétvégén kirándul.
Ha nem kel el a föld, mindig találnak valakit, aki még lelkes és próbálkozik és kiveszi.
Itt 15-20 q/Ha árpa búza, 10-15 q/Ha napraforgó és 10-20 q/Ha kukorica nem olyan amiért erőlködni kelljen.
Eddig is volt parlag föld elég erre felé, most majd több lesz.
Igazuk is van, mert egyszer élünk.
Csak azért, hogy egy élet munkájának megtakarításait visszategyék a versenyképtelen mezőgazdaságba, csak hogy elbukják az egészet, szerintem igazuk is van.
Válasz Gatti #13579. hozzászólásáraFinomítóban is dolgozik ember, de egy kiesett finomító napi többmillió dolláros veszteséget okoz, és megbénít egy országrészt, egy kiesett kombàjn viszont minimális kárt okoz országos szinten.
Válasz Watson #13577. hozzászólásáraMásik oldalon meg a finomítók kapják, ott is emberek dolgoznak. Szerintem simán elképzelhető lenen hogy mezőgazdasági gépeket is támadnak, ezzel gyengítve ukrajna gazdaságát.
De az is érdekes hogy a jó területek nagy része már orosz oldalra került, mégis rengeteg ukrán termés várható idén is :D
Válasz szanberg #13571. hozzászólásáraHagyjad, Mr."low cost/high yield" Poke-nak bejött az élet, se kicsi, se nagy, se fizetett ellenség (munkavállaló) otthonra, meg eléggé puritánba is nyomja, ilyen a válságálló parasztkodás!
Válasz Igazi Földönfutó #13572. hozzászólásáraInkább az érdekes hogy ukrajnába még mindig mennyit termelnek azon a részen ahol jelenleg is háború van. Ugye ott vannak a legjobb földek és mégis vígan termelnek a front közelében.
Azon is csodálkozom hogy az oroszok nem támadják pl drónokkal a kombájnokat és traktorokat, hiszen azzal is gyengítenék ukrajna gazdaságát.
Válasz mtz1221 #13569. hozzászólásáraLe fognak aratni nem kell megijedni.Amikor még Szovjetunió volt aratáskor jellemző volt az üzemanyag hiány.Volt amikor napokig nem volt a kutakon üzemanyag.Emlékszem amikor az ezerötösbe muszaj volt 72-es benzint tankolni, alig volt jártányi ereje.
Válasz MrPoke #13570. hozzászólásáraCsak ahhoz pénz is kellene, tudod...
Nem is a gabona árával van baj (habár 15 éves árszintek vannak) hanem, hogy minden más kuuva drága, és nagyságrendekkel drágább mint annó. Na így már nem jön ki a matek, még ha jó termés lenne, akkor sem.
13916 hozzászólás
Válasz .Richard. #13615. hozzászólására4-5 évente muszáj mélylazítani hogy ne tömörödjön össze a talaj.
Nekünk ez így bevált, az utóbbi 10 évbe pedig gyarapodott a humusz és a tápanyag is a földeken. Igaz minden visszaforgatunk bele amit csak tudunk.
Válasz Gatti #13613. hozzászólásáraHa szántasz, akkor szánts,utánna se hagyd el. Ha lazítasz ,felejtsd el az ekèt,utánna mindig lazits,felváltva semmi èrtelme,ha eredmènyt vársz. de a tudomány leírja,milyen hatrányokra számits,ha èrdekel. Szántás nèlkül ha nem agyagban kell rögöt törni,vagy gyurmázn I,már fèl siker. De a szántás után csak lazítani,az visszafog mindent. Ez be van bizonyítva. Eleve szarabb.
Válasz Gatti #13613. hozzászólásáraEzt már többször leírtam, alapvető probléma, hogy 90% nem tudja beállítani a lazítót. Innestől kezdve meg félig halott az egész.
Válasz SzikiSzokeveny #13612. hozzászólásáraTavaly nálunk a későbbi vetés gatya lett mert derékig se nőtt meg a napra, a korábbi vetések pedig aránylag jók lettek.
De több év tapasztalatából mondom hogy a szántott valamivel mindig jobb volt mint a lazított.
Válasz Gatti #13609. hozzászólásáraÉn úgy látom a vetés ideje volt a legfontosabb. Az április 10-20 közt vetettek a legjobbak. Tavaly a későn vetettek lettek a jobbak. Előtte meg évekig a koraiak voltak jók.
Válasz t.romsics #13610. hozzászólásáraÉn csak arra céloztam hogy nem mindenhol működik a forgatás nélküli termesztés. Ha lehet akkor mi szántunk mert sokkal jobb eredményeket érünk el, 4-5 évente pedig lazitunk.
Válasz Gatti #13609. hozzászólásáraA titok nyitja szerintem, hogy a nyár (forróság) elejére el kell érni, egy jó terméshez szükséges növényfejlettséget, ami azt jelenti, hogy az állomány összezáródjon. Ha ezt a földjeid zömében el tudod érni szántás nélkül, akkor azt el lehet hagyni. Ha nem tudod, akkor ez a művelet kihagyhatatlan. Felénk is azt látom, hogy a szántott földbe vetett növénynek a legdinamikusabb a fejlődési erélye, főleg ha rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségű víz. A másik szűk keresztmetszet pedig ez a forróság. Ha a növény fejlettsége gyengébb, akkor ezekben a melegekben már nem is fog fejlődni, ami abban nyilvánul meg, hogy derékig érve virágba borul, és terem annyit, amennyit.
Szóval, ha melegebb földjeid vannak, akkor egy korai vetéssel simán el tudsz érni egy megfelelő állományt, ha viszont kötöttebb, hűvösebb földjeid vannak, meg még vársz is arra, hogy a vetéshez minden ideálissá váljon (talaj, környezeti hőmérséklet), akkor nem sok minden lesz a tavaszi vetéseidből, az biztos. Nem véletlen mentek el a nemesítők a hidegtűrés irányában vetőmag fronton, főleg csírázáskori, korai időszakban. Hidd el sokkal jobban bírják a tavaszi hideget, mint a nyári forróságot…
Válasz Koczka József #13608. hozzászólásárasajna itt is hiányos a napra, a barkó és vadak miatt, meg ugye nem is egyszerre kelt.
De van mellette 2 szomszédnak napra, ott az egyik olyan szántott mint a miénk, a másik lazított. A 2 szántott sokkal jobb képet mutat mint a lazított.
Válasz Gatti #13606. hozzászólásáraNekem a napraforgó csak szántott területen van. De sajnos a szikes részén ott sem kelt ki. De a többi aránylag jónak tűnik. 26ha ból olyan 7ha hiányzik. Van egy 7ha kukorica ami egy tízen pár éve forgatásnélküli területemen van na az gatya , még annál is rosszabb mint amit próbának csináltam.
Válasz barazdabetyar. #13593. hozzászólásáraAzért mert hívő ember létedre, te sem jól értelmezed az add meg nékünk a mindennapi kenyerünket.
Zab kell a teheneidnek. Többire most nincs szükséged.
Válasz Koczka József #13603. hozzászólásáraItt a napra jobban néz ki a szántott földeken, sokkal fejlettebbnek néznek ki.
Válasz Ohaza63 #13604. hozzászólásáraFelétek lehet a köldök vagy derék.
Válasz Koczka József #13603. hozzászólásáraÜdv Józsi!
A vállat értem, de a "pupig" az hol van az emberen.
Válasz szanberg #13595. hozzászólásáraMeg a talajművelés fajtája. Csináltam próbát egy táblánál szántot meg csak tárcsa és 30 cm lazított a szántott válig ér a lazított pupig. Minden ugyan az, vetőmag, műtrágya,növszer.
Válasz ND #13601. hozzászólásáraMeg ahol évszázadokon át birkát legeltettek, és az is sokszor éhen döglött, mert nem nőtt a fű, ott nem kell a vízigényes kultúrákat erőltetni.
Én is elgondolkodtam a kaktuszon meg datolyán, meg lehet rakok közé pár tevét
Válasz Gatti #13600. hozzászólásárahát hidd el, mi sem fázunk.
Az autó hetek óta 36-38 fokot ír induláskor, ez kb 34-36-ra megy le menet közben
A nap itt is ugyan úgy perzsel, és a fok is megvan hozzá.
Ja meg a süvítő folyamatos szél, csak hogy legyen ami kiveszi azt ami esetleg összecsepereg
Pont ugyan az, mint amiket délebbre írtok.
Tény, vannak szép harsogó zöld kukoricák itt-ott, de van térdig érő szürke is ami már egy hónapja is össze volt sodródva és lekaszálni sem lesz érdemes.
Itt látom a technológia beli különbségeket előjönni, mert sokszor ezek egymás mellett vannak
Válasz ND #13599. hozzászólásáraTudom hogy ott is kevés a csapadék, bizonyos részeken, viszont valahol nagyon jó.
De ami még fontos hogy arra mindig hűvösebb van, ami szárazság esetén nagy előny.
Válasz Gatti #13598. hozzászólásáraitt északon is hol milyen a helyzet.
Szanberg is írta a minap, hogy a két szomszédos völgyben esett, az övéké kimaradt.
Nálam is ez van. Jobbról-balról a két szomszédos településen rendszeresen esik, mi meg középen kimaradunk, mert a mögöttünk lévő domb ketté választja azt ami jön.
Legalábbis én erre gondolok...
Válasz Praetor #13597. hozzászólásáraVéletlenül összevertem sk lacival
De ő is északabbra van, ott azért jobb a helyzet valamivel.
Válasz Gatti #13596. hozzászólásáraMáté nem Szlovákiában gazdálkodik.
Válasz szanberg #13595. hozzászólásáraLehet az több esőt kapott.
Itt is vannak olyan pártos részek ahol kb 15-20 cm a búza, pedig jó tápanyag ellátottságú a föld.
Ti ott szlovákba jóval jobb helyen vagytok mint mi itt az Alföldön.
Válasz barazdabetyar. #13576. hozzászólásáraAz megsem fordult a fejedben, hogy a sokéve tartó tápanyag pótlás híjja miatt ennyi az ennyi?
Azért van ott melletted gazda aki 2 mázsa pétisót adott neki és 35 mázsát aratott!!!
Szerintem egyszerűen kizsigerelted a földedet.
Válasz Gatti #13587. hozzászólásáraA zabra ki mert írni ennyit?! Abból amúgy is kevesebb terem, mint bármiből. Felteszi az ember lovas fórumokra és másfélszer-kétszer ennyiért elviszik.
Egyébként én legszívesebben azért vetnék zabot, hogy zölden lekaszáljam és bebálázzam a lovaknak. Egyszer volt így nekünk kiskockabálában és imádták a lovak (na meg az egerek...).
Válasz SzikiSzokeveny #13590. hozzászólásáraItt az őszi zab a legjobb.
Válasz Gatti #13591. hozzászólásáraRégebben volt, sose lett belőle nagy vagyon de mindig volt rajta haszon. Most nekem is annyi van, amit a jószág megeszik. Bár ilyen áron jobb lett volna zabot venni, a földet meg ugaron hagyni.
Válasz SzikiSzokeveny #13590. hozzászólásárarégen se nagyon érte meg a zab, mi csak magunknak termeltünk amíg voltak állatok.
Válasz Gatti #13587. hozzászólásáraA zab már viccnek is gyenge. A végén tényleg minden ugar meg kaszáló lesz.
Válasz cheebor #13588. hozzászólásáraÜdv!
Ezt Én is kérdeztem tőlük, miután végig dolgozták szorgalmasan az életüket.
Ezek a gazdák 60-70 +-osak
A válasz:
A nagy értékű gépekből, földekből egyetemi nagyvárosokban lakásokat vesznek és kiadják.
Eddig is voltak nekik ilyenek, úgy gondolom, hogy ez könnyebb kenyérkereset, mint lesni az eget és várni az esőt és bosszankodni a felvásárlási árakon.
Az egyik pl. lakóbuszt vett és minden hétvégén kirándul.
Ha nem kel el a föld, mindig találnak valakit, aki még lelkes és próbálkozik és kiveszi.
Itt 15-20 q/Ha árpa búza, 10-15 q/Ha napraforgó és 10-20 q/Ha kukorica nem olyan amiért erőlködni kelljen.
Eddig is volt parlag föld elég erre felé, most majd több lesz.
Igazuk is van, mert egyszer élünk.
Csak azért, hogy egy élet munkájának megtakarításait visszategyék a versenyképtelen mezőgazdaságba, csak hogy elbukják az egészet, szerintem igazuk is van.
Válasz Ohaza63 #13565. hozzászólásáraÉs mihez kezdenek ha abbahagyják?
Válasz Watson #13584. hozzászólásárana igen, de egy kombájnak elég egy drón, míg egy finomítót rengeteg drónnal támadnak, számolva a légvédelemmel is.
Válasz Gatti #13579. hozzászólásáraFinomítóban is dolgozik ember, de egy kiesett finomító napi többmillió dolláros veszteséget okoz, és megbénít egy országrészt, egy kiesett kombàjn viszont minimális kárt okoz országos szinten.
Válasz Rabó001 #13580. hozzászólásáraÉn aknára futott gépekről tudok főleg, közvetlen tàmadásról kevésbé.
Válasz Rabó001 #13580. hozzászólásáraez így van
Válasz Gatti #13579. hozzászólásáraPontosan nrmtudom megmondani, hogy az ukrán termőföldek hány százaléka került orosz megszállás alá.
Válasz Watson #13577. hozzászólásáraFordul elő olyan, hogy ukrán traktort, kombajnt is kilőnek az oroszok. Sose zavarták az oroszokat a háborús bűnök.
Válasz Watson #13577. hozzászólásáraMásik oldalon meg a finomítók kapják, ott is emberek dolgoznak. Szerintem simán elképzelhető lenen hogy mezőgazdasági gépeket is támadnak, ezzel gyengítve ukrajna gazdaságát.
De az is érdekes hogy a jó területek nagy része már orosz oldalra került, mégis rengeteg ukrán termés várható idén is :D
Válasz szanberg #13571. hozzászólásáraHagyjad, Mr."low cost/high yield" Poke-nak bejött az élet, se kicsi, se nagy, se fizetett ellenség (munkavállaló) otthonra, meg eléggé puritánba is nyomja, ilyen a válságálló parasztkodás!
Válasz Gatti #13573. hozzászólásáraJóhogynem már kombàjnokat lőnek ki drónokkal
Ennek eléggé háborús bűn hangzása lenne
Válasz Ohaza63 #13560. hozzászólására8 mázsa/ha amit ma vágtam. Nem no-till,mielőtt valaki betámadna. Szimpla aszály.
Válasz Gatti #13573. hozzászólásáraDe, van hogy támadják.
Válasz Gatti #13573. hozzászólásáraJa nem bántják őket.Probléma ott van ahol saját maguk elaknásitották a területet és nem lehet rámenni.
Válasz Igazi Földönfutó #13572. hozzászólásáraInkább az érdekes hogy ukrajnába még mindig mennyit termelnek azon a részen ahol jelenleg is háború van. Ugye ott vannak a legjobb földek és mégis vígan termelnek a front közelében.
Azon is csodálkozom hogy az oroszok nem támadják pl drónokkal a kombájnokat és traktorokat, hiszen azzal is gyengítenék ukrajna gazdaságát.
Válasz mtz1221 #13569. hozzászólásáraLe fognak aratni nem kell megijedni.Amikor még Szovjetunió volt aratáskor jellemző volt az üzemanyag hiány.Volt amikor napokig nem volt a kutakon üzemanyag.Emlékszem amikor az ezerötösbe muszaj volt 72-es benzint tankolni, alig volt jártányi ereje.
Válasz MrPoke #13570. hozzászólásáraCsak ahhoz pénz is kellene, tudod...
Nem is a gabona árával van baj (habár 15 éves árszintek vannak) hanem, hogy minden más kuuva drága, és nagyságrendekkel drágább mint annó. Na így már nem jön ki a matek, még ha jó termés lenne, akkor sem.
Válasz Igazi Földönfutó #13568. hozzászólásáraA használtaké 50% ot is. Valamint az újjak is jelentőse, hiszen euroban vásárolunk...
https://www.agroinform.hu/gazdasag/bajban-az-orosz-aratas-hiaba-a-sok-koolaj-keves-az-uzemanyag-95449-001
Válasz MrPoke #13561. hozzászólásáraMiért, a traktor ára esett 20 százalékot?
06.23. - búza 58-60.000 - Somogy megye