Válasz .Feco. #2160. hozzászólásáraHa a körülmények engedik, akkor első menetben fogasborona, majd kombinátor kb 6-7 cm mélyen az is lándzsás késekkel, nem lúdtalpkapával, mert az felhozzná a gyurmát.
Ma voltam is megrendelni a lándzsás késeket. Jövőhét kedjén már meg kellene jönnie Csehországból. HA egy kicsit jobb idő lessz, felujítom a szezonig.
Sziasztok! 2021ben aszályban dombtetőn zöldítés után,vadkáral,korai kuki:5t/ha.Dekalb
Nem voltam el csügedve.
Idén igaz mélyfekvésű területen:7,5t/ha. Spcvel vetve zöldítés után,ősszel zőldítés rtvel bedolgozva és tavaszal rtvel magágykészítés vetés:dkalb 4391, -1q mütrágya sor mellé és 10kl TrikaExpert sorba., Valaki kiváncsi rá,hogy idén hova vetek kukoricát jöjjön el szivesen meg mutattom neki,még a lószar is el gúrúl nem ám a gyogyszerem.Bízom a notillben és a mintillben.
Válasz Sk Laci #2155. hozzászólásáraHát amit mi művelünk az a folyószabályozás előtti korokban volt ártér, de a többi passzol...
Tavaszra általában omlós szokott lenni, szóval amikor már járható akkor a lehető legsekélyebb talajművelés amit csak lehet, majd vetés úgy, hogy a vetőgépen a talajművelő tárcsák pontosan a vetésmélységben, hogy legyen magágy a sorok fölött. Ha korai a tavaszodás, akkor ekkorra már általában kizöldül, szóval vetés után 2-3 nappal lehet csinálni egy per-post gyomirtást...
Válasz .Feco. #2151. hozzászólásáraFecó, ti is müveltek olyan talajt, ami ártéri kötött fekete föld, ami úgy viselkedik, mint a gyurma?
Nekem van ilyen, tettem is fel idénről is képet, ahogyan el van öntve vízzel /nem csak pocsolyák, hanem egységes vízfelület hektárokon, akár egy tó árvíz miatt/.
Ilyen földet miként dolgoznál be tavasszal napraforgó elé?
35-40 cm mély lazítással /Maschio Attila 7/3m/ ment a télbe.
40 cm-nél mélyebb lazítás nem lehetséges a kavics miatt, ami a termőréteg alatt van. Így is foltokban rettenetesen köves a kavicsdarabok miatt. nem ritka a 30 cm átmérőjü kődarab.
Válasz MrPoke #2147. hozzászólásáraAlapvetően nem az a baj, hogy oxigént juttat a talajba, ott alapból is van oxigén, és bizonyos mennyiségre szükség is van, a baktériumok és gombák egyes csoportjai aerob élőlények, és elsősorban ezek felelnek a humuszképződésért (pl. ezért forgatják a komposztot is mikor érlelik), az tény, hogy belenyúlnak a szerkezetbe, megrepesztik az aggregátumokat, és bekeverik a szármaradványokat, amelyek a talaj alsóbb részeiben a szerkezetjavulást, tápanyagkészletet, humuszosodást hoznak, és tápanyaggal látják el a mikroorganizmusokat is. A nagyon kötött talajokon, nagy szármaradványt hagyó kultúrák után pl. mi elsősorban a 70-30 szabályt tartjuk szem előtt, azaz minden művelet után az éppen ott lévő növényi maradványok 70%-a maradjon fent, és 30%-ot dolgozzunk be. Ez 18 év alatt 2-2,5%os szervesanyagnövekedést hozott, és azt, hogy minden évben művelhetőek a talajok, megszűntek a belvizek, vízállások, illetve kb megkétszereződtek a hozamok...
Válasz #bandi #2145. hozzászólásáraÉs ki mondta, hogy az nem termőtalaj? Érdekes mód nállam az a sárga föld ami 40cm től van az is átvan szőve gyökerekkel.
Válasz 72 #2148. hozzászólásáraNem, azt akarja mondani, hogy a speciálisabb talajok sokkal szűkebb teret engednek a kísérletezésre és sokkal hamarabb és jobban megbosszulják a hibákat. A kolléga lentebb azt állítottak, hogy egy jó szántás nem csinál nagy kárt, míg mi többen azt állítjuk, hogy de...
Válasz #bandi #2145. hozzászólásáraAkkor ezzel azt akarod mondani, hogy nálatok már visszafordídhatatlan a talaj regenerálása, és lassan művelhetetlen lesz?
Véső eke viszon még mélyebben juttat oxigént a talajba ami szintén káros, a kialakult kapillárisokat rombolja, és pont az ami miatt sokaknak tetszik aprózza a talaj agregátumokat. Szóval igen is káros a talajra.
Én is használtam 5 évig. Első évben csodákat művelt sosem volt olyan jó termésem. Mivel a talajban lévő szervesanyag eléget az oxigéntől, így rengeteg tápanyag feltáródot. De ez 2-3 év után kifulladt és elkezdett visszaesni a termés.
Az viszont vitathatattlan, hogy a szántáshoz legközelebbi talajt hagy maga után ezért kedvelik a kezdő gazdák. De ahogy egyre jobban képesek átállni a tavaszi szármaradvány kezelésére úgy szépen lassan el kell hagyni a használatát.
Válasz #bandi #2139. hozzászólására"Egy vésőeke felemeli a talajt, kever is rajta, de azért többnyire minden ugyanoda kerül vissza mint előtte, nem áll fel a feje tetejére az egész talajszelvény."
Ezzel az a gond, hogy rombolja a talajszerkezetet, "porosít". A lehulló csapadék meg beiszapolja, ezért a műveléskor jaj de jól néz ki talaj, betömörödik.
Válasz MTZ1221.3 #2143. hozzászólásáraA középmény lazítottnál kiszedte a talajt, hogy 50 centinél már biogén szerkezet van. A szántottnál ezt 70 centinél találta meg.
Nálunk 70 centinél már nemigazán beszélhetünk termőtalajról.
Tehát ott, ahol a szelvényben van bő 1 méter talaj, ott lehet kisérletezni. De ahol max 50 centi ott már nem sokra megyünk a 70 centin lévő dolgokkal.
Válasz DDT #2142. hozzászólásáraTehát abban segítettetek ki, hogy a vésőeke igenis javítja a talajt? Vagy miben?
Mert ahogy olvastam a hozzászólásaitokat a talaj fejlesztésére nem sok hangsúlyt fektettek, sőt egyeseknél egyre nehezebb a lazítás.
Nálam meg egyre könnyebb, igaz én nem vésőekézek, de még lazítózni sem szoktam. De 100%, hogy ti csináljátok jól, azért nehezebb a művelés mindig. Mert akkor szerintetek minél jobban összetömörödik évente annál jobban él a talaj? Tehát akkor így?
Köszönöm, én azt hittem, hogy minél jobban fejlődik a talaj annál könnyebb, vagy annál jobban nem kell vele csinálni semmit. Nekem most is az összes terület be van vetve takarónövénnyel, de tuti, hogy én csinálom rosszul. Kíváncsian várom majd a tanításotokat majd itt ebba a topikban a direktvetésről, mert tuti, hogy a mély művelés segít a szerkezeten, legalábbis szerintetek.
Sok sikert! Várom majd az infókat és a pozitív beszámlóitokat!
Válasz #bandi #2139. hozzászólásáraEbbol le lehet vonni a konkluziot. Szerintem lehet szepen is szantani, nem mindig kell a vegletekben gondolkodni.
En nem akarlak semmirol meggyozni.
Válasz MTZ1221.3 #2113. hozzászólásáraDebizony, sok szempontból nagyobb bűnt követ el.
Most tekintsünk el azoktól a talajoktól, amelyek szantás után úgy néznek ki, mintha meg lenne tárcsázva.
Hanem igazi hantos szántást nézzél, ami az ország túlnyomó részében van, még jókörülmények között is.
Tehàt eleve a nagy felület, amin párologtat, aztán ottvan a rengeteg felszínre fordított mikroorganizmus ami jobban érezte magát 25 centi mélyen mint a napon. Meg a teljes parcella alatt van a szántásmélységben egy elkent réteg, ami még semmi ahoz a tényhez képest, hogy egy három fejes eke esetében rendelkezni fogsz egy 30 centi mélységben lévő keréknyommal, ami a lágy földet frankón megtaposta, a teljes területed 1/3-án. Persze dobott rá az eke egy kis lazább réteget, de az azért nem tünt el onnan. Pont ott, ahol a gyökereknek vígan menni kéne mindenfelé. Satöbbi.
Egy vésőeke felemeli a talajt, kever is rajta, de azért többnyire minden ugyanoda kerül vissza mint előtte, nem áll fel a feje tetejére az egész talajszelvény.
Válasz Traktoros30 #2134. hozzászólásáraAmit évek óta forgatás nélkül művelünk ott inkább az szokott a baj lenni, hogy túl gyors a vegyszerek lebomlása, és nincs elegendő talajhatás... Amiről te írsz az elsősorban ott gond, ahol alapból szántanak, és gyér a talajélet...
Válasz Traktoros30 #2136. hozzászólásáraSzétvágtuk a satex kombinátort,és megnöveltük a sorok között a távolságot 55-60 cmre ahogy a váznál kijött,4sorosból lett 5soros kapaosztás meg lecseréltem a gyári kacsatalpat a széles sorközi művelésnél hasznátakra! Gyakorlatilag ha nincs méteres szármaradvány akkor mehet a kukorica tarlón is minden gond nélkül! Volt olyan föld amit avval lehúztam ősszel 3 cmn (rt-t is ennyin húzzúk) és úgy ment a télbe!Nagyon hasznos szerszám lett igy a kombinátor de kötött földeken ez nyilvan nem a legcélszerűbb szerszám alapművelésre!
Válasz Traktoros30 #2134. hozzászólásáraSemmi baja nincs nyugi! 2017-óta nem szántunk (lemken Variopalt már el is adtam..)!!Sőt igazából már 95 százalékban csak rt,vagy az átalakított kombinátor megy a földeken! Én inkább mindig arra igyekszek törekedni minnél nagybb mulcsot hagyjak..és az addig takarjon ameddig csak tud! Nem okoz gondot a szármaradvány csak a munkagép tudja kezelni...(Cél a teljes no till) Takarónövényeket is használunk!
Válasz .Feco. #2133. hozzászólásáraSzia! Egyik ismerősömnek kukoricája volt az idén és szerette volna csak lazítani napra elé, de a bérvállalkozó ennek ellenére felszántotta, mert a növényorvosa szerint az idei aszály miatt a szermaradványok negatívan érintenék a napraforgót. Ti tapasztalatok ilyet a forgatás nélküliben?
Válasz Sk Laci #2132. hozzászólásáraNekünk is 20 év kellett, hogy itt tartsunk, nem kell minden egyből, bár én a helyedben a vetőgépet előrevettem volna. Egy jó vetőgép kis túlzással bármilyen talajba tudna vetni, a talajművelő gépeket viszont van, hogy évekig fel sem akasztjuk, mert másra van szükség...
Válasz .Feco. #2119. hozzászólásáraHasonló talajkészitő munkagépjeim vannak más márkáktól. Egy erre a célra megfelelő vetőgép
még hiányzik. Horsch Prontóra gondoltam, de az idei 2023 gyártások árai nagyon elszaladtak 2022-höz képest.
De egy 300 lovas traktor se lenne rossz.
Sajnos kicsi vagyok ekkora beruházásra, hogy minden gép meglegyen a legtökéletesebb munkavégzésre.
Válasz termelo #2129. hozzászólásáraNézzed, nem mindenki van a nyilvános eredményeké oda.
SK-ban a statisztikai hivatalnak minden évben jelentsük a termésátlagokat. Van ott egy bekezdés, hogy nyilvánosságra hozni az eredményeket a TOP Agroban, vagy nem akarom, hogy megjelenjenek az eredmények. Az utóbit választom már vagy 10 éve.
Az ismerősöm nyilvánosságra hozatalt húzta be. Mindegyik termelt növényemmel jóval felette voltam, de természetesen őtet hívták meg a Topagróba. Ment az aszonyával, fizetett jóval 1000 euró felett a részvételé és kapott egy diplomot.
Amikor meg beszéltem vele, akkor azt mondta, inkább ment volna az asszonyal 1 hétre valahová welneszezni mint ott bohóckodni egy délutánt
Én nyitott vagyok az újdonságokra gondoltam hátha látok valami újat a Topicban de belátom tévedtem.
Folytasd nyugodtan az önsztárolást meg hülyítsd a lószarrugdosókat, inkább nem tartalak föl benne.
Válasz termelo #2127. hozzászólásáraÉn meg mondom mi a fő gond nálad is és sok nagy és kis gazdánál . Mindig termelés maximamlizására hajtotok és nem a profit maximalizására . Mondom én aki 10 éve még csak szántott és nem is vette be a fejem ezeket az új dolgokat azóta a területeim50-70%-án már csak szátóföldi kulti megy és ha olyan az év akkor abba vetek is . Igaz még szántok tavasziak egy része alá de ott is már csak a technológiai fejlettségem miatt van szántás . Én inkább termelek kevesebbet de azt olcsóbban és sok szélsőséges időben még a mennyiségeim is jók .
Üdv. a szomszédból .
Válasz Csavarkulcs #2124. hozzászólásáraOlvasd el még egyszer hátha megérted, nem hagyta abba senki a szántás nélküli technológiát csak a felvázolt 8000 hektár esetében lecsökkentették a felére addig amíg az évről évre beérkező adatok alapján nem lesz jobb a szántásnál.
Válasz termelo #2123. hozzászólásáraÍgy van, és ez a No-Till, forgatás nélküli művelés lényege. Az év folyamán nagyon sok döntést kell meghozni, aminek mindnek más a kimenetele. Folyamatosan kell reagálni az időjárásra a növény fejlődésére, stb.... Erre nem lehet egy könyvet írni hogy minden váltózót figyelembe megoldást adjon.
Nekem azért is jó a az a gazdasági méret mert ha valamit csinálni kell azt tudom azonnal. 1-2 nap minden agroteknikai művelet készen van, tudok reagálni a változásokra. De azt nem fogom tudni átadni senkinek mikor mit hogyan.... De őszintén nem is akarom :P
Válasz termelo #2096. hozzászólásáraAkkor nem jól csinálták...itt tavaj a nem szántott adott valami mérhetőt. Valamint az volt a leg költséghatékonyabb. Még az ősszel kukorica tarló egy sor RT..majd tavasszal vetés előtt szintén egy sor RT.. egy sima vetőgép is eltudja vetni a szóját. Nos az a szója volt a legköltséghatékonyabb és termésben ott volt a full technológiás szója mellett. A forgatásnélkúli egy összetetteb technológiát-gondolkodás módot igényel. Azért adják fel mert az eke ápol és eltakar alapon egyszerűbnek tűnik.
Válasz MrPoke #2121. hozzászólásáraSzerintem írnod kellene egy könyvet a tankönyvek helyett, hogy legyen miből tanulni bár az ilyen hozzászólásaid után:
Nem tudom leírni, hogyan kell termelni napraforgót mert fogalmam sincs. Pl én tavaly április 10.-e körül azt sem tudtam hova kerül napraforgó és hova kukorica. Én nem értek, hozzá.
Válasz termelo #2120. hozzászólásáraPedig alapvetően igaza van, a haza tankönyvek és úgy általában a felsőoktatás a 78-as Bocz-féle könyv megállapításait mantrázza, amit azért már meghaladtunk úgy gondolom...
Válasz termelo #2120. hozzászólásáraOlyan stílust engedek meg magamnak ami jól esik. Én is eljutottam valahova. Csak az a valami neked nem számít. Sokaknak viszont igen.....
A stílusom meg meg kell szokni. Én nem vagyok a mai PC hozzállás pártján. Aki nebáncsvirág és zavarja hát bújjon el :D
Válasz MrPoke #2118. hozzászólásáraHihetetlenül önelégült vagy csak nem tudom mire, nézd meg feco-t ő legalább eljutott valahova az életben mégse enged meg magának ilyen stílust
Válasz Sk Laci #2116. hozzászólásáraSokféle eszközünk van, Topdown, Karat, Artiglio és Orthmann a mélyműveléshez, Multiva, Carrier és Rubin a sekélyműveléshez, de kalászos vetésre van Lemken CompactSolitair-ünk és Horsch Sprinterünk is, a szemenkéntvetőgépek mind alkalmasak teljes no-tillre..
Táblánként, növényenként, talajállapotonként és csapadékállapotonként változik, hogy mit mivel csinálunk. Kb évente átlag 20% amit csak vetünk, a többi kap valami talajmunkát.
Válasz termelo #2114. hozzászólásáraÖsszes Magyar szakkönyvet le kellene darálni komposztálni, és talán így járulnának hozzá legjobban a magyar mezőgazdaság előrelépéséhez a legjobban.
Kévéve Dr Bíró Borbála egyetemi képzését, azt kötelezővé tenném.
2566 hozzászólás
Válasz Sk Laci #2165. hozzászólásáramiért kell mindkettő?
Válasz .Feco. #2160. hozzászólásáraHa a körülmények engedik, akkor első menetben fogasborona, majd kombinátor kb 6-7 cm mélyen az is lándzsás késekkel, nem lúdtalpkapával, mert az felhozzná a gyurmát.
Ma voltam is megrendelni a lándzsás késeket. Jövőhét kedjén már meg kellene jönnie Csehországból. HA egy kicsit jobb idő lessz, felujítom a szezonig.
Válasz Traktoros30 #2159. hozzászólásáraMunkahengernél az eredeti váz vége!
Válasz olasz_kapo #2162. hozzászólásáraOszt eső volt-e? Kelet- vagy Nyugat-Magyarország?
Sziasztok! 2021ben aszályban dombtetőn zöldítés után,vadkáral,korai kuki:5t/ha.Dekalb
Nem voltam el csügedve.
Idén igaz mélyfekvésű területen:7,5t/ha. Spcvel vetve zöldítés után,ősszel zőldítés rtvel bedolgozva és tavaszal rtvel magágykészítés vetés:dkalb 4391, -1q mütrágya sor mellé és 10kl TrikaExpert sorba., Valaki kiváncsi rá,hogy idén hova vetek kukoricát jöjjön el szivesen meg mutattom neki,még a lószar is el gúrúl nem ám a gyogyszerem.Bízom a notillben és a mintillben.
Válasz .Feco. #2160. hozzászólásárapre-post, köcsög helyesíráskorrektor...
Válasz Sk Laci #2155. hozzászólásáraHát amit mi művelünk az a folyószabályozás előtti korokban volt ártér, de a többi passzol...
Tavaszra általában omlós szokott lenni, szóval amikor már járható akkor a lehető legsekélyebb talajművelés amit csak lehet, majd vetés úgy, hogy a vetőgépen a talajművelő tárcsák pontosan a vetésmélységben, hogy legyen magágy a sorok fölött. Ha korai a tavaszodás, akkor ekkorra már általában kizöldül, szóval vetés után 2-3 nappal lehet csinálni egy per-post gyomirtást...
Válasz Gazda12 #2137. hozzászólásáraKeped van a kombinátorról?
Válasz #bandi #2156. hozzászólásáraVan-e fotó, hogy milyen lent?
Nekem nincs, de tervezek egyet.
Válasz MTZ1221.3 #2098. hozzászólásáraSzerintem senki nem erőltet semmi újat.
Egyesek inkább a szántás folytatása mellett kardoskodnak.
Válasz 72 #2148. hozzászólásáraNincs mit visszafordítani, ez mindig is ilyen volt lenn. Valódi humuszanyagokat nem tartalmazó, nehéz agyag.
Válasz .Feco. #2151. hozzászólásáraFecó, ti is müveltek olyan talajt, ami ártéri kötött fekete föld, ami úgy viselkedik, mint a gyurma?
Nekem van ilyen, tettem is fel idénről is képet, ahogyan el van öntve vízzel /nem csak pocsolyák, hanem egységes vízfelület hektárokon, akár egy tó árvíz miatt/.
Ilyen földet miként dolgoznál be tavasszal napraforgó elé?
35-40 cm mély lazítással /Maschio Attila 7/3m/ ment a télbe.
40 cm-nél mélyebb lazítás nem lehetséges a kavics miatt, ami a termőréteg alatt van. Így is foltokban rettenetesen köves a kavicsdarabok miatt. nem ritka a 30 cm átmérőjü kődarab.
Válasz .Feco. #2153. hozzászólásáraHát akkor legyen....
Válasz MrPoke #2152. hozzászólásáraHát azért 60%-ban de....
Válasz .Feco. #2151. hozzászólásáraDe nem is 40-50cm es termőrétegen, 10-15aranykoronás földeken gazdálkodsz.
Van tartalék amit kimerítsetek. Az meg, hogy a felső 0-30 ban emelkedi a szervesanyag az egy dolog ....
Válasz MrPoke #2147. hozzászólásáraAlapvetően nem az a baj, hogy oxigént juttat a talajba, ott alapból is van oxigén, és bizonyos mennyiségre szükség is van, a baktériumok és gombák egyes csoportjai aerob élőlények, és elsősorban ezek felelnek a humuszképződésért (pl. ezért forgatják a komposztot is mikor érlelik), az tény, hogy belenyúlnak a szerkezetbe, megrepesztik az aggregátumokat, és bekeverik a szármaradványokat, amelyek a talaj alsóbb részeiben a szerkezetjavulást, tápanyagkészletet, humuszosodást hoznak, és tápanyaggal látják el a mikroorganizmusokat is. A nagyon kötött talajokon, nagy szármaradványt hagyó kultúrák után pl. mi elsősorban a 70-30 szabályt tartjuk szem előtt, azaz minden művelet után az éppen ott lévő növényi maradványok 70%-a maradjon fent, és 30%-ot dolgozzunk be. Ez 18 év alatt 2-2,5%os szervesanyagnövekedést hozott, és azt, hogy minden évben művelhetőek a talajok, megszűntek a belvizek, vízállások, illetve kb megkétszereződtek a hozamok...
Válasz #bandi #2145. hozzászólásáraÉs ki mondta, hogy az nem termőtalaj? Érdekes mód nállam az a sárga föld ami 40cm től van az is átvan szőve gyökerekkel.
A gabona gyökere is lemegy 1-2 m re...
Válasz 72 #2148. hozzászólásáraNem, azt akarja mondani, hogy a speciálisabb talajok sokkal szűkebb teret engednek a kísérletezésre és sokkal hamarabb és jobban megbosszulják a hibákat. A kolléga lentebb azt állítottak, hogy egy jó szántás nem csinál nagy kárt, míg mi többen azt állítjuk, hogy de...
Válasz #bandi #2145. hozzászólásáraAkkor ezzel azt akarod mondani, hogy nálatok már visszafordídhatatlan a talaj regenerálása, és lassan művelhetetlen lesz?
Válasz #bandi #2139. hozzászólásáraAz ekével eggyet értünk de ez nem is volt kérdés.
Véső eke viszon még mélyebben juttat oxigént a talajba ami szintén káros, a kialakult kapillárisokat rombolja, és pont az ami miatt sokaknak tetszik aprózza a talaj agregátumokat. Szóval igen is káros a talajra.
Én is használtam 5 évig. Első évben csodákat művelt sosem volt olyan jó termésem. Mivel a talajban lévő szervesanyag eléget az oxigéntől, így rengeteg tápanyag feltáródot. De ez 2-3 év után kifulladt és elkezdett visszaesni a termés.
Az viszont vitathatattlan, hogy a szántáshoz legközelebbi talajt hagy maga után ezért kedvelik a kezdő gazdák. De ahogy egyre jobban képesek átállni a tavaszi szármaradvány kezelésére úgy szépen lassan el kell hagyni a használatát.
Válasz #bandi #2139. hozzászólására"Egy vésőeke felemeli a talajt, kever is rajta, de azért többnyire minden ugyanoda kerül vissza mint előtte, nem áll fel a feje tetejére az egész talajszelvény."
Ezzel az a gond, hogy rombolja a talajszerkezetet, "porosít". A lehulló csapadék meg beiszapolja, ezért a műveléskor jaj de jól néz ki talaj, betömörödik.
Válasz MTZ1221.3 #2143. hozzászólásáraA középmény lazítottnál kiszedte a talajt, hogy 50 centinél már biogén szerkezet van. A szántottnál ezt 70 centinél találta meg.
Nálunk 70 centinél már nemigazán beszélhetünk termőtalajról.
Tehát ott, ahol a szelvényben van bő 1 méter talaj, ott lehet kisérletezni. De ahol max 50 centi ott már nem sokra megyünk a 70 centin lévő dolgokkal.
Válasz DDT #2142. hozzászólásáraTehát abban segítettetek ki, hogy a vésőeke igenis javítja a talajt? Vagy miben?
Mert ahogy olvastam a hozzászólásaitokat a talaj fejlesztésére nem sok hangsúlyt fektettek, sőt egyeseknél egyre nehezebb a lazítás.
Nálam meg egyre könnyebb, igaz én nem vésőekézek, de még lazítózni sem szoktam. De 100%, hogy ti csináljátok jól, azért nehezebb a művelés mindig. Mert akkor szerintetek minél jobban összetömörödik évente annál jobban él a talaj? Tehát akkor így?
Köszönöm, én azt hittem, hogy minél jobban fejlődik a talaj annál könnyebb, vagy annál jobban nem kell vele csinálni semmit. Nekem most is az összes terület be van vetve takarónövénnyel, de tuti, hogy én csinálom rosszul. Kíváncsian várom majd a tanításotokat majd itt ebba a topikban a direktvetésről, mert tuti, hogy a mély művelés segít a szerkezeten, legalábbis szerintetek.
Sok sikert! Várom majd az infókat és a pozitív beszámlóitokat!
Válasz #bandi #2139. hozzászólásáraEbbol le lehet vonni a konkluziot. Szerintem lehet szepen is szantani, nem mindig kell a vegletekben gondolkodni.
En nem akarlak semmirol meggyozni.
Válasz #bandi #2139. hozzászólásáraA kolléga megint lyukra futott, de pont ezért vagyunk itt, hogy kisegítsük a másikat.
Válasz MTZ1221.3 #2113. hozzászólásáraDebizony, sok szempontból nagyobb bűnt követ el.
Most tekintsünk el azoktól a talajoktól, amelyek szantás után úgy néznek ki, mintha meg lenne tárcsázva.
Hanem igazi hantos szántást nézzél, ami az ország túlnyomó részében van, még jókörülmények között is.
Tehàt eleve a nagy felület, amin párologtat, aztán ottvan a rengeteg felszínre fordított mikroorganizmus ami jobban érezte magát 25 centi mélyen mint a napon. Meg a teljes parcella alatt van a szántásmélységben egy elkent réteg, ami még semmi ahoz a tényhez képest, hogy egy három fejes eke esetében rendelkezni fogsz egy 30 centi mélységben lévő keréknyommal, ami a lágy földet frankón megtaposta, a teljes területed 1/3-án. Persze dobott rá az eke egy kis lazább réteget, de az azért nem tünt el onnan. Pont ott, ahol a gyökereknek vígan menni kéne mindenfelé. Satöbbi.
Egy vésőeke felemeli a talajt, kever is rajta, de azért többnyire minden ugyanoda kerül vissza mint előtte, nem áll fel a feje tetejére az egész talajszelvény.
Válasz Traktoros30 #2134. hozzászólásáraAmit évek óta forgatás nélkül művelünk ott inkább az szokott a baj lenni, hogy túl gyors a vegyszerek lebomlása, és nincs elegendő talajhatás... Amiről te írsz az elsősorban ott gond, ahol alapból szántanak, és gyér a talajélet...
Válasz Traktoros30 #2136. hozzászólásáraSzétvágtuk a satex kombinátort,és megnöveltük a sorok között a távolságot 55-60 cmre ahogy a váznál kijött,4sorosból lett 5soros kapaosztás meg lecseréltem a gyári kacsatalpat a széles sorközi művelésnél hasznátakra! Gyakorlatilag ha nincs méteres szármaradvány akkor mehet a kukorica tarlón is minden gond nélkül! Volt olyan föld amit avval lehúztam ősszel 3 cmn (rt-t is ennyin húzzúk) és úgy ment a télbe!Nagyon hasznos szerszám lett igy a kombinátor de kötött földeken ez nyilvan nem a legcélszerűbb szerszám alapművelésre!
Válasz Gazda12 #2135. hozzászólásáraMit jelent az átalakított kombinátor? Tavasszal pont mi is a kombinátorral küzdünk a szármaradvány miatt.
Válasz Traktoros30 #2134. hozzászólásáraSemmi baja nincs nyugi! 2017-óta nem szántunk (lemken Variopalt már el is adtam..)!!Sőt igazából már 95 százalékban csak rt,vagy az átalakított kombinátor megy a földeken! Én inkább mindig arra igyekszek törekedni minnél nagybb mulcsot hagyjak..és az addig takarjon ameddig csak tud! Nem okoz gondot a szármaradvány csak a munkagép tudja kezelni...(Cél a teljes no till) Takarónövényeket is használunk!
Válasz .Feco. #2133. hozzászólásáraSzia! Egyik ismerősömnek kukoricája volt az idén és szerette volna csak lazítani napra elé, de a bérvállalkozó ennek ellenére felszántotta, mert a növényorvosa szerint az idei aszály miatt a szermaradványok negatívan érintenék a napraforgót. Ti tapasztalatok ilyet a forgatás nélküliben?
Válasz Sk Laci #2132. hozzászólásáraNekünk is 20 év kellett, hogy itt tartsunk, nem kell minden egyből, bár én a helyedben a vetőgépet előrevettem volna. Egy jó vetőgép kis túlzással bármilyen talajba tudna vetni, a talajművelő gépeket viszont van, hogy évekig fel sem akasztjuk, mert másra van szükség...
Válasz .Feco. #2119. hozzászólásáraHasonló talajkészitő munkagépjeim vannak más márkáktól. Egy erre a célra megfelelő vetőgép
még hiányzik. Horsch Prontóra gondoltam, de az idei 2023 gyártások árai nagyon elszaladtak 2022-höz képest.
De egy 300 lovas traktor se lenne rossz.
Sajnos kicsi vagyok ekkora beruházásra, hogy minden gép meglegyen a legtökéletesebb munkavégzésre.
Válasz termelo #2129. hozzászólásáraNézzed, nem mindenki van a nyilvános eredményeké oda.
SK-ban a statisztikai hivatalnak minden évben jelentsük a termésátlagokat. Van ott egy bekezdés, hogy nyilvánosságra hozni az eredményeket a TOP Agroban, vagy nem akarom, hogy megjelenjenek az eredmények. Az utóbit választom már vagy 10 éve.
Az ismerősöm nyilvánosságra hozatalt húzta be. Mindegyik termelt növényemmel jóval felette voltam, de természetesen őtet hívták meg a Topagróba. Ment az aszonyával, fizetett jóval 1000 euró felett a részvételé és kapott egy diplomot.
Amikor meg beszéltem vele, akkor azt mondta, inkább ment volna az asszonyal 1 hétre valahová welneszezni mint ott bohóckodni egy délutánt
Válasz termelo #2129. hozzászólásáraHelyes, ez a szint még most neked magas, de pár év és szívesen várunk vissza :)
Válasz MrPoke #2125. hozzászólásáraMondanám, hogy kár de a referencia nélküli eredmények nem értékelhetőek így tök mindegy.
Én nyitott vagyok az újdonságokra gondoltam hátha látok valami újat a Topicban de belátom tévedtem.
Folytasd nyugodtan az önsztárolást meg hülyítsd a lószarrugdosókat, inkább nem tartalak föl benne.
Csá
Válasz termelo #2127. hozzászólásáraÉn meg mondom mi a fő gond nálad is és sok nagy és kis gazdánál . Mindig termelés maximamlizására hajtotok és nem a profit maximalizására . Mondom én aki 10 éve még csak szántott és nem is vette be a fejem ezeket az új dolgokat azóta a területeim50-70%-án már csak szátóföldi kulti megy és ha olyan az év akkor abba vetek is . Igaz még szántok tavasziak egy része alá de ott is már csak a technológiai fejlettségem miatt van szántás . Én inkább termelek kevesebbet de azt olcsóbban és sok szélsőséges időben még a mennyiségeim is jók .
Üdv. a szomszédból .
Válasz Csavarkulcs #2124. hozzászólásáraOlvasd el még egyszer hátha megérted, nem hagyta abba senki a szántás nélküli technológiát csak a felvázolt 8000 hektár esetében lecsökkentették a felére addig amíg az évről évre beérkező adatok alapján nem lesz jobb a szántásnál.
Válasz Csavarkulcs #2124. hozzászólására
Válasz termelo #2123. hozzászólásáraÍgy van, és ez a No-Till, forgatás nélküli művelés lényege. Az év folyamán nagyon sok döntést kell meghozni, aminek mindnek más a kimenetele. Folyamatosan kell reagálni az időjárásra a növény fejlődésére, stb.... Erre nem lehet egy könyvet írni hogy minden váltózót figyelembe megoldást adjon.
Nekem azért is jó a az a gazdasági méret mert ha valamit csinálni kell azt tudom azonnal. 1-2 nap minden agroteknikai művelet készen van, tudok reagálni a változásokra. De azt nem fogom tudni átadni senkinek mikor mit hogyan.... De őszintén nem is akarom :P
Válasz termelo #2096. hozzászólásáraAkkor nem jól csinálták...itt tavaj a nem szántott adott valami mérhetőt. Valamint az volt a leg költséghatékonyabb. Még az ősszel kukorica tarló egy sor RT..majd tavasszal vetés előtt szintén egy sor RT.. egy sima vetőgép is eltudja vetni a szóját. Nos az a szója volt a legköltséghatékonyabb és termésben ott volt a full technológiás szója mellett. A forgatásnélkúli egy összetetteb technológiát-gondolkodás módot igényel. Azért adják fel mert az eke ápol és eltakar alapon egyszerűbnek tűnik.
Válasz MrPoke #2121. hozzászólásáraSzerintem írnod kellene egy könyvet a tankönyvek helyett, hogy legyen miből tanulni bár az ilyen hozzászólásaid után:
Nem tudom leírni, hogyan kell termelni napraforgót mert fogalmam sincs. Pl én tavaly április 10.-e körül azt sem tudtam hova kerül napraforgó és hova kukorica. Én nem értek, hozzá.
Szerintem üresek lennének a lapok.
Válasz termelo #2120. hozzászólásáraPedig alapvetően igaza van, a haza tankönyvek és úgy általában a felsőoktatás a 78-as Bocz-féle könyv megállapításait mantrázza, amit azért már meghaladtunk úgy gondolom...
Válasz termelo #2120. hozzászólásáraOlyan stílust engedek meg magamnak ami jól esik. Én is eljutottam valahova. Csak az a valami neked nem számít. Sokaknak viszont igen.....
A stílusom meg meg kell szokni. Én nem vagyok a mai PC hozzállás pártján. Aki nebáncsvirág és zavarja hát bújjon el :D
Válasz MrPoke #2118. hozzászólásáraHihetetlenül önelégült vagy csak nem tudom mire, nézd meg feco-t ő legalább eljutott valahova az életben mégse enged meg magának ilyen stílust
Válasz Sk Laci #2116. hozzászólásáraSokféle eszközünk van, Topdown, Karat, Artiglio és Orthmann a mélyműveléshez, Multiva, Carrier és Rubin a sekélyműveléshez, de kalászos vetésre van Lemken CompactSolitair-ünk és Horsch Sprinterünk is, a szemenkéntvetőgépek mind alkalmasak teljes no-tillre..
Táblánként, növényenként, talajállapotonként és csapadékállapotonként változik, hogy mit mivel csinálunk. Kb évente átlag 20% amit csak vetünk, a többi kap valami talajmunkát.
Válasz termelo #2114. hozzászólásáraÖsszes Magyar szakkönyvet le kellene darálni komposztálni, és talán így járulnának hozzá legjobban a magyar mezőgazdaság előrelépéséhez a legjobban.
Kévéve Dr Bíró Borbála egyetemi képzését, azt kötelezővé tenném.
Válasz termelo #2114. hozzászólásáraPontosan így van. Az amerikai szamitasi tablazat benne van az előadásban amit linkeltem.