Hirdetés
Fórum
- VTZ-2048 traktorok új
- Direktvetés, no-till. új
- Glifozát új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Agrártámogatások kifizetése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Case IH 5150 új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Kukorica gyomirtása új
Cikkajánló
Hirdetés
_jpg_fill_540x300_0.webp "Új termékek a kalászosok védelmére az Asorbital® technológia erejével")
Új termékek a kalászosok védelmére az Asorbital® technológia erejével
Kisebb hatóanyag-terheléssel, nagyobb hatás érhető el.
2561 hozzászólás
Válasz Wilde #2350. hozzászólásáraPedig ez ilyen van nálunk is egy két gazda akinek 15-20 éve csak akkor volt műtrágyaszóró a földjén mikor a tarlóján átosontunk műtrágya szóróval . Akkor lett szántva neki mikor más vetett utolsóknak elvetve olcsó sokszor 0 hatású gyomírtóval kezelve a kukorica napraforgó de a gabona az 35-öd fokú mag elhúzva és aratás . És így is mikor jó idő van simán van fél termése .
Válasz termelo #2358. hozzászólásáraErre találták ki az aktív erőszabályzó rendszert.
Egy erő mérő cella van beépítve a mélységtartó részbe folyamatosan méri mekkora terheléssel nyomja a talajt. És a megadott értéknek megfelelően tudja szabályozni a leszorító erőt.
Sajnos itt is hajlamosak sokan túlhúzni a kocsinyomást aztán csodálkoznak miért nem rossz a kelés. És hiába tesznek rá bármiféle zárót az nem lesz jó.
Nagyott változtatni kellene a direktvetéshez a vetési elven. Valami csoroszjás gép sokkal jobb lehet.
Válasz termelo #2358. hozzászólásáraÉn nem direktbe, hanem mulcsba vétek. A sáv tisztítónak nagy erő nem kell, mert akkor bakhátalna a sorközökben. Megint mondom, amit eddig viszonylag korrekten meg tudtunk oldani a maximával mondjuk, arra kell az új gép, viszont a szélsőségesebb foltok táblarészek, vagy bizonyos szezonokban mikor minden az(pl most tavasz) amikor nem volt kielégítő a hagyományos vetőgépek munkája, ilyen esetekre kell egy komolyabb, a jobb mag lehelyezés és mag-talaj kontakt kialakításhoz.
Válasz szanberg #2357. hozzászólásáraVető kocsira szerelt sávtisztító halott koncepció. A sávtisztító leszorító ereje emeli a vető kocsit ami szintén le van szorítva de a tömörítő megint emeli és ezek a valóságban nem futnak szinkronba.
A vető kocsi leszorítás hiánya kisebb kárt okoz mint a nagy vetőmagtartályos gyors vetőgépeknél a vető kocsi emelés hiánya. A John Deere elismerte, hogy a no Till végett feleslegesen megnövelték a leszorítóerőt 250 kg-ig aminek az lett a következménye hogy a parasztok nem a megfelelő értékre 60-80 kg leszorítását állították hanem középérzékre 125 kg ahol már túltömörödött károsodott a magágy.
A szántóföldi próba szerint a leengedett mélységhatároló akkor van jól beállítva, ha félkézzel leszorított állapotban kirúgja a földet csakhogy egy gyorsvetőgép nehéz kocsival és nagy magtartállyal van ami feltöltve már olyan nehéz hogy nem nyomatni kell hanem emelni hogy az ecsetpróbán ne legyen vállas magárok mert azt nem tudja a félpár újjas tömörítő sem lezárni és így buborékos lesz a vetés.
10 km körüli vetésnél a hidraulikus leszorítása rendszerek halottak mert nem tudnak “gyorsan” reagálni a talalyviszonyokra valamint olyan magas a hidraulika olaj igényük hogy 8R és traktor kell egy szaros 12 soros vetőgéphez hogy kiszolgálja holott nekem a 170 es alapjáraton viszi ugyanazt. Azon gondolkodom hogy lecserelem egy 140-150 R esre komolyabb váltóval…
A magadagolásnál számomra a legfontosabb az automata maglesodró nincs idő ennyi fajta mag esetében bohóckodni a lesodrókkal…
Eddig viszonylag régi, 2001-2003-as gyártású szemenkénti vetőgépekkel vetettünk.(Monosem, Maxima) Illetve korábban a régi white-ot húztuk, csak mindig átszerelni keresztből hosszába, meguntuk.
Jók a gépek, de azért itt bár nem nagy üzem van, de nem is csak 100-200 hektárt kell elvetni egy szezonban, hanem a többszörösét. Mivel csökkentett művelést alkalmazunk, nehezebbek a körülmények mint szántott, klasszikusan előkészített púder magágyba vetni.
A meglévő gépeket több ponton át kellett volna alakítani és akkor sem lett volna bennük az a lehetőség mint egy új, felszerelt vasban.
Kell a nagy tartály, mert egy géppel akarok vetni, precíz emberemmel. Kell a nagyüzemi megoldás,hogy rugalmas legyen a munkavégzés. Nem akarok 15-el vetni, de 10-el igen, a régiekkel 8-al mentünk. Automatikus kocsinyomás szabályzás, sáv tisztítók, fél pár ujjas V-tömörítő kerekek, fél tárcsás mélység határolós műtrágya csoroszlyák, ami nem a kocsira van fogatva hanem a vázra ésatöbbi.....
És végül lehet meglepő, de készelten lévő új Maestro ára egy új monosem, Kverneland, kuhn... Árával vetekszik, amelyekből bármelyik megfelelne de ebben többletet érzek. Mármint az új Horsch-ban. A 2020 előtti mag adagolója, az a fűrész fogas tárcsás téma viszont kifejezetten xar volt, ahhoz képest most az új fajta sokkal precízebb.
Tetszik a Precision Planting nagyon, de új gépet szerettem volna nem pedig 15 eveset felvakarni.
Válasz Wilde #2354. hozzászólásáraAmit Poke mond azt nem úgy kell érteni hogy ezt minden évben megtudod oldani hogy műtrágya nélkül 12 tonnás kukorica mert nyílván több éven át ez nem működhet tápanyagutánpótlás nélkül.
Itt Dél Keleten normális mennyiségű csapadék 2020-ban volt.
Akkor repkedtek a 10-12 tonnás termések.Saját példát mondva vettem 8 hektár földet de annyira elhúzodott a papírmunka hogy április elején került a nevemre a föld.Ősszel megtárcsázta az előző tulaj én adtam neki 1sor kombinátort majd 68 ezerrel elvetettem a Kiténél épp leakciózott Fornád fajtával,műtrágya nélkül 112 mázsás átlag jött ki és október elején 13,8-14,2 vízzel vittük be és akkor még 14,5-ig nem szárították.
A többi amit 72 ezerrel vetetem plusz műtrágyáztuk adott 120-125 között.
Ez egyszer bejött,de utána búza volt és ugyanannyi műtrágyával 2 tonnával kevesebbet termett mint a mellette lévő.
Az eső nagyon sok problémát megtud oldani. akkoriban a gazosak is adtak 60 70 mázsákat idén ugye páran próbáltak új vegyszereket ami nem vált be és atomgazos maradt a kukoricájuk vágtunk bérbe 5-7 mázsásokat is..
Elhiszem hogy vicces ez neked,de aki itt van az Alföldön az elmúlt 4 év alatt megtapasztalta hogy mennyit jelent az eső.Nem is az a lényeges hogy egész évben mennyi esik hanem hogy milyen eloszlásban.Hiába esik télen ha utána tenyészidőben meg fúj a szél és csak pár mm esik.
Mondanám hogy eddig egész jól alakul a helyzet és majd idén mutathat vmit Dél kelet is mert csak cirka 60 mm hiányzik,de évek óta a tavasz aszályos ugyhogy sanszos hogy idén se mutatunk nagyot.
Válasz Wilde #2354. hozzászólásáraSzerves trágya, elő vetemény, pufferelt tápanyag. Adott évben egyik sem műtrágya.
Én nem gondoltam volna ,hogy az Alföldön elég ha van csapadék bőven,és műtrágya sem kell egy 12 tonnás kukorica terméshez.Gondolom le is szárad annyira ,hogy szárítani sem kell. Hol van ehhez Zala,Vas,Baranya?Mindig tanul az ember.
Válasz Wilde #2350. hozzászólásáraTermőhelytől függő ez! Van ahol ez simán lehetséges.
Hódmezővásárhelyen volt konkrét ilyen kísérlet ahol nem mutattak ki nitrogén reakciót a kukoricában.
Válasz mtz1221 #2351. hozzászólására
Pörögtek a termelési versenyek. Mi lapítottunk....vevőtalqlkozón volt ki odaszólt a felét letagadni. Mert kidobnak.
El sem hitték az üzemi átlagokat. Hozammérös 580 lexion volt hol 200 mázsa fölé ugrott. Akkor voltak üzemi 150..160 mázsák itt is. Egy korszak véget ért.
Válasz Wilde #2350. hozzászólásárahidd el neki. Itt is 14 és 16-ban ilyen év volt. Sőt aki lazábra vette előbb is a műtrágyázást, nekik majdnem még jobban is termett. 700+ évi eső kéne a kukoricákra, meg 30 foktól nem melegebb.
Válasz MrPoke #2349. hozzászólásáraNekem pedig vicces,sőt nevetséges.
Válasz Wilde #2346. hozzászólásáraNem viccnek, abban az évben jó volt a csapadék eloszlás és 800mm eső volt....
Válasz .Fecó. #2347. hozzászólásáraHát itt annyi csapadék volt Áprilistól, Szeptemberig és ez is 1-10 mm es elosztásban... De ha 100mm akkor is totál mindegy. Mert olyan csapadék nem volt amit a növény hasznosítani tudott volna. Rendszerint leesett 1-20mm és rájött a szeles 35 fok..
Tudod van egy mondás picit átgondolva.
Én annak a kutatásnak hiszek amit én hamisítottam....
Hatalmas multik verték már át a villágot nagyon sokszor. Pl az a kamuval kezdve, hogy a Reggeli a legfontosabb étkezés....
Válasz MrPoke #2344. hozzászólásáraÉn azért tudok több olyan gazdaságot is, ahol bevált a no-till…
És olyan gazdaság nincs Magyarországon, de meg Európában sem, ahol tenyeszidoben 50 mm csapadék lenne, mert attól a kalahari sivatagban is több esik…
És abban is biztos lehetsz, hogyha egy globális multi helyet keres arra, hogy többmillió dolláros költségvetéssel létrehozó egy kutatóközpontot, aminek az eredményeire fog támaszkodni a következő 50 évben akkor valószínűleg egy rettentően száraz sivatagos területre teszi, nem egy olyan helyre ahol állandóan esik és nem lesz semmilyen kísérlet értékelhető…
Válasz MrPoke #2344. hozzászólásáraSzia! 10-12t/ha az Alföldön műtrágya nélkül nem nagy kaland?Ezt viccnek szántad?
Válasz termelo #2342. hozzászólására
Itt a csúfság!
Na ennek van lelke!
Válasz .Fecó. #2339. hozzászólásáraEgy dolgot felejtettél leírni. Tenyészidőben mennyi csapadék volt ezen a kisérleti táblán mert biztos nem 50-100mm amivel nekünk kell beérni.
Ha van eső műtrágya mindenn nélkül megcsináljuk itt az alföldön is a 100-120q át.... Nem nagy kaland.
Ez pont olyan mint a nagy NO-TILL hozzák a különböző példákat, és mégis én nem tudok működő gazdaságról akinél Magyarországon bevállt a notill....
Válasz Csavarkulcs #2337. hozzászólásáraMinőséget?
Javító kukorica? Itt a helyi sertéstelep nem is mérte a toxint... Ígyis úgyis nyomják a toxinkötőt a kukoricába...
Ugyanez a helyzet a lisztel is... Van az a lisztjavító szer mennyiség amiből a tömegek táplálására alklmas alapanyag meglesz...
És sajnos igen is az olcsón termelőkkel kell versenyezned. De mivel megemelkedtek a szállíltási költségek így picit jobb a helyzet.
2 év és lesz itt ismét 4eFt os gabona árak. Amiből meg kell élni.
Válasz rtamas1976 #2300. hozzászólásáraMegfelelően művelt talajon nem jelentkeznek olyan problémák amin az spc fennakadna.
nem találom azt a videót amint a singularitás volt vesézve anno. Akkor agyon volt hájpolva hogy ez a vetőgép lelke...
Szerintem nem véletlen
A Pioneer szerint:
https://assets.corteva.com/is/image/Corteva/corn-planting-grain-yields?wid=650&hei=621
Nem jelentős az ebből adódó veszteség ha nincs kihagyás.
Régen nem így publikákták de mindegy.
Úgy érzem korrektnek, hogy megosztom még ha "magam ellen" is beszélek vele...
Válasz .Fecó. #2339. hozzászólásáraEzen én nem vitatkozo...főleg a vízmegőrzésben.
Válasz termelo #2338. hozzászólásáraMert megfelel az elvárásoknak.
Válasz Csavarkulcs #2333. hozzászólásáraIgen, csak azt felejted el, hogy ha a kályhától indulunk, és minden felmerülő kérdésre azt mondjuk, hogy "dehát ha úgysem esik, akkor mindegy, mert nem lesz semmi!", akkor mindig ott maradunk ahol a part szakad, nem alkalmazkodunk semmihez, nem teszünk meg semmit, és ha mar lesz a vége akkor megvonjuk a vállunkat, és azzal mentegetik magunkat, hogy "dehát nem esett...".
Voltam a Monsanto szárazságot kutató kutatóközpontjában, és ott volt egy nagyon érdekes kísérlet. Egymás mellett voltak kisparcellás kísérletek, amelyekben szándékosan technológiai hibákat követtek el, és azt vizsgálták, hogy ha a termelő valamit elront, az milyen hatással van a hozamra. A sor egyik végén az a parcella volt, amin mindet elrontottak, a túlsó végén amin mindent maximálisan jól csináltak. Közte az átmenetek: volt amin a gyomirtás volt jó, volt amin csak az volt rossz, volt ahol szárazságtűrő fajta volt, volt ahol elavult régi fajta, volt ahol kiegyensúlyozott és sok részre elosztott tápanyagpótlás, és volt ahol egy adagban kirakott műtrágya vagy épp semmi. A lényeg, hogy év végén megkaphattuk a kisérleti eredményeket. A mindenelrontott parcella hozama 4,3 tonna volt, a minden tökéletesé pedig 19 tonna. Nem volt öntözés, nem volt érdemi különbség a talajban, és teljesen ugyanannyi csapadékot kapott (a tábla két széle között max 400m volt). Magyarán ugyanazzal a csapadékkal a termelő döntései és választásai között 15 tonna terméskülönbség van!!!
A kérdés megfordítható: ahogy elkezdenek romlani a körülmények, az, hogy mennyi lesz a tényleges kiesés az sokkal nagyobb mértékben függ a termelő döntéseitől, mint az éppen hiányzó csapadéktól.
Egy esetleges differenciált vetés, differenciált tápanyagpótlás, foltkezelés permetezéskor, vagy mondjuk egy csökkentett műveletszámú vetés mind-mind a jobb alkalmazkodást, ezáltal a vízmegőrzést jelent, vagyis kevésbé fogja észre venni a csapadékhiányt és az aszályt.
Válasz Csavarkulcs #2336. hozzászólásáraÉn nem probléma kereséssel hanem megoldás kereséssel foglalkozok de te az említett példád alapján miért nem veszel akkor régi JD-vetőgépet?
A régi JD vetőgép bármilyen régi is egy utólagos e-Set-tel 99%-ra vet.
Az AgTalkon-ha utána olvasol a kinti farmerek ugyanebben a dilemmában vannak.
Minek fejleszteni a 99%-ról felfelé?
de
Ne felejtsük el, hogy a többi No-till problémát már kivesézték.
Az, hogy a világon az egyik legnagyobb kukorica termesztő területtel rendelkező ország hány százalékát öntözik meg vicc.
Válasz MrPoke #2323. hozzászólásáraNem tudunk a nálunk olcsóbban előálított mennyiséggel versenyezni. Minőséget kell csinálni. Idén lépett elő a javító kukorica fogalma...pl.
Válasz termelo #2335. hozzászólásáraBammeg ott is aratnak 17 tonnát táblaszinten...hol tavasszal kitépi a szártust..és meghúzza egy mára szögbe állított vertikális tárcsával. Jahhh megy felette a lineár. Na annak magyarázd a vetést. Egy gyári jd vetőgéppel..semmi extra pp opció pluszba. Eljutottunk arra a pontra..hogy minden kütyübe kapaszkodunk...mert azt hisszük az kompenzálja az elkerülhetetlent . Lesz ahol egyszerűen gazdaságtalan lesz a hagyományos mezőgazdálkodás. Aki ezt belátta időben..az a jó földekből hozza ki a legtöbbet. A gyenge földeken legelő erdő...pl. A precíz megoldások és a csökkentet menet sz számok ellenére (10 éve csináljuk).már most látszik. Lesz ojan terület mit nem éri meg csinálni. Vagy kertészeti kultúra kell bele. Magyarul..az ország eggyes részein eljutottak a falig.
Válasz Csavarkulcs #2333. hozzászólásáraMi köze ennek a direktvetés problematikájához?
Pl. olyanhoz, hogy egy telemagtartályos vetőgép agyonnyomja a földet és ezért nem lehet hagyományos módszerrel bezárni a magárkot úgy hogy ne legyen buborékos a vetés, stb.
Válasz termelo #2332. hozzászólásáraTempó egy katasztrófa. Tapasztalat mondja. Ezért lett elengedve a vétele.
Válasz termelo #2330. hozzászólásáraPersze.....ami lemaradt csapadék..tápanyag..hő összeg. Ez nincs kuka irányába viszi az évet. Vetünk már változó tőszámmal..autó force megoldásokkal. Lezáró variánsokkal. Majd a csapadék nem jött. Laptopon kiszerkeztett tábla műveletekkel...stb. Túlvagyunk már azon is. Eső nem jött
Precíziós szolgáltatások eső nem jött. Ha beüt á gebasz...egy mozdulattal lesöpri a precíziós megoldásokat is . Lásd 2022...2024. Megáll a gép adeblue. Szervíz. Még áll a vetőgép...szerviz.. laptop. Azon a napon jó ha 10 hektár lett elvetve... Én abba nőttem fel és élek félig belőle. Hogy szépen működik a tervezett avulás. Azért figyelem az Amcsi kis és közepes farmokat. Nem egy hejen az új traki húzza az öreg jd max emergie vetőgépet. Öntözés...vagy jókor kapja a csapadékot. És ha nem szégyenlős..megmutatja az aktuális hozamtérképet. Sokan kibékülnénk vele. Nem vagyok ellene mert felhasználó is vagyok. De ismerem az üzletpolitikát mire épülnek ezek a megoldások. Lényeg nem kell annyira túlértékelni. A ráépülő szolgáltatásokkon szépet lehet keresni. A többet bevétel nem garantált. Csak ha ideális az év. A szolgáltatás viszont viszi a magáét. Ki lett ez találva.
Válasz Csavarkulcs #2329. hozzászólásáraNem is arról van szó hogy érdekel-e vagy sem hanem arról, hogy ők fejlesztenek és ha az ember utána tud olvasni a fejlesztési irányoknak akkor lesz elképzelése esetleg fel tud tenni kérdéseket.
Ezeket a kérdéseket bármely gyártó terméke esetében fel lehet tenni vagy figyelemmel kísérni mit tett a gyártó a problémák orvoslására.
Általában semmit!
Maga a PrecisionPlanting abból él hogy a nagy nevű gyártók szar termékeit hozza elfogadható szintre és nem fordítva.
Arról beszélünk hogy de qurva jó a Tempó Furrow Force-al és nem fordítva
Válasz MrPoke #2323. hozzászólásáraHasonlóképpen gondolkodunk.
50ha on gazdálkodunk a családdal.
Mások az adotságaink. Itt jó talajmunka és az input optimalizálásával országos átlag legalább 2szerese várható.
Itt kellrá költeni de meghálálja.
Szorítom a talajmunkát vissza. De amit megkell azt megkell csinálni.
No-till nálunk nemműködik. Sokkalkissebb az átlag így mint a hagyományos és a min-till keverékével.
Nem találom a kedvenc videóm de ilyesmiből indul ki:
https://www.youtube.com/watch?v=3GKDXWntF7c
Válasz termelo #2328. hozzászólásáraNem érdekel a PP.
Válasz Csavarkulcs #2326. hozzászólásáraÉn leírtam egy lehetséges kiinduló pontot:
"A legtöbb fejlesztés a témában tudomásom szerint a PP-nél van."
+
Ha téged érdekelne érdemben a direktvetés akkor az ezzel kapcsolatos problémákról már olvashattál volna és tudnál feltenni kérdéseket amiket nem én hanem a közösség esetleg megválaszolhatna.
Válasz .Fecó. #2317. hozzászólására10ből 8-9 alkalmatlan ez tény!
Nálunk volt üresedés.
2napon belül 8an jelentkeztek.
Volt alkesz, buta, nagyképű, tolvaj.
Egy fiatal srác lett a befutó.
Olyan helyről jött ahol a gazdi csicskáztatta az öregek nemtanították semmire.
Nyáron lessz 3 éve nálunkvan.
A csapattal megtmutattunk neki mindent és mindent csináltattam vele.
Ő a leghálásabb azért mert mindent rábízunk!
Vasárnap nagyonritkán, szombaton is csak akkor dolgozunk ha halaszthatatlan.
Pénz, megbecsülés megvan.
Így ember is van.
Dolgoztam énis olyanhelyen ahol havi 430óra volt. Elégvolt. Üljönbele a gépbe a gazdája még az orravére elnemcseppen.
Ha kell a lóvi neki!
Válasz termelo #2325. hozzászólásáraJólvan legóz tovább. Az arrogancián kívül tőled itt nem sokat tanulni.
Válasz Csavarkulcs #2324. hozzászólásáraAkinek ennyi elképzelése van erről azzal nincs miről beszélgetni.
Válasz termelo #2320. hozzászólásáraAz egy Horsh maestrónak mért macerás ?
Válasz termelo #2322. hozzászólásáraJa ami megen pénz.... Kültsünk még többet, hogy megvehessük a még drágább játékszert... :D
Egy vicc ez nem lehet életcél...
Szerintem meg vessünk mindent is direktbe a legolcsóbb géppel, öreg fapados gépekkel amit saját magad meg tudsz javítani.
Néha lazítózni kell és kész.
Igaz nem lesznek rekord termések, csak a környék átlaga. De nincs is költség. Igaz nem éltetjük így a gazdaságot, és nem pörgetjük a nagy számokat de kit érdekel.....
Válasz MrPoke #2319. hozzászólásáraA John Deere már fejleszt időjárási anomáliákra...
Válasz .Fecó. #2317. hozzászólására
Válasz Csavarkulcs #2310. hozzászólásáraNem, mert érdemben direkt-vetésről lenne szó ami problémás és tanulhatnánk egymástól.
Engem nem lehet színnel meggyőzni mert színtévesztő vagyok
Amikor megállapították azt mondták hogy vörös és zöld.
de
Tévedtek
vörös-szőke
Válasz .Fecó. #2315. hozzászólásáraSzerintem meg inkább arra kellene erőt fektetni, hogy a terület homogénen tudjon teljesíteni.
Az a baj az időjárásra nincs felkészítve ez a rendszer. Pl jól megtolod műtrágyával a jó részeket, aztán jön egy meleg, és pont azok fognak kisülni.
Ez esetleg öntözéssel lehetne kompenzálni, de jelnlegi csapadék helyzett melett itt az alföldön éves 300mm öntözésre van szükség. Annyit meg senki nem fog adni a terményért.
Csemege piac halott, magas termést senki nem fizeti meg.
Válasz MTZ1221.3 #2313. hozzászólásáraNekem is 750 van, a Horsch tanulhatna "deréktól" lefelé a John Deere-tól az meg a magadagolást és a tartálykialakítást a Horsch-tól...
A megfelelő és a tökéletes egy maximalistának nem összetévesztendő.
Válasz rtamas1976 #2309. hozzászólásáramert nemhogy +1 ember nincs, hanem kb senki. A mai dolgozók túlnyomó többsége alkalmatlan az önálló mezőgazdasági munkára.
Válasz termelo #2305. hozzászólásáraEz teljesen így van a gazdák 90%-ánál. Van ahol az dönt, hogy ki viszi a főnököt és a titkárnőt nyaralni, van ahol 20 Ft árkülönbség dönt, és van aki találomra vesz mindent össze vissza... Amit meg megvesznek azt sem tudja micsoda... Itt van olyan cég, aki megvette a precíziós pályázatból az új csilivili 8R370 JD, és ugyanazzal az 5 fejes váltvafogató ekével szánt amit az előző 8300-as húzott 20 évig, mert "így szoktuk". megveszik az E23 váltóval, aztán berakja ugyanúgy 9.-be mint a 8300-as régebben, mert "így szoktuk"... Megveszik a direktvetőgépet és 20 évig 5-6 lépésben előmunkál, mert így szép szerinte...
Válasz MrPoke #2307. hozzászólásáraEz egyszerűen nem igaz. Vannak olyan gazdagok, ahol homogén földek vannak és ideális körülmények, és elveti a kukoricát egy tőszámmal aztán aratja a 10 tonnákat... Meg van ahol ilyen földből van többszáz hektár, és itt vagy egy középértéket választasz ami sehova sem jó, vagy változó kijuttatást használsz mindenben, és a tábla 99%-a terem.
Válasz szanberg #2283. hozzászólásáraNekem tetszik a munkája, meg tetszik hogy nagyon jól beállítható, és hogy a egy sorban vannak a vetőkocsik, meg hogy 3 tartály van rajta, amit bárhogy variálhatok. Sajnos a 9m CTF eléggé behatárolja a lehetőségeket, ami tetszene még, az a JD 750A, amiből nincs 9m, illetve a JD 1990CCS, amit nem hoznak európába.
Nagyon száraz körülmények között el tudom képzelni, hogy nem teszi bele, vagy nem zárja vissza, de olyan körülmények között ritkán kell dolgozni vele. Amikor olyan száraz a föld, hogy nem teszi bele a gép, akkor jellemzően nem is fog kikelni sem, mert ha 5mm esik rá akkor nem kel ki, ha meg 30 akkor összemossa és azért nem kel ki..
Válasz termelo #2290. hozzászólásáraA JD 750 alap koncepcioban a vetőkocsik teren alig alig valtozott 30 ev alatt. Bar az irany jo lehet, ha egyre tobb direkt vetogep gyartot az ihlet meg.
Válasz rtamas1976 #2309. hozzászólásáraTisztelet a kivételnek..de a fiatalok zömét addig érdekli a szakma. Még gyakorlaton a kereskedő térkövezett telepén lehet az új gépekkel szórakozni. A valóság ha nem megy vagy nincs robotkormány a gépbe valamint a hétvége nem szabad. Az állás interjú véget is ér. Ott hagy az asztalnál. Közben ojan bérleti díjakkal jönnek ki a tőkeerős cégek. Sokan a gépek felbakolásán és a földek kiadásán gondolkoznak. Magas költségek...szakember hiány. Ezek mellet csak korszerű nagyteljesítményű gépekkel lehet hatékonyan versenyben maradni.