Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR405.52 FtUSD392.46 FtCHF431.59 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Gandhy #14846. hozzászólásáraEz akkor lenne érdekes ha a te táblád lenne ketté választva és minden ugyanaz lenne csak az egyik fele takarónövényes lenne a másik meg nem.
Válasz termelo #14823. hozzászólásáraA 2000es években felénk az ikr a kukoricát és a napraforgót úgy vetette ,hogy közzé jártak. Nemvolt rtk sőtt még gps sorvezetőjük sem. Eleve odasem értek mindenhova szántani.
Nyomták a szuszpenziót, direktvetőgépük volt. Yeter sortisztítóval.
A gyomirtót a folyékony műtrágyával juttaták ki.
A sávművelés szerintem nemrossz. Az egyik barátom
+1t kukoricát hozott le mint a hagyományos szántásos technológiával.
Saját hülyeség. Azon gondolkodom tarlóhántó ekét veszek. Gyakorlatilag mindegy 15cm en szántok vagygrúberezek.
De a bioban nemtudjuk kihagyni a szántást a kukorica utánn.
A többi ígyis tárcsa és lazító.
Válasz trikolor5 #14818. hozzászólásáraValamit összekevertél, a talajok a több millió év alatti kialakulásuk miatt rétegzettek.
A rétegek vastagsága nem a művelésnek hanem azoknak a környezeti hatásoknak köszönhető amik ez idő alatt érték. Pl. vulkáni hamu, öntés, jégkorszakok stb.
A művelés hatása laikusnak csak a művelési mélységig érzékelhető. Dobos nem az, nem tudnád megetetni azzal, hogy szántó...
Nagyon sok Dobos-féle talajszelvény bemutató videót megnéztem. Mindig elmondja " jól látható hol jár az eke". Ez itt egy több mint 40 éve bolygatatlan terület amit most kiparcellázott az önkormányzat, mögötte szántó. Most újra elbizonytalanodtam. Erre vajon mit mondana Dobos ha azt hinné szántó? Lehet sok helyen természetes az ilyen elkülönülés 30-40 centin?
Válasz .Feco. #14814. hozzászólásáraA felső 5-6 cm- ben is előfordulhat anaerob talajállapot szerinted ? 10 tonnás kukorica után fele talaj, fele szármaradvány volt a felső 5-6 centiben alapművelés után.
Válasz kis Zombi #14812. hozzászólásáraAzért rossz a példa, mert egyforma folyamatnak veszi a talajban és a talaj felszínén lezajló lapontási folyamatokat, holott azok nagyon különbözőek.
Anaerob körülmények között első sorban a mineralizáció dominál, tehát a maradványok építőelemekre bomlanak, és újra felhasználhatóvá válnak. Ellenben a talaj felszínén elsősorban humifikáció megy végbe, azaz humusz képződik. Ugyanabból a forrásból nyilván sokkal több elemi tápanyag képződik, mint amit a humusz tápanyagszolgáltat képessége biztosítani tud, ezért első blikkre jobbnak tűnik a bedolgozás. Hosszú távon azonban a magasabb humusz elérése a cél.
beállt földeknél nincs gond a talajon hagyott szármaradvánnyal egyáltalán, jellemzően következő tavaszra bármiféle zúzás nélkül is eltűnik, fellazulnak a rostjai, májusban már simán sorköz művelhető a no-till kukorica-kukorica is, minden más elővetemény pedig nem is kérdés.
Válasz Berkó_ #14810. hozzászólásáraMondok egy extrém példát. Adott egy kenderkötél egy drótkerítés egyik oldalán, neked az a feladatod, hogy a másik oldalról rágd össze, nyelveddel húzd át a rácson mint a zsiráf, és úgy rágd meg, vagy összevágom 5 centis darabokra, és bedugdosom a drótháló közé ( ezt csinálja a szármaradvánnyal az RT ) úgy rágd meg. Az eredmény boritékolható, melyikkel végzel hamarabb, de az aprítottat nem azért rágod hamarabb, mert élesebb a fogad, csak jobban hozzáférsz, könnyebb megrágni.
Notill takarás nélkül kapufa, ott arra kell törekedni minél tovább megőrizzük a szármaradványt a talajon, ezért nem szabad túl apróra zúzni.
Zsombor egyik rendezvényén egy amcsi Notilles farmernak feltettem a kérdést, hogyan vetnek napraforgót kukorica után. Kukoricát méter magas tarlóval aratják, cső alatt vágják. Így jobban fogja a havat, jobban árnyékol. Vetéskor egy régi szállítószalag van felrakva a vetőgép elejére, ami megdönti a szárat, védi az elektromos kábeleket. Olyan közel vet az előző kukoricasorhoz amennyire csak tud.
Mintillnél viszont fontos a gyors szármaradvány bomlás, én is átjárom szárzúzóval az egyébként jól zúzott kukoricatarlót. (Csak utánna gyorsan kell húzni rá aRT-t mert egy nagyobb szél elhordja az aprított szárat, levelet.)
Válasz Berkó_ #14810. hozzászólásáraNem kell erre azért mérget venni. 5 éve mióta minden szármaradvány le van a földjeimről hordva, jobban teremnek, jóval kevesebb műtrágyával.
Válasz kis Zombi #14809. hozzászólásáraDe ha felgyorsul a szármaradvány bomlása, az a talajban felszaporodó baciknak, glisztáknak stb. köszönhető, ami ha úgy vesszük talajélet serkentő/növelő hatású nem?
Válasz kis Zombi #14804. hozzászólásáraCsak,hogy én nem ezt tapasztaltam.Meg egy min-till,no-till kolega is írta,a facén,hogy kell egy sekély talajmunka,hogy azzal be van indítva a talajélet.És ezt tapasztaltam is,hogy nem valótlan az állítása.
A sikeres Notill vetés alapja a megfelelő talajállapoton kívül, a célnak megfelelő saját vetőgép megléte, hogy az optimális időpontban, mefelelően beállîtott géppel történjen a vetés.
Majd elvetik bérbe megoldás 90%-ban nem fog működni, vagy rosz lesz a végeredmény.
Válasz kis Zombi #14804. hozzászólásáraHajdúnánáson, egy bio-s rendezvényen a professzor is úgy mondta, hogy No-till műveles esetén a mérések alapján kevesebb az átlag termés.
Egyszer volt nekem is kukorica, de egy darabig nem lesz. Akkor azt tanultam meg, hogy később kellett volna vetni, és más fajtát.
Amíg nem lesz "más" fajta, ami többször több embernél bizonyított, addig kell egy kis pihenő.!?
15353 hozzászólás
Válasz Gandhy #14849. hozzászólásáraTalajfüggő, nálunk a szántott egy fokkal jobban bírta, mondjuk végeredményben itt megsült a minden IS.
Válasz envagyok2 #14851. hozzászólásáraenyém április 28, a szomszédé 1 héttel korábbi
Válasz Gandhy #14846. hozzászólásáravetésidők?
Válasz MTZ1221.3 #14848. hozzászólásáraEzt tárcsázni kellett.
Válasz SzikiSzokeveny #14847. hozzászólásáraÉrdekes ez így is
a szántottak mindenhol száradnak fel körülöttem
Válasz Gandhy #14846. hozzászólásáraZsír! Gratula!
Ez volt az ami szárnyas kapás kultival lett vetésre előkészítve, vagy itt a tárcsa ment?
Válasz Gandhy #14846. hozzászólásáraEz akkor lenne érdekes ha a te táblád lenne ketté választva és minden ugyanaz lenne csak az egyik fele takarónövényes lenne a másik meg nem.
Összehasonlító elemzés



Tavasszal, vetés előtt 2-3 héttel így nézett ki a takarónövényes tábla. Bár kifagyott, de a tarlórépa újratöltött, meg egy kicsit el is balfaxkodtam
A kukorica jelen állapotában ugyanott, most:
A szomszéd kukoricája 10 méterrel arrébb, szántottban.
Válasz Sk Laci #14843. hozzászólásáraBocs nem jó helyre ment.
Válasz Csavarkulcs #14842. hozzászólásáraDe itt a keléssel volt a gond.
Vagy a vetőmag, vagy a talajlakók, vagy a vetőgép.
Válasz Igazi Földönfutó #14841. hozzászólásáraKözel 40 fokot a pollen nemszereti.
Válasz olasz_kapo #14835. hozzászólásáraMiért ilyen ritka a tengeri?Vagy csak egy ilyen rész?
Válasz olasz_kapo #14839. hozzászólásáraMilyen a művelés irány, hogy

elfolyik?
Válasz Sk Laci #14837. hozzászólásáraIgaz! De el is folyik,mecseki dombsãg kevés a sìk terûlet.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #14836. hozzászólásáraÉszak baranya.
Válasz olasz_kapo #14835. hozzászólásáraAránylag aszályos időben...???
Mindig azt írod, hogy esik nálatok.
Tudod mi az aszályos idő?
Válasz olasz_kapo #14835. hozzászólásáraHelyileg merre?
Kinek ellensége a takaró növény?

Miért is?
D Endre szerint a gyom sem ellenség.
Nekem még nem sikerült az évelőkkel megbarátkozni.
Válasz Radocz #13686. hozzászólásáraEz egy korábbi kép a "tökömrol".


Az idei gyomtalanitas folyamatban van. Forgatás nélküli területen direkt vetve lett.
Annyi eső volt, hogy 2023-ben ásott talaj szelvény ilyen lett.
Válasz rtamas76 #14831. hozzászólásáraÉnis vmi ikyesmire gondolram, elvileg gilisztát fogyaszt nem? Abban meg most bővelkedünk ennyi eső után.
Válasz kajszi_71823 #14830. hozzászólásáraAhol a vakond ott sok a talajlakó.
Nem lazítózni ment oda!
Szójavetésemben megjelent a vakond. Miért? Terület 3 éve nincs szántva, öszefügghet ezzel?
Válasz Radocz #13481. hozzászólásáraTök elő készítés, majd vetés.

Idén is hasonló lesz.
Válasz rtamas76 #14827. hozzászólásáraKöztes növény volt.

Nem jött be.
Növény társításban van-e valakinek tapasztalat?
Kukorica bíborherében gondolkodom.
Vélemény?
Válasz termelo #14823. hozzászólásáraA 2000es években felénk az ikr a kukoricát és a napraforgót úgy vetette ,hogy közzé jártak. Nemvolt rtk sőtt még gps sorvezetőjük sem. Eleve odasem értek mindenhova szántani.
Nyomták a szuszpenziót, direktvetőgépük volt. Yeter sortisztítóval.
A gyomirtót a folyékony műtrágyával juttaták ki.
A sávművelés szerintem nemrossz. Az egyik barátom
+1t kukoricát hozott le mint a hagyományos szántásos technológiával.
Saját hülyeség. Azon gondolkodom tarlóhántó ekét veszek. Gyakorlatilag mindegy 15cm en szántok vagygrúberezek.
De a bioban nemtudjuk kihagyni a szántást a kukorica utánn.
A többi ígyis tárcsa és lazító.
Válasz trikolor5 #14818. hozzászólásáraA talaj színe nem mérvadó. Az alföldi területek 90%-a ilyen rétegzésű.
Ha közelebbről megnéznénk a felső réteget nagy különbséget lehetne látni a művelt és műveletlen területek közt.
Ez csak forgatásnélküli, de bio árpa

No-till kisérlet 2024:


Nincs takaró és egyéb kutyafaxa
Válasz termelo #14821. hozzászólásáraOk
Válasz trikolor5 #14820. hozzászólásáraHát ezt inkább hagyjuk...
Válasz termelo #14819. hozzászólásáraNe mutasd be geográfusként végeztem Debrecenben. De az ilyenekre mondja mindig Dobos, hogy eddig szántottak..
Válasz trikolor5 #14818. hozzászólásáraValamit összekevertél, a talajok a több millió év alatti kialakulásuk miatt rétegzettek.
A rétegek vastagsága nem a művelésnek hanem azoknak a környezeti hatásoknak köszönhető amik ez idő alatt érték. Pl. vulkáni hamu, öntés, jégkorszakok stb.
A művelés hatása laikusnak csak a művelési mélységig érzékelhető. Dobos nem az, nem tudnád megetetni azzal, hogy szántó...
Nagyon sok Dobos-féle talajszelvény bemutató videót megnéztem. Mindig elmondja " jól látható hol jár az eke". Ez itt egy több mint 40 éve bolygatatlan terület amit most kiparcellázott az önkormányzat, mögötte szántó. Most újra elbizonytalanodtam. Erre vajon mit mondana Dobos ha azt hinné szántó? Lehet sok helyen természetes az ilyen elkülönülés 30-40 centin?


Takarónövény egy olcsó fajtája.

https://ezerjofu.hu/tyukhur-gyogynoveny
Takarónövény, amit csak egyszer kell vetni.
Válasz kis Zombi #14815. hozzászólásáraAz első eső után már anaerob lesz…
Válasz .Feco. #14814. hozzászólásáraA felső 5-6 cm- ben is előfordulhat anaerob talajállapot szerinted ? 10 tonnás kukorica után fele talaj, fele szármaradvány volt a felső 5-6 centiben alapművelés után.
Válasz kis Zombi #14812. hozzászólásáraAzért rossz a példa, mert egyforma folyamatnak veszi a talajban és a talaj felszínén lezajló lapontási folyamatokat, holott azok nagyon különbözőek.
Anaerob körülmények között első sorban a mineralizáció dominál, tehát a maradványok építőelemekre bomlanak, és újra felhasználhatóvá válnak. Ellenben a talaj felszínén elsősorban humifikáció megy végbe, azaz humusz képződik. Ugyanabból a forrásból nyilván sokkal több elemi tápanyag képződik, mint amit a humusz tápanyagszolgáltat képessége biztosítani tud, ezért első blikkre jobbnak tűnik a bedolgozás. Hosszú távon azonban a magasabb humusz elérése a cél.
beállt földeknél nincs gond a talajon hagyott szármaradvánnyal egyáltalán, jellemzően következő tavaszra bármiféle zúzás nélkül is eltűnik, fellazulnak a rostjai, májusban már simán sorköz művelhető a no-till kukorica-kukorica is, minden más elővetemény pedig nem is kérdés.
Válasz Berkó_ #14810. hozzászólásáraDe.
Válasz Berkó_ #14810. hozzászólásáraMondok egy extrém példát. Adott egy kenderkötél egy drótkerítés egyik oldalán, neked az a feladatod, hogy a másik oldalról rágd össze, nyelveddel húzd át a rácson mint a zsiráf, és úgy rágd meg, vagy összevágom 5 centis darabokra, és bedugdosom a drótháló közé ( ezt csinálja a szármaradvánnyal az RT ) úgy rágd meg. Az eredmény boritékolható, melyikkel végzel hamarabb, de az aprítottat nem azért rágod hamarabb, mert élesebb a fogad, csak jobban hozzáférsz, könnyebb megrágni.
Notill takarás nélkül kapufa, ott arra kell törekedni minél tovább megőrizzük a szármaradványt a talajon, ezért nem szabad túl apróra zúzni.
Zsombor egyik rendezvényén egy amcsi Notilles farmernak feltettem a kérdést, hogyan vetnek napraforgót kukorica után. Kukoricát méter magas tarlóval aratják, cső alatt vágják. Így jobban fogja a havat, jobban árnyékol. Vetéskor egy régi szállítószalag van felrakva a vetőgép elejére, ami megdönti a szárat, védi az elektromos kábeleket. Olyan közel vet az előző kukoricasorhoz amennyire csak tud.
Mintillnél viszont fontos a gyors szármaradvány bomlás, én is átjárom szárzúzóval az egyébként jól zúzott kukoricatarlót. (Csak utánna gyorsan kell húzni rá aRT-t mert egy nagyobb szél elhordja az aprított szárat, levelet.)
Válasz Berkó_ #14810. hozzászólásáraNem kell erre azért mérget venni. 5 éve mióta minden szármaradvány le van a földjeimről hordva, jobban teremnek, jóval kevesebb műtrágyával.
Válasz kis Zombi #14809. hozzászólásáraDe ha felgyorsul a szármaradvány bomlása, az a talajban felszaporodó baciknak, glisztáknak stb. köszönhető, ami ha úgy vesszük talajélet serkentő/növelő hatású nem?
Válasz barazdabetyar. #14808. hozzászólásáraSekély talajmunkával csak felgyorsítod a szármaradvány bomlását, nem beindítod a talajéletet.
Válasz kis Zombi #14804. hozzászólásáraCsak,hogy én nem ezt tapasztaltam.Meg egy min-till,no-till kolega is írta,a facén,hogy kell egy sekély talajmunka,hogy azzal be van indítva a talajélet.És ezt tapasztaltam is,hogy nem valótlan az állítása.
Válasz barazdabetyar. #14801. hozzászólásáraKg/hektárral.
Válasz Radocz #14805. hozzászólásáraUgyan hol, kinél mértek hiteles adatokat ? Ez egy fals infó.
A sikeres Notill vetés alapja a megfelelő talajállapoton kívül, a célnak megfelelő saját vetőgép megléte, hogy az optimális időpontban, mefelelően beállîtott géppel történjen a vetés.
Majd elvetik bérbe megoldás 90%-ban nem fog működni, vagy rosz lesz a végeredmény.
Válasz kis Zombi #14804. hozzászólásáraHajdúnánáson, egy bio-s rendezvényen a professzor is úgy mondta, hogy No-till műveles esetén a mérések alapján kevesebb az átlag termés.

Egyszer volt nekem is kukorica, de egy darabig nem lesz. Akkor azt tanultam meg, hogy később kellett volna vetni, és más fajtát.
Amíg nem lesz "más" fajta, ami többször több embernél bizonyított, addig kell egy kis pihenő.!?
Válasz barazdabetyar. #14801. hozzászólására2020-as évi saját tapasztalattal, meg ezt PierreYves is elmondta többször.