Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak600 FtBenzin árak594 FtEUR394.32 FtUSD355.49 FtCHF421.59 FtGBP466.64 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Zonin #2673. hozzászólásáraNem értem miért kérdezed. Attól, hogy a vetőgép elé fel lehet akasztani RT.-t, forgó boronát, vagy kompaktort, attól még az a gépkapcsolat nem lesz direkt vetőgép.
Válasz Netparaszt #2667. hozzászólásáraKözben megnéztem jobban a katalógust, prospektust, és az igaz, hogy pl. a 3m-es gépen 10 csoroszlya van, ami 30 cm-es sortávot jelent, de középre a műtrágyát adagolja, a vetőmagot a csoroszlya két szélére, ami már 15 cm-es sortávot jelent. Műtrágya helyezz meg mehet valami társnövény magja középre...!
Ha minden 5. csoroszlya veti a kapásokat, akkor meg kijön a 75 cm, és a többi csoroszlya, esetleg a középső műtrágya adagoló meg vetheti a társnövényeket.Persze akkor már kellene valamilyen (házi) megoldás, ami a főnövényt és a társnövényt elkülöníti a magtartályban.
Szerintem életképes lehetne.
Èrdeklődnèk! Egyszer volt tèma,őszi bùzàval vetni 1hekt. 2kg fehèr lòhert. Következmènye? Tavasszal,gyomirtòzni kell,vagy meghagyni? Gyomot nem nyomja el,vagy a bùzàt? Ha megmarad,elvileg,a bùzàval van valami jòtèkony hatàsa?
Válasz emcett #2663. hozzászólására Nálam semmire sem volna jó. Túl sokat túr, sortávja állíthatatlan és nem passzol semmihez, hacsak duplán nem járom meg a földet.
Nem tudom, mire jó ez az eszköz.
Válasz Pintér Zoltán #2664. hozzászólására Arra gondolsz, hogy statikusan feltöltődnek a kis magok?
Nem tudom.
Ha gond van a frakciókkal, lehet keverni valamilyen vivőanyaggal, mint kukoricadara, amivel jobban eloszlanak.
A másik: stril körülmények között, tiszta törzstenyészetekből állítják elő a készítményeket, laborban tesztelve, így nem lehet benne oda nem illő mikroorganizmus.
Eddig nem hallottam szennyezett termékről.
Érdekes a téma, de óhatatalanul is felvetődik azért egy-két kérdés részemről.
Hogyan tudom megoldani hogy ne ragadjon össze az aprómag ? Ha rossz a kérdés nézd el nekem és tudjuk be annak hogy nem ismerem a gyakorlatát.
A másik pedig:
Mi a garancia arra hogy az oltóanyaggal nem kerül-e be valami szennyeződés, baktériumok,gombák amelyeknek komoly kockázata van.
Teszteli ezeket valamely labor humán és növény patogénekkel szemben.
Amire még kíváncsi lennék elméleti szinten, hogy a Tonutti Quasar-ról mi a véleményed? A csoroszlyakialakítás, meg úgy általában a vetőcsoroszlyák távolságáról, mert azt írták róla, hogy sorbavetésre és kapások vetésére is alkalmas (2:1), viszont a kultivátorkapák osztástávolsága ha jól láttam 30 cm, ami a duplagabona sortávra még kijönne sorbavetésnél, de kapásoknál a 60 vagy 90 cm semmiképp sem.
Válasz emcett #2660. hozzászólására Nem bántja, s benne is van némi mikroorganizmus. Persze fényévekre van egy tisztességes komposzttól, de trágya helyett jó.
Ugyan már kérdeztem régebben, de erről van valakinek tapasztalata, véleménye?
Beilleszthető ebbe a rendszerbe műtrágya helyett, főleg az első években, az átálláskor?
Válasz Berente Antal #2654. hozzászólására A gyártó cég azt mondja, hogy lehet használni, de előtte érdemes elküldeni nekik a csávázószer nevét.
A legjobb megoldás azonban szerintük is a kezeletlen vetőmag.
Szerintem meg azért engedik meg a csávázott magok utókezelését, mert úgysem tudod ellenőrizni az oltás hatását, csávázatlan magot pedig kevesen vetnek.
Válasz Netparaszt #2651. hozzászólásáraa konkrét mennyiségre nem tudok most válaszolni, mert kinn van a lap a telepen. A növények amúgy olajretek, fehérmustár, repce, olaszperje, búza, árpa, kukorica, napraforgó, őszi borsó, fehérhere, lucerna, cukorrépa, meg még egy-két dolog, ami most nem jut eszembe...
behasználtam az elmúlt évekből visszamaradt elfekvő magvakat, és csináltam egy laza 16 növényes takarónövény mixet... Nem volt könnyű. Amitől korábban is féltem, sk magtipus előszeretettel osztályozódik ki, egyesek lefelé, mások felfelé...végül külön összekevertük a kisfrakciót, és a nagyfrakciót, és külön rétegenként töltöttük össze őket... folyamatosan figyeljük majd melyik növény hogy viselkedik, és következő években célirányosan kevergetünk...
Vannak bolyhos- és karógyökeresek is, mélyen és sekélyen gyökerezők, kúszók, alacsonyak és magas növények is, kifagyók és áttelelők is. Sőt kifagyók között is vannak olyanok, amelyek korai fagyokkal elhalnak, míg mások tél közepére fognak elhalni. kíványcsan várjuk az eredményt...
Válasz decsi #2647. hozzászólására Azért ne szántsd le, mert:
- nagy mennyiségű vizet szántasz csak be, pénzbe kerülő munkával, üzemanyaggal és gépórával (zöld mustár és olajretek kb. 70-75%-a víz)
- a növényi biomasszában felgyűlő összes tápanyagot leküldöd mélyre a föld alá, ahonnan már csak lefelé fog szivárogni tavaszig. Ha jó a talajod, minimum 2-3 mázsa mikroelemes komplexnek megfelelő tápanyagot vesztesz egy ilyen akcióval.
- összeomlasztod az épp kialakuló természetes pórusokat, gyökércsatornákat, amikben mehetne mélyebbre a kukorica gyökere, jobb aszálytűrést és több tápanyagot kapva.
- a gyökerek szoros környezetében szaporodik fel a növényeket segítő és humuszosodást létrehozó talajélet, amit a következő növény készen kap, ha nem rombolod le a talaj kialakuló szerkezetét.
- a takarónövény leszántásával több szenet veszít a talajod, mint amennyit beviszel.
- a felszínen hagyott növénytakaró lebomlása lassan zajlik, március-áprilisban, így a tápanyag pontosan a fejlődő kukorica gyökérkörnyezetében lesz még.
- a novembertől csupaszon hagyott talajfelszín ideális körülményeket biztosít a szántással felszínre hozott gyommagvak csírázásának, míg a lefagyott mustár-olajretek lepelként borul a földre, február-márciusig.
- a télen csupaszon hagyott talajból úszik el a tápanyag és pusztul a talajélet, ami nélkül soha nem lesz jobb minőségű talajod.
Nagyjából ennyi további apróságok nélkül, megyek komposztot forgatni
Válasz Netparaszt #2643. hozzászólásáraAkkor miért ne szántsam le novemberben?Ugyan úgy fog haszosulni ha a föld tetején bomlik el?(egyébbként lazított talajba lett vetve)
Válasz kacar #2641. hozzászólására Mindkettő.
A legjobban a Mantelsaat néven futó, mikronnyi vastagságú, több rétegű magkezelés tetszik, mikroőrleményekkel, táppal, nedvszívó anyagokkal kezelik az aprómagvakat.
Gyorsabb és biztosabb a csírázás vele, gyártó szerint fűtelepítésnél fele mennyiségű mag elég ebből.
Ahogy kivettem az üzemben, valami szerves tapétaragasztó a kötőanyag, amivel permetezik forgatás közben a magokat.
A köpenybe mikrobiális oltóanyagokat is fel lehet vinni, ez az igazi biocsávázás.
Válasz Hunter_ #2644. hozzászólására A legelérhetőbbek a tavaszi zab, szudáni fű, cirok, ezek elfagyva megfelelő takarást biztosítanak.
Bármi jó, amit tavasszal kezelni tudsz és szármaradványt hagy.
Száraz tavaszokon sok nedvességet megspórol ez a takarás, miközben az őszi, kora téli holtszezonban gyarapítja a szerves anyagot és a talajéletet.
Válasz decsi #2639. hozzászólására Ezek a növények márciusra nem hagynak értékelhető takarást, lebomlanak. Itt jön képbe az összetettebb keverékek szerepe. Ha vizet szeretnél őrizni, szármaradványt hagyó növényt is érdemes lett volna hozzá keverni, ami lefagyva a kukorica vetéséig takarná a talajt, csökkentve a gyomnyomást és a kipárolgást. A takarónövényekkel sokoldalú szolgáltatásokat lehet megvalósítani.
Válasz Netparaszt #2638. hozzászólásáraNedvességet örizhetne,laza könnyen kiszáradó talajba lett vetve.Sikerült kontrolt hagyni kicsit többet vetett a vetőgép.Kimaradt egy 40 méteres sáv kb 1 ha a 10-ből.
Válasz decsi #2636. hozzászólására Nem baj, megvilágosítalak
Ez egy fapados sárga mustár-olajretek keverék, ha most elveted, csak a kukoricavetés előtt nyúlj a területhez.
Száradnia kell a földednek tavasszal vagy nedvességet őrizni?
Netparaszt!
Kaptam 10ha való vetőmag keveréket.(Teljesen sötét vagyok a témához.)Ma el lett vetve.Mire lesz jó ez a keverék? Forgassam le
késő ősszel vagy hagyjam meg mert úgy is kifagy?Vállaszodat ellőre is köszönöm!
Válasz djohn #2623 A kapcsolat már hamarabb is fel tud élpülni meglévű micéliumhálózat esetén, de ahho tényleg notill körülmények kellenek.
Szerintem ez majd egy következő lépcsőnek jó, amikor már takarónövényezés jól megy és elindulhat a valóban minimál művelés.
Évente, nagy bolygatással nem sok értelme van alkalmazni.
Tartós kultúrák telepítésénél viszont hasznos.
Válasz endypapa #2622. hozzászólására A por formájú mikorriza oltóanyaggal kellene csávázni a magokat és úgy kijuttatni.
A Symbivit granulátum, azt starterként lehetne a magárokba juttatni, de a csávázós megoldást javasolnám, mert az olcsóbb és biztosabb szántóföldiben.
Az egy hektárra való vetőmagot 350 gramm-1 kg oltóanyaggal bevonni, keverés előtt 10% cukoroldattal permetezve, maximum 3 liter oldat/1000 kg arányba. Aprómagnál maximum 1 liter/100 kg, a magok nem tapadhatnak össze (fűmag, herefélék, lucerna).
De vannak készrekevert csávázók is, amiben mikorrizák, alapbaktériumok is vannak. Willbest
Mindeképp olyan növénnyel javasolnám a mikorriza betelepítést (természetesen csak talajkímélő technológia esetén, szántásnál pénzkidobás), amely nagy és finom hálózatú gyökértömeget hoz, rozs, tritikálé, perjefajok.
Így jóval nagyobb állomány szaporodik fel.
Válasz Radocz #2629. hozzászólására Direktvetésnél a késő őszi takarónövényezés is működne, ha már be tudná vetni a lehengerelt rozs alá a magot. Így szúja és kukorica után is mehetne még például rozs, tritikálé bökkönnyel.
De azokat kezelni is kellene és talajba forgatni nem volna sikeres, ha nincs biológia, ami gyorsan feldolgozná.
Őszi vetésűnél pedig a TR mellévetés igazoltan jól működik. Más növényekkel lehet kísérletezni, nekem az alexandriai here és búza is szépen működött és tökéletesen takaró, ingyen heremező lett aratás után az első esőnél.
_fill_540x300_0.jpg)
15008 hozzászólás
Repce vetès szudáni fű után.
Egy kis talajmegújítás
Válasz kis Zombi #2675. hozzászólásáraOk, ezt benéztem...
Válasz Zonin #2673. hozzászólásáraNem értem miért kérdezed. Attól, hogy a vetőgép elé fel lehet akasztani RT.-t, forgó boronát, vagy kompaktort, attól még az a gépkapcsolat nem lesz direkt vetőgép.
Válasz Zonin #2673. hozzászólásáraElső ránézésre az opciós tömörítő kerekeket leszámítva nem tud többet mint egy Lajta. Valakinek van ilyen?
Üdv!
Ehhez a vetőgéphez mit szóltok?
BOMET vetőgépBOMET vetőgépBOMET vetőgépBOMET vetőgép
Válasz Netparaszt #2667. hozzászólásáraMegkaptad a levelemet?
Válasz Netparaszt #2667. hozzászólásáraAlapvetően találtam egy jobb leírást is:
http://eurolandmezogep.hu/cpg/556991/Quasar-Vetogep
A vetési lehetőségekre ez a kép adja meg a magyarázatot:
http://eurolandmezogep.hu/ordered/4380/pic/Tonutti/kep1.gif
(mivel nem jpg, így nem engedte feltölteni..., ezért linkeltem, remélem meg lehet majd nyitni)
Válasz Netparaszt #2667. hozzászólásáraKözben megnéztem jobban a katalógust, prospektust, és az igaz, hogy pl. a 3m-es gépen 10 csoroszlya van, ami 30 cm-es sortávot jelent, de középre a műtrágyát adagolja, a vetőmagot a csoroszlya két szélére, ami már 15 cm-es sortávot jelent. Műtrágya helyezz meg mehet valami társnövény magja középre...!
Ha minden 5. csoroszlya veti a kapásokat, akkor meg kijön a 75 cm, és a többi csoroszlya, esetleg a középső műtrágya adagoló meg vetheti a társnövényeket.Persze akkor már kellene valamilyen (házi) megoldás, ami a főnövényt és a társnövényt elkülöníti a magtartályban.
Szerintem életképes lehetne.
Èrdeklődnèk! Egyszer volt tèma,őszi bùzàval vetni 1hekt. 2kg fehèr lòhert. Következmènye? Tavasszal,gyomirtòzni kell,vagy meghagyni? Gyomot nem nyomja el,vagy a bùzàt? Ha megmarad,elvileg,a bùzàval van valami jòtèkony hatàsa?
Válasz Netparaszt #2665. hozzászólásáraKöszönöm a választ.
Válasz emcett #2663. hozzászólására Nálam semmire sem volna jó. Túl sokat túr, sortávja állíthatatlan és nem passzol semmihez, hacsak duplán nem járom meg a földet.
Nem tudom, mire jó ez az eszköz.
Válasz Praetor #2662. hozzászólására Rendben, beszéljünk majd róla, talán a télen foglalkozom vele majd, ha lesz lehetőségem szaporításra.
Válasz Pintér Zoltán #2664. hozzászólására Arra gondolsz, hogy statikusan feltöltődnek a kis magok?
Nem tudom.
Ha gond van a frakciókkal, lehet keverni valamilyen vivőanyaggal, mint kukoricadara, amivel jobban eloszlanak.
A másik: stril körülmények között, tiszta törzstenyészetekből állítják elő a készítményeket, laborban tesztelve, így nem lehet benne oda nem illő mikroorganizmus.
Eddig nem hallottam szennyezett termékről.
Válasz Netparaszt #2633. hozzászólásáraKedves Netparaszt
Érdekes a téma, de óhatatalanul is felvetődik azért egy-két kérdés részemről.
Hogyan tudom megoldani hogy ne ragadjon össze az aprómag ? Ha rossz a kérdés nézd el nekem és tudjuk be annak hogy nem ismerem a gyakorlatát.
A másik pedig:
Mi a garancia arra hogy az oltóanyaggal nem kerül-e be valami szennyeződés, baktériumok,gombák amelyeknek komoly kockázata van.
Teszteli ezeket valamely labor humán és növény patogénekkel szemben.
Válasz Netparaszt #2661. hozzászólásáraKöszönöm a választ!
Amire még kíváncsi lennék elméleti szinten, hogy a Tonutti Quasar-ról mi a véleményed? A csoroszlyakialakítás, meg úgy általában a vetőcsoroszlyák távolságáról, mert azt írták róla, hogy sorbavetésre és kapások vetésére is alkalmas (2:1), viszont a kultivátorkapák osztástávolsága ha jól láttam 30 cm, ami a duplagabona sortávra még kijönne sorbavetésnél, de kapásoknál a 60 vagy 90 cm semmiképp sem.
Válasz Netparaszt #2657. hozzászólásáraKikkel érdemes üzletelni? Ha esetleg tervezel rendelni, akkor szívesen társulnék.
Válasz emcett #2660. hozzászólására Nem bántja, s benne is van némi mikroorganizmus. Persze fényévekre van egy tisztességes komposzttól, de trágya helyett jó.
Válasz Netparaszt #2659. hozzászólásáraAlapvetően nem bántja a baktériumokat, ahogy a műtrágya?
Válasz emcett #2658. hozzászólására Gond nélkül használható, az a hangzatos név némiképp komposztált aranyárú csirkeganét takar
Üdv!
Ugyan már kérdeztem régebben, de erről van valakinek tapasztalata, véleménye?
Beilleszthető ebbe a rendszerbe műtrágya helyett, főleg az első években, az átálláskor?
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2010/02/20100305112907362000000618.html
Válasz Praetor #2656. hozzászólására Lehet, hogy nem kerestem eleget, de én is az USÁból hozom a por állagú mikorriza oltóanyagot.
Belföldön kapható nem granulátum mikorrhiza készítmény? A symbivit több helyen is kapható, de pl aegis sym irriga, vagy clay-t nem találok.
Válasz Berente Antal #2654. hozzászólására A gyártó cég azt mondja, hogy lehet használni, de előtte érdemes elküldeni nekik a csávázószer nevét.
A legjobb megoldás azonban szerintük is a kezeletlen vetőmag.
Szerintem meg azért engedik meg a csávázott magok utókezelését, mert úgysem tudod ellenőrizni az oltás hatását, csávázatlan magot pedig kevesen vetnek.
Válasz Netparaszt #2633. hozzászólásáraA willbest videóján csávázott kalászoshoz keveri a port.... Vagy valamit félreértettem?
Válasz .Feco. #2650. hozzászólásáraA rétegenként töltést úgy érted, hogy a magtartályba rétegenként?
Válasz Netparaszt #2651. hozzászólásáraa konkrét mennyiségre nem tudok most válaszolni, mert kinn van a lap a telepen. A növények amúgy olajretek, fehérmustár, repce, olaszperje, búza, árpa, kukorica, napraforgó, őszi borsó, fehérhere, lucerna, cukorrépa, meg még egy-két dolog, ami most nem jut eszembe...
Válasz .Feco. #2650. hozzászólására Átdobsz majd egy listát, miből mennyi ment bele? Nagyon kíváncsi vagyok az elképzeléshez képest mit hoz
behasználtam az elmúlt évekből visszamaradt elfekvő magvakat, és csináltam egy laza 16 növényes takarónövény mixet... Nem volt könnyű. Amitől korábban is féltem, sk magtipus előszeretettel osztályozódik ki, egyesek lefelé, mások felfelé...végül külön összekevertük a kisfrakciót, és a nagyfrakciót, és külön rétegenként töltöttük össze őket... folyamatosan figyeljük majd melyik növény hogy viselkedik, és következő években célirányosan kevergetünk...
Vannak bolyhos- és karógyökeresek is, mélyen és sekélyen gyökerezők, kúszók, alacsonyak és magas növények is, kifagyók és áttelelők is. Sőt kifagyók között is vannak olyanok, amelyek korai fagyokkal elhalnak, míg mások tél közepére fognak elhalni. kíványcsan várjuk az eredményt...
Kukorica tarloval mit csináltok őszel? Elég egy gruber?
Válasz decsi #2647. hozzászólására Azért ne szántsd le, mert:
- nagy mennyiségű vizet szántasz csak be, pénzbe kerülő munkával, üzemanyaggal és gépórával (zöld mustár és olajretek kb. 70-75%-a víz)
- a növényi biomasszában felgyűlő összes tápanyagot leküldöd mélyre a föld alá, ahonnan már csak lefelé fog szivárogni tavaszig. Ha jó a talajod, minimum 2-3 mázsa mikroelemes komplexnek megfelelő tápanyagot vesztesz egy ilyen akcióval.
- összeomlasztod az épp kialakuló természetes pórusokat, gyökércsatornákat, amikben mehetne mélyebbre a kukorica gyökere, jobb aszálytűrést és több tápanyagot kapva.
- a gyökerek szoros környezetében szaporodik fel a növényeket segítő és humuszosodást létrehozó talajélet, amit a következő növény készen kap, ha nem rombolod le a talaj kialakuló szerkezetét.
- a takarónövény leszántásával több szenet veszít a talajod, mint amennyit beviszel.
- a felszínen hagyott növénytakaró lebomlása lassan zajlik, március-áprilisban, így a tápanyag pontosan a fejlődő kukorica gyökérkörnyezetében lesz még.
- a novembertől csupaszon hagyott talajfelszín ideális körülményeket biztosít a szántással felszínre hozott gyommagvak csírázásának, míg a lefagyott mustár-olajretek lepelként borul a földre, február-márciusig.
- a télen csupaszon hagyott talajból úszik el a tápanyag és pusztul a talajélet, ami nélkül soha nem lesz jobb minőségű talajod.
Nagyjából ennyi további apróságok nélkül, megyek komposztot forgatni
Válasz Netparaszt #2643. hozzászólásáraAkkor miért ne szántsam le novemberben?Ugyan úgy fog haszosulni ha a föld tetején bomlik el?(egyébbként lazított talajba lett vetve)
Válasz kacar #2641. hozzászólására Mindkettő.
A legjobban a Mantelsaat néven futó, mikronnyi vastagságú, több rétegű magkezelés tetszik, mikroőrleményekkel, táppal, nedvszívó anyagokkal kezelik az aprómagvakat.
Gyorsabb és biztosabb a csírázás vele, gyártó szerint fűtelepítésnél fele mennyiségű mag elég ebből.
Ahogy kivettem az üzemben, valami szerves tapétaragasztó a kötőanyag, amivel permetezik forgatás közben a magokat.
A köpenybe mikrobiális oltóanyagokat is fel lehet vinni, ez az igazi biocsávázás.
Válasz Hunter_ #2644. hozzászólására A legelérhetőbbek a tavaszi zab, szudáni fű, cirok, ezek elfagyva megfelelő takarást biztosítanak.
Bármi jó, amit tavasszal kezelni tudsz és szármaradványt hagy.
Száraz tavaszokon sok nedvességet megspórol ez a takarás, miközben az őszi, kora téli holtszezonban gyarapítja a szerves anyagot és a talajéletet.
Válasz Netparaszt #2643. hozzászólásáraÉs akkor milyen takaró növényt raknál még a keverékbe?Én is tegnap előtt vetettem mustár-olajretek keveréket.
Válasz decsi #2639. hozzászólására Ezek a növények márciusra nem hagynak értékelhető takarást, lebomlanak. Itt jön képbe az összetettebb keverékek szerepe. Ha vizet szeretnél őrizni, szármaradványt hagyó növényt is érdemes lett volna hozzá keverni, ami lefagyva a kukorica vetéséig takarná a talajt, csökkentve a gyomnyomást és a kipárolgást. A takarónövényekkel sokoldalú szolgáltatásokat lehet megvalósítani.
Aki vetett Tillage Radisht tenne majd fel képeket?
Válasz Netparaszt #2633. hozzászólásáraA cukoroldat ragasztóként szolgál csak vagy tápanyag is a gombának ?
Válasz kis Zombi #2626. hozzászólásáraKöszi! Jövöre rápróbálok egy darabon.
Válasz Netparaszt #2638. hozzászólásáraNedvességet örizhetne,laza könnyen kiszáradó talajba lett vetve.Sikerült kontrolt hagyni kicsit többet vetett a vetőgép.Kimaradt egy 40 méteres sáv kb 1 ha a 10-ből.
Válasz decsi #2636. hozzászólására Nem baj, megvilágosítalak
Ez egy fapados sárga mustár-olajretek keverék, ha most elveted, csak a kukoricavetés előtt nyúlj a területhez.
Száradnia kell a földednek tavasszal vagy nedvességet őrizni?
Válasz Netparaszt #2633. hozzászólásáraKöszönöm!
Október elején találkozunk.)
Netparaszt!
Kaptam 10ha való vetőmag keveréket.(Teljesen sötét vagyok a témához.)Ma el lett vetve.Mire lesz jó ez a keverék? Forgassam le
késő ősszel vagy hagyjam meg mert úgy is kifagy?Vállaszodat ellőre is köszönöm!
Válasz djohn #2623 A kapcsolat már hamarabb is fel tud élpülni meglévű micéliumhálózat esetén, de ahho tényleg notill körülmények kellenek.
Szerintem ez majd egy következő lépcsőnek jó, amikor már takarónövényezés jól megy és elindulhat a valóban minimál művelés.
Évente, nagy bolygatással nem sok értelme van alkalmazni.
Tartós kultúrák telepítésénél viszont hasznos.
Válasz Netparaszt #2633. hozzászólására Egyébként ha jól akarsz szórakozni, hívd fel az Agro-Biót és kérdezd meg a Symbivit szántóföldi alkalmazását.
Válasz endypapa #2622. hozzászólására A por formájú mikorriza oltóanyaggal kellene csávázni a magokat és úgy kijuttatni.
A Symbivit granulátum, azt starterként lehetne a magárokba juttatni, de a csávázós megoldást javasolnám, mert az olcsóbb és biztosabb szántóföldiben.
Az egy hektárra való vetőmagot 350 gramm-1 kg oltóanyaggal bevonni, keverés előtt 10% cukoroldattal permetezve, maximum 3 liter oldat/1000 kg arányba. Aprómagnál maximum 1 liter/100 kg, a magok nem tapadhatnak össze (fűmag, herefélék, lucerna).
De vannak készrekevert csávázók is, amiben mikorrizák, alapbaktériumok is vannak.
Willbest
Mindeképp olyan növénnyel javasolnám a mikorriza betelepítést (természetesen csak talajkímélő technológia esetén, szántásnál pénzkidobás), amely nagy és finom hálózatú gyökértömeget hoz, rozs, tritikálé, perjefajok.
Így jóval nagyobb állomány szaporodik fel.
Válasz Gwhaunting #2625. hozzászólására Szépen jön a facélia is, remélem hosszú ősz jön rá.
Válasz Netparaszt #2630. hozzászólására"ha nincs biológia, "
Ezen dolgozunk, hogy legyen.
Az újvárosi piacon, és a Hortobágyi Hídivásáron nem láttam.
De ott megrendeltem és a Mihály napi vásárra talán hoznak.
Válasz Radocz #2629. hozzászólására Direktvetésnél a késő őszi takarónövényezés is működne, ha már be tudná vetni a lehengerelt rozs alá a magot. Így szúja és kukorica után is mehetne még például rozs, tritikálé bökkönnyel.
De azokat kezelni is kellene és talajba forgatni nem volna sikeres, ha nincs biológia, ami gyorsan feldolgozná.
Őszi vetésűnél pedig a TR mellévetés igazoltan jól működik. Más növényekkel lehet kísérletezni, nekem az alexandriai here és búza is szépen működött és tökéletesen takaró, ingyen heremező lett aratás után az első esőnél.
A takaró növények vetése későn lekerülő növény esetén, és őszi vetésnél nem működik.
Ezt már megértettem.
A szója után kukoricát, vagy naprát tegyek?
A napra után mi búzát tanultunk, és ekkor lesz keverék növény vetve.
Viszont olvastam, hogy a kukoricába lehet tenni apró növésű magot. Ez jó .......