Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak596 FtBenzin árak586 FtEUR395.88 FtUSD359.07 FtCHF420.88 FtGBP468.82 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Radocz #2627. hozzászólására Olyasmi De van ott a környéken még direktvetéses napra is, remélem még szép.
A gabonás keverékvetést is többen próbálják ki idén.
" Precíziós technológia
Kelet-Magyarországi ismerősöm alkalmazza a no-till farmerok trükjét a Tillage Radish-al. Traktora GPS vezérelt, ezért az őszi takarónövény vetésnél precíziós vetőgéppel juttatja ki a vetőmagot pontosan abba a sorba, ahol tavasszal a kukorica lesz. A terület többi részére gabonavetőgéppel vagy műtrágyaszóróval kerül ki a keverék többi összetevője. Így a területén egyenletes növényi fedettség lesz, amely biztosítja az előnyöket, a tápanyagok legnagyobb koncentrációját pedig a Tillage Radish körülbelül 10 cm széles lebomlási zónája biztosítja a kukorica sorában.
Ettől talán már nem lesz nagyobb hozama, mert a nála jellemző 14-15 tonnás kukoricán már nehéz emelni, viszont alacsonyabb költséggel, direktvetéssel is tud vetni és jelentősen kevesebb műtrágyát kell kiszórnia.
Társnövényként vetéssel is hatékonynak bizonyul egyébként a Tillage Radish. Egy farmer elfelejtette kitakarítani a vetőszekrényt búza vetése előtt és együtt vetette a retekkel az őszi búzát. 11%-al magasabb lett a hozama, ezután szomszédokkal is megismételték a tesztet, 18% hozamnövekedés is jelentkezett. Jelenleg csak Ohióban 80 farmer teszteli az együttvetést, hogy megértsék, mi okozza a hozamnövekedést."
Szívesen megnézném a gépeit, és gazdálkodását. ("hiszem, ha látom")
Válasz endypapa #2616. hozzászólásáraÉn is sokat gondolkoztam a mikorrhiza gombák használatán, de a mi csapadékviszonyaink mellett itt hajdúban pláne, nem engedhetem meg magamnak, hogy pár héttel a fő gazdasági növényem vetése előttig takarónövényzetet tartsak fenn a földön, ami megtartja a gombákat az élő gyökérhálózatával. Gabona esetében talán jobban kivitelezhető, de kapás előtt nem látok rá reális esélyt. Ha csak vetéskor kiszóród a csávázatlan magra, mellé stb. akkor 2-3 hónap mire kiépül a kapcsolat, ami nagyon sok időveszteség. Kísérletezni kell és meglátjuk mit lehet elérni :)
Válasz .Feco. #2619. hozzászólásáraGabonát, vagy 10 éve nem csávázottat vetek.
Így ha valaki tudna javaslatot mondani a ha-ra kijuttatandó mennyiségről, meghogy egyáltalán alaklmas e maggal együtt vetésre, megköszönném.
Válasz mag-i #2613. hozzászólására A meszezés a jelenlegi formájában pénzkidobás.
Az előadáson elmagyarázom hosszasan, miért is nem működik, s miért kell újra és újra kiszórni a meszet.
A lényeg, hogy legyen olyan talajod, amiben meg tudnak élni a gombák is, onnantól nem lesz kalciumproblémád.
A humusztartalom növelése és a jó minőségű komposzttal oltás alapvető az alacsony pH-jú földek pH emelésére.
Megfelelő oltással és elég takarónövénnyel 2-3 értéket is javulhat a pH-d, tonnaszám kiszórt mész nélkül is.
A Ca-Mg arány egy külön történet, először azt kell elérni, hogy a Ca ne ússzon el az első esővel.
Válasz kacar #2610. hozzászólására Vegyél egy malterosládányi földet, olasz vagy angolperje magot keverd össze Symbivittel öntözd be és hajtasd. Így lehet házilag felszaporítani is a mikorrhizákat.
Ha akarod, csinálhatsz kontrollt is Symbivit nélkül, hogy lásd a kölönbséget.
Ha beindul a mikorrhiza, szebb lesz a növényed a másiknál, nyugodtan használd vetésnél az oltóanyagot mikrogranulátum szóróval vagy a vetőmagba keverve. Viszont nehogy nedvességet kapjon az oltóanyag, mert zselés masszává köt igen gyorsan!
Válasz Netparaszt #2607. hozzászólásáraKöszönöm a választ olvasva az írásaidat, nagy hangsúlyt fektetsz a "változatos fedő növényekre.
az aggályom nekem csak annyi ,és szívesen veszem a véleményeket szóval a talaj ph értéke olyannyira alacsony hogy aa fedő növények gyökér fejlődése is hátrányt szenved és nem lehet el érni vele a célt.
Itt 4,0-4,4PH -ról írok
mindenképpen valami be avatkozást igényel a ph enyhítésére a talaj meszezése lehetne a egyik megoldás,de olvastam rőla hogy csínyán kell vele bánni, ill megfelelően megválasztani a felhasznált anyagot.
Mivel az esetleges meszező anyag magas a magnézium tartalma, ami a talaj kötöttségét növeli.
Válasz Netparaszt #2600. hozzászólásáraSzia! Azt írja,hogy a foyzforban gazdag talajokon gyengén fejlődnek a mikorrhizák. Nálunk itt az alföldi homokban elég sok a P általában.Tudnál javasolni olyan készítményt amivel itt érdemes lenne kísérletezni?
Válasz mag-i #2603. hozzászólására Életet változatos élő gyökerekkel és jó minőségű komposzttal tudsz beköltöztetni a minél kevesebb talajbolygatás mellett.
Lehet fújkálni a "baktériumtrágyákat", de amíg nem megfelelőek az életkörülmények, nem maradnak meg a területen.
Válasz Zsono #2597. hozzászólására Ha megnézed a rizoszféra kölcsönhatásait, ömlik a szerves foszfor is
Mikorrizák az alapvető foszforszállítók, jónéhány baktériumfajta is sikeres foszforakkumulátor, de tőlük csak haláluk után kapja meg a növény.
Ha van talajélet, minden tápanyag akkor és olyan mennyiségben áll rendelkezésre, amikor a növény igényli.
A növények között van néhány, ami képes olyan mennyiségű savat termelni a gyökérfürtökkel, ami elérhetővé teszi a kötött foszfort is, mint a csillagfürt, de ez ritka tulajdonság.
Ami biztos, hogy a fiatal gyökérrészeknél, diffúzió útján történik. A talaj teljes foszforkészletének kb. 80%-a olyan formában fordul elő, amelyet nem tud a növény hasznosítani. További probléma, hogy meglehetősen immobilis elem a P, ezért eshet meg az, hogy hiába van ott a megfelelő foszformennyiség a megfelelő formában a növénytől 8-10 cm-re, nem tud vele mit kezdeni.
A mikorrhizák szerepe fontos lehet ebben az egész színjátékban, mert egyrészt egyfajta kiterjesztett gyökérhálózatként működhetnek, másrészt hatékonyabbak a foszfor hasznosításában.
A búza alá eddig csak tárcsáztunk 3 sorral, gondolom milyen jó kis tárcsatalpat csináltunk neki, biztos élvezte:D s most ki akarunk próbálni egy gaspardo pinocciót egy 2 mèter szeles 5 késes középmely lazítót a búza alá kukorica tarlóba, s egy pár hektàron pedig a búza tarlót nem akarjuk felszántani, hanem ezzel meghúzzuk, s jövőre megy bele a kuki:D szerintetek ez a gép megfelelne az elvàrásoknak?
Válasz Radocz #2581. hozzászólásáraNem jó ötlet, nem lesz elég fejlett a lefagyásig. Kései vetésnél a szokásos keresztesvirágúak már nem gazdaságosak takarónövénynek.
Válasz Géza15 #2576. hozzászólására Az a baj, hogy ezek a mérési adatok nem sokat mondanak a talajod biológiai tápanyagszolgáltató képességéről, sem a pórusszerkezetéről.
A humuszod a kötöttség arányában jó kiindulásnak tűnik.
A szondának 8-as hegyezett betonvas teljesen jó, kényelmesen (kb. 20-25 kg erővel) lenyomva 50-60 cm mélyre kell lemennie művelési talajállapotnál, hogy sekély művelésen lehessen gondolkodni.
Az ásás pedig egyszerűen a talajszelvény átnézése, van-e talp, tömörödött réteg, mennyi gyökér van bennemennyire pórusos a talaj legalább 30-40 cm mélységig.
Válasz Netparaszt #2579. hozzászólásáraHa nem vetem el idén, lesz valami baja jövő nyárig? Szept. 4-5-től jósolnak ide esőt, előtte el akarnám vetni a keveréket... Meddig lehet leadni a rendelést?
Válasz Mf-es #2586. hozzászólásáraMennyi az áramfelvétele egy ilyennek?
A legkisebb magmennyiség repcéből hány kg amit ki tud tenni?
A simba gépen a dd gyűrű éle mellé ejti a magot a henger mögött.
Mennyibe kerül ha nem titok?
Ha a talajminta eredményét a tápterv készítőbe beíratod hoz egy diagramot.
Ehhez viszont a szűkített vizsgálat nem elegendő. Mi a bővített labor eredményt kérjük, mert azt már lehet használni a tervezéskor.
Meg a másik, hogy ez nem felvehető állapotban van a növények számára.
Én sem értem, de így működik.
Anno a paradicsom alá egy vagyon értékű káliumot tettünk, pedig a vizsgálati eredmény miatt semmit nem kellett volna, mert benne volt a talajban.
Meg ugye mind ott maradt a paradicsom szárában a földön, és a következő évi növény újra hasznosította.
Nem annyira bonyolult ez, ha figyelsz és összegyűjtöd a sok-sok tapasztalatot.
15008 hozzászólás
Válasz Radocz #2627. hozzászólására Olyasmi
De van ott a környéken még direktvetéses napra is, remélem még szép.
A gabonás keverékvetést is többen próbálják ki idén.
Netparaszt:
" Precíziós technológia
Kelet-Magyarországi ismerősöm alkalmazza a no-till farmerok trükjét a Tillage Radish-al. Traktora GPS vezérelt, ezért az őszi takarónövény vetésnél precíziós vetőgéppel juttatja ki a vetőmagot pontosan abba a sorba, ahol tavasszal a kukorica lesz. A terület többi részére gabonavetőgéppel vagy műtrágyaszóróval kerül ki a keverék többi összetevője. Így a területén egyenletes növényi fedettség lesz, amely biztosítja az előnyöket, a tápanyagok legnagyobb koncentrációját pedig a Tillage Radish körülbelül 10 cm széles lebomlási zónája biztosítja a kukorica sorában.
Ettől talán már nem lesz nagyobb hozama, mert a nála jellemző 14-15 tonnás kukoricán már nehéz emelni, viszont alacsonyabb költséggel, direktvetéssel is tud vetni és jelentősen kevesebb műtrágyát kell kiszórnia.
Társnövényként vetéssel is hatékonynak bizonyul egyébként a Tillage Radish. Egy farmer elfelejtette kitakarítani a vetőszekrényt búza vetése előtt és együtt vetette a retekkel az őszi búzát. 11%-al magasabb lett a hozama, ezután szomszédokkal is megismételték a tesztet, 18% hozamnövekedés is jelentkezett. Jelenleg csak Ohióban 80 farmer teszteli az együttvetést, hogy megértsék, mi okozza a hozamnövekedést."
Szívesen megnézném a gépeit, és gazdálkodását. ("hiszem, ha látom")
Ez az ismerős Hajdúböszörményi, vagy ....
Válasz kacar #2611 hozzászólásá
Őszibarackra, kontrollt nem hagytam, de ment rá még sok minden más is. Azért kezdtem használni, mert olcsó.
Mai képek
Válasz djohn #2623. hozzászólásáraAkkor pl búza előtt tarlóhántáskor, esetleg takarónövény vetésekor kellene kitenni?
Válasz endypapa #2616. hozzászólásáraÉn is sokat gondolkoztam a mikorrhiza gombák használatán, de a mi csapadékviszonyaink mellett itt hajdúban pláne, nem engedhetem meg magamnak, hogy pár héttel a fő gazdasági növényem vetése előttig takarónövényzetet tartsak fenn a földön, ami megtartja a gombákat az élő gyökérhálózatával. Gabona esetében talán jobban kivitelezhető, de kapás előtt nem látok rá reális esélyt. Ha csak vetéskor kiszóród a csávázatlan magra, mellé stb. akkor 2-3 hónap mire kiépül a kapcsolat, ami nagyon sok időveszteség. Kísérletezni kell és meglátjuk mit lehet elérni :)
Válasz .Feco. #2619. hozzászólásáraGabonát, vagy 10 éve nem csávázottat vetek.
Így ha valaki tudna javaslatot mondani a ha-ra kijuttatandó mennyiségről, meghogy egyáltalán alaklmas e maggal együtt vetésre, megköszönném.
Válasz .Feco. #2619. hozzászólására Ott a pont. Ennek csak csávázás nélküli magok vetésénél van értelme.
Válasz endypapa #2616. hozzászólásáraMondjuk mivel legtöbben csavazott magot vetünk, ahhoz nem sok értelme van keverni, ezt kapásból mondom neked...
Válasz endypapa #2616. hozzászólásáraEz engem is érdekelne... No meg milyen növényekhez van értelme... Gabona stb...
Válasz Netparaszt #2614. hozzászólásáraKöszi!
Válasz Netparaszt #2614. hozzászólásáravetéskor van értelme hozzákeverni a vetőmaghoz? Ha igen, ha-ként mennyit?
Válasz mag-i #2613. hozzászólására A meszezés a jelenlegi formájában pénzkidobás.
Az előadáson elmagyarázom hosszasan, miért is nem működik, s miért kell újra és újra kiszórni a meszet.
A lényeg, hogy legyen olyan talajod, amiben meg tudnak élni a gombák is, onnantól nem lesz kalciumproblémád.
A humusztartalom növelése és a jó minőségű komposzttal oltás alapvető az alacsony pH-jú földek pH emelésére.
Megfelelő oltással és elég takarónövénnyel 2-3 értéket is javulhat a pH-d, tonnaszám kiszórt mész nélkül is.
A Ca-Mg arány egy külön történet, először azt kell elérni, hogy a Ca ne ússzon el az első esővel.
Válasz kacar #2610. hozzászólására Vegyél egy malterosládányi földet, olasz vagy angolperje magot keverd össze Symbivittel öntözd be és hajtasd. Így lehet házilag felszaporítani is a mikorrhizákat.
Ha akarod, csinálhatsz kontrollt is Symbivit nélkül, hogy lásd a kölönbséget.
Ha beindul a mikorrhiza, szebb lesz a növényed a másiknál, nyugodtan használd vetésnél az oltóanyagot mikrogranulátum szóróval vagy a vetőmagba keverve. Viszont nehogy nedvességet kapjon az oltóanyag, mert zselés masszává köt igen gyorsan!
Válasz Netparaszt #2607. hozzászólásáraKöszönöm a választ olvasva az írásaidat, nagy hangsúlyt fektetsz a "változatos fedő növényekre.
az aggályom nekem csak annyi ,és szívesen veszem a véleményeket szóval a talaj ph értéke olyannyira alacsony hogy aa fedő növények gyökér fejlődése is hátrányt szenved és nem lehet el érni vele a célt.
Itt 4,0-4,4PH -ról írok
mindenképpen valami be avatkozást igényel a ph enyhítésére a talaj meszezése lehetne a egyik megoldás,de olvastam rőla hogy csínyán kell vele bánni, ill megfelelően megválasztani a felhasznált anyagot.
Mivel az esetleges meszező anyag magas a magnézium tartalma, ami a talaj kötöttségét növeli.
http://gardenrant.com/?guest_post=please-stop-liming-your-soil-based-on-the-ph
http://soilquality.org.au/factsheets/soil-acidity
Válasz kis Zombi #2604. hozzászólásáraKöszi az infót, megpróbálom.
Válasz kis Zombi #2604. hozzászólásáraSzia! Miyen gyümire fújtad? Hagytál-e kontrollt? Van-e fotód az eredményről?
Válasz Netparaszt #2600. hozzászólásáraSzia! Azt írja,hogy a foyzforban gazdag talajokon gyengén fejlődnek a mikorrhizák. Nálunk itt az alföldi homokban elég sok a P általában.Tudnál javasolni olyan készítményt amivel itt érdemes lenne kísérletezni?
Válasz Pöttinger #2598. hozzászólásáraOltóanyagot be lehet szerezni? Hól?
Válasz kis Zombi #2604. hozzászólására Humuszvegyületek jó biostimulátorok.
Válasz mag-i #2603. hozzászólására Életet változatos élő gyökerekkel és jó minőségű komposzttal tudsz beköltöztetni a minél kevesebb talajbolygatás mellett.
Lehet fújkálni a "baktériumtrágyákat", de amíg nem megfelelőek az életkörülmények, nem maradnak meg a területen.
Válasz .Norbert #2605. hozzászólásáraGyümölcsfákra fújtam 1 l /ha-al ,5 alkalommal.
Válasz kis Zombi #2604. hozzászólásáraHektáronként hány litert juttattál ki belőle?
Válasz mag-i #2603. hozzászólásáraHumus FW 12 %-os huminsav tartalmú, 850 - 900 + jaffa / liter. Hozzárakod a permetszerhez, és kifújod, nekem pozitív tapasztalatom van vele.
Válasz Netparaszt #2602. hozzászólásáraValami olyasmi próbálnék segíteni a talaj életbe,mivel egyenlő a nullával, a 2éves napra szár egybe van van stb
Válasz mag-i #2601. hozzászólására A huminsav tartalma miatt tennéd? Van pozitív hatása, de a helyben termesztett biomasszával többre jutsz.
Válasz Netparaszt #2600. hozzászólásáraBarna szénpor szét terítése a talajon lehet jó-hatással a talaj életre ill. szerkezetére?
Válasz Pöttinger #2598. hozzászólásáraA Kátai féle talajökológia könyv valóban alapolvasmány volna.
Válasz Zsono #2597. hozzászólására Ha megnézed a rizoszféra kölcsönhatásait, ömlik a szerves foszfor is
Mikorrizák az alapvető foszforszállítók, jónéhány baktériumfajta is sikeres foszforakkumulátor, de tőlük csak haláluk után kapja meg a növény.
Ha van talajélet, minden tápanyag akkor és olyan mennyiségben áll rendelkezésre, amikor a növény igényli.
A növények között van néhány, ami képes olyan mennyiségű savat termelni a gyökérfürtökkel, ami elérhetővé teszi a kötött foszfort is, mint a csillagfürt, de ez ritka tulajdonság.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/ch01s03.html
Ha érteni akarjuk ezt az "új" dolgot, akkor a Talajökológiát kellene valamilyen szinten megismerni.
Tudom egyesek csak a gyakorlati megvalósítást szeretnék, de az ismeretek elsajátítása nélkül keserves út előtt álltok, állunk.
Válasz Radocz #2577. hozzászólásáraA foszfor felvételét még a tudomány sem nagyon érti
Ami biztos, hogy a fiatal gyökérrészeknél, diffúzió útján történik. A talaj teljes foszforkészletének kb. 80%-a olyan formában fordul elő, amelyet nem tud a növény hasznosítani. További probléma, hogy meglehetősen immobilis elem a P, ezért eshet meg az, hogy hiába van ott a megfelelő foszformennyiség a megfelelő formában a növénytől 8-10 cm-re, nem tud vele mit kezdeni.
A mikorrhizák szerepe fontos lehet ebben az egész színjátékban, mert egyrészt egyfajta kiterjesztett gyökérhálózatként működhetnek, másrészt hatékonyabbak a foszfor hasznosításában.
A búza alá eddig csak tárcsáztunk 3 sorral, gondolom milyen jó kis tárcsatalpat csináltunk neki, biztos élvezte:D s most ki akarunk próbálni egy gaspardo pinocciót egy 2 mèter szeles 5 késes középmely lazítót a búza alá kukorica tarlóba, s egy pár hektàron pedig a búza tarlót nem akarjuk felszántani, hanem ezzel meghúzzuk, s jövőre megy bele a kuki:D szerintetek ez a gép megfelelne az elvàrásoknak?
Válasz Mf-es #2586. hozzászólására Szép az összeállítás, előre állítottad a szórást?
Válasz Radocz #2584. hozzászólására Sekély művelésnél, gyomirtásnál jók a széles kapák.
Válasz Radocz #2581. hozzászólásáraNem jó ötlet, nem lesz elég fejlett a lefagyásig. Kései vetésnél a szokásos keresztesvirágúak már nem gazdaságosak takarónövénynek.
Válasz Géza15 #2576. hozzászólására Az a baj, hogy ezek a mérési adatok nem sokat mondanak a talajod biológiai tápanyagszolgáltató képességéről, sem a pórusszerkezetéről.
A humuszod a kötöttség arányában jó kiindulásnak tűnik.
A szondának 8-as hegyezett betonvas teljesen jó, kényelmesen (kb. 20-25 kg erővel) lenyomva 50-60 cm mélyre kell lemennie művelési talajállapotnál, hogy sekély művelésen lehessen gondolkodni.
Az ásás pedig egyszerűen a talajszelvény átnézése, van-e talp, tömörödött réteg, mennyi gyökér van bennemennyire pórusos a talaj legalább 30-40 cm mélységig.
Válasz Netparaszt #2579. hozzászólásáraHa nem vetem el idén, lesz valami baja jövő nyárig? Szept. 4-5-től jósolnak ide esőt, előtte el akarnám vetni a keveréket...
Meddig lehet leadni a rendelést?
Válasz endypapa #2585. hozzászólására"Szórva vet."
Az idén a szója vetésemnél kerülésenkét egy sort sikerült szórva vetni. Abból alig kelt ki valami.
mi a búzát is vetőgéppel szoktuk vetni. A szomszédok időnként műtrágyaszóróval.
Lehet, hogy az apróbb magvak kikelnek, de a szója elfelejtett kikelni.
Viszont a ritka tőtáv miatt elágazott.
Az a fajta, ami hajlamos arra, hogy elágazzon.
Majd meg is nézem, hogy a másik két fajta az ilyen ritka sorban elágazott-e?
Válasz Mf-es #2586. hozzászólásáraMennyi az áramfelvétele egy ilyennek?
A legkisebb magmennyiség repcéből hány kg amit ki tud tenni?
A simba gépen a dd gyűrű éle mellé ejti a magot a henger mögött.
Mennyibe kerül ha nem titok?
Válasz Radocz #2584. hozzászólásáraTarlóhántáshoz, mechanikus gyomirtáshoz szerintem jobb ha fent vannak a kapákon a szárnak, alapművelésnél meg nem.
Válasz Radocz #2584. hozzászólására
Válasz Radocz #2584. hozzászólásáraSzerintem nincs csoroszja. Szórva vet.
Válasz Praetor #2583. hozzászólásáraA kapa nem széles?
Nem látszik a vetőelem és csoroszlya.
Bár Ti biztos láttatok már ilyet, de nekem új.
Válasz Mf-es #2582. hozzászólására
Emailben szerintem én is rendeltem.
1,4 ha szója utáni vetésre, vagy elvetem a napra után.
Válasz Netparaszt #2579. hozzászólásáraÉn elküldtem!!
Tillage Radish pótrendelés szeptember hetedikén érkezik az országba, azonnal postázom annak, aki elküldi a címét.
Tegnap melötti kép. Keleget. Ma reghgelre kapott 14mm esőt. Remélem pár nap, és kint lesz minden.
Válasz Géza15 #2576. hozzászólására"Foszfor pentoxid (ammónium laktát oldható) [mg/kg] 1160
Kálium oxid "
Ez túlzott.
Ha a talajminta eredményét a tápterv készítőbe beíratod hoz egy diagramot.
Ehhez viszont a szűkített vizsgálat nem elegendő. Mi a bővített labor eredményt kérjük, mert azt már lehet használni a tervezéskor.
Meg a másik, hogy ez nem felvehető állapotban van a növények számára.
Én sem értem, de így működik.
Anno a paradicsom alá egy vagyon értékű káliumot tettünk, pedig a vizsgálati eredmény miatt semmit nem kellett volna, mert benne volt a talajban.
Meg ugye mind ott maradt a paradicsom szárában a földön, és a következő évi növény újra hasznosította.
Nem annyira bonyolult ez, ha figyelsz és összegyűjtöd a sok-sok tapasztalatot.