Válasz MrPoke #14192. hozzászólásáraNekem ez brutál nagy ellentmondás, de kinek mi.. Lehet, hogy ott lesz egy jó szerkezetű talaj tele glifozát maradványal, elsavanyodott talajjal. Na meg aki még talajfertőtlenítést is csinál drótféreg ellen ott aztán lesz talajélet+talajmegújítás.. Az a baj ez egy kiragadott rész az egészből. Nem komplex. Aztán a végére jobban mérgezve lesz a talaj mert a kevesebb talajmunkát több vegyszerrel kell kompenzálni.
Válasz hargitai sandor #14175. hozzászólásáraTalajmegújításos előadásokon még mindig okés a műtrágya, glifó meg a többi vegyszer? Még mindig csak a minimum művelésen meg a takarónövényen van a hangsúly?
Válasz MTZ1221.3 #14185. hozzászólásáraÉrdekes ez a téma. Mivel mindenkinek a saját területére kell saját magának kikísérletezni a megfelelő "módszert". Egy ilyen, vagy ehhez hasonló előadáson csak általánosságokat kap (ezt a fórumon beszélgetve, vagy visszaolvasva amúgy is megkapni). így jogosan érzi úgy, hogy nesze semmi fogd meg jól, s ezért még esetlegesen fizetni is kell.
Válasz ..,-:) #14184. hozzászólásáraÉrdekes hozzáállás. Egy olyan képzésért ami valamilyen ismeretet ad, amiből tanulsz azért fizetni kell. Pl. még nyelvtanfolyamot nem láttam ingyenest soha. Pedig nyelvet is tanulhatsz magadtól, de mégis sokan járnak nyelviskolába. Tehát azok sem normálisak akkor?
Ez is egy ilyen képzés, kérnek pénzt az oktatásért (megtehetik), biztos olyan infók hangzanak el ami segíti a gazdaságok fejlődését.
De régebben pont .Feco is azt mondta, hogy ő ingyen nem segít, mert neki is pénzébe került azt a tudást megszerezni amit tud. Szakmailag ő is a toppon van, ő is fizetett valakinek a tanulásért.
Válasz hargitai sandor #14175. hozzászólására"14.30 - 16.30 - VIP PÁHOLY
Igazán elszántaknak. A rendezvénynek az a része, ahol bárki kérdéseket tehet fel. A részvétel külön jelentkezéshez kötött, legfeljebb 20 fő tud részt venni. A klubdélután a kerekasztal beszélgetéssel egyidőben kezdődik a kisteremben.
A porondon: Mykhaylo Draganchuk, azaz a No-Tiller, Berend Ferenc, Pierre-Yves Van Der Eecken"
Az egész napnak ez lenne a "lelke". Pont ebben a programban van korlátozva a létszám.
Talajélet konferencia 2023
Nemesnádudvar | Művelődési Ház 2023. január 16., hétfő
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezés: rendezveny@tmg.hu
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfuqHWYJ_jXuxRV6o-tCny4OsUKHeDPkrk-h83ttkmo2RhD9Q/viewform
Talajélet konferencia 2023 Programja:
2023. Január 16., hétfő
9:00 - 9:20
Elnöki megnyitó
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke rövid köszöntőt mond, összefoglalja a szervezet múltját, beszél a jelenéről és a jövőképről is.
09:20 - 10:20
kerekasztal beszélgetés
A talajmegújítás hazai úttörői
Másfél évtized tapasztalatai hazai regeneratív gazdaságban gazdaszemmel. Kihívások és sikerek, érzések és termelési adatok, tudás és tapasztalat. Öt gazda, öt tájegység, ötféle talaj.
műsorvezető: Víg Vitália
beszélgetőtársai: Berend Ferenc, Reto Stocker, Szabó Zoltán, Szeredi Attila, Tamási Péter Tamási
10:30 - 12:00:
előadás
A no-tillhez vezető utam
Az ukrán Mykhaylo Draganchuk több, mint harminc éve gazdálkodik a Krím-félszigeten, másfél évtizede talajbolygatás nélkül. Negyvenezernél több követővel az egyik leglátogatottabb témába vágó youtube csatorna gazdája. Mesél arról, mi adta számára a kezdő lökést, hogy egy merőben új gazdálkodási gyakorlatba vágjon, hogyan tette meg az első lépéseket, milyen kihívásokkal nézett szembe. Megosztja majd benyomásait magyarországi körútjáról, illetve hogy a magyarul hamarosan megjelenő könyve milyen megoldásokat kínál, hogyan forgathatja haszonnal az, aki maga is a regeneratív mezőgazdálkodás mellett dönt.
előadó: Mykhaylo Draganchuk, alias No-tiller
12:00 - 12:30
előadás
Miért nem sikerült 40 évvel ezelőtt a búza és kukorica szántás nélküli termesztése?
A nyolcvanas évek elején egyre több lehetőség nyílt agrárszakemberek számára, hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságát tanulmányozzák. A Mezőgazdasági Minisztérium akkori növényvédelmi főosztályának vezetője, Dr. Nagy Bálint külföldi tapasztalatai alapján meglátta a szántás nélküli talajművelés lehetőségét Magyarországon. Elsősorban a tavaszi esők okozta talajerózió megfékezésére gondolt. Felkérte az ICI magyarországi képviseletét, hogy állítsanak be kísérleteket búza és kukorica termesztésére – talajforgatás nélkül a bajnai Alkotmány MGTSZ-ben. A vetéshez szükséges Bettinson tárcsás vetőgépet az ICI hozta be Magyarországra. A három év eredményei fényesen igazolták, hogy ez a technológia lehetővé teszi a talajerózió elkerülését, a terméseredmények pedig 10 tonna körüliek voltak. Hogy miért nem járt mégis sikerrel a próbálkozás, arról beszél majd az akkori kutatás felelőse.
előadó: Dr. Tarjányi József, nyugdíjas agrármérnök
12:30 - 14:30
ebédszünet
Szendvicsebéd, kenyérlángos, kürtöskalács, kávé, tea. Illetve itt nyílik lehetőség beszélgetni bárkivel, megnézni a kiállítókat az udvaron, kapcsolatot építeni.
14:30 - 15.45
kerekasztal beszélgetés
Szakmai segítség, támogatás, de honnan? – Irányelvek a regeneratív gazdálkodásban.
A kerekasztal beszélgetés alapját az európai tudományos akadémia nemzetközi bizottságának elemzése adja a regeneratív mezőgazdaságról. Az EASAC tanulmány apropóján beszélgetünk arról, milyen támogatásra számíthatnak a gazdák a különféle területekről (jogszabályi, tudományos, gazdasági, oktatás).
műsorvezető: Víg Vitália
meghívott beszélgetőtársai: Valkó Orsolya, Biró Borbála, Diriczi Zsombor, Dr. Juhász Anikó (felkérés alatt), Kis Ede, Kökény Attila Regisztráció
Válasz máris szomszéd #14170. hozzászólásáraMár pár évvel ezelőtt egy szakcikkben olvastam (méh pusztulással kapcsolatban). Magyarország méh eltartó képessége határára ért. Tehát "túl" vannak tartva. Ez hozza magával az egtészségügyi problémákat is.
Öcsém is méhészkedett a Zselicben. Az ország minden részéből hozták tömegével a kaptárakat hársra. Hullottak a bogarai. Hozták azokat a vírusokat, baktériumokat, mikre ők rezisztensek voltak, a helyi méhek viszont még nem találkoztak velük. Nébih cirkuszól az orvosi vizsgálatokkal a négylábúak esetén, a méheket meg lexarja.
Elég, ha csak a bogarasok akarják másra hárítani felelőtlenségüket, sőt másokkal akarják kifizettetni saját hülyeségük kárát!
Egy szösszenet a méh pusztuláshoz.
Méheim nincsenek.
Erdélyben egy ismerős méhésznek ugyanúgy pusztultak a méhei mint amit nálunk látam a sajtóban. Csak annyi a különbség,hogy az ő méhei nem járhattak mezőgazdasági területen a távolság miatt, azt mégis. Nem mondom,hogy a sok vegyszernek nincs valamennyi köze hozzá. De keresni kellene a másik okait is a méh pusztulásnak,és nem mindent a vegyszerekre fogni.
Válasz kis Zombi #14166. hozzászólásáraA tirpák kifejezés is olyan, mint a "paraszt" vagy az "anyád"... a szövegkörnyezetből derül ki, hogy milyen értelemben használja az ember...
Válasz szöcske76 #14164. hozzászólásáraEz egy nagyon rossz lista, sokkal jobb képet kapnánk a valóságról, ha nem kg/literben hanem kezelt ha-ban lenne megadva... Ha belenézel, akkor az látszik, hogy legnagyobb hányadot a gyomirtók teszik ki, és a rovarölő szerek alig 9%-ot.. de ha belenézel sokkal alaposabban, akkor azt is látod, hogy a statisztikát jelentősen elbillenti a Glifozát, amiből 1792 tonnát használtak fel, ennek egy jelentős részét eleve nem is mezőgazdasági területre szórják, hanem vasúti minek, ipari parkok, kiszáradt halastavak, házi kértebe, de ami szántóföldre megy az viszonylag nagy mennyiség, 4-5 liter/ha érték is lehet simán, és ott még mindig egyetlen hektárt kezelsz, amin rendszerint eleve nincs is kultúrnövény...
Ezzel szemben mondjuk cipermetrinből 23 tonnát, Lambda-cihalotrinból 11 tonnát, Deltametrinből 5 tonnát, míg klórpirifoszból 80 tonnát (!) használtunk fel, ezek mind szigorúan szántóföldön, sokszor I-es kategóriás szerek, és a hektárdózisuk 0,15-0,3 liter között van, azaz csak a listán első cipermetrin önmagában majdnem akkora területet fed le, mint a glifozát, és ez csak egy... sok kultúrát eleve nem kezelnek rovarölő szerrel, így amelyik veszélyeztetett, pl. a repce, a tényleges terhelés ott sokkal koncentráltabban jelenik meg...
Válasz medardkert1 #14161. hozzászólásáraPicit pontosítanék, nem neked szól hiszen te tudod csak, hogy mások is jól értelmezzék. Azt a takarónövényt tilos csávázni ami az EFA keretén belül van leadva, vagy AKG zöldítés. A többivel azt csinál az ember amit akar.
Jövőre mivel meg is szűnik az EFA és a takarónövény helyét a nagyüzemi gyakorlatban a talajbaktériumok fogják átvenni.
Már csicseregték a madarak megy a nagy számlakereskedelem :D
Válasz Kacsa76 #14159. hozzászólásáraA normális mélészekel nem volt gond. Tavasszal mentek északra az akácosokba. Mire visszaértek, már nem igazán volt fújni való. Ha mégis,akkor azt jól össze lehetett hangolni. Most a divat méhész kirak a hátsó kertbe pár kapárt. Máris hazavágva a környéken pár 100 hektár. Jelenleg a legjobban fogyó vegyszer a rovarölő szer,az meg nem válogat ha fújni kel. Arról nem beszélve jó párszor benne kell lenni vele egy adott állományban. Viszont jönnek sorban a gyomirtóknál a talajhatású szerek kivonása...stb. Szépen ballagunk vissza a kókorszak felé. Cirka 50 ezer Euro volt a leg tutibb szója kulti. A végén csak telibe kellet fújni, az aszály ellenére a gyom jól bírja. És a parlafgűre is jön a csekk. Ez olyan mint az öntözés. Öntöznék..ha nem csapolnák le a vidéket. Száraz csatornából esélytelen. A fúrott kut használatot is szabályozták idén. Még egy lineárt beállítani már nem engedtek. Pedig a haver nagyon szerette volna öntözni a portékát.
Válasz .Feco. #14160. hozzászólásáraPont ezen logika mentén gondolom én is kevésbé környezetkárósítónak a csávázást. Ahogy írtad pl: repcében a teljes felületen válogatás nélkül többször is ki lehet irtani szinte az összes rovart, ez törvényes, és "környezetbarát". A takarónövény magját pedig törvénytelen csávázni,amit jó esetben virágzás kezdetén terminálsz.
Először is nem a méhek ellen vagyok, hanem az idióta, rosszindulatú, gazdaellenes méhészek ellen!
Másodsorban a méhek szerepe a közhiedelemben túlértékelt, elsősorban sok olyan rablógazdálkodást folytató vállalkozás jelentős lobbiereje miatt, amelyek számára ez milliárdos üzlet, minimális befektetés mellett! A beporzást többszáz rovarfaj végzi, amelyek közül a háziméhek csak egyetlen egy.
Harmadsorban a cruiser és társai általános és teljes tiltása szintén egy demagóg idiotizmus és a GMO lobbi közös sikere, szakmailag teljesen hülyeség az egész! a méhek védelmére hivatkozva tiltnak be egy olyan technológiát, amely emberekre és minden más szervezetre biztonságos kijuttatást és minimális környezetterhelést tett lehetővé számos olyan kultúrában, amelyet vagy egyáltalán nem repülnek méhek, (lásd cukorrépa, kalászosok), vagy időben jelentősen és biztonságosan elkülöníthetőek (pl repce).
Ez utóbbit különösen kifejteném, mert talán ott látható legjobban szemmel is a különbség: melyik lehet a jobb? vetés előtt, laborkörülmények között felvinni 3 kg magra 41 gramm (!) hatóanyagot, ami virágzásig felhígul kb 40 tonna növényzetben és bomlik le 8 hónapon (!) át az első bimbók megjelenéséig, cserébe teljes védelmet nyújtva a talajlakó kártevők, magkártevők, korai és teljes őszi lombkártevők minden formája ellen, vagy másik lehetőség: kb 5.8 alkalommal permetezni, sokszor 7 napos vagy rövidebb fordulóval lényegesen magasabb koncentrációjú, minden szervezetett, (tehát azokat is amelyek amúgy a repcét nem károsítanák vagy eleve másért tartózkodnak a területen, beleértve az átrepülő méheket is) elpusztítanak és károsítanak, valamint közvetlen veszélyt jelentenek a kijuttatásban részt vevő vagy egyéb más okból ott tartózkodó (pl. túrázó) személyekre, szomszédos kultúrákra, elsodródás esetén egyéb növényzetre, lakott területekre, gyümölcsösökre, szőlőkre, közeli felszíni vizekre, stb. stb. stb. Mindezt ismétlem, akár 5-8 alkalommal, mert kivontak szinte minden tartamhatású szert, és még így sem tökéletes a védekezés, elég egy pár napos esős idő és egyetlen megcsúszott védekezés is kétszámjegyű kiesést okoz!
Az utolsó kultúra, ahol használni lehetett a cukorrépa volt, azt semmilyen formában nem repülik a méhek, így ott az EU minden államában továbbra is használatban van, kivéve nálunk 2020-ban, mert akkor ez a nagyfejű kitalálta, hogy márpedig itt nem lesz... alig 10.000 ha-os kiskultúráról beszélünk, kiszámolták hogy körülbelül 3 Mrd forint kárt okozott az ágazatnak, azóta ott újra visszajött és ismét cruiser-el csávázott magok vannak, de elképzelhetjük, hogy ha egy 10.000 ha-os növényben ekkora a kár, akkor egy 450.000 ha-os repcében és napraforgóban, vagy egy 1,2 m hektáros kukoricában és kalászosokban ez a szám valójában mekkora lehet?
bónusz: lassan 10 éve, hogy tiltják itthon, mégis azok a méhbetegségek, amikre hivatkoztak a tiltáskor továbbra is jelen vannak, és egyre nagyobb problémákat okoznak... Lehet érdemes lenne felülvizsgálni az akkori döntést, vagy keresni más, hasonlóan működő, de más hatóanyagú védekezési lehetőséget keresni, pl. GMO...
Válasz medardkert1 #14156. hozzászólásáraA dolog szépséghibája, hogy elméletileg vállalnod kell, hogy nem kezeled növényvédőszerrel a zöldítésben vetett növényeket, a csávázás pedig az... gyakorlatilag viszont igazad van...
(mind tudjuk mi lenne a valódi megoldás, csak ne egy ilyen tirpák méhbuzi vezetné azt a kócerájt... az ilyen tényleg fontos és gyakorlatilag is hasznos dolgokban kellene harcolni brüsszellel nem az alapvető emberi jogok be-nem-tartásáért meg a minket nem érintő szankciók ellen...)
Válasz cimbike. #14154. hozzászólásáraA takarónövény keverékhez a keresztesvirágúakat külön csávázom, és csávázva keverem a többi komponenshez, hogy minimálisra csökkentsem a környezeti terhelést. Jelenleg a LUMIPOSA van engedélyezve repcében.Takarónövény vetőmag kezelésére még nem találkoztam engedélyezett csávázószerre, valószínű nem is fogok. Marad a sufni tuning. Száraz körülmények közt elképzelhetetlennek tartom, hogy rovar ölős kezelés nélkül kinője a kelés utáni kritikus időszakot. Ha kel még infó, keres meg e-mailbe
Én a következő köztesnövények vetésével agyalgatok:
-here a teljes területre vetve. Hogy milyen, azt még nem tudom. Találtam egyet, de itthon nem tudom hogy működne, nincs róla a netem sok infó. a neve Balansa clover (trifolium michelianum). Kint jó tapasztalatok vannak vele.
-daikon vagy tillage retek 38 vagy 76 cmre sorba vetve.
Tavasszal pedig a retek sorok közé vetném a kuk/naprát.
Válasz .Feco. #14146. hozzászólásáraKöszi az információkat. Még pár dolog. Te hány éve takaró növényezel? Minden tavaszi vetésűt takaró növény után tesztek? Ősziek alá gondolom nem.
Válasz Sk Laci #14147. hozzászólásárael kell dugni a rókákat a g.ci vadászok elől és azok összeszedik. semmivel nincs több bajunk rágcsálókkal, mint a szántó szomszédoknak.
Válasz Sk Laci #14145. hozzászólásárakukorica és napraforgó volt már, nem para. Tegyél aprómagvető egységet a lazítóra, lazítsd viszonylag korán, vesd el menet közben a takarót, csinálj neki magágyat mint eddig tavasszal és akkor semmit nem fogsz észrevenni, csak hogy javul a talajod és gyűlik a csapadék télen.
Válasz .Feco. #14141. hozzászólásáraMég valamit: Mit csinálsz a betelepedő egerekkel? Azok nagyon szeretik a takarásban levő talajokat, amik nincsenek bolygatva.
Válasz Rabó001 #14144. hozzászólásáraA zöldítés azt írja elő, hogy milyen növényeknek kell lennie benne, onnan veszed és úgy kevered, ahogy akarod.
A rozs, a borsó és a bükköny áttelelő, a többi kifagyó. épp ez a lényege, hogy augusztustól eddig a keresztesvirágúak és a pillangósok domináltak, jelentős biomasszát (szárat és gyökérzetet) fejlesztettek, a másik kettő kiket de lassan fejlődött, magukban nem is lett volna elég talajtakarásuk. Plusz a tillage radish és az olajretek elég sok tápanyagot összeszedtek és felhalmoztak a gyökerükben, amik különben elvesztek volna.
Azoknak eddig tartott az élete, már esnek össze, fekszenek elő, kezdenek lebomlani és a helyüket átveszi a rozs, ami a bojtos gyökérzetével átlazítja a talajt (mellesleg eddig ezt a mustár csinálta) a borsó pedig Nitrogént köt meg.
Aminek ki kell fagynia az már kapott annyi fagyot ami kell neki, látszik, hogy roskad össze.
Nem volt még eddig, a régi vetőgép nem tudott volna ilyen körülmények között vetni, aztán nem volt ilyen területünk, most két évig meg nem volt répa... Németországban láttam már ilyet, itthoni ccsinltunk ilyet kukoricában és napraforgóban, működnie kell répában is.
Válasz .Feco. #14141. hozzászólásáraSzia Feco!
Ilyen tiszta takarónövénybe való vetést mindenféle előkészités nélkül máskor is csináltad már?
Napraforgó volt már így? Ha igen mit mutatott, és hogyan oldottad meg a gyomirtást? Feltételezem ilyen takarás mellett Winget nem fújtál.
Érdekelne minden tapasztalat, mert Szlovákiában 7 fok feletti domboldalakat nem lehet lessz semilyen vassal se bedolgazni, ami nem biztosít legalább 80% takarást.
Ez nekem feladja a leckét, mert a területjeim 2/3 domboldalakban van.
Tavaszi mélyebb talajmüvelés kilőve, mert nehéz vizes ragadós glej talajok.
Eddig olaszos lazítót használtam, ami kever, de mostantól már az sem használható /kivéve ha 2 héten belül elvetem/. Így csak őszel.
Válogatom mi lenne jó, eddig kifagyókból tavaszi borsó+facélia+mungóbabra gondoltam, de nem zárok ki más kombinációt sem. Még az Alexandriai here talán, de ennek is kell jó pár nap - 12 C alatt , hogy kifaggyon.
Válasz .Feco. #14143. hozzászólásáraAz ilyen saját keverék is elfogadtatható zöldítésben? Vagy itt a támogatás nem szempont? Bocs, ezekkel a törvényi előírásokkal vagyok tisztában és most nem is kerestem utána.
Búza után tarlóhántás se volt? Ez elvileg kifagyó? Bár ahhoz fagy is kell majd.
Répát termeltetek már így, ezzel a technológiával?
15543 hozzászólás
Válasz MrPoke #14192. hozzászólásáraNekem ez brutál nagy ellentmondás, de kinek mi.. Lehet, hogy ott lesz egy jó szerkezetű talaj tele glifozát maradványal, elsavanyodott talajjal. Na meg aki még talajfertőtlenítést is csinál drótféreg ellen ott aztán lesz talajélet+talajmegújítás.. Az a baj ez egy kiragadott rész az egészből. Nem komplex. Aztán a végére jobban mérgezve lesz a talaj mert a kevesebb talajmunkát több vegyszerrel kell kompenzálni.
Válasz trikolor5 #14191. hozzászólásáraIgen. A TMG nem bio talajművelésről szól. Hanem a fenttartható környezet kímélő talajművelésről.
Válasz hargitai sandor #14175. hozzászólásáraTalajmegújításos előadásokon még mindig okés a műtrágya, glifó meg a többi vegyszer? Még mindig csak a minimum művelésen meg a takarónövényen van a hangsúly?
Válasz endypapa_20120 #14187. hozzászólásáraHol olvastad, hogy fizetni kell?
Egy bibi van, hogy GPS szerint az út:
Nekem 3 óra 30 perc.
Koromra való tekintettel egy napra......
Válasz MrPoke #14188 hozzászólák
Általánosságban reagáltam egy hozzászólásra. Nem konkrét előadásra utaltam.
Válasz endypapa_20120 #14187. hozzászólásáraJelenlegi rendezvény ingyenes.
De tudsz nekem mondani olyan előadást, könyvet, oktatást. Ami valós használható tudást ad neked?
Mert szerintem ilyen nincs. Ezek a rendezvények mindíg is a kapcsolat építés és ápolásról szolnak.
Válasz MTZ1221.3 #14185. hozzászólásáraÉrdekes ez a téma. Mivel mindenkinek a saját területére kell saját magának kikísérletezni a megfelelő "módszert". Egy ilyen, vagy ehhez hasonló előadáson csak általánosságokat kap (ezt a fórumon beszélgetve, vagy visszaolvasva amúgy is megkapni). így jogosan érzi úgy, hogy nesze semmi fogd meg jól, s ezért még esetlegesen fizetni is kell.
Válasz MTZ1221.3 #14185. hozzászólásáraFeco…..
hagyjuk má….., maximum azt, hogy lehet a másikat lehúzni…..
Válasz ..,-:) #14184. hozzászólásáraÉrdekes hozzáállás. Egy olyan képzésért ami valamilyen ismeretet ad, amiből tanulsz azért fizetni kell. Pl. még nyelvtanfolyamot nem láttam ingyenest soha. Pedig nyelvet is tanulhatsz magadtól, de mégis sokan járnak nyelviskolába. Tehát azok sem normálisak akkor?
Ez is egy ilyen képzés, kérnek pénzt az oktatásért (megtehetik), biztos olyan infók hangzanak el ami segíti a gazdaságok fejlődését.
De régebben pont .Feco is azt mondta, hogy ő ingyen nem segít, mert neki is pénzébe került azt a tudást megszerezni amit tud. Szakmailag ő is a toppon van, ő is fizetett valakinek a tanulásért.
Normális ember ilyenert nem fizet…..
Válasz Traktoros30 #14182. hozzászólásáraAz egyesület tagjai biztos kapnak az anyaghoz elérhetőseget.
Ma Szerbiában van.......
Online lehet vajon követni, vagy visszanézni?
Válasz Radocz #14176. hozzászólásáraEzek szerint vagy nem megy, vagy nem olvassa a fórumot, vagy........
Úgy döntöttem, hogy szeretnék részt venni a rendezvényen.
Ha "felvesz" valaki, a költségei felét fizetem.
Mindegy melyik megyébol indul.
Válasz endypapa_20120 #14178. hozzászólásáraTegnap még lehetett erre is regisztrálni.
200fő.
Válasz hargitai sandor #14175. hozzászólására"14.30 - 16.30 - VIP PÁHOLY
Igazán elszántaknak. A rendezvénynek az a része, ahol bárki kérdéseket tehet fel. A részvétel külön jelentkezéshez kötött, legfeljebb 20 fő tud részt venni. A klubdélután a kerekasztal beszélgetéssel egyidőben kezdődik a kisteremben.
A porondon: Mykhaylo Draganchuk, azaz a No-Tiller, Berend Ferenc, Pierre-Yves Van Der Eecken"
Az egész napnak ez lenne a "lelke". Pont ebben a programban van korlátozva a létszám.
Válasz Radocz #14176. hozzászólásáraSok a jelentkező, így esélyes.
Válasz Berente Antal #14174. hozzászólásáraHajdú-Bihar megyéből megyen-e valaki?
Talajélet konferencia 2023
Nemesnádudvar | Művelődési Ház 2023. január 16., hétfő
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezés: rendezveny@tmg.hu
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfuqHWYJ_jXuxRV6o-tCny4OsUKHeDPkrk-h83ttkmo2RhD9Q/viewform
Talajélet konferencia 2023 Programja:
2023. Január 16., hétfő
9:00 - 9:20
Elnöki megnyitó
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke rövid köszöntőt mond, összefoglalja a szervezet múltját, beszél a jelenéről és a jövőképről is.
09:20 - 10:20
kerekasztal beszélgetés
A talajmegújítás hazai úttörői
Másfél évtized tapasztalatai hazai regeneratív gazdaságban gazdaszemmel. Kihívások és sikerek, érzések és termelési adatok, tudás és tapasztalat. Öt gazda, öt tájegység, ötféle talaj.
műsorvezető: Víg Vitália
beszélgetőtársai: Berend Ferenc, Reto Stocker, Szabó Zoltán, Szeredi Attila, Tamási Péter Tamási
10:30 - 12:00:
előadás
A no-tillhez vezető utam
Az ukrán Mykhaylo Draganchuk több, mint harminc éve gazdálkodik a Krím-félszigeten, másfél évtizede talajbolygatás nélkül. Negyvenezernél több követővel az egyik leglátogatottabb témába vágó youtube csatorna gazdája. Mesél arról, mi adta számára a kezdő lökést, hogy egy merőben új gazdálkodási gyakorlatba vágjon, hogyan tette meg az első lépéseket, milyen kihívásokkal nézett szembe. Megosztja majd benyomásait magyarországi körútjáról, illetve hogy a magyarul hamarosan megjelenő könyve milyen megoldásokat kínál, hogyan forgathatja haszonnal az, aki maga is a regeneratív mezőgazdálkodás mellett dönt.
előadó: Mykhaylo Draganchuk, alias No-tiller
12:00 - 12:30
előadás
Miért nem sikerült 40 évvel ezelőtt a búza és kukorica szántás nélküli termesztése?
A nyolcvanas évek elején egyre több lehetőség nyílt agrárszakemberek számára, hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságát tanulmányozzák. A Mezőgazdasági Minisztérium akkori növényvédelmi főosztályának vezetője, Dr. Nagy Bálint külföldi tapasztalatai alapján meglátta a szántás nélküli talajművelés lehetőségét Magyarországon. Elsősorban a tavaszi esők okozta talajerózió megfékezésére gondolt. Felkérte az ICI magyarországi képviseletét, hogy állítsanak be kísérleteket búza és kukorica termesztésére – talajforgatás nélkül a bajnai Alkotmány MGTSZ-ben. A vetéshez szükséges Bettinson tárcsás vetőgépet az ICI hozta be Magyarországra. A három év eredményei fényesen igazolták, hogy ez a technológia lehetővé teszi a talajerózió elkerülését, a terméseredmények pedig 10 tonna körüliek voltak. Hogy miért nem járt mégis sikerrel a próbálkozás, arról beszél majd az akkori kutatás felelőse.
előadó: Dr. Tarjányi József, nyugdíjas agrármérnök
12:30 - 14:30
ebédszünet
Szendvicsebéd, kenyérlángos, kürtöskalács, kávé, tea. Illetve itt nyílik lehetőség beszélgetni bárkivel, megnézni a kiállítókat az udvaron, kapcsolatot építeni.
14:30 - 15.45
kerekasztal beszélgetés
Szakmai segítség, támogatás, de honnan? – Irányelvek a regeneratív gazdálkodásban.
A kerekasztal beszélgetés alapját az európai tudományos akadémia nemzetközi bizottságának elemzése adja a regeneratív mezőgazdaságról. Az EASAC tanulmány apropóján beszélgetünk arról, milyen támogatásra számíthatnak a gazdák a különféle területekről (jogszabályi, tudományos, gazdasági, oktatás).
műsorvezető: Víg Vitália
meghívott beszélgetőtársai: Valkó Orsolya, Biró Borbála, Diriczi Zsombor, Dr. Juhász Anikó (felkérés alatt), Kis Ede, Kökény Attila
Regisztráció
Talajélet konferencia 2023. január 16.
föld+föld =bevétel az lehet-is 2025-től kötelező
mondhatnám " gyerünk csináljuk meg "ja nem csak csináld meg nagy különbség.....
Válasz máris szomszéd #14170. hozzászólásáraMár pár évvel ezelőtt egy szakcikkben olvastam (méh pusztulással kapcsolatban). Magyarország méh eltartó képessége határára ért. Tehát "túl" vannak tartva. Ez hozza magával az egtészségügyi problémákat is.
Öcsém is méhészkedett a Zselicben. Az ország minden részéből hozták tömegével a kaptárakat hársra. Hullottak a bogarai. Hozták azokat a vírusokat, baktériumokat, mikre ők rezisztensek voltak, a helyi méhek viszont még nem találkoztak velük. Nébih cirkuszól az orvosi vizsgálatokkal a négylábúak esetén, a méheket meg lexarja.
Elég, ha csak a bogarasok akarják másra hárítani felelőtlenségüket, sőt másokkal akarják kifizettetni saját hülyeségük kárát!
Válasz kis Zombi #14166. hozzászólásáraÍgy már mindent értek. És tudományosan os bizonyítva van mért nem megyek arra soha többet. :D
Egy szösszenet a méh pusztuláshoz.
Méheim nincsenek.
Erdélyben egy ismerős méhésznek ugyanúgy pusztultak a méhei mint amit nálunk látam a sajtóban. Csak annyi a különbség,hogy az ő méhei nem járhattak mezőgazdasági területen a távolság miatt, azt mégis. Nem mondom,hogy a sok vegyszernek nincs valamennyi köze hozzá. De keresni kellene a másik okait is a méh pusztulásnak,és nem mindent a vegyszerekre fogni.
Válasz .Feco. #14158. hozzászólásáraAnno növényvédős oktatónk mondta. A méhész egy külön emberfaj.
Válasz kis Zombi #14166. hozzászólásáraValamelyik értelmező szótár, a tirpákot pusztában élő vadparasztnak definiál.
Válasz kis Zombi #14166. hozzászólásáraA tirpák kifejezés is olyan, mint a "paraszt" vagy az "anyád"... a szövegkörnyezetből derül ki, hogy milyen értelemben használja az ember...
Válasz .Feco. #14158. hozzászólásáraNe sértegesd a tirpákokat, én is az vagyok.
Kik is azok a tirpákok
Válasz szöcske76 #14164. hozzászólásáraEz egy nagyon rossz lista, sokkal jobb képet kapnánk a valóságról, ha nem kg/literben hanem kezelt ha-ban lenne megadva... Ha belenézel, akkor az látszik, hogy legnagyobb hányadot a gyomirtók teszik ki, és a rovarölő szerek alig 9%-ot.. de ha belenézel sokkal alaposabban, akkor azt is látod, hogy a statisztikát jelentősen elbillenti a Glifozát, amiből 1792 tonnát használtak fel, ennek egy jelentős részét eleve nem is mezőgazdasági területre szórják, hanem vasúti minek, ipari parkok, kiszáradt halastavak, házi kértebe, de ami szántóföldre megy az viszonylag nagy mennyiség, 4-5 liter/ha érték is lehet simán, és ott még mindig egyetlen hektárt kezelsz, amin rendszerint eleve nincs is kultúrnövény...
Ezzel szemben mondjuk cipermetrinből 23 tonnát, Lambda-cihalotrinból 11 tonnát, Deltametrinből 5 tonnát, míg klórpirifoszból 80 tonnát (!) használtunk fel, ezek mind szigorúan szántóföldön, sokszor I-es kategóriás szerek, és a hektárdózisuk 0,15-0,3 liter között van, azaz csak a listán első cipermetrin önmagában majdnem akkora területet fed le, mint a glifozát, és ez csak egy... sok kultúrát eleve nem kezelnek rovarölő szerrel, így amelyik veszélyeztetett, pl. a repce, a tényleges terhelés ott sokkal koncentráltabban jelenik meg...
Csak egy kis olvasgatni való, a felhasznált permetszerek mennyiségéről a NÉBIH oldaláról.
Növényvédőszer felhasználási adatszolgáltatás
Válasz medardkert1 #14161. hozzászólásáraPicit pontosítanék, nem neked szól hiszen te tudod csak, hogy mások is jól értelmezzék. Azt a takarónövényt tilos csávázni ami az EFA keretén belül van leadva, vagy AKG zöldítés. A többivel azt csinál az ember amit akar.
Jövőre mivel meg is szűnik az EFA és a takarónövény helyét a nagyüzemi gyakorlatban a talajbaktériumok fogják átvenni.
Már csicseregték a madarak megy a nagy számlakereskedelem :D
Válasz Kacsa76 #14159. hozzászólásáraA normális mélészekel nem volt gond. Tavasszal mentek északra az akácosokba. Mire visszaértek, már nem igazán volt fújni való. Ha mégis,akkor azt jól össze lehetett hangolni. Most a divat méhész kirak a hátsó kertbe pár kapárt. Máris hazavágva a környéken pár 100 hektár. Jelenleg a legjobban fogyó vegyszer a rovarölő szer,az meg nem válogat ha fújni kel. Arról nem beszélve jó párszor benne kell lenni vele egy adott állományban. Viszont jönnek sorban a gyomirtóknál a talajhatású szerek kivonása...stb. Szépen ballagunk vissza a kókorszak felé. Cirka 50 ezer Euro volt a leg tutibb szója kulti. A végén csak telibe kellet fújni, az aszály ellenére a gyom jól bírja. És a parlafgűre is jön a csekk. Ez olyan mint az öntözés. Öntöznék..ha nem csapolnák le a vidéket. Száraz csatornából esélytelen. A fúrott kut használatot is szabályozták idén. Még egy lineárt beállítani már nem engedtek. Pedig a haver nagyon szerette volna öntözni a portékát.
Válasz .Feco. #14160. hozzászólásáraPont ezen logika mentén gondolom én is kevésbé környezetkárósítónak a csávázást. Ahogy írtad pl: repcében a teljes felületen válogatás nélkül többször is ki lehet irtani szinte az összes rovart, ez törvényes, és "környezetbarát". A takarónövény magját pedig törvénytelen csávázni,amit jó esetben virágzás kezdetén terminálsz.
Válasz Kacsa76 #14159. hozzászólásáraPersze, terjesszünk csak nyugodtan laikusoknak mentrázott sötétzöld sületlenségeket...
Először is nem a méhek ellen vagyok, hanem az idióta, rosszindulatú, gazdaellenes méhészek ellen!
Másodsorban a méhek szerepe a közhiedelemben túlértékelt, elsősorban sok olyan rablógazdálkodást folytató vállalkozás jelentős lobbiereje miatt, amelyek számára ez milliárdos üzlet, minimális befektetés mellett! A beporzást többszáz rovarfaj végzi, amelyek közül a háziméhek csak egyetlen egy.
Harmadsorban a cruiser és társai általános és teljes tiltása szintén egy demagóg idiotizmus és a GMO lobbi közös sikere, szakmailag teljesen hülyeség az egész! a méhek védelmére hivatkozva tiltnak be egy olyan technológiát, amely emberekre és minden más szervezetre biztonságos kijuttatást és minimális környezetterhelést tett lehetővé számos olyan kultúrában, amelyet vagy egyáltalán nem repülnek méhek, (lásd cukorrépa, kalászosok), vagy időben jelentősen és biztonságosan elkülöníthetőek (pl repce).
Ez utóbbit különösen kifejteném, mert talán ott látható legjobban szemmel is a különbség: melyik lehet a jobb? vetés előtt, laborkörülmények között felvinni 3 kg magra 41 gramm (!) hatóanyagot, ami virágzásig felhígul kb 40 tonna növényzetben és bomlik le 8 hónapon (!) át az első bimbók megjelenéséig, cserébe teljes védelmet nyújtva a talajlakó kártevők, magkártevők, korai és teljes őszi lombkártevők minden formája ellen, vagy másik lehetőség: kb 5.8 alkalommal permetezni, sokszor 7 napos vagy rövidebb fordulóval lényegesen magasabb koncentrációjú, minden szervezetett, (tehát azokat is amelyek amúgy a repcét nem károsítanák vagy eleve másért tartózkodnak a területen, beleértve az átrepülő méheket is) elpusztítanak és károsítanak, valamint közvetlen veszélyt jelentenek a kijuttatásban részt vevő vagy egyéb más okból ott tartózkodó (pl. túrázó) személyekre, szomszédos kultúrákra, elsodródás esetén egyéb növényzetre, lakott területekre, gyümölcsösökre, szőlőkre, közeli felszíni vizekre, stb. stb. stb. Mindezt ismétlem, akár 5-8 alkalommal, mert kivontak szinte minden tartamhatású szert, és még így sem tökéletes a védekezés, elég egy pár napos esős idő és egyetlen megcsúszott védekezés is kétszámjegyű kiesést okoz!
Az utolsó kultúra, ahol használni lehetett a cukorrépa volt, azt semmilyen formában nem repülik a méhek, így ott az EU minden államában továbbra is használatban van, kivéve nálunk 2020-ban, mert akkor ez a nagyfejű kitalálta, hogy márpedig itt nem lesz... alig 10.000 ha-os kiskultúráról beszélünk, kiszámolták hogy körülbelül 3 Mrd forint kárt okozott az ágazatnak, azóta ott újra visszajött és ismét cruiser-el csávázott magok vannak, de elképzelhetjük, hogy ha egy 10.000 ha-os növényben ekkora a kár, akkor egy 450.000 ha-os repcében és napraforgóban, vagy egy 1,2 m hektáros kukoricában és kalászosokban ez a szám valójában mekkora lehet?
bónusz: lassan 10 éve, hogy tiltják itthon, mégis azok a méhbetegségek, amikre hivatkoztak a tiltáskor továbbra is jelen vannak, és egyre nagyobb problémákat okoznak... Lehet érdemes lenne felülvizsgálni az akkori döntést, vagy keresni más, hasonlóan működő, de más hatóanyagú védekezési lehetőséget keresni, pl. GMO...
Méhek nélkül kíváncsi leszek, hogy a 10ezres lesz e finomabb vagy a 20ezres. Körülbelül egyformát fog érni.
Válasz medardkert1 #14156. hozzászólásáraA dolog szépséghibája, hogy elméletileg vállalnod kell, hogy nem kezeled növényvédőszerrel a zöldítésben vetett növényeket, a csávázás pedig az... gyakorlatilag viszont igazad van...
(mind tudjuk mi lenne a valódi megoldás, csak ne egy ilyen tirpák méhbuzi vezetné azt a kócerájt... az ilyen tényleg fontos és gyakorlatilag is hasznos dolgokban kellene harcolni brüsszellel nem az alapvető emberi jogok be-nem-tartásáért meg a minket nem érintő szankciók ellen...)
Válasz medardkert1 #14156. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz cimbike. #14154. hozzászólásáraA takarónövény keverékhez a keresztesvirágúakat külön csávázom, és csávázva keverem a többi komponenshez, hogy minimálisra csökkentsem a környezeti terhelést. Jelenleg a LUMIPOSA van engedélyezve repcében.Takarónövény vetőmag kezelésére még nem találkoztam engedélyezett csávázószerre, valószínű nem is fogok. Marad a sufni tuning. Száraz körülmények közt elképzelhetetlennek tartom, hogy rovar ölős kezelés nélkül kinője a kelés utáni kritikus időszakot. Ha kel még infó, keres meg e-mailbe
Válasz .Feco. #14153. hozzászólásáraKöszönöm.
Én a következő köztesnövények vetésével agyalgatok:
-here a teljes területre vetve. Hogy milyen, azt még nem tudom. Találtam egyet, de itthon nem tudom hogy működne, nincs róla a netem sok infó. a neve Balansa clover (trifolium michelianum). Kint jó tapasztalatok vannak vele.
-daikon vagy tillage retek 38 vagy 76 cmre sorba vetve.
Tavasszal pedig a retek sorok közé vetném a kuk/naprát.
De hogyan kellene megvédeni a retket a bolháktól?
Válasz Rabó001 #14152. hozzászólásáraKb 15 éve van, ahova a körülmények lehetővé teszik oda teszünk takarót tavasziak elé.
ősziek elé még sohasem lehetett, de nem adjuk fel, hogy egyszer legyen...
Válasz .Feco. #14146. hozzászólásáraKöszi az információkat. Még pár dolog. Te hány éve takaró növényezel? Minden tavaszi vetésűt takaró növény után tesztek? Ősziek alá gondolom nem.
Válasz Sk Laci #14150. hozzászólásáraMultiva optima van, általában nem, ha mégsem boldogulunk vele akkor ott a Carrier, mint B opció.
Válasz .Feco. #14148. hozzászólásáraKombinátort nem rakja be neked a sok szármaradvány?
Válasz Sk Laci #14147. hozzászólásárael kell dugni a rókákat a g.ci vadászok elől és azok összeszedik. semmivel nincs több bajunk rágcsálókkal, mint a szántó szomszédoknak.
Válasz Sk Laci #14145. hozzászólásárakukorica és napraforgó volt már, nem para. Tegyél aprómagvető egységet a lazítóra, lazítsd viszonylag korán, vesd el menet közben a takarót, csinálj neki magágyat mint eddig tavasszal és akkor semmit nem fogsz észrevenni, csak hogy javul a talajod és gyűlik a csapadék télen.
Én ezt csinálnám legalábbis...
Válasz .Feco. #14141. hozzászólásáraMég valamit: Mit csinálsz a betelepedő egerekkel? Azok nagyon szeretik a takarásban levő talajokat, amik nincsenek bolygatva.
Válasz Rabó001 #14144. hozzászólásáraA zöldítés azt írja elő, hogy milyen növényeknek kell lennie benne, onnan veszed és úgy kevered, ahogy akarod.
A rozs, a borsó és a bükköny áttelelő, a többi kifagyó. épp ez a lényege, hogy augusztustól eddig a keresztesvirágúak és a pillangósok domináltak, jelentős biomasszát (szárat és gyökérzetet) fejlesztettek, a másik kettő kiket de lassan fejlődött, magukban nem is lett volna elég talajtakarásuk. Plusz a tillage radish és az olajretek elég sok tápanyagot összeszedtek és felhalmoztak a gyökerükben, amik különben elvesztek volna.
Azoknak eddig tartott az élete, már esnek össze, fekszenek elő, kezdenek lebomlani és a helyüket átveszi a rozs, ami a bojtos gyökérzetével átlazítja a talajt (mellesleg eddig ezt a mustár csinálta) a borsó pedig Nitrogént köt meg.
Aminek ki kell fagynia az már kapott annyi fagyot ami kell neki, látszik, hogy roskad össze.
Nem volt még eddig, a régi vetőgép nem tudott volna ilyen körülmények között vetni, aztán nem volt ilyen területünk, most két évig meg nem volt répa... Németországban láttam már ilyet, itthoni ccsinltunk ilyet kukoricában és napraforgóban, működnie kell répában is.
Válasz .Feco. #14141. hozzászólásáraSzia Feco!
Ilyen tiszta takarónövénybe való vetést mindenféle előkészités nélkül máskor is csináltad már?
Napraforgó volt már így? Ha igen mit mutatott, és hogyan oldottad meg a gyomirtást? Feltételezem ilyen takarás mellett Winget nem fújtál.
Érdekelne minden tapasztalat, mert Szlovákiában 7 fok feletti domboldalakat nem lehet lessz semilyen vassal se bedolgazni, ami nem biztosít legalább 80% takarást.
Ez nekem feladja a leckét, mert a területjeim 2/3 domboldalakban van.
Tavaszi mélyebb talajmüvelés kilőve, mert nehéz vizes ragadós glej talajok.
Eddig olaszos lazítót használtam, ami kever, de mostantól már az sem használható /kivéve ha 2 héten belül elvetem/. Így csak őszel.
Válogatom mi lenne jó, eddig kifagyókból tavaszi borsó+facélia+mungóbabra gondoltam, de nem zárok ki más kombinációt sem. Még az Alexandriai here talán, de ennek is kell jó pár nap - 12 C alatt , hogy kifaggyon.
Válasz .Feco. #14143. hozzászólásáraAz ilyen saját keverék is elfogadtatható zöldítésben? Vagy itt a támogatás nem szempont? Bocs, ezekkel a törvényi előírásokkal vagyok tisztában és most nem is kerestem utána.
Búza után tarlóhántás se volt? Ez elvileg kifagyó? Bár ahhoz fagy is kell majd.
Répát termeltetek már így, ezzel a technológiával?