Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.46 FtUSD365.5 FtCHF400.64 FtGBP457.46 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nem hiszem el,de az tény,hogy magas ph biztos több hasznosul,mint egy savanyú talajon.Tavaly volt egy darab búzám,granstar gyomirtón kívül semmit nem kapott.Lett rajta 47 mázsa/ha.
Csak érdekesség képpen,két gazda,mikor itt látatlanba hajba kap.Talán csak egy kis PH különbség van,amit nem tisztáznak előre,és megy a szálykarate.
Válasz Filler #12207. hozzászólására a előadásoktól behálózott ismerőseid akkor nem figyeltek különösebben az előadásokon, mert minden alkalommal számos alkalommal hangsúlyozom, hogy a fizikai-kémia-biológia minden elemének rendben kell lennie. Attól, hogy valaki ekéről grubberre vált, még nem sok csoda fog történni, de ezt is sokszor leírtam már itt is. A TMMG lényege, hogy mindhárom terület összefüggéseit meg kell érteni és hatékonyan alkalmazni, ehhez tanulni kell, amihez több kell, mint ezt a fórumot olvasgatni. Például hiába takarónövényezik és vakarózik valaki, ha mellette a mikrobiológiára és a kémiára nem fordít gondot - nem fog emelkedni a humusza, nem fog javulni a művelhetőség és nem tudja csökkenteni a műtrágya és a növényvédő szerek mennyiségét.
Ha már a PH szóbakerült, akor én is kérdeznék. Van egy parcellám, ahol az évek során nen sikerült javítanom a szerkezetén /szerkezet nélküli fekete ártéri talaj/. Nagyon nehezen müvelhető. Mg értéke nagyon magas 800-900, ami szakirodalom szerint elősegíti az ilyen talajok tömörödését-öszeállását. PH értékek 6,2-7,4 között vanak a talajvizsgálatok eredményei szerint. Jelenleg búza van bele vetve. Aratás után gondoltam a meszezést 4 tona/ha adagban, hogy valamit javítsak az öszeálódáson. Mütrágyaforgalmazók ajánlotak granulált krétaport, és ezt állitólag lehet tavaszal a búzában is szórnom. Próbálta valaki?
Másik dolog, meszezés után milyen takarónövényeket vethetek, amiknek nem lesz gondjuk 4 T/ha adagú mész kijutatásától. Nincsen e csíragátló hatása? Edig facéliát, mustárt, alexandriai herét, pohánkát, napraforgót és repcét /ezen keverékeket/ használtam. Mehetnek ezen takarónövények, vagy másmilyet vesek?
Természetes nem azt mondom, hogy mindenhol el lehet ezt érni, de mindenholl lehet javítani a talajon. Amit itt látok, hogy évről évre emelik a műtrágya mennyiségeket, egyre több talajmunkát végeznek, és szinten sem tudják tartani a terméseket. Amíg én minden évben tudom emelni a termést. Fogalmam sincs mi lesz a vége, de próbálom a költségeket úgy növelni, hogy az ne vásárolt alapanyagok legyenek. Komposzt készítés, takarónövény, stb. Amit viszont látok a lombtrágyák mennyiségét nagyon meg kell emelnem.
És megy az agyalás mik lehetnek azok a növénytársítások amik működnek. És értékesíthető. Ebben még nagy lehetőséget látok.
Igen én is ezt mondtam nekik. Nekem sajnos eddig nem volt anyagi hátterem hozzá. Most már idén szeretnék 1 területet elkezdeni 4,2ph alapján és a földvizsgálati eredmények alapján 5t\ha kiszórni. Aztán haladunk tovább és 3 év múlva meglátjuk mi lesz belőle, kell-e majd még később ennyi, vagy elég egy kis javító 1-2t pluszban.
Csak érdekesség képpen,nálam 7 felett van a PH.Akkor ezek szerint a műtrágya 100%-a hasznosul.
Akkor ezért állítottak néha hazugnak engem,hogy itt 40-50 kg hatóanyag nitrogénből is van 5 tonna búza.
Mert ahol 5 a PH ugyanennyi terméshez,3 szor annyi nitrogén kell.
Nem azt mondom, hogy nálunk vannak a legrosszabb földek. Se azt, hogy nálunk nem működne, csak azt hogy mennyi időt és pénzt kell még ebbe beleölni, hogy maga a talaj megfeleljen ehhez, hogy belevághassunk és ezt sokan nem számítják bele. Voltak már itt próbálkozások, de elfelejtették, hogy nem úgy működik, hogy igen ledobom az ekét lazítót grubert, 2 sor tárcsa és kész van. Előbb a talajt kell ilyen állapotba hozni. Az AK ismerem nem kell bemutatni, még anno működő malmok távolságát is beleszámították. Inkább irány adó mint pontos szám. Vannak jól művelhető és jó földek, de sajnos van olyan is ahol 30ha rétről 40 120-as bálát takarítottak be. Nem hiába a régi paraszti elnevezése sem, hogy "ritka".
Amit leírtam én csak azt mondom, amit kiolvastam az elmúlt oldalakon, hogy igen is így kell csinálni és működik. Azon a talajon ami neki van igen, de nekünk azért még sokat kell tenni, hogy meg legyen a megfelelő talajunk. Ezt csak azért írom, mert nem 1-2 jó ismerősömet behálózta az előadások varázsa, hogy ők 2 évig lazítanak gruberoznak és utána már csak direktvetés, holott hasonló 4-5 közötti ph földjeik vannak.
Válasz szanberg #12161. hozzászólására Ingyen volt a tanács, de milliókat takaríthattál volna meg vele minden évben, amióta gazdálkodsz. Kiszámolhatod a melléklet táblázat értékei alapján, hogy a pH függő műtrágya hatékonyság alapján mennyi pénzt vesztettél minden egyes kg kiszórt műtrágyán a savanyú talajaidon. Ezt a számolást ajánlom mindenkinek, vicces számok szoktak kijönni. A takarónövényekkel megelőzhető tápanyagkimosódás összegei is csodás képet mutatnak, de ez majd egy másik táblázat lesz.
Egyébként továbbra is várom a mellélövéseim listáját tőled, mert szeretnék rájuk válaszolni. Menni fog gondolom a listázás, még véletlenül sem csak a levegőbe beszélsz, ugye?
Akkor Ernike és Szanberg kollégák vannak hozzad legközelebb, keresd őket nyugodtan, segítőkészek, szívesen elmondják mit lehet és mit nem, és elég jól értik a dolgukat....
Ez amúgy jellemző probléma, hogy az ember fejben kijelenti (akar tudat alatt is) hogy az ő földje és adottságai biztosan rosszabbak bárki mástól és ott aztán biztosan nem működne, és másnak meg azért működik mert jó helyre született. Úgy általában mindenki így gondolja hogy az k földjei a legrosszabbak különben. Ne akarj ezzel versenyezni szerintem, ismerem azt a részt, bármikor bevallalnak ott gazdálkodást... az aranykorona-értéket meg felejtsd el, ugyanaz a föld ami nálad 20 AK ha Miskolc alatt lenne 30-as értéket kapott volna Pest alatt meg 40-et.. mára ezek az értékek semmit sem jelentenek, kiindulási alapnak sem jók... mi sem bizonyítja ezt jobban hogy konstans számok, nem változnak idővel sem, holott ami földnek jó gazdája volt az elmúlt 20 évben annak a művelhetősége és a várható hozama finoman szólva is más mint amit ugyanebben az időben kutyaütők műveltek...
Válasz Filler #12201. hozzászólására több, mint 160 millió hektáron notilleznek, Ausztráliától Alaszkáig, éves 2000 mm csapadéktól 180 mm-ig. Ezek egy része talajmegújító módszerekkel teszi, így amiatt nem kell aggódnod, hogy nálad valami különleges időjárás vagy talaj van, amin nem lehet tmmg technológiával dolgozni.
Ezt mondjuk már leírtam évekkel ezelőtt itt és már sok ezer embernek mutattam meg az előadásokon a hazai példákat is.
Kattints rá a nevemre és olvasd vissza a hozzászólásaim, mindent megtalálsz. Januárban jövő héten Bonyhádon, utána Cegléden lesz még egy előadásom, ahol az eredményeket és az oda vezető utakat mutatom be.
Ha érdekel, el tudsz jönni.
TMMG alapjaival,ha tisztába vagy,azt illeszted a saját adottságaidba,és működik.Ennyi az egész.
Az alap elméletet,álmodból felrázva is tudni kell.
Ha ez megvan,sikeres lehetsz.
Ne másra várj,cselekedj,és ne te tanulj a szomszédtól,a szomszéd tőled.
Észak borsod aggtelek környéke. Az a baj azzal ha közelemben dolgozik azt kéne, hogy jelentse, hogy 5 km körzeten belül. Mert 10km már más a föld az időjárás. Nálunk -19 van ott csak -15. Nálunk márciusban hó van náluk már lassan a földre lehet menni. Ők már április közepén vetik a kukit nálunk még fagy van reggelente. Ezért mondom ha nem ismered az adott körülményeket nem tudsz mindenre választ adni. Mindennek ellenére szívesen hallgatok meg bárkit ilyen témában, de egyenlőre nem csak a pénz miatt nem tehetem sokszor hanem az idő amit erre tudok szánni is kevés sajnos.
Csak annyit a témához,több tíz gazda,több ezer hektáron magyarország minden talajtipusán elszántan csinálja,és mindenhol pozitív a tapasztalat.
Te pontosan hol gazdálkodsz?Talán tudunk ajánlani valakit,aki közeledben van.
Nem akartam beleszólni a témába, de követem, mert szeretnék tanulni belőle és igen én is szeretnék így gazdálkodni, de azért írtam hozzá mert pont azt látom abban amit írsz, hogy te tudod, hogy mindenhol meg lehet ezt csinálni. Ebből nekem az következik, hogy te az ország több pontján is gazdálkodtál már 10+ évet így lehet 70-80+ éves lehetsz ezúton is szeretnék bocsánatot kérni hogy letegeztem és ha megbántottam volna Uraságodat. Sajnos nem gondolkodtam előre.
15-20 AK hagyományosan véve hol rossz? Nekem a legjobb területem sem éri el a 20-at a rosszabbjai meg 4 AK-ak.
Nagyon szép amit leírtál, hogyan gazdálkodsz, számomra viszont hihetetlennek tűnik, de remélem egyszer én is odáig juthatok.
Azt mondod bármilyen területet lehetne ilyenre minőségűre állítani azt nem tudom lehet, de milyen anyagi áron? Azért vegyük figyelembe a talaj tulajdonságait is.
Nekem csak az a bajom ezzel amit mondasz, hogy igen nálad működik tiszai öntés talajon, de azt lehet nem láttad még milyen talajok vannak az országban. Kis ország vagyunk, de szerintem elég sok mindenben változnak a gazdálkodási formáink amik ugye függenek az adottságoktól. Talaj, időjárás.
Szóval az én véleményem az, hogy igen csináld ahogy csinálod terjeszd, de addig ne bírálj senkit hogyan gazdálkodik amíg nem voltál a helyzetében. Ha meg sokan a példádat követve elkezdenek gazdálkodni és ne adj Isten a fent említett körülményekre utalva nem jön be nekik akkor is remélem mellettük állsz majd.
Szerintem ez folytatódni fog, mármint az extrém időjárási anomáliák. Most ami volt meleg ősz és tél eleje, egyszer kevés csapadék, máskor meg pár nap alatt 100 mm eső zúdul...stb. Ezekre kell felkészülni, teljesen kivédeni sajnos nem lehet. A legjobb technológia is kevés, ha az időjárás nem pártol.
Tavalyi évet felesleges nézni. Nem a technológia döntötte el a terméseket. Igazából minden bekövetkezett ami a gabonának árthatott. Rengeteg eső, télen +30fok, tavasszal -15, belvíz, azután pedig aszály. Itt ez volt a felállás, 2018-at itt emlegetni fogják egy darabig. De ha így alakul tovább a csapadék helyzet lehet a 2019-es év kenterbe veri a 18-ast...
Elég szimpatikus ez a 70-80e ft/ ha költség búzánál. Ez nálam a tavalyi évbe (2018), őszi búzánál 56q/ha lett (prémium javító minőség) de 160-180e / ha költséggel, és 130kg N hatóanyaggal. 20 AK sekély termőrétegű sülevényes (30cm alatt kibányászható kavics) területen, szója előveteménnyel.
Amelyiknek kevés a természetes N szolgáltató képessége.N nélkül nincs termés. 7 t 45 kg N el kevés talajon tartható hosszú távon. Nálunk 30kg N el 3-4t kuk terem csapadékos évben van ahol ez 6-7 t
2 sor rövid tárcsa 7-10cm mélyen. 14e
vetés 180-200kg-al AGG-s területek fémzárolt, a többibe sima tisztított saját termés csávázás nélkül 30e-18e
tavasszal 45kg nitrogén hatóanyag mikor rá lehet menni.
Gyomirtás Grandstar
30kg nitrogén hatóanyag bokrosodás végén
kalászhányáskor 10kg nitrogén hatóanyag.
Aratás 20e
Műtrágya 20e szórás 12e gyomirtó X
˘100eFt ez az idei terv Búzára a korábbi évek tapasztalata alapján és a jelenlegi állapot szerint remélem közel lesz a 70q hoz.
Tavaly 1 menetben ment ki 2q nitrosol más nem volt, eredmény 50q
Tritikálé, Árpa kevesebb műtrágyát kap. Az csak 30kg-ot kap indításnak.
Szoktam, bokrosító hengerezni ha lehet tavaly nem lehetett.
De képlékeny az egész minden évben más és mindig változtatok valamit. Idén lombtrágya tesztek lesznek de hogy mi fogalmam sincs.
Nincs miről beszélni :) Az alap tételek le vannak fektetve. Az apróságok pedig szakmai titok :) Amíg befogadó fülre nem találnak.
Ha a következőket elhiszed és megtapasztaltad lehet gondolkodni merre tovább:
Egy aktív biológiával rendelkező talaj esetén:
- a talajművelésnek minimális termés befolyásoló hatása van
- nincs szükség talaj fertőtlenítőkre
- nincs szükség gombaölőre
- nincs szükség PK műtrágyára.
- nincs szükség rovarölőre
- 100kg nitrogén hatóanyaggal simán lehet 100q feletti kukoricát termelni
Ezek tények, az ide vezető út pedig le van írva.
Mindenkinek jó kísérletezést! :)
Értelmes kérdésre értelmes válasz van, többit átugrom. (ugorjuk)
Nem ismerjük egymást személyesen sajnos, bár szeretném ha az ismerőseim soraiban tudhatnálak.
Azon embercsoporthoz tartozol akiket nem tud
megtéveszteni, az alábbiakban leírt jelenség.
És ,hogy ne tűnjön személyeskedésnek ,egy a tudósok által felfedezett jelenséggel definiálnánk, amit észleltünk a felületen, három hónap tesztelése alatt. Ez idő alatt, nekünk is a mimikri stratégiát kellet alkalmazni.
Üdvözlettel.
Nyanyó
Mimikri,és Kamuflázs.
Az evolúció során a mimikri az adaptáció azon formáját, eredményét jelöli, amikor egy élőlény felveszi vagy utánozza egy másik élőlény vagy a környezet mintáját, színét, külalakját, szagát, viselkedését.
A megtévesztő alkalmazkodás célja lehet önvédelem, ilyen eset az álcázás, más néven kamuflázs, ami a környezetbe való beolvadást jelenti. Az önvédelem másik módja a Mertens-féle mimikri, amikor az élőlény egy másik, veszélyes élőlény külsejét ölti fel, elriasztva így a rá nézve fenyegető ellenfeleket. A megtévesztés másik lehetséges célja a zsákmány sikeres megközelítése, aminek egy válfaja a Peckham-féle vagy agresszív mimikri, ilyenkor a ragadozó a zsákmány fajtához vagy egy arra veszélytelen előlényfajtához válik hasonlóvá (farkas a báránybőrben).
Az alkalmazkodás aktív formájának a sebessége változatos lehet. A polip egyetlen másodperc alatt képes a terep színéhez, mintázatához igazodni,[1] más élőlények egy új terepen való huzamosabb tartózkodás esetén igazítják a külsejüket a környezethez. Az evolúciós mimikri viszont számos generáción át formálódik, és a természetes szelekció elve alapján éri el végül a fajta az olykor megdöbbentően tökéletes hasonulást. Az evolúciós mimikri is változhat az egyed élete folyamán, például a rejtőszín cseréje az évszaknak, az időszaki növényzetnek megfelelően, illetve a változó életkor, életmód szerinti rejtőszín viselése.
A sávművelés jó dolog. És én megértem, hogy kellenek a nagy terméseredmények mert a gazdaságodat így építetted fel.
En amit fontosnak tartok a kiadás bevátel aránya. A TMMG lényege a minimális kiadás és közepes termés. TMMG rendszerben kb 70-80eFt ból megvan 1 ha gabona 50-60q terméssel. Én kb itt tartok. De látok még bőven lehetőséget a költségek átcsoportosítására, és a termés növelésére.
Az amit ti most próbálgattok az Forgatás nélküli talajművelés, és csak minimális köze van a TMMG-hez.
Hosszú és már többször megjáródott odavissza, szerintem mellőzzük, beszéljünk a szakmáról.
Nekem a sávművelés az amiben látok lehetőséget. Tengeren túli "ismerős" írta, hogy kint azért alkották meg ezt a talajművelési rendszert, hogy ki tudják javítani a direktvetés hibáit. Fecó is járt amerikában pár éve, Ő is írta ugyanezt, hogy kint erről volt szó. Persze itt nem talajmegújítás volt az irányelv, hanem a rekord termelés, hiszen a Monsanto referencia farmjain jártak, ahol egy számít, a hozam maximum.
Nekem a saját helyzetemben egyenlőre az a legfontosabb, hogy az elért termelési színvonalat, hozamokat illetve ezzel együtt járó árbevételt hozni tudjam úgy, hogy sokkal kevesebb időt töltsünk a földön és keccsolással.
Az árbevételt most nem kell véres szemmel nézni mert nem az a summája a mondani valómnak, viszont nagyon fontos, mert egy működő üzem vagyunk ahol 10ember dolgozik és szeretne is, nem utolsó sorban bár nagyon nem élünk nagy lábon, de ennyi munka és ekkora befektetés, kockázat eredménye nem hiszem, hogy helyénvaló lenne, ha csak annyi jutna belőle a végén amit átlagos polgári állás mellett megtudnék keresni, mert akkor xart sem ér az egész, egy egészséges emberi törekvés és jólét nekem életcélom de ez távol áll a harácsolástól vagy attól, hogy 10 db papírpénzzel több legyen a párnába tömve, igaz egyenlőre az infrastruktúrális és gépi berendezkedések fejlesztése miatt folyamatos banki "háttértámogatást" kell, hogy igénybe vegyek ahová viszont fizetni kell keményen vissza szóval megint oda jutunk, hogy kell a bevétel, de nem ez a leg fontosabb.
Ebből kell kihozni valamit és ez az amit nem tanítanak az egyetemen sem, ott a szakma száraz alapját belédverik amire lehet építeni később és magadtól azt nem tudod megtanulni, viszont amit előbb írtam az egy továbbtanulás és életpálya mű amire csak egy esély van, újra nem indul 30-40-50... év múlva...
Attila komonikációja igen rossz a fórumon. Sokan nem értik meg, hogy itt senkik beszélgetnek senkikkel, mert csak egy nick név van, ami nem hiteles.
Az állta meglátogatott gazdák jelenlegi termelési rendszeréről beszél, és hogy ezt csak így lehet. Arról viszont ritkán, hogyan kezdték. De ez egy hosszú téma.
Annyira fent tarthetó mint az amerikai gazdaság, társadalom. Véleményem szerint összeomlásra van itélve. Szerencsére ott is vannak "Netparasztok" akik próbálnak más szemléletet bemutatni. Maga a talajművelés jó, csak a többi kérdéses.
A kukorica termesztés rákfenéje a nitrogén utánpótlás. Én is igyekszek elosztani a nitrogént minnél több részletben, ezért is van az 5 éves tervben egy hidas gép beszerzése.
Arról mit gondolsz kérlek, hogy amerikában meg a világ nagyobb részén a notill farmerek akik intenzíven termelnek és rekord terméseket hoznak, azok talajművelési kultúrája mennyire fenntartható?
Mert okés, hogy direktvetnek, nincsen talajrombolás tömörítés, sőt az ikerkerekes vagy hevederes gépekkel vetősor között járnak, azokba a sorokba ahová a mag kerül ott -a forgó kivételével- nincsen rálépés, okszerű a történet, viszont már aratás után húzzák bele az ammóniát a vetősorba, ahová vetéskor meg utána is tolják bele a nitrosolt és még a hidassal is a yetter karokkal két-háromszor is akár.
És amit kihagytál,romlik az egészségünk,öregszünk,nincs normális utánpótlás.
Nemrég beszéltem egy vizsgaállomást,kamionszervízt,mosót üzemeltető ügyvezetőjével.Elmondta,nincs megfelelő szakember.Ha beáll egy kamion,hogy mondjuk váltó javítás,a dolgozók,a yutubon szerzett videók alapján szedik szét,meg javítsák.
Rosszul értelmezed!
Nincsen két fél! -ami a szakmát illeti.
Minden vitató fél leírta, hogy maga a talaj kímélő, legalábbis a leg kevésbé talaj-környezet romboló termelés az egy kívánatos dolog számára, ha meg tudjuk találni azt a ballanszot ahol a kis üzemméretektől nagyobb helyeken is fenntartható a történet. Maga a szakmai része mellé szerintem mindenki egytől-egyig odaáll és támogatja azt, ha kialakultak a körülmények akkor műveli is de sokkal nagyobb dolog az erre való ráállás minthogy annyit mondjuk, hogy nem ismerek lehetetlent csak tehetetlent.... -ahogy szokta írni arogánsan Attila...
Unokáink eldöntik kinek van most igaza.
Tény:
-változik a klíma.
-romlanak a földek nagy része.
-az ipari termelésből kikerülő élelmiszerek beltartalma, katasztrófális.
-rohamosan emelkedik a gépek, input anyagok ára
-folyamatosan vonnak ki növényvédő szereket
Mindenki döntse el, ezen kihívásokat hogyan küzdi le.
Valamint mindkét fél maradjon tárgyilagos, és próbáljon meg ne személyeskedni.
14817 hozzászólás
Válasz kovacsmihaly0905 #12215. hozzászólására
Nem hiszem el,de az tény,hogy magas ph biztos több hasznosul,mint egy savanyú talajon.Tavaly volt egy darab búzám,granstar gyomirtón kívül semmit nem kapott.Lett rajta 47 mázsa/ha.
Csak érdekesség képpen,két gazda,mikor itt látatlanba hajba kap.Talán csak egy kis PH különbség van,amit nem tisztáznak előre,és megy a szálykarate.
Válasz Filler #12207. hozzászólására a előadásoktól behálózott ismerőseid akkor nem figyeltek különösebben az előadásokon, mert minden alkalommal számos alkalommal hangsúlyozom, hogy a fizikai-kémia-biológia minden elemének rendben kell lennie. Attól, hogy valaki ekéről grubberre vált, még nem sok csoda fog történni, de ezt is sokszor leírtam már itt is. A TMMG lényege, hogy mindhárom terület összefüggéseit meg kell érteni és hatékonyan alkalmazni, ehhez tanulni kell, amihez több kell, mint ezt a fórumot olvasgatni. Például hiába takarónövényezik és vakarózik valaki, ha mellette a mikrobiológiára és a kémiára nem fordít gondot - nem fog emelkedni a humusza, nem fog javulni a művelhetőség és nem tudja csökkenteni a műtrágya és a növényvédő szerek mennyiségét.
Válasz Mf-es? #12208. hozzászólására
Nálad sem hasznosul 100%ban a műtrágya. El ne hidd már az összes marhaságot!
Ha már a PH szóbakerült, akor én is kérdeznék. Van egy parcellám, ahol az évek során nen sikerült javítanom a szerkezetén /szerkezet nélküli fekete ártéri talaj/. Nagyon nehezen müvelhető. Mg értéke nagyon magas 800-900, ami szakirodalom szerint elősegíti az ilyen talajok tömörödését-öszeállását. PH értékek 6,2-7,4 között vanak a talajvizsgálatok eredményei szerint. Jelenleg búza van bele vetve. Aratás után gondoltam a meszezést 4 tona/ha adagban, hogy valamit javítsak az öszeálódáson. Mütrágyaforgalmazók ajánlotak granulált krétaport, és ezt állitólag lehet tavaszal a búzában is szórnom. Próbálta valaki?
Másik dolog, meszezés után milyen takarónövényeket vethetek, amiknek nem lesz gondjuk 4 T/ha adagú mész kijutatásától. Nincsen e csíragátló hatása? Edig facéliát, mustárt, alexandriai herét, pohánkát, napraforgót és repcét /ezen keverékeket/ használtam. Mehetnek ezen takarónövények, vagy másmilyet vesek?
Válasz MrPoke #12212. hozzászólására
Itt van egy kertész,azt mondta,ha a lombtrágyás kannára rá van írva,hogy 5 liter/ha.,akkor legalább 15 liter/ha.-al kell szórni.
Válasz Filler #12207. hozzászólására
Természetes nem azt mondom, hogy mindenhol el lehet ezt érni, de mindenholl lehet javítani a talajon. Amit itt látok, hogy évről évre emelik a műtrágya mennyiségeket, egyre több talajmunkát végeznek, és szinten sem tudják tartani a terméseket. Amíg én minden évben tudom emelni a termést. Fogalmam sincs mi lesz a vége, de próbálom a költségeket úgy növelni, hogy az ne vásárolt alapanyagok legyenek. Komposzt készítés, takarónövény, stb. Amit viszont látok a lombtrágyák mennyiségét nagyon meg kell emelnem.
És megy az agyalás mik lehetnek azok a növénytársítások amik működnek. És értékesíthető. Ebben még nagy lehetőséget látok.
Válasz Tomi81 #12209. hozzászólására
Igen én is ezt mondtam nekik. Nekem sajnos eddig nem volt anyagi hátterem hozzá. Most már idén szeretnék 1 területet elkezdeni 4,2ph alapján és a földvizsgálati eredmények alapján 5t\ha kiszórni. Aztán haladunk tovább és 3 év múlva meglátjuk mi lesz belőle, kell-e majd még később ennyi, vagy elég egy kis javító 1-2t pluszban.
Köszönöm a válaszokat, de nem szeretném tovább offolni a topikot, inkább csak olvasgatom és próbálok tanulni belőle.
Válasz Filler #12207. hozzászólására
Csak én azt nem értem, hogy ott van a szomszédba nálatok a mész és mégsem szórjátok. (Mármint az ismerőseidre értem)
Válasz Netparaszt #12206. hozzászólására
Csak érdekesség képpen,nálam 7 felett van a PH.Akkor ezek szerint a műtrágya 100%-a hasznosul.
Akkor ezért állítottak néha hazugnak engem,hogy itt 40-50 kg hatóanyag nitrogénből is van 5 tonna búza.
Mert ahol 5 a PH ugyanennyi terméshez,3 szor annyi nitrogén kell.
Válasz .Feco. #12205. hozzászólására
Nem azt mondom, hogy nálunk vannak a legrosszabb földek. Se azt, hogy nálunk nem működne, csak azt hogy mennyi időt és pénzt kell még ebbe beleölni, hogy maga a talaj megfeleljen ehhez, hogy belevághassunk és ezt sokan nem számítják bele. Voltak már itt próbálkozások, de elfelejtették, hogy nem úgy működik, hogy igen ledobom az ekét lazítót grubert, 2 sor tárcsa és kész van. Előbb a talajt kell ilyen állapotba hozni. Az AK ismerem nem kell bemutatni, még anno működő malmok távolságát is beleszámították. Inkább irány adó mint pontos szám. Vannak jól művelhető és jó földek, de sajnos van olyan is ahol 30ha rétről 40 120-as bálát takarítottak be. Nem hiába a régi paraszti elnevezése sem, hogy "ritka".
Amit leírtam én csak azt mondom, amit kiolvastam az elmúlt oldalakon, hogy igen is így kell csinálni és működik. Azon a talajon ami neki van igen, de nekünk azért még sokat kell tenni, hogy meg legyen a megfelelő talajunk. Ezt csak azért írom, mert nem 1-2 jó ismerősömet behálózta az előadások varázsa, hogy ők 2 évig lazítanak gruberoznak és utána már csak direktvetés, holott hasonló 4-5 közötti ph földjeik vannak.
Válasz szanberg #12161. hozzászólására Ingyen volt a tanács, de milliókat takaríthattál volna meg vele minden évben, amióta gazdálkodsz. Kiszámolhatod a melléklet táblázat értékei alapján, hogy a pH függő műtrágya hatékonyság alapján mennyi pénzt vesztettél minden egyes kg kiszórt műtrágyán a savanyú talajaidon. Ezt a számolást ajánlom mindenkinek, vicces számok szoktak kijönni. A takarónövényekkel megelőzhető tápanyagkimosódás összegei is csodás képet mutatnak, de ez majd egy másik táblázat lesz.
Egyébként továbbra is várom a mellélövéseim listáját tőled, mert szeretnék rájuk válaszolni. Menni fog gondolom a listázás, még véletlenül sem csak a levegőbe beszélsz, ugye?
Válasz Filler #12201. hozzászólására
Akkor Ernike és Szanberg kollégák vannak hozzad legközelebb, keresd őket nyugodtan, segítőkészek, szívesen elmondják mit lehet és mit nem, és elég jól értik a dolgukat....
Ez amúgy jellemző probléma, hogy az ember fejben kijelenti (akar tudat alatt is) hogy az ő földje és adottságai biztosan rosszabbak bárki mástól és ott aztán biztosan nem működne, és másnak meg azért működik mert jó helyre született. Úgy általában mindenki így gondolja hogy az k földjei a legrosszabbak különben. Ne akarj ezzel versenyezni szerintem, ismerem azt a részt, bármikor bevallalnak ott gazdálkodást... az aranykorona-értéket meg felejtsd el, ugyanaz a föld ami nálad 20 AK ha Miskolc alatt lenne 30-as értéket kapott volna Pest alatt meg 40-et.. mára ezek az értékek semmit sem jelentenek, kiindulási alapnak sem jók... mi sem bizonyítja ezt jobban hogy konstans számok, nem változnak idővel sem, holott ami földnek jó gazdája volt az elmúlt 20 évben annak a művelhetősége és a várható hozama finoman szólva is más mint amit ugyanebben az időben kutyaütők műveltek...
Válasz Filler #12201. hozzászólására több, mint 160 millió hektáron notilleznek, Ausztráliától Alaszkáig, éves 2000 mm csapadéktól 180 mm-ig. Ezek egy része talajmegújító módszerekkel teszi, így amiatt nem kell aggódnod, hogy nálad valami különleges időjárás vagy talaj van, amin nem lehet tmmg technológiával dolgozni.
Ezt mondjuk már leírtam évekkel ezelőtt itt és már sok ezer embernek mutattam meg az előadásokon a hazai példákat is.
Kattints rá a nevemre és olvasd vissza a hozzászólásaim, mindent megtalálsz. Januárban jövő héten Bonyhádon, utána Cegléden lesz még egy előadásom, ahol az eredményeket és az oda vezető utakat mutatom be.
Ha érdekel, el tudsz jönni.
Válasz Filler #12201. hozzászólására
TMMG alapjaival,ha tisztába vagy,azt illeszted a saját adottságaidba,és működik.Ennyi az egész.
Az alap elméletet,álmodból felrázva is tudni kell.
Ha ez megvan,sikeres lehetsz.
Ne másra várj,cselekedj,és ne te tanulj a szomszédtól,a szomszéd tőled.
Válasz Filler #12201. hozzászólására
Nekem is 5-15 AK-s földjeim vannak. Homok, homokos vályog. De a tapasztaltak 4 év után, pozitívak.
Válasz Mf-es? #12200. hozzászólására
Észak borsod aggtelek környéke. Az a baj azzal ha közelemben dolgozik azt kéne, hogy jelentse, hogy 5 km körzeten belül. Mert 10km már más a föld az időjárás. Nálunk -19 van ott csak -15. Nálunk márciusban hó van náluk már lassan a földre lehet menni. Ők már április közepén vetik a kukit nálunk még fagy van reggelente. Ezért mondom ha nem ismered az adott körülményeket nem tudsz mindenre választ adni. Mindennek ellenére szívesen hallgatok meg bárkit ilyen témában, de egyenlőre nem csak a pénz miatt nem tehetem sokszor hanem az idő amit erre tudok szánni is kevés sajnos.
Válasz Filler #12199. hozzászólására
Csak annyit a témához,több tíz gazda,több ezer hektáron magyarország minden talajtipusán elszántan csinálja,és mindenhol pozitív a tapasztalat.
Te pontosan hol gazdálkodsz?Talán tudunk ajánlani valakit,aki közeledben van.
Válasz Filler #12198. hozzászólására
Nem akartam beleszólni a témába, de követem, mert szeretnék tanulni belőle és igen én is szeretnék így gazdálkodni, de azért írtam hozzá mert pont azt látom abban amit írsz, hogy te tudod, hogy mindenhol meg lehet ezt csinálni. Ebből nekem az következik, hogy te az ország több pontján is gazdálkodtál már 10+ évet így lehet 70-80+ éves lehetsz ezúton is szeretnék bocsánatot kérni hogy letegeztem és ha megbántottam volna Uraságodat. Sajnos nem gondolkodtam előre.
Válasz MrPoke #12189. hozzászólására
15-20 AK hagyományosan véve hol rossz? Nekem a legjobb területem sem éri el a 20-at a rosszabbjai meg 4 AK-ak.
Nagyon szép amit leírtál, hogyan gazdálkodsz, számomra viszont hihetetlennek tűnik, de remélem egyszer én is odáig juthatok.
Azt mondod bármilyen területet lehetne ilyenre minőségűre állítani azt nem tudom lehet, de milyen anyagi áron? Azért vegyük figyelembe a talaj tulajdonságait is.
Nekem csak az a bajom ezzel amit mondasz, hogy igen nálad működik tiszai öntés talajon, de azt lehet nem láttad még milyen talajok vannak az országban. Kis ország vagyunk, de szerintem elég sok mindenben változnak a gazdálkodási formáink amik ugye függenek az adottságoktól. Talaj, időjárás.
Szóval az én véleményem az, hogy igen csináld ahogy csinálod terjeszd, de addig ne bírálj senkit hogyan gazdálkodik amíg nem voltál a helyzetében. Ha meg sokan a példádat követve elkezdenek gazdálkodni és ne adj Isten a fent említett körülményekre utalva nem jön be nekik akkor is remélem mellettük állsz majd.
Válasz .Richard. #12196. hozzászólására
e nem a tmmg földeken!
D
Válasz MrPoke #12194. hozzászólására
Sajnos màr most kevs a viz a földben. Kisüt a nap hamar 20centi szàraz föld lesz.
Válasz MrPoke #12194. hozzászólására
Szerintem ez folytatódni fog, mármint az extrém időjárási anomáliák. Most ami volt meleg ősz és tél eleje, egyszer kevés csapadék, máskor meg pár nap alatt 100 mm eső zúdul...stb. Ezekre kell felkészülni, teljesen kivédeni sajnos nem lehet. A legjobb technológia is kevés, ha az időjárás nem pártol.
Válasz horesz #12193. hozzászólására
Tavalyi évet felesleges nézni. Nem a technológia döntötte el a terméseket. Igazából minden bekövetkezett ami a gabonának árthatott. Rengeteg eső, télen +30fok, tavasszal -15, belvíz, azután pedig aszály. Itt ez volt a felállás, 2018-at itt emlegetni fogják egy darabig. De ha így alakul tovább a csapadék helyzet lehet a 2019-es év kenterbe veri a 18-ast...
Válasz MrPoke #12187. hozzászólására
Elég szimpatikus ez a 70-80e ft/ ha költség búzánál. Ez nálam a tavalyi évbe (2018), őszi búzánál 56q/ha lett (prémium javító minőség) de 160-180e / ha költséggel, és 130kg N hatóanyaggal. 20 AK sekély termőrétegű sülevényes (30cm alatt kibányászható kavics) területen, szója előveteménnyel.
Válasz Dns8 #12190. hozzászólására
De a nitrogén szolgáltató képességet lehet emelni. Ez a TMMG-nek a lényege.
Válasz Dns8 #12190. hozzászólására
Ja bocs látom van még 30 kg N később szórva. Nálunk 120-150 N kell 6 t búzához.
Válasz MrPoke #12189. hozzászólására
Amelyiknek kevés a természetes N szolgáltató képessége.N nélkül nincs termés. 7 t 45 kg N el kevés talajon tartható hosszú távon. Nálunk 30kg N el 3-4t kuk terem csapadékos évben van ahol ez 6-7 t
Válasz Dns8 #12188. hozzászólására
Ebben igazad van. Ezt csak jó talajon lehet megcsinálni. De mitől jó a talaj?
Hagyományosan véve a földjeim igen rosszak 15-20AK 50AK Magas nátrium, sekély termőréteg. Tiszai öntéstalaj.
Válasz MrPoke #12187. hozzászólására
Ezt nem lehet megcsinálni akármilyen talajon.Ekkora N mennyiséggel gyemge földön 30q termés lesz.
Válasz Drisa #12186. hozzászólására
Elővetemény mindegy mind ugyanúgy néz ki.
2 sor rövid tárcsa 7-10cm mélyen. 14e
vetés 180-200kg-al AGG-s területek fémzárolt, a többibe sima tisztított saját termés csávázás nélkül 30e-18e
tavasszal 45kg nitrogén hatóanyag mikor rá lehet menni.
Gyomirtás Grandstar
30kg nitrogén hatóanyag bokrosodás végén
kalászhányáskor 10kg nitrogén hatóanyag.
Aratás 20e
Műtrágya 20e szórás 12e gyomirtó X
˘100eFt ez az idei terv Búzára a korábbi évek tapasztalata alapján és a jelenlegi állapot szerint remélem közel lesz a 70q hoz.
Tavaly 1 menetben ment ki 2q nitrosol más nem volt, eredmény 50q
Tritikálé, Árpa kevesebb műtrágyát kap. Az csak 30kg-ot kap indításnak.
Szoktam, bokrosító hengerezni ha lehet tavaly nem lehetett.
De képlékeny az egész minden évben más és mindig változtatok valamit. Idén lombtrágya tesztek lesznek de hogy mi fogalmam sincs.
Válasz MrPoke #12177. hozzászólására
Nem kötekedni akarok, de leírnád hogy néz ki nálad egy búza teljes technológia elovetemennyel, költségekkel.
Válasz Kémlelő #12184. hozzászólására
Nincs miről beszélni :) Az alap tételek le vannak fektetve. Az apróságok pedig szakmai titok :) Amíg befogadó fülre nem találnak.
Ha a következőket elhiszed és megtapasztaltad lehet gondolkodni merre tovább:
Egy aktív biológiával rendelkező talaj esetén:
- a talajművelésnek minimális termés befolyásoló hatása van
- nincs szükség talaj fertőtlenítőkre
- nincs szükség gombaölőre
- nincs szükség PK műtrágyára.
- nincs szükség rovarölőre
- 100kg nitrogén hatóanyaggal simán lehet 100q feletti kukoricát termelni
Ezek tények, az ide vezető út pedig le van írva.
Mindenkinek jó kísérletezést! :)
Értelmes kérdésre értelmes válasz van, többit átugrom. (ugorjuk)
Válasz szanberg #12176. hozzászólására
Inkább a topik címéről beszéljetek.
Válasz Mf-es? #12172. hozzászólására
EZT láttad már ??
Válasz Bárány #12171. hozzászólására
Miért pökhendi a stílusom?
Válasz MrPoke #12169. hozzászólására
Az unokáinknak megkell adatni tudjanak dönteni nekünk igazunk volt e!
Válasz .Richard. #12179. hozzászólására
Ja.
Válasz Nyanyó #12178. hozzászólására
Az Mimikri és Kamuflázs. De volt Surgyelán és Fuszulán is. Azok meg éhesek maradtak. Miért kell a szót szaporítani?
Válasz MrPoke #12175. hozzászólására
Kedves MrPoke.
Nem ismerjük egymást személyesen sajnos, bár szeretném ha az ismerőseim soraiban tudhatnálak.
Azon embercsoporthoz tartozol akiket nem tud
megtéveszteni, az alábbiakban leírt jelenség.
És ,hogy ne tűnjön személyeskedésnek ,egy a tudósok által felfedezett jelenséggel definiálnánk, amit észleltünk a felületen, három hónap tesztelése alatt. Ez idő alatt, nekünk is a mimikri stratégiát kellet alkalmazni.
Üdvözlettel.
Nyanyó
Mimikri,és Kamuflázs.
Az evolúció során a mimikri az adaptáció azon formáját, eredményét jelöli, amikor egy élőlény felveszi vagy utánozza egy másik élőlény vagy a környezet mintáját, színét, külalakját, szagát, viselkedését.
A megtévesztő alkalmazkodás célja lehet önvédelem, ilyen eset az álcázás, más néven kamuflázs, ami a környezetbe való beolvadást jelenti. Az önvédelem másik módja a Mertens-féle mimikri, amikor az élőlény egy másik, veszélyes élőlény külsejét ölti fel, elriasztva így a rá nézve fenyegető ellenfeleket. A megtévesztés másik lehetséges célja a zsákmány sikeres megközelítése, aminek egy válfaja a Peckham-féle vagy agresszív mimikri, ilyenkor a ragadozó a zsákmány fajtához vagy egy arra veszélytelen előlényfajtához válik hasonlóvá (farkas a báránybőrben).
Az alkalmazkodás aktív formájának a sebessége változatos lehet. A polip egyetlen másodperc alatt képes a terep színéhez, mintázatához igazodni,[1] más élőlények egy új terepen való huzamosabb tartózkodás esetén igazítják a külsejüket a környezethez. Az evolúciós mimikri viszont számos generáción át formálódik, és a természetes szelekció elve alapján éri el végül a fajta az olykor megdöbbentően tökéletes hasonulást. Az evolúciós mimikri is változhat az egyed élete folyamán, például a rejtőszín cseréje az évszaknak, az időszaki növényzetnek megfelelően, illetve a változó életkor, életmód szerinti rejtőszín viselése.
Válasz szanberg #12176. hozzászólására
A sávművelés jó dolog. És én megértem, hogy kellenek a nagy terméseredmények mert a gazdaságodat így építetted fel.
En amit fontosnak tartok a kiadás bevátel aránya. A TMMG lényege a minimális kiadás és közepes termés. TMMG rendszerben kb 70-80eFt ból megvan 1 ha gabona 50-60q terméssel. Én kb itt tartok. De látok még bőven lehetőséget a költségek átcsoportosítására, és a termés növelésére.
Az amit ti most próbálgattok az Forgatás nélküli talajművelés, és csak minimális köze van a TMMG-hez.
Válasz MrPoke #12175. hozzászólására
Hosszú és már többször megjáródott odavissza, szerintem mellőzzük, beszéljünk a szakmáról.
Nekem a sávművelés az amiben látok lehetőséget. Tengeren túli "ismerős" írta, hogy kint azért alkották meg ezt a talajművelési rendszert, hogy ki tudják javítani a direktvetés hibáit. Fecó is járt amerikában pár éve, Ő is írta ugyanezt, hogy kint erről volt szó. Persze itt nem talajmegújítás volt az irányelv, hanem a rekord termelés, hiszen a Monsanto referencia farmjain jártak, ahol egy számít, a hozam maximum.
Nekem a saját helyzetemben egyenlőre az a legfontosabb, hogy az elért termelési színvonalat, hozamokat illetve ezzel együtt járó árbevételt hozni tudjam úgy, hogy sokkal kevesebb időt töltsünk a földön és keccsolással.
Az árbevételt most nem kell véres szemmel nézni mert nem az a summája a mondani valómnak, viszont nagyon fontos, mert egy működő üzem vagyunk ahol 10ember dolgozik és szeretne is, nem utolsó sorban bár nagyon nem élünk nagy lábon, de ennyi munka és ekkora befektetés, kockázat eredménye nem hiszem, hogy helyénvaló lenne, ha csak annyi jutna belőle a végén amit átlagos polgári állás mellett megtudnék keresni, mert akkor xart sem ér az egész, egy egészséges emberi törekvés és jólét nekem életcélom de ez távol áll a harácsolástól vagy attól, hogy 10 db papírpénzzel több legyen a párnába tömve, igaz egyenlőre az infrastruktúrális és gépi berendezkedések fejlesztése miatt folyamatos banki "háttértámogatást" kell, hogy igénybe vegyek ahová viszont fizetni kell keményen vissza szóval megint oda jutunk, hogy kell a bevétel, de nem ez a leg fontosabb.
Ebből kell kihozni valamit és ez az amit nem tanítanak az egyetemen sem, ott a szakma száraz alapját belédverik amire lehet építeni később és magadtól azt nem tudod megtanulni, viszont amit előbb írtam az egy továbbtanulás és életpálya mű amire csak egy esély van, újra nem indul 30-40-50... év múlva...
Válasz szanberg #12170. hozzászólására
Attila komonikációja igen rossz a fórumon. Sokan nem értik meg, hogy itt senkik beszélgetnek senkikkel, mert csak egy nick név van, ami nem hiteles.
Az állta meglátogatott gazdák jelenlegi termelési rendszeréről beszél, és hogy ezt csak így lehet. Arról viszont ritkán, hogyan kezdték. De ez egy hosszú téma.
Válasz szanberg #12173. hozzászólására
Annyira fent tarthetó mint az amerikai gazdaság, társadalom. Véleményem szerint összeomlásra van itélve. Szerencsére ott is vannak "Netparasztok" akik próbálnak más szemléletet bemutatni. Maga a talajművelés jó, csak a többi kérdéses.
A kukorica termesztés rákfenéje a nitrogén utánpótlás. Én is igyekszek elosztani a nitrogént minnél több részletben, ezért is van az 5 éves tervben egy hidas gép beszerzése.
Válasz MrPoke #12169. hozzászólására
Arról mit gondolsz kérlek, hogy amerikában meg a világ nagyobb részén a notill farmerek akik intenzíven termelnek és rekord terméseket hoznak, azok talajművelési kultúrája mennyire fenntartható?
Mert okés, hogy direktvetnek, nincsen talajrombolás tömörítés, sőt az ikerkerekes vagy hevederes gépekkel vetősor között járnak, azokba a sorokba ahová a mag kerül ott -a forgó kivételével- nincsen rálépés, okszerű a történet, viszont már aratás után húzzák bele az ammóniát a vetősorba, ahová vetéskor meg utána is tolják bele a nitrosolt és még a hidassal is a yetter karokkal két-háromszor is akár.
Válasz MrPoke #12169. hozzászólására
És amit kihagytál,romlik az egészségünk,öregszünk,nincs normális utánpótlás.
Nemrég beszéltem egy vizsgaállomást,kamionszervízt,mosót üzemeltető ügyvezetőjével.Elmondta,nincs megfelelő szakember.Ha beáll egy kamion,hogy mondjuk váltó javítás,a dolgozók,a yutubon szerzett videók alapján szedik szét,meg javítsák.
Válasz szanberg #12170. hozzászólására
Szerintem Lipi pökhendi stílusa csípte a szemét, arra reagált.
Egyébként meg úgy van, ahogy írod. Nem fekete, meg fehér a dolog.
Válasz MrPoke #12169. hozzászólására
Rosszul értelmezed!
Nincsen két fél! -ami a szakmát illeti.
Minden vitató fél leírta, hogy maga a talaj kímélő, legalábbis a leg kevésbé talaj-környezet romboló termelés az egy kívánatos dolog számára, ha meg tudjuk találni azt a ballanszot ahol a kis üzemméretektől nagyobb helyeken is fenntartható a történet. Maga a szakmai része mellé szerintem mindenki egytől-egyig odaáll és támogatja azt, ha kialakultak a körülmények akkor műveli is de sokkal nagyobb dolog az erre való ráállás minthogy annyit mondjuk, hogy nem ismerek lehetetlent csak tehetetlent.... -ahogy szokta írni arogánsan Attila...
Válasz JD Lipi #12168. hozzászólására
"Boldogok a lelki szegények..."
Ez is örök igazság.....
Unokáink eldöntik kinek van most igaza.
Tény:
-változik a klíma.
-romlanak a földek nagy része.
-az ipari termelésből kikerülő élelmiszerek beltartalma, katasztrófális.
-rohamosan emelkedik a gépek, input anyagok ára
-folyamatosan vonnak ki növényvédő szereket
Mindenki döntse el, ezen kihívásokat hogyan küzdi le.
Valamint mindkét fél maradjon tárgyilagos, és próbáljon meg ne személyeskedni.
Válasz *** HM *** #12165. hozzászólására
Aki nem tudja oktatja, aki tudja csinálja! Örök igazság!